Csehország az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott közép- és kelet-európai tagállamok közül sokszor a leginkább euroszkeptikus: mind a cseh pártok, mind a cseh társadalom fenntartásokkal kezeli az integráció további mélyítésére vonatkozó szupranacionális törekvéseket. Ugyanakkor a csehek nem az európai integráció teljes jelenlegi projektjét utasítják el, hanem inkább egyes irányelvekkel, döntésekkel és jogszabályokkal kapcsolatban vannak fenntartásaik. Jelen elemzés témája, hogy mennyiben változott meg a cseh pártok attitűdje a 2014 és 2017 közötti időszakban; illetve programjukban milyen hangsúlylyal vannak jelen különféle, az Európai Unióra vonatkozó témák. Összességében megállapítható, hogy bár óriási változás a cseh pártok elhelyezkedésében nem mutatkozik, az mind a migráció kérdésében, mind gazdaságpolitikailag és ideológiailag szuverenistább irányvonalat követ, mint az korábban jellemző volt.

(2019. április 10. via kki.hu)

22_elemzes_cseh

Elítélte az idegenellenes, patkányozós verset az osztrák kancellár. Sebastian Kurz azért volt kénytelen véleményt mondani a rímbe szedett sorokról, mert az az általa vezetett ÖVP koalíciós partnerének, az FPÖ-nek a lapjában jelent meg, méghozzá Adolf Hitler szülővárosában, Braunauban, a náci Führer születésének 130. évfordulójára időzítve.

„Undorító, embertelen, mélyen rasszista” – idézte a kancellár verssel kapcsolatos véleményét a BBC.

A vers nagyjából arról szól, hogy az újonnan érkezőknek alkalmazkodniuk kell, vagy menjenek el. A kultúrák keveredése pedig azok megsemmisülésével egyenlő – vélte a görög-római-zsidó-keresztény kultúra védelmében fellépő szerző, az FPÖ tagja, Christian Schilcher, aki mellesleg Braunau polgármester-helyettese.

Állítása szerint ő nem akart senkit sem megbántani, elnézést kért a patkányozós párhuzamért, ő csupán olyan folyamatokra akarta felhívni a figyelmet, amelyeket ő már régóta kritizál.

Megvédte a versalkotó polgármester-helyettest az FPÖ vezetője is. A kancellár helyettes Heinz-Christian Stracher szerint kampányfogás a vers kipécézése, és csak azt mutatja, hogy a többi párt rendkívül ideges az európai parlamenti választások közeledtével.

(2019. április 23. via index.hu)

A Központi Választási Bizottság (CVK) honlapja szerint az ukrán elnökválasztás vasárnap megtartott második fordulójában leadott szavazatok 97,84 százalékának összeszámlálása után továbbra is Volodimir Zelenszkij humorista-producer jelölt vezet 73,15 százalékkal, míg Petro Porosenko hivatalban lévő államfő 24,53 százalékon áll.

A részeredmények szerint az országban egyedül a nyugat-ukrajnai Lviv megyében áll Porosenko az élen (ott a voksok 62,82 százalékát szerezte meg, míg ellenfele 34,45 százalékot), az összes többi megyében Zelenszkij vezet. Ezen kívül külföldön kapott a hivatalban lévő elnök több szavazatot (54,73 százalék), mint Zelenszkij (43,78 százalék).

Julija Timosenko, a Haza (Batykivscsina) ellenzéki párt vezetője hétfőn egy újabb esélynek nevezte a változásra Zelenszkij győzelmét a parlamenti frakciók közötti egyeztető ülésén. Szerinte kétszer volt már hasonló esélye Ukrajnának, a 2004-es „narancsos forradalom” és a 2014-es „méltóság forradalma” után, de mindkétszer veszni hagyták, most viszont az emberek békés úton szerezték meg ismét ezt az esélyt.

Szerinte most az a kérdés, hogyan kell végrehajtani a változtatásokat, ugyanis az emberek nem fognak éveket várni.

Felszólította képviselőtársait, hogy ne akadályozzák az új elnököt a változtatások végrehajtásában, mert azzal a választók akaratával szegülnek szembe.

Azt is mondta, mihamarabb lehetőséget kell adni az új államfőnek arra, hogy új személyeket nevezzen ki a főügyészség, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a védelmi tárca élére.

Timosenko sürgette továbbá, hogy ne várjanak az őszi parlamenti választásokig, hanem már most nevezzen ki a parlament új kormányt.

Viktor Janukovics, a 2014-es Majdan-tüntetések nyomán leváltott és Oroszországba menekült volt ukrán elnök gratulált Zelenszkijnek választási győzelméhez – közölte hétfőn fiának ügyvédje, Jurij Kiszarij a Facebookon. Üzenetének valódiságát megerősítette az Ukrajinszka Pravda hírportálnak Janukovics ügyvédje, Vitalij Szergyuk is.

