Monthly Archives: március 2018

Sebastian Kurz osztrák kancellár: Akkor is csökkentjük a támogatást, ha EU-s eljárás indul ellenünk

Ragaszkodik a nem Ausztriában élő gyerekek után fizetett családtámogatási járulékok csökkentéséhez az osztrák kormány, még akkor is, ha az esetleg kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után Brüsszellel szemben – írta meg az MTI a Sebastian Kurz osztrák kancellárral megjelent pénteki interjú alapján.

“Ha panaszt tesznek emiatt Ausztriával szemben, tudomásul vesszük, de nem fog minket eltéríteni a kijelölt útról” – fogalmazott Kurz. “Amit teszünk, az teljesen jogos. Erre feltétlen szükség van, mert Ausztria több száz millió eurót utal át családtámogatás címén külföldre, és ez nem igazságos, mert a megélhetési költségek sokkal alacsonyabbak Romániában és más országokban, mint Ausztriában. Úgy lenne méltányos, ha a kifizetéseket az ottani színvonalhoz igazítanánk” – mondta.

Az intézkedést Ausztria 2019 januárjától tervezi bevezetni.

Sebastian Kurz a kormány előtt álló legfontosabb feladatok közül kiemelte a társadalombiztosítási rendszer reformját. A kormány igazságosabb rendszert akar kialakítani, amiben például azok az emberek, akik még nem fizettek soha tb-hozzájárulást – vagyis akik bevándorlóként épp csak megérkeztek Ausztriába -, nem kapnának olyan szintű ellátást, mint olyasvalaki, aki már régóta az országban dolgozik és sokat fizetett be a közös kasszába.

A kormány továbbá már előkészületeket tett a menedékjog szigorítására is annak érdekében, hogy tovább tudják csökkenteni az Ausztriába érkező illegális bevándorlók számát. A cél, hogy a hatóságoknak több lehetőségük legyen megállítani az Ausztriába irányuló illegális bevándorlást, illetve gyorsabban kitoloncolni a már törvénytelenül az országban tartózkodókat. Az osztrák kancellár megjegyezte: Ausztria már most sem olyan vonzó az illegális bevándorlók számára, mint korábban.

( 2018. március 23. via index.hu)

Merkel Varsóban az együttműködés fontosságát hangsúlyozta

A német kancellár hétfőn látogatott Varsóba, ahol a lengyel miniszterelnökkel tárgyalt. Az ezt követő közös sajtóértekezleten Merkel reményét fejezte ki, hogy a közös európai menedékjogi rendszert júniusig sikerül tető alá hozni.  Merkel elismerően nyilatkozott arról, hogy Lengyelország jelentős számú menekültet fogadott be Ukrajnából, támogatásáról biztosította az európai határvédelmi szerv, a Frontex megerősítését, a migráció Európai Unión kívüli kezelését, és fontosnak nevezte az embercsempészet elleni harcot.

(2018. március 19. via MTI/nepszava.hu)

K_EPA20180319157-700x467

 

Az újságíró-gyilkosságba beleroppanhat a szlovák kormány

Február végén otthonukban holtan találták Jan Kuciakot és barátnőjét a szlovákiai Nagymácsédon. A 27 éves oknyomozó újságíró főleg adócsalások feltárásával foglalkozott, köztük a legnagyobb kormánypárthoz, a Smerhez köthető emberek ügyeivel. Azóta kiderült, hogy Kuciak éppen egy olyan anyagon dolgozott, amely rávilágított az olasz maffia és a szlovák politikai és gazdasági elit közti összefonódásokra. Az újságíró meggyilkolása lavinát indított el Szlovákiában, amibe belebukhat a szlovák kormány. A Most-Híd előrehozott választásokat követel, különben kilép a kabinetből.

Fico körül folyamatosan fogyott a levegő, ezért egy idő után a gyilkosság helyett az ellenzékkel kezdett el foglalkozni. Szerinte az ellenzék két ember halálából politikai előnyt próbál kovácsolni azzal, hogy embereket visznek az utcára.

