Boldog Karácsonyt és sikerekben gazdag új évet kívánunk minden kedves barátunknak, üzleti partnerünknek Magyarországon és szerte Európában.
Odze György igazgató és a Tihany Center csapata
Monthly Archives: december 2019
Mi a fene történt Nagy-Britanniában?
A brexit véghezvitelét hirdető Boris Johnson kormányfő és konzervatív pártja elsöprő győzelmet aratott a csütörtöki brit parlamenti választásokon. Bár nem túl népszerű, és pártja támogatottsága sem nőtt, a brexitpártiak mozgósítására és a kiábrándult munkások trumpi taktikát követő megszólítására épülő stratégiája bejött, és a Munkáspártot vezető Jeremy Corbyn elutasítottsága is a malmára hajtotta a vizet. Ettől függetlenül a furcsa, munkás-elit koalíció nem biztos, hogy kitart, és a brexit sem lett könnyebb.
2016 júniusában, amikor a britek megszavazták, hogy kilépnek az Európai Unióból, a kontinens maradék része hátrahőkölve hüledezett, hogy mit csinálnak ezek a hülyék.
Azóta eltelt három és fél év, és a brexit mint folyamat egy teljes politikai komédiába fulladt, miután kiderült, hogy kilépni nem is egyszerű, nem is jó, és egyes vetületeiben meg kifejezetten fából vaskarika.
ENNEK ELLENÉRE CSÜTÖRTÖKÖN A BRITEK MÉG EGYSZER NAGY TÖBBSÉGET SZAVAZTAK A BREXITNEK.
Legalábbis nehéz máshogy értékelni, hogy a brexit véghezvitelével kampányoló Boris Johnson miniszterelnök vezette Konzervatív Párt hatalmas választási győzelmet aratott a brit parlamenti választásokon, miközben a fő ellenzéki erő, a Munkáspárt összezuhant, a bentmaradáspárti Liberális Demokraták pedig törpepárt maradtak.
Ezzel nagyjából biztossá vált a brexit, bár a pontos részletekről további, problémásnak ígérkező tárgyalások kezdődnek majd jövő tavasszal. A piacok (egyelőre) örülnek az eredménynek, a baloldal romokban, az okokról pedig vélhetően hónapokig vitatkoznak majd a brit és nemzetközi sajtó véleményoldalain, bár Johnson sikerének főbb okai azért nagyjából láthatók. Az már annál kevésbé, hogy a jövőben hogy lesz képes egyben tartani a számos ellentmondásra épülő választási koalícióját.
Áttörték a vörös falat
A Konzervatív Párt országosan a voksok 43,6 százalékát kapta, ezzel 364 képviselői helyet szerzett a 650 fős parlamentben – köszönhetően annak, hogy Nagy-Britanniában kizárólag egyéni körzetekben, egy fordulóban, egyszerű többséggel választják a képviselőket. A Munkáspárt 32,2 százalékkal csupán 203 mandátumra volt jó, 59 helyet vesztett az előző, 2017-es választás óta, szemben a toryk 47 helyes pluszával.
A Skóciát letaroló (országosan mindössze 3,9 százalékot szerző) Skót Nemzeti Párt 13 hellyel növelte frakcióját, és 48 mandátumot szerzett, a brexitellenes Liberális Demokraták népszerűsége viszont hiába ugrott meg a nyáron, decemberre visszaestek, és 2017-hez képest egy helyet veszítettek, mindössze 11 képviselőjük lesz a parlamentben. A zöldek csak 2,7 százalékot kaptak, a jelek szerint tiszavirágéletű Brexit Párt 2 százalékot, előbbinek ezzel egy mandátuma lett, utóbbi nem jutott be. A részvétel 67,3 százalék volt.
Hogy mennyire súlyos a konzervatívok győzelme, azt a “vörös fal” áttörése jelzi a legjobban. Ez a megnevezés a Munkáspárt hagyományos hátországát jelenti az ország középső és északi részén, olyan területeket, ahol évtizedek óta nem választottak tory képviselőt.
Csütörtökön egy sor ilyen munkásosztálybelinek tartott körzetben nyertek a konzervatívok, köztük egykori északi bányavidékeken, ahol mindig is utálták a torykat (különösen mióta Margaret Thatcher szétverte a szénipart), és olyan jelképesnek számító körzetekben, mint Tony Blair munkáspárti exkormányfő és Tom Watson nemrég távozott munkáspárti alelnök egykori választókerülete. A párt egy veterán képviselője, a 87 éves egykori bányász Dennis Skinner például 49 év után bukta el körzetét; volt, ahol 18 százalékpontot javítottak a toryk a legutóbbi, 2017-es választás óta.
Megdolgozta a munkásokat
Ez részben Boris Johnson stratégiájának sikerét jelzi. Johnson kifejezetten rossz megítélésű jelölt volt, pártja támogatottsága is alig nőtt (2017-hez képest 1 százalékponttal), és a brexit sem lett népszerűbb (nagyságrendileg ma is a brit társadalom fele-fele támogatja és ellenzi). Viszont a brexitpártiakat sikerült a korábbiaknál nagyobb arányban a toryk oldalára állítania, amihez az kellett, hogy Johnson alatt
A HAGYOMÁNYOSAN ELITISTA, PIACPÁRTI KONZERVATÍV PÁRT ELKEZDETT ÉLÉNKEBBEN NYITNI BREXITPÁRTI MUNKÁS RÉTEGEK FELÉ:
részben a közszolgáltatások javításának és a gyengélkedő ipari szektorok megsegítésének (hagyományosan baloldali) ígéretével, a klasszikus rendpárti szlogenekkel és a bevándorlással szembeni félelmek felkorbácsolásával sikeresen lenyúlta a Munkáspárt bázisának egy számottevő szeletét. Végső soron azt a receptet követte, amellyel a republikánus Donald Trump győzni tudott az Egyesült Államok hagyományosan demokrata párti iparvidékein.
