Monthly Archives: február 2019

A lengyeleknél összeállt és közös EP-listát állít az ellenzéki összefogás

Ellenzéki koalíció alakult a májusi európai parlamenti választásokra Lengyelországban. Az erről szóló nyilatkozatot vasárnap írta alá öt lengyel ellenzéki párt, köztük a fő ellenzéki erőt adó Polgári Platform (PO), jelentette az MTI.
A Európai Koalíció (KE) nevű szövetség létrehozására február elején szólított fel egy felhívásban a PO-hoz, valamint a jelenleg parlamenten kívüli baloldalhoz tartozó volt lengyel kormányfőkből és külügyminiszterekből álló csoport. Kísértetiesen hasonlít tehát a magyar belpolitikára, hogy a nagyszabású összefogást egykori politikusok is sürgették, ám itt a magyar reakcióval ellentétben meglett az eredménye.

A KE-hez való csatlakozásról az utóbbi napokban

– a PO mellett
– a Lengyel Parasztpárt (PSL) döntött, valamint
– a PO-val a tavalyi év végén átmenetileg konfliktusba került Modern (Nowoczesna) is.
– A parlamenten kívüli tömörülések közül a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD),
– a Zöldek járultak hozzá a szövetséghez.

A koalíciós nyilatkozat aláírását kísérő sajtókonferencián a PO elnöke, Grzegorz Schetyna elmondta: a KE-t azért hozták létre, hogy “megvédjék Lengyelországot az Európa-ellenes erőktől”, azoktól, “akik gyengítik, rontják az ország pozícióját az Európai Unióban”.

Schetyna jelezte, hogy az EP-választásra közös jelöltlistát összeállító KE az őszi lengyel parlamenti választást, valamint a jövő évi elnökválasztást megelőző kampányban is szövetségként lép majd fel, és nyitott “más partnerekre, más közegekre is”.

A felmérésekben hosszabb ideje a megválasztási küszöbön alul maradó Modern elnöke, Katarzyna Lubnauer felszólalásában úgy látta: a KE esélyt jelent arra, hogy véget érhet a Jog és Igazságosság (PiS) “őrült kormányzása”.

A Do Rzeczy lengyel konzervatív hetilap megrendelésére az Estymator közvéleménykutató által készített, szombaton közzétett felmérés szerint a PiS a szavazatok 38,5 százalékát nyerné, ha most tartanák az EP-választásokat, a KE pedig a voksok 33,4 százalékára tenne szert. A felmérés készítésekor az 5 százalékos megválasztási küszöbön egyensúlyozó PSL még nem döntött a KE-hoz való csatlakozásról.

Az EP-választáson 10,2 százalékot kapna az új, a KE-hez nem csatlakozó balliberális párt, a Tavasz (Wiosna). A jobboldali ellenzéki Kukiz´15 pedig a szavazatok 7 százalékára tenne szert. A lengyel kormánypárt, a PiS e héten mutatta be az EP-választási jelöltlistáját vezető politikusait, akik között Beata Szydło kormányfő-helyettes, volt miniszterelnök, valamint Joachim Brudzinski belügyminiszter is szerepel.

(2019. február 24. via index.hu)

Az EU 2021-ig halaszthatja a brexitet

Az Európai Unió legfelsőbb tisztségviselői vizsgálják annak lehetőségét, hogy 2021-ig elhalasszák a brexitet, azaz a britek kilépését az EU-ból – írja a Guardian uniós forrásokra hivatkozva.

A parlament alsóháza január 15-én leszavazta Theresa May brit miniszterelnök brexitmegállapodását, és úgy döntöttek, hogy újra akarják tárgyalni a kilépést az EU-val. A legfőbb vitás pont az ír–északír határellenőrzés visszaállításának elkerülését célzó készenléti mechanizmus (backstop), mert a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas brexittábora attól tart, hogy ez a záradék – ha alkalmazása szükségesé válik – az Egyesült Királyságot végleg vámuniós viszonyrendszerben tartaná az EU-val.

