Tihany Centre for Political Analysis
  • Kezdőlap
  • Rólunk
    • Igazgató
  • Célunk
  • Elemzések/Tanulmányok
    • Európai viszonyok
    • Magyarország a nagyvilágban
    • Transzatlanti kapcsolatok
  • Hírek, aktuális események
  • Közép-Európa múltja és jelene
  • Ajánlott oldalak
  • Elérhetőség
  • English
  • Tihany Centre for Political Analysis – Wien

Monthly Archives: április 2020

Szlovákia enged a kettős állampolgárság ügyében

A szlovák kormánynak a koronavírus-járvány kezelése közben kevesebb ideje jutott a kormányprogram kidolgozására, de a vasárnapi kormányülésük után részletesen beszámoltak a terveikről.

Igor Matovič kormányfő megemlítette például a kettős állampolgárságot érintő enyhítést, és a teljes tiltás helyett lehetővé tennék a hosszútávon másik országban élő szlovák állampolgároknak, hogy ennek a másik országnak is felvegyék az állampolgárságát, a szlovák elvesztése nélkül – erről tudósított az Új Szó és a Paraméter hírportál.

Kihangsúlyozták, hogy a kisebbségekkel is külön foglalkoznak, nem korlátozzák az eddig megszerzett kisebbségi jogaikat, az asszimilációt sem támogatják, ehelyett inkább olyan környezetet szeretnének megteremteni, amelyben megőrizhetik a nyelvüket és a kultúrájukat.

Egy új intézmény, a Nemzetiségi Kisebbségek Hivatalának létrehozását is fontolóra veszik, amely többek közt a kisebbségek jogaival, közügyeivel, támogatásával foglalkozna.

(2020. április 19. via index.hu)

Posted in Európai viszonyok, Magyarország a nagyvilágban |

Jourová megvédte a járvány miatti magyar törvényeket

Magyarország az új kornavírus-járvány elleni védekezés során eddig nem fogadott el olyan törvényt, amely ellenkezne az európai uniós joggal – mondta Vera Jourová, az Európai Bizottság cseh alelnöke egy tévés vitaműsorában vasárnap.

“Egyelőre nem aggódom. Magyarország eddig nem fogadott el olyan jogszabályt, amely ellenkezne az európai uniós jogrenddel” – válaszolta Vera Jourová a műsorvezető kérdésére, hogy aggódik-e a magyarországi helyzet miatt. Az európai értékekért és átláthatóságért felelős biztos arra is kitért, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter magyarázata megnyugtatta azzal kapcsolatban, hogy a veszélyhelyzeti különleges jogrendet bármikor felfüggesztheti a parlament.

Jourová szerint az lesz majd az igazán fontos kérdés, hogy a magyar hatóságok miként hajták végre az új jogszabályokat. „Ezért figyelemmel kísérjük az eseményeket ” – mondta, és azt is hangsúlyozta: a járvány kapcsán az Európai Bizottság minden tagállamban megvizsgálja, hogy az elfogadott kormányzati intézkedések nem sértik-e a jogállamiságot.

Jourová korábban többször is aggodalmát fejezte ki a magyar és lengyel jogállamiság állapota miatt, támogatja a hetes cikkely szerinti eljárások folytatását a két ország ellen.

(2020. április 19. via index.hu)

vera_jourova-e1560182703220

Posted in Európai viszonyok, Magyarország a nagyvilágban |

Egységbe tömörülnek a demokraták Trumppal szemben: BERNIE SANDERS SZENÁTOR BEÁLLT JOE BIDEN MÖGÉ · EL AKARJÁK KERÜLNI A 2016-OS KUDARCOT

Ki akarják küszöbölni az amerikai demokraták a 2016-os csorbát, ezért negyedévvel korábban elhangzott a boldogító igen, mint négy esztendeje: Bernie Sanders már most beállt Joe Biden mögé, hogy közösen buktassák meg Donald Trump elnököt. A 78 éves szenátor egy hete adta fel reménytelen küzdelmét a Demokrata Párt elnökjelöltségéért, amit minden bizonnyal Barack Obama egykori alelnöke nyer el az augusztusra tervezett országos pártkonvención. – Szükségünk van önre a Fehér Házban. Én pedig minden tőlem telhetőt megteszek, hogy ez megtörténjen – mondta most Sanders, Biden pedig megköszönte a támogatást.

