Monthly Archives: január 2019

A brit hadsereg már a megállapodás nélküli Brexitre készül

“Előbeszerzés” néven komoly készletezésbe kezdtek. Az aggodalom nem alaptalan, a visszaálló határokon akár másfél hónapot is várhat majd egy-egy fuvar a vámra.
Élelmiszer, üzemanyag, alkatrészek és hadianyag előzetes készletezésébe kezdett a brit hadsereg, arra az esetre, ha a brit EU-tagság megállapodás nélküli megszűnése esetén fennakadások keletkeznének az importban, állítja a Sky News brit hírtelevízió. A név nélkül nyilatkozó forrásokat idéző beszámoló szerint a Falkland-szigeteken, Cipruson és Gibraltáron, illetve Nagy-Britanniában működő támaszpontokon gyűjtik a hivatalosan “előbeszerzésnek” nevezett program keretében vásárolt készleteket. Az értesülés szerint
a hadvezetés eddig 23 millió fontot (8,5 milliárd forintot) fordított e beszerzésekre.
A brit védelmi minisztérium szóvivője a Sky News érdeklődésére csak annyit közölt, hogy a tárca gyakorlatszerűen folytat készenléti tervezést, és teljesen helyénvaló, hogy a kormány számos forgatókönyv figyelembe vételével biztosítja a fegyveres erők felkészültségét és ellátottságát az EU-tagság megszűnése utáni időszakra. A szóvivő annyit elismert, hogy az “előbeszerzési program” keretében a minisztérium “korlátozott mennyiségű általános ellátmányt” vásárolt a működőképesség fenntartása érdekében arra az esetre, ha fennakadások támadnának a beszerzési láncolatban.  Hat hetet is várhatnak a kamionok a vámra.
A brit kormány már néhány héttel ezelőtt bejelentette, hogy kompkapacitásokat bérelt arra az esetre, ha nem lépne érvénybe a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló megállapodás, és emiatt fennakadások keletkeznének az általános nagy-britanniai áruellátásban. A közlekedési minisztérium 107,7 millió font (39 milliárd forint) értékben a francia Brittany Ferries, a dán DFDS és a brit Seaborne Freight hajózási társaságokkal kötött szerződést havi félmillió tonna pótlólagos kapacitás biztosítására. Ez heti négyezer kamion szállítására elegendő pótkapacitást jelent. A cél az, hogy ha a megállapodás nélküli Brexit miatt a legnagyobb brit kompkikötőben, a délkelet-angliai Doverben fennakadások támadnának, legyen készenlétben elegendő kapacitás a forgalom átirányítására más nagy-britanniai kikötőkbe.
Egy megállapodás nélküli Brexit után egy-egy kamion akár hat napot is várhat az átjutásra egy, a University College London (UCL) egyetem által a brit közlekedési minisztérium számára összeállított hatásvizsgálati jelentés szerint. A bizalmas dokumentumban – ami a Financial Times londoni üzleti napilaphoz szivárgott ki – járművenként mindössze 70 másodpercnyi átlagos vámvizsgálati idővel számolnak a doveri és calais-i kikötők esetében. Doverben évente 2,5 millió kamion fordul meg.

(2019. január 26. via nepszava.hu)

SZIJJÁRTÓ PÉTER: BUDAPEST A LEGBIZTONSÁGOSABB ÉS LEGSPORTOSABB EURÓPAI FŐVÁROS

Budapest Európa legbiztonságosabb és legsportosabb fővárosa – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter telefonon az MTI-nek nyilatkozva.

A tárcavezető nyitóbeszédet mondott a Magyar Turisztikai Ügynökség Magyarországot népszerűsítő rendezvényén a The New York Times Travel Show keretében.

Hangsúlyozta: a kormány szigorú migrációs politikájának köszönhetően Budapest Európa legbiztonságosabb fővárosa, továbbá már közvetlenül is elérhető az Egyesült Államokból. Emellett Budapest a legsportosabb főváros is a sorozatosan megrendezett világesemények miatt – vélte.

Úgy vélte, Budapestre és Magyarországra, valamint az itt élőkre is jellemző az a tény, hogy Európa legnagyobb zsinagógája és egyik legnagyobb katolikus katedrálisa sétatávolságra található egymástól.

A külügyminiszter New York-i megbeszéléseiről beszámolva elmondta: Didier Reynders belga külügyminiszterrel megállapodtak, hogy több kérdésben ellentétesen vélekednek Európa jövőjét és a migrációt illetően.

