Tihany Centre for Political Analysis
  • Kezdőlap
  • Rólunk
    • Igazgató
  • Célunk
  • Elemzések/Tanulmányok
    • Európai viszonyok
    • Magyarország a nagyvilágban
    • Transzatlanti kapcsolatok
  • Hírek, aktuális események
  • Közép-Európa múltja és jelene
  • Ajánlott oldalak
  • Elérhetőség
  • English
  • Tihany Centre for Political Analysis – Wien

Monthly Archives: április 2018

Magyarország 1290 menekültet fogadott be tavaly

Az Eurostat legfrissebb jelentése szerint 538 000 menedékkérőt fogadott be a 28 uniós tagállam 2017-ben, ez negyedével kevesebb, mint 2016-ban. Magyarország lakosságarányosan jól teljesített.
A legtöbben Szíriából érkeztek (175 800-an), majd Afganisztánból (100 700-an) és Irakból (64 300-an). A szíriai menekültek túlnyomó részét (124 800) Németországban fogadták be, írja az Eurostat közleménye.

Németország áll egyébként a legpozitívabban a kérelmezőkhöz: több mint 60%-uk ügyét kedvezően bírálta el (325 400 befogadott). A németeket messze leszakadva követi Franciaország, Olaszország, Ausztria és Svédország: mindenhol 30 és 40 ezer közötti menekültet fogadtak be.

Magyarország a maga 1290 tavalyi befogadottjával előkelő helyen áll a térségbeli országok között: a lakosság aránya szerint 130 pozitívan elbírált menedékkérelem jutott egymillió főre. Ezzel a harmadik legbefogadóbb állam vagyunk a kelet-közép-európai térségben, csak Bulgária és Lettország előz meg minket.

A lengyelek, a csehek vagy a szlovákok körülbelül csak tizedennyi menekültet fogadtak be tavaly.

(2018. április 23. – via index.hu)

Posted in Magyarország a nagyvilágban |

Kiszivárgott Brüsszel új terve: hatalmas összeget vennének el Magyarországtól

Több tízmilliárd eurónyi uniós támogatást irányítanak át a 2021-2027-es uniós költségvetés drasztikusan módosuló szabályai miatt Lengyelország, Magyarország és Csehország felől a válság által erősen érintett dél-európai országok irányába – tudta meg a Financial Times, amely megszerezte a május 2-án megjelenő uniós költségvetési javaslat munkaanyagát. A cikk szerint az átalakítások különösen nyugtalanítóak lehetnek Lengyelországnak és Magyarországnak amiatt a már múlt héten kiszivárgott fejlemény miatt, hogy először az EU történetében politikai (jogállamisági) feltételekhez kötik a támogatások kifizetését. Egy régiós diplomata ki is mondta a lapnak: a mi régiónk rovására gazdálkodik a szűkös forrásokkal az Európai Bizottság, azaz tényleg pénzt fog veszíteni a régiónk.

