Monthly Archives: január 2020

„Salamoni döntést” javasol a „három bölcs” az Európai Néppárt (EPP) vezetésének a Fidesszel kapcsolatban – ismertette szerdán a Mérce a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) cikkét. Az elmúlt napokban több találgatás is volt a bölcsek jelentésével kapcsolatban, olyan változat is volt, hogy akár áprilisig el is halaszthatják a döntést.

Most a német lap párton belüli forrásoktól szintén úgy értesült, a Fidesz néppárti jövőjéről szóló döntéssel megbízott három jobbközép politikus, Wolfgang Schüssel egykori osztrák kancellár, Herman van Rompuy, az Európai Tanács korábbi elnöke és Hans-Gert Pöttering, az EP korábbi elnöke ugyanis

NEM TUDOTT MEGEGYEZNI A FIDESZ KIZÁRÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGÉRŐL.
Wolfgang Schüssel a Fidesz tagságának visszaállítása mellett kardoskodott,
Herman van Rompuy a párt kizárását javasolta,
Hans-Gert Pöttering pedig köztes álláspontra helyezkedett.
A Néppárt tavaly márciusban, a Fidesz tagságának felfüggesztése után bízta meg a három veterán jobbközép politikust azzal: állítson össze átfogó jelentést a szélsőjobb felé tolódó, de európai parlamenti mandátumai miatt az EPP számára mégis fontos magyar kormánypárt ügyében. Csaknem 10 hónapos vajúdást követően végül a FAZ szerint azt a javaslatot fogalmazzák meg az EPP vezetésének, hogy

TARTSA FELFÜGGESZTVE A MAGYAR KORMÁNYPÁRT TAGSÁGÁT MINDADDIG, AMÍG AZ NEM TANÚSÍT NYÍLTAN MEGBÁNÁST, ÉS NEM MÓDOSÍT POLITIKAI IRÁNYVONALÁN.
Hasonló verzió lehetőségéről írt az EUrológus is korábban. Ezt a FAZ forrásai alapján ismertetett „döntést“ állítólag már a Fideszt értékalapon többször is kőkeményen bíráló Donald Tuskkal, a Néppárt decemberben megválasztott új elnökével is közölték hétfői közös megbeszélésükön, melyen – ezek szerint hiába – a titoktartásról is megállapodtak.

Amennyiben az EPP február 3-i gyűlésén a párt valóban helyben hagyja ezt a javaslatot, úgy a Fidesz EP-képviselői továbbra is eljárhatnak a néppárti frakció tanácskozásaira, de frakciópozíciót nem vállalhatnának, és Orbán Viktor miniszterelnök sem vehetne részt az Európai Tanács-ülések előtti néppárti kormányfői tanácskozásokon.

A FAZ emlékeztet arra, hogy a „bölcsek“ megosztottsága jól leképezi a teljes pártcsalád megosztottságát, amely a Magyarország elleni hetes cikkelyes eljárást múlt heti EP-szavazásán is kijött. 89 néppárti képviselő ugyanis igennel szavazott arra a határozatra, amely az eljárás hatékonyabbá, gyorsabbá tételét követeli Budapesttel szemben – de 35 néppárti képviselő a javaslat ellen szavazott, 21 pedig tartózkodott.

Az elmúlt hetekben több fideszes politikus is azt nyilatkozta, hogy egyrészt úgysem az EPP fog dönteni a párt kiléptetéséről, hanem a Fidesz maga dönt a tagságától, másrészt pedig nem tartanák tragédiának, ha ki kellene lépniük. Egyelőre tisztán spekuláció-szinten, de felmerült Matteo Salvini Ligájával és a lengyel kormánypárttal közös jobboldali-populista frakció létrehozásának lehetősége is.

