Monthly Archives: május 2018

Trump lemondta találkozóját Kim Dzsong Unnal

Trump levelet írt Kim Dzsong Unnak, amelyben lemondta a találkozót.

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön bejelentette, hogy elmarad a Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel június 12-re Szingapúrba tervezett csúcstalálkozója.

Az elnök egy levelet írt Kim Dzsong Unnak, amelyben lemondta a találkozójukat. A levelet a Fehér Ház a Twitter-oldalán meg is osztotta.

A levélben Trump felidézi, hogy Észak-Korea kérte a találkozót, és már az amerikai elnök is nagyon várta azt, de Sajnálatos módon a legutóbbi közleményében megfogalmazott elképesztő düh és nyílt ellenségesség miatt ebben a pillanatban helytelennek érzem ennek a régóta tervezett találkozónak a megtartását

– írta Trump, hozzátéve, hogy a szingapúri találkozó így nem fog létrejönni. Az amerikai elnök hozzátette, hogy míg Észak-Korea sokat beszél a nukleáris kapacitásairól, addig az Egyesült Államoké “olyan súlyos és erőteljes, hogy azért imádkozom Istenhez, hogy soha ne kelljen használni”.

Trump hozzátette azt is, hogy egy remek párbeszéd kezdett kialakulni közöttük, és ez az, ami számít, ezért várja, hogy találkozzon Kim Dzsong Unnal “egy nap”. Addig is megköszönte az észak-koreai vezetőnek, hogy túszokat engedett el, méltatva ezt a gesztust.

Az amerikai elnök azért nyitva hagyta a találkozó lehetőségét: azt írta, ha Kim Dzsong Un meggondolná magát, akkor mindenképp szóljon neki, mert különben a világ és Észak-Korea is elveszti a lehetőséget a tartós békére és a jólétre.

(2018. május 24. – via hvg.hu)

47ca37f90ef260d0579d201391c3ba7793ab4879

Robbannak a német menekültválság rejtett aknái

Németországban hihetetlen energiákat emésztett fel az országba érkezett másfél millió menekült helyzetének kezelése. A bevándorlási hivatalnál végzett felülvizsgálat most megmutatta: sok ember szabálytalanul kapott menekültstátuszt, ráadásul úgy, hogy se a valódi neve, se a kora, se a múltja nem ismert. Nem véletlenül tartanak sokan a következményektől: hasonló játszódott le a hetvenes-nyolcvanas években érkező libanoni menekültekkel, amelyek egy csoportja ma klánokba tömörülve irányítja a Ruhr-vidék városainak egyes negyedeit.
Az Európában élő menekültek helyzetéről Magyarországon főleg egyoldalú, torzított, vagy kifejezetten hamis információk jelentek meg az elmúlt időben. A menekültek és bevándorlók tömegeinek ellátása, helyzetük kezelése ettől függetlenül számos valós probléma forrása Németországban, Ausztriában, Franciaországban vagy a skandináv államokban. Most induló sorozatunkban ezekről igyekszünk hiteles képet adni.

Németországban az elmúlt hetekben sorozatosan jelentek meg a sajtóban a menekültválsággal kapcsolatos botrányokról és visszatetsző társadalmi jelenségekről szóló cikkek. Ebben persze szerepet játszhat az is, hogy a fél év után, kínkeservesen megalakult kormány is azt ígérte: komoly szigorításokra készül menekültügyben. Csak néhány esemény az elmúlt időszakból:

Áprilisban az ellwangeni menekülttábornál százötven menedékkérő akadályozta meg egy togói menekült visszatoloncolását Olaszországba. Három nappal később több száz kommandós hatolt be a táborba. Sikerült elfogni, majd kitoloncolni a togói férfit.
A német alkotmánybíróság és a strasbourgi európai emberi jogi bíróság úgy döntött: nem toloncolható ki egy terrorszervezetekkel kapcsolatban álló tunéziai férfi, mert hazájában halálbüntetés várna rá.
Kiderült, hogy az egyébként menekültként befogadott irakiak egy része visszajár hazájába szabadságra.
Súlyos hiányosságokat tárt fel a Szövetségi Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BAMF) a korábbi menedékkérelmek elbírálásánál. Sokan alaptalanul vagy mindenféle bizonyíték nélkül kaptak menekültstátuszt. A brémai hivatalnál legalább 1200 olyan eset lehetett, amikor nem szabályszerűen adták meg a menekültstátuszt, ezért ott most legalább 18 ezer esetet újra át fognak vizsgálni.
„A törvénytisztelő lakosság arcul csapása” – így nevezte az ellwangeni menekülttábornál történt esetet Horst Seehofer belügyminiszter, mások a jogállam csődjéről beszéltek. A gyakorlatban valóban az történt, hogy egy kitoloncolási határozatot elsőre nem tudott végrehajtani a rendőrség. Három rendőrautó ment ki a helyszínre, be is ültették az egyik kocsiba a 23 éves togóit, de addigra a tábor 150 lakója körbevette őket. A hivatalos rendőrségi jelentés szerint az összegyülekezett emberek agresszíven léptek fel, az egyik autót meg is rongálták. A tömeg végül megakadályozta a férfi elszállítását. Miután felmerült a gyanúja annak, hogy szervezett ellenállás alakult ki, a táborba három nap múlva több száz kommandós szállt ki. 27 embert őrizetbe vettek és 292-t igazoltattak. A togói férfit végül sikerült megtalálni, kitoloncolási őrizetbe helyezték, és azóta vissza is vitték Olaszországba.