Mindez azt jelenti, az előválasztások a járványhelyzet miatt nem csak késedelmet szenvednek, de a republikánus és a demokrata oldalon egyaránt formalitássá váltak: a novemberi voksoláson alighanem Trump és Biden áll majd szemben egymással. Évtizedek óta nem fordult elő, hogy két idős, keleti parti férfi küzdjön meg; a 73 éves Trump New York-i, a nála négy esztendővel idősebb Biden delaware-i. A legutóbbi felmérések szerint Biden néhány százalékponttal jobban áll az elnöknél. De ez nem csupán annak a fényében nem mond sokat, hogy a választásokig még több mint fél év van hátra, és a kimenetelét a közvélekedés szerint jórészt a koronavírus-járvány kezelése dönti majd el, hanem amiatt sem, hogy az amerikai választási rendszer sajátosságaiból adódóan nem minél több polgárt, hanem minél több államot kell megnyerni. Trump 2016-os ellenfele, Hillary Clinton hárommillió szavazattal többet szerzett, mégis veszített a jelenlegi elnökkel szemben. Éppen ezért van jelentősége annak, hogy Sanders már most felsorakozott a demokrata jelölt mellett. 2016-ban csak júliusra, a Clintonnal vívott 14 hónapos belháborút követően tette meg ezt.

Tom Perez, a Demokrata Párt ügyvezetője mindamellett úgy fogalmazott: „a pártegység kiépítése időtlen utazás”. A korábbi főbb elnökjelölt-aspiránsok közül már csak Elizabeth Warren szenátor nem sorolt be Biden mögé. Novemberre el akarják érni, hogy a Bidennél jóval baloldalibb, például általános egészségbiztosítási rendszert követelő Sanders jórészt fiatal hívei is Bident támogassák. A két politikus közötti nézetkülönbségek – amelyek utolsó, márciusi tévévitájukon is kiütköztek – pedig feledésbe merüljenek addigra. Így az, hogy Biden magát „nagybetűs demokratának” nevezte Sanders-szel szemben, aki független szenátor és nem tagja a pártnak, vagy az, hogy a volt alelnök rosszallását fejezte ki Sanders kommunista diktátorokat, így a kubai Fidel Castrót mentegető kijelentései miatt.

Utólagos felmérések szerint Sanders hívei 2016-ban komoly szerepet játszottak Clinton bukásában. Sokuk otthon maradt a választás napján, 12 százalékuk pedig Trumpra szavazott csak azért, hogy ne Clinton nyerjen. Becslések szerint tízezrével szavazhattak közülük a mostani elnökre abban a három szövetségi államban – Michiganben, Wisconsinban és Pennsylvaniában –, ahol eldőlt a választás.

(2020. április 14. via mno.hu)

25684be6ff074289b81367c931f4b056_18

Posted in Transzatlanti kapcsolatok |

Lemondott a lengyel kormányfőhelyettes

Lemondott hétfőn Jaroslaw Gowin lengyel kormányfőhelyettes, tudomány- és felsőoktatásügyi miniszter. Bejelentette egyúttal: az általa vezetett párt, az Egyetértés (Porozumienie) továbbra is tagja marad a kormánykoalíciónak, írja az MTI.

Gowin az utóbbi napokban ellenezte, hogy a május 10-re kiírt lengyel elnökválasztást a koronavírus-járvány tükrében is az eredeti időpontban rendezzék meg, és nem értett egyet a levélben történő szavazás általános alkalmazásával sem. Ezt a megoldást a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt javasolta, és hétfőn szavaz róla a szejm.

A PiS tervezetét ő nem, de az Egyetértés képviselőinek többsége támogatni fogja – mondta Gowin. Közölte, Jadwiga Emilewicz fejlesztési minisztert, az Egyetértés tagját javasolta a kormányfőhelyettesi posztra maga helyett a miniszterelnöknek.

