Monthly Archives: június 2020

Kurz bekérette a török nagykövetet

Kurz osztrák kancellár berendelte hétfőre a helyi török nagykövetet, Ozan Ceyhunt, írja az APA hírügynökség. Kurznak az a problémája a török állammal, hogy a bécsi kurd aktivisták és szimpatizánsaik tüntetéseket tartottak a nők elleni erőszak ellen, csakhogy jobboldali nacionalista törökök, köztük a Szürke Farkasok nevű szélsőjobboldali terrorszervezet jeleit használó emberek rájuk támadtak.

Kurz a Kuriernek elmondta, hogy zéró toleranciát hirdet az ellen, hogy Törökország konfliktusai Ausztriában is megjelenjenek, és erőszakos módon próbálják ezeket elintézni az utcákon.

Eggyel bővebben szerda óta heves összecsapások voltak a kurd tüntetők, és a jobboldali török szimpatizánsok között Bécs utcáin, jelentős anyagi kárral, sérülésekkel, letartóztatásokkal.

Csütörtökön több száz török “Allahu Akbar”-kiáltásokkal támadt rá újból a tüntető kurd aktivistákra és a rendőrökre is, kövekkel, üvegekkel és petárdákkal dobálva meg őket, írja az MTI. Két rendőr megsérült, egy rendőrkutyát pedig egy vasbetondarabbal találtak el. Több embert őrizetbe vettek, és több tucat feljelentés is történt.

Pénteken a kurdok, illetve baloldali aktivisták, köztük az Antifa elnevezésű baloldali mozgalom, valamint a YPJ elnevezésű szíriai kurd fegyveres női csoport, összesen 500 fő vett részt az újabb demonstráción; a menet a bécsi főpályaudvar irányába vonult, amikor a törökök ismét rájuk támadtak. Ismét kövekkel üvegekkel és petárdákkal dobálták meg a rendőröket. Itt több rendőr is megsebesült, és három embert vettek őrizetbe.

Szombaton már igen komoly rendőri védelmet kapott a mintegy 450 tüntető, akik már egyenesen a török nagykövetség elé vonultak, már olyan transzparensekkel, mint a “Szabadságot minden politikai foglyoknak! Nem hajtunk térdet a diktátor Erdogan előtt!”, amin Erdogant Hitlerként ábrázolták. A laza hálózatban működő radikális baloldali Antifa is képviselte magát “Együtt a fasizmus ellen” transzparenssel, a fegyveres kurd női milícia, az YPJ zászlói is feltűntek, de felszólalt például Ewa Ernst-Dziedzic, a Zöldek parlamenti képviselője is az eseményen. Ez a nap összecsapás nélkül ment le.

Ozan Ceyhun török nagykövetet legutóbb május végén Susanne Raab néppárti integrációs miniszter is bekérette, amiért a török nagykövet Bécsben a Ramadan záró rendezvényén egoistának nevezte a karácsonyt. A nagykövet azóta bocsánatot kért a történtek miatt.

(2020. június 29. via index.hu)

kurz-igyekszik-visszaadni-az-emberek-szabadsagat_196848

Az élen végzett az első fordulóban, de nem örülhet a lengyel elnök

Az első fordulót ugyan megnyerte, de második fordulóra kényszerült a jelenlegi államfő a lengyel elnökválasztáson. Az első exit pollok szerint a kormánypárti Jog és Igazságosság (PiS) támogatását élvező Andzej Duda 41,8 százalékot szerzett, míg az ellenzéki Polgári Platform (PO) jelöltje – az elnökválasztásra alig másfél hónapja bejelentkezett varsói polgármester –, Rafał Trzaskowski valamivel több mint 30 százalékot ért el. A hibaszázalék két százalékpont körül van.

A több mint tíz százalékpontos előny azonban nem megnyugtató a 2015-ben megválasztott Duda számára, mivel a felmérések szerint a második forduló teljesen nyílt, a kormánypárt és az ellenzék jelöltje is 50 százalék körüli eredményre számíthat.