A kommandósok kivezénylésével tehát az állam mégiscsak tette a dolgát, és érvényt szerzett a jognak. A német sajtó alaposan kitárgyalta az esetet. Felhozták példának, hogy az eset után nem sokkal az alsó-szászországi Ganderkeseeben egy apák napi rendezvényen német fiatalok verekedtek össze részegen, akik közül többen a rendőrök ellen fordultak, üvegekkel kezdték el dobálni őket; végül könnygázzal, rendőrkutyákkal és gumibottal fékezték meg a rendbontókat. Itt is szembefordultak a rendőrökkel, de a két eset megítélése mégis különbözik (még a politikusok nyilatkozataiban is): amikor részeg németek dobálják a rendőröket, senki se emlegeti a jogállam meggyengülését.

Ennél sokkal súlyosabb problémát rejt magában a német menekültügyi hivatalnál nemrég kirobbant botrány. A menekültügyi hivatal már a 2015-ös menekülthullám előtt is több százezres ügyhátralékban volt, erre érkezett meg több mint egymillió újabb ember. Fizikailag lehetetlen volt ennyi ember ügyét alaposan kivizsgálni, felelős döntést hozni az ügyükben, a töménytelen mennyiségű fellebbezést elbírálni, és ezzel párhuzamosan a jelentős rendőri erőket lekötő kitoloncolásokat is végrehajtani.

Egy most nyilvánosságra került belső vizsgálat lesújtó képet ad a helyzetről. A német menekültügyi hivatalnál végzett felülvizsgálat során ugyanis az derült ki, hogy a menekültek befogadása, a menekültstátusz megítélése sokszor igencsak vitatható alapon történt:

Az emberek egy része úgy kapott védelmet Németországban, hogy valós személyazonossága nem ismert.
Egy szír menekült a regisztráció során elmondta, hogy a szír titkosszolgálatnak dolgozott, de a hivatal erről a fontos információról nem értesítette az illetékes szerveket.
Több menedékkérőnél felmerült, hogy az Iszlám Állam terrorszervezethez kötődik, de ezt nem vizsgálták ki.
Egy menedékkérő azt mondta: 1000 eurót fizetett egy ügyvédnek, hogy megkapja a menekültstátuszt. Egy másik ügyvéd fejenként 700 euróért szabályos busztúrákat szervezett a brémai menekültügyi hivatalba, ott ugyanis – az ügyintézők figyelmetlensége miatt vagy egy kis kenőpénzes rásegítéssel – könnyen meg lehetett kapni a menekültstátuszt.
A belső vizsgálat azt mutatta, hogy a brémai menekültügyi hivatalnál 2013 és 2016 között legalább 1200 ember kapta szabálytalan módon a menekültstátuszt. Az ügyben a brémai hivatal korábbi vezetője és öt másik alkalmazott ellen folyik nyomozás vesztegetés elfogadása miatt, amelyet bűnszervezetben követtek el. A hivatalban most 18 ezer pozitívan elbírált menedékkérő aktáját veszik elő, és vizsgálják meg újra, hogy jogszerű volt-e a döntés az ügyükben.

Ami ebben igazán aggasztó, hogy a felülvizsgálat csak az esetek töredékét érintette. Egy képviselő kérdésére a német belügyminisztérium azt válaszolta: 2015 januárja és 2018 márciusa között 1,65 millió határozat született menedékkérők ügyében, ezek közül azonban mindössze 11 830-at, azaz az esetek 0,7 százalékát ellenőrizték utólag.

A korrupciógyanús esetek mellett feltehetően a német belbiztonsági szervek munkatársai is fogják most a fejüket. A felülvizsgálat fő tanulsága ugyanis az, hogy sok menedékkérelmet teljesen megalapozatlanul, igazi bizonyítékok nélkül bírálták el, miután a kérelmezők valódi személyazonossága nem volt kideríthető.

A balkáni útvonalon Európába érkező menekülteknél különböző okokból nem voltak úti okmányok. Aki valóban menekült, inkább nem vitt magával semmilyen papírt, vagy eleve hamis dokumentumokkal jutott ki az országból. Sok embernek útközben vesztek el az iratai, de voltak olyanok is, akik Németországba érkezve szándékosan semmisítették meg hivatalos okmányaikat.

2015 szeptemberére ugyanis tudható volt, hogy aki szírnek mondja magát, az Németországban automatikusan menekültstátuszt kaphat. Ez súlyos hiba volt a jóhiszemű német hivatalok részéről, a menekültek pedig maximálisan kihasználták a lehetőséget. Sok ember így végképp el tudta törölni a múltját, ezzel az óhazában elkövetett köztörvényes bűncselekmények is látszólag eltűntek a semmiben. Sok esetben ez akkor derült ki ez, amikor ezek az emberek Németországban is szembekerültek a törvénnyel. Már ha a német hatóságoknak sikerül bármilyen hivatalos információt beszerezniük ezekről az emberekről az anarchiába süllyedt Szíriából, Irakból vagy Afganisztánból.

Lehet-e bizonyítani a homoszexualitást?
A menekültügyi törvények egészen extrém eljárásokat is indukáltak Európában. Komoly kihívás elé állította a hatóságokat egy nigériai férfi esete Magyarországon. A férfi 2015-ben ezért kért menedéket Magyarországon, mert Nigériában üldözik és bebörtönzik a homoszexuálisokat. Mit tehet ilyenkor a hatóság? Hogyan tudja bebizonyítani, hogy a férfi igazat mond? A magyar hatóság egyrészt kiderítette, hogy Nigériában tényleg súlyos börtönbüntetéssel fenyegetik az azonos neműek együttélését. Másrészt pszichológus szakértőt rendeltek ki a férfi szexuális irányultságának vizsgálatára. A tesztek nem igazolták, hogy a férfi homoszexuális irányultságú lenne, a szakvélemény például „túl férfiasnak” írta le őt. A magyar menekültügyi hatóság végül megcáfolhatatlan bizonyítéknak tekintette a pszichológiai tesztek eredményét, amelyek megbízhatóságát egyébként még a szakma is vitatja.