A brexit és Trump sikerét sokan a lecsúszó munkásrétegek elittel szembeni (illetve kölcsönös) bizalomvesztésével azonosították. A The Economist ezzel szemben azzal érvel, hogy a brit szavazóknak a gazdasági helyzet helyett meghatározottabbá vált a kulturális háttér; más szóval egy jelentős réteg élesen elutasítja a baloldal és a jobbközép egyre liberálisabb társadalmi elképzeléseit.
Johnsonnak a gazdasági és kulturális félelmek felkorbácsolásával és az azokra adott populista válaszaival sikerült egy meglepően tág, gazdag-szegény, munkás-elit választási koalíciót összehoznia. Bár a kalandos úton az ország élére került brexitpárti miniszterelnököt sokan hajlamosak politikai bohócként kezelni, a jelek szerint alulbecsülték őt és a mögötte álló cinikus konzervatív stratégákat.
Az eredmény másik potenciális fő magyarázata a Munkáspárt saját kálváriája. A baloldal a modern brit politikatörténet legnépszerűtlenebb vezetőjével vágott neki a választásnak: a Jeremy Corbyn munkáspárti pártelnököt támogatók aránya felmérések szerint 2019 során végig 20 százalék körül mozgott, miközben az őt elutasítóké 60 százalék körül.
A neomarxista Corbyn mindig is megosztó személyiség volt. A párt mérsékelt szárnya 2015-ös megválasztása óta ekézte, és többször megpróbálta elmozdítani, sikertelenül. Jellemző, hogy a 2016-os brexit-népszavazás után indított bizalmatlansági indítványt a parlamenti frakció 172 tagja támogatta és csak 40 ellenezte; ám nem sokkal később Corbynt a párttagság 60 százaléka választotta újra. Emögött az újbaloldali Momentum mozgalom (ennek semmi köze a magyar Momentumhoz) aktivistahálózatának és a szakszervezeteknek a támogatása állt. Ők azt hirdették, hogy a Munkáspártnak fel kell hagynia a Tony Blair alatti piacbarát centrista politikával, és vissza kell térnie baloldali gyökereihez.
Ez sikerült, azonban a hatalomtól ezzel csak messzebb kerültek. Kommentátorok hosszú sora értékelte a párt vereségét a balos fordulat bukásaként, azzal érvelve, hogy a brit választóknak túl radikális volt az államosítást, állami lakásépítést, a gazdagok megadóztatását, a közszféra béreinek jelentő emelését, ingyen internetet és oktatást hirdető programja. A balközép kommentárok szerint ha nem is az ígéretek “radikalizmusával” volt a baj, de tény, hogy rengeteg mindent beígértek, ami a jelek szerint már kicsit sok volt a választóknak.
Eközben a Munkáspártot és magát Corbynt is végig az antiszemitizmus vádja kísérte a kampányban, és a bírálatokra nem tudtak megnyugtató választ adni. Corbyn pedig arra sem számíthatott, hogy karizmája majd kisegíti a belső és külső támadások közepette, hiszen a néhány hangos kivételtől eltekintve nem a nagypofájú tagjairól híres brit parlamentben is ő az egyik legsótlanabb figura.
A brexitről is beszélhettek volna
Az sem segített sokat a Munkáspárton, hogy nem igazán volt egységes brexit-stratégiájuk, és vezetőjük semmit nem tudott mondani a brit politika legfontosabb kérdéséről. Eközben Boris Johnson egyszerű és egyértelmű szlogennel a végeláthatatlan brexitmizéria gyors és határozott lezárását állította kampány központjába. A liberális demokraták pedig pont ellenkezőleg, a brexit elutasítására álltak rá, és ezzel néhány százalékot lecsippentettek a Munkáspárt bázisából – a kormánypártot pedig az ellenzéki szavazatok megoszlása is nagyban segítette.
Corbyn a Munkáspárt hagyományosan EU-ellenes balszárnyáról jön, amely a globalizáció és a rablókapitalizmus támogatójának tartja, és ezért ellenzi az európai integrációt. Pártja jelentősebb része viszont pont ellenkezőleg, a piacpárti konzervatívok ellensúlyaként, a munkajogok védelmezőjeklnt és üzleti szabályozások leépítésének gátjaként (is) tekintett az EU-ra. Ez a kettősség végig hátráltatta a Munkáspártot: jellemző, hogy bár a párt nagy nehezen beállt egy második népszavazás ígérete mögé, Jeremy Corbyn ezután is arról beszélt, nincs álláspontja a kilépésről.
A BBC FELMÉRÉSEI SZERINT A MUNKÁSPÁRT MIND A BENTMARADÁSPÁRTIAK, MIND A KILÉPÉSPÁRTIAK KÖRÉBEN HITELÉT VESZTETTE.
A 2016-ban erősen a brexit mellett szavazó körzetekben 10,9 százalékot, az erősen a brexit ellen voksoló helyeken 6,3 százalékot rontott a párt eredményén. A konzervatívok ezzel szemben a brexitpárti körzetekben 6,1 százalékot javítottak, és a brexitellenes helyeken is csak 2,8 százalékot buktak.
A Munkáspárt brexit-skizofréniáját jól jelzi a balos Guardian egy publicistájának kusza jegyzete, amely szerint ahhoz, hogy megtartsa hagyományos hátországát, a Munkáspártnak “tiszteletben kellett volna tartania a népszavazás eredményét, egy balos brexit tervével kellett volna ellentartania a szélsőjobbos brexitnek, és a bentmaradáspártiakat meg kellett volna hagynia a liberális demokratáknak”. Ugyanakkor az is tény, hogy a Munkáspárt “táborának gerincét most már a bentmaradáspártiak adják”, úgyhogy talán hasznos lett volna nagyobb figyelmet fordítani az ő elképzeléseikre, mintsem Boris Johnsonra hagyni a brexit-téma leuralását.