2006 óta nem nyertek választásokat. Az ellenzék már megtalálta a gyilkost, nincs szüksége semmilyen bizonyítékra. Ők nyomozók, ügyészek, bírók. Egy céljuk van: hogy kriminalizálják a Smert és koalícióját – mondta Fico az Új Szó szerint, miközben Pozsonyban ezrek vonultak utcára olyan plakátokkal, hogy „Fico, vér tapad a kezedhez”. A Smer koalíciós partnere, a Híd pedig megkezdte a tárgyalásokat Ficóval Kalinák és Gaspar eltávolításáról. Volt, aki nem várta meg a tárgyalásokat, és inkább lemondott magától. Marek Madaric a kulturális miniszteri posztjáról távozott, és a Smer joggal félt attól, hogy ezzel lavinát indít el. Pláne azután, hogy a Smer koalíciós partnere, a Híd egyik politikusa már nyilvánosan is arra szólította fel Kalinákot és Gaspart, hogy mondjanak le.

A helyzet pedig csak egyre fokozódott. Simon Zsolt, a Híd korábbi politikusa volt pártjának azt üzente, hogy még most kellene kilépni a koalícióból, miközben a párt frakcióvezetője, Gál Gábor is arról beszélt, hogy Robert Kalinák helyében ő bizony már rég lemondott volna. Közben a titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottság elnöke, Grendel Gábor kijelentette, hogy nevetséges, amiért a rendőrség csak a gyilkosság után négy nappal kezdett el razziázni, és hogy a Smer koalíciós partnereinek el kell venniük a belügyminisztériumot Ficóéktól. Közben a Híd sem úszta meg, Igor Janckulík parlamenti képviselő kiszállt a pártból és függetlenként folytatja, illetve nem támogatja a kormánykoalíciót. A szlovák közhangulat a Smer után szép lassan a Hídat is elérte.

Nem csak a parlamentben, hanem az utcán is egyre rosszabbá vált a helyzet. Március elején a hóesés ellenére tízezrek gyűltek össze és követelték Fico, Kalinák és a Smer lemondását a kormányhivatal előtt. Kalinák továbbra sem volt hajlandó lemondani, miközben távozott Fico egyik bizalmi embere, Roman Sipos irodavezető.

Az ellenzék pedig támadásba lendült, miután Andrej Kiska köztársasági elnök arról beszélt, hogy két megoldás lehet a közéleti mélypont kezelésére: vagy a kormány teljes átalakítása vagy egy előrehozott választás.

Hétfőn robbant a hír, hogy a két hete tanácstalan Híd Kalinák lemondása után úgy döntött, előrehozott választásokat akarnak, vagy kilépnek a koalícióból. Bugár Béla pártelnök szerint ez akár már nyáron megtörténhet, bár Fico egyértelműen elutasította az előrehozott választás ötletét. Ezért a Híd kénytelen a másik koalíciós partnerrel, az SNS-sel tárgyalni, miután kiderült, hogy Andrej Danko pártelnök sem zárja ki az előrehozott választások lehetőségét.

Az biztos, hogy az egész kettős gyilkosság alapjaiban rengette meg a szlovák politikát, de még így is korai bármit is látni előre. Kuciak munkáját szlovákiai és nemzetközi újságírók tucatjai igyekeznek befejezni, külföldi hatóságok ajánlották fel a nyomozás segítését, miközben egyre-másra jelennek meg cikkek a szlovák sajtóban arról, hogy Fico kormányának éppen melyik embere volt vagy van most is üzleti kapcsolatban azokkal az olasz vállalkozókkal, akikről Kuciak is írt. Ráadásul arról is egyre többet olvasni, hogy nem csak Kuciak védelmében történtek hatalmas szakmai hibák, de a rendőrség a gyilkosság után is rosszul végezte a munkáját, későn mentek ki helyszínelni, razziázni, több érintett olasz vállalkozót szabadlábra helyeztek, a gyilkossági helyszínen nem volt orvosszakértő és olyan rendőr is feltűnt a helyszínen, akit Fico bizalmi embereként ismernek.

