Monthly Archives: szeptember 2018

Megbukott a svéd miniszterelnök

A bizalmi szavazáson nem támogatták.

Nem szavazott bizalmat Stefan Löfven szociáldemokrata miniszterelnöknek hétfőn a svéd törvényhozás többsége, így a kormányfő elvileg kénytelen távozni posztjáról, de az új kormány felállásáig továbbra is ő vezeti a kormányt.

A 349 fős parlamentben Löfvent 142 képviselő támogatta, és 204-en szavaztak ellene, köztük a teljes jobbközép blokk és a bevándorlásellenes Svéd Demokraták képviselői is.

Svédországban a parlamenti választások után a törvényhozásnak kötelező bizalmi szavazást tartania a kormányfő személyéről. A legutóbbi választásokon a Löfven vezette Szociáldemokrata Párt kapta ugyan a legtöbb voksot, de csak eggyel szerzett több mandátumot a jobbközép Szövetség nevű pártnál, és egyik politikai erőnek sincs abszolút többsége a törvényhozásban.

A napokban Andreas Norlén konzervatív házelnök tárgyalásokat kezd a pártvezetőkkel, hogy kiderítse, melyik jelöltnek van a legnagyobb esélye a kormányalakításra és a parlament támogatásának elnyerésére.

A kialakult helyzetben kulcsszerepe van a radikális Svéd Demokratáknak, akik a jobbközép blokkot támogatták a bizalmi szavazás során. A konzervatív, a liberális, a centrista és a kereszténydemokrata pártból álló Szövetség vezetője, Ulf Kristersson azonban eddig kizárt bármiféle kormányalakítási célú együttműködést a populistákkal.

“Svédországnak új kormányra van szüksége, amely széles körű politikai támogatottsággal bír a reformok végrehajtása érdekében” – hangsúlyozta Kristersson a képviselőknek a bizalmi szavazás előtt.

Löfven leszavazását követően Kristersson javasolhat egy jobboldali alternatívát. A legnépszerűbb pártnak számító szociáldemokratákat vezető Löfven mindazonáltal jelezte: továbbra is az a célja, hogy kormányfőként szolgálhassa Svédországot, és bízik abban, hogy kormányképes többséggel rendelkező koalíciót tud alakítani.

A házelnöknek négy lehetősége van, hogy kormányképes többség alakuljon a parlamentben, s ha ez nem sikerül, új választást kell tartani. Elemzők szerint mindazonáltal az új voksolás nem változtatna érdemben az erőviszonyokon, ezért valószínűleg sikerül majd tető alá hozni valamilyen koalíciós megállapodást, bár ez hetekig is elhúzódhat.

(2018. szeptember 25. via hvg.hu)

stefanlofven690x460

Osztrák belügyminiszter: A rendőrség írja meg, ha menekült az elkövető, és ne nyilatkozzanak kormánykritikus lapoknak!

Az osztrák belügyminisztérium a múlt héten emailt küldött a tartományi rendőrségi sajtószolgálatoknak, amelyben többek között azt kérik, nevezzék meg a közleményekben, ha a feltételezett elkövető külföldi, és, hogy milyen jogcímen van az országban, illetve korlátozzák a nyilatkozatokat három, a tárcával szemben kritikus lapnak, írja az MTI.

Az e-mailben, aminek valódiságát több tisztségviselő megerősítette, és amit a Kurier című osztrák napilap közölt, arra kérik a rendőrséget, hogy a Kurier, a Der Standard és a Falter című lapoknak adott nyilatkozatokat kerüljék. A kommunikációt ezekkel a lapokkal a törvények által meghatározott “a legszükségesebb mértékűre kell csökkenteni”, idézi a levelet a Der Standard. Mint írják, ezeknek a lapoknak a jövőben a rendőrség nem biztosít exkluzív információkat vagy rendőrségi kíséretet, mert “egyoldalúan, kedvezőtlenül” tudósítanak az eseményekről.

EMELLETT RIPORTOK A JÖVŐBEN CSAK AKKOR KÉSZÜLHETNEK, HA A SAJTÓ GARANTÁLJA A SEMLEGES VAGY KEDVEZŐ HANGVÉTELT.