Az inkább félprezidenciális, mint parlamenti köztársaságként jellemezhető Lengyelországban az államfő komoly ellensúlyt képezhet a parlamenttel szemben, amennyiben a kormánytöbbség nem éri el a 60 százalékot. A PiS-nek önmagában nincs abszolút többsége, de két kisebb koalíciós partnerével együtt sem éri el a 60 százalékos többséget, így a Jarosław Kaczyński vezette kormánypártnak komoly fejfájást okozhat, ha Duda nem húzza be a győzelmet két hét múlva, július 12-én.

Áprilisban még biztos volt az államfő győzelme, ám a május 10-re tervezett elnökválasztást a koronavírus miatt el kellett halasztani. A kormánypárt ugyan ragaszkodott volna hozzá, hogy a járványügyi korlátozások ellenére megtartsák a választást, ám ehhez vitatható jogszerűséggel igyekezett szabályt módosítani – teljes egészében levélben akarta lebonyolítani a választást –, ami nemcsak az ellenzékből váltott ki tiltakozást, de a koalíciós partner is ellenezte.

A választás így bizonyos értelemben a PiS vezette kormánykoalíció jogállamiság határait feszegető politikájának megítéléséről is szól. Hogy a lengyelek szerint is tétje van a választásnak, azt jelzi a szokásosnál magasabb, 62,9 százalékos részvételi arány. Minden eddiginél többen jelentkeztek be a választásra a külföldön élő lengyelek közül, mintegy 387 ezren.

A 11 jelöltből harmadikként Szymon Hołownia újságíró-filantróp-producer futott be, akinek a most elért eredmény ellenére a második fordulóban is lett volna esélye: a választás előtti felmérések szerint éppúgy 50 százalék körüli eredményre számíthatott volna Dudával szemben, ahogy Trzaskowski. Az ő támogatottsága a varsói polgármester bejelentkezéséig már a 20 százalékot is elérte, január eleje óta folyamatosan jött fel az ellenzéki jelöltek között, ahogyan a PO korábbi jelöltje, Małgorzata Kidawa-Błońska fokozatosan lemaradt. (A szejm alelnöke januárban még 26 százalékon állt, de áprilisra 5 százalékra csökkent a támogatottsága.)

Hołownia gyors felemelkedése most rövid távú volt, de valójában nemcsak a PiS-nek, hanem a PO-nak is figyelmeztetés volt: független jelöltként szerzett támogatottsága mutatta azt is, hogy a 38 milliós Lengyelország választóinak jelentős része kiábrándult a bevett politikai erőkből – ahogyan ez a térségben Szlovákiában vagy Ukrajnában is történt.

A radikális nemzeti és az újliberális pártok koalícióját, a Konföderációt képviselő Krzysztof Bosak a szavazatok 7,4 százalékát szerezte meg. Robert Biedroń melegjogi aktivista, baloldali EP-képviselő 2,9 százalékos, a Lengyel Parasztpárt elnöke, Władysław Kosiniak-Kamysz pedig 2,6 százalékos eredménnyel végez az exit poll szerint.

Készülnek a következő körre
A szavazás után Andrzej Duda gratulált az összes riválisának. Szerinte jelentősen jobb eredményt ért el, mint a 2015-ös választás első fordulójában, amikor a voksok 34,8 százalékát nyerte el. Bejelentette a kampány folytatását is a második forduló előtt. Úgy vélte: programja „nagyon sok, Lengyelországot illető ügyben” megegyezik a negyedik helyen végzett Bosakéval.

Trzaskowski megköszönte az ellenzéki többségű szenátus, valamint az őt támogató egyes önkormányzatok segítségét. „Nélkülük már régen túl lettünk volna a választáson, most viszont esélyünk van győzelemre” – jelentette ki. Gratulálva is Dudának, Trzaskowski a jelenlegi államfő által támogatott, nagyvonalú szociális kormányprogramok folytatását ígérte. Szymon Hołownia választóinak Trzaskowski azt ígérte: felül akar kerekedni a régi politikai vitákon. Mindemellett méltatta a független jelöltet, hogy sok, eddig nem szavazó embert sikerült mozgósítania, írja az MTI.

