Monthly Archives: október 2019

A legnagyobb eddigi kormánypárt, a posztkommunista Baloldal (Die Linke) kapta a legtöbb szavazatot a németországi Türingia tartományban vasárnap tartott helyi törvényhozási (Landtag-) választáson a szavazókörökből kilépő választók megkérdezésén alapuló felmérések szerint.

Az országos köztelevíziók (ARD, ZDF) megbízásából készített felmérések szerint a Baloldal a szavazatok 29,5-30 százalékát szerezte meg. Ez kismértékű növekedés az előző, 2014-es Landtag-választáson elért 28,2 százalékhoz képest, amellyel a párt akkor a második legnagyobb erő lett az erfurti Landtagban.

A második helyen ezúttal a CDU/CSU-tól jobbra álló, ellenzéki, bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) végzett, a szavazatok 23-24 százalékával. Az AfD így bőven megduplázta az öt évvel ezelőtti 10,6 százalékos eredményét. Az ugyancsak ellenzékben lévő Kereszténydemokrata Unió (CDU) 22-22,5 százalékkal a harmadik. Öt évvel ezelőtt még a szavazatok 33,5 százalékával az első helyen végzett.

A Baloldal egyik eddigi koalíciós társa, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) támogatottsága 8,5 százalékos, szemben az öt évvel ezelőtti 12,4 százalékkal. Másik koalíciós társa, a Zöldek pártja 5,5 százalékot szerezhetett, kissé gyengült a 2014-es 5,7 százalékhoz képest. A Landtag új szereplője lehet a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP), amely az 5 százalékos bejutási küszöbhöz közeli eredményt, 5-5,5 százalékot ért el az exit pollok szerint, a 2014-es 2,5 százalék után.
A részvételi arány 65,5 százalékra emelkedett az öt évvel ezelőtti 52,7 százalékról.

A 16 német tartomány között Türingia az egyetlen, ahol az egykori Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) utódszervezete és nyugati baloldali csoportok egyesülésével létrejött Baloldal kormányt alakíthatott.

Az exit pollok nehéz kormányalakítási folyamatot valószínűsítenek, mert a volt NDK területén fekvő tartományt az utóbbi öt évben vezető koalíció az SPD és a Zöldek visszaesése miatt nem őrizte meg többségét, a CDU nem hajlandó együtt kormányozni a Baloldallal, az AfD-vel pedig egy párt sem kíván együttműködni.

(2019. október 27. via hvg.hu)

Thierry Bretont, az Atos francia informatikai (IT) vállalat vezérigazgatóját, korábbi pénzügyminisztert javasolja az új Európai Bizottság belső piaci biztosi pozíciójára Emmanuel Macron francia elnök – közölte a francia elnöki palota szóvivője útján csütörtökön.
Macron két héttel az után nevezte meg Franciaország új jelöltjét az uniós biztosi pozícióra, hogy az Európai Parlament (EP) illetékes szakbizottságai kétszer is leszavazták a korábbi francia jelölt, Sylvie Goulard kinevezését.
A francia elnöki palota illetékese közölte, az új jelölt megnevezését intenzív tárgyalások előzték meg Ursula von der Leyennel, az új Európai Bizottság megválasztott elnökével. Az új jelölt portfóliója változatlan marad – tette hozzá.

Thierry Breton 1955-ben született, 2005 és 2007 között pénzügyminiszteri pozíciót töltött be Jean-Pierre Raffarin és Dominique de Villepin miniszterelnökök kormányában. 2009 óta az Atos informatikai (IT) vállalat vezérigazgatója.

Sylvie Goulard-t az EP-szakbizottságok azzal vádolták, hogy EP-képviselőként jogtalanul vett fel pénzeket egyik asszisztense után, aki valójában volt pártjának, a Modemnek dolgozott, és nem a képviselői tevékenységéhez kapcsolódó munkát végzett. Vitát váltott ki az is, hogy EP-képviselőként havi bruttó 10 ezer euróért a Berggruen Intézet nevű amerikai „agytrösztnek” is dolgozott tanácsadóként.