A nyilatkozatok letiltásán túl állami propagandafilmekkel központosítják a rendőrségi sajtót, amelyeket a számukra kedves médiumokon sugároznak. A bűnüldözésről szóló híreket az év végétől szombat esténként az osztrák ATV-n vetített Live PD magazinműsorból ismerhetik meg az érdeklődők. Kikötötték, hogy a sorozat részeit csak azután mehetnek adásba, ha a belügyminisztérium elfogadta őket.

Herbert Kickl, a szélsőjobboldali FPÖ-s belügyminiszter hivatala a menekültek által elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos közleményeket is megváltoztatná: Arra kérem önöket, hogy a jövőben nevezzék meg közleményeikben a feltételezett elkövető állampolgárságát. Ezen kívül adott esetben egy külföldinél közöljék tartózkodási jogcímét, vagy hogy menedékkérőről van-e szó. Az is kérem, hogy ezekhez az interjúkban is tartsák magukat!

A levél ezt azzal indokolja, hogy ez átláthatóbbá teszi a történéseket és kielégíti a lakosság érdeklődését is. A most érvényben lévő 2014-es szabályozás szerint az elkövető állampolgárságát, etnikai vagy vallási hátterét csak abban az esetben kell közzétennie a rendőrségnek, ha ez okvetlenül szükséges az eset értelmezéséhez.

Emellett azt is javasolják a tartományi rendőrségeknek, hogy a jövőben helyezzenek nagyobb hangsúlyt a szexuális bűncselekmények nyilvánosságra hozatalára. Korábban ezeket az ügyeket az áldozatok védelme miatt csak akkor ismertették, ha a szökésben lévő tettes nyomára akartak bukkanni.

A Kurier állásfoglalást kért a belügyminisztériumtól az e-mail miatt. A tárca kommunikációs részlegét vezető Alexander Marakovits azt írta: azért kérték a rendőrség munkatársaitól, hogy kezeljék másként az említett kritikus sajtóorgánumokat, mert elfogultan tudósítanak. Marakovits a Kurier és a Der Standard témába vágó cikkét hozta fel példaként, amelynek címében a lapok azt sugallják, hogy a szóban forgó ajánlások személyesen Herbert Kickltől származnak, holott szerinte ez nem így van.

Az eset gondot okozhat a jobbközép (ÖVP)-szélsőjobb (FPÖ) kormánykoalícióban is. Sebastian Kurz osztrák kancellár éppen az ENSZ közgyűlésén New Yorkban tartózkodik. A néppárti politikus itt azt mondta: MEGENGEDHETETLEN AUSZTRIÁBAN, HOGY EGYES MÉDIUMOKAT KIREKESSZENEK VAGY BOJKOTTOT HIRDESSENEK ELLENÜK.

Kurz szerint a szabad és független újságírás fenntartásában különösen nagy felelőssége van a pártoknak, a kormányzati szervezeteknek és a közintézményeknek. A kancellár szerint elfogadhatatlan a sajtószabadság bármilyen szintű korlátozása.

(2018. szeptember 25. via index.hu)

239828_herbert_kickl

11 év után ma először fogadták a dél-koreai elnököt Észak-Koreában

Megérkezett kedden Phenjanba Mun Dzsein dél-koreai elnök, a Szunan nemzetközi repülőtéren Kim Dzsongun észak-koreai vezető fogadta. Dél-koreai elnök tizenegy éve nem látogatott a kommunista ország fővárosába, írja az MTI.

A dél-koreai elnök fogadására a katonai tiszteletadás mellett több ezer észak-koreai állampolgár gyűlt egybe a repülőtéren, virágokat, észak-koreai, illetve az újraegyesítést szimbolizáló, fehér háttér előtt kék Koreai-félszigetet ábrázoló zászlókat lengetve. Mun és Kim is felesége társaságában vett részt az eseményen.

