Tihany Centre for Political Analysis
  • Kezdőlap
  • Rólunk
    • Igazgató
  • Célunk
  • Elemzések/Tanulmányok
    • Európai viszonyok
    • Magyarország a nagyvilágban
    • Transzatlanti kapcsolatok
  • Hírek, aktuális események
  • Közép-Európa múltja és jelene
  • Ajánlott oldalak
  • Elérhetőség
  • English
  • Tihany Centre for Political Analysis – Wien

„A megállapodás alternatívája a megállapodás nélküli Brexit vagy a Brexit elmaradása”

Theresa May sokszor hallja a parlamenti vitában, hogy a megállapodás nélküli Brexitet mindenképpen el kell kerülni

A brit miniszterelnök szerint a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló jelenlegi megállapodás parlamenti elfogadásán kívül csak két lehetőség van: az Egyesült Királyság vagy megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból, vagy “egyáltalán nem lesz Brexit”.

A londoni alsóház a tervek szerint jövő kedden szavaz a megállapodásról, de a jelenlegi erőviszonyok alapján valószínűtlennek tűnik az egyezmény elfogadása.

Theresa May, aki a BBC brit közszolgálati rádió csütörtöki hírmagazinjának vendége volt, nem reagált érdemben arra a csütörtöki brit sajtóértesülésre, amely szerint kabinetbeli kollégái a szavazás elhalasztására próbálják őt rávenni. Kijelentette ugyanakkor: sokszor hallja a parlamenti vitában, hogy a megállapodás nélküli Brexitet mindenképpen el kell kerülni, ennek azonban az egyetlen módja az EU-val elért egyezmény elfogadása.

A The Times című konzervatív brit napilap csütörtökön közölt értesülése szerint mindenekelőtt Gavin Williamson védelmi miniszter igyekszik rábeszélni a miniszterelnököt a Brexit-megállapodásról szóló alsóházi szavazás elhalasztására, mivel fennáll a kockázata egy olyan katasztrofális mértékű vereségnek, amelybe akár a kormány is belebukhat.

A lap forrásai szerint Sajid Javid belügyminiszter és Amber Rudd munka- és nyugdíjügyi miniszter – a belügyi tárca előző vezetője – szintén hasonló állásponton van. Ők a The Times értesülése szerint azt javasolják, hogy Theresa May hétfő estig folytassa meggyőzési kampányát, de ha akkor is úgy tűnik, hogy a másnap estére tervezett szavazáson az alsóház hetven főnél nagyobb többséggel készül leszavazni a Brexit-megállapodást, fújja le a parlamenti voksolást.

A The Times forrásai szerint a jelenlegi helyzet alapján az alsóház akár 100 fős vagy még nagyobb többséggel is elvetheti a Brexit-megállapodást.

Theresa May a BBC rádió csütörtöki műsorában nem válaszolt arra a kérdésre, hogy van-e “B terv” a megállapodás leszavazása esetére, csak megismételte azt az álláspontját hogy az EU-val elért egyezmény elfogadásának vagy a megállapodás nélküli kilépés lehet az alternatívája, vagy az, hogy “egyáltalán nem lesz Brexit”.

Kijelentette: elismeri, hogy “vannak aggályok” az ír-északír határellenőrzés visszaállításának elkerülését szolgáló tartalékmegoldás miatt. Theresa May szerint azonban az Európai Unióval kizárólag olyan megállapodás volt elérhető, amely tartalmazza ezt a megoldást.

A Brexit-megállapodásnak ez a legélesebben vitatott eleme.

E megoldás úgy kerülné el a hosszú évek óta nem létező fizikai határellenőrzés újbóli bevezetését Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán, hogy egységes vámügyi szabályozás léphetne életbe az Európai Unió és az Egyesült Királyság között, abban az esetben, ha a Brexit jövő márciusra várható dátuma után előirányzott, várhatóan 2020 decemberének végéig tartó átmeneti időszak lejártáig nem jönne létre az EU-val olyan átfogó kereskedelmi megállapodás, amely önmagában feleslegessé tenné a határellenőrzés visszaállítását.

A kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora és az észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) – amelynek külső támogatása nélkül a kisebbségben kormányzó Konzervatív Pártnak nincs többsége az alsóházban – főleg azzal a visszatérő érveléssel utasítja ezt el, hogy meghatározott végdátum híján az Egyesült Királyság végleg “beleragadhat” egy vámuniós viszonyrendszerbe az EU-val. A megállapodáshoz mellékelt, e héten nyilvánosságra hozott jogi útmutató szerint ez a lehetőség valóban fennáll.