A most 350 milliárd eurós Kohéziós Alap pénzelosztási szabályait drasztikusan átszabják: eddig csak az egy főre jutó GDP-alapú fejlettség mutatószáma alapján dőlt el, hogy az adott ország régiói mennyi uniós támogatásra jogosultak. 2021-től viszont (régi ígéret alapján) egy sokkal szélesebb mutatószám rendszer jön, amelyben figyelembe veszik a fiatalkori munkanélküliséget (még mindig súlyosan érinti a dél-európai államokat), az oktatás helyzetét, a migrációval kapcsolatos környezetet (feltehetően az intézményrendszert) és az innovációs kereteket.
Erősödik az EU-forrásokhoz való hozzáférés feltételessége: egyrészt az uniós alapelvek teljesítéséhez kötik a pénzosztást (a jogállamiság meglétéhez, vagy hiányához, azaz például a független bírósági rendszerhez), másrészt az is változik, hogy hogyan lehet elosztani a pénzeket (nem fejtette ki a lap). Nem véletlen mindezek miatt, hogy a készülő EU-s költségvetésben lesz egy “kohézió és értékek” című fejezet, és a lap szerint ezek a fejlemények egyértelműen aggodalmat kelthetnek Varsóban és Budapesten a jogállamiság (a független bírósági rendszer) terén folytatott eddigi brüsszeli viták miatt, amit persze a két ország úgy állíthat majd be, hogy beavatkoztak a szuverenitásukba.
A pénzelosztás szabályait úgy változtatja majd az Európai Bizottság, hogy az végső soron forrásokat terel majd át Lengyelországtól, Magyarországtól, Csehországtól és a balti államoktól Olaszország, Görögország és egyes francia régiók felé. Ez egyfajta kompenzáció is azért, hogy az EU-csatlakozás után a kelet-közép-európai régió felzárkóztatási célja erősen csökkentette a dél-európai országok által elérhető források mennyiségét. Lengyelország a 2014-2020-as uniós ciklusban összesen 77 milliárd eurónyi Kohéziós Alapbeli EU-pénzt költhet, Magyarország 22 milliárdot, Szlovákia 14 milliárdot a 350 milliárdból.
Mindez csak felerősíti azokat a vitákat és feszültségeket, amik abból erednek, hogy a Brexit eleve költségvetési lyukat üt a büdzsén, és számos egyéb új célra is forrást kell találni. A lap szerint a költségvetésért felelős biztos azt mondta: 5-10%-os vágás szükséges a kohéziós támogatásoknál, és egy megszólaltatott kohéziós politikai szakértő szerint az elmúlt 30 év legkeményebb vitái jöhetnek 2021-től induló EU-s költségvetés elfogadása körül.
Az egyébként is szűkülő kohéziós kassza mellet egyértelműen bejön a forráselosztás szabályaiba az, hogy mely országok mennyi menekültet fogadtak be. A lap emlékeztet arra, hogy mind Emmanuel Macron francia elnök, mind Angela Merkel német kancellár támogatja az ilyen típusú pénzügyi támogatást, amivel Németország, illetve Svédország mindenképpen számíthat forrásokra.
A Bizottság azon is szigorít, hogy mely fejlesztések válnak jogosulttá EU-s támogatásra, ami összességében afelé vezet, hogy nőni fog a tagállamok által felhasználandó költségvetési támogatások összege (csökken az EU-s társfinanszírozás aránya, ami Magyarországon a mostani ciklus Operatív Programjainak döntő többségének 85%-os).
Jó hír mindezek mellett a régiónk országainak, hogy a Bizottság tervei szerint alsó és felső korlát közé szorítják azt, hogy a költségvetési alkudozások során az egyes országok mennyi pénzt veszthetnek mások javára, illetve mennyi pénzt nyerhetnek mások kárára.

(2018. április 23. – via portfolio.hu)

Posted in Magyarország a nagyvilágban |

Az osztrák kancellár határozottan visszautasít minden Sorosozást

Sebastian Kurz osztrák kancellár nem osztja Johann Gudenusnak, a kormánykoalícióban részt vevő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) frakcióvezetőjének Soros Györggyel kapcsolatos nézeteit, miszerint az amerikai magyar befektető illegális bevándorlókkal akarná elárasztani Európát – jelentette az APA osztrák hírügynökség kedden, hozzátéve, hogy a választási kampányban ugyanezt állította Orbán Viktor miniszterelnök.

Az erre vonatkozó kijelentéseket “egyértelműen visszautasítom” – jelentette ki Kurz keddi sajtótájékoztatóján. Minderről az MTI számolt be.

Gudenus a Die Presse című osztrák napilapban szombaton megjelent interjúban beszélt arról, hogy “megalapozottnak tartja azokat a szóbeszédeket”, amelyek szerint Soros György szerepet játszhatott abban, hogy az utóbbi években tömegesen érkeznek bevándorlók Európába. Gudenus meggyőződését fejezte ki, hogy Soros óriási tőkehatalmával igyekezett mindenféle fordulatot finanszírozni Kelet-Európában. Olyan nem kormányzati szervezeteket támogatott, amelyek felelősek abban, hogy tömegesen érkeznek bevándorlók Európába.