Ez Mun és Kim harmadik találkozója. Az első kettő április 27-én, illetve május 25-én volt Panmindzson határfaluban, a két országot elválasztó demilitarizált övezetben. A mostani háromnapos csúcstalálkozó középpontjában a kommunista rezsim atomfegyverprogramjának leállítása, valamint a fegyverszünettel véget ért 1950-53-as koreai háború békemegállapodással történő lezárása szerepel.

A dél-koreai elnök közvetítőként lépett fel Washington és Phenjan között a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítéséről folytatott tárgyalásokon, amelyek jelenleg holtpontra jutottak. Mun Dzsein indulása előtt azt mondta: a “visszafordíthatatlan, állandó békéért” fog síkra szállni négyszemközti megbeszélésein Kimmel.

“A csúcs nagy jelentőséggel bírna, amennyiben az amerikai-észak-koreai párbeszéd újraélesztéséhez vezetne” – jelentette ki a dél-koreai államfő, miközben a két Korea közötti gyakori találkozók fontosságára hívta fel a figyelmet.

A dél-koreai elnök kabinetfőnöke igyekezett csillapítani a csúcshoz fűzött elvárásokat. Azt mondta: kevés az esély arra, hogy nagy áttörés történjen a nukleáris diplomácia kérdésében. Munt útjára mintegy 150 fős delegáció kísérte el, amelynek soraiban üzletemberek, közéleti személyiségek és sportolók is vannak.

(2018. szeptember 18. –  via index.hu)mun

Fidesz-KDNP: Nem hagyjuk, hogy a határvédelem elvételével zsaroljanak

A Sargentini-jelentésre válaszul benyújtott kormánypárti határozati javaslat a Fidesz-frakció szóvivőjének közlése szerint arról szól, hogy Magyarország nem hagyja zsarolni magát a határvédelem ügyével.Halász János kedden újságírókkal közölte, a Fidesz-KDNP frakciószövetség megtárgyalta, és az Országgyűlés elé került a határozati javaslat, amelyet válaszul küldenek a „brüsszeli bevándorláspárti politikusok zsarolására”.

A Sargentini-jelentés ugyanis egy zsarolás, amelynek az a célja, hogy elvegyék Magyarországtól a határvédelem jogát – értékelt.

„Mi pedig nem hagyjuk, hogy a határvédelem elvételével zsaroljanak” – mondta Halász János, hozzátéve: erről szól a Magyarország szuverenitásának megvédéséről és a Magyarországgal szembeni rágalmak visszautasításáról szóló határozati javaslat.

Elmondta: a javaslatban felszólítják a kormányt, hogy ne engedjen a zsarolásnak, és ne engedje, hogy elvegyék Magyarországtól a határvédelem jogát.

Emlékeztetjük a brüsszeli bevándorláspárti politikusokat, hogy Európa határait és az európaiak biztonságát ma is meg kell védeni – folytatta.

Halász János szerint Magyarország, ahogy történelmében oly sokszor, az elmúlt években is Európa határait védte, és megdöbbentő, hogy az Európai Parlament bevándorlást támogató képviselői ezért elítélik.

Kiemelte: a javaslatban kijelentik, hogy Magyarország most is maga védi határait. Fenn fogjuk tartani a kerítést, és nem engedjük, hogy elvegyék tőlünk a határvédelem jogát – nyomatékosította.

Közölte, emellett felkérik a kormányt, hogy utasítsa vissza a Magyarország elleni rágalmakat.

Örömmel látták – jegyezte meg a szóvivő -, hogy egy hétfői kormánydöntés alapján jogi lépések lesznek a csalással elfogadott jelentés miatt.

(2018. szeptember 18. – via magyaridok.hu)

Weber: Orbán pártja „semmilyen engedményt” nem fog kapni

Ki fognak állni az európai uniós alapjogokért, és ebben a tekintetben „semmilyen engedményt” nem fognak tenni Orbán Viktor magyar kormányfő pártjának, a Fidesznek – mondta egy szerdai tévéinterjúban Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakcióvezetője, aki aznap jelentette be, hogy elindul az EPP csúcsjelölti tisztségéért.

