Monthly Archives: február 2020

Csúszással kezdődik az EU-csúcs második napja.
A találkozóra szállingózó vezetők többsége elégedetlen és a fukar tagállamokra mutogat, amiért azok nem engednek az egy százalékos elképzelésükből – folyamatosan blokkolva a megállapodás lehetőségét. Andrej Babiš cseh kormányfő nemrég szintén arról beszélt: nincs értelme alkudozni, ha a négy fukar (Dánia, Ausztria, Hollandia és Svédország) nem hajlandó a kompromisszumra. – Ha így folytatódnak a dolgok, remélhetőleg már este repülünk haza – fogalmazott.

– Mi is nettó befizetők vagyunk, mégsem a pénz számolgatjuk. Ha vannak ambíciók, megéri azokat támogatni – ezt már a luxemburgi miniszterelnök Xavier Bettel jelentette ki, hozzátéve: az álláspontok továbbra sincsenek igazán közel egymáshoz, ennek ellenére nem nevezné kudarcnak a találkozót, hiszen az még mindig tart. A kormányfő elárulta azt is: pár órával azelőtt még mindig Charles Michellel tárgyalt. – Köszönettel tartozunk Michelnek, még reggel ötkor is energikusan alkudozott – hangoztatta Bettel.

Más nyugati tagállamok sem értik a dán-osztrák-holland-svéd tengelyt. Sophie Wilmés belga kormányfő is megállt a sajtónak nyilatkozni, majd úgy fogalmazott: Belgium is nettó befizető, ennek ellenére tudja, hogy az új uniós kezdeményezésekhez források kellenek. – Úgy érzem, a szükségesnél is nehezebbé teszik a helyzetet – mondta a fukar tagországokról.

(2020. február 21. via magyarnemzet.hu)

Vasárnap este megállítottak az osztrák határnál egy Velencéből Münchenbe tartó vonatot, miután az olasz állami vasút értesítette az osztrák kollégákat, hogy két ember is van a vonaton, akik lázas tüneteket produkáltak, írja a Sky News.

Az osztrák vasút, illetve az osztrák belügyminisztérium is megerősítette a lapnak, hogy minden Olaszországból érkező vonatjáratot felfüggesztenek.

A fertőzésben érintett észak-olasz tartományokban a hatóságok minimum egy hétre bezárták az iskolákat, egyetemeket, a múzeumokat és a mozikat. Illetve ahogy megírtuk, lefújták a Velencei Karnevál utolsó két napját is. Mivel az elmúlt 48 órában három haláleset is történt, és 155-re emelkedett a vírussal fertőzöttek száma.

(2020. február23. via index.hu)

„AZ EREDMÉNY JÓ, DE NEM TERVEZÜNK ESKÜVŐT” – kommentálta a visszatérő Sebastian Kurz kancellár, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke az új bécsi, néppárti-zöld kormány első napjait még januárban. Bár a 2019 májusában kitört Ibiza-botrány elsöpörte a még mindig csak 33 éves kancellár előző kormányát, az addigi koalíciós partner Szabadságpártot (FPÖ) és legfőképpen az alkancellár Heinz-Christian Strachét, az ügy a jelek szerint csak megerősítette Kurzot abban, hogy ő ma Ausztria legmeghatározóbb politikusa.

Az őszi választást megnyerő Kurz a jobboldal populistáit otthagyva Ausztria zöldjeivel fogott össze, a néppárti-zöld koalíció pedig Németország előtt is példa lehet. Angela Merkel már 2017-ben is igyekezett összebútorozni a zöldekkel, tartományi szinten pedig már több helyen is megvalósult a CDU-Zöld koalíció.

Ibizán mindenki megborult
2019 májusában pattant ki Heinz-Christian Strache akkori osztrák alkancellár ibizai ügye: a bevándorlásellenes Szabadságpárt elnökét egy orosz oligarcha állítólagos unokahúga csalta lépre, amiről rejtett kamerás felvétel is készült. A nő pénzügyi és médiatámogatást ajánlott fel a pártnak, cserébe Strache zsíros állami megbízásokat ígért neki. Az erről készült videó közzététele után Strache egyből lemondott az alkancellári posztról, Sebastian Kurz kancellár pedig bejelentette: nem kíván tovább együtt kormányozni az FPÖ-vel.

