Monthly Archives: július 2020

Matovič diplomamunkájának csak a bevezető- és befejező része nem lopott!

A 79 oldalas tákolmánynak csak az eleje és a vége (3 oldal) eredeti…

A DenníkN utánajárt a pozsonyi Comenius Egyetemen Igor Matovič 22 évvel ezelőtt leadott és megvédett diplomamunkájának. Mint kiderült: a 79 oldalas dolgozat szöveges részét 2 monográfiából ollózta össze szó szerint – anélkül, hogy megjelölte volna azok forrását.

A diplomamunkának egyedül a bevezető és befejező része – nem egész 3 oldal – nem lopott idézet!

A miniszterelnök összeollózott munkájának szövegében két rövid idézetnél jelölte meg az idézetek forrását – az egyik említett monográfiát –, pedig az egész 76 oldal szó szerinti idézet a két könyvből. A másik könyvet egyáltalán nem jelölte meg a dolgozat szöveges részének forrásaként. A diplomamunka ábráinak és grafikonjainak forrásaként van megjelölve mindkét könyv– Daňový systém a jeho vplyv na podnikateľskú sféru (Az adórendszer és annak hatása a vállalkozói szférára/szerzők: id. Kárász Pavol, Renčko Juraj, ifj. Kárász Pavol), Potreba deregulácie daňových systémov v krajinách strednej Európy (Az adórendszerek deregulációjának szükségessége Közép-Európa országaiban/szerző: Renčko Juraj) – illetve az egyik könyv a két említett rövid (beismert) idézet forrásaként – közölte Mária Benedikovičová, a DenníkN újságírója.

(2020. július 27. via bumm.sk)

100105083_10219490135136494_5420619426179317760_n-e1591180956629

Magyarul üzentek a távozó indexeseknek a legnagyobb lengyel közéleti napilap címlapján

Címlapon, magyar nyelven küldött bátorító és együttérző üzenetet az Index távozó újságíróinak a lengyel Gazeta Wyborcza, a legnagyobb független lengyel napilap szerkesztősége hétfői számában – vette észre a 444.

A címlapon olvasható üzenet így szól:

KEDVES MAGYAR BARÁTAINK! Mélységesen felháborít bennünket az a brutális támadás, amit a hatalom indított az index.hu ellen. Veletek vagyunk ebben a nehéz pillanatban, és csodáljuk bátor kiállásotokat. Az autoriter hatalom itt Lengyelországban is fenyegeti a szólásszabadságot. Mint már annyiszor a történelem folyamán, újra szükségünk van a lengyel-magyar szolidaritásra a szabadság és demokrácia védelmében. Tartsunk össze! A Gazeta Wyborcza szerkesztősége – ugyanezt a szöveget lengyelül is közölték a napilap címlapján.

Jelenleg a Gazeta 81 ezer példányban fogy naponta, ezzel messze a legolvasottabb lengyel közéleti újság, csak a Fakt című bulvármagazint veszik ennél többen az országban.

Pénteken kezdeményezte munkaviszonya megszüntetését az Index szerkesztőségének három vezetője, és velük együtt a szerkesztőségből majdnem mindenki szintén beadta a felmondását. Az újságírók azután döntöttek így, hogy a héten a tulajdonos Magyar Fejlődésért Alapítvány vezetője, Bodolai László menesztette a korábbi főszerkesztőt, Dull Szabolcsot. A szerkesztőség Dull visszahelyezését kérte tulajdonostól annak garanciájaként, hogy ne sérülhessena lap függetlensége, azonban Bodolai erre nem volt hajlandó arra hovatkozva, hogy a volt főszerkesztő üzleti titkokat szivárogtatott ki.

Pénteken körülbelül tízezres tömeg vonult a Várba az Index szerkesztőségének közeléből, kifejezve szolidaritását a távozókkal.

(2020. július 27. via 24.hu)

7u1am0zjdkeqjesks-e1595825321749-1024x581

Európa keleti fele nyeri a legtöbbet az uniós mentőcsomagból

Az Európai Unió kelet-közép régiója, illetve az eurózóna déli országai nyerhetnek a legtöbbet az újonnan elfogadott gazdaságmentő büdzséből egy elemzés szerint. A jóváhagyott csomag mindenképp jelentős, azonban Európa egészére nézve nem biztos, hogy a legjobb ütemezéssel nyílik meg a keret, lévén a legtöbb forrás később lesz elérhető és nem most, a válság mélypontján.

