Tihany Centre for Political Analysis
  • Kezdőlap
  • Rólunk
    • Igazgató
  • Célunk
  • Elemzések/Tanulmányok
    • Európai viszonyok
    • Magyarország a nagyvilágban
    • Transzatlanti kapcsolatok
  • Hírek, aktuális események
  • Közép-Európa múltja és jelene
  • Ajánlott oldalak
  • Elérhetőség
  • English
  • Tihany Centre for Political Analysis – Wien

A menekültek önkéntes szétosztásában állapodtak meg az EU-csúcson

Önkéntes alapon hoznának létre zárt menekültközpontokat az Európai Unió tagállamaiban, itt bírálnák el az Európába érkező menedékkérők kérelmeit a jövőben – erről döntöttek az uniós vezetők a pénteken lezárult EU-csúcson. Az illegális bevándorlónak minősített személyeket ezekből a táborokból küldenék vissza, a menekültként elismert embereket pedig innen osztanák szét a szolidaritás elve alapján az uniós tagállamok között, ám csakis önkéntes alapon. Vagyis egy tagállamot sem köteleznének menekültek befogadására.

Menekülttáborokat hoznának létre Észak-Afrikában is, ahol már előre megvizsgálnák, mennyi esélyük van a jelentkezőknek arra, hogy menedéket kapjanak Európában. Így csökkenthető lenne azoknak a száma, akik a befogadás esélye nélkül, illegálisan indulnak el az életveszélyes tengeri útra. Döntés született a Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) erősítéséről és támogatásának emeléséről is. Az egyelőre nyitott kérdés, hogy mely tagállamok vállalnak majd szolidaritást, és milyen arányban fogadják majd be azokat a menedékkérőket, akik menekültstátuszban részesülnek az unióban.

Erről nem rendelkezik a záródokumentum, az csak az együttműködés kereteit adja meg, ennek alapján készülhetnek majd el a részletes szabályok, várhatóan még idén.

A hajnalig tartó tárgyalásról távozva Angela Merkel német kancellár leszögezte: egyetlen menedékkérő sem választhatja meg, hogy melyik ország fogadja be.
A kérdés Németország és Olaszország számára is égető. Németország eddig a legtöbb menedékkérőt fogadta be az Európai Uniós tagállamok közül, ám a migráció kérdése idővel kiélezte a belpolitikai helyzetet. A menekültpolitika szigorítását követelő bajor Keresztényszociális Unió (CSU) és a Kereszténydemokrata Unió (CDU) konfliktusa odáig fajult, hogy a német kormánykoalíció szétesése is felmerült, ami kompromisszumra kényszerítette a német kancellárt, Angela Merkelt.

Péntek reggel óta már a CSU több politikusa is pozitívan értékelte az EU-csúcs eredményeit, de utaltak arra is, hogy ez még nem az általuk óhajtott közös európai megoldás, csupán egy lépés a megfelelő irányba. A német belügyminiszter és CSU-elnök Horst Seehofer korábban jelezte: közös európai megoldás hiányában a német határról fogja visszafordítani az újonnan érkező, menedékért folyamodókat, akiket más tagállamokban már regisztráltak. A pártok német sajtóértesülések szerint szombaton értékelik az eredményeket. Horst Seehofer egyelőre nem nyilatkozott arról, hogy mit gondol a megállapodásról.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök a visegrádi országok sikereként értékelte a csúcs eredményét, szerinte a négy közép-európai tagország aratott győzelmet Brüsszelben. Hasonlóan értelmezte az eseményeket Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő is, szerinte Lengyelország és a visegrádi országok álláspontját fogadták el a döntéssel az unió vezetői, mivel lemondtak az „erőszakos betelpítésről”, vagyis a kötelező kvótákról.

Olaszország közvetlenül és súlyosan érintett a migráció kérdésében, ide jelenleg is rendszeresen érkeznek migránsok a Földközi-tengeren. Az olasz miniszterelnök azt is kilátásba helyezte, hogy blokkolják a zárónyilatkozat elfogadását, ha abban nem látnak biztosítékot arra, hogy Olaszország nem marad egyedül a menekültproblémával. Végül azonban úgy értékelte a tárgyalás eredményét, hogy Európa nem hagyta magára hazáját.

Az olasz partokkal szemben a török határon mára nagyrészt megszűnt a „közlekedés”, mert Törökország és az Európai Unió megállapodása óta Törökország visszatartja határain a menedékkérőket. Az EU-csúcson most újabb 3 milliárd eurós támogatásról döntöttek, amelyet Törökország kap a hozzá érkező szír menekültek ellátásra.