Sebastian Kurz Heinz-Christian Strache alkancellárral, az FPÖ elnökével Bécsben közösen tartott keddi sajtótájékoztatóján azt mondta: jól működik az együttműködés a koalíción belül, de vannak kérdések, amelyek megítélésében a két pártnak különbözik a véleménye. Kurz a hírügynökségi jelentés szerint hozzátette, hogy ő maga “negatívan ítéli meg” Orbán Viktor kijelentéseit.

Strache ezzel szemben Gudenus pártját fogta, és hangsúlyozta, hogy itt “mindenféle felekezettől független” tárgyilagos kritikáról van szó. Ezzel az FPÖ-elnök közvetetten visszautasította az antiszemitizmus vádját, amellyel többen Gudenust illették a szóban forgó interjú miatt.

Norbert Hofer közlekedési miniszter, az FPÖ-alelnöke szintén védelmébe vette Gudenus kijelentéseit. “Amit Gudenus mondott, azt szabad kell, hogy legyen kimondani” – fogalmazott, majd kifejtette: ha például őt valaki bírálja, akkor az a bírálat nem vonatkozik az evangélikus egyházra amiatt, hogy ő maga evangélikus vallású. Szerinte ugyanígy ha valaki Soros Györgyöt bírálja, attól az még nem lesz automatikusan antiszemitizmus. “Nem lenne szabad azonnal olyan hozzáállást feltételezni, amilyen nekünk itt, Ausztriában nincs is” – mondta Hofer.

A szombaton megjelent Gudenus-interjú után a nagyobbik kormánypárt, az Osztrák Néppárt (ÖVP) több képviselője elhatárolódott az FPÖ-frakcióvezető szavaitól. Martin Engelberg ÖVP-képviselő vasárnap a Facebookon azt írta: Johann Gudenus véleménye a magyarországi Soros-ellenes kampányról “nincs összhangban az osztrák kormány álláspontjával”. Szerinte jobb lett volna, ha az FPÖ-politikus inkább nem szólal meg ebben a kényes ügyben, mert szavaival antiszemitizmust szít.

Othmar Karas, az ÖVP európai parlamenti képviselője pedig a Kurier am Sonntag szerint kijelentette: ez egy “újabb hihetetlen és botrányos kisiklás”. “Egy felelősségteljes és komoly osztrák külpolitikában az olyan Orbán-féle eszközöknek, mint a bűnbakkeresés és a kitalált ellenségképek, nincs semmiféle keresnivalójuk” – szögezte le Karas az MTI összefoglalója szerint.

(2018. április 24. – via index.hu)

Posted in Európai viszonyok |

Németország meghosszabbítja az osztrák határ ellenőrzését

Újabb hat hónappal meghosszabbítják az ellenőrzést Németország Ausztriával közös határszakaszán – közölte a német kormány. A kormány sajtószolgálata Horst Seehofer belügyminiszter Párizsban tett bejelentését idézve közölte, hogy a tárcavezető a kormány döntése alapján “biztonság-, és migrációpolitikai” okok miatt elrendelte a határszakasz ellenőrzésének folytatását további fél évre.

A korábbi menetrend szerint május 12-ig folytatták volna a nemzetközi menekültválság miatt 2015 szeptemberében ideiglenesen visszaállított határellenőrzést. Az új döntés szerint legkorábban november közepén állhat vissza a régi, állandó ellenőrzés nélküli határigazgatási rendszer Bajorország tartomány és Ausztria határán.

A menedékkérők többsége a bajor-osztrák határnál éri el Németország területét, ezért állították vissza az ellenőrzést ezen a határszakaszon a nemzetközi migrációs válság eddigi legsúlyosabb szakaszában.