Összességében Magyarország térsége és az eurózóna déli tagállamai nyernek legtöbbet az Európai Unió újonnan elfogadott mentőalapjából – állapította meg Bert Colijn, az ING közgazdásza egy újonnan kiadott elemzésben.

A legtöbb pénz az össztermékük arányában Horvátországnak, Bulgáriának és Görögországnak jut, ahol a meghatározott keret az adott országok GDP-jének 6 százalékát is meghaladja két évre vetítve. A nagyobb tagállamok esetében GDP-arányosan Spanyolország és Lengyelország 3,5, Olaszország 2,5, miközben Franciaország, Németország és Hollandia 1 százalékkal kell beérje.

Magyarország a középmezőnyben van, a két éves periódusra nézve az ország GDP-jének 3 százaléka áll majd rendelkezésre.

Bonyolult a rendszer

Az Európai helyreállítási terv 750 milliárd eurót tartalmaz, nagyjából fele-fele arányban támogatás és hitelek formájában. A program eredményeként az Európai Unió egésze 2021-re a harmadik legnagyobb hitelfelvevő entitás lesz a legnagyobb tagállamok mellett.

A jóváhagyott összeg legnagyobb része, 70 százaléka 2021-ben és 2022-ben kerülhet az igénylő tagállamokhoz, a maradék 30 százalékot 2023-ban lehet elkölteni.

A keretnek a 70 százalékos szeletét a tagállamok népessége, illetve 2019-es gazdasági teljesítménye alapján osztják szét. Vagyis jövőre nem a Covid-19-válság hatásaira reagálva juthatnak a tagállamok támogatáshoz, hanem az azt megelőző gazdasági teljesítményük arányában.

Mindössze a fennmaradó 30 százalék 2023-as elosztásánál veszik figyelembe a covid-járvány tényleges hatásait, ekkor már a munkanélküliségi adatok lesznek a döntő szempont.

Bajos lehet az ütemezés

A különböző gazdaságmentő intézkedéseknél rendre felmerül, hogy az aktuális válságot kell kezelni, vagy a kilábalást kell majd segíteni, illetve megtalálni a két szempont között a varázslatos egyensúlyt.

Az Európai központi Bank (EKB) a maga eszközvásárlási programjában visszavette a vásárlást, amiről Christine Lagarde elnök azt mondta, tudatos döntést hoztak. Az EKB programja szándékosan fejnehéz, vagyis célzott volt, hogy az 1350 milliárd eurós keretből arányaiban minél hamarabb elköltsenek minél többet, a válság legrosszabb időszakában. Azonban így is azzal számolnak, hogy a teljes összeget fel fogják használni, ha lassabb ütemben is.

Az EU kezdeményezése esetében Colijn pont azt rója fel kritikaként, hogy csak 2021-ben indul be az érdemi költés. Ez kifejezetten pozitív löket is lehet, ami felgyorsítja a majdani kilábalást. Ehhez viszont az kell, hogy legyen kilábalás, amire semmi garancia nincs, sőt, jelenleg épp a második hullám veszélyeire készül Európa is.

Az ING szerint ennek fényében kell nézni az alapot. Mindenképp jelentős összegről van szó, noha az egyes tagállamok nagyon kevés kivételtől eltekintve GDP-arányosan saját maguk többet költenek a gazdaságuk megtámogatására. Egyben erős szolidaritási üzenete is van a kezdeményezésnek, lévén ilyen súlyú közös pénzügyi projektbe még nem vágtak bele eddig a tagállamok.

Viszont a teljes programnak az ütemezése, a késleltetett indulás felveti annak is a kockázatát, hogy hiába minden pozitív szándék, a kezdeményezés nem fogja tudni teljes egészében megvalósítania azokat a gazdasági célokat, amiket amúgy egy ekkorra összeggel és ilyen szerteágazó politika összefogással el lehetne érni.

(2020. július 27. via napi.hu)

Felmondaná az isztambuli egyezményt a lengyel igazságügyi miniszter

Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter szorgalmazza, hogy Lengyelország mondja fel az Európa Tanács (ET) isztambuli egyezményét – írta meg az MTI.

Ziobro álláspontja szerint a nők elleni erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló megállapodás a nők védelmének ürügyén gender-ideológiát támogat – számolt be róla vasárnap a lengyel média.

Az igazságügyi miniszter szombaton tartott sajtóértekezletén bejelentette: az általa irányított minisztérium hétfőn kezdeményezni fogja a családügyi tárcánál, hogy kezdje el az egyezmény felmondását célzó “hivatalos munkálatokat”.