(2020. április 6. via index.hu)

letöltés

Posted in Európai viszonyok |

Pásztor István nyílt levélben reagált Donald Tusk üzenetére

Nyílt levélben reagált Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke csütörtökön Donald Tusk üzenetére, amelyben az Európai Néppárt (EPP) elnöke egy nappal korábban politikailag veszélyesnek és erkölcsileg elfogadhatatlannak nevezte, ha valaki az új koronavírus-járványt arra használja, hogy folyamatos rendkívüli állapotot vezessen be országában.
Az EPP-tag VMSZ elnöke közölte, hogy “a járvány okozta válsághelyzetben a Nyugat-Balkán és Közép-Európa országaiban az emberek határozott cselekvést várnak el kormányaiktól, amelyekkel példamutató módon közösséget vállalnak. A fegyelmezettség és a közösségvállalás egyik oka lehet a történelmi tapasztalatuk, amelynek köszönve különbséget tudnak tenni a diktatúra és a felelős kormányzás között, a békeidők és a válsághelyzet között”.

Pásztor István megfogalmazása szerint “a járványhelyzet emberéletekről szól, éppen ezért minden megnyilvánulás, amely politikai oldalról intéz támadást a járványhelyzet megfékezéséért küzdelmet folytató felelős kormányzatok ellen, közös esélyünket gyengíti a vírus legyőzésében”.

A politikus véleménye szerint az EPP elnökének támogatnia kell “mindazokat a kormányokat és politikusokat, akik emberéletek tízezreinek megmentéséért dolgoznak kormányaikkal, közösen polgáraikkal”.

“A politikai megosztottságot háttérbe kell szorítani. Ezen múlik most a Néppárt politikai családjának hitelessége” – húzta alá Pásztor István,

majd hozzátette: az, hogy ebben a helyzetben Donald Tusk “a demokratikus elköteleződés kérdéskörét kiegyenlíti az egészségügyi veszélyhelyzet, a világjárvány miatt szükségből és felelősségből meghozott és meghozandó kormányzati döntésekkel, elveszi az energiát attól a munkától, ami tízezrek életét jelentheti”.

Pásztor István szerint a járvány végét követően újra eljön a politikai kérdések, a politikai párbeszéd ideje, “de ma még a küzdelem napjai állnak előttünk”.

(2020. április 2. via hirtv.hu)

letöltés (1)

Posted in Európai viszonyok, Magyarország a nagyvilágban |

Már új „Marshall-tervet” emleget az Európai Bizottság elnöke

A második világháború utáni nyugat-európai újjáépítést szolgáló Marshall-tervhez hasonló nagyszabású gazdaságfejlesztési program szükséges a koronavírus-járvány miatt válságba süllyedt Európai Unió (EU) megerősítéséhez – írta az Európai Bizottság elnöke a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapban. Ursula von der Leyen vendégkommentárja alapján az elképzelés mindenekelőtt a 2021-ben kezdődő hétéves ciklusra szóló közös költségvetés újratervezését jelenti.

A német kereszténydemokrata (CDU) politikus kiemelte, hogy a járvány révén „az igazi Európa visszatért”, és „éjjel-nappal fáradhatatlanul dolgozik”, hogy a közösség elérje mindazt, amit tagjai egyedül, külön-külön nem tudnának elérni.

Ezt mutatja, hogy az utóbbi hetekben az EU-s szinten olyan döntések sorát hozták meg, amelyeket korábban elképzelni sem lehetett volna. A gazdasági társaságoknak nyújtott állami támogatás szabályozását minden korábbinál „rugalmasabbá” tették, az államháztartásról szóló előírásokon soha nem látott mértékben „lazítottak”, az EU-s intézmények és a tagországok pedig együttvéve 2,8 ezer milliárd eurót mozgósítottak a válság leküzdésére. Ez „világszerte a legerőteljesebb válasz” a járvány miatt kezdődött gazdasági zuhanásra.

Az Európai Bizottság a héten újabb lépést tett, 100 milliárd eurós munkahelyvédelmi programot indított, és a közös költségvetésből megmaradó minden egyes eurócentet egészségügyi védőfelszerelések beszerzésére és koronavírus-tesztekre fordítanak – írta Ursula von der Leyen.

Hozzátette, hogy „ebben a válságban nem végzünk félmunkát”, és ez a következő évekre is vonatkozik, amelyek arról szólnak majd, hogy miként lehet kiemelni a gazdaságot a válságból. Igen erőteljes beruházási tevékenységre, „egy Marshall-terve” van szükség, amelynek középpontjában „egy új, erős EU-s költségvetésnek kell állnia”.

