Monthly Archives: július 2019

Az Ír-sziget egyesüléséről és Skócia kiválásáról beszélt az ír miniszterelnök

Abban az esetben, ha Nagy-Britannia megállapodás nélkül lép ki az EU-ból.

Meg fog nőni az Ír-sziget egyesülésének valószínűsége, ha Nagy-Britannia megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból, de annak valószínűsége is nagyobb lesz, hogy Skócia kiválik Nagy-Britanniából – jelentette ki Leo Varadkar ír miniszterelnök egy vidéki előadásában.

Varadkar – immár többedszer – arra reagált, hogy Boris Johnson új brit miniszterelnök felvetette azt az igényét, hogy a következő hónapokban újra lehessen tárgyalni a Nagy-Britannia uniós kilépéséről kötött megállapodást. Brit kormányfőként mondott első beszédében Johnson kijelentette, hogy lehetséges új megállapodás a kilépés feltételrendszeréről, de az egyezménynek nem lehet része az Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti fizikai határellenőrzés újbóli bevezetésének megelőzését célzó tartalékmegoldás. Közölte, hogy kormányának egyik fő feladata felkészülni a megállapodás nélküli kilépés lehetőségére.

“Azok az (északír) emberek, akiket mérsékelt nacionalistaként vagy mérsékelt katolikusként lehet jellemezni, és akik eddig többé-kevésbé elégedettek voltak a status quóval, Írország egyesülésére fognak hajlani. És egyre több liberális protestáns és liberális unionista (britpárti) teszi majd fel a kérdést, hogy hol érzi magát inkább otthon: egy nacionalista Nagy-Britanniában, amely a halálbüntetés visszaállításának lehetőségéről és hasonló dolgokról beszél, vagy pedig egy közös, európai hazában, amely Írország része” – mondta az előadásban Leo Varadkar.

Később egy politikai fórumon megkérdezték tőle, hogy az ír kormánynak van-e nyilvános terve Írország egyesítésére. Azt mondta, jelenleg nincs, mert ha volna, akkor azt provokatívnak tartanák a britpárti unionisták Észak-Írországban. Ha azonban London a megállapodás nélküli kilépéssel elveszi az északírek európai uniós állampolgárságát, és veszélybe sodorja a nagypénteki megállapodást, akkor az Ír-sziget egyesülésének kérdése óhatatlanul fel fog merülni, és “erre fel kell készülnünk” – mondta.

Az EU-ból való brit kilépésről szóló 2016-os népszavazáson – noha az Egyesült Királyság lakossága a kilépés mellett döntött – az északírek 56 százaléka arra szavazott, hogy az oroszág maradjon az EU-ban.

Az 1998-as nagypénteki megállapodásban egyebek között az szerepel, hogy mind Írországban, mind Észak-Írországban népszavazást kell tartani a sziget egyesítéséről, ha London és Dublin is úgy látja, hogy van ennek számottevő társadalmi támogatottsága. A brit kormányok mindeddig azt mondták, hogy szerintük nincs.

Az ír kormányfő arról is beszélt, hogy megállapodás nélküli Brexit esetén többen követelhetik majd Skóciában, hogy az országrész váljon ki Nagy-Britanniából. Skóciában a lakosság 62 százaléka voksolt arra 2016-ban, hogy az Egyesült Királyság maradjon az EU-ban. “Paradox módon a megállapodás nélküli Brexit lehet veszélyes az Egyesült Királyság egységére nézve” – mondta.

Varadkar gondolatait élesen kifogásolta a legnagyobb északír brit unionista erő, a Demokratikus Unionista Párt, amelynek egyik parlamenti képviselője, Ian Paisley azt mondta: az ír kormányfő szavai “haszontalanok és fölöslegesen agresszívak” voltak.

(2019. július 27. via hvg.hu)

halligan

Orbán Viktor: Igen a demokráciára, de határozott nem a liberalizmusra!

LEHETSÉGES, HOGY EGY TÍZMILLIÓS ORSZÁG MEGTEREMTSE A KERESZTÉNY SZABADSÁG RENDJÉT

Ma a magyar nemzet a birtokában van azoknak a képességeknek, amelyekkel meg tudja magát védeni, biztató pályán van, további fejlődését pedig nem belülről, hanem kívülről fenyegeti veszély — hangoztatta Orbán Viktor szombaton Tusnádfürdőn, a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján tartott előadásában. A miniszterelnök — a jubileumához érkezett Tusványos egyik alapítójaként és állandó résztvevőjeként — a szabadtéri színpad előtt összegyűlt több ezres hallgatóság előtt nemzedéke küldetését elemezve a rendszerváltás óta eltelt három évtizedről vont mérleget és a következő tizenöt év feladatait vázolta.

Orbán Viktor értékelése szerint a rendszerváltó nemzedéknek az volt a feladata, hogy kivívják az ország függetlenségét és szabadságát. 1990 és 1994 között következett az első, liberális rendszerváltás, a tőkés piacgazdaság, illetve egy demokratikus jogi és politikai intézményrendszer felépítése. Később, 1994 és 2010 között a szocialista rendszer és internacionalista segítőik visszatért utódcsapatait kellett legyőz­niük – sorolta. A második, nemzeti rendszerváltás tervrajza a 2006 és 2010 közötti években készült el, majd be kellett vezetni, ki kellett építeni az új, közösségelvű nemzeti rendszert, és az ehhez szükséges politikai győzelmet – a kétharmadot – ki kellett vívni.