Magyarország szerint Európának vissza kellene szereznie azt a képességét, hogy megvédi a saját határait, továbbá Magyarország illegális bevándorlókat nem kíván beengedni – emlékeztetett.

Hozzátette: Belgiumnak más az álláspontja a migráció kérdésében, a szolidaritás alatt csak a bevándorlók befogadását érti, míg Magyarország a határok megvédéséért tett erőfeszítéseket is szolidaritásnak tekinti, mivel ezzel „komoly terheket veszünk le más európai országok válláról.”

Mint mondta, ugyanakkor egyetértettek, hogy mindez nem lehet akadálya a kétoldalú kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok bővítésének, különösen, mert a kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly októberig kis híján elérte a négymilliárd eurót és 14 százalékos növekedést mutatott.

Szijjártó Péter közölte: belga kollégája indul az Európa Tanács főtitkári pozíciójáért, és egyetértettek abban, hogy a testületnek biztosítania kell minden európai megközelítés és irányvonal közötti konzultáció és párbeszéd lehetőségét. Ezért valamennyi európai ország részvételével ezt a szervezetet meg kell tartani az európai párbeszéd fórumának – tette hozzá.

Szabáh al-Hálid al-Hamad asz-Szabáh kuvaiti külügyminiszterrel arról tanácskoztak, hogy az EU és az Öböl-térség együttműködése gazdasági és biztonsági szempontból is kiemelt jelentőségű, hiszen a Közel-Kelet az Európa felé irányuló migráció egyik legfontosabb forrásterülete. Magyarország készül a részvételre az EU és az Arab Liga külügyminiszteri, valamint csúcstalálkozóján – közölte.

Mint mondta, Retno Marsudi indonéz külügyminiszterrel arról beszéltek, hogy a Fővárosi Vízművek 40 millió dolláros beruházása lassan véget ér Indonéziában. A cég 34 indonéz település ivóvízellátását biztosítja víztisztítóművek építésével, és ezek közül az első ötöt a jövő hónapban adják át – magyarázta.

Megjegyezte: tárgyalnak magyar vállalati beszállításokról az indonéz elektronikus útdíjrendszer kialakításához.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy tárgyalt az ENSZ leszerelési ügyekért felelős főtitkár-helyettessel, Izumi Nakamicu-val. Idén Magyarország látja el az elnöki pozíciót a világszervezet leszerelési bizottságában, ami azért kiemelten fontos, mert az amerikai- orosz leszerelési tárgyalások kudarcot vallottak, így az ENSZ szerepe jelentősen megnőtt a leszerelési kérdések napirenden tartásában – vélekedett.

Kiemelte: Magyarországnak az az érdeke, hogy „Kelet és Nyugat nagyhatalmai között ebben a kérdésben folyamatos legyen a párbeszéd”, mert ha ez nincs így, az a globális biztonságra és Közép-Európa biztonságára is negatív hatással van.

Mint mondta, Magyarországnak kiemelt fontosságú a könnyű és kézifegyverek korlátozására vonatkozó ENSZ-mechanizmusok megerősítése, mert ez akadályozhatja meg a Nyugat-Balkánon nagy mennyiségben fellelhető könnyű és kézifegyverek csempészetét.

A külügyminiszter közölte: Jan Beagle, az ENSZ menedzsmentért felelős főtitkár-helyettesének megerősítette Magyarország szándékát, hogy Budapest részt vegyen a világszervezet szolgáltatási funkcióinak diverzifikálásában.

Megjegyezte: tárgyalt a Suez Water Technologies and Solutions cég vezetőivel is, a vállalat Oroszlányban már 150 millió dollárt beruházott és 1200 munkatársa van, és tovább növelné magyarországi jelenlétét.

(2019. január 26. via magyaridok.hu)

szofia-2018-julius-6-szijjarto-peter-kul-1-500x750

Kötelezettségszegési eljárás indul Ausztria ellen

Kötelezettségszegési eljárást indított Ausztria ellen csütörtökön az Európai Bizottság azon vitatott törvény miatt, amelynek értelmében másképpen számítják az országban dolgozó uniós polgárok családi ellátásait és adókedvezményeit, ha a gyerekeik külföldön élnek.

A brüsszeli testület arról számolt be, hogy úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldtek Ausztriának, és ezzel megindult az eljárás az uniós előírásokat sértő jogszabály ügyében.Az osztrák hatóságoknak két hónapjuk van válaszolni az ismertetett kifogásokra.