A magyar bíróság ezzel még visszafogottan járt el, más európai országokban ugyanis az is előfordult, hogy a menedékkérő erekcióját vizsgálták, orvosi vizsgálatokat végeztek rajtuk vagy a szexuális szokásaikról kérdezték őket. Az Európai Unió Bírósága végül kimondta: nem szabad ilyen vizsgálatokat végezni, nem szabad homoszexuális cselekmény végzését kérni a menedékkérőtől, és erről készült videofelvétel sem jöhet szóba bizonyítékként. Ezenkívül azzal is fölösleges próbálkozni, állapította meg a bíróság, hogy olyan sztereotip előítéletek alapján mérjék föl a szavahihetőségüket, mint például, hogy „a meleg férfiak mindig nőiesek” vagy „egy leszbikus nő nem vágyhat anyaságra”.

Eklatáns példája a tisztázatlan személyazonosság következményeinek az afgán Husszein K. esete, aki fiatalkorú menedékkérőként érkezett Németországba, és 2016 októberében megerőszakolt és megölt egy 19 éves német orvostanhallgató lányt a freiburgi Dreisam folyó partján. A bírósági perben derült ki, hogy a fiatalembert már Görögországban is tíz év börtönre ítélték, miután Korfu szigetén lelökött egy egyetemista lányt egy szikláról, de ott el tudott tűnni a hatóságok szeme elől, Németországban pedig menedékkérőként tiszta lappal indult. Még megdöbbentőbb része volt a pernek, hogy NEM LEHETETT TUDNI, HÁNY ÉVES IS VALÓJÁBAN A VÁDLOTT.

A büntetés kiszabásánál ugyanis nem volt mindegy, hogy a tett elkövetésekor 17 éves volt, ahogy ő állította, vagy 20-30 év körüli, ahogy az orvosszakértői vélemény.

Az Index soha nem azonosította valódi vagy potenciális terroristaként a balkáni útvonalon Európába érkezők tömegeit, de számos adat van arra, hogy a nyitott határokat és az ellenőrzés hiányát (lehetetlenségét) terroristák is ki tudták használni. Salah Abdeslam, az egyik párizsi merénylő például így vitt magával embereket Magyarországról, akik később a párizsi Bataclan színházban végrehajtották a több mint száz halálos áldozatot követelő mészárlást. Az is kiderült, hogy az Iszlám Állam iparszerűen állított elő hamis okmányokat. Amikor Szíriában elfoglalták Deir ez-Zórt, és az Iszlám Állam központjának számító Rakkát, mindegyik helyen dobozszámra álltak a kitöltésre váró üres útlevelek, és mindenhol találtak útlevek nyomtatására alkalmas gépeket.

A tisztázatlan identitások problémája a cikk elején említett jogállamiság kérdésével is szorosan összefügg. Április 13-án Essenben 300 rendőr, hetven vámos és adónyomozó tartott razziát Essen egyik legproblémásabb negyedében. A város északi része libanoni klánokhoz kötődő, szervezett bűnözői csoportok irányítása alatt áll, és az itt zajló folyamatokra csak részben van rálátása a német hatóságoknak. Többször előfordult, hogy a rivális klánok tagjai az utcán csaptak össze egymással, amibe a rendőrség alig tudott beavatkozni.

A mostani razzián több kiutasított menedékérőt fogtak el, horogra akadt egy körözött személy, tisztázatlan jövedelemből származó nagy értékű autókat foglaltak le. A razziáról Herbert Reul (CDU) Észak-Rajna–Vesztfália tartományi belügyminiszter is azt emelte ki, hogy ezzel is demonstrálni akarták, az állam itt is jelen van, a rendőrség végzi a dolgát, és következetesen lép fel minden jogsértéssel szemben.

Ezt az esseni negyedet vagy a német sajtó által is no-go zónának, részben törvényen kívüli területnek nevezett Duisburg-Marxloh városrészt most az ellenőrizetlen bevándorlás és a párhuzamos társadalom igazi rossz példájaként emlegetik, ami jól mutatja ennek a folyamatnak a hosszú távú negatív következményeit. A nyolcvanas években az NSZK nagy számban fogadott be libanoni menekülteket, de az ő személyazonosságukat sem tudták megfelelően ellenőrizni. Utólag sok esetben az is kérdéses, hogy egyáltalán libanoniak voltak-e az érkezők.

Ebből nőtt ki a Ruhr-vidék egyes városaiban a libanoni vagy állibanoni klánokon alapuló szervezett bűnözés, amely kábítószerből, a használtautó-piac elfoglalásával, a vendéglátóhelyektől szedett védelmi pénzekből, a szerencsejáték és a sportfogadás leuralásával szerezte bevételeit, de ma jellemzően azzal is foglalkozik, hogy a legújabb hullámban érkező pénztelen menekülteknek ad ki nyomorúságos tömegszállásokat irreálisan magas áron. Ezekben a negyedekben a klánok hozzák a szabályokat, az igazságszolgáltatást pedig egy békebírónak nevezett idős ember végzi a szervezett bűnözi körök megbízásából.