A lapnak nyilatkozó források szerint az uniós vezetőknek is kezd elegük lenni abból, hogy May javaslata makacs elutasításra talál odahaza, miközben a miniszterelnök nem tud mit kezdeni pártja keményvonalas brexitpárti táborával, és az ellenzék felé se nyit. Ezért az uniós vezetők egyre inkább hajlanak arra, hogy ha szükség lesz hosszabbításra, akkor ne rövid határidejű, mindössze néhány hónapos haladékot adjanak, amely csak elodázná a problémák valós feloldását, hanem egészen 2021-ig tolják ki a brexitet, hogy legyen idő valódi megállapodást kötni.

Közben May újabb halasztást jelentett be: a február 27-i ígéret helyett a brit parlament március 12-én tarthatja a végső szavazást az aktuális brexittervezetről – írja a BBC.

Az éppen az egyiptomi Európai Unió–Arab Liga csúcstalálkozóra tartó May a repülőn ülve nyilatkozott a témában. Azt mondta, a következő héten már biztosan nem lesz lényegi döntés brexitügyben, mert Egyiptomból kedden egyenesen Brüsszelbe utazik, de március 12-ig biztosítják a lehetőséget a szavazásra, az EU-val pedig továbbra is pozitív hangvételű tárgyalások folynak, így szerinte tartható a március 29-i kilépési dátum.

May szerint folyamatosak a tárgyalások a backstop problémájának lehetséges megoldásáról. Mint mondta, az Egyiptomba érkezése után már beszélt Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével, és a csúcstalálkozó szüneteiben további EU-s vezetőkkel is egyeztetést tervez.

Az ellenzéki képviselők élesen kritizálták Mayt az újabb halasztás miatt. A Munkáspárt vezére, Jeremy Corbyn szerint a miniszterelnök felelőtlen halogatása miatt félő, hogy kifutnak az időből, és May szerinte éppen arra játszik, hogy a képviselők „az ő rossz alkuja és a katasztrofális nem alku között legyenek kénytelenek választani”, azaz a rendezetlen kilépéstől való félelmük miatt szavazzák meg a korábban elutasított javaslatot.

(2019. február 24. via index.hu)

A lengyel miniszterelnök nem megy el a jeruzsálemi V4-csúcstalálkozóra

Az országot Jacek Czaputowicz külügyminiszter képviseli majd. Mindezt pár nappal azután közölték, hogy rövid diplomáciai válságot okozott egy Benjámin Netanjahunak tulajdonított sajtónyilatkozat.
A külügyminiszter képviseli Lengyelországot a visegrádi országok (V4) és Izrael kormányfőinek tanácskozásán kedden Jeruzsálemben, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök nem megy el a csúcstalálkozóra – értesült a wpolityce.pl című lengyel konzervatív hírportál.

Az értesülést később Michal Dworczyk, a lengyel miniszterelnöki hivatal vezetője is megerősítette.

A hírportál beszámolójában az a Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőnek tulajdonított sajtónyilatkozat is felmerült, amely rövid lengyel–izraeli diplomáciai válságot okozott.

A wpolityce.pl a lengyel kormánykörökhöz közeli, meg nem nevezett forrástól úgy értesült: Morawiecki „nagyon jó szellemű” telefonbeszélgetésben tájékoztatta Netanjahut a távolmaradásáról. Az izraeli kormányfő a beszélgetés során arról biztosította Morawieckit, hogy „teljességgel kiáll” a tavaly nyári közös nyilatkozatuk mellett.

Az említett dokumentum méltatta a második világháború idején zsidókat mentő lengyelek magatartását, és elutasította, hogy Lengyelországot, illetve az egész lengyel nemzetet a német nácik és kollaboránsaik által elkövetett bűntettekkel vádolják.