A brüsszeli testület leendő vezetője október elején új biztosjelöltet kért Magyarországtól és Romániától is az EP jogi bizottságában összeférhetetlenségre hivatkozva elutasított Trócsányi László és Rovana Plumb helyett. Magyarország Várhelyi Olivért, a brüsszeli állandó képviselet vezetőjét jelölte a posztra. Románia még nem nevezte meg egyértelműen új jelöltjét.

(2019. október 24. via hirado.hu)

Recep Tayyip Erdogan török elnök csütörtökön ismét azzal fenyegette meg az Európai Uniót, hogy amikor eljön az ideje, országa megnyitja a kapukat a menekültek előtt Nyugat felé – írja az MTI.
Erdogan az ankarai államfői palotában járási előljárók előtt felszólalva úgy fogalmazott: “amikor azt mondom, hogy megnyitjuk a kapukat, bepánikolnak. Ne pánikoljatok, amikor eljön az ideje, megnyílnak a kapuk. Gyerünk, nézzük meg, tartsatok el ti is százezreket. Pénzetek van, erősek vagytok, amikor száz ember érkezik Görögországba, telefonon kerestek minket. Itt 4 millió (menekült) van. Eltökéltek vagyunk.”

Törökország a közelmúltban hadműveletet indított Északkelet-Szíriában az általa terrorszervezetként kezelt Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ellen, amivel a későbbi célja az, hogy biztonsági övezetet alakítson ki a szíriai menekültek hazatelepítéséhez a “terroristáktól megtisztított” területre. A napokban Ankara először Washingtonnal, majd Moszkvával is megállapodott arról, hogy az YPG egy tűzszüneti időszak keretében 30 kilométeres mélységbe visszavonul a török-szíriai határtól, valamint elhagyja Tell-Rifát és Manbídzs térségét.

A török államfő emlékeztetett, hogy már Barack Obama korábbi amerikai elnök idején felvetette egy biztonsági övezet lehetőségét, miután emberek milliói nyújtottak be országában menedékkérelmet. Amikor arra kérték a nemzetközi közösséget, hogy vállaljon felelősséget, “pusztába kiáltott szó” lett belőle – mutatott rá Erdogan, hozzátéve, hogy csak “azt mondták, a világ egyetlen országa sem tett olyat, amit” Törökország. “A mézesmadzaggal azonban nem lakik jól az ember” – hangoztatta a török elnök.

Erdogan október 15-én a The Wall Street Journalban megjelent véleménycikkében leszögezte, hogy Törökország elérte a teljesítőképessége határait az országban tartózkodó menekültek ellátásában. Ankara az általa tervezett északkelet-szíriai biztonsági övezet létrehozásával legalább egymillió szíriai menekült hazatérését célozza, de ehhez nemzetközi segítséggel is számol.

Mindeközben az érvényben lévő tűzszünet ellenére a török védelmi minisztérium csütörtökön azt közölte, hogy az YPG “terroristái” drónnal, aknagránáttal és könnyűfegyverrel támadtak török felderítő és megfigyelő egységekre a szíriai Rász el-Ain térségében. A beszámoló szerint az incidensben öt katona megsebesült. A török hadsereg a jogos önvédelem keretében válaszolt a támadásra – tették hozzá.

(2019. október 24. via napi.hu)

Franciaország mereven elutasítja, hogy megkezdődjenek Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásai az EU-val. Elégtelennek látják az aspiráns országok reformkísérleteit, ráadásul magát csatlakozási folyamatot is szeretnék átalakítani. A franciák egyre inkább elszigetelődnek: a tagállamok nagy többsége felkínálná a tagság perspektíváját a a nyugat-balkáni országoknak, ami szerintük mindkét fél érdeke. A balkáni országok úgy érzik: ők elvégezték a házi feladatukat, például Észak-Macedónia megoldotta a névvitáját Görögországgal. Ezért egyre nő a türelmetlenség az EU-val szemben, melyet akár külső hatalmak is kihasználhatnak.