Ezután kezdeményezett előrehozott választásokat, Kurz pedig szívesen maradt volna az átmeneti időszakban is kormányfő, szakértőkkel pótolva a szabadságpárti minisztereket – azonban tíz nappal a botrány kirobbanása után megbuktatták a kancellárt is. Így Kurznak bőven volt ideje a szeptemberre kiírt választásokig arra, hogy kormányzás helyett végigkampányolja az országot, és magát a nép emberének állítsa be a kancellárbuktató szabadságpártiakkal és a Szociáldemokrata Párttal (SPÖ) szemben.

Sikere is volt, az Ibiza-botrányból ugyanis a Néppárt tudta a legtöbbet profitálni, a Zöldek mellett: míg 2017-ben fej fej mellett állt az ÖVP az SPÖ-vel és az FPÖ-vel, a szeptemberi választáson egyértelműen Kurz pártjának lett a legnagyobb sikere 37 százalékos eredménnyel, az SPÖ 27-ről 21 százalékra esett vissza, a legnagyobb veszteséget pedig a Szabadságpárt szenvedte el, 26-ról 16 százalékra zuhantak be.

DE NEM A NÉPPÁRT ERŐSÖDÖTT MEG A LEGJOBBAN: A ZÖLDEK TÖBB MINT MEGHÁROMSZOROZTÁK 2017-ES EREDMÉNYÜKET,
a 4 százalékos bejutási küszöb alól 14 százalékra tornászták fel magukat, és kerültek vissza rekordmagas eredménnyel a bécsi parlamentbe két év után.

Kiestek a parlamentből, két év múlva rekordsiker
Bár a választást szeptemberben tartották, Kurzék csak november közepén kezdtek koalíciós tárgyalásokba a Zöldekkel, miután minden pártnál körbekopogtattak a koalíciós lehetőségeket keresve. Kurzék jobboldali irányvonalához ugyan a liberális Neos igazodott volna a legjobban, a két párt viszont nem tudott volna többséget alkotni, a régi-új kancellár pedig nem akart a Szabadságpárttal vagy a szociáldemokratákkal kormányozni.

Ausztriában a Zöldek eddig soha nem voltak kormányon: a három nagy párt (SPÖ, ÖVP, FPÖ) versenye miatt csak két nagyobb párt koalíciója tudott stabil parlamenti többséget alkotni, a Zöldek pedig olyannyira nem voltak nagy szereplői az országos politikának, hogy két évvel ezelőtt ki is estek a bécsi parlamentből a kiélezett verseny, az erőtlen kampány, és legfőképpen az egykori pártelnök, Peter Pilz szakadármozgalma miatt.

Két év alatt viszont megváltozott a helyzet: a Zöldek látványos erősödésében fontos szerepe volt a klímaváltozás negatív hatásairól szóló, egyre sűrűbben érkező híreknek, valamint korábbi politikai konkurenseik gyengélkedésének. Míg az SPÖ hosszú ideje belső válsággal küzd, addig Peter Pilz pártja, a JETZT őszre már szinte el is sorvadt.

A Néppárt és a Zöldek megerősödésével pedig megnyílt a lehetőség egy olyan koalíciós kormány előtt, ami mindkét félnek előnyös:

A ZÖLDEK KÖZEL NÉGY ÉVTIZEDNYI POLITIZÁLÁS UTÁN KORMÁNYRA KERÜLHETTEK, KURZ NÉPPÁRTJÁNAK DOMINANCIÁJÁT PEDIG SENKI NEM KÉRDŐJELEZHETI MEG.

