Monthly Archives: október 2018

ZÖLD ÉS BEVÁNDORLÁSELLENES ERŐSÖDÉS A TARTOMÁNYI VÁLASZTÁSON HESSENBEN

A kétjegyű számok kapták a főszerepet tegnap Hessenben, ahol az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió több mint tíz százalékot veszített a támogatottságából a tartományi választások során. A németországi Zöldek viszont rekordteljesítményt nyújtottak, és szinte megduplázták szavazóbázisuk méretét.

A várakozásoknak megfelelően alakult a hesseni választások kimenetele: a vasárnap este nyilvánosságra hozott exit poll eredmények szerint a tartományban eddig hatalmon lévő Kereszténydemokrata Unió (CDU) jócskán meggyengült a 2013-as tartományi voksolás óta, és több mint tíz százalékot veszítve a szavazatok 28 százalékát szerezte meg. A CDU berlini nagykoalícióban részt vevő partnere, a szociáldemokraták (SPD) ugyancsak csalódást keltő eredményt értek el: 2013-hoz képest közel tizenegy százalékponttal nyújtottak rosszabb teljesítményt, és a szavazatok húsz százalékát szerezték meg.

A CDU hesseni koalíciós partnere, a Zöldek viszont folytatták németországi diadalmenetüket, és szinte fej fej mellett a szociáldemokratákkal a voksok 19,5 százalékát kapták. Utóbbi a legjobb eredmény, amit az ökopárt valaha elért Hessenben. Ugyancsak elégedett lehet választási teljesítményével a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak párt, amely a voksok 12 százalékával első alkalommal jutott be a tartományi parlamentbe.

Az előzetes felmérések alapján számítani lehetett a CDU és a szociáldemokraták jelentős veszteségeire, ám a német sajtó így sem bánt kesztyűs kézzel a nagykoalíció tagjaival. A hesseni exit poll eredményeket a Die Welt például úgy kommentálta: akárcsak pár hete Bajorországban, a német lakosság most is megbüntette a vezető berlini pártokat. Mint írták, Angela Merkel és az SPD-t vezető Andrea Nahles sem nyugodhat meg, ugyanis a hesseni kampányt olyan kritikus témák dominálták, mint a bevándorlási és a dízelválság.

Mivel a tartomány eddigi kereszténydemokrata vezetője, Volker Bouffier a kancellár egyik közeli bizalmasa, könnyen lehetséges, a Hessenben történtek újra megerősítik a Merkel leváltását követelő hangokat, írta a Die Welt, azt firtatva: az SPD rossz teljesítménye is a kancellár ellen dolgozik, ugyanis a szociáldemokrata táboron belül is támogatást kaphat a berlini nagykoalícióból való kiválás gondolata.

A CDU részéről mindenesetre felemás módon kommentálták a választási eredményt. Volker Bouffier például világos felhatalmazásnak nevezte a kereszténydemokraták támogatottságát, ám azt is hozzátette: látni kell, hogy a párt Hessenben így is nagyobb támogatottsággal rendelkezik, mint szövetségi szinten.

– A Hessenben kritikus témák előtérbe helyezése nem úgy sikerült, ahogy terveztük – idézte a Handelsblatt gazdasági lap a CDU-s politikust.

Angela Merkel kancellár vasárnap estig nem kommentálta az eredményeket, ám a CDU főtitkára, Annegret Kramp-Karrenbauer – akit egyes sajtóforrások Merkel potenciális kihívójaként emlegetnek – úgy fogalmazott: a kereszténydemokraták számára fájdalmas az elveszített szavazatmennyiség, viszont jó hír, hogy Volker Bouffier a baloldallal ellentétben felhatalmazást kapott arra, hogy a továbbiakban is vezesse a jómódú tartományt.

A koalícióalkotás ennek ellenére tartogathat meglepetéseket, ugyanis – ha pusztán az exit poll eredményekből indulunk ki – a jelenlegi konzervatív–zöld koalíció mindössze egyetlen fős többséggel rendelkezik majd a parlamentben, a CDU és az SPD hesseni együttműködése pedig nemcsak a számok tekintetében lenne hasonlóképp eredménytelen, hanem a berlini nagypolitikát látva a gyakorlatban is, írta a Die Welt.

A hesseni pártokat mindenesetre nem szorítja az idő: a jelenlegi parlamenti testületnek csak január 17-én jár le a mandátuma, az új testületnek pedig az azt követő napon kell összeülnie, emlékeztetett hírportálján a német köztelevízió.