A kormányfő előadásában kiemelte: az ország önrendelkezését visszaszerezték, a Nemzetközi Valutalap „hazament”, Brüsszellel sikeresen vívták meg küzdelmüket, a határokat is megvédték a migrációval szemben. Bonyolult manőverek eredményeképpen sikerült megakadályozni, hogy Soros György embere kerüljön az Európai Bizottság (EB) élére és hogy ideológiai gerillákat helyezzenek fontos európai tisztségekbe.

A miniszterelnök úgy vélte, az EU-ban ki kell javítani az elmúlt öt évben elkövetett hibákat: az EB-nek ki kell vonulnia a migráció témaköréből, a schengeni övezethez tartozó tagállamok belügyminisztereiből létrehozandó tanácsnak pedig át kell vennie a migrációval kapcsolatos összes jogkört és teendőt. Gazdasági téren pedig fel kell hagyni az európai szocializmus építésével és vissza kell térni a versenyképes európai gazdaság eszményéhez.

Orbán Viktor bejelentette: ha a jövő év tavaszán beigazolódik az európai gazdaság kilátásairól tett helyzetértékelésünk, 2020 tavaszán Magyarországon egy második gazdaságvédelmi akciótervre lesz szükség, ősszel pedig egy harmadikra is. Az akcióterveknek a versenyképességet kell javítaniuk – tette hozzá.

A miniszterelnök előadásában nagy hangsúlyt kapott a liberalizmus kritikája. A nemzetközi közvélekedés szerint – mondta – a világban liberális demokráciáknak kell működniük, ezeknek egyfajta liberális internacionalizmust kell megvalósítaniuk, ebből egy liberális birodalomnak kell „kikerekednie”, az EU pedig nem más, mint ennek a megtestesülése. Nyilvánvaló, hogy ami Magyarországon történik, az valami más, hangsúlyozta. Szerinte ennek megértéséhez fel kell idézni a 2010-ben megörökölt állapotokat. 3,6 millió ember dolgozott és 1,8 millió ember fizetett adót, ami „az öngyilkosság hosszú és kényelmetlen formája”. Ezzel szemben ma négy és fél millióan dolgoznak és mind fizetnek adót – fűzte hozzá. 2010-ben ezért úgy ítélték meg: fenn kell tartani a tőkés piacgazdaság kereteit, a demokratikus jogi és politikai intézményeket, de a társadalmi szerveződés módját meg kell változtatni, vagyis: „demokrácia igen, liberalizmus nem”.

A kormányfő kifejtette: a liberális rendszerben egyének egymással versengő halmaza a társadalom, nincs nemzet, legfeljebb politikai nemzet. Ehhez képest az illiberális vagy nemzeti nézőpont szerint a nemzet történetileg és kulturálisan meghatározott közösség, amelynek tagjait védelmezni kell – sorolta. Hozzátette: az illiberális vagy nemzeti rendszerben az elismerésre méltó teljesítmény nem magánügy, ilyen például az öngondoskodás, a munka, a saját egzisztencia megteremtése, az adófizetés, a családalapítás, a gyermeknevelés, valamint a nemzeti önreflexióban való részvétel. Megállapította: Magyarországon mára létrejött egy sajátos kereszténydemokrata állam.

Orbán Viktor kijelentette: illiberális az, aki védi a határait, védi a nemzeti kultúráját, elutasítja a külső beavatkozást és a birodalomépítési kísérleteket. A miniszterelnök szerint a liberálisok azért gyűlölik az illiberálisokat, mert kizárólagosságra épülő, birodalmi gondolkodásmód vezérli őket. Kijelentette: „Az előttünk álló 15 évet azzal fogjuk eltölteni, az lesz a nemzedéki küldetésünk, hogy szembeforduljunk a liberális korszellemmel és a liberális internacionalizmussal, mert Magyarországot csak így tudjuk megerősíteni.”

Megjegyezte: „A pálya ugyan feléjük lejt, de a mi oldalunkon van az, amit szépnek, szabadnak és igazságosnak lehet mondani, és keresztény szabadságként foglalhatunk össze.” Úgy vélte: igenis lehetséges, hogy egy tízmilliós ország az EU-ban a liberális korszellem idején kimásszon az adóssághegy alól, helyreállítsa gazdasági szuverenitását, gyorsabban fejlődjék, mint a liberális demokráciák, sikeresen elutasítsa a migrációt, védelem alá helyezze a családot, hogy megvédje a keresztény kultúráját, hogy nemzetegyesítést és nemzetépítést hirdessen, hogy megteremtse a keresztény szabadság rendjét. Mindehhez azonban bátor kiállás és összetartás szükséges, miként azt Tusványos idei jelmondata, az Egy a tábor mondja – zárta tusványosi előadását Magyarország miniszterelnöke.

(2019. július 29. via mno.hu)

1564245891-tAcRHux5t_md

Orbán Viktor jövő csütörtökön tárgyal az Európai Bizottság új elnökével

Augusztus elsején Brüsszelben tárgyal Orbán Viktor miniszterelnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság új elnökével – közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

A megbeszélésen egyezetnek az ősszel megalakuló új uniós végrehajtó testület magyar biztosáról. Orbán Viktor és Ursula von der Leyen várhatóan szót ejtenek majd az Európa előtt álló legfontosabb kihívásokról, így a migrációról és a következő hétéves uniós költségvetésről is – mondta a sajtófőnök.