(2018. 05. 24. – via index.hu)

Hazajárnak nyaralni a németországi menekültek

Súlyos hiányosságokat tárt fel a menedékjogi eljárásoknál egy belső vizsgálat a német bevándorlási és menekültügyi hivatalnál (BAMF). A kiszivárgott dokumentumról a Die Welt írt kedden.
A szúrópróbaszerű ellenőrzések jelentős részénél a kérelmezők eljárási hibák vagy a tények nem elég alapos feltárása miatt kapták meg a német állam védelmét – állapította meg a lap szerint a BAMF belső ellenőrzése.

A sokáig egyértelműen befogadáspárti német menekültügy az egész európai politika homlokterében van, így különösen érzékeny, hogy még az illetékes német hatóság is súlyos problémákat állapított meg az utólagos ellenőrzéseknél. Méghozzá a menekültstátusz felülvizsgálatával és a menedékkérők személyazonosságának megállapításával kapcsolatban is alapvető hiányosságokat állapítottak meg a Die Welt tudomása szerint.

Eszerint sokan csúsztak át hamis személyazonossággal, a szíriai vagy iraki menekültként elismert kérelmezők körében „más országok, például Törökország állampolgárai is vannak”. A BAMF-nél kialakult gyakorlat azzal fenyeget, hogy a hatóság a mulasztásaival hozzájárul bűnözői szervezetek kialakulásához, mint az úgynevezett állibanoni klánok, amelyek a kilencvenes években szerveződtek meg menedékkérőkből, akiknek identitását nem tisztázták megfelelően – figyelmeztettek a hatóság minőségellenőrei. Még mindig nem sikerült például visszatoloncolni Törökországba a klánok esetenként súlyos bűnöket elkövető tagjait sem, annak ellenére, hogy személyazonosságukat időközben megállapították.

A menedékjogi eljárás lezárása után elvileg legkésőbb három évvel felül kellene vizsgálni az esetet, hogy megállapítsák, az illető továbbra is rászorul-e a német állam védelmére. Azonban ez a vizsgálat rendszerint elmarad, vagy ha mégis elvégzik, nem is mérlegelik a németországi tartózkodásra feljogosító státusz visszavonását. A BAMF 2017-ben a túlterheltség miatt mindössze 2527 felülvizsgálati eljárást indított, és mindössze 421 esetben vonta meg a menedékjogi státuszt. Az idei első negyedévben 29 509 ilyen eljárást végeztek el, de csak 201 esetben vonták meg a menedékjogi státuszt.

A konzervatívnak számító német lap úgy tudja, hogy iraki menekültek rendszeresen járnak Irakba szabadságra vagy rokonlátogatásra, mégsem vonják vissza a menekültstátuszukat, pedig az otthoni nyaralások alapján nyilván nem áll fenn a veszélyeztetettség.

(2018. május 15. via index.hu)

Merkel: Az USA megsebezte a transzatlanti kapcsolatot

Merkel keményen odamondott Trumpnak az iráni szerződés felrúgása miatt: a német kancellár szerint megsebezte a transzatlanti kapcsolatot az Egyesült Államok kivonulása az iráni atomprogramról kötött egyezményből. Az európai hatalmak Iránnal tárgyalnak a folytatásról.
Sebet ejtett a német-amerikai és az európai-amerikai kapcsolatokon az Egyesült Államok kivonulása az iráni atomprogramról kötött egyezményből – mondta Angela Merkel német kancellár kedden Berlinben. Bár az iráni atomprogramról kötött megállapodásnak „biztos vannak gyengeségei, de ki kell tartani mellette”. Mint mondta, az európaiak nem vakok, látják, hogy Irán a Szíriában folytatott tevékenységével Izraelt is veszélyezteti, de az ENSZ Biztonsági Tanácsában egyhangúlag elfogadott egyezmény megtartása jobb feltételeket teremtett volna további megállapodáshoz.

Ismét erősödik a jelenléte mindazoknak, akik nem hisznek ebben a multilaterális megközelítésben – tette hozzá Angela Merkel. A többoldalú megállapodásokat elvető politikai tényezők azt gondolják, hogy „nekem akkor jobb, ha másoknak rosszabb”, és nem fontos betartani a szabályokat – mondta a német kormányfő. Ezzel a tendenciával szembe kell helyezkedni, mert Németországnak a multilaterális megközelítés hozta el a békét, a biztonságot és a jólétet, ezért a szövetségi kormány továbbra is ezt a megközelítést alkalmazza nemzeti és nemzetközi ügyekben is – húzta alá Angela Merkel.

Federica Mogherini, az Európai Unió külpolitikai főképviselője közben Brüsszelben tárgyalt Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, illetve Irán külügyminiszterével. Az EU eltökélt szándéka, hogy megőrizze az atommegállapodást – tette egyértelművé Mogherini. Ugyanitt Boris Johnson brit külügyminiszter is azt mondta: kulcsfontosságú annak hangsúlyozása, hogy London és európai szövetségesei tartják magukat az iráni nukleáris fejlesztési program korlátozásáról kötött többhatalmi megállapodáshoz, és továbbra is biztosítani akarják a kereskedelem és a gazdasági kapcsolatok fenntartását Iránnal. Amerika felé egyensúlyozva Johnson azért azt is kiemelte, hogy most az Egyesült Királyság és európai partnerei ki tudják fejezni aggodalmukat Iránnak a Közel-Kelet békéjét veszélyeztető viselkedése miatt.