Netanjahu a telefonbeszélgetés során szót ejtett a Jerusalem Post című izraeli lap csütörtöki cikkéről, amely szerint az izraeli kormányfő aznap Varsóban azt mondta, hogy „a lengyelek együttműködtek a nácikkal a holokauszt elkövetésében”. A wpolityce.pl úgy tudja, Netanjahu azt mondta telefonon lengyel kollégájának: kijelentésében egyáltalán nem arra utalt, hogy az összes lengyel együttműködött volna a hitleristákkal, csupán „egyes” lengyelekre célzott.

Hasonló tartalmú magyarázatot tett közzé már péntek délután az izraeli miniszterelnöki hivatal is. Ennek nyomán szombaton Michal Dworczyk úgy nyilatkozott, hogy Varsó tisztázottnak tartja az ügyet.

Dworczyk vasárnapi közlése szerint a visegrádi négyek jeruzsálemi találkozóján Lengyelországot Jacek Czaputowicz külügyminiszter képviseli. Ez lesz a közép-európai országcsoport első olyan találkozója, amelyet Európán kívül tartanak.

(2019. február 17. via nepszava.hu)

04_morawiecki_mr

Nagy József, jelenlegi EP-képviselő áll a Híd EP-listájának élén

A Híd Országos Tanácsa szombaton döntött arról, kiket indítanak a 2019-es európai parlamenti választáson. A listát a jelenlegi EP-képviselő, Nagy József vezeti.

A listán szerepelnek még államtitkárok (Kurilla Norbert és Csicsai Gábor), polgármesterek (pl. Agócs Attila, Tóth Marián) és más ismert személyiségek is.

Szlovákiában május 25-én kerül sor az EP-választásra, a lakosok 14 képviselőt választhatnak. Szlovákia területén az EP-választásokon részt vehet minden szlovák állampolgár, illetve az összes többi tagállam állampolgára is, ha állandó lakhellyel rendelkezik az országban. Az EP-képviselőket öt évre választjuk.

(2019. február 16. via bumm.sk)

250px-Nagy_József_fotó_2

EU: Magyarország hirtelen elfogadta ugyanazt a megállapodást, amit szerdán még kifogásolt a migráció miatt

Szerdán még elfogadhatatlan volt az uniós-svájci megállapodásszöveg a magyar tagállamnak, pénteken viszont mi is elfogadtuk ugyanazt a szöveget, értesült a Politico.

Szerdán még megakadályozta a magyar kormány, hogy az uniós nagykövetek jóváhagyják szerdai ülésükön az EU és Svájc közötti kapcsolatokról szóló határozatot, de pénteken már simán átengedte – ugyanazt a szöveget, értesült a Politico.

A szövegben a migráció megemlítése verte ki a biztosítékot Szijjártóéknál, de csak egy ideig, pénteken már a magyar küldött is aláírta a szöveget.

Mi történhetett? – teszi fel a kérdést a lap. Annyi csak, hogy Magyarország megpróbált politikai tőkét kovácsolni az egyezmény blokkolásából, de még a legközelebbi szövetségesei is értetlenül álltak a lépés előtt. Ezért aztán jobbnak látta korrigálni.

A tiltakozást kiváltó mondat a következő volt: „A Tanács elégedettséggel ismeri el az EU és Svájc közötti együttműködést a nemzetközi migráció terén, beleértve a mozgások kezelését, a menekültek áthelyezését és a kérdés globális szintű kormányzásának kialakítását. Bátorítja Svájcot, hogy folytassa az együttműködést a keleti, közép- és nyugati mediterrán menekültútvonalak mentén, és további koordinációt javasol ezen a téren.”

