Sok szeretettel várjuk az érdeklődőket!
Monthly Archives: augusztus 2019
Diplomáciai sikernek tartja az EU új vezetőinek kiválasztását a cseh kormányfő
Csehország, Szlovákia, Magyarország és Lengyelország kormányfői országaik, nem pedig a pártok vagy az európai parlamenti frakciók érdekeiért harcoltak.
„Most ez nem úgy zajlott le, mint a múltban, hogy a nagy országok megegyeztek, a többiek pedig a döntésre rábólintottak” – jelentette ki Andrej Babis Prágában a cseh nagykövetek hagyományos éves értekezletén elmondott beszédében.
„A visegrádi országok bebizonyították, hogy erős tömböt képeznek” – mutatott rá Babis. Hangsúlyozta: Csehország, Szlovákia, Magyarország és Lengyelország kormányfői országaik, nem pedig a pártok vagy az európai parlamenti frakciók érdekeiért harcoltak. Szerinte kulcsfontosságú, hogy a politikusok megmagyarázzák a közvéleménynek, miben rejlenek az Európai Unió pozitívumai.
A klímavédelemről folytatott vitának racionálisnak kell lennie, az Európai Unió új kötelezettségvállalásai pedig ezen a téren felvetik a kérdést, hogyan lehetne nagyobb felelősségre bírni olyan államokat, mint Kína, Oroszország vagy az Egyesült Államok. A karbonsemlegesség iránti elkötelezettség „nem veszélyeztetheti a cseh ipart, az állampolgárokat, a versenyképességet” – fejtette ki a cseh kormányfő.
Nagy-Britannia távozását az Európai Unióból Babis „nagyon szerencsétlen” lépésnek minősítette. „Bízzunk abban, hogy megállapodás nélküli Brexitre nem kerül sor” – jelentette ki.
A miniszterelnök felszólította a cseh nagyköveteket, hogy állomáshelyeiken szenteljenek nagyobb figyelmet a helyi sajtóval fenntartott kapcsolatoknak, és tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy a média adjon pozitívabb képet Csehországról. Babis szerint ugyanis Csehország nagyon sikeres ország, amely előtt nagy jövő áll.
„Természetesen sok a problémánk, amelyek megoldásán azonban dolgozunk, ezért legyünk büszkék arra, amit közösen elértünk” – hangsúlyozta a diplomaták előtt mondott beszédében a cseh miniszterelnök.
(2019. augusztus 26. via mno.hu)
Nincs még egy ilyen ország – interjú a budapesti Goethe Intézet távozó igazgatójával
Ahogy a kormány az MTA-val és a CEU-val eljárt, visszatetsző egy külföldi szemével nézve – mondja Michael Müller-Verweyen. A budapesti Goethe Intézet távozó igazgatója ugyanakkor a Liget Projektet jó kezdeményezésnek tartja és rajong a Szépművészeti Múzeumért.
Milyen tapasztalatokkal hagyja maga után Magyarországot?