Az amerikai kormány közben újabb szankciókat jelentett be Irán ellen. A büntetőintézkedésekkel sújtottak között van az iráni központi bank kormányzója is. A szankciók más banki tisztségviselőket is érintik, Washington hivatalos célja, hogy elvágja Iránt a nemzetközi bankrendszertől – írja az MTI.

Irán 2015-ben egyezett meg uniós közvetítéssel az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Kínával, Oroszországgal, Németországgal, hogy legalább tíz évre korlátozza atomprogramját az ellene hozott szankciók nagy részének fokozatos feloldásáért cserébe. Donald Trump már a választási kampánya idején is többször kikelt ellene, és május elején bejelentette országa kilépését a szerződésből, mondván, az nem tudja meggátolni, hogy Teherán atomfegyvereket fejlesszen. Egyúttal az Irán elleni amerikai szankciók visszaállításáról is rendeletet írt alá. A megállapodás többi aláírója Kínától Oroszországon át az EU-s hatalmakig meg akarja őrizni az egyezséget.

(2018. május 15. – via index.hu)

HORST SEEHOFER: MEGKÉRDŐJELEZHETETLEN ORBÁN VIKTOR KORMÁNYFŐI LEGITIMITÁSA

Senki sem vitatja, hogy Orbán Viktor demokratikus választásokon szerzett felhatalmazást a kormányzásra, tervei megvalósítására – mondta a német szövetségi belügyminiszter, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke kedden Berlinben. Horst Seehofer a 2017-es német bűnügyi statisztikai jelentés bemutatóján a Fidesz választási győzelmére utalva hangsúlyozta, hogy senkiből sem lesz “véletlenül” kormányfő, mert a választók bizalmáért mindig meg kell dolgozni. A statisztikai adatok értékelése során a német tárcavezető rámutatott, vannak Németországban „jog nélküli területek” és megjelent az antiszemitizmus egy új formája.

Orbán Viktor megszerezte a magyar választóktól a felhatalmazást a kormányzás folytatásához, miniszterelnöki legitimitása megkérdőjelezhetetlen – jelentette ki Horst Seehofer német szövetségi belügyminiszter, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke kedden Berlinben.

A politikus a 2017-es német bűnügyi statisztikai jelentés bemutatóján kérdésre válaszolva aláhúzta, hogy tisztelettel viszonyul Orbán Viktorhoz, és a kommunista diktatúra ellen folytatott harcáért is nagyra becsüli.

A Fidesz választási győzelmére utalva hangsúlyozta, hogy senkiből sem lesz „véletlenül” kormányfő, mert a választók bizalmáért mindig meg kell dolgozni, Orbán Viktor pedig nem először nyert parlamenti választást, és ismét kétharmados többséget szerzett.

Hozzátette: senki sem vitatja, hogy Orbán Viktor demokratikus választásokon szerzett felhatalmazást a kormányzásra, tervei megvalósítására.

Kiemelte, hogy egyetért Helmut Kohl néhai német kancellárral, aki mindig is fontosnak tartotta, hogy Németország fordítson kiemelt figyelmet a kisebb európai uniós tagállamokra.

Aláhúzta: a németeknek fel kellene hagyniuk azzal, hogy „mindig, minden esetben az egész világ felett gyámkodnak, mindent jobban tudnak mindenkinél, és mindig pontosan tudják, hogy mit csinál rosszul a másik”.

A CSU elnöke kifejtette, hogy nem „távdiagnózist” állít fel Orbán Viktor tevékenységéről, hiszen bajor kormányfőként számos alkalommal dolgozott együtt vele, és mindig kiváló volt az együttműködés, például amikor a magyar állam megvásárolta az MKB-t a Bayerische Landesbank bajor tartományi banktól.

Egy másik, az Európai Unió (EU) menekültügyi rendszerének tervezett reformjára vonatkozó kérdésre elmondta, nem veszítette el teljesen a reményt, hogy sikerül megállapodni a menekültek tagállamok közötti elosztását is magában foglaló új rendszerről. Azonban személyesen, kormánya álláspontjától függetlenül rokonszenvesnek tartja a rugalmas szolidaritás gondolatát, amelynek alapján a menekültek befogadása helyett másként, például az EU-s külső határ védelméhez biztosított nagyobb hozzájárulással is ki lehetne fejezni a társállamok iránti szolidaritást – mondta Horst Seehofer.

Hangsúlyozta, hogy „európai megoldást” kell kidolgozni, különben még évekig nem sikerül majd megnyugtatóan rendezni a migráció kérdését.

Biztonságosabbá vált Németország 2017-ben – hangsúlyozta Horst Seehofer német szövetségi belügyminiszter kedden Berlinben a tárca bűnügyi statisztikai jelentésének bemutatóján.

A kimutatás szerint tavaly 5 761 984 bűncselekményt regisztráltak, ami 9,6 százalékos csökkenés az egy évvel korábbi 6 372 526-hoz képest.

Ez a legnagyobb mértékű csökkenés 1992 óta. Százezer lakosra 6982 bűncselekmény jutott, ami 10 százalékos visszaesés az egy évvel korábbi 7755-höz képest, és harminc éve a legalacsonyabb szám – húzta alá a miniszter.

Azonban továbbra is sok a teendő, a teljes biztonságot pedig nem tudja garantálni az állam – tette hozzá Horst Seehofer. Kiemelte, hogy továbbra is nagy a terrorveszély, bármikor történhet terrortámadás. Kérdésre válaszolva kijelentette, úgy véli, vannak „jog nélküli területek” az országban.