Szakadoznának a végek
Corbyn a brutális vereség után közölte, nem ő fogja vezetni a pártot a következő voksoláson, egyelőre viszont nem mond le, a vereséget követő “értékelés időszakában” marad a Munkáspárt élén. Hogy a vereség kiértékelése mennyire lesz őszinte, azt még korai lenne latolgatni, mindenesetre Corbyn nyilatkozatában arról beszélt, hogy a párt programja igenis “rendkívül népszerű” volt, és felemlegette a hagyományos balos sérelmeket is, miszerint mindenről az ellenséges jobboldali média tehet.
Ettől függetlenül a Munkáspárton belül azonnal megindult az egymásra mutogatás, egyes képviselők már most nekiestek a pártelnöknek. Mivel a párt tagságában továbbra is többségben vannak a Corbyn mögött álló balos aktivisták, a 2015 óta tartó belháború egyhamar nem valószínű, hogy véget ér.
Ha a parlamentben nem is, a végeken lehetnek kellemetlen percei Johnsonnak. Bár Walesben javítottak a konzervatívok, még mindig munkáspárti többség van, Skóciában pedig tarolt a balos-függetlenségpárti Skót Nemzeti Párt (59 helyből 48-at nyertek meg), amelynek vezetője, Nicola Sturgeon újabb skót függetlenségi népszavazás kiírását sürgette.
Nem tett jót a voksolás az északír unionistáknak sem, akik eddig a mérleg nyelve voltak a parlamentben, de az ír-északír határ körüli viták meggyengítették őket, több hagyományosan erős körzetüket is elbukták. Angliában tehát hiába ment nagyot, Johnson a többi brit terület eredményeinek nem örülhet. Bár ez egyelőre minimum távoli spekuláció, de ez eredmény erősítheti azokat a hangokat, amelyek szerint a brexit hosszabb távon az Egyesült Királyság szétesésével járhat.
Eljön az igazság pillanata
Mindazonáltal a voksolás után nemcsak a Munkáspártnak jön majd el a kijózanodás ideje. A “véghez visszük a brexitet” szlogen ellenére ugyanis végső soron most kezdődik csak a brit uniós kilépés igazán nehéz része: ha sikerül végre szentesíteni magát a kilépés tényét, Londonnak és az EU-nak meg kell állapodnia jövőbeli kereskedelmi kapcsolatainak részleteiről, azaz kötniük kellene egy gazdasági és kereskedelmi megállapodást is.
Brüsszel várakozásai szerint erről 2020 márciusában indulhatnak tárgyalások, és elvben 2020 végéig meg kellene állapodni a részletekről. Ez azonban rendkívül ambiciózusnak tűnik mind a brexit eddigi menete, mind az EU és más országok közti kereskedelmi szerződések története alapján. Utóbbiak letárgyalása jellemzően 5-6 évet (vagy többet is) igénybe szokott venni, és ratifikációjuk külön hosszú hercehurcát igényel, mivel a mélyebb szerződéseket a nemzeti parlamenteknek is jóvá kell hagyniuk.
A dolgot bonyolítja, hogy a brit konzervatívok pont azzal a jelszóval kezdeményezték annak idején a kilépést, hogy megszabaduljanak az uniós szabályozásoktól, az EU viszont a Reuters összefoglalója szerint egy jövőbeli szerződésben minimumszabályokat fog követelni a munkajog, a környezetvédelem és a versenyszabályok területén is.
MAGYARUL JÓ ESÉLLYEL ELÖLRŐL INDUL MAJD AZ A FAJTA HUZAVONA, AMELY EDDIG JELLEMEZTE A BREXITET:
egyrészt London és Brüsszel között, másrészt Nagy-Britannián belül az uniós piachoz való hozzáféréstől függő üzleti lobbicsoportok és az ideológiai alapon bármiféle uniós szabályt elutasító kriptokonzervatívok között. Persze a kereskedelmi tárgyalások esetében is lehetőség van halasztást kérni az EU-tól, de Boris Johnson vélhetően szeretné elkerülni ezt.
Szintén nem lesz egyszerű a helyzet az Európán kívüli világgal. Bár Donald Trump amerikai elnök leígérte a csillagokat is az égről Johnsonnak, egyrészt nem biztos, hogy hivatalban lesz, mire megállapodást kellene kötni a két ország között, másrészt egy amerikai–brit megállapodást legalább olyan nehéz lesz megkötni, mint a brit-EU-s paktumot, hiszen nemcsak Brüsszel, Washington is szereti ráerőltetni saját érdekeit a kisebb országokra. Hasonló a helyzet például Kínával: bár a britek az utóbbi időben próbáltak közeledni Pekinghez az anyagi haszon reményében, elemzők szerint politikailag és gazdaságilag is nehéz lenne egyszerre két lovat megülni, és az amerikaiakkal és Kínával is jóban lenni.
Mégis csak konzervatívok
Johnson a brexiten túlmenően klasszikus rendpárti konzervatív programmal indult, a terrorellenes törvények szigorítását, a rendőrség létszámának 20 ezer fővel való növelését, 10 ezerrel több börtönférőhelyet és egy, az ausztrálhoz hasonló, pontozáson alapuló bevándorlási rendszert ígért. De az ellenzék állandó vádjaira reagálva az egészségügy fejlesztését is beígérte, 2025-ig 50 ezer új nővért és hatezer háziorvost akarnak felvenni, vélhetően nagyrészt külföldről. 40 új kórházról is szó volt, bár az nem igazán világos, hogy erre honnan jönne a pénz.