Kevesebb szén-dioxid, kevesebb burka

A két párt között nem volt mindig felhőtlen a viszony: míg a Zöldek vezére, Werner Kogler arról beszélt, hogy számos kérdésben nehezen jutnának dűlőre Kurzcal, a Néppárton belül többen állítólag attól tartottak, hogy a Zöldek zsarolhatnák őket a kormányon. A választások utáni tárgyalásokon is szkeptikusan állt az ökopárt a jobboldallal közös kormányzáshoz, viszont december végére sikerült megállapodniuk a koalíciós szerződésről, amit a Néppárt és a Zöldek is megszavaztak.

„Eljött az osztrák Zöldek ideje” – mondta Kogler a párt januári kongresszusán, ahol ugyan voltak olyan hangok, miszerint a kormányprogramban nem kaptak kellő hangsúlyt a Zöldek elképzelései, így is nagy többséggel, 93 százalékban beálltak a párt küldöttei Sebastian Kurz új kormánya mögé.

Az elfogadott kormányprogram szerint Ausztria a klímaváltozás elleni harc európai úttörője akar lenni, és elkötelezték magukat amellett, hogy 2040-re (azaz az EU-s céldátumhoz képest tíz évvel hamarabb) Ausztria klímasemleges lesz. Sőt, 2030-ra az ország teljes villamosenergia-ellátását megújuló energiaforrásokból állítaná elő,

EMELLETT IGYEKEZNEK KIIKTATNI EGÉSZ EURÓPÁBÓL AZ ATOMERŐMŰVEKET.

A konzervatívok pedig bőven tettek a programba elemeket a korábbi, jobboldali koalíció terveiből is. Eszerint „az illegális migrációval és a politikai iszlámmal szembeni következetes fellépés” részeként

BURKATILALMAT VEZETNÉNEK BE A 14 ÉV ALATTI LÁNYOK SZÁMÁRA, AZ ÚJ BELÜGYMINISZTER PEDIG TRANZITZÓNÁKAT HOZNA LÉTRE AZ OSZTRÁK HATÁROK MENTÉN.

Január 7-én iktatták be hivatalába az új kormányt, az igazán fontos tárcákat pedig szinte mind Kurz Néppártja kapta meg: övék lesz a külügyi, a pénzügyi, a belügyi, a gazdasági, az oktatási és a mezőgazdasági tárca. Cserébe a Zöldek adják az alkancellárt, az igazságügyi, az egészségügyi és a szociális minisztert, valamint megkapták a környezeti és energiaügyi minisztériumot.

Jobbra fordulhatnak a szocdemek
Miközben a Néppárt és a Zöldek kapcsolata bimbózik, Sebastian Kurz eddigi koalíciós partnere, az Osztrák Szabadságpárt épp csak kijózanodott a belső feszültségekből, amelyek a pártelnök Norbert Hofer és a parlamenti frakcióvezető Herbert Kickl között éleződtek ki.

AZ EGYBEFORRASZTÓ ERŐ VALÓSZÍNŰLEG A BOTRÁNYFŐHŐS HEINZ-CHRISTIAN STRACHE VOLT, AKI MÁR BE IS JELENTETTE A VISSZATÉRÉSÉT.

Az egykori pártelnökkel pedig még mindig sokan szimpatizálnak a Szabadságpártiak táborán belül, a hívek ötöde egyenesen a párt élén akarja őt látni, írta meg a Krone. Strache az idei bécsi helyhatósági választáson a Szövetség Ausztriáért (DAÖ) színeiben mutathatja meg, mennyire képes szétszabdalni a populisták táborát.

A választások másik vesztese, a Szociáldemokrata Párt szintén nem tudja, mit kezdjen magával: bár Pamela Rendi-Wagner elnökasszonyt többen már az európai parlamenti választás után sem látták szívesen a párt élén, a még gyengébb eredményt hozó parlamenti választások után még nagyobb nyomás helyeződött rá. Iránymutatást hozhat viszont a párt számára a hét végi burgenlandi választás eredménye, ahol a tavalyi vereségek után végre egy fölényes győzelemnek örülhettek.