Ugyanakkor a kormányon lévő Jog és Igazságosság (PiS) távolságtartóan nyilatkozott a tárcavezető kezdeményezéséről. A PiS jelezte: a kormánykoalíció nem minden tagja fogadta tetszéssel a tárcavezető kezdeményezését.

Egyelőre nem született döntés. Ez nem közös álláspont. A miniszter úrnak van néhány elképzelése. Ha benyújtja javaslatát, elemezni fogjuk – hangsúlyozta Anita Czerwinska, a párt szóvivője. Piotr Müller kormányszóvivő is azt mondta, hogy a kabinet még nem döntött az egyezmény sorsáról.

Lengyelország az előző kormány idején, 2015-ben ratifikálta az ET egyezményét. A dokumentum elfogadását heves társadalmi és politikai vita előzte meg. Az isztambuli egyezmény az első államok feletti eszköz, amelynek célja jogilag kötelező érvényű normák rögzítése a nemi indíttatású erőszakcselekmények megfékezése céljából.

Az Európa Tanács (ET) vasárnap sajnálatosnak nevezte, hogy a lengyel kormány az isztambuli egyezmény felmondását. A Reuters hírügynökség értékelése szeriont a megállapodás felmondása további feszültségeket okozhatna Lengyelország és az Európai Unió kapcsolatában.

(2020. július 26. via index.hu)

zbigniew_ziobro_2016-03-03_0

Az Európai Bizottság alelnöke ismét megszólalt Index-ügyben

Sajtószabadság nélkül nincs szabad választás sem – mondta Vera Jourová.

Az Indexnél bejelentett felmondások kapcsán újra megszólalt Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke, és aggodalmát fejezte ki. Jourová két hete, július 7-én már szót emelt a portál miatt.

Jourová lépéséről a Politico adott hírt. A lap ismerteti az Index körül történteket, Dull Szabolcs elbocsátását és az újságírók felmondását.

Jourová azt mondta, a szabad és fair választásokhoz sokszínű média és szólásszabadság szükséges, és éppen ezért kell szoros figyelemmel követni a magyarországi eseményeket. Megemlítette a KESMA létrehozását is, mint a médiapluralitás elleni lépést, amely ütközhet az uniós versenyjoggal is.

(2020. július 24. via hvg.hu)

letöltés

Felhívás: Message from the Director or rather Questions from the Director

 

Kedves barátaink, partnereink!

Intézetünk igazgatója egy rövid esszében próbálta meg körbejárni a vírushelyzet okán felmerülő kérdéseket. Mivel a 2020-as évre tervezett nyári szemináriumunkat nem tudjuk megtartani, ezért egy online esszéíró felhívás keretében szeretnénk Önöket arra buzdítani, hogy osszák meg véleményüket velünk.

A legjobb írásokat a honlapunkon közöljük, illetve a leglelkesebbeket egy online vitára is meg fogjuk invitálni.

Amennyiben kedvet kaptak a részvételhez, a peter.galambos@tihanypolitics.eu címre várjuk a véleménycikkeket, kommenteket, értékeléseket.

Üdvözlettel:

Odze György igazgató és a TCPA csapata

 

The Virus

It was an unprecedented crisis though not unpredictable. For years health risks in China were a potential time-bomb for the whole world. It was only question of time and luck when would this blow in to our faces. The Hungarian political life – as a whole and as other nations as well– acted late and in a hurry. However, after a week of doing nothing Viktor Orbán realised that he can make an opportunity out of the crisis by showing his real face: the militant and strong leader who likes to be in the frontline or create his own frontline if necessary. He has a two-third majority in parliament which enables him to act as he pleases but this was not enough for him. He raised the „Emergency Situation” rifle which allowed him to rule by decree and he used it effectively against the „liberals”, the media and „people who spread rumours”. There was an incredible rise in importing Chinese stuff, including almost 20 thousand ventilators in secret deals.

 

However, other players of the political game could not benefit from the situation. Oppositon leadears had no idea how to handle the situation so at the end Fidesz could gain another victory – this time not at the polls but in the game of popularity figures.

 

The health risk might be over but nobody knows now how to handle the economic crisis, what will happen to those firms which collapsed and to those people who have lost their jobs. Not only is Hungary in danger now, but the world – which did not wakeup in time.

 

And China came out clean after all.