Az Európai Unióban nincsenek másodrendű munkavállalók. Ha az utazó munkavállalók ugyanúgy járulnak hozzá a szociális biztonsági rendszerhez, mint a helyiek, akkor ugyanolyan ellátásokat kell kapniuk, még abban az esetben is, ha gyermekeik külföldön élnek. Az EU-ban nincsenek másodrendű gyermekek – jelentett ki Marianne Thyssen foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős uniós biztos.

Tíz napja a magyar kormány fordult Marianne Thyssen foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős uniós biztoshoz fordult, hogy indítson kötelezettségszegési eljárást Ausztria ellen az új családtámogatási törvény miatt. Ha ez nem történik meg, Magyarország kész az unió bíróságához fordulni – közölte akkor Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.

Mint ismert, január 1-jétől az Ausztriában munkát vállaló uniós polgárok nem Ausztriában élő gyermekei után a családi ellátás, valamint a személyijövedelemadó-kedvezmény összegét az osztrák hatóságok – a munkavállaló hazájában érvényes – árszínvonal alapján állapítják meg. Ez alapján az Ausztria az országban járó családi pótléknak csak mintegy 56 százalékát fizeti ki az ott dolgozó magyar állampolgároknak, amennyiben gyermekeik nem Ausztriában, hanem Magyarországon élnek.

Magyarországon kívül Szlovákia is az Európai Bizottsághoz fordult. A szintén érintett Románia pedig azzal fenyegetett, hogy pert indít az Európai Bíróságon a családtámogatások indexálása miatt.

(2019. január 24. via index.hu)

Group photo of the cabinet Thyssen at the EC

Erő, nyelv, hit – Petro Porosenko mindent bevet

2018 utolsó napján hivatalosan is megkezdődött az ukrán elnökválasztási kampány. A népszerűségi listák dobogójára idáig nem fért fel a jelenlegi államfő, de taktikája, hogy mindent az újraválasztás alá rendel, meghozta első eredményeit: Petro Porosenko feljött Julija Timosenko mögé a második helyre, hogy aztán januárban vissza is essen. Március 31-éig még sok víz lefolyik a Dnyeszteren, de az már tudható, Ukrajnában minden megtörténhet.

Decemberben elindult felfelé Petro Porosenko népszerűsége. A december végi állást tükröző, az Ilka Kucseriváról elnevezett Demokratikus Kezdeményezés Alapítvány és a Razumkov Központ közösen végzett közvélemény-kutatása alapján a regnáló államfő támogatottsága 13,8 százalékos volt. A legnépszerűbb – 16,1 százalékkal – továbbra is Julija Timosenko volt. A komikus Volodimir Zelenszkij viszont 8,8 százalékkal visszacsúszott a harmadik helyre, őt követtte az oroszpárti erők egyik jelöltje Jurij Bojko 8,4, Oleh Ljasko 6,9 és a volt védelmi miniszter Anatolij Hricenko 6,8 százalékkal. Eddig nagyjából két tucatnyi jelölt jelezte indulási szándékát, akiknek február elejéig még van idejük a végső válasz megadására.

Porosenko népszerűségének hirtelen emelkedése egyértelműen összefügg a kercsi incidenssel és a független Ukrán Ortodox Egyház létrehozásával. Egyszóval, a konfrontáció keresésére alapozott, a nemzeti érzelmeket felkorbácsoló, a „Hadsereg, nyelv és hit”, háromszavas kampányszlogennel megjelenített taktika működik. Rövid távon mindenképpen. Mutatják ezt a felmérés egy másik kérdésére adott válaszok is. Eszerint a 2018-as év eseményének – 24 százalék – az ukránok a nemzeti egyház megteremtését tartják, s emellett a legtöbben még a védelmi képesség erősítését és az ország külföldi imázsának a javulását nevezték meg.

Ezek után azon sem lepődhetünk meg, hogy az év politikusa 16 százalékkal Petro Porosenko lett a szavazatok 12 százalékát begyűjtő Julija Timosenko előtt.