(2018. október 29. via magyaridok.hu)

Néhány tucat menekült próbált áttörni Horvátországba a szomszédos Boszniából október 23-án délután, számolt be a Radio Free Europe. A horvát rendőrök visszaverték a csoportot, és többeket megbilincseltek. „Háromszor is megpróbáltak áttörni a rendőrségi kordonon” – nyilatkozta a rendőrség szóvivője, Saneta Dujković. A horvát rendőrök könnygázt vetettek be. Az összecsapásban néhányan megsérültek, közöttük több nő is, írja az MTI.

Eközben háromszáz, az EU-ba tartó menekült elzárta a határátkelőhelyre vezető utat Boszniában. „A menekültek az úton ülnek, ezzel akadályozva a közlekedést” – idézte a Balkan Insight a horvát rendőrségi szóvivőt. A menekültek azt skandálják, hogy nyissák meg a határt. Az emberek közt elterjedt az a hamis információ, hogy Horvátország hajlandó átengedni a menekülteket.

Egy kétségbe esett ember 24-én délután késsel kísérelt meg öngyilkosságot, de megmentették, írta egy helyszínről tudósító Twitter-bejegyzés. A helyi média szerint Bihac vonatállomásán vesztegel egy vonat, amelyről a rendőrök nem engedik leszállni azt a 90 menekültet, akik Horvátország felé utaznának.

A helyzet szerdán délután is feszült, az emberek száma folyamatosan növekszik, ugyanis egyre többen érkeznek a határra a különböző befogadóközpontokból. A menekültek legnagyobb része Pakisztánból és Afganisztánból származik, de vannak köztük irániak, szírek és algériaiak is.

Az év eleje óta a rendőrség hivatalos adatai szerint közel 20 ezer illegális bevándorló érkezett Bosznia-Hercegovinába, és 13 ezret tartóztattak fel a hatóságok. Jelenleg 4-5 ezren tartózkodhatnak az országban, számolt be az MTI. Többségükben az ország nyugati részében, a horvát határhoz közeli Bihac környékén zsúfolódtak össze, ahol parkokban és romos épületekben vertek tábort. A boszniai hatóságok szerint a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a szerb és a montenegrói rendőrök átengedik a migránsokat a határon.

A bonyák–horvát határon, Velika Kladusa térségében az utóbbi hónapokban vált válságossá a helyzet. Új menekültek ugyan nem érkeznek Európába, ahogy arról beszámoltunk, kevesebb az illegális határátlépés az övezetben, mint a menekültválság előtti időkben.

A térségben rekedt emberek azonban továbbra is próbálkoznak nyugat felé jutni, vázolták a helyzetet az Indexnek nemzetközi menekültügyi források. Szlovénia az elfogott menekülteket visszadobja Horvátországba, ahonnan a horvát erők az EU-n kívüli Bosznia-Hercegovinába tolják vissza a menekülteket. Az emberek így gyűltek össze a horvát–bosnyák határon. Velika Kladusa környékén mára több ezer ember él saját készítésű sátrakban, kalyibákban.

A menekültek kétségbeesését fokozza a hideg közeledte. A hegyes vidéken hamarosan téliesre fordulhat az időjárás.

(2018. október 24. via index.hu)

Nyert is, veszített is a lengyel kormánypárt a helyhatósági választások első fordulójában, ahogy az ellenzéki tömörülések is – mutatnak rá egybehangzóan a hétfőn megjelent első lengyel sajtókommentárok, az előző este közzétett exit poll-felmérés eredményeire támaszkodva.

A szavazófülkékből távozók körében végzett felmérések szerint a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt országos szinten a szavazatok 32,3 százalékát nyerte el, míg az ellenzéki Polgári Koalíció (KO) – a Polgári Platform (PO) és a Modern (Nowoczesna) párt választási szövetsége – a voksok 24,7 százalékára tett szert. A szintén ellenzéki Lengyel Parasztpárt (PSL) 16,6 százalékot kapott – írta az MTI.

A PiS 9 vajdaságban győzött, a KO 7 vajdaságban kapta a legtöbb szavazatot. Több nagyvárosban, köztük Varsóban is a KO jelöltje már az első fordulóban megnyerte a polgármester-választást.

Az exit poll alapján “az összes számottevő tömörülés kihirdetheti saját sikerét” – írta a kormánnyal szemben kritikus, német tulajdonú onet.pl hírportálon Andrzej Stankiewicz. Bár a PiS megnyerte a vajdasági közgyűlési választásokat, sokkal jobb eredményre számított. Kulcsfontosságúnak látta, hogy a PiS vidéken nem tudta elhódítani a KO potenciális koalíciós partnerének, a PSL-nek a szavazóbázisát. Szerinte a PSL-lel kötendő koalícióknak köszönhetően a KO-nak esélye van irányítani akár a vajdaságok felét.