(2018. április 13. – via index.hu)

Posted in Európai viszonyok |

A legjobb gratuláció Orbán Viktornak

Nem nagyon volt olyan komolyan vehető európai vezető, aki ne gratulált volna a miniszterelnöknek zsinórban harmadik választási győzelméhez.

Köztük volt Orbán Viktor egykori lengyel miniszterelnök kollégája, az Európai Tanácsot elnöklő Donald Tusk – a Fidesszel az Európai Néppártban szövetséges lengyel Polgári Platform politikusa –, aki ezt írta:

„Kedves Miniszterelnök Úr, Kedves Viktor!

Az Európai Tanács nevében szeretnék gratulálni a tegnapi választási eredményhez.

Miniszterelnökként betöltött újbóli hivatali ideje alatt számítok önre, hogy konstruktív szerepet játszik az EU-s egységünk fenntartásában.

Várom, hogy ismét együtt dolgozzak önnel az Európai Tanácsban!

Üdvözlettel,

Donald Tusk”

(2018. április 9. – via valasz.hu)

Donald-Tusk-EU-Council-president-elections-second-term-support-opposition-771304

Posted in Magyarország a nagyvilágban |

Választási grafikonok


letöltés02

letöltés

7e54e69e0570ff3bbb77bfa08647c21a

Posted in Magyarország a nagyvilágban |

A magyar parlamenti választások végeredménye

A Nemzeti Választási Iroda vasárnap késő este az utolsó urnák lezárása után elkezdte közölni az eddig feldolgozott szavazatok alapján a 2018-as országgyűlési képviselő-választás eredményeit.

Az országos nemzetiségi listákra leadott szavazatok 98,5 százalékos feldolgozottságánál a nemzetiségi listákra leadott szavazatok száma a következő:

1. FIDESZ-KDNP (48,51 százalék, 2 540 970 szavazat)

2. JOBBIK (19,51 százalék, 1 021 857 szavazat)

3. MSZP-PÁRBESZÉD (12,33 százalék, 646 004 szavazat)

4. LMP (6,92 százalék, 362 591 szavazat)

5. DK (5,58 százalék, 292 131 szavazat)

6. MOMENTUM (2,84 százalék, 148 627 szavazat)

7. MKKP (1,69 százalék, 88 675 szavazat)

8. EGYÜTT (0,63 százalék, 33 221 szavazat)

9. MUNKÁSPÁRT (0,29 százalék, 15 078 szavazat)

(2018. 04. 09. – blikk.hu)

Posted in Hírek, aktuális események |

Riport Bugár Bélával

Szlovákiában új kormány lépett hivatalba, nem pedig előrehozott választás jön. Mindez az önök pártján múlt.

Bugár Béla: Szinte minden rajtunk múlt. Az uniós csatlakozás, a lisszaboni szerződés, a mostani helyzet megoldása, a meciari amnesztia eltörlése, és ezeket mindenki rajtunk is kéri számon. Kicsit sok ez annak fényében, hogy 6 százalékunk van.

Jelenleg. De nem éppen arról van szó, hogy amennyiben parlamenti választásra kerülne sor, akkor kiesnének a parlamentből?

B. B.: Nem. Bárkivel fogadni mertem volna, hogy amennyiben az első lehetséges időpontra, július 7-ére kitűzik a választást – amit az ellenzék nagyon nem akart, mondván: egyházi ünnepre esne, meg kulturális fesztivál is lesz, ám mi ragaszkodtunk volna ehhez a dátumhoz –, akkor a Híd kampány nélkül 7 százalék fölött végez. Ugyanis ilyen volt a közhangulat, és ha borítunk, akkor sokan azt mondták volna, hogy „na, végre, lehet kit támogatni”. De az előrehozott választásoknak ennél azért több tétjük van. Például hogy lesz-e stabil kormány, lehet-e a Smer, illetve a fasiszta Kotlebáék nélkül kormányt alakítani? A fölmérések azt mutatták, hogy nem.

