Monthly Archives: november 2018

Ackermann Sándor KKI munkatárs elemzése a lengyel önkormányzati választásokról:

45_KKI-elemzes_ackermann_20181122

A Krím 2014-es megszállása óta nem éleződött ki ennyire Kijev és Moszkva konfliktusa, újra megmozdult a nemzetközi diplomácia is. A hadiállapot november 28-án, szerdán közép-európai idő szerint reggel nyolc órakor lép életbe Ukrajna egész területén – közölte az ukrán elnök.
„A hadiállapot nem jelent hadüzenetet. Kizárólag Ukrajna védelmi képességének megerősítésére irányul, tekintettel az Oroszország részéről tapasztalt agresszivitás növekedésére”- mondta Porosenko hétfői televíziós beszédében.
Az elnök javasolta a parlamentnek, hogy a hadiállapot 30 napig legyen érvényben. Így a választásokat is megtartják a tervezett időpontban. Hétfő este óriási fejetlenség után a törvényhozás végül megszavazta a hadiállapot bevezetését.

Hogy az orosz-ukrán konfliktus koránt sem befagyott és bármikor kiszélesedéssel fenyeget, azt jól jelzi, hogy az oroszok ukrán hadihajókra lőttek a Kercsi-szorosnál vasárnap. Az ukrán hajók a Fekete-tenger partján fekvő Odesszából akartak eljutni az Azovi-tenger partján található Mariupolba, ahová az Oroszország által bekebelezett Krím félsziget és az orosz krasznodari terület közötti Kercsi-szoroson át vezet az út. A tengeri incidens az oroszok által lezárt szorosnál történt.

Az ukrán és az orosz fél egymást vádolja provokációval, és homlokegyenest ellentétes a történtekről szóló beszámolójuk. Az ukránok azt állítják, hogy rendben bejelentették a Kercsi-szoroson való áthaladási szándékukat, és kiemelik azt is, hogy a hajók – érzékelve, hogy a szorost az oroszok lezárták – visszafordultak, amikor orosz részről rájuk lőttek. Több ukrán tengerész megsérült. Az oroszok lefoglalták az ukrán hajókat, és elfogták az ukrán tengerészeket. Kijevi állítás szerint az incidens előtt egy orosz hajó szándékosan nekiütközött egy ukrán vontató hajónak. Moszkva ugyanakkor azt állítja, hogy a szorost előzetes bejelentés nélkül megközelítő ukrán hajók veszélyes manővert tettek, ez váltotta ki a tűzparancsot.

Oroszország évek óta arra törekszik, hogy saját beltengerévé tegye az Azovi-tengert, amely lényegében a Fekete-tenger északi nyúlványa. A Krím orosz megszállása óta három oldalról oroszok által ellenőrzött partszakasz határolja, és csak az északi-északnyugati partrészt uralja Ukrajna. Oroszország hidat is épített a Kercsi-szoros fölött. A szoroson áthaladó hajók biztonsági ellenőrzését orosz részről azzal indokolják, hogy ukrán nacionalisták, illetve a krími tatárok részéről fenyegetések hangzottak el, és félő, hogy fel akarják robbantani a Kercsi-hidat.

Ukrajna és a Kijev pártján álló Nyugat nem ismeri el a Krím annektálását, és jogellenesnek tekinti a híd megépítését is. Ukrajna és Oroszország között nincs egyetértés abban, hogy a Kercsi-szoros térségében hol húzódik a két ország közötti tengeri határ. Ez a helyzet a Kercsi-szorosban mondhatni ideális előfeltételeket teremt azoknak, akik konfliktust akarnak kiprovokálni.

A kercsi incidens nyomán vasárnap éjjel az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) azt javasolta, hogy hatvan napra vezessenek be hadiállapotot, amely az ukrán jogrendben a rendkívüli állapot egy formája, de nem jelent tényleges háborús állapotot, és nem jár más államnak küldött hadüzenettel. A javaslattal Petro Porosenko államfő egyetértett, és rendeletben kezdeményezte a hadiállapot elrendelését jövő év január 25-ig.

Hétfő délutánra rendkívüli ülésre összehívták az ukrán parlamentet, ahol a törvényhozás végül megszavazta a hadiállapot bevezetését. Ugyanakkor megmozdult a nemzetközi diplomácia is. Moszkva és Kijev is kérte, hogy hívják össze rendkívüli ülésre az ENSZ Biztonsági Tanácsát, amin elutasították az orosz állítást, hogy az ukránok sértették meg Oroszország szuverenitását. Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet pedig kemény bírálatot fogalmazott meg. Az orosz és az amerikai elnök a tervek szerint hétvégén találkozik Brazíliában a G20 csúcstalálkozón, ezúttal alighanem fagyosabb lesz a hangulat köztük.