(2019. febrár 18. via hvg.hu)

Megegyezni jön Mike Pompeo

A MÚLTÉ A „HARAGSZOM RÁD” STÍLUS · NYOLC ÉV UTÁN JÁR HAZÁNKBAN AMERIKAI KÜLÜGYMINISZTER

Legalább annyi pozitív üzenetet hoz Budapestre az amerikai külügyminiszter, mint amennyi kérdésben az eltérő véleményét hangoztatja majd, mondta lapunknak egy, a látogatás előkészületeiben részt vevő diplomáciai forrás. Úgy tudjuk, Mike Pompeo — akit hétfőn Orbán Viktor kormányfő is fogad — legfeljebb négyszemközt veti fel a CEU kérdését, ami hátrébb szorult Washington fontossági listáján.

– Nem értünk egyet a közép-európai országokkal, így Magyarországgal mindenben, de úgy véljük, hogy a szövetségeseket szövetségesként kell kezelnünk, elvárva, hogy ennek megfelelően viselkedjenek – mondta az amerikai külügyminisztérium egy minapi konferenciabeszélgetésén egy meg nem nevezett, magas rangú kormányilletékes Mike Pompeo ma kezdődő, európai látogatásával kapcsolatban.

Ennek első állomása Budapest, ahonnan az amerikai diplomácia irányítója Pozsonyba, Varsóba, Brüsszelbe és Reykjavíkba utazik tovább. Az illetékes – és egy kollégája – a beszélgetés nyilvánosan hozzáférhető átirata szerint jóval nagyobb jelentőséget tulajdonít az amerikai kormány hazánkkal kapcsolatos nézeteltérései­nél annak, hogy a Barack Obama vezette előző adminisztráció (2009–17) politikailag elhidegült Közép-Európától, stratégiailag pedig hátrébb sorolta térségünket.

– Mint tudják, az előző adminisztráció elutasítóan viseltetett a magyar kormánnyal szemben… Tudjuk, mi következett ebből. A vákuumot kitöltötték – utal az egyik megszólaló arra, hogy Oroszország és Kína időközben erősítette befolyását. Pompeo a magyar fővárosban várhatóan felhívja a figyelmet arra: amerikai megítélés szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök veszélyes kapcsolatrendszert épít, a Huawei kínai technológiai vállalattal való túl szoros együttműködés pedig biztonsági kockázattal jár. Ezeket Washington a saját befolyásával akarja ellensúlyozni.

– Az üzenet az, hogy nekünk is meg kell jelennünk, máskülönben fel kell készülnünk arra, hogy veszíteni fogunk – hangzik el a már idézett konferenciabeszélgetésben, amelyben az illetékesek világossá teszik: a hazánkkal fennálló nézeteltéréseket nem ukázokkal, hanem diplomáciai úton kell rendezni. Mike Pompeo előtt utoljára 2011-ben, Hillary Clinton későbbi bukott elnökjelölt személyében járt Budapesten amerikai külügyminiszter, aki utasítgatni akarta a magyar vezetést.

Clinton küldötte, André Goodfriend ügyvivő pedig egy kitiltási botrány keretében vitte mélypontra a 2017, Donald Trump elnök beiktatása óta már újra javuló kapcsolatokat. Ez utóbbi fordulat részeként értelmezik Budapesten Pompeo nyolc éve példátlan jelentőségű vizitjét. – Az amerikai külügyminiszter látogatása bizonyítja, hogy Magyarország megbízható NATO-szövetséges – fogalmazott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Egy, a látogatás részleteire rálátó diplomáciai forrásunk tegnap azt mondta: Pompeo legalább annyi pozitív üzenettel érkezik, mint ahány ügyben az aggályait fejezheti ki. Úgy tudjuk, megállapodhatnak egy védelmi együttműködési megállapodás szövegében, amelyről eddig is tárgyalások folytak, és amely a Magyarországon keresztül harmadik országokba irányuló amerikai csapatmozgások jogi kereteit is szabályozza.