A járvány miatt a világ megváltozott, ezért a hétéves költségvetést hozzá kell igazítani az új követelményekhez – írta a brüsszeli bizottság vezetője, hangsúlyozva, hogy több nemzedéknyi időn keresztül terheli majd a közösséget „az a sok milliárd euró, amelyet most kell beruházni, hogy elkerüljük a még nagyobb katasztrófát, ezért az a felelősségünk, hogy okosan és fenntarthatóan fektessünk be következő költségvetésünkből”.

Mint írta, a következő EU-s költségvetés „stratégiai beruházás a jövőbe”, ami a többi között az újító, innovatív kutatás, a digitális infrastruktúra, a környezetbarát energia, a nyersanyagok és termékek újrahasznosítására épülő úgynevezett körforgásos gazdaság és a jövő kihívásainak megfelelő közlekedési infrastruktúra fejlesztésének támogatását jelenti.

Mindez döntően hozzájárulhat egy modernebb, fenntarthatóbb és erősebb válságtűrő képességű EU felépítéséhez – írta Ursula von der Leyen, aki szerint a közösség most is megerősödve kerül ki a krízisből, mint ahogy története során mindig.

Ugyancsak nagyszabású programot sürgetett két korábbi, a napi politikából visszavonult német külügyminiszter, Joschka Fischer és Sigmar Gabriel, a Zöldek, illetve a szociáldemokraták (SPD) egykori vezetője. A Der Tagesspiegel című berlini lap hírportálján közölt írásukban kiemelték, hogy az EU mindennél nagyobb megpróbáltatás előtt áll, és az a veszély fenyegeti, hogy „drámaian kudarcot vall”.

Miért kellene hinni az oly sokszor emlegetett európai értékközösségben, ha „története legnagyobb válságában Európa a szó legszorosabb értelmében értéktelennek bizonyul” – vetették fel.

Leginkább Németországnak kell tennie a kudarc elkerüléséért, mert Németország az európai egységfolyamat legnagyobb haszonélvezője – írták, megjegyezve, hogy a német állami fejlesztési bank (KfW) forrásai között még mindig van olyan tétel – egy 12 milliárd eurós pénzalap -, amely a Marshall-terv programjaiból származik.

Legfőképpen Olaszországot és a Spanyolországot kell támogatni – tette hozzá a két volt német külügyminiszter, aláhúzva, hogy az olaszok és a spanyolok legalább száz évig nem bocsátják meg a németeknek, ha most cserben hagyják őket.

Joschka Fischer és Sigmar Gabriel elképzelése szerint egy három elemből álló programmal kellene segíteni Olaszországnak, Spanyolországnak és az összes többi támogatásra szoruló EU-tagállamnak. Az első elem az azonnali egészségügyi-humanitárius támogatás, a második a járvány utáni gazdasági stabilizációhoz szükséges források biztosítása olyan hitelekkel, amelyekre nem vonatkoznak a költségvetési fegyelmet és az államadósság csökkentését előíró úgynevezett maastrichti szabályok. A harmadik a hosszabb távú gazdaságfejlesztés támogatása ugyancsak EU-s szintű hitelprogramokkal.

Németország jobban tenné, ha az euróövezeti tagországok közös kötvénykibocsátása körüli ideologikus viták helyett sürgősen csatlakozna egy ilyen programhoz, mert Olaszország és Spanyolország nem tud önállóan hitelhez jutni. Németországnak azt is el kell fogadnia, hogy a kamatok, és valószínűleg a tőke törlesztését is át kell vállalni a támogatott országoktól – írta a két volt külügyminiszter, akik szerint a koronavírus-járvány akár az EU felbomlásához is vezethet, és nincs sok idő ezt elkerülni.

(2020. április 5. via magyarnemzet.hu)

letöltés

Posted in Európai viszonyok |

Boris Johnson kórházba került a koronavírus miatt

A brit miniszterelnök, Boris Johnson kórházba került a koronavírus okozta tünetei miatt, írja a BBC. Johnsonnál tíz napja diagnosztizálták a koronavírus-fertőzést, de továbbra is olyan tünetei vannak, melyek nem múlnak. Az egyik ilyen a magas láz – közölte a Downing Street.