Ugyancsak összehívták Brüsszelben nagyköveti szinten a NATO-Ukrajna tanács rendkívüli ülését, amin Jens Stoltenberg főtitkár kiállt Ukrajna mellett és a foglyok szabadon bocsátását követelte. A konfliktus miatt különleges aktualitása van a NATO-tagállamok külügyminisztereinek jövő heti, brüsszeli találkozójának. Főként ha NATO-Ukrajna csúcsot is tartanának, hiszen Magyarország a kisebbségi nyelvtörvény miatt blokkol minden nagyköveti szintűnél magasabb egyeztetést.

Nyilatkozatban állt ki Ukrajna mellett Donald Tusk az Európai Tanács elnöke is, számos ország egyértelművé tette, hogy orosz agressziónak tekinti a történteket. A német kormány ugyanakkor mindkét féltől önmérsékletet kért. Orbán Viktor azt hangsúlyozta, hogy vissza kell térni a minszki megállapodáshoz, mert a minszki négyek, az oroszok, az ukránok, a németek és franciák alkalmasak arra, hogy a kérdést kezeljék.

“Vlagyimir Putyin, amióta 2012-ben ismét orosz elnökké választották, elődeivel – Borisz Jelcinnel, Mihail Gorbacsovval, de még az 1975-ös helsinki záróokmányt aláíró Leonyid Brezsnyevvel is – ellentétben nem hajlandó tiszteletben tartani az országok szuverenitásának elvét, és egyes szomszéd államok destabilizálására törekszik” – hangsúlyozta a minap Kijevbe látogató újságírók nemzetközi csoportjával folytatott Skype-beszélgetés során George Kent, az amerikai külügyminisztérium helyettes külügyi államtitkára.

A vezető diplomata azzal a hat országgal foglalkozik, amelyek az EU úgynevezett keleti partnerségi programjának a résztvevői. Ezek: Ukrajna, Moldova, Fehéroroszország, Grúzia, Örményország és Azerbajdzsán. Szerinte valamilyen módon mind a hat országot érintik az orosz praktikák, és ami például a Donbasz térségében történik, az sokban emlékeztet a 2008-as rövid orosz-grúz háború során látottakra-hallottakra. Az oroszoknak a jelek szerint alaposan kidolgozott forgatókönyvük van arra, hogy miként bontsák meg a környező államok stabilitását. Ezzel igyekeznek megakadályozni azt, hogy ezek az országok a saját sorsukról döntsenek.

Az Egyesült Államok – fejtette ki George Kent – éppen ennek a szabad jövőválasztásnak a lehetőségét akarja biztosítani, és abba éppúgy beletartozhat az Oroszországgal való jó viszony, mint az Európai Unióval a gazdasági megállapodások megkötése, illetve a partnerség Washingtonnal a regionális stabilitás, a gazdasági együttműködés, az emberhez méltó életet biztosító társadalom kialakítása érdekében

A helyettes államtitkár kitért arra, hogy Oroszország széles eszköztárat alkalmaz a környező országok aláásására. Adott esetben nyílt katonai módszerekhez nyúl, emellett támogatottjainak közbeiktatásával is folytat háborút, nem riad vissza a „piszkos háború” erőszakcselekményeitől, kibernetikai hadviselést folytat, és ennek keretében egyebek között támadásokat intéz a megtámadottak energiahálózatai ellen, valamint a megtévesztő propaganda eszközeivel igyekszik zavart kelteni.

Ez utóbbi vonatkozásban súlyos kihívást jelent Ukrajnának, hogy egyszerre kellene küzdenie a dezinformáció ellen és egyben biztosítania a médiaszabadság érvényesülését.

(2018. november 26. via nepszava.hu)

A Néppárt bajor frakcióvezetőjét jelölik az Európai Bizottság élére az EP-választáson.
621 szavazatból 492 szavazattal Manfred Webert választotta meg az Európai Néppárt (EPP) kongresszusa a pártcsalád csúcsjelöltjének a jövő évi EP-választásra. Ő lesz az, akit az Európai Bizottság élére, Jean-Claude Juncker utódjának fog javasolni a konzervatív pártcsalád, ha a várakozásoknak megfelelően az EPP szerzi a legtöbb szavazatot a májusi megmérettetésen.

„Ez nem egyetlen ember sikere, hanem Európa vezető politikai erejének a sikere, amelynek világos elképzelése van Európa jövőjéről” – mondta az EPP csúcsjelöltje a megválasztása után. Megköszönte az ellenfelének, a finn Alexander Stubbnak a tisztességes versenyt.