Nem titok, volt magyar ellenállás avval kapcsolatban, hogy az amerikaiak ebben szabad kezet kapjanak. De a védelmi együttműködés általában a magyar–amerikai kapcsolatrendszer kiemelt területének számít, amelyet még a kétoldalú politikai nézeteltérésekkel terhelt Obama-érában is elismertek. Pompeo várhatóan nagyrabecsülését fejezi ki az afganisztáni, illetve az Iszlám Állam terrorszervezettel szembeni magyar szerepvállalásért.

Szóba kerülhetnek védelmi beszerzések is, amelyekért az amerikaiak folyamatosan lobbiznak, nemcsak hazánkban, hanem általában Európában, és amely egybeesik azzal a másik törekvésükkel, hogy a NATO-szövetségesek növeljék védelmi kiadásaikat. Ezt ugyanis egyszerűen meg lehet tenni egy amerikai fegyverrendszer megvásárlásával.

– A honvédség légvédelmi képességeit egy új rakétakomplexum-rendszer és az ahhoz tartozó rakéták beszerzésével is növelik, az erről szóló szerződést a tervek szerint az év első felében kötik meg, ám egyelőre nem tudnak nyilatkozni arról, hogy milyen típust vásárolnak a Magyar Honvédségnek – mondta nemrég Benkő Tibor honvédelmi miniszter a Karc FM rádiónak, nem említve konkrétan az amerikaiakat. Varsóban tegnap bejelentették: Lengyelország amerikai rakétatüzérségi rendszert vásárol 414 millió dollár értékben.

Úgy tudjuk, a CEU kérdése legfeljebb magánbeszélgetésben merülhet fel, de Pompeo a korrupcióval, illetve a magyar demokráciával és a sajtóval kapcsolatban felveti szempontjait. Ezekben Washingtonban óriási lobbinyomás helyeződik a kongresszusra, a politikusok pedig a külügyminisztériumtól várják az USA érdekérvényesítését. Pompeo a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviselőivel is találkozik ma. Mindkét szervezetet főleg külföldről finanszírozzák, és – saját pénzügyi beszámolójuk szerint – egyik legnagyobb, illetve (a TASZ esetében) messze legnagyobb támogatójuk a Soros Györgyhöz köthető Nyílt Társadalom Alapítványok.

(2019. február 11. via magyarnemzet.hu (ex-Magyar Idők) )

 

220px-Mike_Pompeo_official_photo

Nem zárná ki a Fideszt Kramp-Karrenbauer

Megszűnne a párbeszéd lehetősége az aggályos intézkedésekről, ha a Fideszt kizárnák az Európai Néppártból – mondta Annegret Kramp-Karrenbauer. A német CDU elnöke a Politicónak adott interjúban egy közös európai hadsereg létrehozása mellett is kiállt.

„Orbán Viktor magyar miniszterelnök politikájának vannak olyan elemei, amelyek rendkívüli módon összekötnek bennünket, például a szociális piacgazdaság, a gazdaságpolitika fogalma” – nyilatkozta Annegret Kramp-Karrenbauer a Politico brüsszeli hírportálnak adott interjúban a Fidesz európai néppárti (EPP) tagsága kapcsán. A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke hozzátette: „Ugyanakkor vannak a miéntől eltérő álláspontjai a Fidesznek vagy Orbán Viktornak, például a jogállamiság és az akadémiai függetlenség terén, de úgy gondolom, ezen ügyekben az Európai Unió elindította a megfelelő eljárásokat.” Mint mondta, a magyar kormánypárt tagsága nagyon bonyolult helyzetet teremt az EPP számára. Kramp-Karrenbauer szerint amíg a Fidesz a pártcsalád tagja, bármilyen nehéz is, van esély a párbeszédre Orbán Viktor aggályos intézkedé­seivel kapcsolatban, a párt kizárásával pedig megfosztanák magukat ennek a lehetőségétől.

A CDU elnöke a közelgő európai parlamenti választásokról szólva kijelentette, a konstruktív európai erőknek meg kell szerezniük a többséget, ide az EPP mellett a liberális, a szociáldemokrata és esetleg a zöldfrakciót sorolta, illetve Emmanuel Macron francia államfő pártját, kizárva a bal- és jobboldali populista képviselőcsoportokat.