Nagyon izgalmas időt éltem meg Budapesten, ahogy Budapest és Magyarország is egy nagyon izgalmas időszakon ment keresztül az elmúlt négy évben. Budapest volt az első európai megbízatásom. Bárhol is voltam a világban a Goethe Intézet igazgatója, Európa mindig témája volt az intézet tevékenységének. Japánban, Kiotóban akkor voltam, amikor Németországban bevezették az eurót és a német márkát megszüntették (2002). Ezt Japán, a G7 csoport tagjaként és a német történéseket nagy figyelemmel követő országként úgy élte meg, hogy az európai Euro-országok (Németország, Franciaország, Olaszország) és az erős nemzeti valutával rendelkező Nagy-Britannia és Egyesült Államok mellett némileg elszigetelődött. Itt félelmeket kellett leépíteni és megmutatni, hogy az EU tagjának lenni nem Németország feladását jelenti. Nigéria fővárosában, Lagosban is téma volt Európa már csak a brit gyarmati múltjából is adódóan. Az egykor szintén brit fennhatóság alatt álló Hongkongban is voltam igazgató: ott azt tapasztalhattam meg, hogy a 2047-ig megkötött egyezmények alapján különleges igazgatású területen a Kínai Népköztársaság miként építi ki a hatalmát, mely most konfliktusba torkolt. Ha szeretné az ember, ha nem, Németországot ezeken a helyeken soha sem, mint elkülönített országot, hanem mint Európa egy fontos részét tartják számon. Ilyen térben helyezkedik el a Goethe Intézet is. De ezek mind Európán kívüli országok voltak, míg az elmúlt években egy európai ország Európával való vitáját láthattam. Egy olyan időszakban voltam itt, amikor a magyar kormánypárt, a Fidesz és az Európai Néppárt viszonya megromlott, az MTA kutatóintézeteit leválasztották az MTA-ról, a CEU munkáját annyira megnehezítették, hogy végülis elhagyta az országot, vagy ahol a világhírű filozófus Heller Ágnes halálával nem tudnak megfelelő módon bánni. Külföldi szemmel nézve ezek nagyon megdöbbentő történetek.
Sok magyar szemével is azok, de vannak, akik tapsolnak ehhez. Gondolja, hogy a Goethe Intézet Helyi párbeszéd kezdeményezése generálhat bármilyen valódi dialógust ott, ahol két ember legalább háromfelé húz?
Az a fontos, hogy kulturális élet szereplőit a vidéki Magyarországon legalább meghallgassuk. Mint Goethe Intézet az a meggyőződésünk, hogy nemcsak a fővárosokban kell aktívak lennünk, hanem vidéken is. Nem Budapesten kitalált programokkal tesszük ezt, melyekkel aztán „bejárjuk a vidéket”, hanem úgy kell a kulturális élet szereplőit támogatnunk, hogy megkérdezzük a helyi alkotókat, milyen a városuk kulturális kínálata, lehetősége, és a városnak mire van szüksége. Nyíregyházán, Dunaújvárosban, Pécsett jártunk már, megyünk a közeljövőben a leendő európai kulturális fővárosba, Veszprémbe is. Egy-egy megbeszélésbe belevontuk a városvezetést, a hivatalos kulturális intézményeket és a független alkotókat és intézményeket is. A néha 3 óra hosszan tartó megbeszéléseket pedig egy bizonyos idő elteltével egy-egy művészeti projekt követi. Magyarország és Németország között sok párhuzam van: ott is a legnagyobb figyelem Berlinre irányul, de vidéken meg kell küzdeni a helyspecifikus programok iránti nyilvános figyelemért. Ez nem ismeretlen számomra, magam is egy németországi faluban nőttem fel. Mindhárom helyen ragyogóan sikerültek a beszélgetések. Markus Heinsdorff Salakház című kiállítása pedig a Kortárs Művészeti Intézet segítségével Dunaújvárosban kifejezetten a helyszínre tervezve valósult meg, a projekt művészeti részeként. Az egykori Sztálinváros története hasonló a Ruhr-vidékéhez: a kohászat hanyatlásával maradtak a városok, de eltűntek a munkahelyek. Heinsdorff a gazdagság és érték – azaz az acélgyártás – melléktermékéből épített be egy kétméteres épületet a Németországban is elismert ICA-D galériába. Pécsett legkésőbb jövő év elején intézetünk támogatásával egy kortárs tánc- és videóprojektet szeretnék megvalósítani, a darab címe „Zweiter Versuch über das Turnen”. Nem szabad elszalasztani a nemzetközileg ismert magyar tánckoreográfus Hód Adrienn Coexist darabját sem, mely jellemzően a Goethe Intézetre koprodukcióban készül a brémai Táncszínházzal közösen és melynek bemutatója Magyarországon a Trafóban lesz novemberben.