Hołownia azt mondta, a következő napokban dönti el, hogy a két befutó jelölt közül melyikre szavaz július 12-én. Választási stábjának vezetője, Jacek Cichocki, aki a PO kormányzása idején belügyminiszter volt, viszont már azt mondta: ő személy szerint Trzaskowskira voksol majd.

(2020. június 29. via index.hu)

letöltés

Merkel: Az Egyesült Királyságnak együtt kell élnie a brexit következményeivel

A német kancellár a korábbiaknál keményebb hangot ütött meg az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése, illetve főként a Theresa May korábbi brit miniszterelnök által kialkudott kereskedelmi megállapodások londoni elvetése miatt.

Az Egyesült Királyságnak együtt kell élnie a [szoros kereskedelmi kapcsolatokat biztosító] megállapodás elvetésének következményeivel

– jelentette ki Angela Merkel. A kancellár egy sajtóbeszélgetésen vett részt, amely részben a brexit utáni EU-brit kapcsolatokról is szólt. Elmondta, hogy az elmúlt három évben ő személyesen is sokszor kifejezte azt a szándékát, hogy a kilépés után is szoros gazdasági kapcsolatokat alakítsanak ki Nagy-Britanniával, de arra utalt, hogy a britek sorozatos ellenállása miatt ez a hajó már elment.

“El kell engednünk azt az elképzelést, hogy majd mi [az EU] találjuk ki, hogy mit akar az Egyesült Királyság. Erről nekik kell dönteniük, az EU 27 tagállama pedig megfelelően fog erre reagálni” – mondta Merkel. “Ha Nagy-Britannia nem akar az EU-beli szabályozással összemérhető környezetvédelemre, munkaerőpiacra vagy szociális szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat, akkor a kapcsolataink lazulni fognak.”

(2020. június 28. via index.hu)

50735147_303

Jelzés az oroszoknak: több amerikai katona lesz Lengyelországban

Donald Trump amerikai elnök bejelentette szerdán a lengyel kollégájával, Andrzej Dudával folytatott washingtoni tárgyalásai után, hogy védelmi együttműködésről szóló megállapodást ír alá vele.

A Fehér Ház Rózsakertjében tartott nemzetközi sajtótájékoztatón az amerikai elnök emlékeztetett rá, hogy a két ország már tavaly szándéknyilatkozatot írt alá a biztonsági együttműködés erősítéséről, a megállapodás aláírása ennek logikus következménye. Ugyanakkor sem ő, sem a lengyel elnök nem részletezte a megállapodás konkrétumait, és azt sem, hogy mikor írják alá, írja az MTI.

Duda, akinek személyében a koronavírus-járvány kitörése óta az első külföldi vezető tett látogatást a Fehér Házban, üdvözölte a bejelentést, és mind az európai biztonság, mind Lengyelország nemzetbiztonsága szempontjából nagyon fontosnak minősítette a majdani egyezményt. A lengyel államfő bejelentette azt is, hogy várhatóan a korábban jelzettnél több amerikai katonát telepítenek lengyel földre.

A két ország biztonsági együttműködéséről szólva Duda úgy fogalmazott: “ma új szakaszba léptünk, nevezetesen megnyílt a lehetőség arra, hogy több amerikai katona érkezzék országunkba”.

Donald Trump kiemelte, hogy lengyel kérésre növelik meg az amerikai katonák létszámát, és nem kizárt, hogy Németországból irányítanak át fegyvereseket.

Arra az újságírói kérdésre, amely azt firtatta, hogy vajon a lengyelországi amerikai katonai jelenlét erősítése értékelhető-e Oroszországnak küldött jelzésként, Trump igennel válaszolt.

Azt hiszem, hogy ezzel nagyon erős jelzést küldünk Oroszországnak – fogalmazott.

Trump ismételten megerősítette, hogy az Egyesült Államok csökkenti a Németországban állomásozó katonáinak a létszámát, mert – úgy fogalmazott – az ottani állomásoztatással Washington túl nagy anyagi terheket visel.