A politikus emellett hitet tett a spitzenkandidati, azaz csúcsjelölti rendszer mellett, amelyet a közelmúltban több uniós vezető politikus is kritizált. A rendszert a legutóbbi európai parlamenti választásokon vezették be, az EPP csúcsjelöltje az idei májusi választásokon Manfred Weber, a német Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa. Kramp-Karrenbauer szerint visszalépés lenne, ha a mostani alkalommal eltérnének a korábban már használt rendszertől. Hozzátette, hogy teljes szívvel támogatja Weber jelöltségét.

Az interjúban a CDU vezetője elmondta, támogatja egy közös euró­pai hadsereg létrehozását, de szerinte a nemzeti hadseregeknek kell együtt dolgozniuk ahelyett, hogy azokat helyettesítenék. Hangsúlyozta azt is, hogy a szorosabb német–francia együttműködés nem jelent fenyegetést az EU számára. Európa ereje mindig az összetartás volt, amely megköveteli az országok közötti párbeszédet – mondta, hozzátéve: ezért fontos, hogy legyen egy jól működő német–francia tengely, de lényeges, hogy ne legyen kizárólagos.

Kramp-Karrenbauer elmondta: hibának tartja az EB azon döntését, amellyel megvétózta a német Siemens AG és a francia Alstom SA vasúti üzletágainak egyesülését, és szerinte változtatni kellene az EU belső piaci versenyszabályain

(2019. február 9. via magyarhirlap.hu)

annegret-kramp-karrenbauer

Évi 11 milliárdot vesz ki a magyar családok zsebéből az osztrák kormány

Mint az közismert, az idei évtől már nem kapják meg az Ausztriába ingázó magyar munkavállalók az osztrák családi pótlékot a Magyarországon élő gyermekeik után. A G7 kiszámolta, mennyi pénztől esnek így el a magyar családok, miközben egyébként továbbra is az osztrák államkasszába adóznak.

A német és osztrák bevándorlásellenes pártok évek óta riogatnak azzal, hogy a kelet-európai munkavállalók a bürokráciát kitrükközve csalnak, olyan gyerekek után is felveszik a családtámogatást, akik nem is léteznek. Az adatok nem támasztják alá azt, hogy tömeges méreteket öltött volna ez a típusú csalás, A 19,8 SZÁZALÉKNYI KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁRSÁGÚ MUNKAVÁLLALÓ A CSALÁDI PÓTLÉK KIFIZETÉSEK 18,7 SZÁZALÉKÁT KAPTA.

De ettől még a vád jó apropóul szolgált arra, hogy a Kurz-kormány úgy döntsön, a kibocsátó (a gyerekeknek továbbra is otthonául szolgáló) ország megélhetési szintjéhez indexálják. Ez ugyan sérti az EU-jogot, el is indult miatta a kötelezettségszegési eljárás, de azért bevezették.

A másodosztályú polgárrá visszaminősítés sok magyart érint, mintegy 40 ezer honfitársunk ingázik Ausztriába dolgozni. Ők az osztrák gazdaságot erősítik, ott fizetnek adót, most viszont kevesebb támogatást (csak az osztrák mennyiség 56 százalékát) kapnak az általuk is fenntartott osztrák államtól.

A G7 BECSLÉSE SZERINT AZ ÚJ RENDSZERBEN A MAGYAR SZÜLŐK ÁLTAL NEVELT GYEREKEK KEDVEZMÉNYEIT MEGRÖVIDÍTŐ OSZTRÁK ÁLLAM ÉVENTE 11 MILLIÁRD FORINTOT VESZ KI A MAGYAR CSALÁDOK ZSEBÉBŐL.