A tavalyi kedvező fejlemények nagy sikert és jó alapot jelentenek a biztonsági szerveknek a munka folytatásához – mondta, rámutatva, hogy főleg olyan típusú bűncselekményeknél csökkent a nyilvántartásba vett esetek száma, amelyek az utóbbi években súlyos aggodalmat okoztak a lakosságban. Így a lakásbetörések száma például 23 százalékkal, a zsebtolvajlások száma 22,7 százalékkal, az erőszakos bűncselekmények száma 2,4 százalékkal csökkent.

Viszont a Németországban élők egyéni, szubjektív biztonságérzetének alakulása nem tükrözi a „mindennapi élet valóságát” rögzítő statisztikai adatokban megnyilvánuló javulás – húzta alá a miniszter. A Forsa közvélemény-kutató intézet adatait idézve elmondta, hogy a németek 87 százaléka ugyan biztonságban érzi magát a közterületeken, de 44 százalék azt mondta, hogy kevésbé érzi magát biztonságban, mint néhány éve.

A lakosság mindenekelőtt jó közvilágítást, több térfigyelő kamerát és erősebb rendőri jelenlétet igényel, ezért ezekre az ügyekre kiemelten kell figyelni – mondta Horst Seehofer, megjegyezve, hogy a rendőrség láthatósága gyakran fontosabb, mint megannyi paragrafus.

A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyek száma 10,5 százalékkal 2 112 715-re csökkent tavaly az egy évvel korábbi 2 360 806-ról. A nem német állampolgárságú gyanúsítottak száma 736 265 volt, ami 22,8 százalékos csökkenés a 2016-os 935 744-hez képest.

A külföldiek közül 167 268-an tartoztak a német bűnügyi statisztika szaknyelvében bevándorlónak nevezett személyek csoportjába. Ez a kategória az országban a menekültügyi rendszer keretében, vagy engedély nélkül tartózkodókat jelöli. Számuk 4,1 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi 174 438-hoz képest.

Ez azt mutatja, hogy a menekültek körében is csökkent a bűnözés – emelte ki Horst Seehofer. A lehetséges okokról kérdésre válaszolva azt mondta, hogy pontos képet akkor lehet alkotni, ha a fejlemény trenddé erősödik. Az valószínűnek tűnik, hogy a rendőri jelenlét erősítése és a menekültek beilleszkedésének támogatása hozzájárult a javuláshoz.

A kimutatás alapján főleg az észak-afrikai Marokkóból és Algériából, és két európai országból, a Szerbiából és az Albániából származók csoportjára jellemző, hogy az országba érkező menedékkérők körében képviselt arányukhoz viszonyítva sokan kerülnek a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyek közé.

Tavaly a politikai indíttatású bűncselekmények száma is csökkent Németországban, 4,9 százalékkal, az egy évvel korábbi 41 549-ről 39 505-re. Ezzel kapcsolatban Horst Seehofer elmondta, hogy a politikai motivációjú bűncselekmények az összes bűncselekmény csupán 0,7 százalékát teszik ki, de társadalmi jelentőségük miatt külön elemzik a területen zajló fejleményeket.

Kiemelte, hogy a többséget továbbra is a szélsőjobboldali indíttatású bűncselekmények teszik ki, számuk tavaly 20 520 volt, ami 12,9 százalékos visszaesés éves szinten.

Hozzátette, hogy a vallási indíttatású politikai bűncselekmények száma jelentősen az emelkedet. Tavaly 1102 ilyen esetet regisztráltak, ami 52,6 százalékkal több az egy évvel korábbi 722-nél. Az ügyek hátterében csaknem kivétel nélkül a szélsőséges iszlamizmus áll – mutatott rá a miniszter.

A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke hangsúlyozta: egyetért Angela Merkel kancellárral, a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökével abban, hogy a nemzetközi migrációs válság révén Németországban megjelent az antiszemitizmus egy új formája, az arab világból behurcolt zsidógyűlölet. Ezt jelzi, hogy az antiszemita indíttatású bűncselekmények száma 2,5 százalékkal 1504-re emelkedett az egy évvel korábbi 1468-ról.

Azonban arról sem szabad megfeledkezni, hogy az ilyen bűncselekmények alapját változatlanul túlnyomórészt a szélsőjobboldali politikai ideológiák alkotják, a tavaly regisztrált antiszemita bűncselekmények csaknem 95 százaléka a szélsőjobboldali motivációjú bűncselekmények közé tartozik – húzta alá Horst Seehofer.

Azonban az „importált antiszemitizmust” nem mutatja be teljes egészében a bűnügyi statisztika, ezért a tárca kezdeményezi, hogy dokumentálják és elemezzék a vallások együttélését veszélyeztető valamennyi olyan incidenst, amely nem számít bűncselekménynek – mondta a miniszter.

(2018. május 8. – via magyaridok.hu)

SZIJJÁRTÓ PÉTER: A KÁRPÁTALJAI MAGYAROK JOGAINAK MEGVÉDÉSE A KORMÁNY KÖTELESSÉGE

Ukrajna hazugsághadjáratot indított Magyarország ellen, azt “az aljas, méltánytalan és alpári hazugságot” terjeszti, hogy a magyar kormány kárpátaljai magyarokat védő politikáját egy harmadik szereplő, Oroszország határozza meg, miközben magyarok is haltak meg a kelet-ukrajnai harcokban az országot védve – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az M1 aktuális csatorna műsorában kedden.

Kelet-Ukrajnában kárpátaljai magyarok is harcolnak Ukrajna területi integritása és szuverenitása érdekében. Száz magyar harcol ukrán színekben, és tíz magyar vesztette életét a harcokban, köztük volt olyan, aki éppen csak nagykorú lett, és volt olyan, aki önként ment harcolni – közölte.