Az uniós miniszterek Luxemburgban tárgyaltak arról, hogy megkezdődhetnek-e az uniós csatlakozási tárgyalások Észak-Macedóniával és Albániával. Franciaország már a tárgyalások előtt kijelentette, hogy meg fogja vétózni a tárgyalások megindítását, mert Párizs nem tartja elégségesnek a két ország reformjait. Szerintük az Európai Uniónak épp elég problémája van a két balkáni ország nélkül is, ahol a korrupció és bűnözés aránya magasnak számít a többi EU-s országhoz képest. Emellett a francia Európa-ügyi miniszter Amélie de Montchalin szerint

EURÓPÁNAK MEG KELL REFORMÁLNIA A CSATLAKOZÁSI FOLYAMATOT, A TAGSÁGGAL KAPCSOLATOS TÁRGYALÁSOK „VÉGTELEN SZAPPANOPERÁJA” ELŐTT.
Ezzel a franciák egyre inkább elszigetelik magukat az EU-n belül, ugyanis a többi tagállam késznek mutatkozott arra, hogy elindítsák a hivatalos csatlakozási tárgyalásokat, csak Hollandia, Dánia és Spanyolország emelt kifogásokat Albániával szemben. Németország és Finnország kompromisszumot is javasolt: kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat, de csak egy bizonyos idő elteltével, sőt, az is elhangzott, hogy a két országról külön is szavazhatnának.

Az Európai Bizottság már a múlt évben jelezte, hogy az ő értékelésük szerint Albánia és Észak-Macedónia teljesíti a csatlakozási feltételeket, de a szavazást a tagállamok szintjén már kétszer el kellett halasztani néhány tagország ellenállása miatt. Minden tagállam szavazata szükséges ahhoz, hogy elkezdjék a belépési tárgyalásokat, tehát egyedül Franciaország is vétózhat.

A franciák inkább mélyítenék az integrációt a bővítés helyett
A francia álláspontra a „bővítési fáradtság” jellemző: egyre elterjedtebb a vélekedés, hogy már a 2004 óta történt bővítések is túl nagyszabásúak voltak, és túl hamar történtek. Ezzel arra is utalnak, hogy két új tagállam ellen is 7. cikk szerinti eljárás indult, és nagy arányban derült fény visszaélésekre az uniós támogatásokkal a 2004-ben csatlakozott országokban.

A franciák tartanak attól, hogy az új tagállamokkal az EU túlságosan „felhígul”, és elfordul a figyelem az integráció elmélyítésétől. Minél több tagja van az EU-nak, egyre nehezebb közös nevezőre jutni, melyre az is példa volt a napokban, amikor Magyarország egy ideig blokkolta az EU közös elítélő nyilatkozatát a török offenzíva esetében.

A németek szerint nem csak a Nyugat-Balkán, de az EU is sokat veszíthet
A német és az olasz fél értetlenül reagált a fejleményekre, szerintük a francia elutasítás rossz hatással lesz a tagjelölt államokra, ahol a tagság valós kilátásai nélkül például a jogállamiság megerősítéséhez szükséges reformok is akadozni fognak. Emellett a német álláspont szerint az EU számára is veszteséggel jár, ha elzárkóznak az új tagjelöltek elől:

AZ UNIÓS CSELEKVŐKÉPESSÉG HIÁNYÁBAN MÁS NAGYHATALMAK FOGNAK TERJESZKEDNI A RÉGIÓBAN.
Több ország térnyerése is érezhető: Oroszország dezinformációs kampányokat folytat, Kína autópályákat épít, amivel erősen eladósítja a célországokat, a Perzsa-öböl menti országok pedig iszlamista csoportokat pénzelnek Boszniában.

A német iparnak is hasznára válna egy újabb keleti bővítés: a kelet-közép európai munkaerőhiány és növekvő bérek miatt a német összeszerelő cégek olcsóbb célországok után nézhetnének egy jövőbeni uniós bővítés után.

Ha az EU nem jön, ők majd csinálnak valami hasonlót
Október elején Szerbia, Észak-Macedónia és Albánia miniszterelnökei a vajdasági Újvidéken megállapodtak egy országaik közti mini schengen létrehozásáról. Az uniós schengeni övezetet vették példának. Többek között azt javasolták, hogy a három balkáni ország polgárai személyazonossági igazolvánnyal is utazhassanak majd a másikhoz 2021-től. A csoportosulás nyitott a többi, nem uniós nyugat-balkáni ország számára is. A miniszterelnökök leszögezték, hogy ez nem kísérlet egy új Jugoszláva megalakítására, és a mini schengen nem helyettesítheti az EU-s integrációt, mely mindhárom országnak prioritás marad.

