Boldog Karácsonyt és sikerekben gazdag új évet kívánunk minden kedves barátunknak,üzleti partnerünknek Magyarországon és szerte Európában.
Odze György igazgató és a Tihany Center csapata
Monthly Archives: december 2018
Aláírta a lengyel elnök az EU által elkaszált törvény módosítását
Andrzej Duda megvárta a luxembourgi ítéletet.
Andrzej Duda lengyel elnök jóváhagyta a parlament által korábban megszavazott törvénymódosítást, amely értelmében visszatérnek munkahelyükre a legfelsőbb bíróság korábban nyugalmazott tagjai – közölték hétfőn a lengyel államfői hivatal honlapján.
A lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) által benyújtott törvényjavaslat az Európai Bizottság által bírált előírásokon módosít. A törvényt november végén a parlament mindkét háza megszavazta. Duda jóváhagyásáról azután értesítették a közvéleményt, hogy a törvény korábbi, most módosított változatát épp hétfőn az Európai Unió Bírósága (EUB) felfüggesztette.
A jogszabály korábbi változatának értelmében a 70-ről 65 évre csökkentett nyugdíjkort elért bírák csak a lengyel elnök jóváhagyásával folytathatták szolgálatukat. A módosítás hatályba lépésével a 22 nyugdíjazott bíró visszatérhet munkahelyére, államfői jóváhagyás nélkül. Az újonnan beiktatott bírák esetében viszont a nyugdíjkorhatár 65 év lesz, és hosszabbítás egyáltalán nem lehetséges.
(2018. december 17. via hvg.hu)
Január közepén szavaz a brit parlament a Brexitről
A vitasorozat és a szavazási folyamat új időpontját Theresa May brit miniszterelnök jelentette be hétfőn.
Theresa May brit miniszterelnök hétfői bejelentése szerint a londoni alsóház a január 7-én kezdődő héten folytathatja a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeiről szóló vitát, és az utána következő héten szavazhat a megállapodásról – írja az MTI.
Az EU-val elért 585 oldalas kilépési megállapodásról a londoni alsóháznak az eredeti tervek szerint múlt kedden kellett volna szavaznia, de Theresa May 24 órával korábban – akkor még újabb időpont kitűzése nélkül – elhalasztotta a voksolást, azzal az indokkal, hogy súlyosak a nézeteltérések az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülésére kidolgozott mechanizmus ügyében, és emiatt reménytelen lett volna a Brexit-egyezmény elfogadtatása.
A vitasorozat és a szavazási folyamat újrakezdésének időpontját a brit kormányfő hétfő délután jelentette be az alsóházban, amikor a múlt heti évzáró EU-csúcsról tájékoztatta a képviselőket.
Nem sokkal May felszólalása előtt elterjedtek olyan hírek, hogy a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt az újabb dátum bejelentésének elmaradása esetére bizalmatlansági indítványt készül beterjeszteni ellene.
Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője bejelentette: bizalmatlansági indítványt kezdeményez Theresa May brit kormányfő ellen. Corbyn az indítványt azzal indokolja, hogy May elhalasztotta a Brexitről szóló szavazást. A kormányfő elleni indítvány nem azonos a kormánnyal szemben indítandó hasonló kezdeményezéssel, ebben az esetben nem köteles a parlament napirendre venni és szavazni róla.
Theresa May a múlt héten már megnyert egy bizalmi szavazást, amelyet saját pártjának keményvonalas, a kilépési megállapodással rendkívül elégedetlen Brexit-tábora kezdeményezett ellene.
A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt.
(2018. december 17. via hvg.hu)
Timmermans beszólt Orbánnak a Gruevszki-ügy miatt
Egyedüli jelöltként hivatalosan is Frans Timmermanst, az Európai Bizottság első alelnökét választotta listavezetőjévé szombati lisszaboni kongresszusán az Európai Szocialisták Pártja.
Köszönőbeszédében Timmermans kijelentette, hogy nem szokványos választásokra kell készülni, most Európa lelke a tét. Míg az autokrata és nacionalista erők Európa elpusztítására, a konzervatívok pedig a status quo befagyasztására törekszenek, a progresszív politika célja az EU előremozdítása – hangsúlyozta.