A hivatalos kommunikáció szerint a miniszterelnök elővigyázatosságból került kórházba, az orvosai javaslatára. Az éjszakára várhatóan bent is marad egy londoni kórházban, így a kormány hétfői ülését Dominic Raab külügyminiszter vezeti majd, de ettől függetlenül továbbra is Johnson látja el a miniszterelnöki teendőket, és kapcsolatban marad a kabinet tagjaival.

Johsnon egyébként viszonylag jól van a BBC szerint, rutinvizsgálatokat végeznek el rajta és amíg szükséges, a kórházban marad.

Johnsonnak március 27-én lett pozitív koronavírus-tesztje, akkor még enyhe tünetei voltak. Azóta otthonról dolgozott, pénteken is videókonferenciákat tartott. Legutóbb csütörtökön jelent meg a nyilvánosság előtt, amikor Downing Street-i otthonának ablakából tapsolt az egészségügyi dolgozóknak. A Guardian korábban úgy értesült, hogy Johnson tünetei súlyosabbak, mint azt eddig kommunikálták, például légzési nehézségei vannak, de ezeket cáfolta a Downing Street, és közölték, nincs szükség arra, hogy a miniszterelnököt kórházba vigyék.

Szombaton a brit sajtóban megjelent, hogy Johnson barátnőjénél, Carrie Symondsnál is koronavírusra utaló tünetek jelentkeztek. Még nem tesztelték le koronavírusra, de mivel közeli kapcsolatban van a brit miniszterelnökkel, ezért nagy az esélye, hogy megfertőződött. Március végén derült ki, hogy a 71 éves Károly herceg is koronavírusos, ő hét nap után hagyhatta el a házi karantént.

Az Egyesült Királyságban egyre több fertőzést okozó koronavírus-járvány miatt II. Erzsébet királynő rendkívüli tévébeszédet tartott vasárnap este. Együttműködést kért a britektől, és utalt arra, hogy a jelenlegi helyzet hasonló ahhoz, mint amit a II. világháború alatt éltek át.

(2020. április 6. via index.hu)

10 Downing Street handout photo of Prime Minister Boris Johnson clapping outside 11 Downing Street in London to salute local heroes during Thursday's nationwide Clap for Carers NHS initiative to applaud NHS workers fighting the coronavirus pandemic. Issue date: Thursday April 2, 2020. See PA story HEALTH Coronavirus. Photo credit should read: Pippa Fowles/Crown Copyright/10 Downing Street/PA Wire NOTE TO EDITORS: This handout photo may only be used in for editorial reporting purposes for the contemporaneous illustration of events, things or the people in the image or facts mentioned in the caption. Reuse of the picture may require further permission from the copyright holder.

10 Downing Street handout photo of Prime Minister Boris Johnson clapping outside 11 Downing Street in London to salute local heroes during Thursday’s nationwide Clap for Carers NHS initiative to applaud NHS workers fighting the coronavirus pandemic. Issue date: Thursday April 2, 2020. See PA story HEALTH Coronavirus. Photo credit should read: Pippa Fowles/Crown Copyright/10 Downing Street/PA Wire
NOTE TO EDITORS: This handout photo may only be used in for editorial reporting purposes for the contemporaneous illustration of events, things or the people in the image or facts mentioned in the caption. Reuse of the picture may require further permission from the copyright holder.

Posted in Transzatlanti kapcsolatok |

Kaczynski: jelenleg nincs lehetőség a májusi lengyel elnökválasztás elhalasztására

Jelenleg nincs alkotmányos lehetőség a május 10-ére kiírt lengyel elnökválasztás elhalasztására, a szavazás minap javasolt, levélben történő lebonyolítása teljesen biztonságos az állampolgárok egészségére nézve – jelentette ki egy pénteki interjúban Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke.
Jaroslaw Kaczynski annak kapcsán nyilatkozott, hogy a lengyel parlamenti alsóház a várakozások szerint pénteken napirendre tűzheti azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében az idei elnökválasztáson minden szavazó levélben voksolna.

Jelenleg nem állnak fenn olyan körülmények, amelyek miatt indokolt lenne a választás elhalasztását lehetővé tevő szükségállapot meghirdetése – mondta Kaczynski a lengyel közszolgálati rádiónak.