A Néppárt egy bécsi rendezvényének előestéjén az ORF osztrák közszolgálati televízió ZiB2 című hírháttér műsorában nyilatkozva Weber hangsúlyozta: „Az EPP-vel mi Európa legnagyobb pártja vagyunk, és kiállunk ennek a kontinensnek az alapértékeiért.”

A ZiB2 műsorvezetője – ahogy az interjút röviden ismertető APA osztrák hírügynökség is – emlékeztetett arra, hogy Magyarországot az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti eljárás fenyegeti a sajtó- és véleményszabadság korlátozása és az igazságszolgáltatás kétessé vált függetlensége miatt, és az Európai Parlament várhatóan szerdán szavaz erről.

Weber ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy pártjának meg kell húznia a határvonalat. Vitatkozni fognak Orbánnal, akinek pártja az EPP-hez tartozik. „Követelni fogjuk, hogy engedje tovább működni az egyetemet. Nem tudom elfogadni, hogy bezárják az egyetemet” – fűzte hozzá, nyilvánvalóan a CEU bizonytalanná vált budapesti működésére utalva.

Weber szerint mindazonáltal a közös Európát kell előtérbe állítani. „Abban hiszek, hogy a hídépítés a fő feladat” – mondta az EPP frakcióvezetője, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) 46 éves elnökhelyettese.

„Én egy erős Európát akarok, egy egyesült Európát.” Az Európai Unió csak így tehet szert nagyobb geopolitikai szerepre. „Gazdaságilag Európa már egy óriás. Politikailag azonban törpék vagyunk. Amikor Putyinról, Ukrajnáról vagy Szíriáról van szó, senki sem vesz minket komolyan” – vélekedett Manfred Weber az ORF osztrák tévének adott interjúban.

(2018. szeptember 6. – via magyarhang.org)

20876382_7fa6c6a37835f8c742707d1a0483cbdc_wm

REKORDGYENGE MERKEL KOALÍCIÓJÁNAK TÁMOGATOTTSÁGA

Rekordalacsonyra süllyedt Angela Merkel német kancellár konzervatív-szociáldemokrata kormánykoalíciójának támogatottsága – ezt tükrözi a Bild am Sonntag című német hetilapban vasárnap közzétett felmérés eredménye.

Az újságnak az Emnid iroda végzett közvélemény-kutatást, amelyből kiderült, hogy még sohasem volt ennyire gyenge támogatottsága nagykoalíciónak a lakosság körében Németországban. Merkel kereszténydemokrata CDU-ja bajor testvér pártjával, a keresztényszocialista CSU-val együttesen 29 százalékos támogatottságú. Egy éve 32,9 százalékos volt mutatójuk.

A kormánykoalíciós partner, a Szociáldemokrata Párt (SPD) 17 százalékon áll, míg tavaly ilyenkor 20,5 százalékos volt támogatottsága.

Összesítve 46 százalékos a koalíció híveinek aránya, amely rekordalacsony 10 éves – kétszer öt-öt esztendős – időtartamot tekintve.

Németországban CDU-CSU-SPD koalíció kormányzott 2005 és 2009, továbbá 2013 és 2017 között is.

(2018. szeptember 9., via magyaridok.hu)

Átrendezheti a svéd politikát a vasárnapi választás

Parlamenti és helyhatósági választásokat tartanak vasárnap Svédországban, ahol a svéd politikát az elmúlt száz évben meghatározó szociáldemokraták akár történetük legrosszabb eredményét érhetik el, és a várható patthelyzet miatt nagyon könnyen újabb kisebbségi kormány jöhet. Nagy kérdés azonban az, hogy mennyire erősödnek meg a bevándorlás-ellenes és euroszkeptikus Svéd Demokraták. A részvétel hagyományosan magas szokott lenni Svédországban, 2014-ben 85,8 százalék volt.

A sokak által a tolerancia és a nyitottság egyik bástyájának tartott Svédországban csavarhat a politikai erőviszonyokon a választás. A legutolsó felmérések alapján az eddig a Zöld Párttal kisebbségi kormányt vezető Szociáldemokrata Párt nyerheti meg a választást 25 százalék körüli eredménnyel, ami azonban így is története legrosszabb szereplése lenne. Viszont az ellenzék vezető ereje, a konzervatív Mérsékelt Párt is visszaeshet 2014-hez képest, 17-18 százalékra számíthat.