(2019. július 26.via index.hu)

Leyen_Ursula_CDU_Jan Kopetzky_ci_113220_von_der_leyen_0

Az EU már készül Boris Johnson kinevezésére, aki sokat tett a brit euroszkepticizmus kialakulásáért

Nyolchetes átmeneti állapot után kedd reggel tudjuk meg, ki kerül a Konzervatív Párt élére, egy nappal később pedig Theresa May utóda a kormányfői székben.
Tetőfokára hágott az izgalom az Egyesült Királyságban, hiszen a szavazócédulák visszaérkezése után a tory főhadiszállás kedd reggel hozza nyilvánosságra a párt új frontemberének személyét, aki egy nappal később kaphatja meg megbízólevelét II. Erzsébettől. A szigetország különböző részeiben rendezett tizenhat választási kampányesemény és két tévévita után bel- és külföldön kész ténynek tekintik Boris Johnson volt külügyminiszter hatalomra kerülését. Ettől függetlenül a brit diplomácia jelenlegi feje, Jeremy Hunt a vártnál keményebb ellenfélnek bizonyult. Ez az első alkalom, hogy Nagy-Britanniában a 160 ezer párttag juttatja közvetlenül pozíciójába a kormányfőt.

Az 55 éves BoJo máris komoly vívmányt ért el azzal, hogy a YouGov közvélemény-kutató neki tulajdonítja a konzervatívok szerencséjének megfordítását. Míg a toryk az EP-választáson a szavazatoknak csak szégyenletes 17 százalékát szerezték meg, mára 25 százalékra verekedték vissza magukat, ahogy az igazán elvárható, maguk mögé utasítva Nigel Farage új Brexit Pártját. Itt érdemes megjegyezni, hogy bár Johnson beismerte, stílusosan egy kocsmában találkozott a populista, a sört – különösen korábban – nem megvető Farage-zsal, deklarálta, nem kíván együttműködni vele.

Theresa May május 24-i könnyes lemondása, de különösen a választási kampány június 10-i hivatalos megkezdése óta Johnson elsősorban saját politikai örökségén dolgozik, többek között merész környezetvédelmi célok kitűzésével és legutóbb kétmillió közalkalmazott – rendőrök, katonák, egészségügyi dolgozók és tanárok – munkabérének a 2 százalékos inflációt meghaladó 2,5-2,9 százalékos felemelésével. Ahogy azonban a May asszonnyal szemben következetesen és érthetően elfogult, George Osborne, volt pénzügyminiszter által főszerkesztett Evening Standard londoni napilap fogalmaz, „nem kellene aggódnia a hagyatéka miatt. Vívmányainak listája hosszú: nevéhez fűződik az egy kormány által valaha is kidolgozott legrosszabb választási program, az általa vezetett kormányból a történelemben a legmagasabb arányban távoztak miniszterek, övé a modern éra nem pusztán legnagyobb, de második legnagyobb parlamenti veresége és az elmúlt ötven év kabinetjei közül ez a legutóbbi produkálta a legrövidebb konkrét eredménylistát”.

A westminsteri országgyűlés nyári szünete előtti egyik utolsó ülésen a búcsúzó kormányfő újabb csapást szenvedett el. A legszigorúbb frakciófegyelmi utasítással dacolva 17 konzervatív képviselő szavazta meg azt a Brexittől teljesen független tervet, mely közvetett formában lehetetlenné teszi Boris Johnson számára a parlament felfüggesztését annak érdekében, hogy az Egyesült Királyság október 31-én akár megegyezés híján is távozhasson az Európai Unióból. Margot James, a kulturális tárca államtitkára lemondott pozíciójáról, hogy szabadon protestálhasson. További 21 tory honatya tartózkodott a szavazástól. Soha nem volt még arra példa, hogy brit kormányfő nem tudta volna biztosítani szomszédja, a Downing Street 11.-ben lakó pénzügyminiszter parlamenti támogatását. Philip Hammond és további három kabinetminiszter voksának megvonása hozzájárult a kormány 41 fős alulmaradásához.

Csekély gyakorlati következménye van a végrehajtó hatalom széthullásának az új miniszterelnök kinevezése előtt. Fontos fejlemény viszont, hogy három miniszter lemondásra készül abban az esetben, ha valóban Boris Johnson kerül ki győztesen a vezetőválasztásból. Hammondon, a kormány második legfontosabb emberén, a „Chancellor of the Exchequeren” kívül David Gauke igazságügyi és Rory Stewart nemzetközi fejlesztési miniszter sem akarja megvárni, hogy a volt külügyminiszter tegye ki a szűrét. A konzervatív frakcióban a kormányból kitett, vagy onnan önként távozó mérsékeltek tömörülése a második legnagyobb zárt egységgé válhat a Jacob Rees-Mogg vezette Európai Kutatócsoport mellett. Pedig, mint az Evening Standard figyelmeztet, az új kormányfő jobban tenné, ha bosszú helyett Európa ellen kevésbé beoltott torykat is bevonna csapatába, „ahelyett, hogy csak a keményvonalasok kedvében próbálna járni, ahogy May tett megvalósíthatatlan piros vonalas elveivel és üres ultimátumaival”.