Amikor egy éve a Goethe Intézetek igazgatója, Klaus-Dieter Lehmann bejelentette, hogy elindítják Lengyelországban és Magyarországon a Helyi párbeszéd kezdeményezést, arról is szót ejtett, hogy veszélyben lévő művészeknek Németországban, vagy a származási ország szomszédos államaiban munkalehetőségeket teremt, támogatást ad. Egyértelmű volt, hogy a nemzetközi védelmi programot a török kultúrateremtőkre gondolva indították el, de azért ott motoszkál az emberben a kérdés: magyarok is bekerültek?
A Martin Roth kezdeményezést azért hozták létre, hogy a világon mindenhol a nyilvánosság szabad tereinek beszűkülésére választ adjon. Nem bizonyos országokra korlátozódik, sokkal inkább személyekről szól. Alkotók saját művészeti tevékenységüket gyakran mint társadalompolitikai elkötelezettség élik meg. Ez azonban nem is olyan kevés országban már a személy veszélyeztetettségével jár. Ez a civiltársadalmi folyamatok veszélybe kerülése nem lehet mindegy számunkra.
Több mint tíz éve vetődött fel Pécs Európa Kulturális Fővárosa pályázata kapcsán egy roma kulturális központ alapítása, amiből nem lett semmi. Hasonló épül már évek óta Budapesten, miközben a Német Szövetségi Kulturális Alapítvány által támogatott RomArchive már évek óta digitalizálja a roma kultúra értékeit. Miért fontos ez a kezdeményezés a Goethe Intézetnek?
Magától értetődő, hogy Európa kultúráját csak úgy lehet pontosan feltérképezni, ha egymás kulturális gyökereit megismerjük és elfogadjuk, ebben fontos szerepe van a romák és szintik hozzájárulásának is. Több mint három éve ezen fáradozunk.
Tavasszal Roma hősök címmel rendeztünk konferenciát és összművészeti fesztivált az intézetben, közösen a Flandriai Intézettel. Déri Miklós fotográfus Átmenet című tárlatát Berlinben mutattuk be a RomArchive eddig elért eredményeinek felvonultatásakor, nagy sajtóvisszhangja volt. Ez a program a magyarországi romák nyelvéről és kulturájáról folytatódik, többek között azt támogatjuk, hogy a szóban megőrzött roma történteket írásban is rögzítsék.
A Goethe Intézet egyik missziója a német nyelv népszerűsítése. A Deutsche Welle tavaszi beszámolója szerint nemcsak Európában, de az egész világon csökkent a németül beszélők száma. Mi a helyzet Magyarországon?
Itt inkább konstans számokról számolhatunk be. Énmagam nem éltem még egy ilyen országban, ahol ilyen sokan és ilyen jó szinten beszélnének németül. A taxist sem lehet itt akárhogyan kritizálni, ugyanis megérti a sofőr, hogy mit mondok. Az ország K.u.K tradíciója, Ausztria közelsége, a kimagasló német gazdasági jelenlét ( Debrecenben, Győrött, stb.) is szerepet játszhatnak a német nyelv népszerűségében. Itt találhatóak az állások. Ebben mi is segíteni igyekszünk a mottónkkal: Deutsch.Karriere.Erfolg (Német.Karrier.Siker).
Nem fáj a szíve itt hagyni Budapestet?