Bírálta Berlint az oroszországi energiavásárlásaiért, és megjegyezte: “Németország dollármilliárdokat fizet Oroszországnak energiáért. Megkérdezem: miről is van szó? Ha dollármilliárdokat fizetnek Oroszországnak, akkor nekünk kell megvédenünk őket Oroszországtól? Hát, ez igencsak rossz!”

(2020. június 25. via index.hu)

east1_small-1140x530

Felmérés: a lengyelek hatvan százaléka támogatja az amerikai katonai jelenlét növelését

Lucie Szymanowska, az MTI tudósítója jelenti: A lengyelek hatvan százaléka támogatja az amerikai katonai jelenlét növelését – derül ki a Dziennik Gazeta Prawna lengyel napilapban kedden közölt felmérésből. A lap szerint több amerikai katona érkezik majd Lengyelországba, mint eddig tervezték.
A felmérés szerint az amerikai erők tervezett növelését a válaszolók 60 százaléka határozottan támogatja, illetve “inkább támogatja”, míg 30 százalék kisebb-nagyobb mértékben ellenzi, a megkérdezettek 10 százalékának pedig nincs róla véleménye. Egyúttal a válaszadók 81 százaléka úgy látja: a megnövelt jelenlétet a lengyel és az amerikai félnek egyenlő mértékben kell finanszíroznia.

A felmérést egy nappal a washingtoni lengyel-amerikai államfői találkozó előtt hozták nyilvánosságra.

Andrzej Duda lengyel és Donald Trump amerikai elnök a kétoldalú védelmi együttműködés továbbfejlesztéséről tárgyal, napirendre kerülnek a kereskedelem, az energiaügy, valamint a telekommunikációs biztonság kérdései is.

A találkozót megelőző diplomáciai tárgyalások “sokkal ambiciózusabb eredményeket hoztak, mint amilyenekről eddig szó volt” – írja a varsói kormánnyal szemben távolságtartó gazdasági és politikai lapnak számító Dziennik Gazeta Prawna. A napilap értesülései szerint akár kétezerrel is nőhet a Lengyelországba telepített amerikai katonák száma, miközben a tavalyi lengyel-amerikai biztonságpolitikai nyilatkozat értelmében az állományt ezer katonával emelték volna. Jelenleg mintegy 5 ezer amerikai katona állomásozik Lengyelországban, a 2017-ben állandó rotációs jelleggel telepített alakulatokban.

Trump múlt héten jelentette be, hogy Washington 34 és fél ezerről 25 ezerre csökkenti a Németországban állomásoztatott amerikai katonák számát. A Dziennik Gazeta Prawna nem írja, hogy a katonákat Lengyelországba honnan vezénylik át. Szó esik viszont a cikkben arról, hogy harminc F-16-os amerikai vadászrepülőgépet telepíthetnek át a németországi Spangdahlemben működő bázisról.

Áttelepítik Lengyelországba továbbá Kentuckyból az amerikai hadsereg 5. hadtestének parancsnokságát – írja a lap. A készülő megállapodás keretében Lengyelország átvesz öt C-130H Herkules katonai szállítórepülőgépet is, a feleslegessé vált amerikai hadfelszerelést hasznosító (Excess Defense Articles, EDA) program keretében.

Korábbi sajtóértesülésekkel szemben nem kerül napirendre Lengyelország csatlakozása a taktikai atomfegyverek külföldi telepítését lehetővé tevő NATO-programhoz (Nuclear Sharing) – olvasható a cikkben. A védelmi kérdéskör mellett viszont szándéknyilatkozat születhet a lengyelországi atomerőmű létesítésének amerikai hitelezéséről – értesült a lengyel lap.

A Lengyelországba érkező amerikai katonák széles körű mentelmi jogot kapnak majd, nagyobbat, mint amilyet Németországban vagy Japánban élveznek. Lengyelország vállalta a megerősített amerikai jelenlét költségeinek “jelentős” részét – írják továbbá, megjegyezve: ennek részleteiről nincs információ.