Ha a The Sunday Times-nak hinni lehet, a kulisszák mögött az Európai Unió is készül Boris Johnson kinevezésére, annak ellenére, hogy a nyolcvanas évek végén-kilencvenes évek elején a The Daily Telegraph fiatal brüsszeli tudósítójaként klasszikus hamis hírekkel sokat tett az intézmény lejáratásáért és a Konzervatív Párton belüli euroszkepticizmus kialakulásáért. Öt ország, köztük német és francia politikusok keresték meg Johnson csapatát és jelezték, hajlandók lennének alkut kötni az új brit kormánnyal. Az EU mindeddig következetesen tartotta magát ahhoz, hogy a Theresa May-jel aláírt, a westminsteri parlament által háromszor leszavazott megegyezés megváltoztathatatlan.

Ugyancsak a Sunday Times-ban tette közzé nyilvános levelét Simon Coveney. Az ír külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes ugyan megerősíti, hogy a „tárgyalásokat nem lehet újrakezdeni”, de hozzáteszi: Dublin „mindenáron el akarja kerülni London rendezetlen kizuhanását az EU-ból”, hiszen a „no-deal Brexit felbecsülhetetlen károkat okozna az észak-ír gazdaságnak”. Békülékeny hangú írásában Coveney hangsúlyozza, hogy az Ír Köztársaság „célja olyan kapcsolat kialakítása az EU és az Egyesült Királyság között, amely szükségtelenné teszi a backstopot, azaz vámügyi szempontból Észak-Írország leválasztását a szigetországról és egy új vámhatár létrehozását az két ír nemzet között az Ír-tengeren.

(2019. július 22. via nepszava.hu)

image

Matteo Salvini: Nem Párizs és Berlin dönt az európai migrációs politikáról

Franciaország és Németország nem diktálhatja az európai migrációs politikát – szögezte le Matteo Salvini olasz belügyminiszter a francia kollegájának, Cristophe Castanernek írt levelében, és azt is megüzente vasárnap a közösségi médiában, hogy Olaszország nem lesz Brüsszel, Párizs és Berlin menekülttábora.

Matteo Salvini WhatsApp-oldalán azt üzente, Franciaország és Németország nem dönthet a migrációs politikáról, „nem véve tudomást a migrációnak leginkább kitett országok, Málta és Olaszország kéréseiről”.

Olaszország azt akarja, hogy tisztelettel tekintsenek rá. „Nem vagyunk Brüsszel, Párizs és Berlin menekülttábora. Olaszország felemelte a fejét!” – hangsúlyozta az olasz kormánypárt, a Liga vezetője. Kifejtette, Olaszország nem hajlandó többé befogadni az Európába érkező összes migránst.

A július 19-én keltezett levélben Salvini kifejti, hogy szerinte az EU belügyminisztereinek az előző héten, Helsinkiben rendezett informális találkozóján „Olaszországhoz közeli” álláspont született egy olyan európai migrációs politikáról, amely az unió külső határainak védelmét tartja szem előtt.

Az olasz belügyminiszter szerint Helsinkiben megegyezés született a földközi-tengeri kutatási és mentési műveleteket érintő szabályok felülvizsgálatának szükségességéről az illegális és ellenőrizetlen migráció megakadályozására.

A földközi-tengeri műveleteket végző nem kormányzati szervezeteknek (NGO) tiszteletben kell tartaniuk a nemzetközi jogszabályokat és a tagállamok törvényeit is – írta.

A finnországi találkozón az európai belügyminiszterek nem jutottak megállapodásra arról, hogy legyen-e ideiglenes megoldás a Földközi-tengeren megmentett emberek szétosztására a tagállamok között. Olaszország és Málta elutasította azt a francia-német javaslatot, hogy a földközi-tengeri országok első számú felelőssége a migránsok mentése, partra engedése, valamint azonosítása. Róma és Valletta nem titkolt célja, hogy ne kizárólag Olaszország és Málta minősüljön első befogadó országnak a földközi-tengeri migrációs útvonal európai végállomásán.

(2019. július 21. via mno.hu)

letöltés

A Nép Szolgája nagyot nyert Ukrajnában

A Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mögött álló párt várhatóan nagy arányú győzelmét erősítik meg azok a hivatalos részeredmények, amelyeket hétfőn hajnalban tettek közzé Kijevben az előző nap megtartott előrehozott ukrajnai parlamenti választásokról – jelentette az Unian ukrán hírügynökség.

Korábban az exit pollok is a Nép Szolgája győzelmét vetítették előre.

A központi választási bizottság közlése szerint a szavazókörök elektronikus jegyzőkönyvei közel 21 százalékának összesítése alapján Zelenszkij Nép Szolgája (Szluha Narodu) nevű pártja 41,98 százalékos eredménnyel vezet, amely mintegy 2 százalékkal gyengébb eredmény a késő este közölt exit poll felmérések adatainál.

A második helyen a Moszkva-barát politikusokból álló, Viktor Medvedcsuk által irányított Ellenzéki Platform – Életért párt áll 12,55 százalékkal (ez 1 százalékkal jobb az előzetes becslésnél).

Petro Porosenko volt elnök Európai Szolidaritás nevű pártja jelenleg a voksok 8,67 százalékát tudhatja magáénak, és ezzel harmadik a pártok erősorrendjében, negyedik – kissé erősödve – a Julija Timosenko volt kormányfő vezette Haza (Batykivscsina) 8,38 százalékkal, ötödik pedig Szvjatoszlav Vakarcsuk rockénekes Hang (Holosz) nevű pártja 6,33 százalékkal.