Aztán kijött a Szociális Monitoring ünnepek utáni felmérése. Timosenko az egész népesség körében 13,4, míg a biztos választók között 18,6 százalékkal továbbra is vezet, Porosenko azonban 7,7, illetve 10,7 százalékos népszerűséggel visszacsúszott oda, ahol ősszel volt, az ötödik helyre. Visszajött a második helyre Zelenszkij 10,8, illetve 15 százalékkal. Őt követi Bojko 8,5, illetve 11,8 százalékkal és Gricenko 8,1, illetve 11,2 százalékkal. Rossz jel Porosenkónak, hogy 51,9 százalékkal ő vezeti a leginkább elutasított jelöltek rangsorát Timosenko (28,9 százalék) előtt.

Porosenko számára most az a legfontosabb, hogy bejusson a második körbe, ahol a szakértők úgy vélik, már új verseny kezdődik. Ebben a jelenlegi elnök esélyei jobbak, mint az első körben. Itt ugyanis az ukránok a szerintük kisebbik rosszra fognak szavazni. Porosenko mellett szólhat, hogy Ukrajna legfőbb külföldi támogatóinak szemében bejáratott, az amerikai érdekeket képviselő, kezes politikusról van szó. Az ország külpolitikai irányultsága persze Timosenko győzelme esetén sem változna, ám a stílus és a taktika biztosan. Kérdés, hogy Kijev legfőbb támogatója akar-e váltani, s bajlódni egy új elnök betörésével. Az európaiak nagyon is hajlanának erre, ám aligha az ő szavuk a döntő.

Porosenko esélyeit növeli az is, hogy alá dolgozik az államapparátus, őt futtatja a tévécsatornák többsége. Csapata ráadásul mindent bevet. Így az ukrán hadihajók ismét arra készülnek, hogy átkeljenek a kercsi szoroson, eközben az elnök aktivistái ezer hrivnyáért, nagyjából 10 ezer forintért vásárolnak voksokat.

Timosenko mellett szól ugyanakkor, hogy az ukránok már belefáradtak a folyamatos konfliktusokba, és változást akarnak. A Jaremenko Központ felmérése azt mutatja, hogy a társadalom olyan államfőre vágyik, aki képes megállítani a háborút (55,9 százalék), kiáll az átlagemberek érdekei mellett (44,5 százalék), ért a gazdasághoz, (44,1 százalék), kérlelhetetlenül harcol a korrupció ellen (44 százalék) és képes vezetni az országot (40,1 százalék). Persze mindezt Porosenko is megígéri, az elmúlt években ugyanakkor messze nem eme elvárások szellemében politizált. Timosenko képes lehetne egyfajta finom váltásra, azonban már ő is régi motoros. Az új arc a jelöltek között Zelenszkij, akinek 10 százalék körüli népszerűsége mutatja az ukránoknak a politikai elittel szembeni bizalmatlanságát. Persze, ne feledjük, hogy a komikus felfutása mögött ott van az 1+1 tévécsatorna is, amelynek tulajdonosa Ihor Kolomojszkij nagyon szeretné, ha Porosenko lelépne a porondról.

A végeredményt már csak azért sem lehet megjósolni, mert a felmérések alapján az ukránok nagyjából 78 százaléka biztosra veszi, hogy elmegy szavazni, a megkérdezettek mintegy 40 százaléka azonban még nem tudja, kire adja majd a voksát. Ezért aztán március végéig még sok meglepetésre – provokációk és lejáratások – sorára lehet számítani. Megnyugvást azonban az sem hoz majd, hiszen szusszanásnyi szünetet követően kezdődik a parlamenti választás kampánya. Az már most látszik, hogy a politikai erőviszonyok mindenképpen átrendeződnek, de pontosan hogyan, az még nem világos.

(2019. január 20. via magyarhang.org)

Brexit: még keresik a B-tervet

Komoly kihívásokkal néz szembe az Egyesült Királyság, miután a brit jogalkotók hatalmas többséggel utasították el a miniszterelnök brexitügyi javaslatát.

Theresa Maynek január 21-ig új javaslattal kell előállnia az Európai Unióból való kilépés körüli teendőkkel kapcsolatban. Számos lehetőség áll előtte, ragaszkodhat elutasított tervéhez, új tárgyalásokat kezdeményezhet az EU-val, de egy második népszavazás is lehetséges alternatíva.

Ugyan pár napja túlélt egy újabb bizalmatlansági szavazást, de a népszavazás akaratát végrehajtani továbbra is lehetetlen feladatnak tűnik. Az ország polgárai sem látják egyértelműen a helyzetet, sokan aggódnak.

„Személy szerint én maradnék az EU-ban, én a kiválás, és annak a gazdasági hatásai miatt aggódóm” – mondta egy londoni járókelő.