(2020. január 22. via index.hu)

A Fidesz és a francia Republikánusok is szigorúbb migrációs politikát várnak a pártcsaládtól

Nyertesei és vesztesei is lesznek a britek kilépésének az Európai Parlamentben egy friss elemzés szerint. A Fidesz–KDNP-t is tagjai közt tudó Európai Néppártot egyre súlyosabb véleménykülönbségek is feszítik.

Az Európai Néppárt (EPP) lesz a fő haszonélvezője a britek távozásának az Európai Parlamentben, a legnagyobb, jobbközép frakciónak ugyanis egyáltalán nincs tagja a szigetországból, az új, kisebb parlamentben viszont öttel több mandátumuk lesz – írta a napokban megjelent elemzésében a VoteWatch. A január 31-i Brexit után a jelenlegi 751 helyett 705 képviselője lesz az EP-nek, 27 mandátumot pedig újraosztanak az arányosság érdekében. A bennmaradó tagállamok körülbelül fele kap egy-öt plusz képviselőt, elvenni pedig senkitől sem fognak.

A brüsszeli think tank rámutatott, hogy bár a megnövelt létszám előnyt jelent az EPP-nek a veszteségeket elszenvedő szociáldemokratákkal (S & D) és liberálisokkal (Renew Europe) szemben, a belső megosztottság azonban egyre nagyobb kihívást jelent a frakciónak.

A VoteWatch szerint elméletileg akár jót is tehetett volna az EPP egységének, hogy a korábbiaknál gyengébben szerepelt a tavalyi EP-választáson, hiszen kevesebb képviselőt könnyebb összetartani. A gyakorlat azonban az ellenkezőjét mutatja: az új ciklus első hat hónapjában az EPP kohéziója – azaz frakciófegyelme – hosszú évek óta először volt rosszabb, mint a Renew-é. Ez nem csak azért lényeges, mert az EPP adja az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság mögött felálló többség legfőbb erejét, hanem azért is, mert a Néppárt kezd kettészakadni a balra és a jobbra húzó erők között, ez pedig csökkenti a mozgásterét, amikor kompromisszumokat akar kötni más frakciókkal.

A Néppárt vezetésének – fogalmaz az elemzés – nem kis fejfájást okozhat, hogy egyik legerősebb pártja, a Fidesz egyre nagyobb mértékben szavaz a csoport álláspontjától eltérően. A VoteWatch szerint a magyar kormánypárti delegáció a ciklus első félévében nagy arányban együtt szavazott a lengyel kormánypártot is soraiban tudó Európai Konzervatívokkal és Reformistákkal (ECR), migrációs és gendertémákban pedig az olasz Liga által vezetett Identitás és Demokráciával (ID).

Az elemzésből az is kiderül, hogy a francia Republikánusok együttszavazási hajlandósága is meredeken zuhant az elmúlt időszakban. A legutóbbi, Magyarországról szóló EP-vitában egyébként éppen a republikánusok egyik képviselője, Francois Bellamy állt ki markánsan magyar társai mellett.

A francia képviselők a migráció, a család és a nemzeti identitás kérdésében jobbra állnak az EPP központi vonalától, a költségvetési és nemzetközi kereskedelmi ügyekben azonban hajlamosak inkább a baloldallal összeszavazni. A VoteWatch szerint a Republikánusok politikáján látszik, hogy nyomást gyakorol rájuk a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés erősödése: a jobbközép is kénytelen olyan politikát folytatni, ami korlátozza a bevándorlást, viszont védi a szociális biztonságot.

A tavalyi EP-választás után a néppártiak kevesebben, a liberálisok viszont többen lettek, ők az EP királycsinálói, nélkülük gyakorlatilag nincs többsége. A VoteWatch elemzése szerint az új ciklus első hat hónapjában a Renew volt a legtöbbször a „nyerő oldalon”. Emmanuel Macron francia elnök pártja, a Köztársaság Lendületben (La République En Marche) mindeddig sikertelenül próbálta dominálni a frakciót. A Brexit utáni új mandátumelosztásban azonban megerősödnek, kettővel több képviselő-jük lesz.