Míg a párt országos szinten most 16 százalékon áll, addig a legkeletibb tartományban 49 százalékkal fölényesen tarolt az SPÖ listája, ezzel pedig abszolút többséget szereztek a kismartoni parlamentben. A siker titka pedig nem csak a tartományt vezető Hans Peter Doskozil személyének, de politikai irányvonalának is köszönhető: Doskozil a menekültválság idején szigorúbb határpolitikát hirdetett, valamint hangsúlyosan szociális irányba is fordult, például a minimálbér bevezetésével. Ugyanis míg szövetségi szinten nincs meghatározva minimálbér Ausztriában, addig a legkeletibb tartományban nettó 1700 eurós szinten határozták meg a legalacsonyabb fizetést.

Az osztrák sajtóban több kommentár is arról szól, már csak idő kérdése, hogy Doskozil és politikája ne csak regionális, de országos szinten is megjelenjen. Így elképzelhető, hogy míg az SPÖ a határpolitikájában jobbra fordul, a szociális politikában markánsan balos lesz, gazdaságpolitikájában pedig pragmatikus.

Beszáguldana a bécsi gyors Berlinbe
Kurz viszont nem jósol nagy jövőt a szocdemeknek, legalábbis erről beszélt a davosi Világgazdasági Fórumon: „A Zöldek több országban is egy erősebb szerepet fognak felvállalni. Meg merném kockáztatni, hogy sok országban felváltják majd a szociáldemokratákat is – hiszen ők egy modernebb, a kor kihívásaira válaszolni képes balközép-párttá válhatnak szerintem a szavazóbázisuk körében.”

Mint mondta, fontos volt számára, hogy a szerinte elbukott nagykoalíciós minta helyett új konstellációkat próbáljon ki az osztrák politikában.

Erre tettünk próbát a Szabadságpárttal, (…) most pedig erre teszünk kísérletet a Zöldekkel. Ha körülnézünk a szomszédságunkban, azon belül is Németországban, akkor úgy gondolom, hogy a mi modellünk egyfajta előkép is lehet.

Németországban voltak már Zöldek a kormányon: 1998 és 2005 között vettek részt a szociáldemokrata Gerhard Schröder kormányában, most pedig a 16 német tartományból 11-ben töltenek be kormányzati pozíciót. A párt a jobboldali populista AfD-n (Alternatíva Németországért) kívül bárkivel koalícióképes –

LEGYEN SZÓ A BERLINBEN VELÜK KORMÁNYZÓ RADIKÁLIS BALOLDALI LINKÉTŐL KEZDVE A BADEN-WÜRTTEMBERGI KOALÍCIÓS PARTNER CDU-IG.
Egy szövetségi szintű zöld-kereszténydemokrata koalícióra pedig még Angela Merkel is tett már kísérletet 2017-ben. Igaz, ehhez szükségük lett volna a liberális FDP-re is, akik miatt viszont végül nem tudtak megállapodni, így fennmaradt a 2013 óta működő CDU-SPD nagykoalíció.

Elméletben jövő ősszel lenne legközelebb parlamenti választás Németországban, azonban a nagykoalíció törékenysége miatt elképzelhető egy előrehozott voksolás is. Ezen viszont pont a német szocdemek buknák a legnagyobbat, ugyanis a harmadik helyre szorulnának vissza a Zöldek mögé – sőt, még akár a szintén 14 százalékra mért AfD is megelőzheti őket.

A Zöldek pedig olyannyira megerősödtek, hogy korábban több kutatásban is az első helyen szerepeltek a CDU előtt. A kereszténydemokraták mostanra szűken, de stabilizálták az első helyüket, és 26 – 24 százalékra állnak a Zöldekkel szemben. Egy esetleges CDU-CSU-Zöld koalíciónak így stabil többsége lenne a berlini Bundestagban. Sőt, az Economist azt sem zárná ki, hogy Merkel után egy zöld kancellár következzen Németország élén: bár a CDU nehezen engedné ki 15 év után a kezei közül a kormányfői posztot, a Zöldek egy baloldali koalícióban a legerősebb párt lennének az SPD és a Linke előtt.