Egy másik szerint „Csak azt kell csinálnunk, amit megszavaztunk, és azután tervezgetni. Ez mindenkit érint, azt kell tennünk, amire szavaztunk.”

Egy férfi azt mondta: „Szerintem a politikusok zavart keltettek, mert a politikusok leginkább abban a kényelmes székükben szeretnének maradni.”

Az Egyesült Királyság március 29-én hagyja el az Európai Uniót.

(2019. január 20. via hu.euronews.com)

Az Európai Parlament megszavazta: a jogállamisághoz köthetik az EU-s pénzeket

Megszavazta az Európai Parlament (EP) csütörtökön annak a tervezett mechanizmusnak a létrehozását, amellyel jogállamisági feltételekhez is kötnék az Európai Unió tagállamainak megítélt közösségi források kifizetését a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban.

A jelentést 397:158 arányban fogadták el a strasbourgi plenáris ülésen.

Ez a szavazás nem jelenti azt, hogy be fogják vezetni ezeket az új feltételeket. Az Európai Parlament nem egyedül dönt ebben az ügyben, hanem az EU tagállamainak az összes kormányával közösen. A kormányoknak még nincsen álláspontjuk a témában, hónapok múlva várható csak, hogy ők egymás között közös nevezőre jutnak.

Ha bevezetnek egy ilyen mechanizmust, az úgy működne, hogy 2021 után felfüggeszthetnék, csökkenthetnék a jogállamisági elveket súlyosan megsértő, vagy például az uniós pénzeket érintő csalások és korrupció, illetve az adócsalások ellen nem elég hatékonyan fellépő országoknak szánt EU-s forrásokat, a hiányosságok jellegével és súlyosságával arányos módon, írja az MTI.

Ilyen határozatra a tervek szerint az Európai Bizottság tehetne majd javaslatot, miután egyeztetett egy független szakértői testülettel. A támogatások felfüggesztéséről vagy csökkentéséről pedig a két társjogalkotó szerv, az Európai Parlament és a tagállamok kormányait tömörítő tanács döntene.

Az aggályosnak tartott kérdések orvoslását követően a két intézmény feloldhatná a zárolt uniós pénzeket. Az EU-tagok helyzetét egy nyilvánosan hozzáférhető, éves jelentésben értékelné az említett független szakértői testület. Ez a testület alkotmányjogászokból és pénzügyi szakértőkből állna. Egy-egy tagját a nemzeti parlamentek, öt tagját pedig az Európai Parlament delegálná.

Egy héttel ezelőtt a finn Jyrki Katainen, az Európai Bizottság egyik alelnöke nagyon hangsúlyosan azt mondta: Lengyelországgal és Magyarországgal szemben eljárások folynak amiatt, hogy a két állam nem tartja tiszteletben az EU alapvető értékeit, például a jog uralmát, az emberi méltóságot, a sajtó és a vélemény szabadságát.

A finn biztos utalt arra is, hogy a Bizottság tavaly javasolt egy új eszközt, amit be lehetne vetni az EU-s alapértékektől eltérő országokkal szemben. Azt irányozták elő, hogy ha korrupcióra, vagy hatalommal való visszaélésre utaló jelek vannak egy tagállamban, és a közpénzeket nem megfelelően használják fel, akkor befagyaszthassák az annak az országnak folyósítandó európai uniós támogatásokat.

Katainen ugyanakkor hangsúlyozta, hogy több országot is említhetne, nemcsak Magyarországról van szó: Nem látom be azt, hogy európai adófizetők pénzét miért használják fel olyan országokban, ahol nem tartják tiszteletben a jogállamiságot.

Erről a javaslatról szavazott csütörtökön az Európai Parlament. A parlament elképzelése szerint az alábbi esetekben lehetne megvizsgálni, hogy szükség van-e az új kényszerítő eszköz bevetésére:

ha az uniós költségvetést végrehajtó tagállami hatóság nem működik megfelelően;
ha a pénzügyi ellenőrzést végző tagállami hatóság nem működik megfelelően;
ha az uniós költségvetés végrehajtását befolyásolja, hogy a csalások (beleértve az adócsalást), korrupció és az uniós jog egyéb megsértése ügyében nyomozó hatóság nem működik megfelelően;
ha nem megfelelően működik a hatékony és független bírósági felülvizsgálat;
ha a jogosulatlanul kifizetett összegeket nem fizetik vissza;
ha az adóelkerülés és adóverseny megelőzése és büntetése nem működik megfelelően; és
ha nem megfelelő megfelelő az együttműködés az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF), és, amennyiben az adott tagállamra vonatkozik, az Európai Ügyészséggel.