A választás elhalasztása jelen körülmények között az alkotmányos előírások egyértelmű megsértését jelentené – hangsúlyozta, utalva ezzel arra, hogy a lengyel alaptörvény szerint a választás elhalasztása katasztrófahelyzet, illetve szükség- vagy hadiállapot esetén lehetséges.

A lengyel kormány viszont márciusban járványhelyzetet hirdetett, ennek keretében hozza meg a koronavírus-járvány kezeléséhez szükséges intézkedéseket.

Abszurdnak nevezte Kaczynski azokat az ellenzéki felvetéseket, miszerint a PiS-nek “véres lesz a keze”, vagyis az emberek életét veszélyezteti, ha nem halasztja el választást a járvány miatt.

Rámutatott: Németország bajor tartományában március 29-én tartották meg a helyhatósági választások második fordulóját, szintén kizárólag levélszavazás útján.

A választási eredmények esetleges meghamisítását illetően Kaczynski közölte: a levélben szavazás ebből a szempontból is sokkal biztonságosabb.

Annak kapcsán, hogy a lengyel ellenzék a választást jövőre akarja halasztani, a politikus elmondta: a koronavírus-járvány miatt világszerte, így Lengyelországban is “súlyos, példa nélküli gazdasági válság” várható, amellyel egy év múlva feltehetőleg “fájdalmas harcot kell vívni”.

A PiS vetélytársai “ma valószínűleg nagyon alacsonynak találják saját esélyeiket, és azt gondolják, hogy jövőre ez megváltozik” – jelentette ki.

A helyzet egyéb lehetséges megoldásaként Kaczynski az alkotmány olyan módosítását említette, amely nem egy, hanem több évvel hosszabbítaná meg a jelenlegi államfő megbízatását.

A járványhelyzetre és a választók biztonságára hivatkozva a fő ellenzéki párt, a Polgári Platform jelöltje, Malgorzata-Kidawa Blonska múlt vasárnap felfüggesztette elnökválasztási kampányát, és a májusra kiírt szavazás bojkottjára szólított fel. A PiS jelöltje, Andrzej Duda jelenlegi elnök álláspontjáról egyik tanácsadója csütörtökön azt mondta: az államfő támogatná a levélben szavazást, amennyiben azt az egészségügyi követelményekkel és az alkotmányos, demokratikus szabályokkal összhangban szervezik meg.

A PiS egyik koalíciós partnere, az Egyetértés (Porozumienie) kispárt jelezte: a választási törvény módosítására vonatkozó pénteki szavazáson ellenezni fogja a levélben szavazás általános alkalmazását a májusi választáson. Az Egyetértésnek 18 tagja van a PiS 235 fős frakciójában, így előfordulhat, hogy a 460 fős alsóházban a kormánypárt nem rendelkezik majd a szükséges szavazatszámmal a módosítás jóváhagyásához.

(2020. április 3. via MTI)

kaczynski_3_ss_1

Posted in Európai viszonyok |

A Fidesz kizárását kéri a Néppárt 13 tagpártja

Az Európai Néppárt tizenhárom tagpártjának elnöke kéri, hogy zárják ki a Fideszt a pártcsaládból. A Néppárt elnökének, a Donald Tusknak címzett levelet többek között Donáth Anna momentumos EP-képviselő osztotta meg a Twitter-oldalán.

A magyar koronavírus-törvényről azt írják, hogy „a liberális demokrácia alapjainak és az európai értékeknek a nyilvánvaló megsértése”, mivel korlátlan időre hirdeti ki a veszélyhelyzetet, és a rendeleti kormányzás lehetőségét adja Orbán Viktor miniszterelnöknek. A néppárti politikusok attól is tartanak, hogy Orbán „az újonnan szerzett hatalmával a kormány még erősebb nyomás alá fogja venni a civil társadalmat.”

„Már egy ideje figyeljük a jogállamiság leépítését Magyarországon. A Fidesz tagsága fel van függesztve az Európai Néppártban, mert nem tartotta tiszteletben a jogállamiságot.

A mostani fejlemények azonban meggyőztek minket arról, hogy ezzel a politikával a Fidesz nem maradhat a Néppárt tagja – írják.

A levelet két-két belga és svéd, illetve cseh, finn, görög, litván, luxemburgi, holland, norvég és szlovák tagpártok írták alá, és a dán Konzervatív Néppárt, amelyik már hétfőn is kezdeményezte a Fidesz kizárását.