A Politico tudósítása szerint az Európai Bizottság első alelnöke Orbán Viktorról is szót ejtett, mint mondta: elég meglepő látni, hogy egy miniszterelnök diplomáciai taxi szolgáltatást üzemeltet elítélt bűnözőknek, utalva Nikola Gruevszki volt macedón államfőre.
(2018. 12. 10. via 24.hu)
Taktikázik Theresa May, késhet a brexitszavazás a Westminsterben
Cáfolta a Downing Street a brit sajtóban megjelent híreszteléseket, miszerint Theresa May miniszterelnök elhalasztja a keddre tervezett parlamenti brexitszavazást, mert az biztosan a kormányfő kudarcával érne véget. Stephen Barclay nemrég kinevezett brexitminiszter pedig a BBC-csatorna egy vasárnapi műsorában jelentette ki: a brit kilépési megállapodásról szóló voksolás már csak amiatt is megtörténik, mert jelenleg Theresa Mayé az egyetlen létező brexitalku.
– A franciák, a spanyolok és más országok is többet akarhatnak majd, ha újra megnyitjuk a kilépési tárgyalásokat – érvelt a megállapodás mellett a tárcavezető.
A The Sunday Times brit lap kormánypárti forrásokra hivatkozva arról számolt be a hét végén, hogy Theresa May még ma bejelenti a – karrierje szempontjából is kulcsfontosságú – szavazás elhalasztását, mégpedig azért, hogy az e heti uniós csúcstalálkozón újabb kompromisszumokat harcoljon ki a tagállamok vezetőitől. Ezt megerősítve a The Sun on Sunday bulvárlap arról írt: a konzervatív frakció ma újra felméri a parlamenti erőviszonyok alakulását, a miniszterelnök pedig ennek fényében dönthet a voksolás sorsáról.
Az előzetes felmérések mindenesetre nem sok jóval kecsegtetnek, és egytől egyig a megállapodás nagyarányú kudarcát vetítik előre.
A Sky News brit hírcsatorna nemrég részletes elemzést közölt, amelynek alapján Mayt saját pártjának legkevesebb kilencven tagja szúrhatja hátba a parlamenti voksolás alkalmával.
(2018. 12. 10. via magyaridok.hu)
Pro-European Union (EU), anti-Brexit demonstrators hold placards and wave Union and EU flags as they protest outside of the Houses of Parliament in London on November 14, 2018. – British and European Union negotiators have reached a draft agreement on Brexit, Prime Minister Theresa May’s office said on November 13. (Photo by Ben STANSALL / AFP)
Orbán Viktor: stratégiai jelentőséget tulajdonítunk a Fidesz és a CDU kapcsolatainak
Levélben gratulált Orbán Viktor miniszterelnök a németországi Kereszténydemokrata Unió (CDU) új elnökének, Annegret Kramp-Karrenbauernek a megválasztásához – tájékoztatta hétfőn az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.
„Ön a pártja, hazája és a közös Európai Uniónk jövője szempontjából kulcsfontosságú időszakban veszi át a CDU vezetését, a jelentős kihívások sikeres kezeléséhez jó egészséget kívánok” – írta a miniszterelnök, hangsúlyozva: „mi, magyar kereszténydemokraták a Helmut Kohllal kötött szövetség jegyében továbbra is stratégiai jelentőséget tulajdonítunk a Fidesz és a CDU kapcsolatainak, amelyek jelentősége messze túlmutat a kétoldalú dimenzión”.
A küszöbön álló európai parlamenti választások kapcsán a miniszterelnök azt írta: ezek még inkább előtérbe helyezik szövetségünk és együttműködésünk jelentőségét, melynek keretében egyszerre törekszünk tradicionális értékeink megőrzésére, és az Európai Unió összetartozásának, biztonságának és versenyképességének erősítésére. „Közös felelősségünk, hogy az Európai Néppárt a következő időszakban az európai politikai napirend alakításának legerősebb, egyben megkerülhetetlen tényezője legyen” – fogalmazott Orbán Viktor.