Zelenszkij már az exit poll eredmények ismeretében bejelentette, hogy tárgyalni hívja az ötödik helyre várt Hang párt vezetőjét, Vakarcsukot, akivel egyebek mellett a leendő miniszterelnök személyéről is megbeszélést kíván folytatni.

Az ukrán elnök újfent hangsúlyozta, hogy nem politikust, hanem gazdasági szakembert szeretne látni a miniszterelnöki poszton, olyan személyt, akinek a nyugati országokban is tekintélye van.

Vakarcsuk ugyanakkor kijelentette, hogy koalíciós tárgyalásokat csak a parlamenti választás hivatalos eredményének ismeretében kezdenek.

(2019. július 20. via hvg.hu)

k__ap20190520112-e1558340830325-1024x576

„Nem kell félni a liberális demokráciától”

Vásárlóerő paritáshoz igazított minimálbért kellene bevezetni az Európai Unióban, ez ugyanis erősítené a kohéziót – mondta Pierre Moscovici, az Európai Bizottság pénzügyi- és költségvetési biztosa.
A horvát kormány is bejelentette, hogy belép az euró bevezetésének előszobájaként emlegetett európai árfolyam-mechanizmusba. A régióban lassan már csak Magyarország ellenzi a közös valutát. Mit gondol erről?
Valóban, a régióban ezúttal két ország, Bulgária és Horvátország jelezte, hogy csatlakozna, amit természetesen helyes döntésnek tartunk. A cél ugyanis az, hogy az euró 2025-re az egész Európai Unió valutája legyen, ahogy ez az alapszerződésben is szerepel. De nem adnék tanácsot Magyarországnak, senkit nem fogunk kényszeríteni az euró bevezetésére. Az euró a világ második legfontosabb valutája, akik bevezették, stabil fizetőeszközt nyertek vele, és maguk az európai polgárok is nagyon elégedettek – valójában az eurót sokkal jobban kedvelik, mint magát az Európai Uniót. De az a magyar kormány, a magyar választók döntése, hogy mikor vezetik be a közös valutát.

Orbán Viktor szerint ahhoz, hogy csatlakozzunk, előbb az eurózónát kellene megreformálni. Egyetért ezzel?
Szerintem is szükség van reformokra, még ha nem is feltétlenül ugyanarra gondolunk ezzel kapcsolatban Orbán Viktorral. A stabilitás érdekében szükség lenne egy közös pénzügyminiszterre, valamint közös költségvetésre is az eurót használó országok között. Jobb lenne a rendszer, ha demokratikusabb lenne a döntéshozatal és erős kontroll szerep jutna az Európai Parlamentnek, valamint ha valódi bankunió jönne létre. Még nem tartunk itt.

Folyamatosan napirenden van az európai tagállamok adó- és szociális rendszerének harmonizálása. Reálisnak látja ezeket az elképzeléseket?
Több közös szabályra és több közös értékre van szükség – ez igaz az adórendszerre is. Már elindultunk ebbe az irányba, például a 28 tagállam együtt küzd az adóelkerülés ellen. Mielőtt önnel találkoztam, Varga Mihály pénzügyminiszterrel tárgyaltam, és ő például azt mondta, hogy Magyarország hamarosan életbe lépteti az EU adóelkerülés elleni direktíváját. Az adórendszer további harmonizációja, például az áfakulcsok összehangolása nagyon fontos eszköz a klímaváltozás elleni küzdelemben is. A digitális gazdaság adóztatása is közös ügy, ebben egyébként Magyarország élen jár. Ezekben a témákban viszont csak egyhangú döntésekkel lehet változtatni a szabályokon, márpedig így nem lesz kellő mértékű az adó és szociális rendszerek összehangolása.

Az EP-választási kampányban több hazai párt is felvetette a közös európai minimálbér, valamint a minimálnyugdíj bevezetését. Megvalósíthatók ezek az ígéretek?
A csatlakozás óta a régió gazdaságai gyorsabban nőnek, mint a régi tagállamoké, a közeledés pedig vásárlóerő paritáson is mérhető. Ennek ellenére nem reális egy közös, mindenhol ugyanolyan összegű minimálbér bevezetése. Ha Magyarországon holnaptól a francia minimálbért kellene fizetni, az inkább romboló hatással járna a gazdaságra. A vásárlóerő paritáshoz igazított minimálbérnek viszont lenne értelme, ez erősítené a kohéziót az EU-ban.

Miről tárgyalt Varga Mihállyal?
Elöljáróban szeretném elmondani, hogy az Európai Bizottságnak nagyon jó a viszonya a magyar kormánnyal – gazdasági ügyekben. A magyar gazdaság erős, a növekedés gyors ütemű, magas a beruházások aránya. Három területről beszéltünk, amelyek esetében az Európai Bizottságnak aggályai vannak. Az egyik a költségvetési politika. Az helyes, hogy a kormány hiánycsökkentő politikát folytat, de a strukturális hiány csökkentésére nagyobb hangsúlyt kellene fektetni. A második ajánlásunk a versenyképesség és a termelékenység további erősítése, valamint a közbeszerzések szigorúbb kezelése, különösen amiatt, mert ezek nagy része uniós támogatásokat tartalmaz. Biztosnak kell lennünk benne, hogy nem történnek szabálytalanságok. Végül azt kértem, hogy a magyar kormány tegyen az agresszív adóelkerülésnek nevezett gyakorlat ellen. (Az Euórpai Bizottság hét tagállam, Magyarország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Ciprus, Málta és Írország esetében látja úgy, hogy a kormányok nem lépnek fel eléggé a multinaconális vállalatok adóelkerülő gyakorlatával szemben – a szerk.) Varga Mihállyal jó a kapcsolatom, profi csapattal dolgozik, biztos vagyok benne, hogy hamar sikerül közös nevezőre jutnunk ezekben a kérdésekben.