(2020. február 18. via index.hu)

A szavazatokért rengetegen versengenek, és egyiküknek sincs esélye többséget szerezni. A parlamentbe jutó pártokat mindez olyan kompromisszumra is kényszerítheti, amit ma még nem vállalnának föl a nyilvánosság előtt – mondta az M1 műsorában Szabó Dávid József külpolitikai szakértő.

Szabó Dávid József szerint magyar képviselők várhatóan nem kerülnek a pozsonyi törvényhozásba. A felvidéki magyarok szavazási hajlandósága sok éve alacsonyabb az országos átlagnál, körükben a Magyar Közösségi Összefogás támogatottsága is alig haladja meg az 50 százalékot.

A nagyvárosi magyarok ráadásul szlovák pártra is hajlandók szavazni, a kistelepüléseken élők egy része pedig a szélsőséges nacionalistának tartott Marian Kotleba elől sem zárkózik el.

(2020. február 15. via napi.hu)

Az Európai Bizottság célja, hogy felgyorsítsa a nyugat-balkáni bővítés folyamatát, valamint megtartsa annak a valóságos és hiteles lehetőségét, hogy a térség országai csatlakozzanak az Európai Unióhoz – közölte az MTI szerint Várhelyi Olivér
szomszédságpolitikai és bővítési biztos Strasbourgban hétfőn. A javasolt új bővítési módszer visszafordíthatóvá teszi a folyamatot, ha a tagjelölt ország visszalép a reformoktól, akkor az unió is visszaléphet.
Az Európai Bizottság szerdán mutatta be az átalakított bővítési folyamatról szóló javaslatát azzal a céllal, hogy új lendületet adjon az unió bővítésének.

Az uniós biztos az Európai Parlament plenáris ülésének a bővítési folyamat reformjáról szóló bizottsági előterjesztésről folytatott vitáján hangsúlyozta, az Európai Bizottság számára nagyon fontos a teljes uniós elkötelezettség a nyugat-balkáni bővítés perspektíváját illetően, az Európai Uniónak erre vonatkozóan “egy hangon kell megszólalnia”. Fontosnak nevezte, hogy megfelelően tervezhető legyen a folyamat mindkét fél részére. Egyértelműen meghatározott feltételek kellenek annak érdekében, hogy a megtett lépések, vagy azok elmaradása milyen következményekkel járnak.

Várhelyi Olivér szerint a bizottság kiáll azon véleménye mellett, hogy Albániával és Észak-Macedóniával meg kell nyitni a csatlakozási tárgyalásokat, ugyanis mindkét tagállam teljesítette az ehhez szükséges feltételeket. Az unió akkor lehet hiteles, ha tartja magát az eredményen alapuló bővítési folyamatra vonatkozó ígéretéhez – mondta Várhelyi. A két tagjelölt ország által elért eredményekről az Európai Bizottság februárban részletes tájékoztatást tesz közzé annak érdekében, hogy az uniós tagállamokból álló tanács támogató döntését előkészítse. A bizottság meggyőződése ugyanis, hogy a további halasztás rosszat tenne a régió stabilitásának, illetve rést nyitna olyan erőknek, amelyek negatív hatást elérve kívánhatnak beavatkozni a folyamatba – mondta az uniós biztos.

A hosszas felkészülés és tárgyalási folyamat során határozottabb politikai irányításra és a tagállamok magas szintű részvételére van szükség. A javasolt új bővítési módszer visszafordíthatóvá teszi a folyamatot, azaz ha a tagjelölt ország visszalép a szükséges reformoktól, akkor az unió is visszaléphet a bővítési folyamatban – tette hozzá az uniós biztos.

Az Európai Tanács októberi csúcsértekezletén francia javaslatra elvetette a csatlakozási tárgyalások elindítását Észak-Macedóniával és Albániával. Montenegróval, Szerbiával és Törökországgal már zajlanak a csatlakozási tárgyalások. Albánia és Észak-Macedónia tagjelölt ország, Bosznia-Hercegovina és Koszovó potenciális tagjelölt – írta az MTI.

