A menekültek önkéntes szétosztásában állapodtak meg az EU-csúcson

Önkéntes alapon hoznának létre zárt menekültközpontokat az Európai Unió tagállamaiban, itt bírálnák el az Európába érkező menedékkérők kérelmeit a jövőben – erről döntöttek az uniós vezetők a pénteken lezárult EU-csúcson. Az illegális bevándorlónak minősített személyeket ezekből a táborokból küldenék vissza, a menekültként elismert embereket pedig innen osztanák szét a szolidaritás elve alapján az uniós tagállamok között, ám csakis önkéntes alapon. Vagyis egy tagállamot sem köteleznének menekültek befogadására.

Menekülttáborokat hoznának létre Észak-Afrikában is, ahol már előre megvizsgálnák, mennyi esélyük van a jelentkezőknek arra, hogy menedéket kapjanak Európában. Így csökkenthető lenne azoknak a száma, akik a befogadás esélye nélkül, illegálisan indulnak el az életveszélyes tengeri útra. Döntés született a Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) erősítéséről és támogatásának emeléséről is. Az egyelőre nyitott kérdés, hogy mely tagállamok vállalnak majd szolidaritást, és milyen arányban fogadják majd be azokat a menedékkérőket, akik menekültstátuszban részesülnek az unióban.

Erről nem rendelkezik a záródokumentum, az csak az együttműködés kereteit adja meg, ennek alapján készülhetnek majd el a részletes szabályok, várhatóan még idén.

A hajnalig tartó tárgyalásról távozva Angela Merkel német kancellár leszögezte: egyetlen menedékkérő sem választhatja meg, hogy melyik ország fogadja be.
A kérdés Németország és Olaszország számára is égető. Németország eddig a legtöbb menedékkérőt fogadta be az Európai Uniós tagállamok közül, ám a migráció kérdése idővel kiélezte a belpolitikai helyzetet. A menekültpolitika szigorítását követelő bajor Keresztényszociális Unió (CSU) és a Kereszténydemokrata Unió (CDU) konfliktusa odáig fajult, hogy a német kormánykoalíció szétesése is felmerült, ami kompromisszumra kényszerítette a német kancellárt, Angela Merkelt.

Péntek reggel óta már a CSU több politikusa is pozitívan értékelte az EU-csúcs eredményeit, de utaltak arra is, hogy ez még nem az általuk óhajtott közös európai megoldás, csupán egy lépés a megfelelő irányba. A német belügyminiszter és CSU-elnök Horst Seehofer korábban jelezte: közös európai megoldás hiányában a német határról fogja visszafordítani az újonnan érkező, menedékért folyamodókat, akiket más tagállamokban már regisztráltak. A pártok német sajtóértesülések szerint szombaton értékelik az eredményeket. Horst Seehofer egyelőre nem nyilatkozott arról, hogy mit gondol a megállapodásról.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök a visegrádi országok sikereként értékelte a csúcs eredményét, szerinte a négy közép-európai tagország aratott győzelmet Brüsszelben. Hasonlóan értelmezte az eseményeket Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő is, szerinte Lengyelország és a visegrádi országok álláspontját fogadták el a döntéssel az unió vezetői, mivel lemondtak az „erőszakos betelpítésről”, vagyis a kötelező kvótákról.

Olaszország közvetlenül és súlyosan érintett a migráció kérdésében, ide jelenleg is rendszeresen érkeznek migránsok a Földközi-tengeren. Az olasz miniszterelnök azt is kilátásba helyezte, hogy blokkolják a zárónyilatkozat elfogadását, ha abban nem látnak biztosítékot arra, hogy Olaszország nem marad egyedül a menekültproblémával. Végül azonban úgy értékelte a tárgyalás eredményét, hogy Európa nem hagyta magára hazáját.

Az olasz partokkal szemben a török határon mára nagyrészt megszűnt a „közlekedés”, mert Törökország és az Európai Unió megállapodása óta Törökország visszatartja határain a menedékkérőket. Az EU-csúcson most újabb 3 milliárd eurós támogatásról döntöttek, amelyet Törökország kap a hozzá érkező szír menekültek ellátásra.

A civil szervezetek mentőhajóival kapcsolatban az a megegyezés született, hogy azok nem hátráltathatják a líbiai parti őrség munkáját.

(2018. június 29. via magyarhang.org)