Budapestről néha úgy tűnik, a magyar kormány az EU állandó “bajkeverője”. Az Európai Bizottságban dolgozva hogyan élte meg a gyakori vitákat?
Régóta vagyok a politikában és mindig támogattam az EU bővítését, Magyarországot pedig mindig is erős szimpátia kísérte az Unióban. Nekem költségvetésért és pénzügyekért felelős biztosnak nem volt sok problémám a kormánnyal és a Pénzügyminisztériummal. Ha van köztünk nézetkülönbség, Varga Mihályék mindig figyelembe veszik a véleményünket. Bizonyos témákban nem értünk egyet a magyar kormánnyal, ilyen például az igazságszolgáltatás függetlensége. Egy jól működő, független igazságszolgáltatás a gazdasági fejlődés szempontjából is fontos, ezzel kapcsolatban vannak aggodalmaink, ezért konkrét ajánlásokat fogalmaztunk meg a kormánynak. A mi elképzelésünk szerint az Európai Uniónak a liberális demokrácia értékein kell alapulnia, és semmiképpen sem valamilyen „illiberális demokráciáén”. Politikai ügyekben így vannak ellentéteink, de ettől még egy családhoz tartozunk.

Gondolja, hogy a Bizottságnak jelenleg elég eszköz áll a rendelkezésére arra, hogy fellépjen egy olyan tagállammal szemben, amelyik eltávolodik az uniós értékektől?
Igen. A 7. cikkely szerint indított eljárás megfelelő. Ez elindult Magyarországgal szemben is. Európa nem csak egy gazdasági térség, értékeket is jelent. Olyan kontinens, amely a világon egyedülálló értékekkel bír: nincs halálbüntetés, fontos a nemek közti egyenlőség, a tisztességes adózás, a magas szintű oktatási rendszer, a közös fellépés a klímaváltozással szemben, a szociális biztonság, a demokrácia, a sajtószabadság, a független igazságszolgáltatás. Ezeket mindenkinek tiszteletben kell tartania. A Európai Bizottság most dialógust folytat ezekről a magyar és a lengyel kormánnyal, és ha ez nem vezet eredményre, jöhet az eljárás. De a végső döntéseket majd az Európai Tanácsnak kell meghoznia.

Orbán Viktor rendszeresen azt vetette a Juncker-bizottság szemére, hogy politizál, miközben nem ez lenne a dolga. Erről mit gondol?
Az Európai Bizottság az EU általános értékeinek őrzője, ez a testület felelős az alapszerződésekben foglaltak átültetéséért a gyakorlatba. Egyébként pedig politikusokból áll – néppárti, liberális, baloldali politikusokból, de ettől függetlenül nagyon egységesek vagyunk a jogállamiság kérdésében, mert ez is az alapszerződés része. De nem politizálunk, alapértékeket védünk. Felvetünk ügyeket, ám a végső döntéseket a Tanács hozza meg.

Orbán Viktor azért is kritizálja az Európai Bizottságot, mert az szerinte kettős mércét alkalmaz: egyes tagállamokkal nagyon szigorú, például a költségvetési hiány miatt, másokkal viszont – például éppen Franciaországgal – sokkal engedékenyebb.
A költségvetésért felelős, francia biztosként most zavarban vagyok. De természetesen kijelenthetem, hogy nincs kettős mérce. Magyarországgal amúgy sincsenek költségvetési vitáink. Mint említettem, vannak nézetkülönbségek, de inkább ne teremtsünk újakat ezekből.

Milyen gazdasági kockázatokkal kell szembe néznie az EU-nak a következő időszakban?
A gazdasági lassulással, ennek már vannak is jelei. Egy no-deal Brexit hatásai kiszámíthatatlanok. Vannak problémák a német gazdasággal is, a feldolgozóipar gyengül, ott is lassulhat a növekedés. De összességében az európai gazdaság erős, stabil, a hetedik egymást követő évben tart a növekedés, minden országban növekszik a gazdaság.

Hogyan látja az EU kínai és amerikai gazdasági kapcsolatait?
Az Unió a világ legnyitottabb gazdasága. Minél nyitottabb globális piacot szeretnénk, de közben a környezetvédelmi szempontokra is figyelnünk kell. A kölcsönösség elvét figyelembe véve van néhány kifogásunk Kína kereskedelmi politikájával szemben és aggódunk a protekcionista amerikai intézkedések miatt.

Ha adhatna három tanácsot a következő Európai Bizottságnak mik lennének ezek?
Csökkentsék tovább a különbségeket a tagállamok között és az egyes tagállamokon belül is, mert az egyenlőség alapérték. A második a klímaváltozás elleni küzdelem fontossága, a harmadik pedig a liberális demokrácia. Ettől senkinek nem kell félnie, mint ahogy a szabad sajtótól, a független igazságszolgáltatástól a jogállamtól sem. Orbán Viktort régóta ismerem, 1998-ban találkoztunk először, amikor fiatal kormányfőként még nagyon liberális volt. Neki sem kell ezektől tartania. A pártja amúgy is erős, sokan támogatják – nincs rá szükség, hogy megváltoztassa a szabályokat azért, hogy választásokat nyerjen.