A KO emellett “bevette a nagyvárosokat, viszont nem nyert magának új választókat” – jegyezte meg Stankiewicz. Az ellenzéki koalíció megadja a megmaradás lehetőségét, kérdésesnek nevezte viszont, hogy ez esélyt jelent-e a jövő évi lengyel parlamenti választásokra nézve.

A Rzeczpospolita független jobbközép napilapnak Bogdan Chwedoruk politológus azt mondta: nyilvánvalóan mindenki győzelmet hirdet, “ökölvívói szóhasználattal élve azonban az ellenzék előnyéről árulkodó döntetlenről van szó”.

A PiS most önkormányzati szinten is megerősödik, eddig csak egyetlen vajdasági közgyűlés élén állt, most ennél több lesz. A kormánypárt problémája viszont a nagyvárosi polgármesteri posztok meg nem nyerése mellett a PSL jó eredményében rejlik – fejtette ki Chwedoruk. Szerinte a PSL-lel vívott választási harc “megrajzolta a kormánypárt növekedési lehetőségeinek határát”.

A wpolityce.pl konzervatív hírportál szerint elégedetlenségre ad okot, hogy “nem tükröződik eléggé a választási eredményekben” az a “gigantikus erőfeszítés” amelyet a PiS a 2015-ös kormányra lépése óta tett a költségvetési helyzet javítására, a társadalompolitikai célok megvalósítására – írta a hírportál szerkesztője, Michal Karnowski.

A rendszerváltás óta tartott lengyel helyhatósági választásokhoz képest rekord magas – az országos választási bizottság (PKW) hétfői közleménye szerint 53,01 százalékos – részvételi arányra vonatkozóan Krzysztof Szczerski, a lengyel államfő kabinetfőnöke a közszolgálati rádióban azt mondta: ez arra vall, hogy “Lengyelországban működik a demokrácia”.

Szczerski rámutatott: a pártok eredményei országos viszonylatban nagyon aránytalanul oszlanak meg. “Aki képes lesz elfoglalni azt a helyet, ahol most gyengébb eredményt ért el, az nyeri majd meg (a jövő évi) parlamenti választásokat” – értékelte.

Az első részleges választási eredményeket az országos választási bizottság a hétfői nap folyamán ismerteti, a végleges eredményeket várhatóan szerdán vagy csütörtökön teszik közzé.

(2018. október 22. via napi.hu)

Oroszország kénytelen lesz célba venni azokat az európai országokat, amelyek amerikai közepes és rövid hatótávolságú rakétákat fogadnak majd be azután, hogy az Egyesült Államok felmondja ennek a fegyverkategóriának a megsemmisítéséről megkötött, úgynevezett INF-egyezményt – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök szerda este az olasz vendégével, Giuseppe Conte olasz kormányfővel közös moszkvai sajtóértekezletén.

Putyin kilátásba helyezte, hogy Oroszország szimmetrikusan fog válaszolni azokra a lépésekre, amelyeket az Egyesült Államok fog megtenni a szárazföldi telepítésű, közepes és rövid hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről megkötött (INF) szerződés felmondása után.

Ha az Egyesült Államok kivonul az INF-megállapodásból, a legfőbb kérdés az lesz, hogy mit tesz majd az újonnan hozzáférhető rakétákkal. Ha Európába szállítják őket, akkor a válaszunknak természetesen tükröznie kell majd ezt. […] És azoknak az európai országoknak, amelyek ebbe beleegyeznek […] meg kell érteniük, hogy saját érdekeiket egy lehetséges rakétacsapás fenyegetése mögé helyezik.

Putyin szerint Oroszország képes lesz gyorsan reagálni. Mint mondta, reméli, hogy november 11-én módja lesz majd a témát megvitatni Donald Trump amerikai elnökkel. Az Egyesült Államok semmivel sem bizonyította, hogy Moszkva megsértette volna az INF-egyezményt, ugyanakkor azt állította, hogy Washington megtette ezt.

Putyin szerint Moszkva nem lepődött meg a szerződés felmondásának bejelentésén, mert az amerikai kongresszus által elfogadott költségvetés finanszírozza a közepes és rövid hatótávolságú rakéták fejlesztését.

Putyin arról is beszélt, hogy Moszkva és Róma tanulmányozzák annak a lehetőségét, hogy miként lehetne Olaszországot csatlakoztatni a Török Áramlat földgázvezetékhez, valamint hogy az orosz gázt Európába déli útvonalon elvezető csővezetékeket építsenek ki.