(2020. február 11. via napi.hu)

Brüsszel, 2014. május 20.
Az Európai Tanács által közreadott képen Várhelyi Olivér nagykövet, Magyarország Európai Unió melletti állandó képviseletének helyettes vezetõje az Európai Unió Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sporttanácsának (OIKS) ülésén Brüsszelben 2014. május 20-án. (MTI/Európai Tanács/Enzo Zucchi)

Hétfőn reggel lemondott a német Kereszténydemokrata Unió, a CDU elnöki posztáról Annegret Kramp-Karrenbauer (AKK) – jelentette a Spiegel. Mivel a pártelnöki poszt és a kancellárjelöltség kéz a kézben jár, ez azt is jelenti, hogy Kramp-Karrenbauer nem fog pályázni a kancellári posztra sem. Ugyanakkor a vezetésével még megszervezik a kancellárjelölt kiválasztási folyamatát idén nyáron, hivatalosan ezután távozik majd a CDU éléről.
A hírportál információi szerint Kramp-Karrenbauer, aki egyben a német védelmi miniszter is, a párt elnöki ülésén azt mondta, hogy tisztázatlan együttműködés van a CDU egyes részei, és baloldal, illetve a szélsőjobboldali AfD között, ő pedig semmilyen formában nem kíván együttműködni ezekkel a pártokkal. A Spiegel szerint AKK a bejelentés után beszélt Angela Merkel kancellárral, aki megköszönte a munkáját és arra kérte, hogy a miniszteri pozíciót tartsa meg.

A politikus bejelentése alig pár nappal azután érkezett, hogy Türingia tartományban a szélsőjobboldali AfD segítségével választották meg a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) politikusát, Thomas Kemmerichet miniszterelnöknek. Mindeddig a jobboldal, vagyis a CDU és a CSU (Bajor Keresztényszociális Unió), mindeddig hagyományosan elzárkózott az együttműködéstől a tőle jobbra álló AfD-vel, amelyet a többi párt mindeddig maximálisan igyekezett elszigetelni.

Kemmerich aztán szombaton lemondott a miniszterelnökségről, és ezzel szinte egyidőben a berlini kormánykoalíció egy közleményt is kiadott, amelyben a CDU, a CSU és az SPD (Szociáldemokrata Párt) vezetői „megbocsáthatatlannak” nevezték Kemmerich megválasztását az AfD támogatásával, és jelezték: elvárják, hogy a türingiai tartományi törvényhozás „azonnal válasszon új kormányfőt”. Továbbá közölték azt is, hogy az új miniszterelnök megválasztásától függetlenül hamarosan új választás kiírására lesz szükség Türingiában. A koalíció tagjai közleményükben ismételten leszögezték, hogy továbbra is az az álláspontjuk, hogy az AfD támogatásával minden szinten ki kell zárni a kormányalakítást és a politikai többség biztosítását.

AKK-t 2018 decemberében választották meg Angela Merkel utódjaként a CDU élére, aki 18 évig vezette a pártot. Kramp-Karrenbauer azt megelőzően a CDU főtitkára volt és Merkel szövetségeseként ismerték.

(2020. február 10. via 24.hu)

Friedricz Merz konzervatív német politikus-bankár, aki másfél éve bejelentkezett a CDU pártelnöki tisztségére, de alulmaradt Annegret Kramp-Karrenbauerrel szemben, mintha ráérzett volna, hogy eljöhet az ő ideje. Óriási érdeklődéssel kísért előadást tartott nem sokkal azelőtt, hogy Kramp-Karrenbauer bejelentette távozását a párt éléről.
– Íme egy “őrült” gondolat – mondta egy Hamburg melletti szállodában tartott előadásán Friedrizh Merz, a CDU korábbi politikusa, aki 2009-ben váltott, és befektetési bankárként folytatta pályafutását. – Mi lenne, ha a német költségvetés 50 milliárd eurós többletének felét visszaadnánk az embereknek adócsökkentés formájában? Ez mégsem teljesen eszement ötlet, igaz-e? A közönség reakciója dübörgő taps volt – derült ki a Financial Times tudósításából. A fórumot, amelyre kicsinek bizonyult az 500 fős előadóterem, csak néhány nappal korábban tartották, mint hogy kiderült volna: Annegret Kramp-Karrenbauer nem akar a CDU kancellárjelöltje lenni, és lemond a párt elnöki tisztségéről is.