Egyelőre nem tudni, mennyire romlott a Smer támogatottsága Szlovákiában, de azt azért érdemes tudni, hogy a nagy városi tüntetéseken főleg ellenzéki szimpatizánsok voltak, miközben a Smer leginkább vidéken erős. Az biztos, hogy Ficónak valamit lassan lépnie kell, és ugyan a sorosozás világszerte népszerű taktikai húzás a különböző krízisek kezelésére, de jelenleg úgy néz ki, hogy a Híd és az SNS, tehát a Smer két koalíciós partnere is előrehozott választásokat akar, amit Fico kategorikusan elutasított eddig. Viszont, ha a két párt kilép, Fico nem lesz alkalmas a kormányzásra, de ez már egy másik történet.

Az előrehozott választáshoz egyébként 90 képviselő szavazata kell, ennyit sem a kormány, sem az ellenzék nem képes önmagában felmutatni. Viszont a Híd és az SNS is jelezte, előrehozott választást akarnak, ezért az ellenzékkel összefogva egyáltalán nem valószínűtlen, hogy megszavazzák majd. Azonban ha mégis történne valami, és nem jönne össze a 90 szavazat, az ellenzék bojkottálhatja a parlamenti munkát, három hónap határozatképtelenség után pedig a köztársasági elnök feloszlathatja a törvényhozást és új választásokat írhat ki.

Andrej Kiska pedig Robert Fico egyik nagy ellenfelévé vált a Kuciak-gyilkosság óta, így nem valószínű, hogy nem élne ezzel a lehetőséggel. Mentőövként esetleg koalícióra léphetnének a Marian Kotleba-féle LSNS-sel, ami voltaképpen egy korai Jobbik iszlám-, cigány- és magyarellenes retorikával és általános euroszkepticizmussal, azonban ha Fico esetleg szeretné is magát körbevenni ilyen politikusokkal, akkor sem jöhetne össze, mivel Kotleba korábban jelezte, hogy szintén előrehozott választásokat akar.

A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy ősszel, a helyhatósági választásokkal vonnák össze az előrehozott választást, hiszen ez olcsóbb a kormánynak. Természetesen az sem elképzelhetetlen, hogy a 2006 óta minden választást megnyerő Smer nyer az előrehozott választásokon. Bár a mostani kormányválság nyilván nem tett jót a megítélésüknek, a tavaly novemberi megyei választások a jobboldal erősödését mutatták.

(2018. március 14. . via index.hu)

 

211956_robert_fico_cropped

Elrendelték a lampedusai menekülttábor bezárását

A lampedusai menekülttábor azonnali kiürítését és bezárását rendelte el a római belügyminisztérium kedden az ott kialakult helyzet miatt, írja az MTI. A belügyminiszteri rendelkezés értelmében a központot bezárják és átépítik.

A központban március 8-án tűz ütött ki. Az ezt követő ellenőrzésen fény derült a táborban uralkodó állapotokra, amelyeket az olasz Vöröskereszt jelentésben foglalt össze. Eszerint a menekültek azonosítását szolgáló táborban az érkezőknek eredetileg 24 és 48 óra közötti időt kellene tölteni, hogy utána a menedékkérelemre jogosultakat máshova helyezzék át, az illegális bevándorlókat pedig kiutasítsák. A Lampedusára érkezők azonban heteket vagy akár hónapokat töltenek a táborban.

A jelentés szerint a táborban nincsen elég férőhely, ezért az itt tartózkodók a szabad ég alatt alszanak, nem működik a menza, ezért az ételt ott fogyasztják el, ahol tudják, az illemhelyeknek nincsen ajtaja, a matracok piszkosak, a kíséret nélküli kiskorúakat nem különítik el a felnőtt férfiaktól.

