Klaus Iohannis eddigi államfő óriási különbséggel nyerte a romániai elnökválasztás vasárnap tartott második fordulóját, és a következő öt évben is a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) által támogatott politikus lesz Románia elnöke. A Hotnews.ro szerint a szavazókörök 98 százalékának feldolgozottsága alapján Iohannis 65 százalékon áll, míg Dăncilă 35 százalékot ért el. Az első exit pollok is hasonló különbséget jeleztek előre.
A választási részvétel 49,87 százalékos volt, magasabb, mint a november 10-i első fordulóban (47,66 százalék). Újabb rekordot döntött a külföldön szavazó románok részvétele, már minden tizedik szavazatot külföldön adtak le (közöttük az elsöprő többség Iohannist támogatta). A magyar többségű megyékben volt a legalacsonyabb a részvételi arány a második fordulóban.
Előzetesen is a korrupcióellenes küzdelmet és normális Romániát ígérő Iohannis volt a toronymagas esélyes, inkább csak a győzelmének a várható mértéke volt a kérdés. Az első fordulót 37,6 százalékos eredménnyel nyerte Iohannis, Dăncilă 22,7 százalékkal jutott tovább a második helyen.
Iohannis egyébként is jobb esélyeit az is növelte, hogy az első fordulóban kiesett jelöltek közül beállt mögé Dan Barna, az USR-PLUS liberális pártszövetség 14,7 százalékkal harmadik helyen végzett vezetője, és a Traian Băsescu volt elnökhöz köthető Népi Mozgalom jelöltje, Theodor Paleologu is. Arra egyik kiesett jelölt sem szólított fel, hogy szavazói Dăncilăt támogassák.
Iohannis győzelmi beszédében megköszönte mindenkinek a részvételt, külön kitérve a külföldön szavazókra. „Egy modern, európai, normális Románia nyert ma” – jelentette ki. Mint mondta, ez a Szociáldemokrata Párt (PSD) legsúlyosabb elnökválasztási veresége az elmúlt 30 évből. Azt ígérte, hogy mindenki elnöke lesz majd. Viszont már a jövőre rendezett választásokra is utalt. „Fontos csatát nyertem meg, de a háborút még nem nyertük meg. El kell menni szavazni a helyhatósági, és a parlamenti választásokon is” – mondta.
Dăncilă beszédében úgy értékelte az eredményt, hogy sikerült visszaszerezniük szavazatokat a májusi európai parlamenti választásokhoz képest, amin komoly veszteségeket szenvedtek el, és csak 23,4 százalékon végeztek. Azt ígérte, hogy erre alapozva mindent megtesznek majd, hogy megnyerjék az önkormányzati és a parlamenti választásokat.
Az elnökválasztás mindent eldöntő második fordulóját másfél hónappal a szociáldemokrata kormány bukása, és három héttel a Iohannis volt pártjához, a PNL-hez tartozó Ludovic Orban miniszterelnök kisebbségi kormányának beiktatása után tartották.
A 2014-ben megválasztott Iohannis egész első ciklusát leginkább a szembenállása határozta meg a korrupciós vádakkal szembenéző, de a 2016-os parlamenti választást is megnyerő szociáldemokratákkal. A kampányban azt képviselte, hogy ő védte meg Romániát az összeomlástól, és megakadályozta, hogy kormányzása idején a „korrupt politikusait védő” PSD átalakításaival maga alá gyűrje az igazságszolgáltatást. Iohannis a májusi európai parlamenti választások előtt bejelentette, hogy a szavazás időpontjával egyidőben korrupcióellenes népszavazást ír ki, és a korrupcióellenes jelszavakkal ezúttal is sikerült megmozgatnia a választókat.
Ludovic Orban kormányának céljaira is reflektálva azt ígérte, hogy egy modern, „normális Romániát” akarnak kiépíteni, ami betartja a jogrendet, tiszteletben tartja az ország vállalásait az EU és az Egyesült Államok felé, és alapvetően nyugat-európai irányultságú, az ottani középosztálybeli standardot veszi alapul. Iohannis támogatói szerint megtartotta az ország nyugati irányultságát a külpolitikában, támogatta a korrupcióellenes intézkedéseket, és sokszor felszólalt a populista politika ellen.
Ellenzői szerint azonban kevés konkrét eredményt tud felmutatni, és többen nem tartják elég karizmatikus politikusnak. A felmérésekben látszó előnye mellett az államfő nem nagyon kockáztatott, ami miatt voltak, akik az elmúlt évtizedek legunalmasabb elnökválasztási kampányaként jellemezték az elmúlt heteket. Iohannis kampányát többen bírálták a két forduló között is, amiért – ahogy az első forduló előtt sem ment bele jelöltvitába – ezúttal sem volt hajlandó kiállni vitázni Dăncilăval, helyette egy sajtótájékoztatón lehetett tőle kérdezni.
Dăncilă már hónapok óta nehéz helyzetben volt miniszterelnökként, aztán pedig pártelnökként is. A korábbi PSD-elnök Liviu Dragneát az EP-választás másnapján ítélték letöltendő börtönbüntetésre , majd a pártból kiugró képviselők után addigi koalíciós partnere, az ALDE kilépése után Dăncilă kormánya október 10-én elveszítette a bizalmi szavazást a parlamentben.