Theresa May ugyanakkor a csütörtöki BBC-műsorban hangsúlyozta, hogy a tartalékmegoldás életbe léptetése nem automatikus, és mindenképpen csak ideiglenes alkalmazásáról lehet szó.

A brit miniszterelnök most első ízben egyenes utalást tett arra is, hogy a parlamentnek “szerepe lehet” az e megoldás alkalmazásáról szóló döntésben.

Theresa May erre tett utalása potenciálisan rendkívüli jelentőségűnek bizonyulhat, mivel e parlamenti mérlegelési lehetőség nem szerepel az 585 oldalas kilépési megállapodásban, így szükségessé válhatnak további tárgyalások az EU-val ennek tisztázására.

(2018. december 6.)

letöltés

Posted in Transzatlanti kapcsolatok |
« Kijev sürgős konzultációkra szólította fel az 1994-es budapesti memorandum aláíró országait
Orbán Viktor: stratégiai jelentőséget tulajdonítunk a Fidesz és a CDU kapcsolatainak »

Leave a comment Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Pages

  • Ajánlott oldalak
  • Célunk
  • Elérhetőség
  • Igazgató
  • Rólunk
  • Rólunk
    • Igazgató
  • Tihany Centre for Political Analysis – Wien

Archives

  • 2021. január
  • 2020. december
  • 2020. november
  • 2020. október
  • 2020. szeptember
  • 2020. augusztus
  • 2020. július
  • 2020. június
  • 2020. május
  • 2020. április
  • 2020. március
  • 2020. február
  • 2020. január
  • 2019. december
  • 2019. november
  • 2019. október
  • 2019. szeptember
  • 2019. augusztus
  • 2019. július
  • 2019. június
  • 2019. május
  • 2019. április
  • 2019. március
  • 2019. február
  • 2019. január
  • 2018. december
  • 2018. november
  • 2018. október
  • 2018. szeptember
  • 2018. augusztus
  • 2018. július
  • 2018. június
  • 2018. május
  • 2018. április
  • 2018. március
  • 2018. február
  • 2018. január
  • 2017. szeptember
  • 2016. november
  • 2016. július
  • 2015. október
  • 2015. szeptember
  • 2015. február
  • 2015. január
  • 2014. december
  • 2014. november
  • 2014. október
  • 2014. szeptember
  • 2014. május
  • 2014. április
  • 2014. március

Categories

  • Elemzések (474)
    • Európai viszonyok (374)
    • Magyarország a nagyvilágban (149)
    • Transzatlanti kapcsolatok (63)
  • Hírek, aktuális események (58)
    • Közép-Európa múltja és jelene (8)

WordPress

  • Bejelentkezés
  • WordPress

Subscribe

  • Entries (RSS)
  • Comments (RSS)

Pages

  • Ajánlott oldalak
  • Célunk
  • Elérhetőség
  • Igazgató
  • Rólunk
  • Rólunk
    • Igazgató
  • Tihany Centre for Political Analysis – Wien

Archives

  • 2021. január
  • 2020. december
  • 2020. november
  • 2020. október
  • 2020. szeptember
  • 2020. augusztus
  • 2020. július
  • 2020. június
  • 2020. május
  • 2020. április
  • 2020. március
  • 2020. február
  • 2020. január
  • 2019. december
  • 2019. november
  • 2019. október
  • 2019. szeptember
  • 2019. augusztus
  • 2019. július
  • 2019. június
  • 2019. május
  • 2019. április
  • 2019. március
  • 2019. február
  • 2019. január
  • 2018. december
  • 2018. november
  • 2018. október
  • 2018. szeptember
  • 2018. augusztus
  • 2018. július
  • 2018. június
  • 2018. május
  • 2018. április
  • 2018. március
  • 2018. február
  • 2018. január
  • 2017. szeptember
  • 2016. november
  • 2016. július
  • 2015. október
  • 2015. szeptember
  • 2015. február
  • 2015. január
  • 2014. december
  • 2014. november
  • 2014. október
  • 2014. szeptember
  • 2014. május
  • 2014. április
  • 2014. március

Categories

  • Elemzések (474)
    • Európai viszonyok (374)
    • Magyarország a nagyvilágban (149)
    • Transzatlanti kapcsolatok (63)
  • Hírek, aktuális események (58)
    • Közép-Európa múltja és jelene (8)

WordPress

  • Bejelentkezés
  • WordPress

CyberChimps WordPress Themes

© tihanypolitics