Az afrikai migrációs útvonal egyik európai kapujának tartott Lampedusa, Olaszország legdélibb szigete a kilencvenes évek eleje óta migrációs tranzitállomásnak számít. Azóta mintegy 400 ezer menekült haladt át a szigeten. A legtöbben 2011-ben voltak a 800 fős táborban, amikor a hatezer lakosú szigeten ennél is magasabb volt a menekültek száma.

A menekülttábort 2015 őszén alakították át úgynevezett regisztrációs központtá. Ez volt az első olaszországi hot spot, amelyet Róma Brüsszel sürgetésére nyitott meg a tömegesen érkező menekültek fényképpel és ujjnyomattal való regisztrálására.

(2018. március 14. – via index.hu/MTI)

 

Exif_JPEG_PICTURE

1017_african-refugees

Kurz reakciója Lázárra: Vannak problémák, amikről beszélni kell

Sebastian Kurz osztrák kancellár visszafogottan reagált arra Lázár János miniszter bécsi videójára – írja az MTI az Österreich című osztrák lap alapján. Lázár a videóban arról beszélt, hogy Bécs Favoriten városrészében, ahol 20 évvel ezelőtt még nem voltak bevándorlók, az eredeti osztrák lakosságból már csak nyugdíjasok maradtak, senki sem beszélt németül, koszosabbak az utcák, nőtt a szegénység és a bűnözés. A Facebook szerdán eltávolította a videót, később azonban újra visszatették.

Sebastian Kurz kancellár több más osztrák politikustól eltérően nem háborodott fel a filmen az Österreich szerint. “Fontos a kölcsönös tiszteleten alapuló egymás mellett élés, de világos, hogy imitt-amott problémák vannak, amikről beszélnünk kell” – mondta az osztrák kancellár.

Kurzcal szemben Twitter-bejegyzésében élesen bírálta a videót Renate Brauner, a bécsi városi tanács ellenzéki, szociáldemokrata (SPÖ) gazdasági tanácsosa. Azt írta, büszke bécsiként “a legélesebben tiltakozik” szülővárosának ilyetén bemutatása ellen. A kormánykoalícióhoz tartozó szabadságpárti (FPÖ) Dominik Nepp alpolgármester viszont aránytalannak és a két szomszéd ország közötti baráti kapcsolatok fényében nem éppen udvariasnak minősítette a videofelvételt.

Gernot Blümel osztrák kancelláriaminiszter csütörtökön délelőtt azt mondta: telefonon akarja tisztázni ezt az ügyet Lázár Jánossal. A Die Presse idézi Blümelt, aki azt mondta: Nem hagyon, hogy befeketítsék a városom.

Az osztrák kancelláriaminiszter megjegyezte: Magyarországon választási kampány van, így szerinte ezeket a kijelentéseket nem kell egészen komolyan venni. Az osztrák fővárosnak kétségtelenül számos kihívással kell megküznei, ismerte el, de szerinte ezek megoldásához semmi szükségük az ilyen kívülről érkezett felszólításokra.

Azóta beszéltek telefonon, Lázár János a csütörtök délutáni Kormányinfón azt mondta: a jó hangulatú beszélgetésben sikerült mindent tisztázniuk.

(2018. március 8.)

Határozottabb visszazsuppolást ígér a leendő német belügyminiszter

„Átfogó tervem van a menedékkérelmi ügyek gyorsabb elbírálására, s a határozottabb visszazsuppolási politikára” – jelentette ki Horst Seehofer kijelölt német belügyminiszter. Hozzátette: erős államra van szükség, hogy meg lehessen védelmezni a liberális értékeket.

“Jelentősen emelni kell a visszazsuppolások számát. Keményebben kell fellépnünk, különösen a bűnözők és a rendzavarók körében” – idézte a politikust a Bild am Sonntag című lap. A bajorországi konzervatívokat vezető Seehofer – akit Orbán Viktor is szövetségesének tart a „Soros-terv” elleni harcban – korábban többször is bírálta Angela Merkel kancellár bevándorlási politikáját, s közölte: néhány hónap alatt döntést kell hozni a menedékkérő ügyében, és nem szabad évekig húzni a kérelmek megvizsgálását.