Dăncilă azóta próbálta összefogni a szociáldemokraták egyébként még mindig népes szavazóbázisát, és végül az első fordulóban az előzetes felméréseknél jobban szerepelt. Az előző kormány szociális intézkedéseivel, a nyugdíjak és fizetések emelkedésével, a gazdasági növekedéssel próbált kampányolni. Az üzeneteiben jelentős hangsúlyt kapott a nemzeti büszkeség is, emellett azzal is próbált riogatni, hogy megint olyan idők jöhetnek, amikor a hatalom egy ember kezében összpontosul, vagyis Ludovic Orbant lényegében Iohannis emberének titulálta.
A vasárnapi eredmény után azonban Dăncilă pozíciója is kérdésessé vált. Az Adevarul.ro vasárnap este arról írt, hogy a szociáldemokraták között felmerült, hogy eltávolítanák a pártelnöki posztjáról. A Krónika szerint Dăncilă ezekre a hírekre reagálva arról beszélt az Antena 3 hírtelevíziónak, hogy nem mond le a PSD éléről, ha a pártból valaki le akarja váltani, akkor össze kell hívni a kongresszust.
A Krónika szerint Iohannis a második forduló előtt jelezte, hogy számít az őt 2014-ben támogató magyar választók szavazataira is, akik hozzájárultak öt évvel ezelőtt a sokkal esélyesebbnek tartott Victor Ponta akkori szociáldemokrata kormányfő elleni győzelméhez. A magyar választók a második fordulóban azonban tömeges távolmaradásukkal jelezték, hogy csalódtak az újrázni készülő államfőben, és Dăncilăt sem tartják alkalmasnak az államfői tisztségre, írja az MTI. A magyar többségű megyékben a részvétel fele volt az országos átlagnak: Hargita megyében a jogosultak 22,9, Kovászna megyében 25,9 százaléka adta le voksát.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetője, Kelemen Hunor az első fordulóban közel 4 százalékos eredményt ért el. Azt mondta, a második fordulóban egyik jelöltet sem tudja az RMDSZ hivatalosan támogatni, ezért a magyar választók lelkiismeretére bízza, hogyan szavaznak. A Krónikának hozzátette, hogy ha nehezen is, de személyesen Iohannisra fog szavazni.
Vasárnap este az MTI szerint Kelemen Hunor is gratulált Iohannisnak a második mandátumához, és reményét fejezte ki, hogy elnöksége következő öt éve változást fog hozni a korábbi öthöz képest, és „többet fordul a jövő felé, a polgárok felé, a közösségek felé, több tiszteletet kapnak tőle az emberek és a magyar közösség is”. Szerinte Iohannis elmúlt öt éves teljesítménye elmaradt attól, amit a magyarok elvártak tőle, és egyik jelölt sem szólította meg igazán a magyar választókat, csak a kampány végén kérte a szavazataikat.
A román államfő jogkörei korlátozottak, de Iohannis az új ciklusát már úgy kezdheti meg, hogy ezúttal a szintén PNL-es Ludovic Orban kormányával kell majd együtt dolgoznia. Ez első körben fontos kinevezéseknél számíthat: a Reuters szerint Iohannis az elmúlt időszakban blokkolta, hogy a PSD-kormány új legfőbb ügyészt jelöljön, vagy új embert ültessen a tavaly a korrupcióellenes ügynökség (DNA) éléről leváltott – azóta az európai ügyészség vezetőjének megválasztott – Laura Codruta Kövesi, és az októberben a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság (DIICAT) éléről a caracali ügy miatt lemondott igazgató helyére.
AZ ELNÖKVÁLASZTÁS AZONBAN AZÉRT IS FONTOS VOLT, MERT INNENTŐL AZ LESZ A LEGNAGYOBB KÉRDÉS, HOGY RENDEZNEK-E ELŐREHOZOTT VÁLASZTÁST MÉG A 2020 DECEMBERÉBEN ESEDÉKES PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK ELŐTT.
Ludovic Orban ugyan kisebbségi kormányt vezet, azonban várhatóan el tud így lavírozni egy ideig. A korrupcióellenes kérdések mellett az infrastrukturális fejlesztések, az egészségügyi reform fontos ügyek még a választóknak, és az EU-ban igazságügyi tervei miatt keményen bírált PSD-vel szemben a Iohannis által is támogatott Orban kormánya várhatóan jobban próbál majd kapcsolódni az EU-s vezető irányzatokhoz.
Sokat számíthat, hogyan alakul a PNL és a Barna vezette USR-PLUS támogatottsága a felmérésekben. Barna korábban már márciusra előrehozta volna a szavazást, a PNL-nek azonban ez elsősorban akkor érdeke, ha jelentősen erősebb tudna lenni az USR-PLUS-nál – és ha már meghozott egyes kormányzati intézkedéseket.
Az elnökválasztás után ezzel párhuzamosan az is az egyik nagy kérdés lesz, hogy mi történik a darabjaira esett baloldallal. Dăncilă helyzete mellett az sem világos, hogyan viszonyul majd egymáshoz a PSD és a kilépett Ponta-féle PRO Romania párt. A jobboldalnak összességében az az érdeke, hogy azelőtt legyen választás, hogy a továbbra is fontos szavazóbázissal bíró baloldal valahogy elkezdené újraépíteni magát.
Mint korábban is írtuk, az biztos, hogy kicsit több mint egy éven belül mindenképpen lesz parlamenti választás, és a közbevetett júniusi önkormányzati választással azt is borítékolni lehet, hogy a román politika jó ideig kampányüzemmódban ragad majd.
EZT MEGERŐSÍTETTE IOHANNIS, ÉS DĂNCILĂ VASÁRNAP ESTI BESZÉDE IS, AMIBEN MÁRIS A JÖVŐ ÉVI VÁLASZTÁSOKRA UTALTAK ELŐRE.
(2019. november 25. via index.hu)
