Monthly Archives: július 2018

Önkéntes alapon hoznának létre zárt menekültközpontokat az Európai Unió tagállamaiban, itt bírálnák el az Európába érkező menedékkérők kérelmeit a jövőben – erről döntöttek az uniós vezetők a pénteken lezárult EU-csúcson. Az illegális bevándorlónak minősített személyeket ezekből a táborokból küldenék vissza, a menekültként elismert embereket pedig innen osztanák szét a szolidaritás elve alapján az uniós tagállamok között, ám csakis önkéntes alapon. Vagyis egy tagállamot sem köteleznének menekültek befogadására.

Menekülttáborokat hoznának létre Észak-Afrikában is, ahol már előre megvizsgálnák, mennyi esélyük van a jelentkezőknek arra, hogy menedéket kapjanak Európában. Így csökkenthető lenne azoknak a száma, akik a befogadás esélye nélkül, illegálisan indulnak el az életveszélyes tengeri útra. Döntés született a Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) erősítéséről és támogatásának emeléséről is. Az egyelőre nyitott kérdés, hogy mely tagállamok vállalnak majd szolidaritást, és milyen arányban fogadják majd be azokat a menedékkérőket, akik menekültstátuszban részesülnek az unióban.

Erről nem rendelkezik a záródokumentum, az csak az együttműködés kereteit adja meg, ennek alapján készülhetnek majd el a részletes szabályok, várhatóan még idén.

A hajnalig tartó tárgyalásról távozva Angela Merkel német kancellár leszögezte: egyetlen menedékkérő sem választhatja meg, hogy melyik ország fogadja be.
A kérdés Németország és Olaszország számára is égető. Németország eddig a legtöbb menedékkérőt fogadta be az Európai Uniós tagállamok közül, ám a migráció kérdése idővel kiélezte a belpolitikai helyzetet. A menekültpolitika szigorítását követelő bajor Keresztényszociális Unió (CSU) és a Kereszténydemokrata Unió (CDU) konfliktusa odáig fajult, hogy a német kormánykoalíció szétesése is felmerült, ami kompromisszumra kényszerítette a német kancellárt, Angela Merkelt.

Péntek reggel óta már a CSU több politikusa is pozitívan értékelte az EU-csúcs eredményeit, de utaltak arra is, hogy ez még nem az általuk óhajtott közös európai megoldás, csupán egy lépés a megfelelő irányba. A német belügyminiszter és CSU-elnök Horst Seehofer korábban jelezte: közös európai megoldás hiányában a német határról fogja visszafordítani az újonnan érkező, menedékért folyamodókat, akiket más tagállamokban már regisztráltak. A pártok német sajtóértesülések szerint szombaton értékelik az eredményeket. Horst Seehofer egyelőre nem nyilatkozott arról, hogy mit gondol a megállapodásról.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök a visegrádi országok sikereként értékelte a csúcs eredményét, szerinte a négy közép-európai tagország aratott győzelmet Brüsszelben. Hasonlóan értelmezte az eseményeket Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő is, szerinte Lengyelország és a visegrádi országok álláspontját fogadták el a döntéssel az unió vezetői, mivel lemondtak az „erőszakos betelpítésről”, vagyis a kötelező kvótákról.

Olaszország közvetlenül és súlyosan érintett a migráció kérdésében, ide jelenleg is rendszeresen érkeznek migránsok a Földközi-tengeren. Az olasz miniszterelnök azt is kilátásba helyezte, hogy blokkolják a zárónyilatkozat elfogadását, ha abban nem látnak biztosítékot arra, hogy Olaszország nem marad egyedül a menekültproblémával. Végül azonban úgy értékelte a tárgyalás eredményét, hogy Európa nem hagyta magára hazáját.

Az olasz partokkal szemben a török határon mára nagyrészt megszűnt a „közlekedés”, mert Törökország és az Európai Unió megállapodása óta Törökország visszatartja határain a menedékkérőket. Az EU-csúcson most újabb 3 milliárd eurós támogatásról döntöttek, amelyet Törökország kap a hozzá érkező szír menekültek ellátásra.