A politikus emlékeztetett: az ukrán parlament olyan oktatási törvényt fogadott el, amelynek értelmében a kisebbségekhez tartozók csak 12 éves korukig tanulhatnak anyanyelvükön. Ennek módosításáról a Velencei Bizottság döntése, valamint az EU elvárásai ellenére sem kezdődött konzultáció a kisebbségi szervezetek képviselőivel.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: felháborító azt mondani, hogy a magyar kormány orosz érdeket szolgál, amikor a kárpátaljai magyarok jogait védi.

Elképesztő ez a hazugság, hiszen a kárpátaljai magyarok jogainak megvédése alapkötelessége a magyar kormánynak, ez nem geopolitikai kérdés, hanem 150 ezer magyar ember sorsának a kérdése. A magyar kormánynak kötelessége kiállni minden magyarért, és a kárpátaljai magyarok is számíthatnak a segítségére, arra, hogy mindig támogatást kapnak Magyarországról – jelentette ki.

Közölte: Ukrajna a NATO-integrációs folyamata részeként évente programot állít össze, amelyben kötelezettségeket vállal, és a legutóbbi programban vállalta, hogy fejleszti a nemzetiségi jogok tiszteletét.

Azonban ellenkező folyamatok látszanak, ezért a NATO-nak fel kell lépnie – mondta Szijjártó Péter. Hozzátette: Magyarország részéről legitim, hogy a NATO-ban elfoglalt pozícióját használja Ukrajna ellen.

A külügyminiszter a Kossuth rádió 180 perc című műsorában arról beszélt, hogy „Ukrajnában a nacionalista erőket és eszméket is szabadjára engedték”, hiszen a KMKSZ központját egy hónapon belül kétszer is felrobbantották. Erre „a nemzetközi közösségnek nincs heves reakciója”, ami a szolidaritás teljes hiányát mutatja – vélekedett.

A politikus kiemelte: Magyarország érdeke a megállapodás, hogy a kárpátaljai magyarok jogai ne csorbuljanak, de ehhez nemzetközi politikai eszközöket is használni kell.

„Ha valamit sokat sulykolnak”, akkor azokat, akik távol élnek innen, „könnyen meg lehet vezetni”, ezért kell óvatosnak lenni, és küzdeni kell a nemzetközi közösségben ebben az ügyben – mondta Szijjártó Péter.

(2018. május 8. – via magyaridok.hu)

 

szijjarto-770x470-770x470

Trump betartott egy ígéretet

Macron kérlelte, Merkel racionálisan érvelt, a brit külügyminiszter, Boris Johnson még hétfőn is Washingtonban tárgyalt, hogy meggyőzze az amerikai elnököt: ne lépjen ki a 2015-ös atomegyezményből, amit az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, az Európai Unió, Oroszország és Kína kötött Iránnal, hogy megakadályozza Teherán atomfegyver-előállítását. Cserébe feloldották a gazdasági szankciók nagy részét, Irán kiléphetett elszigeteltségéből.

Donald Trump azonban betartotta kampányígéretét, és kedden minden kérlelés ellenére egyoldalúan kilépett a szerinte „katasztrofális, förtelmes és nevetséges” alkuból.

Beszédében arra hivatkozott, hogy az egyezmény Irán hazugságán alapul, a perzsa állam nem állt le a nukleáris programmal, a nemzetközi ellenőrök pedig képtelenek ellenőrizni őket. Az amerikai hírszerzés vezetői, többek között a CIA korábbi igazgatója, a jelenlegi külügyminiszter, Mike Pompeo szenátusi meghallgatáson ennek éppen az ellenkezőjét mondta nemrég: Irán betartja a szerződés feltételeit. Trump nem az amerikai, hanem az izraeli hírszerzésre hallgatott. Nevezetesen Benjamin Netanjahu nemrég elmondott beszédére, amiben a Moszad által eltulajdonított iráni aktákra hivatkozva bizonyította, hogy Irán folytatja titkos kísérleteit.

Trump kifogásolta, hogy a 2015-ös szerződés nem foglakozik Irán ballisztikus rakétáival és regionális tevékenységével, egyúttal a legveszélyesebb terrorista államnak nevezte a perzsa országot, amely a többi között a libanoni Hezbollah és a palesztin Hamász támogatója.

Trump a mostani kilépéssel párhuzamosan ismét nagyon erős gazdasági szankciókat vezetett be Irán ellen.

Az Egyesült Államokban nem okozott különösebb zavart az elnök lépése. A jobboldal, mely kezdettől fogva ellenezte az iráni alkut, üdvözölte a „bátor bejelentést”. A Demokraták – köztük Barack Obama – erőtlenül tiltakoztak. A lakosság 63 százaléka az alku mellett voksolt, de a külpolitika nem igazán érdekli őket. A nemzetközi visszhang viszont elég erős volt.

Irán

Rohani elnök elfogadhatatlannak tartja Trump lépését, ami szerinte ismét bizonyítja, hogy az amerikaiak szava semmit sem ér. Irán tovább tárgyal a szerződés többi országával.

Franciaország, Nagy-Britannia, Németország

Közös nyilatkozatban sajnálatukat fejezték ki. Együtt dolgozni fognak egy átfogóbb tervezeten, ami magában foglalja a nukleáris tevékenységet, a ballisztikus rakétákat, a Közel-Kelet stabilitását, különös tekintettel Szíriára, Jemenre és Irakra.