Az új rendszerben Ausztria óriást nyer a több százezer közép-kelet-európai munkavállalóval: nem nekik kellett a tanításukat, korábbi orvosi ellátásukat fizetni az osztrák szinten, és ha egyszer hazatelepülnek, akkor idős korukban sem kell a drága orvosi ellátást fizetni. Viszont közben Ausztriába adóznak osztrák bérből, és fenntartják a gazdasági növekedést.

(2019. február 5. via index.hu)

 

Austria's Federal Chancellor Sebastian Kurz arrives at a European Union leaders summit in Brussels, Belgium, March 22, 2018. REUTERS/Francois Lenoir - UP1EE3M13JV4O

Austria’s Federal Chancellor Sebastian Kurz arrives at a European Union leaders summit in Brussels, Belgium, March 22, 2018. REUTERS/Francois Lenoir – UP1EE3M13JV4O

Trump fenn akarja tartani az iraki katonai jelenlétet

Donald Trump fenn akarja tartani az amerikai katonai jelenlétet Irakban, hogy Washington szemmel tudja tartani Iránt. Erről a CBS amerikai televízió Face the Nation (Szemben a nemzettel) című, szokásos vasárnapi vitaműsorának adott interjújában beszélt az amerikai elnök.

“Hihetetlen és költséges katonai bázist építettünk ki Irakban, tökéletes helyen fekszik ahhoz, hogy inkább onnan figyeljük a zaklatott Közel-Kelet különböző részeit, semmint kivonuljunk” – fogalmazott az elnök. Trump az interjúban hosszasan bírálta az Egyesült Államok iraki szerepvállalását, mondván, “az egyik legnagyobb hiba volt”, amit az ország valaha elkövetett. Ugyanakkor kijelentette: az Egyesült Államok Irakban “egy vagyont” költött a nyugat-iraki el-Aszad légi támaszpontra, ezért országának ragaszkodnia kéne hozzá. A műsorvezető kérdésére, hogy az amerikai csapásmérő-képességgel áll-e összefüggésben az amerikai jelenlét iraki fenntartása, az elnök azt mondta: nem, csak rajta akarja tartani a szemét Iránon.

Iránt “sok embert meggyilkoló gonosz országnak” nevezte, és kitartott korábbi álláspontja mellett, miszerint helyesen cselekedett, amikor egyoldalúan felmondta az Iránnal kötött 2015-ös többhatalmi nukleáris egyezményt. A műsorvezető emlékeztetett arra, hogy a hét elején az amerikai hírszerzés vezetői a szenátusban tartott meghallgatásukon közölték: Irán tartja magát az atomalkuban foglaltakhoz. Trump erre azt mondta az interjúban, hogy nem ért velük egyet. Donald Trump bírálóan nyilatkozott a Szíriában és Afganisztánban folyó “végtelen háborúkról”, és közölte, hogy csökkenteni akarja az általa költségesnek tartott amerikai katonai jelenlétet ezekben az országokban. Mint mondta, az afganisztáni fejleményeket a hírszerzés révén is követni tudják, ugyanakkor nyitottnak mondta magát arra, hogy maradjon egy kisebb amerikai kontingens Afganisztánban. A szíriai helyzet alakulására pedig, mint mondta, az Egyesült Államok az iraki bázisról is tud reagálni.

(2019. február 3. via hvg.hu)

 

p06wndk7

Új baloldali párt alakult Lengyelországban

Alapító kongresszust tartott vasárnap Varsóban a Tavasz (Wiosna) nevű, a felmérésekben máris a harmadik legnagyobb támogatottságot élvező párt. Vezetője, Robert Biedron melegjogi aktivista, volt parlamenti képviselő, majd polgármester balliberálisnak jellemezhető programpontokat vázolt fel.

A nagyszabású, amerikai stílusban zajló gyűlésen több ezren vettek részt. A Biedron beszédében, valamint a kongresszust megelőző interjúkban elhangzottakból az derül ki, hogy a Tavasz harmadik erőként kíván fellépni, elhatárolódva a kormányzó Jog és Igazságosságtól (PiS) és a parlamenti ellenzéki pártoktól egyaránt.