A baloldali blokk, a két kormánypárt, és a külső támogatásra esélyes szélsőbaloldali Baloldali Párt együtt valamivel 40 százalék felett végezhet, míg a Mérsékelt Párt körüli jobbközép szövetséget (Centrum Párt, Kereszténydemokraták és Liberálisok) 38 százalék körül jósolják. Ez pedig azt jelentené, hogy sem a balközép, a jobbközép blokk nem szerezne abszolút többséget.

A választás egyik nagy nyertese így A NYÍLTAN BEVÁNDORLÁS-ELLENES ÉS POPULISTA, NACIONALISTA SVÉD DEMOKRATÁK (SD) LEHETNE, AMI A LEGUTOLSÓ FELMÉRÉSEK SZERINT A MÁSODIK HELYÉRT HARCOLHAT, DE KORÁBBAN VOLTAK OLYAN POLLOK IS, AMIK A LEGNAGYOBB PÁRTNAK TETTÉK. A 19 százalékra mért radikális Svéd Demokratákkal előzetesen egyik párt sem akart közösködni, de az eredménytől függően akár lehet szerepük a kormány megszavazásánál.

A párt még neonáci ideológiák mentén szerveződött 1988-ban, később azonban a 2005 óta az Svéd Demokraták élén álló, most 39 éves Jimme Akesson vezetésével retorikájukból fokozatosan elhagyták a túlságosan radikálisnak tartott elemeket, a svéd zászló színei alapján egy virágra cserélték le a logójukat, és állításuk szerint megszabadultak a túl szélsőségesnek tartott emberektől is. Ettől még a párt azóta is több rasszista botrányba belekeveredett.

Kezdetben a dél-svédországi iparvárosok adták a szavazói bázisukat, 2010-re sikerült bejutniuk 5,7 százalékkal a parlamentbe. Négy éve már 12,9 százalékkal több mint megkétszerezték a támogatásukat, azóta pedig tovább erősödtek. Ebben a 2015-ös menekültválság mellett egészen a 2008-as pénzügyi válságig visszanyúló okok is szerepet játszottak.

A Svéd Demokraták

-ellenzik a bevándorlást,
-és az érkezők közül minél több embert akarnak visszaküldeni.

Az SD az Economist szerint leginkább csak olyan menekülteket akar befogadni, akik a környező országokból (pl. Norvégiából) menekülnének elnyomás elől, amire persze nem sok esély van. Akesson a mostani kampányban összekapcsolta a bevándorlást, a bűnözést és a svéd jóléti állam hanyatlását, korábban pedig az egyre növekvő muszlim népességet a legnagyobb külföldi fenyegetésnek nevezte a második világháború óta. Az SD emellett ki akar lépni az EU-ból, ehhez pedig egy brexithez hasonló népszavazást is szorgalmaz, de ezt a többi párt ellenzi.

A 2015-ös migrációs válság alatt annak az évnek a végéig 163 ezren érkeztek az országba, ami a tízmilliós népességszámhoz képest Németország mellett arányaiban a legmagasabb volt az EU-ban. Az elmúlt hat évben összesen 400 ezer menekültkérelmet kapott Svédország. Azt, hogy hogyan fogadták Svédországban az érkezőket, 2016 októberében egy háromrészes riportsorozatban mutattuk be. Írtunk arról, hogy miként alakította a politikát a 2015-ös menekültválság, hogy a mindennapi életben milyen változásokat hozott a bevándorlók áradata, és hogy milyenek az ottani no-go zónák.

kisebbségi balközép kormány időközben újra bevezette a határellenőrzést, és szigorította a menekültstátusz feltételeit, a tartózkodási engedélyeket és a család-újraegyesítéseket. Azóta visszaesett éves szinten az érkezők száma, de mint írtuk, sok helyen feszült a légkör a népességszámhoz képest sok bevándorló / migráns / menekült, valamint a helyi bandák összecsapásai miatt. A kampányban pedig többek között a gyerekházasságok kérdése is előkerült.