A munkásosztály megszólításától függetlenül megmaradt a toryk piacpárti fókusza is, és a várakozások szerint Johnson alatt, a brexit után megkezdődhet az üzleti szabályozások lazítása. A jelek szerint az ingatlanberuházók, a kiskereskedelem és pénzügyi szektor eredményeinek is jót tehet a tory kormány, bár utóbbi számára örök kérdés, hogy a brexit után mennyire fog tudni hozzáférni az európai piachoz. A font erősödött a tory győzelem hírére, de még a nagyrészt a brexit által veszélyeztetett exportőrök részvényeit listázó londoni FTSE250 index is megugrott.
Egyes vélemények szerint a nagy tory győzelem a brexit élét is elveheti: Johnson meggyőző többség élén könnyebben tud eladni otthon egy esetleges “puhább” brexitet és kereskedelmi megállapodást. Az üzleti lobbik pont erre hivatkozva ha eufemizálva is, de egy üzletbarát, az uniós piachoz való hozzáférést előnyben részesítő megállapodást sürgettek a voksolás után.
Mindenesetre az uniós tárgyalások menetétől függetlenül az is biztos, hogy Johnsonnak hosszabb távon nehéz lesz egyben tartani unortodox választási koalícióját, kiváltképp, hogy nehéz lesz egyszerre eleget tenni az állami segítséget váró, lecsúszó munkás rétegek és a piacpárti politikát váró gazdasági elit igényeinek, ahogy az angol brexitpártiak és a skót, walesi és északír maradáspártiak kielégítéséhez is minimum további meglepő manőverekre lesz majd szükség.
(2019. december 13. vian index.hu)
Német diplomatákat utasított ki Oroszország
Nemkívánatos személynek nyilvánította a moszkvai német nagykövetség két munkatársát csütörtökön az orosz külügyminisztérium.
A tárcabekérette a német nagykövetet, és közölte vele, hogy a döntés a kölcsönösség elvén alapul.
A két német diplomatának hét napon belül kell elhagynia Oroszországot. Moszkva arra reagált, hogy a német kormány december 4-én nemkívánatos személynek nyilvánított két orosz diplomatát, arra hivatkozva, hogy az orosz hatóságok nem működtek kellőképpen közre egy augusztus 23-án Berlinben elkövetett gyilkosság felderítésében, amelynek áldozata orosz sajtóforrások szerint egy georgiai állampolgárságú csecsen emigráns, Zelimhan Hangosvili, egykori lázadó harctéri parancsnok volt. A gyilkosság gyanúsítottja egy orosz állampolgár, és a német ügyészség nem zárta ki, hogy Oroszország részese lehet a bűncselekménynek.
Moszkva tagadta, hogy köze lett volna a történtekhez. Az orosz külügyminisztérium csütörtökön határozottan tiltakozott a német misszióvezetőnél a két orosz diplomata kiutasítása miatt. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Berlin lépését abszolút indokolatlannak, a két német külügyi alkalmazott nemkívánatos személlyé nyilvánítását pedig kényszerű válaszintézkedésnek nevezte. Kifejezte az orosz fél reményét, hogy az eset nem gyakorol negatív befolyást a „nagyon konstruktív” orosz-német párbeszéd további fejlődésére és bővítésére. Vlagyimir Putyin orosz elnök a „normandiai négyek” hétfői párizsi csúcstalálkozója után tartott közös sajtóértekezleten azt mondta, hogy a Berlinben megölt férfi a moszkvai metróban elkövetett merényletek egyik szervezője volt, és alvilági leszámolás áldozata lehetett. Közölte, hogy Moszkva kérte a kiadatását, de Berlin nem reagált erre.
A Kommerszant című orosz napilap korábban arról írt, hogy Hangosvilinek ellenségei voltak az oroszországi és a Nyugat-Európába emigrált csecsenek között is. Az előbbiek ellen a második csecsen háborúban (1999-2009) harcolt, utóbbiak közül pedig többeket cserbenhagyott, amikor meghívta őket Georgiába, ahol lecsaptak rájuk a helyi rendvédelmi szervek kommandósai.
(12. 12. 2019 via nepszava.hu)
Małgorzata Kidawa-Błońska lett a legnagyobb lengyel ellenzéki párt elnökjelöltje
A lengyel ellenzéki Polgári Platform (PO) szombaton előválasztást tartott a jövő évi elnökválasztásra készülve –írja a dziennik.pl. A nagygyűlésen Małgorzata Kidawa-Błońska, a parlament alsóházának alelnöke 345 szavazatot kapott, és ezzel megnyerte az előválasztást. A másik induló, Jacek Jaśkowiak poznani főpolgármester 125 szavazatot kapott. A portál ismerteti a szociológus végzettségű Kidawa-Błońska politikai pályafutását 2005-től, amikor a PO listájáról először jutott a parlamentbe. Volt már kormányszóvivő, parlamenti elnök, legutóbb pedig az októberi parlamenti választáson a PO miniszterelnök-jelöltje. Bár nem a PO nyerte meg a választást, Kidawa-Błońska a párt varsói listavezetőjeként szerezte a legtöbb szavazatot országos viszonylatban, még Jarosław Kaczińskit, a Jog és Igazságosság (PiS) elnökét is megelőzte –írja a portál.
(2019. december 14. via wiadomosci.dziennik.pl)
Donald Tusk: Orbán mindig lojális volt hozzám
Az Európai Néppárt új elnökeként nyilatkozott a lengyel Gazeta Wyborczának a politikus.
„25 éve vagyunk barátok, és mindig igyekeztünk lojálisnak lenni egymás iránt. Orbán még 2017-ben sem engedett Kaczynskinak az én kinevezésem ügyében. Akármennyit változott, nem vitás, hogy ő az én gyengém” – mondta Donald Tusk, az Európai Néppárt (EPP) nemrég megválasztott elnöke.