Ha bebizonyosodna, hogy szükség van ilyen kényszerítő intézkedésre, akkor az Európai Bizottság „a hiányosságok mértékétől és a költségvetés végrehajtási eljárásától függően” ezek közül az intézkedések közül javasolhatna egyet vagy többet is:

felfüggeszthetné a kötelezettségvállalásokat a támogatások kifizetésére;
felfüggeszthetné a kifizetési határidőket;
csökkenthetné az előfinanszírozást, vagy
felfüggeszthetné magukat a kifizetéseket.
Az érintett tagállam kormányának a döntés ellenére folytatnia kellene az adott uniós program végrehajtását, és ki kellene fizetnie a végső kedvezményezetteket, például kutatókat vagy civil szervezeteket. „Az Európai Bizottság segítene abban, hogy a kedvezményezettek megkapják az általuk elnyert pénzeket” – áll a javasolt jogszabály szövegében.

Az Európai Parlament a leadott szavazatok többségével, vagy a nemzeti kormányok Tanácsa minősített többséggel elvethetné vagy módosíthatná a Bizottság döntését. Tehát a Tanácsban egyetlen tagállam nem vétózhatná meg a döntést. Ha a hiányosságot kijavítja a tagállam, akkor az Európai Bizottság felszabadítaná az érintett forrásokat.

A költségvetési bizottság jelentéstevője, a spanyol szocialista Eider Gardiazabal Rubial szerint „az európai projektet a jogállamiság és az összes uniós érték tiszteletére alapozva építjük fel. Egyetlen tagállam sem sértheti meg ezeket az értékeket következmény nélkül.”

„A mechanizmus legfontosabb eleme a végső kedvezményezettek védelme: a parlamenti változtatások az eredeti bizottsági javaslathoz képest megerősítik azt. A döntéshozatali folyamatba az Európai Parlamentet is bevettük, így bármely intézkedés nagyobb demokratikus felhatalmazással történik majd” – mondta a finn néppárti Petri Sarvamaa, a költségvetés-ellenőrzési bizottság jelentéstevője.

(2019. január 17. via index.hu)

Az EU-s pénzekkel tartaná kordában Orbánt Weber

Hosszasan foglalkozik a Politico hétfői hírlevele Manfred Weberrel, aki az Európai Néppárt listavezetője a májusi EP-választáson. A brüsszeli hírportál akkor beszélgetett vele, amikor Cipruson elindította az európai kampányt.

A Politico hírlevelében Manfred Weber arról beszél, Orbán Viktor és a magyar jogállamiság miatt támogat egy, a hetes cikkelynél gyorsabb, hatékonyabb megoldást az Európai Néppárt.

Olyan mechanizmust fogunk elfogadni, amely lehetővé teszi számunkra, hogy korlátozzuk az uniós pénzekhez való hozzáférést a jogállamiság súlyos hiányosságai esetén – mondta Weber.

A napirend pont szerdán kerül az illetékesek elé Strasbourgban. A javaslatot Günther Oettinger, az Európai Bizottság költségvetésért felelős, néppárti biztosa készíti elő.

Az elképzelést támogatja Manfred Weber is, két indokot is említett, miért: nem átpolitizált, és nincs kitéve a pártpolitikai csatározásoknak, mint a hetes cikk szerinti eljárás. Szerinte egy tagállamnak folyamatosan figyelnie kell a jogállamisági kritériumok teljesülésére.

Weber beszélt arról is, sokan nem őt tartják Orbán legnagyobb kritikusának, de az Európai Néppárt képviselőcsoportja megnyitotta az utat a Magyarország elleni hetes cikk szerinti eljárás előtt. Weber bízik az Európai Bíróság gyors döntésében.

(2019. január 14. via hvg.hu)

FELÜLVIZSGÁLJA MIGRÁCIÓS POLITIKÁJÁT A CDU

Annegret Kramp-Karrenbauer a Welt am Sonntag című lapban közölt interjúban kiemelte, hogy 2019-ben a hagyományos CDU-s „magkompetenciák” fejlesztésére, vagyis a biztonság, az erős állam és a gazdaságpolitika területére összepontosítanak.