It is not over, but it might happen again.

 

*

The question now is: what’s next? Populist governments seem to survive and even profit from the crisis. „Virus” was an excellent, invisible enemy and the fight against it needed no explanation or excuse. Was it really so dangerous? Did it really take so many lives? Were the measures taken more than necessary? Was it justified that elderly people should stay at home isolated not only from the disease but also from their only connection to the world: their loved ones who were also their only help in everyday life? Were all measures justified? Is it a normal syndrome that cities were isolated from each other? Is it a normal phenomenon that people are arrested for „spreading rumours” through internet? Where is the border between human liberty and social danger?  Should certain measures, like wearing masks be compulsory or let each of us decide individually. Could the states finance the losses of companies by taxpayers money or let them try to survive alone? Were mistakes done by governments in trusting China? If yes, who and when? Are there any real moral or practical lesson to be learnt and will we really learn from it? Are we, each and everyone of us, more clever than we were before? Will this crisis change our lives? Do we really want this crisis to change our lives? I suppose that this is the most important question of all. To be strong and convinced enough to change – or be ready to change.

 

To see daily updates and how Covid-19 has spread, please check:

 

https://ourworldindata.org/coronavirus

A magyar pártok képviselői az együttműködésben látják a jövőt, készek tárgyalni

A szlovákiai magyar pártok képviselői készek tárgyalni az esetleges együttműködésről. A pártelnökök – Mózes Szabolcs (Összefogás), Sólymos László (Híd), Simon Zsolt (Magyar Fórum) – abban is egyetértenek, hogy a hangjuk hiányzik a parlamentből, írta a TASR.

„A széttöredezettség árt a magyar közösségnek, ezért úgy véljük, hogy már nem elegendő a pártok közötti együttműködés, hanem egy erős mozgalomra vagy pártra van szükségünk, amely egységes lesz, ugyanakkor tükrözni fogja a magyar közösség sokszínűségét is, vagyis integrálni fogja a konzervatívokat és a liberálisokat” – fejtette ki a TASR megkeresésére Mózes. Az Összefogás elnöke senkit sem zárt ki az együttműködésből, ugyanakkor fontosnak tartja a vérfrissítést, a megújulást minden téren. Szerinte a magyar pártokat nélkülöző kormányok nem törődnek Dél-Szlovákia fejlesztésével. Mózes hozzátette: július 30-án közösségi pikniket rendeznek Gombaszögön, ahová a magyar pártok képviselőin kívül meghívják a dél-szlovákiai polgármestereket és önkormányzati képviselőket, valamint a magyar kisebbségi szervezetek és intézmények vezetőit is, hogy az együttműködés lehetőségeiről tárgyaljanak – közölte a TASR

Sólymos a TASR hírügynökségnek elmondta: elsősorban a Híd és az MKP pártok közötti egyezséget tekinti kulcsfontosságúnak. A közös tárgyalóasztalnál ugyanakkor szerinte minden olyan pártnak helyet kell biztosítani, amely támogatni akarja a nemzeti kisebbségeket és az általuk lakott régiókat. Úgy véli, olyan együttműködési formát kell keresni, amely biztosítani tudja az erős politikai képviseletet. „Már most is világosan látszik, hogy hiányzik a hangunk a parlamentből, ahogy a kormányzati részvételünk is” – fűzte hozzá Sólymos, aki bevallása szerint korrekt tárgyalásokra készül.

Simon kiemelte, hogy egyértelműen tisztázni kell az értékeket és a prioritásokat, hogy ezek a későbbiekben ne fordítsák szembe egymással az egyes pártokat. Ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy a Magyar Fórum nem támogatja a területi autonómiát, és nem is tekinti prioritásnak. Simon fontosabbnak véli az infrastruktúra-fejlesztést és a munkahelyteremtést a déli régiókban, valamint a kulturális vagy oktatási autonómia megteremtését. Az esetleges együttműködésből ő sem zárt ki egyetlen pártot sem.

Králik Róbert, az MKP sajtótitkára a TASR hírügynökség megkeresésére kijelentette: azután, hogy az MKP a szombati (július 18.) pártkongresszuson új vezetést választott, folytatódhatnak a pártok közötti egyeztetések. Hozzátette: elsősorban az Összefogással, illetve a Híddal akarnak tárgyalni. Az együttműködés formája szerinte még kérdéses.