„Kezdjük! A kampány rögtön kezdődik is, itt Helsinkiben!” – kiáltotta. Azután újból hangsúlyozta a választási szlogenjét: „Hídépítük vagyunk, hidakat építünk az állampolgárok és az Európai Unió között.”

Alexander Stubb a maga részéről kiemelte, hogy mennyire jó élmény volt számára részt venni a csúcsjelöltségért folyó kampányban. „Pozitív motiváció és remény fűtötte a kampányt. Remélem, fenn tudjuk tartani ezt a lelkesedést az európai parlamenti választásokig” – mondta, és biztosított mindenkit, hogy száz százalékig Manfred Weber mögött áll, akit fantasztikus embernek tart.

Deutsch Tamás EP-képviselő arról beszélt az EUrologusnak, hogy a két jelölt a Néppárt két szárnyát képviselte: Manfred Weber az EPP kereszténydemokrata irányzatát, Alexander Stubb pedig az északi liberális irányzatot.

Alexander Stubb azt mondta nekünk korábban, hogy ezeknek az ideológiai különbségeknek nem sok jelentősége van a mai világban, de mivel ő egy skandináv politikus, alapértelmezésben liberálisnak számít, míg Manfred Weber inkább a politikai szövetség jobboldalán dolgozik. Kívülről nézve viszont mindketten kereszténydemokraták.

A szavazás eredménye ezek szerint nagyjából megmutatja a két tábor erejét a pártcsaládon belül. Majdnem ötször többen vannak azok, akik a német kormány által is támogatott, a párt egységét hangsúlyozó Manfred Weber mögé álltak.

A Fidesz-KDNP is Weber csapatát erősítette. Orbán Viktor csütörtök délelőtt beszédet tartott a küldöttek előtt, és még egyszer biztosította a támogatásáról a német politikust, megköszönve neki, hogy a magyar országgyűlési választás előtt Magyarországra utazott, és felszólalt a Fidesz mellett a tavaszi kampányban.

(2018. november 9. via index.hu)

ÁRNYÉKOT VET BÉCS ÉS MOSZKVA JÓ KAPCSOLATÁRA A NAPOKBAN KIROBBANT KÉMÜGY

Sajtóértesülés szerint Moszkva a NATO-val kapcsolatos informá­ciókhoz is hozzájuthatott attól a múlt héten lefülelt nyugalmazott osztrák ezredestől, aki állítólag az oroszoknak kémkedett. Szakértők úgy vélik, az oroszok „porszívóként” gyűjtenek össze minden apró értesülést. Van der Bellen osztrák államfő szerint nem kell dramatizálni a helyzetet.

Négyszer találkozott már az idén Sebastian Kurz osztrák kancellár Vlagyimir Putyinnal, aki az uniós fővárosok közül éppen Bécsbe látogatott először a márciusi újraválasztása után. Sőt az orosz elnök – a nemzetközi közvéleményben sokakat meghökkentő módon – augusztusban Karin Kneissl osztrák külügyminiszter esküvőjén is tiszteletét tette Stájerországban.

A Nyugat és Moszkva manapság inkább borús kapcsolatrendszerében a kőkemény gazdasági, elsősorban energiaipari érdekekkel aládúcolt osztrák–orosz viszony kivételnek számított – legalábbis mostanáig. Az Ausztriában múlt héten lefülelt, állítólag a 90-es évektől kezdve az oroszoknak kémkedett, szombatra virradóra pedig őrizetbe vett nyugalmazott osztrák ezredes ügye a lehető legrosszabbkor jött a két országnak. Bécs és Moszkva verbális ütésváltásra kényszerült: mindkét érintett nagykövetet kölcsönösen bekérették a külügyminisztériumba, lemondták Kneissl decemberre tervezett moszkvai útját, az osztrák főkülügyér és orosz kollégája, Szergej Lavrov pedig a beszámolók szerint kemény hangú telefonbeszélgetést bonyolított le szombaton.

Ebben Lavrov kifogásolta és elfogadhatatlannak nevezte a „megafondiplomáciát”, vagyis azt, hogy Moszkva szerint az osztrákok megalapozatlan információkat kürtölnek szét a világban, Kneissl pedig visszautasította ezt, mondván: Bécs álláspontja világos tényekre épül. – Ez a kémügy a belügyekbe való elfogadhatatlan beavatkozást jelent. Az ügy tisztázásában az orosz fél teljes együttműködésére számítunk – tette hozzá Kneissl, aki formailag ugyan pártfüggetlen tagja a Kurz-kormánynak, de az oroszbarát Osztrák Szabadságpárthoz közelállónak tartják. Alexander Van der Bellen osztrák államfő szerint a kémkedés elfogadhatatlan, de szerinte nem kell dramatizálni az ügyet.