Tusk szerdán szintén levélben kérte a tagpártokat, hogy gondolják át a Fidesz tagságával kapcsolatos álláspontjukat, mivel „politikailag veszélyes és erkölcsileg elfogadhatatlan a koronavírust állandó veszélyhelyzet bevezetésére használni.”

Csütörtökön Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is arról beszélt, hogy különösen aggódik Magyarország miatt. Tizenhárom európai kormány pedig közös nyilatkozatban figyelmeztetett arra, hogy bizonyos veszélyhelyzeti intézkedések veszélybe sodorhatják a jogállamiságot, a demokráciát és az alapjogok érvényesülését.

A néppártiak leveleit is beleértve az összes nyilatkozat kiemelte, hogy A VESZÉLYHELYZETI INTÉZKEDÉSEKNEK SZIGORÚAN SZÜKSÉGESNEK ÉS A CÉLLAL ARÁNYOSNAK KELL LENNIÜK, IDŐBELI KORLÁTTAL ÉS AZ ALAPOS FELÜLVIZSGÁLAT LEHETŐSÉGÉVEL FELRUHÁZVA.
Novák Katalin család- és ifjúságügyi államtitkár szerdán az ATV-nek adott nyilatkozatában károsnak és megalapozatlannak nevezte a Fidesz kizárására tett javaslatot, és meglepőnek nevezte, „hogy most, amikor Dániában is közel 3000 koronavírusos és majdnem 100 halott van, éppen a Fidesztől féltik a magyar embereket.”

Az Igazságügyi Minisztérium közleményben reagált a tizenhárom kormány nyilatkozatára. Egyetértenek azzal, hogy “ebben a kihívásokkal teli időszakban is fenn kell tartanunk és meg kell védenünk a szabadság, a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok értékeit”, és azzal is, hogy ezeknek az elveknek az érvényesülését meg kell vizsgálni minden tagállamban.

A Fidesz testvérpártjai is belátták, milyen végtelenül sunyi dolog, hogy Orbán Viktor korlátlan hatalmat szavaztatott meg magának, miközben egész Európa a koronavírus okozta válsággal van elfoglalva – reagált a néppárti politikusok levelére Gyöngyösi Márton jobbikos EP-képviselő. Miközben “egyre több európai politikus beszél arról, hogy itt az ideje egy szolidárisabb, együttműködőbb és erősebb Európát építeni, a Fidesz ismét teljesen ellenkező irányba hajt” – tette hozzá Facebook-posztjában.

(2020. április 2. via index.hu)

Posted in Európai viszonyok, Magyarország a nagyvilágban |

Ausztriában jelentősen csökkent a koronavírus terjedése

Ausztriában jelentősen csökkent a koronavírus-fertőzés terjedésének mértéke – jelentette be Rudolf Anschober egészségügyi miniszter csütörtökön egy bécsi sajtótájékoztatón.
“Jó jelnek” nevezte Rudolf Anschober, hogy a fertőzöttek számának növekedési mértéke a kezdeti 35-40 százalékról naponta átlagosan 5,66 százalékra csökkent. A tárcavezető hangsúlyozta: az óvintézkedések hatásosak, de még nem érték el a célt. Csütörtökre ugyanis 10 967-re nőtt a koronavírussal fertőzöttek száma; a betegek közül 1057-en részesülnek kórházi kezelésben, közülük 227-en vannak intenzív osztályon. Eddig 1749-en gyógyultak meg; és 158-en haltak bele a vírusfertőzés okozta szövődményekbe. Az ausztriai laboratóriumok kapacitása naponta húszezer teszt elvégzését teszi lehetővé; eddig országosan összesen 92 190 tesztet végeztek el.
Franz Allerberger, az Élelmiszer-biztonsági Ügynökség humángyógyászati osztályának (AGES) vezetője ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a fertőzöttek 3,5 százaléka, összesen 306 ember külföldön, míg a túlnyomó többség Ausztriában kapta meg a koronavírus-fertőzést.

Kiemelte, hogy Tirol tartományban – ahol a legmagasabb a fertőzöttek száma (2531 fő) – már február 5-én megjelent a fertőzés; egy svájci pincérnő ugyanis már akkor tapasztalta a tüneteket; azonban csak több héttel később fordult orvoshoz, és végezték el rajta a koronavírus-tesztet, ami pozitív lett.