(2018. 12. 10. via magyaridok.hu)
„A megállapodás alternatívája a megállapodás nélküli Brexit vagy a Brexit elmaradása”
Theresa May sokszor hallja a parlamenti vitában, hogy a megállapodás nélküli Brexitet mindenképpen el kell kerülni
A brit miniszterelnök szerint a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló jelenlegi megállapodás parlamenti elfogadásán kívül csak két lehetőség van: az Egyesült Királyság vagy megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból, vagy “egyáltalán nem lesz Brexit”.
A londoni alsóház a tervek szerint jövő kedden szavaz a megállapodásról, de a jelenlegi erőviszonyok alapján valószínűtlennek tűnik az egyezmény elfogadása.
Theresa May, aki a BBC brit közszolgálati rádió csütörtöki hírmagazinjának vendége volt, nem reagált érdemben arra a csütörtöki brit sajtóértesülésre, amely szerint kabinetbeli kollégái a szavazás elhalasztására próbálják őt rávenni. Kijelentette ugyanakkor: sokszor hallja a parlamenti vitában, hogy a megállapodás nélküli Brexitet mindenképpen el kell kerülni, ennek azonban az egyetlen módja az EU-val elért egyezmény elfogadása.
A The Times című konzervatív brit napilap csütörtökön közölt értesülése szerint mindenekelőtt Gavin Williamson védelmi miniszter igyekszik rábeszélni a miniszterelnököt a Brexit-megállapodásról szóló alsóházi szavazás elhalasztására, mivel fennáll a kockázata egy olyan katasztrofális mértékű vereségnek, amelybe akár a kormány is belebukhat.
A lap forrásai szerint Sajid Javid belügyminiszter és Amber Rudd munka- és nyugdíjügyi miniszter – a belügyi tárca előző vezetője – szintén hasonló állásponton van. Ők a The Times értesülése szerint azt javasolják, hogy Theresa May hétfő estig folytassa meggyőzési kampányát, de ha akkor is úgy tűnik, hogy a másnap estére tervezett szavazáson az alsóház hetven főnél nagyobb többséggel készül leszavazni a Brexit-megállapodást, fújja le a parlamenti voksolást.
A The Times forrásai szerint a jelenlegi helyzet alapján az alsóház akár 100 fős vagy még nagyobb többséggel is elvetheti a Brexit-megállapodást.
Theresa May a BBC rádió csütörtöki műsorában nem válaszolt arra a kérdésre, hogy van-e “B terv” a megállapodás leszavazása esetére, csak megismételte azt az álláspontját hogy az EU-val elért egyezmény elfogadásának vagy a megállapodás nélküli kilépés lehet az alternatívája, vagy az, hogy “egyáltalán nem lesz Brexit”.
Kijelentette: elismeri, hogy “vannak aggályok” az ír-északír határellenőrzés visszaállításának elkerülését szolgáló tartalékmegoldás miatt. Theresa May szerint azonban az Európai Unióval kizárólag olyan megállapodás volt elérhető, amely tartalmazza ezt a megoldást.
A Brexit-megállapodásnak ez a legélesebben vitatott eleme.
E megoldás úgy kerülné el a hosszú évek óta nem létező fizikai határellenőrzés újbóli bevezetését Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán, hogy egységes vámügyi szabályozás léphetne életbe az Európai Unió és az Egyesült Királyság között, abban az esetben, ha a Brexit jövő márciusra várható dátuma után előirányzott, várhatóan 2020 decemberének végéig tartó átmeneti időszak lejártáig nem jönne létre az EU-val olyan átfogó kereskedelmi megállapodás, amely önmagában feleslegessé tenné a határellenőrzés visszaállítását.
A kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora és az észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) – amelynek külső támogatása nélkül a kisebbségben kormányzó Konzervatív Pártnak nincs többsége az alsóházban – főleg azzal a visszatérő érveléssel utasítja ezt el, hogy meghatározott végdátum híján az Egyesült Királyság végleg “beleragadhat” egy vámuniós viszonyrendszerbe az EU-val. A megállapodáshoz mellékelt, e héten nyilvánosságra hozott jogi útmutató szerint ez a lehetőség valóban fennáll.
Theresa May ugyanakkor a csütörtöki BBC-műsorban hangsúlyozta, hogy a tartalékmegoldás életbe léptetése nem automatikus, és mindenképpen csak ideiglenes alkalmazásáról lehet szó.