Észak-Macedóniának különösen keserű lehet az elutasítás, hiszen csak emiatt a döntés miatt még az ország nevét is megváltoztatták. Majdnem harminc évig folyt a névvita

Macedónia és Görögország között az egykori jugoszláv köztársaság neve miatt. A 2018-as történelmi jelentőségű Preszpa-megállapodás vetett véget a névvitának. Bár a megállapodás lakossági szinten népszerűtlen mindkét országban, Észak-Macedónia elérte vele a célját : Görögország valóban nem vétózta meg, hogy a balkáni ország elkezdje csatlakozási tárgyalásait az EU-val.

Bulgáriával is voltak olyan vitái Észak-Macedóniának, melyek az ország uniós ambícióit veszélybe sodorhatták volna. Bulgária egy húsz pontból álló, kemény feltételekkel teli listát küldött Észak-Macedóniának, azzal az üzenettel, hogy ha az egykori jugoszláv köztársaság teljesíti a feltételeket, számíthat Szófia pozitív értékelésére a csatlakozási tárgyalások végén. Főként történelmi, kisebbségi és nyelvi vitákról van szó a két ország között: különösen megosztó Bulgária nézete, miszerint a macedón nyelv a bolgár egyik dialektusa. Végül a bolgár parlament csütörtökön megszavazta, hogy támogatni fogják a csatlakozási tárgyalások elkezdését Észak-Macedóniával.

A visegrádi országok az egyik legelkötelezettebbek a nyugat-balkáni országok EU-s tagsága mellett. A V4-es külügyminiszterek kiadtak egy közös nyilatkozatot, amelyben sürgették a csatlakozási tárgyalások megkezdését Észak-Macedóniával és Albániával. A külügyminiszterek szerint az EU-tagság egyrészt felgyorsítaná a szükséges reformokat a nyugat-balkáni országokban, másrészt növelné az életszínvonalat is ezekben az államokban.

Jelenleg Szerbia áll a legközelebb a rendes EU-s tagsághoz, ők már 2014-ben elkezdték a csatlakozási tárgyalásokat az unióval. Kijelölt céljuk 2025-re csatlakozni az EU-hoz, de a Koszovóval való feszült viszony miatt ez a céldátum is kitolódhat. A szerb példa mutatja, hogy a csatlakozási tárgyalások elkezdésétől rögös út vezet a tagállammá válásig, egy ilyen folyamat több évig is eltarthat. A tárgyalások elkezdésekor egy átvilágítási folyamat a következő lépés, amelyben az EU azt vizsgálja, milyen lépéseket tett az aspiráns ország afelé, hogy képes legyen betartani a szerteágazó uniós előírásokat a jogi rendszer átalakításától a belső piacba való integrálódásig.

(2019. október 16. via idnex.hu)

November 20-21-ig Zágrábban lesz az Európai Néppárt következő kongresszusa. Donald Tusk, az Európai Tanács leköszönő elnöke, volt lengyel miniszterelnök indulni fog az EPP elnöki címéért, és jelenleg ő az egyetlen jelölt – írta meg a belga De Standaardre hivatkozva az Euronews.

Az Euronews brüsszeli forrásától úgy tudja, hogy a zágrábi találkozóig biztosan nem döntenek a Fidesz néppárti tagságáról, és a három tagú bölcsek tanácsának a jelentése sem fog előbb elkészülni. Manfred Weber néppárti frakcióvezető a múlt héten Zsíros Sándor, az Euronews brüsszeli tudósítójának a kérdésére csak annyit mondott, hogy a Fidesz tagsága továbbra is “fagyasztva van”, és hogy amíg nincs fejlődés Magyarországon, ez így is marad.