(2020. június 23. via hir.ma)

Kétharmados többséget szerezhet Szerbiában Vučić pártja

Korábban nem tapasztalt támogatásról biztosították az állampolgárok a Szerb Haladó Pártot (SNS), ilyen arányú győzelemre senki nem számított, jelentette ki Aleksandar Vučić államfő, a Szerb Haladó Párt elnöke vasárnap este a szerbiai választások előzetes, nem hivatalos eredményeinek ismeretében, amelyekből ítélve a párt megszerezte a parlamenti mandátumok több mint kétharmadát.

A Szerb Haladó Párt adatai szerint a valamivel több mint 6,5 millió választópolgár közül 3,3 millióan adták le szavazatukat vasárnap valamelyik választási listára a 21 közül, ebből több mint 2 millió szavazatot az SNS szerzett meg, írja az MTI.

A SZAVAZÁST SZÁMOS ELLENZÉKI PÁRT BOJKOTTÁLTA, mivel szerintük járványügyi kockázatot is jelentett a szavazás, és nem szabad és tisztességes körülményekek között tartották a választást. Mások viszont mégis elindultak végül, írja a Deutsche Welle. A szavazást eredetileg áprilisra tervezték, de akkor a járvány miatt végül elhalasztották.

Szerbiában a május eleji 7800-ról június 7-re 226-ra csökkent az aktív koronavírus-fertőzöttek száma, azonban az enyhítések óta megint emelkedik a számuk, már 1032 aktív eset van.

A közvélemény-kutató ügynökségek szerint a 250 fős belgrádi törvényhozásban a Szerb Haladó Párt körülbelül 180 mandátumot szerzett meg, míg a kétharmados többséghez már 167 mandátum is elegendő lett volna. A Szabad Választásokért és Demokráciáért Központ (CeSID) és az Ipsos közvélemény-kutató adatai szerint az SNS-nek ennél is több, 189 mandátuma lesz, vagyis háromszor több, mint az összes többi parlamenti pártnak együttvéve. Vucic ennek ellenére beszédében utalt arra, hogy a továbbiakban is koalíciós kormányzásra készül a pártja.

A párt számára a legutóbbi két választás is nagy győzelmet hozott: az SNS 2014-ben is kétharmados, 2016-ban pedig abszolút többséget szerzett a parlamentben.

A második helyen, akárcsak az előző két választáson, a Szerbiai Szocialista Párt végzett, és 32 mandátumot tudhat magáénak.

A CeSID és az Ipsos mintavételi eljárással végzett felmérése alapján, 80,8 százalékos feldolgozottság után közölt nem hivatalos adatai szerint a parlamentbe bejuthat még az Aleksandar Šapić olimpiai ezüst- és bronzérmes vízilabdázó nevével fémjelzett lista (12 mandátum).

Azonban sem a Szerb Radikális Párt, sem a Seprű 2020 néven induló ellenzéki lista, sem a Szabad Polgárok Mozgalma nem érte el a 3 százalékos parlamenti bejutási küszöböt. Emellett a magyar, az albán és bosnyák kisebbség listái is bekerülnek a parlamentbe.

A CESID ÉS AZ IPSOS ADATAI SZERINT A VAJDASÁGI MAGYAR SZÖVETSÉGNEK A JELENLEGI 4 HELYETT 9 KÉPVISELŐJE JUTHAT BE A PARLAMENTBE.

(2020. június 22. via index.hu)

1440x810_cmsv2_0cdc67ae-ae96-53e9-a593-a93fe2406dd4-4758902

Európai Bíróság: sérti az EU-s jogot a civiltörvény

Az Európai Bíróság csütörtöki ítéletében kimondta, hogy a civil szervezetekről szóló magyar szabályozás sérti az EU-jogot. Az ítélet szerint “Magyarország azáltal, hogy nyilvántartásba vételi, bejelentési és közzétételi kötelezettségeket írt elő a bizonyos összeghatárt meghaladó mértékű külföldi támogatásban közvetlenül vagy közvetve részesülő civil szervezetek egyes kategóriái tekintetében, és szankciókat helyezett kilátásba az e kötelezettségeknek eleget nem tévő szervezetekkel szemben, a szóban forgó szervezetek és a számukra ilyen támogatást nyújtó személyek vonatkozásában