A volt lengyel miniszterelnökkel, az Európai Tanács november végén távozott elnökével a legnagyobb lengyel politikai napilap, a Gazeta Wyborcza szombati számában jelent meg hosszú beszélgetés. Ebben felidézi: mind 2014-ben, mind 2017-ben a magyar miniszterelnök biztatta, hogy vállalja el az uniós tisztséget, mert ilyen alkalom nem lesz több, ebből a régióból csak neki van esélye.
Tusk azt ígérte, hogy sokat fog beszélgetni Orbán Viktorral, a jelenleg felfüggesztés alatt levő Fidesz elnökével, mert szeretné hinni, hogy elég okot lehet találni a közös munka folytatására az Európai Néppártban. Konkrét véleményt csak a bölcsek tanácsának jelentését megismerve fog alkotni, emelte ki, de megismételte, amit többször elmondott: a kereszténydemokrácia a liberális demokráciát jelenti, és a vörös vonal ott húzódik, ahol ezt megtagadják. Orbán szerinte a migrációs válságot csak ürügyként használta, hogy megváltoztassa a gondolkodást a politikáról, a demokráciáról, a toleranciáról, a vallásról.
„A válságokat túl lehet élni, de az tragédia, ha cinikus célokból játszadoznak a válsággal” – fogalmazott. A cinikus lépések közé sorolta, amikor magyar nyelvű plakátokon „figyelmeztették” a magyarul nem tudó szíriai menekülteket – ez valójában nyilván a magyaroknak szólt. Tusk arra is emlékeztetett, hogy a menekült tömeg 2015-ös befogadása, amit annyian vetnek Merkel kancellár szemére, „azért történt, hogy Magyarországnak segítsen”, hiszen különben az a tömeg Budapesten rekedt volna.
Tusk immár nem a Fideszről beszélve kijelentette: az összes európai pártcsaládban inkább törődnek a politikai biznisszel, mint az értékekkel, és mindenütt megjelenik a demoralizálódás a korrupció és a választási győzelem érdekében folytatott szégyentelen hazudozás képében. „Szeretném kihasználni az alkalmat, hogy visszaállítsuk a megfelelő sorrendet: előbb jönnek az értékek, aztán a biznisz.”
(2019. december 7. via hvg.hu)
Közös kormányzás melletti kiállást vár a CDU az SPD-től
A koalíciós szerződés melletti kiállásra és a közös kormányzás folytatására ösztökélik a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetői a Német Szociáldemokrata Pártot (SPD), amely új vezetőséget választott vasárnap véget ért kongresszusán – írja az MTI.
Egy kicsit kormányozni éppen úgy nem lehet, mint “egy kicsit terhesnek lenni” – fogalmazott Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU elnöke egy vasárnapi lapinterjúban, kiemelve, hogy pártja kitart a 2018 februárjában megkötött koalíciós szerződés mellett, és ezt elvárja a szociáldemokratáktól is.
A CDU, a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) és az SPD koalíciója Németország szolgálatára hivatott, és nem “traumatizált kormánypártok terápiájára”. Az egész országnak rossz, ha a kormány minden egyes döntése attól függ, “hogyan érzi magát az SPD” az adott pillanatban – mondta a kereszténydemokrata vezető a Bild am Sonntag című vasárnapi lapban megjelent interjúban.
Aláhúzta, hogy az Angela Merkel kancellár vezette kormány megalakulása óta a CDU és a CSU is elnököt váltott, mégsem követelték a koalíciós szerződés újratárgyalását.
A szociáldemokraták berlini kongresszusán hozott határozat szerint nem kell az egész koalíciós szerződést újratárgyalni, de megbeszéléseket kell kezdeni három témakörben, a kormány szeptemberben elfogadott klímavédelmi csomagja, az állami beruházások élénkítése és a minimálbér emelése ügyében.
Annegret Kramp-Karrenbauer jelezte, hogy nem utasítja el a megbeszéléseket, de nem hajlandó bármit feladni a koalíció megőrzéséért. Kiemelte: nem lehet azon az alapon tárgyalni, hogy a szociáldemokraták azt mondják, “ha ezt vagy azt nem csináljuk meg, akkor mi megyünk”.
Arra a felvetésre, hogy a CDU egyik tekintélyes tagja, Friedrich Merz – aki Annegret Kramp-Karrenbauer ellenfele volt a 2018 decemberi elnökválasztáson – megfontolásra érdemesnek tartja a kisebbségi kormányzás lehetőségét, azt mondta, hogy nem “spekulációkkal”, hanem a kormányzással foglalkozik.
A koalíciós szerződés melletti kiállást sürgette a szociáldemokratáktól a CDU és a CSU közös szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának vezetője, Ralph Brinkhaus és a CDU egyik alelnöke, Armin Laschet észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnök is.
Ugyanakkor vasárnapi nyilatkozataikban egyaránt jelezték, hogy a klímavédelmi csomag ügyében van mozgástér. Armin Laschet hangoztatta, hogy a csomagot a törvényhozás tartományi kormányokat összefogó kamarájában, a Bundesratban is el kell fogadtatni, ahol a kormánypártok nincsenek többségben, ezért meg kell szerezni a Zöldek támogatását, vagyis az egyszer már lezárt csomag eleve “nyitott”, a Bundestag és a Bundesrat közötti egyeztető bizottság előtt van. Erre hívta fel a figyelmet Annegret Kramp-Karrenbauer is, aki azonban kiemelte, hogy “nem lehet megint mindent a nulláról kezdeni”.
Az állami beruházások élénkítésével kapcsolatban azt mondta, hogy nem a pénzzel van gond, hanem a források felhasználásával. Ezért nem lenne értelme feladni az államháztartási egyensúlyt és milliárd eurós nagyságrendű hiteleket felvenni, ha a jogosultak a most rendelkezésre álló támogatásokat sem tudják mind lehívni – fejtette ki a CDU elnöke.