Magyarországon sokan összetennék a kezüket némileg instabilabb kormányért…

B. B.: De én itt élek, és a feladatom többek közt az is, hogy a választóimnak az asztalra tegyem, amit megígértünk. Azzal, hogy a Híd kormányon maradt, lett még egy magyar miniszter, egyben miniszterelnök-helyettes is, folytathatjuk az elkezdett munkát, amely kisebbségi területen ez alatt a két év alatt többet hozott, mint az előző húsz év. A kisebbségi iskolák megmentésétől a kulturális alap bővítésén át a magyar nyelvű táblákig vagy a gyorsforgalmi utakig.

Ezért másították meg a szavukat? Hiszen az országos tanácsuk ülése után bejelentették: távoznak a kormányból.

B. B.: Akkor beszéljünk az előzményekről! Történt sajnos egy kettős gyilkosság. A teljesen érthetően fölháborodott újságírók elvesztett kollégájuk munkájával hozták összefüggésbe a gyilkosságot, és egyből így nyilatkozott a rendőrfőparancsnok is. Pedig a mai napig nem tudjuk, mi a pontos ok, viszont az országos fölháborodásban felszínre kerültek egyéb dolgok, mint például az uniós támogatásokkal kapcsolatos visszaélések. Egy demokratikus országban – még ha nem is közvetlenül felelős – ilyenkor le szokott mondani az illetékes, ezért kértük, hogy távozzon Robert Kalinák belügyminiszter, aki, ha időben lemond, talán nem jutunk idáig. Ám közben az is kiderült, hogy a megölt újságíró tényfeltáró cikke összefüggésbe hozható egy Olaszországból idetelepült vállalkozóval, aki állítólag kapcsolatban állt a kormányhivatal két alkalmazottjával, és fölszólítottuk Fico miniszterelnököt, hogy ezt a két embert bocsássa el.

Azért tőlünk nézve a szlovák élet kissé vadnyugatiasnak tűnik: nem a mostani volt az első újságírógyilkosság, akadt példa nyílt színi leszámolásra, és rabolták már el az elnök fiát is.

B. B.: Ebbe ne menjünk most bele; voltak különféle robbantások Pesten is. Nem mondom, hogy négy év egyedüli Smer-kormányzás után nem eshet ki számos csontváz a szekrényből, egy részük ki is esik, de nem minden igaz, ami megjelenik.

Ezért fogalmaztam úgy, hogy „annak tűnik”. Lehet az a megfejtés, hogy a szlovák sajtó jobb, mint a magyar, több mindent tár föl?

B. B.: Ez nem egyszerűen megfejtés, hanem biztosan így van. Nézze meg a közszolgálati adókat, a vitákban a műsorvezetők ellenzékiként lépnek föl az ott lévő koalíciós politikussal szemben, és Szlovákiában nem tudok olyan újságot mondani, amelyik kimondottan kormányközeli volna.

A közszolgálati médiát említette, nekünk erről a sorosozás jut eszünkbe. Mit szólt, amikor Robert Fico kijelentette, hogy Soros György áll a tüntetések hátterében?

B. B.: Ki volt az, aki itt Szlovákiában ez ellen fölszólalt? Csak a Híd politikusai. Emiatt kellett Ficónak mennie. Amikor elkezdődött a sorosozás, meg különféle összeesküvés-elméletekkel jöttek, hogy ki irányítja az utcát, akkor vált nyilvánvalóvá, hogy ezek után nem lehet tovább úgy kormányozni, mintha nem történt volna semmi.

Innentől azért érdekes törésvonalak jönnek létre, mintha a Híd nemcsak az ellenzékkel állna szemben, de koalíciós partnerének és magyarlakta hátországa egy részének is ellenzéke volna, hiszen ugyanígy sorosozik a Magyar Közösség Pártja is.