HÁTRÁNYOSAN MEGKÜLÖNBÖZTETŐ ÉS INDOKOLATLAN KORLÁTOZÁSOKAT VEZETETT BE.” Magyarország 2017-ben a külföldi szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt fogadott el, amely nyilvántartásba vételi, bejelentési és átláthatósági kötelezettségeket vezetett be az 500 ezer forintot meghaladó külföldi támogatásban részesülő civil szervezetek egyes kategóriai tekintetében, amennyiben az éves támogatási összeg meghaladja a 7,2 millió forintot. A jogszabály szerint fel kell tüntetni az adományozó nevét és a pontos összeget, amit később egy nyilvános portálon tesznek közzé, valamint ezeknek a szervezeteknek minden kiadványukon és a honlapjukon is jelezniük kell, hogy „külföldről támogatott szervezet”-nek minősülnek. Emellett a törvény szankciók alkalmazásának lehetőségéről rendelkezik az említett kötelezettségeknek eleget nem tevő szervezetekkel szemben.

Az Európai Bizottság álláspontja a kezdetektől az volt, hogy ezek a kötelezettségek sértik a tőke szabad mozgásának az elvét, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának az egyesülés szabadságához, valamint a magán- és családi élet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jogra vonatkozó rendelkezéseit, ezért kötelezettségszegési eljárást indítottak. A magyar kormány nem változtatott a jogszabályon, a felvetett kérdésekre sem adott kielégítő kérdéseket az Európai Bizottságnak, így került az ügy a Bíróság elé.

Idén januárban az EB főtanácsnoka is arra a következtetésre jutott, hogy a magyar szabályozás több ponton is sérti az uniós jogot.

Az Európai Bíróság ítélete tulajdonképpen a főtanácsnoki vélemény logikáját követte, amikor megállapította, hogy összesen öt területen sérti a magyar civiltörvény az uniós joganyagot. A bíróság először azt tisztázta, hogy az adományozás tőkemozgásnak minősül, a vitatott magyar szabályozás pedig indokolatlanul tesz különbséget külföldről és belföldről származó adományok között. Azt is leszögezik, hogy a törvény által előírt intézkedések alkalmasak arra, hogy ezen egyesületekkel és alapítványokkal szemben bizalmatlan légkört teremtsenek. Ráadásul az adományozókra információk nyilvánosságra hozatala visszatarthatja az említett személyeket az ilyen támogatások nyújtásától. Mindezek együttesen a tőke szabad mozgásának korlátozását jelentik, ami ellentétes az uniós joggal. A Bíróság cáfolta az egyik lényeges magyar érvelést, amikor kimondta, hogy „Magyarország nem bizonyította azt, hogy az egyesületi finanszírozás átláthatóságának növelésére irányuló, általa hivatkozott cél miért igazolná az átláthatóságról szóló törvény által konkrétan bevezetett intézkedéseket.” Közrendi és közbiztonsági okokra ugyanis csak akkor lehet hivatkozni, „ha az uniós jogalkotó nem végezte el a védelmüket biztosító intézkedések teljes harmonizációját, és többek között a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása és tágabb értelemben a szervezett bűnözés elleni küzdelem is közéjük tartozik.” Közvetlen, valódi és súlyos veszélyhelyzetre a magyar érvelés semmilyen konkrét bizonyítékot nem hozott fel, az Európai Bíróságnak emiatt az a megállapítása, hogy

AZ ÁTLÁTHATÓSÁGRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY INKÁBB AZON AZ ELVI JELLEGŰ, KÜLÖNBSÉGTÉTEL NÉLKÜLI VÉLELMEN ALAPUL, HOGY A CIVIL SZERVEZETEK BÁRMILYEN KÜLFÖLDI FINANSZÍROZÁSA ÖNMAGÁBAN VÉVE GYANÚS. A civiltörvény sérti az egyesülés szabadságát is, amely a demokratikus és plurális társadalmak egyik alapköve. A magyar törvény azonban korlátozza ezt a jogot, mert több tekintetben is megnehezíti a gyakorlását. A bejelentési és közzétételi kötelezettségek indokolatlanul avatkoznak be magánszemélyek életébe, ami ellentétes az EU Alapjogi Chartájával. Ugyancsak ezt a jogszabályt sérti a személyes adatok kezelésének módja és az a tény, hogy ezek az információk harmadik fél számára is hozzáférhetővé válnak. Ezzel kapcsolatban Magyarországnak meglett volna a lehetősége, hogy a követelményeknek megfelelő, tisztességes adatkezelést valósítson meg, de a Bíróság rámutatott, hogy „Magyarország nem állította, hogy erre a fent említett követelményeknek megfelelő adatkezelés keretében kerül sor”.

Összességében a Bíróság ítéletében leszögezte, hogy AZ ÁTLÁTHATÓSÁGRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI A MAGYARORSZÁG ÁLTAL HIVATKOZOTT ÁLTALÁNOS ÉRDEKŰ CÉLKITŰZÉSEK EGYIKÉVEL SEM IGAZOLHATÓK. A civil szervezetek ügye azok közé tartozik, amely miatt az Európai Néppárt is megosztottá vált a magyar kormánypárt tagságával kapcsolatban. A Néppárt vezető politikusai egyfajta vörös vonalként tekintettek a nem-kormányzati szervezetekkel kapcsolatos bánásmódra, csakúgy, mint a Stop Soros-törvénycsomag, vagy a Lex CEU esetében.

(2020. június 18. via index.hu)

Merkel: Minél hamarabb meg kell állapodni az EU-s helyreállítási alapról

Határozottan és gyorsan kell cselekedni az Európai Unióban a koronavírus-járvány miatt keletkezett válság leküzdéséért, és még a nyári törvényhozási szünet előtt meg kellene állapodni a következő hétéves költségvetésről és a gazdasági helyreállítási alapról – mondta Angela Merkel német kancellár csütörtökön a szövetségi parlamentben (Bundestag).
A júliusban kezdődő német soros EU-elnökség programját és a pénteki EU-csúcson képviselendő német álláspontot ismertető beszédében kiemelte, hogy a koronavírus-járvány az EU történetének legnagyobb kihívása, amelyet egyetlen tagállam sem tud megválaszolni egyedül.

Soha nem volt még annyira fontos az összetartás és a szolidaritás, mint most. Csak “együtt és egymásért” cselekedve lehet megbirkózni a kihívással. “Nem lehetünk naívak, az antidemokratikus erők, a radikális, autoriter mozgalmak arra várnak, hogy gazdasági válság legyen”, amelyet felhasználhatnak céljaikra – mondta a német kancellár, aláhúzva: a küzdelem a tartós fejlődésért az EU valamennyi térségében “politikai eszköz a populisták és a radikálisok ellen”.

(2020. június 18. via vajma.info)

German Chancellor Angela Merkel attends the weekly cabinet meeting at the Chancellery in Berlin, Germany, Wednesday, March 18, 2020. Due to the new coronavirus outbreak the meeting was reloacted to the International Room to provide more space between the participants. For most people, the new coronavirus causes only mild or moderate symptoms. For some it can cause more severe illness, especially in older adults and people with existing health problems. (Michael Kappeler/DPA via AP, Pool)

German Chancellor Angela Merkel attends the weekly cabinet meeting at the Chancellery in Berlin, Germany, Wednesday, March 18, 2020. Due to the new coronavirus outbreak the meeting was reloacted to the International Room to provide more space between the participants. For most people, the new coronavirus causes only mild or moderate symptoms. For some it can cause more severe illness, especially in older adults and people with existing health problems. (Michael Kappeler/DPA via AP, Pool)