Mivel a választások középpontjában a bevándorlási helyzet áll, ez a legmegosztóbb téma, ennek megfelelően a kampány és az információs háború is erről szólt. Az Oxfordi Internet Intézet kutatói a kampányhajrában hozták nyilvánosságra kutatásuk eredményét, ami alapján a Twitteren megosztott, a svéd választásról szóló hírek és cikkek harmada álhír, és/vagy a szavazók szándékos félretájékoztatása. A kutatók szerint az álhírek döntő többsége svéd forrásból származott, és a három legnépszerűbb álhírportálnak mind voltak valamilyen kapcsolatai a választáson áttörésre készülő Svéd Demokratákkal.

Miközben középről is próbáltak szavazókat elhalászni, a Svéd Demokraták úgy tették a bevándorlást a kampány központi elemévé, hogy a többi párt is különböző mértékben, de eltolódott a kérdésben. A 2015-ben belügyminiszter Anders Ygeman azt mondta, hogy talán túl sokat támaszkodtak statisztikákra, nem pedig az emberek félelmeire adtak válaszokat. Mások az integrációs politikát okolják, és fejlesztenék.

A Washington Post szerint az augusztus közepi, göteborgi gyújtogatások után Stefan Löfven miniszterelnök elgondolkozott a hadsereg beküldésén az érintett részekre. Közben a másik hagyományos nagy párttal együtt már azt hangoztatják, hogy a kiindulási országokban kell segíteni. A politika változását mutatta az is, hogy a Mérsékelt Párt akkori bevándorlásügyi miniszterét megrótták 2013-ban, amiért javasolta, hogy szabjanak felső határt az EU-n kívülről érkezők számának. Most viszont már a párt is hasonló álláspontot kezdett el képviselni.

Az olyan főbb kampánytémákat, mint az egészségügy és az oktatás az elmúlt hónapokban szinte háttérbe szorította a migráció kérdése. A korábbi évtizedekben a szociáldemokratákat a gazdasági jóléttel kapcsolták össze, és Löfven a közelgő választást a svéd jóléti államról való referendumként próbálja beállítani, a foglalkoztatottsági adatokkal is érvelve.

Csakhogy a gazdasági teljesítmény önmagában nem jelent meg hangsúlyosan a kampányban, nem véletlen, hogy a szociáldemokraták is az erősebb társadalom és biztonságosabb Svédország szlogenekkel próbáltak szavazókat szerezni. A Szociáldemokrata Párt egykoron a svéd politika egyeduralkodója volt, azonban most elég nehéz helyzetbe kerülhet. 2006-ban még 35 százalékos támogatottságot tudott elérni, ez 2010-re 31 százalékra csökkent, és most tovább erodálódik, miközben a fiatalok is más pártokat preferálnak.

A gyengélkedésükből azonban a legnagyobb ellenzéki párt, a Mérsékelt Párt nem tudott profitálni. Minden bizonnyal a konzervatívok is veszítenek támogatottságukból, pedig 2010-ben még fej fej mellett végeztek a szociáldemokratákkal. A miniszterelnök-jelöltjük, Ulf Kristersson 2017 októberében vette át a párt vezetését, és mindenképpen ki akarja ütni a baloldalt a hatalomból, amire van is esélye. Azonban a konzervatívok szövetségesei közül a Centrum és Liberális Pártok állítólag belemehetnek egy kisebbségi szociáldemokrata kabinet támogatásába is.

A klímaváltozás is téma lett a kampányban, mivel hosszú, száraz és meleg nyár volt, ami több mint ötven futó- és erdőtűzzel járt együtt, ezekben közel 25 ezer hektár semmisült meg. A svéd kormánynak az EU-tól is segítséget kellett kérnie. A klímaváltozás körüli újdonsült aggodalmak miatt nőtt a belső válságba is süllyedt zöldek támogatottsága, így nagy eséllyel a 4 százalékos küszöb felett végeznek majd.

(2018. szeptember 9., via index.hu)