B. B.: Nem akarom értékelni, amit az MKP csinál. Mindenki azt teszi, amit a gazdája mond neki. Nincs ebben újdonság. A 2016-os választási kampányban készítettek egy plakátot, hogy Bugár Béla Győrben, a pályaudvaron győzködi a migránsokat, hogy jöjjenek át Szlovákiába. Ezzel nem tudunk mit csinálni. Vagy elhiszik az emberek, vagy nem, de engem aszerint értékeljenek, amit teszek.

Ha már pályaudvar: korábban ugyanerre a vonatra szállt föl maga Fico is. Nem mondott a menekültválság közben sem mást, és ezzel alapvetően alakította át a viszonyokat. Miközben koalícióra lépett egykori megveszekedett ellenfelével, azaz magukkal, aközben közel került a magyar kormányhoz, amely meg önök iránt nem viseltetik gyengéd érzelmekkel.

B. B.: A két miniszterelnök között azért volt jó az együttműködés, mert volt egyfajta egyezség, hogy a kényes témákat nem feszegetik, semmi olyanhoz nem nyúlnak, ami feszültséget okozhat. Szóba került például a kettős állampolgárság? Nem. Mindeközben ellesnek egymástól különböző politikai húzásokat. Azonban míg Orbánéknak ez a Soros Gyuri bácsiféle hergelés hozhat valamit a konyhára, addig nem vagyok biztos abban, hogy ez Szlovákiában is működik.

A rossz emlékű állampolgársági népszavazást követően ön épp e hasábokon azért bírálta Gyurcsány Ferencet, hogy látszategyeztetést hívott össze a határon túli szervezeteknek, pedig ott lett volna az erre hivatott fórum, a Magyar Állandó Értekezlet. Mikor vett részt utoljára bármilyen Máért-szerű megbeszélésen?

B. B.: Több mint kilenc éve. Én oda megyek, ahová hívnak, de oda csak a parlamenten kívüli MKP-t hívták

Személyesen hogy éli meg?

B. B.: Amikor kilenc éve kiváltunk, arra nem gondoltunk, hogy a természetes rivalizáláson túl az MKP gyűlöletkampányt indít. Az érthető volna, hogy a kiesett megélhetési politikusok gyűlölködnek, de sajnos nem lehet ennyire leegyszerűsíteni ezt. Az utóbbi években kineveltek egy új gárdát, amely akkora gyűlöletet tanúsít irántunk, hogy az a racionális és szükségszerű – például a megyei választások szintjén való – együttműködést is lehetetlenné teszi.

Beszéljünk még egy kicsit a gazdáról! Mi történne, ha a Fidesz maga alá gyűrné a szlovákiai magyar érdekképviseletet?

B. B.: Szlovákiában ez jelen volt a második világháború előtt, de főleg utána. Az, hogy ötödik hadoszlopként kezelték az itt élő magyarokat, a mindenkori magyar kormány meghosszabbított kezeként, akik mindig úgy cselekszenek, ahogy a magyar kormány kívánja, akár a szlovák érdekek ellen is. Nem szeretném ezt újra megérni.

Az ön által vezetett párt négy kormánynak volt tagja, amely három nagyon különböző ideológiai karaktert képviselt. Melyiket tartja a legeredményesebbnek?

B. B.: Ha onnan nézzük, hogy a programból mennyit lehet megvalósítani, és a kisebbségi témákhoz ki mennyit ad hozzá, azt kell mondanom, a jelenlegi, kevert koalíció. A liberális SaS-szel nagyon negatív tapasztalatunk van. Nem lehet úgy kormányozni, hogy vagy az én véleményem érvényesül, vagy buktok. De Dzurinda szájából is hallottam olyat, hogy ez meg ez benne van a kormányprogramban, de nem csináljuk, mert nincs politikai akarat. Ezt soha nem hallottam se Ficótól, se Dankótól, a Szlovák Nemzeti Párt elnökétől.