Bekeményítettek a franciák az USA-val szemben

Franciaország az idén megkezdi a digitális adó kivetését a nagy globális technológiai cégekre függetlenül attól, hogy az Egyesült Államok részt vesz-e vagy sem az egységes nemzetközi megoldásról folyó tárgyalásokon – jelentette be csütörtökön a francia pénzügyminiszter.
Az Egyesült Államok szerdán jelentette be távozását a digitális adó bevezetéséről folyó tárgyalásokról, mivel azokon – Robert Lighthizer amerikai kereskedelmi főtanácsadó indoklása szerint – nem történt előrelépés. A főtanácsadó hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok a digitális adóztatás terén továbbra is egységes nemzetközi megoldás kidolgozását tartja szükségesnek. “Ez provokáció. Az OECD minden tagjával szemben provokáció, hiszen már csak centiméterekre álltunk a megállapodástól a digitális óriáscégek adóztatásának kérdésében” – nyilatkozta Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter az Inter rádióállomásnak csütörtökön adott interjúban.

Le Maire leszögezte, hogy Franciaország az idén megkezdi az adó kivetését függetlenül attól, hogy az Egyesült Államok visszatér-e a tárgyalóasztalhoz vagy sem. Elmondta, hogy Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és Spanyolország Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszternek a tárgyalásokról való távozást bejelentő levelére adott közös válaszában hangsúlyozta, hogy a lehető leghamarabb eredményt kívánnak elérni az egységes megoldásról folyó tárgyalásokon.

Az európai országok szerint ugyanis a nagy digitális technológiai cégek – elsősorban is a Google, az Amazon és a Facebook – túl kevés adót fizetnek ott, ahol üzletüket ténylegesen bonyolítják, mivel minimális nemzetközi fizikai infrastruktúrával rendelkeznek és profitjukat így a világon szinte bárhová át tudják könyveléssel csoportosítani. Franciaország néhány más európai országgal együtt már bevezette ugyan a digitális adót, de kivetését felfüggesztette az egységes globális megoldás kidolgozására az OECD égisze alatt indult tárgyalások idejére.

Az Egyesült Államok mereven elutasítja minden egyoldalú adó kivetését nagy technológiai cégeire mindaddig, amíg a kérdésben nem születik megállapodás az OECD keretében. Az amerikai kormányzat az autóimportvámok megemelését helyezte kilátásba a digitális adó egyoldalú bevezetése esetére. Washington vizsgálatot is indított ebben a hónapban annak megállapítására, hogy a már tíz országban elfogadott digitális adó versenyhátrányba hozza-e az amerikai cégeket vagy sem. Amennyiben igen, az Egyesült Államok új vámokat léptet életbe ellenintézkedésként. Franciaország ellen már kezdeményezte is az ellenintézkedéseket, Párizs ezt követően egyezett bele az adó kivetésének a felfüggesztésébe az egységes nemzetközi megoldás kidolgozásáig.

(2020. június 18. via tozsdeforum.hu)

A lengyel kormányfő bejelentette a kiosztott nyereség utáni társasági adó bevezetését

Cash flow alapú, vagyis csak a kiosztott nyereség után fizetendő társasági adó bevezetését jelentette be szerdán Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a kevesebb mint 4 milliárd forintnak megfelelő árbevételű cégek számára.
A miniszterelnök szerint az adórendszernek az évi 50 millió zlotynál (mintegy 3,9 milliárd forint) alacsonyabb árbevételű cégekre vonatkozó módosítása a lengyelországi vállalkozások mintegy 97 százalékát érinti.

Az Észtország példájára meghozott módosítás a lengyel középosztály megerősítését célozza, a következő években több százezer új munkahely megteremtését eredményezheti. Bevezetése közel 5 milliárd zloty (387 milliárd forint) bevétel-kiesést okozhat az állami költségvetésben – mondta el Morawiecki.

Lengyelországban a kiscégeknek 9 százalékos, az évi 1,2 millió eurónak megfelelő árbevételű társaságoknak pedig 19 százalékos társasági adót kell fizetniük.

A cégek pénzügyi likviditását javító adófizetési módszer bevezetését Lengyelországban már a nyári hónapokra tervezték, a koronavírus-járvány miatt azonban elhalasztották a lépést.

(2020. június 17. via MTI)

unnamed