A civil szervezetek mentőhajóival kapcsolatban az a megegyezés született, hogy azok nem hátráltathatják a líbiai parti őrség munkáját.

(2018. június 29. via magyarhang.org)

Brüsszel, 2018. június 29.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen a visegrádi országok (V4) kormányfõi, Andrej Babis cseh, Peter Pellegrini szlovák, Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök (b-j) az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának második napján 2018. június 29-én.
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs

Berlinben fogadta csütörtökön Angela Merkel német kancellár Orbán Viktort, és igen intenzív tárgyalásokat folytattak egymással. A megbeszélések középpontjában természetesen a menekültügy kezelése állt, és a német menekültügyi politika változásának tudható be az, hogy a kétoldalú tárgyalásokat követően Merkel kiemelte, hogy a migráció területén egy sor kérdésben egyeznek az álláspontok a két fél között, de vannak véleménykülönbségek is.

„Fontos és helyes, hogy Magyarország védi európai uniós (EU-) külső határát, de nem szabad megfeledkezni az Európa lelkét jelentő humanitásról” – jelentette ki a tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón a német kancellár.

Hogy ez mit is jelent Merkel szerint egészen pontosan? Nos, Németország és Magyarország egyetért az EU külső határa védelmének fontosságában, és abban is, hogy a menekülteknek lehetőleg a hazájuk közelében kell segítséget nyújtani, és küzdeni kell a menekülésre kényszerítő okok felszámolásáért. „Azonban Németország szerint a külső határok védelme nem jelenthet bezárkózást, és az Európa alapját jelentő humanitásra tekintve nem szabad megfeledkezni arról, hogy emberek érkeznek hozzánk” – állította Merkel.

Kiemelte, hogy az illegális migráció visszaszorítását tekintve nincs vita, az viszont a két kormány felfogása közötti különbséget jelzi, hogy a német álláspont szerint lehetőséget kell adni a legális migrációra, például menekültkontingensek befogadásával, oktatási, képzési programokkal vagy a szakképzett munkavállalók bevándorlásának szabályozásával. Hozzátette: az EU-n kívül országokkal folytatandó együttműködésre mintát adó EU-Törökország menekültügyi megállapodásnak is az az egyik fő pontja, hogy az EU átvesz menekülteket Törökországtól.

Az EU-ban máshol regisztrált, de Németországba igyekvő menedékkérők elhelyezésére és a regisztráció szerinti tagországba való visszajuttatásra szolgáló tranzitközpontok ügyével kapcsolatban kérdésre válaszolva elmondta, hogy Magyarország ugyan nyilvántartásba veszi az érkező menedékkérőket, de nem ismeri el a menekültügyi eljárás lefolytatására vonatkozó illetékességet, mert azt a nézetet vallja, hogy az a tagállam illetékes, amelyben az illető megérkezett a közösség területére, és ez a tagállam nem Magyarország. A nézetek ugyan itt is eltérnek, de tárgyalni lehet az ügyről – jegyezte meg Angela Merkel.

A többi között arról is szólt, Berlinben sajnálattal vették tudomásul, hogy az Európa Tanács Velencei Bizottságának a magyarországi jogállamiságról tett legutóbbi megállapításait a magyar kormány nem a német kormány elképzeléseinek megfelelően fogadta, de ebben az ügyben is zajlanak még egyeztetések, az Európai Bizottsággal is.

Merkel ugyanakkor hozzátette, a nézetkülönbségek ellenére kitűnő a német-magyar gazdasági együttműködés, és Magyarország vonzó befektetési helyszín Németország számára. Kiemelte, hogy az együttműködést az európai gazdaság előtt álló legnagyobb kihívásokat jelentő ügyekben, a digitalizáció, az alternatív gépjármű-meghajtási technológiák és a mesterséges intelligencia területén is tovább kell erősíteni, ráadásul Németország és Magyarország a protekcionista gazdaságpolitika elutasításában is egyetért.

