Tihany Centre for Political Analysis
  • Kezdőlap
  • Rólunk
    • Igazgató
  • Célunk
  • Elemzések/Tanulmányok
    • Európai viszonyok
    • Magyarország a nagyvilágban
    • Transzatlanti kapcsolatok
  • Hírek, aktuális események
  • Közép-Európa múltja és jelene
  • Ajánlott oldalak
  • Elérhetőség
  • English
  • Tihany Centre for Political Analysis – Wien

Titkolóznak a Merkel-Orbán csúcsról

A nemzetközi sajtó, illetve a németországi lapok nem tulajdonítottak jelentőséget Angela Merkel és Orbán Viktor hétfői találkozójának, nem szivárogtak ki háttérinformációk a kettejük között elhangzottakról a médiának.
A hivatalos tájékoztatón túl sem a német, sem a magyar fél nem szivárogtatott ki háttérinformációkat arról, mi hangzott el Angela Merkel kancellár és Orbán Viktor miniszterelnök találkozóján. A klubrádió hosszas keresés után a Frankfurter Rundschau című, alapvetően szociáldemokrata szemléletű lap weboldalán talált friss magyar vonatkozású kommentárt, azzal a címmel, hogy “Dobjátok ki végre Orbán Viktort”.

A szerző, Ulrich Krökel párhuzamot von aközött, hogy Annegret Kramp-Karrenbauer (AKK) visszalépett a kancellárjelöltség lehetőségétől és kilátásba helyzete a CDU pártelnöki tisztségéről való lemondását, illetve aközött, hogy Orbán Viktor nyíltan vállalja, hogy illiberális államot épített ki Magyarországon. A Frankfurter Rundschau publicistája szerint AKK visszalépésében jelentős szerepet játszott a CDU és az Alternatíva Németországnak (AfP) párt együttműködése Türingia tartományban, miközben ez a párt bálványozza azt az “illiberális demokráciát”, amelyet Orbán képvisel.

A széle és a közepe
A német lap kifogásolja, hogy Merkel éppen akkor fogadja Orbánt, az “AfD bálványát”, amikor az utóbbi szerepet játszott a kancellár pártja, a CDU vezetői válságának kirobbanásában. A keresztény polgári Európai Néppártnak (EPP) ugyanaz a baja a Fidesszel, ami a CDU-nak az AfD-vel: nem tudja, hol húzza meg a határt a radikális és a mérsékelt jobboldali politika között. Attól tartanak, hogy ha túlságosan elhatárolódnak a radikális programtól, akkor a konzervatív szavazók egy része átpártol az olyan pártokhoz, mint a Fidesz vagy az AfD.

Ugyanakkor ha a mérsékelt pártok, mint az EPP és a CDU nem határolódnak el eléggé a radikális politikától, akkor az ingadozó, centrista szavazókat veszíthetik el. A Frankfurter Rundschau publicistája szerint megkönnyítheti a választást, hogy az illiberális program csak a radikális kisebbség igényeire ad rövid távú választ, míg a centrumpolitika – amely megfelel az értékekhez kötődő konzervatívoknak – a mérsékelt jobb- és baloldali többség igényeire keres hosszabb távú megoldásokat. Ezért az EPP pártjainak, köztük a CDU-nak fel kellene ismerniük, hogy Orbán pártja, a Fidesz nem való közéjük – vélekedik Ulrich Krökel.

(2020. február 11. via napi.hu)

Posted in Európai viszonyok, Magyarország a nagyvilágban |
« Reformok nélkül nem bővít az EU
Orbán Viktor: A teljesítmény a nemzeté, a felelősség a kormányé »

Leave a comment Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Pages

  • Ajánlott oldalak
  • Célunk
  • Elérhetőség
  • Igazgató
  • Rólunk
  • Rólunk
    • Igazgató
  • Tihany Centre for Political Analysis – Wien

Archives

  • 2021. április
  • 2021. március
  • 2021. február
  • 2021. január
  • 2020. december
  • 2020. november
  • 2020. október
  • 2020. szeptember
  • 2020. augusztus
  • 2020. július
  • 2020. június
  • 2020. május
  • 2020. április
  • 2020. március
  • 2020. február
  • 2020. január
  • 2019. december
  • 2019. november
  • 2019. október
  • 2019. szeptember
  • 2019. augusztus
  • 2019. július
  • 2019. június
  • 2019. május
  • 2019. április
  • 2019. március
  • 2019. február
  • 2019. január
  • 2018. december
  • 2018. november
  • 2018. október
  • 2018. szeptember
  • 2018. augusztus
  • 2018. július
  • 2018. június
  • 2018. május
  • 2018. április
  • 2018. március
  • 2018. február
  • 2018. január
  • 2017. szeptember
  • 2016. november
  • 2016. július
  • 2015. október
  • 2015. szeptember
  • 2015. február
  • 2015. január
  • 2014. december
  • 2014. november
  • 2014. október
  • 2014. szeptember
  • 2014. május
  • 2014. április
  • 2014. március

Categories

  • Elemzések (524)
    • Európai viszonyok (415)
    • Magyarország a nagyvilágban (168)
    • Transzatlanti kapcsolatok (70)
  • Hírek, aktuális események (60)
    • Közép-Európa múltja és jelene (8)

WordPress

  • Bejelentkezés
  • WordPress

Subscribe

  • Entries (RSS)
  • Comments (RSS)

Pages

  • Ajánlott oldalak
  • Célunk
  • Elérhetőség
  • Igazgató
  • Rólunk
  • Rólunk
    • Igazgató
  • Tihany Centre for Political Analysis – Wien

Archives

  • 2021. április
  • 2021. március
  • 2021. február
  • 2021. január
  • 2020. december
  • 2020. november
  • 2020. október
  • 2020. szeptember
  • 2020. augusztus
  • 2020. július
  • 2020. június
  • 2020. május
  • 2020. április
  • 2020. március
  • 2020. február
  • 2020. január
  • 2019. december
  • 2019. november
  • 2019. október
  • 2019. szeptember
  • 2019. augusztus
  • 2019. július
  • 2019. június
  • 2019. május
  • 2019. április
  • 2019. március
  • 2019. február
  • 2019. január
  • 2018. december
  • 2018. november
  • 2018. október
  • 2018. szeptember
  • 2018. augusztus
  • 2018. július
  • 2018. június
  • 2018. május
  • 2018. április
  • 2018. március
  • 2018. február
  • 2018. január
  • 2017. szeptember
  • 2016. november
  • 2016. július
  • 2015. október
  • 2015. szeptember
  • 2015. február
  • 2015. január
  • 2014. december
  • 2014. november
  • 2014. október
  • 2014. szeptember
  • 2014. május
  • 2014. április
  • 2014. március

Categories

  • Elemzések (524)
    • Európai viszonyok (415)
    • Magyarország a nagyvilágban (168)
    • Transzatlanti kapcsolatok (70)
  • Hírek, aktuális események (60)
    • Közép-Európa múltja és jelene (8)

WordPress

  • Bejelentkezés
  • WordPress

CyberChimps WordPress Themes

© tihanypolitics