Európai Unió

Kiáll a nukleáris egyezmény hatékony megvalósításáért. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, amely jelentéseiben egyértelműen leírta, hogy Irán betartja a szerződés feltételeit, élvezi az EU bizalmát. A szankciók feloldása része az egyezménynek, mindez pozitív kihatással van az Iránnal folyó kereskedelemre, gazdasági kapcsolatokra.

Izrael

Benjamin Netanjahu teljes mértékben támogatja Trump bátor döntését. Az izraeli miniszterelnök megszakította külföldi útját, hogy otthon ünnepelhesse Trump bejelentését. A döntés Netanjahu győzelme is, aki Iránt hazája legveszélyesebb ellenségének tartja, és fáradhatatlanul harcolt az egyezmény ellen. 2015-ben még az amerikai Kongresszusban is mondott beszédet, hogy megakadályozza az iráni alkut. Amit nem sikerült Barack Obamánál elérnie, az sikerült Trumpnál. Amerikai és brit sajtóértesülések szerint egy izraeli magán-hírszerző cég, a Black Cube az Obama-kormány iráni tanácsadói után nyomozott, be akarta őket feketíteni, hogy ezzel is aláássák az alku hitelét.

ENSZ

Antonio Guterres főtitkár mély aggodalmát fejezte ki, és arra intette a megmaradt feleket, hogy tartsák tiszteletben a szerződésben foglaltakat.

Mi jöhet Trump döntése után?

Ahogy az európai szövetségesek többször is figyelmeztették Donald Trumpot, nincs B terv az iráni kérdésben. Ha az amerikaiak kilépnek, miként akarják rákényszeríteni Iránt arra, hogy elálljon nukleáris ambícióitól? A teljes összeomlásig akarják gazdaságilag szorongatni? Vagy a katonai támadást sem zárják ki?

Trump korábbi tanácsadói, volt külügyminisztere, Rex Tillerson és nemzetbiztonsági főtanácsadója, H.R. McMaster támogatta az iráni alkut. Őket leváltotta, a helyükbe lépő Mike Pompeo külügyminiszter és John Bolton nemzetbiztonsági főtanácsadó keményvonalas, háborús héják. Bolton régóta szorgalmazza az iráni „rezsimváltást” is.

Az is elképzelhető, hogy az amerikai fiaskó után a mérsékelt iráni kormányt a keményvonalasok váltják fel.

A kampányban Donald Trump azt is ígérte, hogy az Egyesült Államok jóval kisebb szerepet akar vállalni a Közel-Keleten. Ennek hitelessége most kérdésessé vált. Az sem titok, hogy Trump Irán regionális vetélytársát, Szaúd-Arábiát támogatja. Velük milliárdos fegyverüzleteket köt.

A keddi döntés tovább növelte a feszültséget a Közel-Keleten. Félő, hogy Izrael és Irán proxyháborúba keveredik Szíriában – az előbbi kedden már Szíriát bombázta.

Az Egyesült Államok és európai szövetségesei ezúttal sem értettek egyet. A transzatlanti szövetségben folytatódik az elhidegülés.

(2018. május 9. – via valasz.hu)

 

786be20f99b4493b9782507b9ca84abf_18

A német belpolitikai helyzet – MEGHÍVÓ

MEGHÍVÓ

 

A Mathias Corvinus Collegium és a Konrad Adenauer Stiftung szeretettel meghívja Önt

 

A német belpolitikai helyzet

című kerekasztal-beszélgetésre

Németország Európa legnagyobb gazdasága. A britek Európai Unióból való kilépésével Németország befolyása tovább erősödik Európában. Ezek után adja magát a kérdés, hogyan fogják ezen háttértényezők alakítani a német politikát. Szerencsésen fog a nehézségekkel megbirkózni a Dr. Angela Merkel kancellársága alatt harmadszor felálló CDU/CSU és SPD nagykoalíció? Milyen hatással volt a migráció az AfD és a Pegida kialakulására? Hogyan hatnak ezek a belpolitikai kérdések Európa jövőjére, és különösen Magyarországra?

Ezekre és sok más kérdésre keressük a választ a Mathias Corvinus Collegium és a Konrad Adenauer Stiftung kerekasztal-beszélgetésén meghívott vendégeink segítségével.

A konferencia résztvevői:

·         Frank Spengler, a Konrad Adenauer Stiftung magyarországi képviseletének vezetője

·         Dr. Joachim Klose, a Konrad Adenauer Stiftung szászországi képviseletének vezetője, Németország egyik legjelentősebb konzervatív gondolkodója

·         Prof. Werner J. Patzelt, a Technische Universität Dresden professzora, a PEGIDA mozgalom egyik legismertebb kutatója

·         Dr. Gulyás Gergely, a leendő Miniszterelnökséget vezető miniszter

·         Dr. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezérigazgatója

Moderál: Dr. Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium igazgatója

Időpont: Budapest, 2018. május 14. 18:30

 

Helyszín: Mathias Corvinus Collegium, 1016 Budapest, Somlói út 51

A sajtónyilvános esemény német nyelvű, a tolmácsolás biztosított.

A részvétel regisztrációhoz kötött. Mind a résztvevők, mind a sajtó képviselői az alábbi linken tudnak ingyenes jegyfoglalással regisztrálni.

Regisztráció a TCPA következő eseményére

Kedves Érdeklődők!

Az alábbi linken tudnak előzetesen regisztrálni a TCPA nyári szemináriumára (2018. augusztus 30. – szeptember 2., Balatonfüred):

https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLScceiaz2ToEnRLOjUt2UUGTWmr4IOQF-ZZhGhxq14qXG2fk_A/viewform

Szeretettel várjuk önöket idén is!