Biedron a nagygyűlésen bírálta a pártpolitikát, amelyet – mint mondta – a civil társadalomra és az önkormányzatokra nagyobb hangsúlyt helyező rendszerrel szeretne helyettesíteni.

A politikus beszédében elhangzott ígéretek a társadalmi kirekesztettség által fenyegetett csoportok támogatására vonatkoztak. Biedron többek között a minimálnyugdíj és a minimálbér növelését, a fogyatékkal élők és családjaik nagyobb támogatását, a családon belüli erőszak elleni és a nőjogokért való harcot említette, valamint a vidék és a városok közötti életszínvonalbeli különbségek kiegyenlítését is. Külön kitért arra, hogy a terhesség 12. hetéig minden feltétel nélkül engedélyezné a terhességmegszakítást, és államilag finanszírozná a mesterséges megtermékenyítést.

Célul tűzte ki a hittan iskolai oktatásának megszüntetését, a lelkészeknek a jelenleginél magasabb mértékű megadóztatását, majd a Vatikánnal 1993-ban kötött, az egyház és az állam viszonyát szabályozó megállapodás (konkordátum) újratárgyalását is.
Megígérte, hogy hatalomra kerülése esetén 2035-ig bezárja az összes lengyelországi szénbányát, áttér a megújuló energiaforrásokra, leállítja a fakitermelést, és megtiltja az állatok szerepeltetését a cirkuszokban.
A párt gazdasági és külpolitikai programját Biedron nem vázolta fel.
Bemutatta szakértői stábját, ezen belül élettársát, Krzysztof Smiszek jogászt. Ismertebb közéleti személyiségek közül Krzysztof Gawkowski volt jelen, aki tavaly novemberig a parlamenten kívüli Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) alelnöki posztját töltötte be.
A 43 éves Biedron az SLD tagjaként kezdte el politikai pályáját, a 2011-es parlamenti választáson a balliberális, ma már nem létező Palikot Mozgalom jelötjeként került be az alsóházba. Ő volt az első deklaráltan meleg lengyel parlamenti képviselő. Az alsóházi padokat a 2014-es helyhatósági választás kapcsán hagyta el, akkor választották az észak-lengyelországi Slupsk polgármesterévé.
Korábbi bejelentések szerint a Tavasz a májusi európai parlamenti választáson, valamint az őszi lengyel parlamenti választáson is indul.
A Tavasz választási stábjának főnöke, Marcin Anaszewicz a Rzeczpospolita napilap hétvégi mellékletében megjelent interjúban elmondta: programjukkal meg akarják nyerni a PiS eddigi szavazóbázisának egy részét, valamint az egyelőre bizonytalan szavazókat is. Egyúttal Grzegorz Schetynát, a fő ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO) elnökét nevezte az ellenzék “legnagyobb problémájának”.
A PO és az SLD által pénteken bemutatott, az EP-választásokra szóló, Európai Koalíció nevű kezdeményezéshez Biedron egyelőre nem kíván csatlakozni. Elemzők szerint a Tavasz az eddigi – még a pártalapító kongresszus előtt készült – felmérések alapján éppen a PO-tól és az SLD-től vont el támogatókat.
A legutóbbi, e heti felmérés szerint Biedron pártja a szavazatok 10 százalékát kapná meg, ha most tartanák meg a lengyel parlamenti választást. Az EP-választásra vonatkozó, szombaton ismertetett felmérés szerint a Tavasz 6,4 támogatottságra számíthat. Mindkét felmérésben az új párt harmadik legnépszerűbb tömörülésként szerepel a PiS és a PO után.

(2019. február 3. via hvg.hu)

gf-AJbf-g9Ac-hCQN_robert-biedron-664x442-nocrop