(2018. március 11. via hvg.hu)

 

2-format2003

Késsel támadt egy férfi az iráni nagykövet rezidenciájának őrére Bécsben

Késsel támadt egy 26 éves osztrák állampolgár vasárnap éjjel az iráni nagykövet bécsi rezidenciájánál őrszolgálatban lévő egyik osztrák katonára, aki az elkövetőt agyonlőtte – közölte Harald Sörös a helyi rendőrség szóvivője.

Az illetékes szerint a késelő minden előzetes figyelmeztetés nélkül rontott neki a katonának, aki először paprikasprével próbálkozott elhárítani a támadást, majd rövid dulakodást követően három lövést adott le Glock 17-es oldalfegyveréből.

Az elkövető a helyszínen életét vesztette, a környéket a rendőrség lezárta. A katona felkarján szerzett vágott sebet, őt sokkos állapotban kórházba szállították.

Michael Bauer, az osztrák védelmi tárca szóvivője az incidensről elmondta: a megtámadott katona az előírásoknak megfelelően először az enyhébb eszközt – a paprikasprét – vette igénybe, s csak miután ez hatástalannak bizonyult, vette elő szolgálati fegyverét. “A dolgok jelenlegi állása szerint mindenben helyesen cselekedett” – hangsúlyozta Bauer.

A minisztériumi illetékes szerint a külföldi diplomáciai létesítmények védelmére általában egy hivatásos katonát helyeznek őrszolgálatba az épület elé, egy másikat pedig az épületen belülre, ahol ez nem lehetséges, ott a második katona a legközelebbi rendőrőrsről látja el feladatát.

(via hvg.hu)

Nincs több akadály, megalakulhat Angela Merkel kormánya

Kétharmados többséggel jóváhagyta a Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) tagsága a Kereszténydemokrata Unióval (CDU) és a Bajor Keresztényszociális Unióval (CSU) kidolgozott koalíciós szerződést – jelentették be vasárnap Berlinben az SPD vezetői az MTI összefoglalója szerint.

A CDU/CSU pártszövetséggel 2013-ban kezdett kormányzás folytatásának ügyét eldöntő szavazáson a 463 723 szavazásra jogosult párttag 78,39 százaléka vett részt, és az érvényesen szavazók 66,02 százaléka voksolt a koalíciós szerződés elfogadására – ismertette a közjegyző által hitelesített eredményt Dietmar Nietan kincstárnok.

A leadott szavazatok száma 378 437 volt, az érvényes szavazatok száma 362 933. A szerződésre 239 604 párttag szavazott, ellene pedig 123 329.

A pártvezetés számára kötelező eredmény azt jelenti, hogy az SPD aláírja a koalíciós szerződést, és kormányra lép a CDU/CSU-val – tette hozzá Olaf Scholz megbízott pártelnök.

Az SPD a következő napokban megnevezi jelöltjeit a szerződés alapján a pártnak jutó hat minisztérium vezetésére. Fele-fele arányban jelölnek nőket és férfiakat, lesznek közöttük új arcok és olyan politikusok is, akik eddig is tárcavezetők voltak – mondta a megbízott pártelnök.

A CDU már megnevezte miniszterjelöltjeit, nekik is hat tárca jut, és fele-fele arányban jelöltek nőket és férfiakat. A CSU három tárcát kap, hétfőn jelentik be, hogy kikből lehetnek miniszterek. Horst Seehofer pártelnök várhatóan szövetségi belügyminiszterként folytatja pályafutását.

Az új szövetségi kormány – Angela Merkel negyedik kormánya, és harmadik nagykoalíciós kormánya – várhatóan március 14-én, a tavaly szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás utáni 170. napon alakul meg. Ez az eddigi leghosszabb kormányalakítási folyamat Németországban.