Dehogynem, de a Goethe Intézetnek van egy olyan szabálya, hogy ötévente váltani kell. És ez rendben is van így. Számomra a váltások rendben vannak. Mindig szerencsém volt az országokkal, az emberekkel, akiket megismertem, ez így van Magyarországgal is. Nagyon fontos számomra itt a civil társadalom elkötelezettsége, melyhez a külföldön is elismert OFF-Biennálé is tartozik. Az hogy jövőre már a 3. ilyen rendezvény valósul meg, erősíti Budapestet ezen a téren is a köztudatban. A kortárs kiegészítése ez a rendezvény a szervezeti munkának. Szerintem a világ egyik legszebb múzeuma a Szépművészeti, ilyen Cranach és El Greco képek nincsenek sehol máshol. Nagy tisztelője vagyok a főigazgatónak, Baán Lászlónak, vele és a kurátorokkal, Bódi Kingával és Fehér Lászlóval 2017-ben egy nemzetközileg is figyelemmel kísért Georg Baselitz-kiállítást megvalósíthattuk a Magyar Nemzeti Galériában. Érdekes volt, hogy Baselitz műveit először állították ki ebben a terjedelemben egy volt szocialista országban. Ilyen szempontból érdeklődve várom a sokat vitatott Liget Projektet is. Németországban is sok hasonlóan sokat vitatott múzeumnegyed létezik, melyeket az elején nagy vita kísért, majd mégis alapvetően sikeresek lettek. Az építkezések mindig csúsznak, a költségük pedig mindig emelkednek, ennek Európa-szerte immár hagyománya van. De a közepes nagyságú múzeumok is Budapesten, mint a Róka Enikő által vezetett Kiscelli vagy a Sasvári Edit által vezetett Kassák Múzeum figyelemreméltó munkát végeznek. Velük közösen egy Karl-Heinz Adler-kiállítást készítettünk, aktuálisan egy közös Barta Lajos kiállításunk látható náluk még. Ha minden jól megy, akkor ezt jövőre a magyar fényképész Besnyő Éva kiállítása követi majd. Mindhárom kiállítás a szoros német-magyar kulturális kapcsolatokhoz vezet bennünket.
Az embernek néha Budapesten az az érzése támad, mintha partyra hangolt emberek csoportja találkozna egy olyan politikai réteggel, amely kizárólag magának akarja a politizálás jogát kisajátítani. Ezek között izgalmas tér keletkezik, mert ott található meg a civilszféra elkötelezett polgára.
(2019. augusztus 26. via nepszava.hu)
Több tízezren tiltakoztak az idegengyűlölet és az intolerancia ellen Drezdában
Az első becslések szerint legalább 35 ezer ember vonult fel Drezdában szombat délután, hogy elítélje az idegengyűlöletet és az intoleranciát, és kiálljon a nyílt és szolidáris társadalom mellett.
Az Elba partján fekvő szászországi nagyváros központjában nagyjából egy kilométerre nyúlt el a felvonulók menete. “Szászország is lehet más. Drezda jóval, de jóval több mint a Pegida” – utaltak a szervezők a városban 5 évvel ezelőtt alapított, szélsőjobboldali, bevándorlás- és iszlámellenes mozgalomra.
A kelet-németországi Szászországban és Brandenburg tartományban szeptember 1-jén tartományi választásokat tartanak, melyeken a várakozások szerint megerősödik a szövetségi szinten kormányzó jobbközép pártoktól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt. Brandenburgban akár a legnagyobb politikai erővé is válhat a jobboldali párt.
Ana-Cara Methmann, a tiltakozást szervező Oszthatatlan mozgalom szóvivője szerint a több tízezres felvonulás világos üzenet, hogy az emberek kiállnak a szolidaritás mellett és a kirekesztés ellen. “A rasszizmusnak és a diszkriminációnak nincs helye társadalmunkban, ahogy a szociális juttatások csökkentésének és az alapjogok csorbításának sem. Nem hagyjuk magunkat megosztani, és ez mától a jobboldal számára is világos kell, hogy legyen” – szögezte le Ario Mirzaie, a tiltakozás egyik társszervezője.
A tiltakozáson részt vett a szövetségi kormány pénzügyminisztere, a szociáldemokrata Olaf Scholz is, valamint a Baloldal nevű párt vezetője Bernd Riexinger is. Ralf Stegner, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) alelnöke a tiltakozást az idegengyűlölettel és intoleranciával szembeni nyomatékos kiállásnak nevezte.
Szászország kereszténydemokrata miniszterelnöke, Michael Kretschmer nem vett részt a meneten, mert a szervezésben részt vevő több száz szervezet közül egyeseket, így például a baloldali radikális Antifát vállalhatatlannak tartja, és az Oszthatatlan mozgalom követelései között is vannak olyan pontok, melyekkel a Kereszténydemokrata Unió (CDU) nem tud egyetérteni. Üdvözölte azonban a politikus, hogy ilyen sokan készek kiállni a demokrácia és a jogállamiság védelmében. Részvételre buzdított a katolikus és a protestáns egyház is.