Orbán Viktor ugyanakkor nem titkolta, hogy a két ország, és annak vezetői máshonnan nézik a világot, így másképpen is látják, de ettől függetlenül szoros együttműködésre törekszik a magyar fél Németországgal. A magyar miniszterelnök úgy véli, a véleménykülönbségek nem akadályozhatják meg abban a két felet, hogy keressék az együttműködés lehetőségét.

„Magyarország déli határa védve van, úgy védjük ezeket, mint anno a végvéri kapitányok tették ezt, így onnan migránsok nem érkezhetnek Németországba és Ausztriába sem, és a határt védve tartjuk a jövőben is. Magyarország óriási terhet vesz le Németország válláról azzal, hogy megakadályozta, hogy bárki a törvények megkerülésével lépjen Magyarország területére” – közölte Orbán, aki hozzátette, Magyarország álláspontja a migráció tekintetében évek óta változatlan, és ezt mindig őszintén, egyenesen el is mondta. Hazánk azért épített kerítést a déli határára, hogy visszanyerje az ellenőrzést a saját területe felett.

„Jogi természetű vita van kibontakozóban arról, hogy nem Magyarország az első belépési pont az Európai Unió területére, hanem leginkább Görögország. Ezért Magyarország szerint Németországnak Görögországba kell visszaküldeni az embereket, és készen állunk megvitatni ezt a hosszú vitát” – fűzte hozzá a magyar kormányfő, majd közölte: Magyarország stratégiai célja megvédeni Európát azért is, hogy a Schengennel védett belső piac zavartalanul működhessen.

Ugyanakkor Orbán Viktor kijelentette, hogy Magyarország méltánytalannak érzi azt, hogy gyakran a szolidaritás hiányával vádolják, holott komoly szolidaritásról tesz tanúságot a déli határ 24 órás védelmével. Ha ezt nem tenné, naponta 4-5 ezer migráns érkezne Németországba a határvédelem hiányában, ezért ez komoly szolidaritást jelent Magyarország részéről. Orbán szerint nem jó, ha az emberek az európai segítségnyújtásból azt a következtetést vonják le, hogy „lehet ide jönni”, mert akkor jönni is fognak. Ezért a segítséget kell odavinni, ahol szükséges.

„Nem akarunk importálni problémákat” – fogalmazott és hozzátette, ez megközelítésbeli különbség, de nem akadály az együttműködésre törekvésben. A magyar kormányfő felidézte, Magyarország az elsők között javasolta az európai védelempolitika és a közös európai hadsereg létrehozását, és Magyarország európai alapon szeretné megvalósítani a magyar hadsereg korszerűsítését, ezért együttműködne Németországgal.

Orbán Viktor a gazdasági kapcsolatokat illetően kifejtette, a beruházási és kereskedelmi mutatók fantasztikusak, ezért most arról beszéltek, hogy mit tudnak tenni ennek folytatásáért. Az innováció és a technológia területén szorosabb együttműködésre van szükség, ezért munkacsoportokat hoznak létre, amelyek javaslatokat tesznek ennek érdekében.

Kovács Zoltán kormányszóvivő úgy véli, új szintre léphetnek, új minőséget kaphatnak a magyar-német kapcsolatok a gazdaságban, az innováció és technológia területén, valamint a védelempolitikában. A védelmi együttműködésről szólva Kovács Zoltán utalt Szijjártó Péter tárgyalásaira, melyen a felek megállapodtak arról, hogy Magyarország és Németország között rendkívül szoros védelmi és védelmi ipari együttműködés jön létre, és egy közép-európai NATO-hadosztály-parancsnokság alakul Németország támogatásával. A kormányszóvivő közölte, hogy a védelmi együttműködés a hadosztály-parancsnokság és a haditechnikai fejlesztések, a magyar haderőreform témáját is érinti.

(2018. július 5. via magyarhang.org)