Ebben a menesztett ukrán elnök azt írta, hogy az ukránok nehéz történelmi pillanatban bízták rá az államfői posztot, amikor a békeszerető ukrán nép sokkal megosztottabb és jobban radikalizált, mint bármikor volt. Janukovics a Donyec-medencei konfliktust „testvérháborúnak” nevezi üzenetében, említést sem téve az Ukrajnával szembeni orosz agresszióról.

„Ezen szörnyű szenvedésekért a bűn Petro Porosenkót és társait terheli, akik az elmúlt években a gyűlölet és az erőszak politikáját folytatták. A választók már egyértelmű ítéletet mondtak fölöttük szavazataikkal. A történelem biztosan meghozza majd a saját, még keményebb ítéletét” – mondta Janukovics.

Szerinte Zelenszkijnek az a feladata, hogy békét hozzon Ukrajnának, egyesítse és összebékítse az ukrán népet.

A Moszkva-barát exelnök azt mondta, hogy mélyen fejet hajt az ukrán nép bölcs döntése, tudatos választása előtt.

Január 24-én egy kijevi bíróság 13 év börtönre ítélte távollétében Janukovicsot hazaárulásért, amiért segédkezett Moszkvának az Ukrajna elleni orosz agresszió végrehajtásában, a Krím félsziget elcsatolásában és a Donyec-medencei fegyveres konfliktus kirobbantásában. Az ítéletet Janukovics védői megfellebbezték, ezért még nem jogerős.

(2019. április 22. via origo.hu)

Friss adatokból derült ki az a koránt sem hízelgő tény, hogy a német nyelvtanfolyamokra járó migránsok fele még az alapfokú teszteket sem tudja megoldani.

A Die Welt számolt be azokról az adatokról, amiket a jobboldali és bevándorlásellenes AfD képviselője, René Springer kért ki a szövetségi kormánytól. Ezekből pedig az derült ki, hogy 2018-ban a
172 471 újonnan érkezett és nyelvi kurzusra járó migránsból mindössze 51,5 százaléknak sikerültek a B1-es szintű, tehát alapfokú német vizsgái.

A Szövetségi Menekültügyi és Migrációs Hivatal szerint a B1-es szint az a minimum elvárható nyelvi tudás, aminek segítségével a bevándorlók legalább, ha a legkezdetlegesebben is, de valahogy tudnak kommunikálni mindennapi életük során a németekkel.

A számokból tehát az a legnyilvánvalóbb következtetés, hogy ezeken a kurzusokon
volt 88 500 migráns, akik még a legminimálisabb erőfeszítést sem voltak hajlandók végrehajtani az integráció irányába.

Persze a baloldaliak ismét ledobták az atombombát. A Zöldek egyik parlamenti képviselője, a török származású Filiz Polat konkrétan
a hivatalt hibáztatta a nevetségesen gyenge eredményekért, szerinte nem a migránsok hibája, hogy nem tudták teljesíteni az alapfokú nyelvi tanfolyamokat.

Hogy az illegális migránsok mennyire nem akarnak integrálódni, arra jó példa volt az is, amikor február elején megírtuk, hogy a bevándorló hátterű duisburgi gyerekek mindössze 8 százaléka beszéli a németet. Az is megdöbbentő adat, hogy az iskolai felvételi vizsgákon már többségben vannak azok, akiknek a német nem az anyanyelvük (50,1 százalék).

Nyugat–Európa nagy városaihoz (Rotterdam, Lyon, Marseille, Birmingham, Malmö, Liege, Koppenhága, stb.) hasonlóan, Duisburg bizonyos negyedeiben is a német családok kisebbségbe kerültek. Marxloh kerületében a gyerekek 74,4 százaléka, Bruckhausenben 87,9 százaléka és Hochfeldben majdnem 90 százaléka nem német anyanyelvű családban él.

Március közepén pedig arról is beszámoltunk, hogy már tudományos eszközökkel is bizonyított tény, hogy egyetlen nyugati országban sem sikerült integrálni a muszlim migránsokat. Ruud Koopmans holland szociológiaprofesszor
20 évig tanulmányozta az integráció és asszimiláció kérdéskörét, és arra jutott, hogy a muszlim migránsokat sokkal nehezebb integrálni a nyugati társadalmakba, mint bármely más csoportot.

Kutatásai szerint például hat európai ország török és marokkói bevándorlóinak 65 százaléka véli úgy, hogy a vallási törvényeik fontosabbak a befogadóországok világi törvényeinél. Ebből fakadóan ezek a muszlimok szándékosan elkülönítik magukat a más vallásúaktól, és tartózkodnak bárminemű közösködéstől. A Korán fundamentalista értelmezése, ami egyébként meghatározó a muszlimok között, nem engedi az integrálódást a nyugati társadalmakba.

(2019. április 15. via origo.hu)