Most jön az ötödik kormány. Van abban valami fura történelmi fricska, hogy egy olasz maffiával kapcsolatba hozott botrány elsöpör egy kormányt, majd megválasztanak egy olasz felmenőkkel rendelkező miniszterelnököt. Mit vár Peter Pellegrinitől?

B. B.: Arra számítok, hogy mivel fiatalabb és nem olyan nagyon régen van a politikában, nem akarja majd, hogy politikai karrierje itt törjön ketté. Másként fog viselkedni az elnökkel, mint az elődje, és másként fog viselkedni a sajtóval.

Az biztos: például remek témákat szolgáltat. Ön ült mellette az ominózus sajtótájékoztatón, amikor kiesett a zsebéből egy – többek által fűként azonosított – gyanús csomag. Mi volt az?

B. B.: Én ott nem is láttam, de elképesztő, amit a szlovák média néha művel. Eleve azért ültünk még ott, mert meg kellett várnunk, amíg az egyik tévétársaság után odahozzák az elfelejtett kábelt. Pellegrini azért vette elő a telefonját, mert mutatta, hogy a köztársasági elnök már vár minket. Ezek után arról beszélnek, hogy mi esett ki a zsebéből. Szoktam mondani nekik, hogy érdemes volna kipróbálniuk fél évre a magyarországi sajtószabadságot.

(2018. április 2. via hvg.hu)

bugar-bela-lehet-a-hid-koztarsasagielnok-jeloltje_146081

Posted in Közép-Európa múltja és jelene |

A csehek felbőszítették Moszkvát

Moszkvát felháborítja, hogy Csehország kiadta az Egyesült Államoknak a hackertevékenységgel gyanúsított Jevgenyij Nyikulin orosz állampolgárt, Prága lépése aláássa az orosz-cseh együttműködés alapjait – közölte hétfőn az orosz külügyminisztérium.

A közlemény kifogásolta, hogy a cseh fél döntését nem a jogi normák vezérelték, hanem “az a törekvés, hogy ismételten demonstrálja az utóbbi időben az abszolút prioritás rangjára emelt +szövetségesi hűséget+”. Prága lépését Moszkva tudatosnak és politikailag motiváltnak minősítette és úgy értékelte, hogy az a kétoldalú együttműködés konstruktív alapjának aláásására irányul. Az orosz diplomáciai tárca leszögezte, hogy mindent szükséges lépést megtesz majd Nyikulin jogainak védelme érdekében.

A kommüniké szerint jogsértésről árulkodik a cseh alkotmánybíróság döntésének “kierőltetése” annak a fellebbezésnek az ügyében, amelyet Nyikulin ügyvédjei az alsóbb szintű bíróságok kiadatási döntéseivel szemben adtak be. Az orosz külügyminisztérium rámutatott: figyelmen kívül hagyták, hogy az orosz legfelsőbb ügyészség is kérelmezte Nyikulin kiadatását. Kifogásolta, hogy a cseh hatóságok nem fordítottak kellő figyelmet arra a többször megismételt felhívásra, hogy vegyék figyelembe: “az Egyesült Államokban kibontakoztatott oroszellenes hisztéria közepette állampolgárunk abban az országban nem számíthat pártatlan és tisztességes bírósági eljárásra”.

Az állítólagos orosz hackert, aki határozottan tagadja, hogy hacker lenne és elkövette volna mindazt, amivel az amerikaiak vádolják, 2016 október 5-én Prágában vette őrizetbe a cseh rendőrség. Washington a kiadatási kérelmet azzal indokolta, hogy szerinte az orosz hacker támadást intézett a LinkedIn internetes közösségi hálózat, valamint a Dropbox és a Formsprings amerikai szerverei ellen. A férfit a kaliforniai szövetségi bíróság hackertámadással, pénzlopással és összeesküvéssel vádolja. Oroszország ezzel szemben csak azzal vádolta meg Nyikulint, hogy az interneten keresztül 2009-ben 3450 dollárt lopott el. A cseh igazságügyi minisztérium pénteken közölte, hogy Nyikulint kiszolgáltatták az Egyesült Államoknak.
(via hvg.hu)