Elmondta: erősíteni kell a biztonsági szervek hatékonyságát, ezért februárban egy úgynevezett műhelytanácskozáson „a külső határ védelmétől kezdve a menedékjogi eljáráson át az integrációig az egész bevándorlási kérdést áttekintjük a hatékonyság szempontjából, a 2015-ös döntésektől máig”.

A tanácskozásra az európai uniós határ-, és partvédelmi szervezettől (Frontex) a német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalig (BAMF) számos intézménytől hívnak majd meg szakértőket, akikkel azt vizsgálják, hogy „hol és min kell javítani”.

Az idei egy „különleges választási év” – tette hozzá Annegret Kramp-Karrenbauer, utalva arra, hogy az európai parlamenti választás mellett tartományi parlamenti választást tartanak Brémában és három keleti, a volt NKD területén fekvő tartományban – Brandenburg, Szászország, Türingia -, amelyekben igen erős a CDU új jobboldali vetélytársa, az Alternatíva Németorzságnak (AfD) nevű párt.

Hangsúlyozta, hogy a CDU-tól nemcsak az AfD-hez, hanem a Zöldekhez is álltak át szavazók. Ezért a biztonság és a „gazdasági kompetencia” mellett az is fontos, hogy a CDU teremtse meg az egyensúlyt a klímavédelem és Németország mint „erős gazdasági nemzet” érdekei között.

A gazdaságpolitikával kapcsolatban arról is szólt, hogy Németország a szomszédos országokhoz képest jó helyzetben van, de „különböző külső és belső tényezők miatt a jólétünk nem annyira biztos, amilyennek tűnik”.

Így az Egyesült Államok és Kína közötti „kereskedelmi háború” a német ipart is nyomás alá helyezi, és „szociális piacgazdaságunk a rendszerek versenyében áll a kínai gazdasággal, amely nagyon sikeres, de értékfelfogása egészen más, mint a miénk” – mondta.

A belső tényezőkről szólva hozzátette: meg kell vizsgálni, hogy miként lehet élénkíteni a belgazdasági konjunktúrát, és erősíteni a versenyképességet, például a vállalkozásokat terhelő adók és járulékok rendszerének reformjával.

(2019. január 14. via figyelo.hu)

AnnegretKrampKarrenbauer-678x381

Theresa May: Valószínűbb, hogy az Egyesült Királyság az EU-ban marad, mint hogy megállapodás nélkül kilép

Theresa May brit miniszterelnök szerint katasztrofális mértékben károsítaná a politikába vetett bizalmat, ha nem teljesülne a brit EU-tagság megszűnéséről (brexit) hozott választói döntés, márpedig most már valószínűbb, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unió tagja marad, mint az, hogy esetleg megállapodás nélkül lép ki az EU-ból – számolt be erről az MTI.

May hétfőn a közép-angliai Stoke-on-Trent városában mond beszédet gyári munkások előtt. A város választóinak csaknem 70 százaléka a kilépésre szavazott a brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazáson, a helyi brexitpárti szavazatarány messze meghaladta az országos átlagban elért szűk, 51,89 százalékos kilépéspárti többséget.

A konzervatív párti brit kormányfő a Downing Street által hétfő hajnalban ismertetett előzetes részletek szerint kijelenti beszédében: az elmúlt hetek fejleményei megmutatták, hogy a brit nagypolitika egyes szereplői késleltetnék vagy akár le is állítanák a brexitfolyamatot, és ennek érdekében minden lehetséges eszközt készek felhasználni.

Theresa May megítélése szerint emiatt jelenleg nagyobb annak az esélye, hogy ezek a politikai erők útját állják a brexitnek, mint annak, hogy a brit EU-tagság esetleg a brexitfeltételekről elért megállapodás életbe lépése nélkül szűnik meg.

May ezzel alig burkolt figyelmeztetést intéz azokhoz, akik a brexitmegállapodásról szóló parlamenti szavazáson az egyezmény ellen akarnak voksolni.

A londoni alsóház várhatóan kedden késő este szavaz a megállapodásról, de egyelőre nincs meg a többség az Európai Unióval elért 585 oldalas egyezség elfogadásához, elsősorban az ír–északír határellenőrzés elkerülésére szolgáló tartalékmegoldás feletti súlyos nézeteltérések miatt.