Tusk tavaly novemberben Helsinkiben, anélkül, hogy nevesítette volna, komoly kritikát fogalmazott meg Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel és politikájával szemben – emlékeztet az Euronews. Tusk szerint nem kereszténydemokrata az, aki „ellene van a jogállamiságnak és a független igazságszolgáltatásnak, aki nem szereti a szabad sajtót és a civil szervezeteket, aki tolerálja az idegengyűlöletet, a homofóbiát és a nacionalizmust és az antiszemitizmust. Tusk értékrendje szerint azok sem kereszténydemokraták, akik Putyint támogatják és Ukrajnát támadják.

(2019. október 21. via index.hu)

Közös választási listán, egy választási párt keretében indul a jövő február végére kitűzött szlovákiai parlamenti választáson a Magyar Közösség Pártja (MKP), a Most-Híd szlovák-magyar vegyes párt és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) – jelentették be pénteken az érintett pártok tárgyalódelegációi.
Közös nyilatkozatuk szerint közel egyhetes intenzív tárgyalássorozat eredményeképpen sikerült megállapodniuk, miután az MKP Országos Tanácsa szombaton jóváhagyta, hogy újrakezdi a tárgyalásokat a Bugár Béla vezette Most-Híddal egy egységes magyar választási lista létrehozásáról.

Az egyezséget a három párt elnökségének még jóvá kell hagynia, erre várhatóan a jövő héten kerül majd sor.

A megállapodás lényege, hogy az érintettek a 2020-as szlovákiai parlamenti választáson egy közös választási párt listáján indulnak. Ezt a trió legkisebb pártja az MKDSZ hozza létre, Régiók Pártja Híd MKP néven. Ez a megoldás azért lehet hatékonyabb egy választási koalíciónál, mert míg az előbbinek a voksok 5 százalékát kell megszereznie a parlamentbe jutáshoz, addig a koalíciós lista esetében 7 százalék a bejutási küszöb. Az elmúlt hónapokban nyilvánosságra hozott felmérések szerint mind az MKP, mind pedig a Most-Híd támogatottsága 3,5-4 százalék körül mozog. Az MKDSZ kimutatott támogatása ennél jelentősen alacsonyabb.

A hármas formáció pártelnökei abban is megegyeztek, hogy egyikük sem áll majd a választási lista élén, hanem közös megegyezés alapján választanak listavezetőt.

Emellett “a pártok közös kampánystábot és választási programot hoznak létre. A listára kerülők el kell, hogy fogadják a pártok értékrendbeli különbségeit, és egymás ellen nem kampányolhatnak. A felek kvótát biztosítanak egyéb nemzetiségű jelöltek számára is.” A parlamentbe bejutó képviselőik pedig közös frakciót hoznak létre – olvasható közös sajtóközleményükben.

A tervek szerint, ha mindezt a pártok elnöksége is jóváhagyja, egyeztetéseket kezdenek majd más magyar pártokkal is az egységes lista további bővítéséről.

E tekintetben leginkább a Most-Hídból kilépett Simon Zsolt által vezetett, kevesebb mint fél százalékos támogatottságú Magyar Fórum jöhet még szóba, illetve a még bejegyzésre váró, Összefogás elnevezésű formáció, amelyet eredetileg ugyancsak a felvidéki magyar közös képviselet megteremtésének szándékával hoztak létre idén szeptemberben.

(2019. október 21. via vajma.info)

Németország betiltotta a Törökországba irányuló fegyverexportot, miután Ankara támadást indított a Szíria északi részét ellenőrzés alatt tartó, Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ellen – írta a Bild am Sonntag című német lap szombaton Heiko Maas német külügyminiszterre hivatkozva.
„Az északkelet-szíriai török katonai offenzíva miatt a szövetségi kormány úgy döntött, hogy nem engedélyezi azoknak a hadieszközöknek az exportját, amelyeket Törökország Szíriában vethet be” – mondta el a német diplomácia vezetője.

Maas emlékeztetett arra, hogy Berlin 2016-ban már szigorított a Törökországba irányuló fegyverexporton, a 2018 elején a szíriai Afrín ellen indított török offenzíva után pedig fokozódott ez az irányvonal. Eddig azonban nem került sor a fegyverexport felfüggesztésére.