Az EP legegységesebb csoportja egyébként a Zöldek. A tavalyi EP-választáson megerősödtek, a Brexit azonban érzékeny veszteséget jelent számukra, elvesztik jól teljesítő brit képviselőiket, tagjaik tíz százalékát.

(2020. január 27. via magyarhirlap.hu)

Nem csupán Lengyelországban és Magyarországon van gond az EU-ban a jogállamisággal, hanem számos más országban is, ami az unió egészének működését veszélyezteti, mert alááshatja a tagállamok egymásba vetett bizalmát

Az Egyesült Királyságtól kezdve Franciaországon át Görögországig számos európai uniós tagállamban láttuk példáját a jogállamiság megsértésére, azaz nem csupán Lengyelországban és Magyarországon vannak gondok ezzel – írja a baloldali Guardianon megjelent véleménycikkében Agata Gostynska-Jakubowska, az brüsszeli Centre for European Reform kutatóintézet munkatársa. Amikor a jog uralmának megsértéséről van szó, akkor elsőként az utóbbi két országot említik, joggal, hiszen hosszan lehetne sorolni, hogy ezek kormánypártjai milyen intézkedésekkel korlátozták a jogállamiságot az elmúlt években.

Ugyanakkor számos bizonyítékát láthatjuk annak, hogy más uniós tagállamokban is súlyos sérelmek érik a jog uralmát. Ha már a Guardian brit lap, akkor kezdhetjük az Egyesült Királysággal, amelynek miniszterelnöke Boris Johnson ismétlődően kijelentette, hogy nem fogja betartani azt a bírósági döntést, amely korábban arra kötelezte, hogy kérje az EU-tól a brexit határidejének meghosszabbítását. (Végül nem írta alá azt a levelet, amelyben “kormánya” a parlament nyomására hivatkozva a hosszabbítást kérte.)

Sokan mások

A cikkíró idézi a Világbank jelentését, amely a jog uralmának érvényesülésével foglalkozik. Ebből kiderül, a görög kormány büntetlenül megúszta, hogy az ország statisztikai hivatala korábban éveken át meghamisította az állami költségvetésről és az államadósságról szóló adatokat, amivel félrevezette az EU-s intézményeket. Olaszországban leghosszabbak a bírósági eljárások Európában, időnként a bűnözők a büntethetőség határidejének átlépése miatt megússzák a büntetést. Franciaországban a hatóságok a terrorveszélyre hivatkozva olyan ellenőrzési jogokat adtak maguknak, amelyek veszélyeztették az alapvető emberi jogok érvényesítését. Máltán és Szlovákiában az elmúlt három évben meggyilkoltak egy-egy oknyomozó újságírót. Bulgáriában a politikai és üzleti oligarchák informális szövetségét, az elfogult médiát és átláthatatlan titkosszolgálatot kifogásolják nemzetközi szervezetek.

Mézesmadzag és korbács

A Guardian cikkírója szerint az EU-nak a mézesmadzag és korbács eszközével kell beavatkoznia a demokráciát romboló jelenségek ellen. Például javítania kell az ezt felderítő módszereit, ami azt is lehetővé tenné, hogy a jog uralmát korlátozó törvényjavaslatok visszavonására még azok parlamenti elfogadása előtt kötelezhetnék a tagállamok kormányait. Ennek az lenne a nagy előnye, hogy a jogszabályok utólagos megsemmisítése – főként, ha arra az Európai Bíróság kötelezi az országokat – politikailag sokkal kényesebb és nehezebb.

A jogállamiság állapotáról készülő vizsgálatokat nem kellene a kormányokra hagyni, hanem átlátható módszertant kellene bevezetni erre, amely mérhető mutatókkal értékelné az egyes országok teljesítményét. Ilyen lehet például az, hogy milyen hosszú ideig nyúlnak el a jogi eljárások. Az Európai Bizottságnak az értékelésben támaszkodnia kellene a civil szervezetek munkájára, például a 47 európai országot tömörítő Európa Tanács jelentéseire. A következő uniós költségvetésben forrásokat kellene biztosítani a bírók képzésére, illetve a közvélemény kiokosítására azzal kapcsolatban, mit is jelent a jog uralma, és hogy miért is fontos ez minden egyes embernek.