(2019. augusztus 24. via hvg.hu)
Merkel: Magyarország jól használja fel az EU-s pénzeket
Másfél órával azután, hogy Angela Merkel és Orbán Viktor beszédet mondott a soproni evangélikus templomban a páneurópai piknik 30. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen, a német kancellár és a magyar miniszterelnök közös sajtótájékoztatót tartott a soproni Városháza dísztermében.
Addig a sajtótól sikeresen szeparálták el a két kormányfőt: kameráktól mentesen látogatott ki Merkel az 1989-es páneurópai piknik helyszínére az osztrák-magyar határra, és egyikőjük érkezését sem követhették le a fotósok, amikor az evangélikus templomhoz érkeztek.
Hogy ebben mennyi volt a biztonsági intézkedés és mennyi a német fél más szempontú, kifejezett kérése,arról csak találgatások vannak. (Annak azonban semmi jele sem volt, hogy Angela Merkel gyengélkedne.)
Ünnepelni jöttünk, de azért dolgoztunk is – kezdte a sajtótájékoztatót Orbán Viktor, megismételve “a szívünkhöz legközelebb álló gondolatokat: 30 éve volt, de nem veszített sem a fényéből, sem a fontosságából az a nap, amely a berlini fal leomlásához vezető pillanat volt.Európa újraegyesítésének kulcspillanata.”
A munkamegbeszélés fő témáját gazdasági kérdések adták: a két ország közötti kereskedelmi forgalom minden évben rekordot dönt, tavaly meghaladta az 54 milliárd eurót. 6000 német vállalat működik Magyarországon,300 ezer embernek munkát adva. Korábban 14 új beruházásról született döntés – sorolta a számokat Orbán Viktor, ígérve, hogy az innováció és a high tech területén szakminiszteri szinten továbbra is napirenden van a kapcsolatok továbbfejlesztése.
Merkel is a 30 évvel ezelőtti páneurópai piknik fontosságával kezdte,hálás köszönetet mondva Magyarországnak a bátor lépésért,amit Németország sosem felejt el Magyarországnak – közölte a kancellár.
Az Európai Unió minden tagjának szorosabb egyesítéséről szólt, megemlítve Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság novemberben hivatalban lépő elnökét, aki mindeddig Merkel kormányának védelmi minisztere volt.
Merkel ezután Magyarország és Németország gazdasági kapcsolatáról szólt, kijelentve, hogy Magyarország jól fekteti be ezeket a pénzeket az ország és a lakosság érdekében.
Egységesek vagyunk vannak gazdaságilag sikeres országok, mint amilyen Magyarország is, így lehet, hogy a jövőben kevesebb olyan régiója lesz, amely támogatásra szorul – mondta Merkel. “Mindig kompromisszumokat kell találnunk és ezt meg is fogjuk tenni.”
Orbán szerint sajátos időszak történt azóta, hogy Magyarország és a térség az EU tagja. “Sokakat meglepő ütemben modernizálódnak és fejlődnek” – mondta a V4 és más térségbeli országról Orbán reagálva az újságírói kérdésre. A közép-európai régió jelentős növekedéssel jár hozzá az összeurópai teljesítményhez, így az európai érdekek figyelembevétele – amely a német-francia kapcsolatokon alapul – a térség népeinek érdekeinek figyelembevételével egészül ki.
A ZDF kérdése a migrációra vonatkozott: Merkel helyesnek tartja az új startot, amelyet von der Leyen hirdetett meg – mondta Merkel. “A közös vonások figyelembevételével kell kezdenünk” – közölte Merkel optimistán nyilatkozott az ősszel felálló új Európai Bizottság munkáját illetően.
Merkel szerint fair egyezményeket kell kötni a menekülteket kibocsátó országokkal, hogy lehetőleg maradhassanak a hazájukban.
“Osztom a kancellár optimizmusát” – mondta Orbán, aki a közelmúltban már beszélt Ursula von der Leyennel, biztatónak tartva az új hozzáállást.