Egy kérdésre válaszolva Putyin kijelentette: nincs érvényben politikai jellegű korlátozás azzal kapcsolatban, hogy az orosz Nemzeti Jóléti Alap olasz állampapírokat vásároljon. Hozzátette ugyanakkor, hogy ilyen befektetésről nem esett szó a Contéval folytatott tárgyalásain. Az olasz miniszterelnök megerősítette, hogy nem kért Putyintól ilyen eszközvásárlást; szerinte egy központ bank szuverén alapja akkor hoz ilyen döntést, ha abban jó üzletet lát.

Conte szerint mielőbb véget kellene vetni az Oroszország ellen a Krím elcsatolása és az Ukrajnában való beavatkozása miatt bevezetett uniós gazdasági szankcióknak. Arra a kérdésre, hogy a Conte-kormány kész lenne-e megvétózni a büntetőintézkedések hatályának meghosszabbítását, Conte azt mondta, hogy Róma szeretné meggyőzni a többi európai kormányt arról, hogy előrelépés csakis a párbeszéden keresztül lehetséges.

(2018. október 24. via index.hu)

Jelentős veszteségeket szenvedett el a tartományi választásokon a Bajor Szabadállamot eddig egyedül kormányzó Keresztényszociális Unió (CSU) – derül ki a részeredmények alapján készült előrejelzésekből. A választási részvétel magas, 72 százalékos volt.

Bajorországot 1957 óta szinte mindig abszolút többségben kormányozza a Keresztényszociális Unió (CSU), amely Angela Merkel kancellár koalíciós szövetségese és egyben legnagyobb bírálója is. Merkellel ellentétben a CSU a menekültválság kitörése óta támogatja Orbán Viktor keményvonalas menekültpolitikáját.

Most is a CSU marad a legerősebb párt Bajorországban, de már csak 37 százalék körüli eredményre számíthat. Ez jelentős visszaesés a 2013-as eredményükhöz képest, amikor még 48 százalékos volt a támogatottságuk a tartományi választásokon. Ez ahhoz képest is rosszabb eredmény, hogy a tavalyi Bundestag-választásokon 38,8 százalékot értek el. Ilyen rossz eredményük utoljára az ötvenes években volt, amikor 1950-ben 27,4 százalékot kaptak.

Történelmi mélypontra került a Német Szociáldemokrata Párt, Merkel nagykoalíciójának másik résztvevője is Bajorországban. A szociáldemokraták csak 10 százalékot értek el, azaz az SPD ezzel itt elveszítette néppárti jellegét.

A választás nyertesei a Zöldek, akik 18 százalékra növelték támogatottságukat, azaz megduplázták 2013-as eredményüket. Mint elemző cikkünkben írtuk: népszerűségük növekedése feltehetően annak köszönhető, hogy a meggyengült SPD-től és a menekültügyben radikális hangokat pengető CSU-tól is el tudták csábítani a kiábrándult, mérsékeltebb szavazókat.

A másik nyertes a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD), amely most először indult a bajor tartományi választáson, és 11 százalékot érhet el. A populista párt menekültügyben a szintén keményvonalas CSU legnagyobb konkurensének tekinthető, de ők is nyíltan kiálltak Orbán Viktor menekültpolitikája mellett. Mostani szavazóik legnagyobb része a CSU-tól pártolt el, sokan adták rájuk a voksukat a szintén populista Szabad Választók korábbi hívei közül, és jelentős részben tudták mozgósítani az eddigi nem szavazókat is.

Növelte támogatottságát a bajor EU-szkeptikus mozgalom, a populista Szabad Választók (Freie Wähler) is, akik helyi szintre akarja visszahozni a bajor politikát. A szociáldemokratáktól balra álló Baloldal (Die Linke) nem jut be a tartományi törvényhozásba. A Landtagból 2013-ban kiesett liberálisok (FDP) viszont most feltehetően elérik a bejutási küszöböt és visszakerülnek a helyi parlamentbe.

A CSU továbbra is megkerülhetetlen párt marad Bajorországban, nélküle nem lehet kormányzóképes koalíciót alkotni. Az eddig szinte mindig egyedül kormányzó CSU-nak azonban most koalíciós partnereket kell keresnie. Legnagyobb ellenfelük az AfD, így ők semmiképpen nem jöhetnek szóba. Ugyanígy a szociáldemokraták sem számítanak lehetséges partnernek, hiszen a berlini szövetségi politikában, Merkel nagykoalícióján belül a CSU leginkább a szociáldemokraták által képviselt befogadó menekültpolitikát támadta.