Posted in Európai viszonyok |

Pages

  • Ajánlott oldalak
  • Célunk
  • Elérhetőség
  • Igazgató
  • Rólunk
  • Rólunk
    • Igazgató
  • Tihany Centre for Political Analysis – Wien

Archives

  • 2021. november
  • 2021. október
  • 2021. június
  • 2021. május
  • 2021. április
  • 2021. március
  • 2021. február
  • 2021. január
  • 2020. december
  • 2020. november
  • 2020. október
  • 2020. szeptember
  • 2020. augusztus
  • 2020. július
  • 2020. június
  • 2020. május
  • 2020. április
  • 2020. március
  • 2020. február
  • 2020. január
  • 2019. december
  • 2019. november
  • 2019. október
  • 2019. szeptember
  • 2019. augusztus
  • 2019. július
  • 2019. június
  • 2019. május
  • 2019. április
  • 2019. március
  • 2019. február
  • 2019. január
  • 2018. december
  • 2018. november
  • 2018. október
  • 2018. szeptember
  • 2018. augusztus
  • 2018. július
  • 2018. június
  • 2018. május
  • 2018. április
  • 2018. március
  • 2018. február
  • 2018. január
  • 2017. szeptember
  • 2016. november
  • 2016. július
  • 2015. október
  • 2015. szeptember
  • 2015. február
  • 2015. január
  • 2014. december
  • 2014. november
  • 2014. október
  • 2014. szeptember
  • 2014. május
  • 2014. április
  • 2014. március

Categories

  • Egyéb (1)
  • Elemzések (537)
    • Európai viszonyok (428)
    • Magyarország a nagyvilágban (168)
    • Transzatlanti kapcsolatok (71)
  • Hírek, aktuális események (71)
    • Közép-Európa múltja és jelene (11)

WordPress

  • Bejelentkezés
  • WordPress

Subscribe

  • Entries (RSS)
  • Comments (RSS)

Pages

  • Ajánlott oldalak
  • Célunk
  • Elérhetőség
  • Igazgató
  • Rólunk
  • Rólunk
    • Igazgató
  • Tihany Centre for Political Analysis – Wien

Archives

  • 2021. november
  • 2021. október
  • 2021. június
  • 2021. május
  • 2021. április
  • 2021. március
  • 2021. február
  • 2021. január
  • 2020. december
  • 2020. november
  • 2020. október
  • 2020. szeptember
  • 2020. augusztus
  • 2020. július
  • 2020. június
  • 2020. május
  • 2020. április
  • 2020. március
  • 2020. február
  • 2020. január
  • 2019. december
  • 2019. november
  • 2019. október
  • 2019. szeptember
  • 2019. augusztus
  • 2019. július
  • 2019. június
  • 2019. május
  • 2019. április
  • 2019. március
  • 2019. február
  • 2019. január
  • 2018. december
  • 2018. november
  • 2018. október
  • 2018. szeptember
  • 2018. augusztus
  • 2018. július
  • 2018. június
  • 2018. május
  • 2018. április
  • 2018. március
  • 2018. február
  • 2018. január
  • 2017. szeptember
  • 2016. november
  • 2016. július
  • 2015. október
  • 2015. szeptember
  • 2015. február
  • 2015. január
  • 2014. december
  • 2014. november
  • 2014. október
  • 2014. szeptember
  • 2014. május
  • 2014. április
  • 2014. március

Categories

  • Egyéb (1)
  • Elemzések (537)
    • Európai viszonyok (428)
    • Magyarország a nagyvilágban (168)
    • Transzatlanti kapcsolatok (71)
  • Hírek, aktuális események (71)
    • Közép-Európa múltja és jelene (11)

WordPress

  • Bejelentkezés
  • WordPress

CyberChimps WordPress Themes

© tihanypolitics