Merz 2018 őszén, amikor Angela Merkel a párt sorozatos tartományi választási kudarcai után bejelentette, hogy a 2021-es parlamenti választások után visszavonul a politikától és már az év végén átadja a CDU elnöki tisztségét valaki másnak, elindult a pártvezetői pozícióért. A végső páros versenyben alulmaradt a centrista Kramp-Karrenbauerrel szemben, akit Merkel utódjának szemelt ki. Merz a piacpárti, erőteljesen konzervatív párttagok és szimpatizánsok liblingje – a 2000-es évek elejéig a CDU parlamenti frakcióvezetője volt, ahonnan Merkel állította fel, majd 2009-ben kilépett az aktív politikából, és bankárként próbált szerencsét. Nem kis sikerrel: a BlackRock befektetési bank németországi elnöki tisztségéig jutott és milliomossá vált.

Beszéljünk nyíltan!
A hamburgi fórumon azt is mondta, hogy szerinte a pártnak nyíltan vissza kellene térnie az üzleti világ támogatásához és adócsökkentéseket kellene végrehajtania. Csak így lehet képes arra, hogy visszacsábítson egymillió szavazót, akik Merkel centrista politikája miatt átpártoltak a radikális jobboldali, euroszkeptikus Alternatíva Németországnak (AfD) párthoz. Bele kell állni a vitákba – folytatta programhirdetését -, ha a CDU a szavazatok több mint harmadát akarja megszerezni a következő parlamenti választásokon, akkor jobban kell muzsikálnia, mint most.

Kramp-Karrenbauer visszalépésével Merz előtt megnyílt a lehetőség, hogy megszerezze a CDU kancellárjelölését, bár indulását – nyilván a rövid idő miatt – még nem jelentette be. Ellenfele lehet a Merkelhez lojális Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke és Jens Spahn, az ifú környezetvédelmi miniszter. Hívei szerint karizmatikus személyiség, éles eszű és kiváló szónok. Mások nem gondolnak ilyen sokat róla: Merz egy politikai zombi, aki hónapok óta sertepertél a CDU körül, ám túlságosan kívülálló ahhoz, hogy őt válassza a párt – véli Paul Nolte, berlini történész professzor.

Piszkálódik
A bankár-politikus évek óta piszkálja Merkelt a partvonalról beszólogatva. Legfőbb vádja, hogy a szavazók centrumát keresve túlságosan elvitte a CDU-t bal felé. Különösen élesen bírálta a kancellárt, amikor 2015-ben megnyitotta Németország határait a szíriai menekültek előtt. Miután 2018 decemberében alulmaradt a pártelnökségért folytatott versenyben, megígérte, hogy visszafogja magát, de nem bírta megállni, hogy ne kritizáljon. Tavaly októberben az mondta, hogy Merkel kormánya súlyos árnyékot vet az országra, a kancellár lagymatag viselkedésével a ködbe vezeti az országot.

A hamburgi fórumon államférfiként tálalta magát közönségének. – Vissza kell nyernünk a szuverenitásunkat, Németországnak és Európának is – mondta például arra célozva, hogy az ő vezetésével szembe nézhetnének az egyre erősebb Kínával és a befelé forduló, Európával és Németországgal helyenként ellenséges USA-val. Merz február elején bejelentette, hogy lemond a BlackRockban viselt tisztségéről: ezzel is világossá tette, hogy komolyan gondolja visszatérését a politikába.

A CDU egyik parlamenti képviselője, akit a Financial Times idéz, azonban felhívja a figyelmet egy fontos körülményre. Angela Merkel személye és politika befolyása útját állhatja Merz felemelkedésének. A kancellár minden tőle telhetőt el fog követni, hogy ne a bankár-politikus kövesse őt Németország élén – véli a CDU-s politikus. Nagy meccs lesz.

(2020. február 12. via napi.hu)