A minimálbér emelése ügyében nem tapasztalható nyitottság a CDU/CSU részéről. A CSU ebben a kérdésben egyenesen hajthatatlannak tűnik, ezt jelzi a bajor tartományi párt főtitkára, Markus Blume állásfoglalása, amely szerint “az SPD baloldali fordulata nem vezet baloldali fordulathoz a kormányban”.
(2019. december 8. via napi.hu)
BERLIN, GERMANY – JANUARY 29: Annegret Kramp-Karrenbauer, chairwoman of the German Christian Democrats (CDU), and Markus Soeder (not pictured), chairman of the Bavarian Christian Democrats (CSU), speak to the media following talks between the two party leaderships on January 29, 2019 in Berlin, Germany. Both are new leaders of their parties and are seeking to work closer together than in previous years. (Photo by Sean Gallup/Getty Images)
Az Európai Bizottság nem használ többet papírt az értekezleteken
Az Európai Zöld Terv (European Green Deal) és az európai védelmi unió szükségességéről is beszélt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a biztosok első közös értekezlete utáni sajtótájékoztatóján. A környezetvédelem jegyében
AZ ÚJ BIZOTTSÁG MÁR NEM HASZNÁLT PAPÍR ALAPÚ DOKUMENTUMOKAT A SZERDA DÉLELŐTTI MEGBESZÉLÉSÉN.
A Bizottság jövő szerdán fogja bemutatni a klímavédelmi programja cselekvési tervét. Von der Leyen elmondta, hogy nemcsak szükséges, hanem gazdaságilag is előnyös, hogy Európa tenni fog az éghajlatváltozás és károsanyag-kibocsátás ellen. A Bizottság elnöke úgy látja,
HATALMAS GAZDASÁGI LEHETŐSÉGEK REJLENEK ZÖLD ÉS FENNTARTHATÓ TECHNOLÓGIÁK KIDOLGOZÁSÁBAN. EURÓPA MEGHATÁROZHATJA A TRENDEKET ÉS ÚJ NÖVEKEDÉSI PÁLYÁRA ÁLLHAT.
Magyarország számára különösen fontos, hogy Von der Leyen is elismerte, nem indul mindenki egyenlő esélyekkel a klímaváltozás elleni küzdelemben, ezért egy új uniós támogatási forrás, az Igazságos Átalakítási Alap (Just Transition Fund) segítségével fogják biztosítani, hogy a zöld fordulat ne okozzon gazdasági hátrányokat az európai állampolgároknak.
Von der Leyen azt is megígérte, hogy az állam- és kormányfők jövő csütörtökön kezdődő csúcstalálkozóján arra fogja kérni a vezetőket, a következő, 2021-27-es keretköltségvetési időszakban áldozzanak a kiemelt célokra. Ugyanakkor megerősítette, hogy a jelenlegi tervezet szerint az uniós költségvetés az európai gazdaság bruttó nemzeti termékének (GDP) 1 százalékát nem haladná meg.
A korábban német védelmi miniszterként dolgozó Von der Leyen szeretné, ha
A KÖZÖS EURÓPAI VÉDELEMPOLITIKÁT MEGERŐSÍTENÉK, HOGY AZ EU SZÜKSÉG ESETÉN LÉPNI TUDJON A SAJÁT VÉDELME ÉRDEKÉBEN.
Az új elnök „geopolitikai Bizottságot” akar, ahol az uniós bel- és külpolitika összhangba kerül. Von der Leyen első külföldi hivatalos útja az Afrikai Unió székhelyére, az etiópiai Addisz-Abebába vezet majd. Margarítisz Szkínász, az Európai értékek népszerűsítéséért és Ylva Johansson belügyi biztosok pedig pénteken Törökországba látogatnak, hogy a migrációról tárgyaljanak a török államfővel.
Von der Leyen szeretné, ha az EU és az Egyesült Államok közti kereskedelemben alkalmazott vámokon csak alapos meggondolás és tárgyalások után változtatnának, és többször is elismételte, milyen szoros kötelék fűzi az EU-t az USA-hoz.
(2019. december 4. via index.hu)
Orbán, Macron és Greta Thunberg a Politico listájának élén
28 fős listába szedte össze a Politico amerikai lap azokat a politikusokat és civileket, akik szerintük a legnagyobb hatást gyakorolják Európára, azaz a leginkább alakítják, felrázzák és felkavarják a közéletet. Három kategóriába sorolták be az érintetteket:
a csinálók (doers)
a rombolók, bomlasztók (disrupter)
és az álmodozók (dreamer)
Orbán Viktor rögtön Greta Thunberg után, a második helyet szerezte meg az álmodozók között, és a lap szerint az egyik legfontosabb marketingelvet, az egyszerűség elvét követve szlogenekkel, jelzős szerkezetekkel – legyen az az illiberális demokrácia, a keresztény Európa vagy a Stop Soros – tűzi ki azokat az irányokat, amiket el szeretne érni. Ezekkel, és a Brüsszellel vívott, nagyon tudatosan kiválasztott harcokkal érte el, hogy ő legyen a nacionalizmus zászlóvivője, aki szembeszegül a nemzetek feletti uniófelfogással.
Megemlítik azt is, hogy Orbán szemben állása az eurokratákkal igencsak nevetséges annak tükrében, hogy pályafutása elején még azt is bevállalta: magára haragítja a szovjeteket azzal, hogy a Vasfüggöny lebontása előtt három hónappal új választásokat követel. Megjegyzik, Orbánt olyan nacionalista politikusok tekintik példaképüknek, mint az egykori lengyel miniszterelnök, Jarosław Kaczyński vagy az olasz jobbközép erők irányítója, Matteo Salvini. Noha a konzervatív Európai Néppárt felfüggesztette a Fidesz tagságát, 13 képviselője továbbra is a frakcióban ülhet az Európai Parlamentben.