Németország 2018-ban csaknem 243 millió euró (több mint 80 milliárd forint) értékben exportált fegyvereket Törökországba. Ez a német fegyverexport mintegy harmadát tette ki – írta honlapján a Bild am Sonntag.

Az idei év első négy hónapjában Ankara 184,1 millió euró (csaknem 61 milliárd forint) értékben vásárolt fegyvereket Németországtól. Ezzel a NATO-tag Törökország a tavalyihoz hasonlóan Berlin első számú partnerének számít a fegyverexport terén.

A török hadsereg és helyi szövetségese, a Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) ellenzéki fegyveres csoport Béke Forrása fedőnéven október 9-én hadműveletet indított Északkelet-Szíriában a Törökország által terrorszervezetnek minősített, Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia, valamint az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet ellen. Az offenzíva deklarált célja az, hogy elhárítsa a Törökország déli határát Ankara szerint fenyegető terrorveszélyt, továbbá egy biztonsági övezetet létrehozva elősegítse a Törökországban tartózkodó szíriai menekültek hazatérését.

(2019. október 12. via magyarhirlap.hu)

German Foreign minister Heiko Maas gives a joint press conference with President of Commission Jean Claude Juncker (unseen) after their bilateral meeting on April 13, 2018 at the EU headquarters in Brussels. / AFP PHOTO / JOHN THYS

Megnyerte a vasárnapi lengyel parlamenti választásokat és akár egyedül is kormányt alakíthat az eddig kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt, mely az urnazárás után közölt exit pollok szerint a szavazatok 43,6 százalékát kapta meg, miközben a fő ellenzéki erő, a Polgári Koalíció (KO) a voksok 27,4 százalékára tett szert.
A részvételi arány rekordmagas, 61,1 százalékos volt.

Az Ipsos által a választóhelyiségeket elhagyók körében végzett felmérések szerint a második legnagyobb ellenzéki erővé nőtte ki magát a voksok 11,9 százalékával az a baloldali szövetség, amely a posztkommunista Baloldali Demokratikus Szövetségből (SLD), valamint kisebb balliberális tömörülésekből, köztük a Tavasz (Wiosna) nevű balliberális pártból áll.

Az ötszázalékos bejutási küszöböt átlépte még a Lengyel Parasztpárt (PSL), valamint a vele közös listán induló, rendszerellenes Kukiz’15 mozgalom alkotta szövetség, melyre 9,6 százalék szavazott. Bejutott a voksok 6,4 százalékával a nemzeti radikális pártok szövetsége, a Konföderáció (Konfederacja) is.

A PiS-nek a 239 mandátummal önálló többsége lehet a 460 fős alsóházban. Ha a végleges eredmények is az exit polloknak megfelelően alakulnak, a pártnak több mandátuma lesz, mint az előző, 2015-ös választáson (235 mandátum).

Az exit poll-eredményekre reagálva Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke leszögezte: pártjának „az ellene irányuló hatalmas front dacára is győznie sikerült”. Amennyiben az exit poll beigazolódik, „újabb négyévnyi nehéz munka vár ránk” – tette hozzá Kaczynski.

Mateusz Morawiecki kormányfő megköszönte a választási részvételt azoknak is, akik nem a PiS-re szavaztak. A választási eredmény arra kötelezi a kormánypártot, hogy a következő években kulcsfontosságú lépéseket tegyenek a jóléti állam megteremtése felé – jelentette ki.

A KO-t vezető Polgári Platform elnöke, Grzegorz Schetyna kilátásba helyezte, hogy pártja a parlamentben az ellenzéki tömörülések együttműködésére fog törekedni. Bizakodásának adott hangot, hogy az ellenzék győzni fog a jövő évi elnökválasztáson. „Mindazoknak, akik nagy győzelemről, a domináló fölényről álmodtak, (…) azt akarom mondani: Varsó nem lesz Budapest” – jelentette ki Schetyna, utalva ezzel a lengyel és a magyar kormánypárt eddigi együttműködésére.

A választás hivatalos eredményeit feltehetőleg kedden teszik közzé, hétfőn pedig ismertethetik az ötszázalékos választási küszöböt átlépő tömörülések listáját.

(2019. 10. 13. via magyarhirlap.hu)