Az Európai Parlament pártcsaládjainak is oda kellene hatniuk, hogy nemzeti tagpártjaik tartsák magukat a jog uralmához, főként akkor, amikor kormányon vannak. Az Európai Néppárt például tíz hónapja nem tudja határozottan lezárni a Fidesszel szemben a jogállamiság megsértése miatt indított eljárását.

Általános probléma

A tudományos kutató felhívja a figyelmet arra, hogy az EU bírálóinak egyik legfőbb érve szerint az unió egy elitista projekt, amelyet rákényszerítenek az átlag európaiak millióira. Egyre nagyobb a feszültség aközött, hogy a nemzeti kormányok szerint mit várnak tőlük a szavazóik, és aközött, hogy az országaik bíróságai és az európai intézmények mit engednek meg nekik. A demokrácia roncsolódása aláássa az EU-tagállamok egymásba vetett bizalmát és veszélyezteti az egységes piac működését, mert megkérdőjelezi azt az elvet, miszerint az egyes államok számíthatnak rá, hogy a többi állami is betartja a közösen elfogadott uniós szabályokat. Ezért kell az Európai Bizottságnak kialakítania azt a mechanizmust, amely garantálja a jog uralmának érvényesülését minden uniós tagországban.

(2020. január 23. via napi.hu)

Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke ma délután tanácskozott a „bölcsekkel”, azaz a belga Herman van Rompuy, a német Hans-Gert Pöttering, illetve az osztrák Wolfgang Schüssel alkotta néppárti trióval. A bizottságot még tavaly márciusban állították fel, hogy a Fidesz néppárti tagságáról folytasson vizsgálatot. Tusk nemrég a Twitteren jelentette be, hogy a „bölcsek” által készített jelentést a pártcsalád politikai közgyűlésének következő ülésén prezentálja, miután a tagpártokkal is egyeztetett. A találkozóra február 3-4-én kerül sor.

Orbán Viktor még évindító sajtótájékoztatóján jelentette ki, hogy a döntés előtt maga is tárgyalóasztalhoz akar ülni Donald Tuskkal, Annegret Kramp-Karrenbauer CDU-elnökkel, valamint Sebastian Kurz osztrák kancellárral. A miniszterelnök múlt héten Kurz-cal röviden már egyeztetett a kérdésben.

Orbán Viktor múlt pénteken pedig arról beszélt: a Fidesz „egy centiméterre” volt az Európai Néppártból való kilépéstől, miután a párt európai parlamenti (EP) frakciójának zöme támogatta a magyar jogállamiságot elmarasztaló EP-határozatot. – Egy kormányzó párt azért tartozik egy pártcsaládhoz Európában, hogy ha a hazájának szüksége van védelemre, segítségre, akkor legyenek szövetségesei – mondta a kormányfő.

(2020. január 20. via mno.hu)

Uniós alapból pedig egy fillért sem adna atomenergiára – a régi-új osztrák kancellár minden másban egyetértett a visegrádi országok miniszterelnökeivel.
Andrej Babis cseh miniszterelnök szerint a négy visegrádi országnak és Ausztriának sok a közös érdeke, együtt pedig többet tudnak elérni, mint külön-külön. A V4-ek kormányfői és az osztrák kancellár csütörtökön találkoztak Prágában, a szövetség vezetői tisztségét betöltő Babis a találkozó után azt mondta, megvitatták, hogyan képzelik el az új Európai Bizottság működését, az Európai Unió klíma- és energiapolitikáját, a kitűzött célok elérésének lehetőségeit, valamint a migráció kérdéseit.