A magyar miniszterelnököt az álmodozók listáján a mindössze 16 éves, Asperger-szindrómás svéd klímaaktivista, Greta Thunberg előzte be, aki egy csöndes kiskamaszból lett a világ egyik legismertebb környezetvédő aktivistája. A lap szerint Thunberg tökéletesen megtestesíti a klímaváltozás egyik legnagyobb igazságtalanságát, azaz, hogy a jövőt alakító döntéseket ma olyanok hozzák meg, akiknek nem kell majd együtt élniük azok következményeivel. Greta Thunberg a stockholmi parlament lépcsőjéről, egyszemélyes demonstrálóként indította el a klímaváltozás elleni harcát, ami azóta globális méreteket öltött: aktivisták milliói álltak be mögé azt hirdetve: hallgassunk végre a kutatókra, itt az ideje tenni valamit. Thunberg ezt nagyon egyszerűen meg is fogalmazta az Európai Parlamentben:
Cselekedjetek úgy, mintha égne a ház. Azt akarom, hogy pánikoljatok.
A 16 éves környezetvédelmi szupersztár feltűnése jelentősen megtámogatta a zöld pártokat, különösen az olyan gazdagabb észak-európai országokban, mint Németország, Belgium vagy Hollandia, és az európai politikusok közbenjárására Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beígért egy európai zöld megállapodást, vagy legalább annak tervezetét.
Az Európai Bizottság elnökénél maradva: von der Leyen hatodik lett a csinálók listáján. A politikus magára vállalta, hogy az általa vezetett Bizottság egy, a fenntarthatóság mellett elkötelezett geopolitikai Bizottsággá válik, és klímavédelmet, valamint karbonsemleges Európát ígért. A Bizottság első női elnöke igyekezett elérni, hogy a nemek megoszlása minél kiegyensúlyozottabb legyen a szervezetben, továbbá úgy tervezi, nagyobb beleszólást enged az Európai Parlamentnek a stratégia és a politika kialakításában. Hogy ez további feszültséget kelt-e vagy éppen elősegíti az együttműködést, az a lap szerint von der Leyen képességein múlik.
A csinálók listáját Emannuel Macron francia elnök vezeti, aki elnöksége kezdete (2017) óta az Európai Unió bajnokaként festi le magát, reformjait erősen képviseli. Ereje ugyanakkor nem mindig vált ki szimpátiát: azt sem igazán kedvelték, hogy Párizs megtorpedózta, amikor az EU jelezte: bővítenék a tagállamok számát Észak-Macedóniával és Albániával. Vlagyimir Putyin sem maradt le a listáról, ő a cselevők között a harmadik helyet szerezte meg. A Politico arról ír, hogy az elmúlt öt évben az orosz elnök egyebek mellett elcsatolta Ukrajnától a Krím-félszigetet, megtámadta az amerikai elnökválasztást, és azzal is megvádolták, elrendelte egy orosz kém megmérgezését. Mindezek ellenére Putyin pozíciója stabil, bejáratos a Fehér Házba, a Közel-Keleten pedig példátlan befolyásra tett szert.
Macronhoz és Putyinhoz hasonlóan Boris Johnson is a csinálók listáját gazdagítja, a brit miniszterelnök a negyedik helyhez jutott hozzá. A brexit elkötelezett támogatója az egyik legfontosabb szereplője lehet az európai történelemnek, ha a december 12-i előrehozott parlamenti választásokon pártja, a Konzervatív Párt az eddigiekhez képest kilenccel több képviselői helyet tud megszerezni az alsóházi létszámból. Az eddigi parlamentben egyetlen pártnak sem volt többsége, a parlament bénulttá vált és nem volt hajlandó teljesíteni a választóktól kapott megbízatást a brexit végigvitelére. Ez az előrehozott parlamenti választások után változhat. Macronék listáján kapott még helyet Angela Merkel és Sebastian Kurz is, míg Dominic Cummings (1.), a brexitkatasztrófa fő felelőse és Matteo Salvini (5.), a Liga vezetője és Berlusconi utódja a rombolókhoz került.
Ők a kategóriák győztesei:
Csinálók: Margethe Vestager, Christine Lagarde, Vlagyimir Putyin
Rombolók: Dominic Cummings, Robert Habeck, David Marcus
Álmodozók: Greta Thunberg, Orbán Viktor, Bruno Le Maire
Ha nincs Dominic Cummings, akkor valószínűleg sosem nyernek a brexitpártiak. A Boris Johnson főtanácsadójává lett Cummings a brit politika egyik legmegosztóbb alakja. 2015 őszén alapította meg a Vote Leave (Szavazz a kilépésre) kampányt Matthew Elliott konzervatív stratégával együtt, miután David Cameron brit miniszterelnök bejelentette, ha győz a 2015. májusi választáson, két és fél éven belül szavazásra bocsátja az EU-ból való kilépés kérdését. Cummings a kampány során nem ismert határokat. Ő találta ki a „Take Back Control” (Vegyük vissza az irányítást) szlogent, és az ő ötlete volt a hírhedt Boris Johnson-féle kampánybusz oldalán díszelgő felirat is, mely azt állította, hogy az Egyesült Királyság heti 350 millió fontot (kb. 125 milliárd forintot) küld az EU-nak, amit az egészségügyi rendszer fejlesztésére is fordíthatnának.
A heti 350 millióról aztán kiderült, hogy hadilábon áll a valósággal: az Egyesült Királyság nemcsak kevesebbet fizet be hetente, mint 350 millió font (342 milliót), de a nettó kiadás alig több 250 millió fontnál. Ráadásul még a brit egészségügy, az NHS logóját is jogtalanul használták a feliraton. A Politico azt írja, Cummings Otto von Bismarck porosz államférfi nagy tisztelőjeként rendszeresen hasonlítja a politikát a hadviseléshez, innen eredhet támadó hozzáállása is. Egyik volt kollégája szerint Johnson főtanácsadója egy kellemetlen, hirtelen és arrogáns figura.