A CSU-nak így vagy a bajor helyi párt, a Szabad Választók (Freie Wähler) , vagy a megerősödött Zöldek, és a liberálisok lehetnek a partnerei. Markus Söder bajor miniszterelnök vasárnap este úgy nyilatkozott: valamennyi polgári párttal készek tárgyalni, de az AfD-t természetesen nem sorolja ezek közé (a német sajtó szerint hagyományosan a Zöldek sem számítanak hagyományos értelemben vett polgári pártnak).

Bajorország Németország 2. legnépesebb tartománya, ez a terület adja Németország gazdasági teljesítményének közel 20 százalékát. A 13 millió lakosú bajor Szabadállamban a tartományi parlament (Landtag) 192 mandátumáról döntenek az elkövetkező 5 évre. A választáson 9,5 millióan vehettek részt, 600 ezren most először szavazhatnak. A CSU csak Bajorországban és az országos választásokon indul, de meghatározó tényező az országos politikában, a Bundestagban a kereszténydemokrata CDU állandó partnere. Jelenleg is a kormánykoalíció tagja, és három minisztere van a berlini kormányban.

A választás eredménye ezért hatással lehet az országos politikára és Angela Merkel kancellár jövőjére is. Egyelőre kérdéses, hogy a rossz választási szereplés után milyen belső folyamatok indulnak be a kormánykoalíció két pártjában, a CSU-ban és az SPD-ben. Az eredményt Merkel szemszögéből akár lehet úgy is értelmezni, hogy a választók nem díjazták a kancellárral folyamatosan szembekerülő CSU politikáját.

Horst Seehofer német belügyminiszter, a CSU elnöke vasárnap este azt mondta: ez nem egy szép nap a Keresztényszociális Unió számára, de a párt a választóktól mégis újabb kormányalakítási megbízást kapott, egységesen és teljes erővel kell folytatni a munkát. Seehofer nem kíván lemondani a párt elnöki posztjáról. A párt vezetése kedden értékeli a választási eredményt, ahol azért Seehofernek minden bizonnyal lesznek nehéz pillanatai.

Andrea Nahles, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke úgy nyilatkozott: keserűen vették tudomásul, hogy nem tudták meggyőzni a választókat. Ebben szerinte jelentős szerepet játszott az, hogy a berlini nagykoalíción belül viták voltak a CDU, a CSU és az SPD között, és ezen változtatni kell.

(2018. 10. 15. via index.hu)

Előléptek a Zöldek Németország második számú politikai erejévé, írja az MTI egy hétfőn ismertetett felmérés alapján.

A Forsa közvélemény-kutató társaság adatai szerint az ökopárt támogatottsága 18 százalékos, ami hétéves csúcs, és több mint a duplája a tavaly szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson elért 8,9 százaléknak.

Az új szavazók legnagyobb része, 42 százaléka a Bundestag-választáson még a Német Szociáldemokrata Pártra (SPD) szavazott, további 25 százalék pedig a szociáldemokraták koalíciós társára, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unioó (CSU) szövetségére. Csaknem valamennyi új szavazó – 92 százalék – Németország nyugati részén él.

A Zöldek így a kormánypártok válságának legnagyobb haszonélvezői, és akár Németország új néppártjává is fejlődhetnek, de a keleti tartományokban, a volt NDK területén jóval kevésbé növekedik a támogatottságuk, mint nyugaton.

Az ökopárt “profitál az SPD tartós gyengeségéből, egykori CDU/CSU-szavazókat is meg tud szólítani, és van esélye arra, hogy választhatóvá váljék a társadalmi közép széles rétegei számára, viszont továbbra sem megfelelő a beágyazottsága a keletnémet választók körében” – értékelte az RTL kereskedelmi televízió és az RTL csoporthoz tartozó n-tv hírtelevízió megbízásából készített felmérés eredményeit Manfred Güllner, a Forsa vezetője.

Azt is mondta, az RTL/n-tv-Trendbarometer nevű felmérése cáfolja azt a CDU/CSU-s körökben élő meggyőződést, hogy tömegesen állnak át szavazók a pártszövetségtől az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű új jobboldali ellenzéki párthoz. Valójában több mint kétszer annyian vándorolnak a Zöldekhez, mint az AfD-hez, és több mint négyszer többen csatlakoznak a pártot nem választók táborához.

A felmérés szerint a CDU/CSU támogatottsága 28 százalékos. A második helyen álló Zöldek után az SPD következik 16 százalékponttal. A negyedik helyen a CDU/CSU-tól jobbra álló AfD következik 14 százalékkal, majd az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) 10 százalékkal, és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) 9 százalékkal.

(2018. október 8. via index.hu)