A cseh miniszterelnök kitért rá: a migrációs problémát “rendszerszinten kell megoldani”, és a tagállamoknak egyedül kell eldönteniük, “kit fogadunk be, és kit nem”. Szót emelt az Európai Unió aktívabb külpolitikája, azon belül is az unió bővítése mellett, és szorgalmazta a nyugat-balkáni országok integrációját. “Az Európai Uniónak megfelelő stratégiával kell rendelkeznie a bővítésre” – tette hozzá.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a gazdasági kérdéseket, az Európai Unió versenyképességének növelését és az illegális migráció megfékezését emelte ki. “Ezek rendkívül fontos, európai súlyú ügyek” – szögezte le.

Peter Pellegrini szlovák kormányfő arról beszélt, hogy a migráció kérdésében a visegrádi országok közös állásponton vannak.

Sebastian Kurz osztrák kancellár szerint
nyilvánvaló, hogy feszültség alakult ki az EU keleti és nyugati tagállamai között, és Ausztria harcolni akar ez ellen, mert olyan Európában szeretne élni, amely sokszínű, de ugyanakkor a fő célok tekintetében egységes.
A régi-új kancellár közölte: Ausztria nem szeretné, ha az atomenergia fejlesztését az Európai Unió pénzalapjaiból finanszíroznák. “Nagyon fontos, hogy az atomenergia ne kapjon támogatást, és ezekből a pénzekből a megújuló energiaforrásokat támogassák Európában” – hangsúlyozta Sebastian Kurz, utalva arra, hogy a kérdésben a visegrádi négyek is megosztottak: Csehország, Szlovákia és Magyarország ugyanis szeretné megerősíteni az atomenergia szerepét az energetikai iparában. Velük ellentétben Ausztria azon dolgozik, hogy Európában teljesen kiiktassák az atomerőműveket az energiaiparból. “A célokat illetően más úton járunk tehát, mint a visegrádiak” – emelte ki.

Kurz ugyanakkor nem lát problémát abban, hogy a szomszédos országok bizonyos dolgokban egyetértenek, másokban pedig nem. “Beszéltünk arról az EU-alapról is, amely támogatná országaink eltávolodását a széntől. Helyesnek tartjuk, hogy a tagállamok a szénalapú energiáról áttérjenek a környezetkímélőbb energiaforrásokra. Büszke vagyok, hogy Ausztria lesz az első olyan állam, amely teljes mértékben feladja a szénalapú energiatermelést” – mondta.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök a mai találkozó legnagyobb eredményeként azt értékelte, hogy azonosították az együttműködés területeit: a migráció, a biztonság, a határvédelem, a versenyképesség, a klímavédelem és a bővítés.
“Ugyanakkor azonosítottuk az együtt nem működés területeit is. Ide tartozik a nukleáris energia”
– tette hozzá a miniszterelnök.

Mint mondta, a V4-eknek különösen fontos volt ez a találkozó, mert így jelezték a külvilágnak, hogy nem elzárkózni akarnak, hanem keresik az együttműködést a többi európai országgal.

Ausztriáról szólva úgy fogalmazott: természetes partnere a visegrádi csoportnak, sok területen együttműködhetnek. Az ország fontos maradt Közép-Európának mint befektető, mint piac és mint kereskedelmi partner, továbbá fontos mint biztonsági szövetséges, és az lesz a jövőben is, mert, mint mondta, “a migráció kérdésében egy cipőben járunk”. Orbán örömét fejezte ki, hogy gratulálhatott Kurznak második kormánya megalakulásához, és hogy első kézből ismerhették meg az új kabinet terveit.

A politikusok a tanácskozás előtt virágcsokrokat helyeztek el a Nemzeti Múzeum előtt, ahol 51 éve, 1969. január 16-án Jan Palach egyetemista felgyújtotta magát, hogy így ösztönözze Csehszlovákia lakosságát a szovjet megszállás elleni tiltakozásra.

(2020. január 16. via nepszava.hu)