Javult az állapota annak a St. Anton környékéről származó 43 éves nőnek, akit az innsbrucki klinika intenzív osztályán március 11-e óta mesterségesen lélegeztettek; a beteg nemrég átkerült az általános osztályra. Andreas Spielmann vezető ápoló az esetről úgy vélekedett: “ilyen és ehhez hasonló élményekre van szüksége az ápolói csoportnak.”

(2020. április 2. via portfolio.hu)

Posted in Európai viszonyok |

Pages

  • Ajánlott oldalak
  • Célunk
  • Elérhetőség
  • Igazgató
  • Rólunk
  • Rólunk
    • Igazgató
  • Tihany Centre for Political Analysis – Wien

Archives

  • 2021. november
  • 2021. október
  • 2021. június
  • 2021. május
  • 2021. április
  • 2021. március
  • 2021. február
  • 2021. január
  • 2020. december
  • 2020. november
  • 2020. október
  • 2020. szeptember
  • 2020. augusztus
  • 2020. július
  • 2020. június
  • 2020. május
  • 2020. április
  • 2020. március
  • 2020. február
  • 2020. január
  • 2019. december
  • 2019. november
  • 2019. október
  • 2019. szeptember
  • 2019. augusztus
  • 2019. július
  • 2019. június
  • 2019. május
  • 2019. április
  • 2019. március
  • 2019. február
  • 2019. január
  • 2018. december
  • 2018. november
  • 2018. október
  • 2018. szeptember
  • 2018. augusztus
  • 2018. július
  • 2018. június
  • 2018. május
  • 2018. április
  • 2018. március
  • 2018. február
  • 2018. január
  • 2017. szeptember
  • 2016. november
  • 2016. július
  • 2015. október
  • 2015. szeptember
  • 2015. február
  • 2015. január
  • 2014. december
  • 2014. november
  • 2014. október
  • 2014. szeptember
  • 2014. május
  • 2014. április
  • 2014. március

Categories

  • Egyéb (1)
  • Elemzések (537)
    • Európai viszonyok (428)
    • Magyarország a nagyvilágban (168)
    • Transzatlanti kapcsolatok (71)
  • Hírek, aktuális események (71)
    • Közép-Európa múltja és jelene (11)

WordPress

  • Bejelentkezés
  • WordPress

Subscribe

  • Entries (RSS)
  • Comments (RSS)

Pages

  • Ajánlott oldalak
  • Célunk
  • Elérhetőség
  • Igazgató
  • Rólunk
  • Rólunk
    • Igazgató
  • Tihany Centre for Political Analysis – Wien

Archives

  • 2021. november
  • 2021. október
  • 2021. június
  • 2021. május
  • 2021. április
  • 2021. március
  • 2021. február
  • 2021. január
  • 2020. december
  • 2020. november
  • 2020. október
  • 2020. szeptember
  • 2020. augusztus
  • 2020. július
  • 2020. június
  • 2020. május
  • 2020. április
  • 2020. március
  • 2020. február
  • 2020. január
  • 2019. december
  • 2019. november
  • 2019. október
  • 2019. szeptember
  • 2019. augusztus
  • 2019. július
  • 2019. június
  • 2019. május
  • 2019. április
  • 2019. március
  • 2019. február
  • 2019. január
  • 2018. december
  • 2018. november
  • 2018. október
  • 2018. szeptember
  • 2018. augusztus
  • 2018. július
  • 2018. június
  • 2018. május
  • 2018. április
  • 2018. március
  • 2018. február
  • 2018. január
  • 2017. szeptember
  • 2016. november
  • 2016. július
  • 2015. október
  • 2015. szeptember
  • 2015. február
  • 2015. január
  • 2014. december
  • 2014. november
  • 2014. október
  • 2014. szeptember
  • 2014. május
  • 2014. április
  • 2014. március

Categories

  • Egyéb (1)
  • Elemzések (537)
    • Európai viszonyok (428)
    • Magyarország a nagyvilágban (168)
    • Transzatlanti kapcsolatok (71)
  • Hírek, aktuális események (71)
    • Közép-Európa múltja és jelene (11)

WordPress

  • Bejelentkezés
  • WordPress

CyberChimps WordPress Themes

© tihanypolitics