Orbán szerint nincs ellentmondás abban, hogy 30 éve lebontották a kerítést,most viszont újak épülnek. “Az európaiak előtt azért lettek lebontva, hogy a kontinensen békében és biztonságban éljenek.” Orbán szerint az Afrikából érkezők előtt azért kell felépíteni, hogy Európa továbbra is békében és biztonságban éljen. “A németek várkapitányi teendőit látjuk el, amikor a déli határainkat, az EU külső határait védjük.”
„Küldhetnének néha bőkezűbb muníciót is, de a határvédelem a mi kötelezettségünk.” – mondta Orbán, megjegyezve, hogy szeretné, ha „a határvédelem költségeinek felét Brüsszel állja.” Ez egyelőre nem sikerült, de a magyar kormányfő terve ennek elérése.
Ami a magyar demokráciát elmarasztaló véleményeket illeti,mi azokat politikailag elfogultaknak tekintjük, tényekkel nem támasztják alá, de nem nagyon vesszük figyelembe. Mindenki gyűjtsön személyes tapasztalatokat, jöjjön el, gyűjtsön tapasztalatokat és akkor meg fogja érteni, hogyan szervezik az életüket a magyarok. Ez más, mint a német francia, de más, mint akár az orosz. Szívesen ismertetjük meg a világgal, hogy mik azok a folyamatok, amelyek elindították Magyarországot a gyarapodás útján. Még nem lehetünk elégedettek, de Magyarország jól teljesít – közölte a kormányfő, majd a német és a magyar sajtó két-két kérdése után véget ért a sajtótájékoztató.
A német kancellár látogatása idején szinte az egész soproni belváros le volt zárva. De még a sajtótájékoztató után sem lehetett senki a főtéren, csak azok, akiknek külön meghívójuk volt.
(2019. augusztus 19. via index.hu)
Mike Pompeo az USA szövetségeseként méltatta Dániát
Mike Pompeo telefonon igyekezett elsimítani a vihart, amit főnöke, Donald Trump kavart. Az amerikai külügyminiszter szerda este telefonon beszélt dán kollégájával, Jeppe Kofoddal, és már a beszélgetés elején “háláját fejezte ki Dániának a szövetségesi együttműködésért”.
A beszélgetés pontos tartalma nem ismert, a dán külügy csak annyit közölt róla, hogy a témája a sarkköri együttműködés erősítése volt, ennek részeként szó esett Grönlandról is. Azt, hogy ez utóbbiról mit beszéltek, sajnos nem hozták nyilvánosságra, pedig amúgy ez volna a vita tárgya.
Donald Trump ugyanis a fejébe vette, hogy megvenné a világ legnagyobb szigetét. Grönland Dániához tartozik, de mint arra a dán miniszterelnök sietve felhívta Trump figyelmét, javarészt független – saját kormánya és parlamentje van, Dánia csak a külügyekben és a védelempolitikában illetékes, illetve évi bő félmilliárd dollár segéllyel támogatja Grönlandot. Vagyis Trump olyasmit kér Dániától, amiben Dániának eleve korlátozott döntési lehetőségei vannak csupán, Grönland pedig egyértelműen elutasította Trump ötletét.
Trump amúgy a Kínával folytatott kereskedelmi háborúja miatt kezdett intenzíven érdeklődni Grönland iránt. Jelenleg ugyanis Kína szinte kizárólagos szereppel bír a globális ritkaföldfém-piacon: az elmúlt évtizedekben kínai cégek koncentrált erőfeszítéseket tettek a föld ritkaföldfémkincsének ellenőrzésére, felvásárolva az afrikai lelőhelyeket. Ez elég komoly fegyver az amerikaiakkal vívott kereskedelmi háborúban, mivel ezek a ritkaföldfémek alapvető részei a modern számítástechnikai eszközöknek.