(2019. december 3. via index.hu)
Összeférhetetlenséget állapított meg az Európai Bizottság Andrej Babis cseh miniszterelnöknél
Összeférhetetlenséget állapított meg Andrej Babis cseh kormányfő politikai és gazdasági tevékenysége között az Európai Bizottság, amely az ügyben elvégzett ellenőrzésének eredményeiről készített jelentésének végső változatát már megküldte a cseh hatóságoknak – írta vasárnap este a Respekt című független jobboldali politikai hetilapra hírportáljára hivatkozva az MTI.
A tekintélyes hetilap azt állítja, hogy az uniós könyvvizsgálói jelentés tartalmát két, egymástól független forrás is megerősítette a szerkesztőségnek. Az egyik forrás azt mondta a szerkesztőségnek, hogy Babis tevékenysége sérti a cseh és az európai jogrendet is.
Az uniós könyvvizsgálói jelentés végső változatát pénteken küldték meg Csehországnak, ezt prágai kormányzati körök is megerősítették. A dokumentumot azonban nem hozták nyilvánosságra, és hivatalosan sem a tartalma, sem a vizsgálat eredménye nem ismeretes.
„A könyvvizsgálói jelentést megkaptuk, az Európai Bizottság kérésére azonban bizalmasan kell kezelnünk. Határozottan nem ez a végső változat” – reagált a Respekt közlésére Vilém Frcek, a regionális fejlesztési tárca szóvivője. Klára Dostálová, a tárca vezetője a televízióban elmondta: Prága az angol verziót kapta meg. Miután elkészül a hivatalos cseh fordítás, a kormánynak két hónapja van rá, hogy megjegyzéseket fűzzön a jelentéshez.
Amennyiben beigazolódnának a Respekt értesülései, Csehországnak a számítások szerint mintegy 451 millió koronát (5,86 milliárd forint) kellene visszafizetnie az uniós kasszába – jegyezte meg a közszolgálati Cseh Televízió.
A cseh kormányfő továbbra is azt állítja, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség, és a brüsszeli vizsgálódásokat Csehország elleni politikai támadásnak tartja.
A Cseh Televízió vasárnapi vitaműsorában Babis megismételte korábbi állításait: vagyonát 2017 elején az összeférhetetlenségi törvény szerint különleges vagyonkezelői alapba helyezte, és azóta nincs semmiféle befolyása rá. A dokumentum nyilvánosságra hozatala, ahogy azt az ellenzék követeli, nem az ő hatásköre.
„Tekintettel arra, hogy Csehország miniszterelnökéről van szó, a jelentést azonnal nyilvánosságra kell hozni” – mondta Petr Fiala, az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt (ODS) elnöke szintén a köztelevízióban. Az ellenzéki bírálatok lényege, hogy Babis politikai tevékenységével segíti az Agrofert holdingot, hogy jó üzleti lehetőségekhez, állami támogatásokhoz juthasson.
Az európai uniós ellenőrök januárban jártak Prágában, és egy héten keresztül ellenőrizték az Agrofertet érintő dokumentumokat.
Az Agrofert holding Csehország egyik legnagyobb agráripari, élelmiszeripari és vegyipari cége, amely több mint 33 ezer embernek biztosít munkát. Andrej Babis pedig Csehország második leggazdagabb embere.
(2019. december 2. via index.hu)
Kudarcba fulladtak a széleskörű szlovák ellenzéki koalíciót célzó tárgyalások
Véglegesen kudarcba fulladt csütörtökön szlovák ellenzéki pártoknak az a kezdeményezése, hogy egy széleskörű választási koalíciót hozzanak létre a február végére kitűzött szlovákiai parlamenti választásokra.
A koalíció lehetőségéről tartott csütörtöki egyeztetésen, amely már a második volt ebben az összetételben, három politikai csoportosulás vett részt. Ezek a parlamentben lévő, klasszikus liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) párt, a parlamenten kívüli, egy illetve két éve alakult baloldali liberális Progresszív Szlovákia (PS) és az Együtt (Spolu) alkotta szövetség, valamint az előző államfő, Andrej Kiska jobb-liberális pártja az Emberekért (Za ludí).
Felmérések szerint a három politikai csoportosulás közül jelenleg a Progresszív Szlovákia – Együtt tandem rendelkezik a legnagyobb, tíz százalékot meghaladó támogatottsággal, de az Emberekért és az SaS támogatottsága is a parlamentbe való bejutást valószínűsíti.
A koalícióalakítás kudarcát a találkozón résztvevő pártok különbözőképpen magyarázták. Andrej Kiska – aki miután az egyeztetés zátonyra futott, bejelentette, hogy pártja önállóan indul – azt mondta, hogy eredetileg egy hatpárti koalíció kialakítását szerette volna, s egy négypárti koalíciónak nem látja értelmét. Kiska elképzelése az volt, hogy egy széleskörű koalíciót alkossanak a parlamenten kívüli Kereszténydemokrata Mozgalommal (KDH), illetve az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) nevet viselő jobb-közép formációval, amely a pozsonyi törvényhozás második legerősebb pártja, de jelenlegi támogatottsága felmérések szerint a bejutáshoz szükséges 5 százalék körül mozog.
Az OLaNO és a kereszténydemokraták, ideológiai különbségekre hivatkozva korábban már elutasították, hogy részt vegyenek egy széleskörű koalícióban a liberális pártokkal, s most is logikai képtelenségnek nevezték ezt az elképzelést.
A Richard Sulík, az SaS elnöke, aki egy három párti koalíciót is elképzelhetőnek tartott, a csütörtöki egyeztetés után ugyancsak bejelentette: pártja önállóan indul.
A Progresszív Szlovákia – Együtt tandem érdemben egyelőre nem kommentálta az egyeztetések kudarcát.
(2019. november 22. via propeller.hu)