Az SPD tervei szerint a ciklus közepén megvizsgálják a koalíciós szerződés végrehajtásának alakulását, és eldöntik, hogy érdemes-e a ciklus második felében is együtt kormányozni a CDU/CSU-val.

A nagykoalíció folytatása ellen indított kampány vezetője, Kevin Kühnert, az SPD ifjúsági szervezetének (Jusos) elnöke a Twitteren azt írta, hogy csalódott az eredmény miatt, de a Jusos tovább dolgozik majd a párt megújításáért.

Angela Merkel pártelnök-kancellár a CDU Twitter-oldalán közölte, hogy gratulál az „egyértelmű eredményhez”, és örül, hogy az eddigi koalíciós partnerekkel együtt dolgozhat Németországért.

(2018. március 4. –  via mno.hu)

Patthelyzet az olasz parlamentben

A vasárnap tartott olaszországi parlamenti választás részeredményei a fennálló hatalmat támadó Öt Csillag Mozgalom (M5S), valamint a migráció- és Európa-ellenes politikát hirdető Északi Liga jelentős előnyét vetítik előre. Az eddigiek alapján patthelyzet alakulhat majd ki az olasz törvényhozásban. Az eurózóna harmadik legnagyobb gazdaságában fellendülhetnek a populista és euroszkeptikus erők – jegyzi meg az MTI.

A La7 (A hetes) hírtelevízióban a részeredményeket elemezve hangzott el: a parlament mindkét házában a 31 éves Luigi Di Maio vezette M5S lesz a legnagyobb önálló párt a maga 32-33 százaléknyi szavazatával, ám ereje elmarad majd az együttesen közel 37 százalékhoz jutó jobboldali konzervatív pártszövetségétől. Utóbbi tömbön belül a részeredmények alapján a Matteo Salvini vezette Északi Liga lehet a domináns erő, miután mintegy 17,5 százaléknyi szavazatot kapott a 81 éves Silvio Berlusconi volt kormányfő által vezetett Hajrá Olaszország (FI) mintegy 14 százalékával szemben.

A balközép választási koalíció gyenge, összesen 22-23 százalékos eredményre számíthat, benne a mintegy 19 százaléknyi voksot begyűjtő, Matteo Renzi volt miniszterelnök vezette Demokrata Párttal (PD). A PD-vel szövetségben lévő, baloldali Szabadok és Egyelőek pártja alig több mint 3 százalék voksot kapott.

Az Emma Bonino volt külügyminiszter és uniós biztos vezette, Több Európát elnevezésű párt az előrejelzések szerint nem tudja majd átlépni a parlamentbe jutás 3 százalékos küszöbét. „Ha ez lesz az eredmény, az vereséget jelent számunkra, és ellenzékbe vonulunk” – mondta a Rai állami televíziónak Ettore Rosato, a PD alsóházi frakciójának vezetője, kizárva a koalíciókötés lehetőségét az Öt Csillag Mozgalommal vagy a jobboldali pártszövetséggel.

Wolfango Piccoli, a Teneo Intelligence politikai tanácsadócég társelnöke Berlusconit és Renzit nevezte meg a választási éjszaka fő veszteseinek, és Twitter-bejegyzésében azt sugallta, hogy az M5S és az Északi Liga együtt képes lesz kormányt alakítani. E két párt előretörésével a legtöbb aggodalomra okot adó forgatókönyv valósult meg egy olyan kampányt követően, amelyen foltot ejtett a politikai erőszak, a fokozódó migránsellenes hangulat és a gazdasági kilábalás erőtlensége miatt érzett általános elégedetlenség.

Megalapozatlannak bizonyultak viszont a választók politikától való elfordulásával számolók félelmei. A mintegy nyolcezer olasz település közel mindegyikéről beérkezett adatok alapján az olasz belügyminisztérium azt közölte, hogy a választási részvétel aránya alig maradt el a 75 százaléktól, ami szinte egyezik a 2013-as választások részvételi arányával.
(via mno.hu)

1111-1024x576