Így kerül képbe Grönland, ahol a helyenként három kilométer vastag jégtakaró alatt nagy mennyiségben találhatók ritkaföldfémek. Vagyis Trump azt reméli, hogy ha meg tudná venni Grönlandot, akkor erre az ásványkincsre is rátehetné a kezét – arról nem is beszélve, hogy hatalmas területtel növelné az Egyesült Államokat, amivel beírhatná magát az amerikai történelemkönyvekbe.
Trump érdeklődése elsőre viccnek tűnt, az első beszámolókban még azt írták, hogy még munkatársai is nehezen döntik el, hogy viccel vagy komolyan beszél. Azóta elég egyértelműnek tűnik, hogy komolyan, már ha ennek a szónak van bármi jelentése Trump vonatkozásában. Az biztos, hogy a visszautasításon annyira feldühítette magát, hogy bosszúból lemondta szeptember 2-re tervezett hivatalos dániai látogatását is.
(2019. augusztus 22. via 444.hu)
Nem akar egységkormányt a britek nagy része
Nincs túl nagy támogatottsága Nagy-Britanniában a megállapodás nélküli Brexit megakadályozására és Boris Johnson konzervatív kormányfő megbuktatására alakítandó egységkormány tervének.
A YouGov friss felmérése szerint a megkérdezettek 44 százaléka elutasítja az egységkormány gondolatát, 37 százalék támogatja, 19 százalék pedig bizonytalan. Boris Johnson kormányfő egyébként tegnap este Berlinben tárgyalt, ma pedig Párizsba utazik. Emmanuel Macron francia elnök hivatala ennek kapcsán tegnap közölte: a megállapodás nélküli kilépést tartják a legvalószínűbb forgatókönyvnek. Párizs szerint Johnsonnak jogában áll követelnie az ír–északír határellenőrzés visszaállításának elkerülését célzó tartalékmegoldás törlését, ám ezzel nem növeli az Európai Unióval való megállapodás esélyét. Johnson egyébként tegnap azt mondta Berlinben, léteznek alternatív lehetőségek a tartalékmegoldás helyett, és egyeztetésük előtti közös sajtótájékoztatójukon Angela Merkel német kancellár is nyitottnak mutatkozott e téma újratárgyalására.
(2019. augusztus 22. via magyarhirlap.hu)
Lemondott az olasz miniszterelnök
Giuseppe Conte olasz kormányfő kedd délután bejelentette, hogy este benyújtja lemondását az olasz államfőnek.
Augusztus 20-án bejelentette a lemondását Giuseppe Conte olasz miniszterelnök. A beszédében Matteo Salvini miniszterelnök-helyettest és belügyminisztert, a nacionalista Liga elnökét felelőtlennek nevezte. Conte szerint Slavini „személyes és pártérdekből” egy újabb politikai válságot idézett elő azzal, hogy bizalmatlansági szavazást kezdeményezett ellene.
Conte úgy fogalmazott, hogy Matteo Salvini a kormány működését ásta alá.
Matteo Salvini megesküdött az Öt Csillag Mozgalommal (M5S) közös populista kormánya megalakulásakor, hogy öt évig ki fognak tartani (Giuseppe Conte független miniszterelnöke volt a kormánynak). 14 hónappal később Salvini mégis bizalmatlansági indítvánnyal fenyegette meg a saját kormányát, mondván, hogy nem képes tovább együttműködni az Öt Csillag Mozgalommal.
Az első menet nem sikerült Matteo Salvininek, mire fő ellenfele, a baloldali Matteo Renzi felszólította: akkor mondjon le inkább ő a kormány helyett. Ez eddig nem történt meg.
A római parlament felsőházában tartott beszédében Salvini reagált az előtte felszólaló Conte bejelentésére. “Köszönöm, és végre valahára! Mindent ugyanígy csinálnék” – fogalmazott. Hozzátette, hogy az olaszok szolgálatában áll pártjával, és nem tart az új választásoktól.
Salvini szerint a pártoktól független Conte kormánya azért omlott össze, mert az Öt Csillag Mozgalom minduntalan akadályozta a Liga elképzeléseinek megvalósítását.