A civil szervezetek mentőhajóival kapcsolatban az a megegyezés született, hogy azok nem hátráltathatják a líbiai parti őrség munkáját.

(2018. június 29. via magyarhang.org)

Brüsszel, 2018. június 29. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen a visegrádi országok (V4) kormányfõi, Andrej Babis cseh, Peter Pellegrini szlovák, Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök (b-j) az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának második napján 2018. június 29-én. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs

Brüsszel, 2018. június 29.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen a visegrádi országok (V4) kormányfõi, Andrej Babis cseh, Peter Pellegrini szlovák, Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök (b-j) az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának második napján 2018. június 29-én.
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs

Posted in Európai viszonyok, Magyarország a nagyvilágban |
« Orbán Viktor hosszú vitára készül Angela Merkellel
Kormányra kerültek a kommunisták Csehországban »

Leave a comment Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Pages

  • Ajánlott oldalak
  • Célunk
  • Elérhetőség
  • Igazgató
  • Rólunk
  • Rólunk
    • Igazgató
  • Tihany Centre for Political Analysis – Wien

Archives

  • 2021. január
  • 2020. december
  • 2020. november
  • 2020. október
  • 2020. szeptember
  • 2020. augusztus
  • 2020. július
  • 2020. június
  • 2020. május
  • 2020. április
  • 2020. március
  • 2020. február
  • 2020. január
  • 2019. december
  • 2019. november
  • 2019. október
  • 2019. szeptember
  • 2019. augusztus
  • 2019. július
  • 2019. június
  • 2019. május
  • 2019. április
  • 2019. március
  • 2019. február
  • 2019. január
  • 2018. december
  • 2018. november
  • 2018. október
  • 2018. szeptember
  • 2018. augusztus
  • 2018. július
  • 2018. június
  • 2018. május
  • 2018. április
  • 2018. március
  • 2018. február
  • 2018. január
  • 2017. szeptember
  • 2016. november
  • 2016. július
  • 2015. október
  • 2015. szeptember
  • 2015. február
  • 2015. január
  • 2014. december
  • 2014. november
  • 2014. október
  • 2014. szeptember
  • 2014. május
  • 2014. április
  • 2014. március

Categories

  • Elemzések (468)
    • Európai viszonyok (372)
    • Magyarország a nagyvilágban (146)
    • Transzatlanti kapcsolatok (61)
  • Hírek, aktuális események (58)
    • Közép-Európa múltja és jelene (8)

WordPress

  • Bejelentkezés
  • WordPress

Subscribe

  • Entries (RSS)
  • Comments (RSS)

Pages

  • Ajánlott oldalak
  • Célunk
  • Elérhetőség
  • Igazgató
  • Rólunk
  • Rólunk
    • Igazgató
  • Tihany Centre for Political Analysis – Wien

Archives

  • 2021. január
  • 2020. december
  • 2020. november
  • 2020. október
  • 2020. szeptember
  • 2020. augusztus
  • 2020. július
  • 2020. június
  • 2020. május
  • 2020. április
  • 2020. március
  • 2020. február
  • 2020. január
  • 2019. december
  • 2019. november
  • 2019. október
  • 2019. szeptember
  • 2019. augusztus
  • 2019. július
  • 2019. június
  • 2019. május
  • 2019. április
  • 2019. március
  • 2019. február
  • 2019. január
  • 2018. december
  • 2018. november
  • 2018. október
  • 2018. szeptember
  • 2018. augusztus
  • 2018. július
  • 2018. június
  • 2018. május
  • 2018. április
  • 2018. március
  • 2018. február
  • 2018. január
  • 2017. szeptember
  • 2016. november
  • 2016. július
  • 2015. október
  • 2015. szeptember
  • 2015. február
  • 2015. január
  • 2014. december
  • 2014. november
  • 2014. október
  • 2014. szeptember
  • 2014. május
  • 2014. április
  • 2014. március

Categories

  • Elemzések (468)
    • Európai viszonyok (372)
    • Magyarország a nagyvilágban (146)
    • Transzatlanti kapcsolatok (61)
  • Hírek, aktuális események (58)
    • Közép-Európa múltja és jelene (8)

WordPress

  • Bejelentkezés
  • WordPress

CyberChimps WordPress Themes

© tihanypolitics