E mechanizmus alapján az Egyesült Királyság és az EU vámuniós viszonyrendszerben maradna, ha nem sikerülne időben olyan szabadkereskedelmi megállapodást kidolgozni, amely a határellenőrzés felújítását feleslegessé tenné. A kormányzó Konzervatív Párt frakciójának keményvonalas brexittábora és a legnagyobb észak-írországi britpárti erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) – amelynek külső támogatására a kisebbségben kormányzó konzervatívoknak szükségük van – ezt a megoldást mereven elutasítja.

Nem hivatalos becslések szerint az sem kizárt, hogy az alsóház akár “három számjegyű” többséggel is elvetheti a brexitmegállapodást.

Theresa May már vasárnap, a Sunday Express című jobboldali, erőteljesen EU-szkeptikus brit tömeglapban megjelent cikkében is azzal érvelt, hogy ha a parlament elveti a brexitegyezményt, az azzal a kockázattal járna, hogy az Egyesült Királyság vagy megállapodás nélkül lép ki, „vagy egyáltalán ki sem lép” az Európai Unióból.

(2019. január 14.via index.hu)

may

Január 15-én szavaz a brit parlament a Brexitről

Már korábban kiszivárgott, ám a brit kormánytól hétfőn erősítették meg, hogy a brit parlament január 15-én kedden szavaz majd Theresa May kormányfp brexit megállapodásáról – jelentette a brit közszolgálati BBC. A voksolást még egy hónapja elnapolták, ám most mindenképpen meg fogják tartani. Egyelőre azonban nem tudni, elfogadják-e azt. Amennyiben nem, úgy 2019. március 29-én brit-uniós megállapodás híján válik le az EU-tól az Egyesült Királyság, ami egyesek szerint katasztrofális, míg például a brexitet támogató Boris Johnson volt londoni főpolgármester, külügyminiszter szerint nem.

Közben 209 kormánypárti konzervatív és ellenzéki munkáspárti alsóházi képviselő közös levélben arra kérte a miniszterelnököt, ne engedje, hogy megállapodás nélkül lépjen ki az ország a unióból. Mint írják, ha az EU-val folytatott kereskedelem a megállapodás híján a WTO szabályrendszerére tér át, azaz mivel megszűnik a vámmentesség, az azonnali versenyképességi hátrányt okozna az éppen újjáéledő brit feldolgozószektornak, és ez munkahelyek ezreibe kerülhet.

A még tavaly megkötött 585 oldalas egyezmény eredményeit brit részről több kritika is érte, ám Brüsszelben jelezték, eddig és ne tovább, nem hajlandóak tovább tárgyalni, London vagy így fogadja el azt, vagy anélkül válik le.

A kereskedelem mellett a probléma forrását jelenti még a határellenőrzés, illetve a vele járó vámellenőrzés; az ír-északír határellenőrzés visszaállításának elkerülését célzó mechanizmus feletti súlyos nézetelérések alakultak ki.

A brit kormány nemrégiben ismertetett hatásvizsgálatai azt mutatják, hogy a vámellenőrzés hirtelen bevezetése okozta fennakadások akár hat hónapig is jelentősen korlátozhatnák a két legnagyobb kikötő, Dover és a közeli Folkestone kapacitásait, írta az MTI.

A Bank of England kormányzója, Mark Carney a londoni alsóház pénzügyi bizottságának minapi meghallgatásán ezt gyakorlatilag megerősítette, kijelentetve: a brit kikötők nincsenek felkészülve egy olyan forgatókönyvre, amelynek alapján nem sikerül életbe léptetni a brexit feltételeiről szóló megállapodást, és emiatt az Európai Unióval folytatott brit kereskedelem a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere alapján folytatódik – azaz megszűnik a vámmentes kétoldalú kereskedelemben.

Az Imperial College London egyetem nemrégiben elvégzett vizsgálata kimutatta, ha a francia oldalon minden egyes teherjárművet csak négypercnyi vámvizsgálatnak vetnek alá, az a brit oldalon, a Dover kikötőjébe vezető autópályán csúcsidőben 47 kilométeres torlódást okozna.

Emiatt egyébként 150 kamion részvételével torlódáskezelési próbát tartottak hétfőn a délkelet-angliai nagy kikötők környékén. Dover és a szemközti, franciaországi Calais kikötője között évente 2,5 millió kamion fordul meg.

Frissítés: Theresa May később arról beszélt a BBC-nek: azon dolgoznak, hogy a január 15-i brexit szavazásig további biztosítékokat kapjanak Brüsszeltől, hogy így a londoni parlament mindenképp rábólintson majd a megállapodásra.

(2019. január 7. via magyarhang.org)