A politikus ugyanakkor nem zárta ki a kormányzati együttműködés folytatását az M5S-sel.
(2019. augusztus 20. via hvg.hu)
Bolgár vezetője lesz a valutaalapnak
A bolgár Krisztalina Georgijevát, a Világbank vezetőjét jelölték az Európai Unió tagországai a Nemzetközi Valutaalap (IMF) élére. Az euróövezet munkáját korábban irányító Jeroen Dijsselbloemmel szemben kerekedett felül – közölte Bruno Le Maire Párizsan, egy tizenkét órán át tartó tárgyalási maratont követően. Le Maire nagyszerű hírnek nevezte, hogy sikerült közös nevezőre jutni és Georgijevát jelölték. „Támogatjuk a jelölését” – biztosította a bolgár közgazdászt. Mint fogalmazott, megvan a kellő tapasztalata a munkához, nemzetközileg is hiteles személyiség, így a lehető legalkalmasabb személy követheti a poszton novemberben Christine Lagarde-ot, aki az Európai Központi Bankot irányítja majd.
Georgijeva a tagországok 56 százalékát szerezte meg, amelyek az Európai Unió népességének 57 százalékát képviselik – közölte egy uniós diplomata. Jeroem Dijsselbloem a Twitteren gratulált ellenfelének, sok sikert kívánva neki. Még Le Maire bejelentése előtt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság még hivatalban lévő elnöke is üdvözölte a döntést.
Akad azonban egy probléma. Georgijeva elvileg nem vehetné át a posztot, mert a jelöléshez az országok 55 százalékára lenne szükség, amelyek az EU lakosságának 65 százalékát képviselik. Másrészt a jelöltnek 65 évnél fiatalabbnak kell lennie, márpedig a bolgár szakember már betöltötte 65. életévét. Bruno Le Maire azonban arra utalt, hogy ez nem jelenthet akadályt. Hírek szerint az életkorral kapcsolatos előírások miatt módosítják a szabályt, s ezzel kapcsolatban az Európai Unió már megkapta Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter hozzájárulását is. Georgijeva neve már Juncker utódaként is felmerült, végül azonban Ursula von der Leyent választották meg az Európai Bizottság élére. Kinevezése alighanem annak is köszönhető, hogy a közép- és kelet-európai országok egyetlen fontos posztot sem kaptak az uniós tisztségek elosztásánál.
Az európai országok célja az volt, hogy közösen mutassanak fel egy a pénzügyek terén minél tapasztaltabb személyiséget. Párizs azt közölte, július végéig jelentkezhetnek a jelöltek. Hírek szerint Bruno Le Maire győzte meg kollégáit arról, minél hamarabb szavazzanak az IMF új vezérigazgatójáról, hogy elkerüljék az elhúzódó vitákat. A magyar kormánysajtó azt állítja, Emmanuel Macron francia elnök és Orbán Viktor kormányfő megállapodásának köszönhető Georgijeva megválasztása, amiből annyi igaz, hogy Párizs, illetve a közép- és kelet-európai államok valóban támogatták.
A valutaalapot, a Világbankkal együtt, 1945-ben alapították. Feladata elsősorban az, hogy megakadályozza az egyes valuták jelentősebb kilengéseit, hitelt ad az eladósodott államoknak. A szervezetnek 189 tagja van.
(2019. augusztus 4. via nepszava.hu)
A török hadsereg bevonul az Eufrátesz keleti részére
Recep Tayyip Erdogan török elnök jelezte, hogy erről Ankara már tájékoztatta Washingtont és Moszkvát is. Hozzátette, hogy Ankara nem maradhat csendben, miközben az YPG belövéseivel megsértik a török-szíriai határt.
Egy pontig türelmesek vagyunk, ám az is véges”.
Törökország korábban többször kilátásba helyezte egy hadművelet lehetőségét az Eufrátesztől keletre, amennyiben nem tud megállapodni az Egyesült Államokkal a török-szíriai határa mentén kialakítandó biztonsági övezet létrehozásáról.
(2019. augusztus 4. via origo.hu)