Pierre Moscovici
Az 1957-ben született francia politikus az Európai Bizottság költségvetési és pénzügyi biztosa. A Francia Szocialista Párt tagjaként 1997-2002 között európai ügyekért felelős miniszter, 2012-2014 között gazdasági miniszter volt.

(2019. július 15. via nepszava.hu)

acnt2uKi

Kitoloncolták Németországból Libanonba a brémai alvilágot irányító arab bűnszervezet vezetőjét, ugyanakkor a szövetségi kormány köteles befogadni az Iszlám Állam Szíriában megölt harcosainak német hozzátartozóit egy bírósági ítélet szerint. Egyazon nap közölte a német média ezt a két hírt, a nyár közepi politikai uborkaszezonban akaratlanul is emlékeztetve a közvéleményt: rendkívül nehezen megy és biztonsági kockázatokkal is jár az arab világból érkezők befogadása és integrálása.

Kitoloncolták Németországból Libanonba a brémai alvilágot irányító arab bűnszervezet vezetőjét, jelentette a német sajtó belügyi tájékoztatásra hivatkozva. „A kérdéses személy ellen jogerős kiutasítási határozat volt érvényben, és kitoloncoltuk”, tudatták a hatóságok.

A Bild című lap arról számolt be, hogy a 46 éves férfi ellen 13 éve volt érvényben a kiutasítási határozat, a mostani akciót pedig hónapokig tervezték, mígnem most éjjel rajtaütöttek.

A férfi a gyanú szerint a brémai szervezett bűnözés meghatározó erejének tartott úgynevezett Miri-klán vezetője volt. A Die Welt napilap úgy tudja, a hozzávetőlegesen 2500 fős, többnyire egy család tagjaiból álló klán mintegy 1300 tagja ellen folyik nyomozás. A most kiutasított férfi a Bild információi szerint legutóbb hat évet ült börtönben kábítószer-kereskedelem miatt.

Több német tartományban működik hasonló bűnszervezet, egy-egy családhoz köthető klán. Ezek többnyire arab vagy kurd származásúakból állnak. Többségük Libanonban vagy Törökországban élt, mielőtt bevándorolt Németországba; az 1975 és 1990 közötti libanoni polgárháború idején sokan hagyták el az országot.

A Süddeutsche Zeitung, illetve más német médiumok szerint mindeközben a héten első ízben döntött úgy német bíróság, hogy a szövetségi kormány köteles hazahozni az Iszlám Állam (ISIS) megölt harcosainak családtagjait a szíriai al-Haul menekülttáborból.

A berlini közigazgatási bíróság úgy határozott, a kormány köteles jóváhagyni három kiskorú gyermek, illetve édesanyjuk személyazonosságának megállapítását, majd lehetővé tenni, hogy hazatérjenek. A döntést azzal indokolják, hogy az Alsó-Szászországból származó anya és gyermekei élvezik a német állam védelmét, amit az alaptörvény is rögzít.

A kormány az ügyben amellett érvelt: az anyát nem köteles beutaztatni, s ezt azzal támasztotta alá, hogy a néhai férjükkel együtt radikalizálódott nők túl nagy biztonsági kockázatot jelenthetnek. A szóban forgó táborban több tucat olyan szélsőséges él, akiknek német állampolgárságuk van és az ISIS soraiban harcoltak.

Többen a feleségeikkel és gyerekeikkel együtt élnek ott, és száznál többre becsülik köztük azoknak a gyerekeknek a számát, akik szintén német állampolgárok.
Egy friss felmérés szerint a németek 50 százaléka szerint jelent fenyegetést az iszlám; a nyugaton élők 16 százaléka, míg a keletiek 30 százaléka nem szeretné, hogy a szomszédja muszlim legyen.

Nehéz a koalíciós helyzet
Nem egyszerű a német kormányon belül kialakult helyzet Ursula von der ­Leyen európai bizottsági jelölése miatt, ismerte el Angela Merkel kancellár, egyben arra kérve párttársnője és védelmi minisztere bírálóit, tanúsítsanak önmérsékletet. Merkel – aki a legutóbbi EU-csúcson az egyetlen kormányfőként tartózkodott a jelölésnél – mindamellett egyetértett a szociáldemokraták (SPD) vezetésével: racionálisan kell hozzáállni a CDU-s miniszter jelöléséhez akkor is, ha nem egyformán gondolkodnak róla. De az SPD-n belül komoly az elégedetlenség. A DPA hírügynökség szerint a német szociáldemokraták európai parlamenti küldöttsége egy dokumentumában kiemelte, miért alkalmatlan jelölt Ursula von der Leyen az Európai Bizottság élére. Martin Schulz korábbi SPD-pártelnök már a politikusnő jelölésére idegesen reagált, mondván: a leggyengébb tárcavezetőről van szó, és a jelölés „Orbán Viktor, valamint a kelet-európaiak győzelme”. A CDU bajor testvérpártjában, a CSU-ban is zúgolódtak, mert az EU-csúcs lesöpörte az asztalról csúcsjelöltjüket, Manfred Webert.

(2019. július 13. via mno.hu)

A CSU-főnök az SPD-t bírálta von der Leyen-vita miatt

Söder: a von der Leyen körüli vita abszurd, az SPD lehetetlenül viselkedik.