A brit miniszterelnök most első ízben egyenes utalást tett arra is, hogy a parlamentnek “szerepe lehet” az e megoldás alkalmazásáról szóló döntésben.
Theresa May erre tett utalása potenciálisan rendkívüli jelentőségűnek bizonyulhat, mivel e parlamenti mérlegelési lehetőség nem szerepel az 585 oldalas kilépési megállapodásban, így szükségessé válhatnak további tárgyalások az EU-val ennek tisztázására.
(2018. december 6.)
Kijev sürgős konzultációkra szólította fel az 1994-es budapesti memorandum aláíró országait
Az ukrán külügyi tárca szerint az orosz agresszió és azoknak a feltételeknek a megsértése, amelyek alapján Ukrajna lemondott az atomfegyverekről, aláássák a nukleáris fegyverek elterjedését gátló nemzetközi rendszert
Az ukrán külügyminisztérium azzal a felhívással fordult a budapesti memorandum aláíró országaihoz, hogy sürgősséggel tartsanak konzultációkat a dokumentumban foglalt kötelezettségek teljes körű betartása, valamint Oroszországnak az Ukrajnával szembeni agressziójának mihamarabbi beszüntetése érdekében – hozta nyilvánosságra a tárca szerdai közleményében.
Kijev emlékeztetett arra, hogy 24 évvel ezelőtt – 1994-ben – Ukrajna lemondott atomfegyvereiről cserébe biztonságának szavatolásáért, amit Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Oroszország aláíróként garantált a Budapesten létrejött memorandumban. A dokumentum aláírói egyebek mellett vállalták, hogy tartózkodnak Ukrajna területi épsége, politika függetlensége ellen irányuló erővel való fenyegetéstől, illetve erő alkalmazásától. Az Ukrajna biztonságát garantáló országok kötelezték magukat arra, hogy semmilyen fegyvert soha nem fognak Ukrajnával szemben használni. Éppen ezek a garanciák tették lehetővé akkor azt, hogy az ukrán parlament ratifikálja az atomsorompó egyezményt – mutatott rá a külügyminisztérium.
November 25-én Oroszország újabb agressziós cselekményt hajtott végre Ukrajna ellen azzal, hogy fegyveresen megtámadott ukrán hadiakókat a Fekete-tengeren a Kercsi-szoros közelében. “Ez az arcátlan és alattomos támadás része annak az agressziónak, amelyet Oroszország 2014. február 20. óta folytat Ukrajna ellen” – emelte ki a minisztérium közleményében.
A tárca leszögezte, hogy az orosz agresszió, valamint megsértése azoknak a feltételeknek amelyek alapján Ukrajna lemondott az atomfegyverekről, aláássák a nukleáris fegyverek elterjedését gátló nemzetközi rendszert, és “meghatározza a kapcsolatok jövőjét azokkal az országokkal, amelyek az ilyen típusú fegyverek előállításának útját választják”. “Az ukrán külügyminisztérium ezért november 27-én a budapesti memorandum 6. pontja alapján az aláíró országokhoz fordult azzal a felhívással, hogy tartsanak sürgős konzultációkat” – írta a tárca a közleményben.
Volodimir Omeljan ukrán infrastrukturális miniszter közben szerdán a Facebookon azt írta, hogy Moszkva továbbra is “kézi vezérléssel a Kreml akarata” szerint hol kinyitja, hol elzárja a Kercsi-szorost az ukrán kereskedelmi hajók előtt, ami miatt a két fő Azovi-tengerparti ukrán kikötőváros, Bergyanszk és Mariupol áruszállításuknak több mint felét veszítették el, ezért át kell térniük a négynapos munkahétre és elbocsátásokra is kényszerülnek. Szavai szerint jelenleg 29 hajó vár áteresztésre a Krecsi-szorosnál, a Fekete-és az Azovi-tenger közti egyetlen átjárónál, 11 további vesztegel a kikötőkben.
Petro Porosenko ukrán elnök a Bloombergnek adott, az UNIAN ukrán hírügynökség által idézett szerdai interjújában megismételte, hogy Ukrajna azt szeretné, ha a NATO megerősítené jelenlétét a Fekete-tengeren, és lehetőség szerint az Azovi-tengeren is jelen lenne.
(2018. december 6. via magyarhirlap.hu)