A hetvenéves, nyugalmazott salzburgi ezredes tevékenységéről – amelyért összesen állítólag 300 ezer eurót (csaknem százmillió forintot) kapott
– az osztrákok német forrásból értesültek a bécsi Der Standard szerint. A főtiszt többek között az osztrák légierőről, tüzérségi fegyverekről, a migrá­cióról és a hadsereg magas rangú tisztjeiről továbbított bizalmas informá­ciókat titkos csatornákon keresztül az orosz hírszerzésnek – írta a Kronen Zeitung osztrák lap. De miért olyan érdekes a Bundesheer, Ausztria pár tízezer fős, a NATO szövetségi rendszerén kívül eső hadserege a világ egyik vezető katonai hatalmának?

– Az oroszok porszívóként gyűjtenek össze mindent, amit csak tudnak – magyarázta a Kleine Zeitungnak Florian Rehekampff osztrák titkosszolgálati szakértő, aki szerint egyetlen más országnak sincs annyi ügynöke Ausztriában, mint az oroszoknak. A katonai felső vezetésben lévők személyisége, így gyengéik vagy ideológiai beállítottságuk is érdekli őket. A Salzburger Nachrichten az osztrák főtiszt környezetére hivatkozva azt írta, az ezredes NATO-szemináriumokat is látogatott, és az ezeken részt vevőkről is információkat gyűjthetett, például az italfogyasztási szokásaikról. Szeptemberben a szintén a NATO-n kívüli Svájc és Oroszország közötti diplomáciai válságtól volt hangos a svájci sajtó is – ugyancsak kémügyek miatt.

A berni orosz nagykövetet háromszor is bekérették a svájci külügybe, és egy elemzés szerint minden negyedik orosz diplomata ügynök.

(2018. november 12. via magyaridok.hu)

A MEGOSZTOTTSÁGON VALÓ FELÜLKEREKEDÉST SÜRGETTE AZ ÁLLAMFŐ A FÜGGETLENSÉG CENTENÁRIUMÁN

A politikai megosztottságon való felülkerekedésre szólította fel honfitársait Andrzej Duda lengyel elnök vasárnap a függetlenség visszaszerzésének centenáriuma alkalmából Varsóban rendezett központi ünnepségen.

A lengyel politikai vezetők részvételével délben elkezdődött ceremóniát Varsó egyik főterén, a független Lengyelország megteremtőjéről, Józef Pilsudski marsallról elnevezett téren rendezték meg – jelentette az MTI.

Andrzej Duda beszédében kiemelte: száz évvel ezelőtt a lengyel vezetők és a társadalom képes volt közös fellépésre a független állam érdekében. – Különböző nézeteik voltak, de a közös eszmére összpontosítottak – húzta alá. Az államfő a jelenlegi politikai megosztottság áthidalására, szuverén és biztonságos ország építésére szólított fel, egy olyan országéra, amelyben „a becsület győz, nem pedig a cinizmus és a faragatlanság”.

Az államfő bejelentette, hogy újjáépítik a XVII. században megépített, a németek által az 1944-es varsói felkelés leverése után felrobbantott pompás Szász-palotát az eredeti helyén, a mai Pilsudski téren. Az épület, amelyet a lengyel szenátus székhelyének szánnak, az erősödő Lengyelország jelképe lesz – fogalmazott Duda. A Pilsudski téren leplezték le szombat este Lech Kaczyns­ki volt lengyel elnök emlékművét. A lengyel kormánypárt elnöke, Jaroslaw Kaczynski a ceremónián elmondta: a 2010-es szmolenszki katasztrófában elhunyt ikertestvére a szuverén és igazságos Lengyelország megteremtésére törekedett. Jaroslaw Ka­czynski beszédében kiemelte: testvére tevékenysége döntően hozzájárult ahhoz, hogy „ellenszegülni lehetett annak, amit posztkommunizmusnak hívunk, amely az előzőnél jobb, de még mindig óriási hibákkal terhelt rendszer volt”.

Vasárnap délután a kormánypárt politikusai, köztük Mateusz Morawiecki kormányfő és Andrzej Duda az állami szervezésű, a nemzeti körökkel közös függetlenség napi meneten vettek részt. A fő ellenzéki erő, a Polgári Platform vezető politikusai, valamint Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Jerzy Buzek, az Európai Parlament volt elnöke külön megemlékezést tartott. A függetlenség napja a legnagyobb lengyel nemzeti ünnep. Annak emlékére tartják, hogy Lengyelország az első világháború végén, 1918 novemberében, 123 év felosztottság után visszaszerezte önálló államiságát. A független Lengyelország létrejöttét november 11-től számítják, amikor németországi fogságból Varsóba érkezett a haza megmentőjének tartott Józef Pilsudski.

(2018. november 12. via magyaridok.hu)