Az Ursula von der Leyen személye körül a Németországot kormányzó nagykoalíción belül kialakult vita abszurd, a szociáldemokraták pedig lehetetlenül viselkednek – jelentette ki Markus Söder, a koalícióban konzervatív részről részt vevő, bajor Keresztényszociális Unió (CSU) vezetője a ZDF német közszolgálati csatornának adott interjúban.

A ZDF úgynevezett nyári interjúsorozatának Söderrel készült beszélgetése vasárnap este kerül adásba, de a csatorna honlapján már délután közzétettek belőle részleteket. “Németországnak most először adódik lehetősége, hogy elfoglalja ezt a pozíciót” – utalt az Európai Bizottság elnöki posztjára a bajor politikus. Hozzátette ugyanakkor, hogy nagy fájdalmat okozott a CSU-nak, hogy Manfed Webernek le kellett mondania arról, hogy ő lehessen a brüsszeli testület vezetője, mert a párt őt tartotta a legérdemesebbnek a posztra, és rá is szolgált, hogy ő legyen a bizottság elnöke.

Söder szerint felfoghatatlan Von der Leyen elutasítása a szociáldemokraták részéről, és nem csak arról van szó, hogy nem hajlandóak a konzervatív, német jelöltre szavazni, hanem Söder szerint lehetetlen az a stílus, amelyet megengednek maguknak. A német szociáldemokraták vezetője egy több pontból álló írást köröztetett az Európai Parlament balközép frakciójában, melyben azt próbálják alátámasztani, hogy Ursula von der Leyen miért alkalmatlan és nem megfelelő jelölt. Ez még a párton belül is némi visszatetszést váltott ki. “Az nem lehet, hogy az SPD abban a stílusban kampányol, hogy röpiratokkal áskálódik valaki ellen. Ez lehetetlen stílus” – húzza alá a bajor pártvezér. “Az SPD olyan számomra, mint a a sofőr, aki minden lehajtó mellett elszáguld az autópályán, és újra meg újra belerohan a falba” – tette hozzá a bajor kormányfő.

Markus Söder ennek ellenére bízik abban, hogy kedden megválasztják a bizottság elnökévé von der Leyent, és az SPD “észhez tér”. A bajor kormányfő szerint ugyanis ez esetben nem pártpolitikai kérdésről van szó, hanem Európáról.

(2019. július 14. via hvg.hu)

letöltés

Wolfgang Schäuble nem aggódik a szociáldemokraták fenyegetőzése miatt

Ha a szociáldemokraták a ciklus vége előtt úgy döntenek, hogy kilépnek a kormányból, akkor a konzervatív uniópártoknak egyedül kell folytatniuk a kormányzást – jelentette ki a Bild című német tömeglapban hétfőn megjelent interjúban Wolfgang Schäuble, a német parlament alsóházának konzervatív elnöke.

Ebben az esetben a konzervatívoknak Schäuble szerint úgy kellene kormányozniuk, hogy minden nagyobb megoldandó politikai kérdést, a klímavédelmet, a külföldi katonai szerepvállalást, a gazdasági stabilitást és a migrációt egyetlen csomagként kezelnek.

Schäuble, aki Angela Merkel kancellár előtt a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője volt, majd a Merkel-kormány pénzügyminisztereként dolgozott a legutóbbi választásokig, arra az álláspontra helyezkedik, hogy a nagykoalíciós kormányzásra csak kivételes esetekben kellene, hogy szükség legyen, ám Németországban 2005 óta 10 olyan év volt, amikor a konzervatívok és a szociáldemokraták együtt vezették az országot.

„A legutóbbi választás után senki nem akart nagykoalíciót, de máshogy nem ment” – emlékeztetett arra, hogy a választás után a konzervatívok először a zöldekkel és a liberálisokkal próbáltak koalíciót kötni, és a szociáldemokraták eleinte el is zárkóztak a nagykoalíciótól.

A konzervatív pártok népszerűségvesztéséről a 76 éves veterán politikus azt mondja, hogy a párton belül mindenki komolyan veszi a közvélemény-kutatások eredményeit, a demokratikus nézeteltéréseket a politikai spektrum közepén kell tartani, és komolyan kell venni az emberek aggodalmait. A konzervatív pártoknál sokkal rosszabbul álló szociáldemokrata párt jövőjével kapcsolatos kételyekkel összefüggésben a házelnök úgy fogalmaz, hogy akinek a halálhírét keltik, az sokáig él.

Schäuble a klímavédelemért tüntető fiatalokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy minden joguk megvan, hogy radikális ötletekkel álljanak elő, és sokkal rosszabb lenne, ha elfordulnának a politikától. Kiemelte mindazonáltal: a politika dolga úgy megoldani a problémákat, hogy az a lehető legtöbb ember javát szolgálja. A Bundestag elnökét az aggasztja jobban, hogy sok fiatalban komolyan megfogalmazódik a kérdés, hogy valóban a kompromisszumokkal és elhúzódó részvételi lehetőségekkel járó, szabad demokrácia-e a legjobb politikai rendszer. „Ezért a politikának ismét világosan állást kell foglalnia, vagyis egy szóban: vezetnie kell” – húzza alá a CDU politikusa.

(2019. július 8. via mno.hu)

Schaeuble-zu-Oezil-Irgendwer-haette-das-alles-verhindern-muessen_big_teaser_article