Bár, a TASR összefoglalójából kimaradt a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség, a Fehér Csaba által vezetett politikai szubjektum a magyar pártok stratégiai-, illetve választási együttműködésének biztosítása tekintetében az MKDSZ legutóbbi kongresszusán alapszabályában prioritásként rögzítette a magyar érdek érvényesítését. “Az MKDSZ továbbra is kész az ezen cél elérése érdekében folytatandó tárgyalásokra, az őszinte együttműködés kialakítására” – írta Fehér Csaba szombaton (júlus. 18.) az MKDSZ Facebook-oldalán.

(2020. július 21. via bumm.sk)

Orbán: Komoly pénzt szereztünk és megvédtük a nemzeti büszkeségünket az uniós csúcson

Magyarországnak és Lengyelországnak nemcsak komoly pénzösszegeket sikerült szereznie, hanem megvédte nemzeti büszkeségét az európai uniós csúcson, jelentette ki Orbán Viktor a következő 7 éves költségvetésről és a gazdasági mentőcsomagról szóló négynapos tárgyalások után Brüsszelben. A miniszterelnök angolul úgy fogalmazott: ez egy hatalmas győzelem.

A Lengyelország brüsszeli uniós nagykövetségén Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatóján a kormányfő azt mondta, a két országnak sikerült egyértelművé tennie: azok részéről, akik örökölték a jogállamiságot, elfogadhatatlan, hogy kioktassák és kritizálják azokat a szabadságharcos népeket, amelyek nagyon nehéz időket éltek meg és sokat tettek a kommunista rezsim ellen. Orbán szerint

MINDEN KÍSÉRLETET, AMELY ÖSSZE KÍVÁNT VOLNA KAPCSOLNI KÉT RENDKÍVÜL FONTOS KÉRDÉST, AZ UNIÓS PÉNZEKET ÉS A JOGÁLLAMISÁGOT, SIKERREL VISSZAUTASÍTOTTAK.

A tanácskozás nemcsak fontos, hanem jó küzdelem volt Lengyelország oldalán, tette hozzá.

Azt kívánom minden magyarnak, soha ne legyen kevésbé sikeres reggelje, mint a mai – tette hozzá a miniszterelnök.

(2020. július 21. via index.hu)

letöltés (1)

Maradt a jogállamisági feltételrendszer az uniós költségvetésben

1824 milliárd eurós uniós költségvetésben állapodtak meg az uniós állam- és kormányfők a csúcstalálkozó ötödik napján. Az alku értelmében a 2021-27-es időszakra vonatkozó hétéves költségvetés 1074 milliárd euró lesz, és ehhez társul egy 750 milliárd eurós gazdasági helyreállítási alap is. Ebből 390 milliárd euró jut majd vissza nem térítendő támogatások formájában a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállításra, és a tagállamok összesen további 360 milliárd euró hitelt vehetnek fel ugyanerre a célra.

Ez a megállapodás az EU egész jövőjét meg fogja határozni – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a kedd reggeli sajtótájékoztatóján. Michel egyéként Twitteren jelentette be hajnalban, hogy megszületett a megállapodás.

Bár Orbán Viktor miniszterelnök szerette volna kivetetni a szövegből, A JOGÁLLAMISÁGI FELTÉTELRENDSZER VÉGÜL BENNE MARADT A VÉGSŐ KÖLTSÉGVETÉSI MEGÁLLAPODÁSBAN.

Igaz, ahogy ezt várni lehetett, az eredeti tervezetnél jóval enyhébben fogalmaznak a dokumentumban, de a kifejezés szerepe benne. Az Európai Bizottság javaslatára bevezetendő szankciókat meghatározó szavazási feltételeken is olyan módon változtattak, hogy az politikailag kevésbé kivitelezhető legyen.

Ez az első alkalom, hogy a költségvetési kiadásokat a jogállamisági kritériumrendszerhez kötik – mondta Michel. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is úgy fogalmazott, hogy ez egyezség “nagyon komolyan elköteleződött az EU anyagi érdekének védelme érdekében”.

Ha az Európai Bizottság által javasolt új jogállamiság mechanizmus megállapítja, hogy egy tagállamban megsértik a jogállamiságot, akkor a tagállami kormányokat képviselő Európai Unió Tanácsában minősített többséggel fognak dönteni a szankciókról – magyarázta Von der Leyen.

Kiharcoltuk! – kommentálta a költségvetési tárgyalások lezárást Orbán Viktor a Facebook-oldalán. A Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatóján Orbán azt mondta: “Ez egy hatalmas győzelem, közös, lengyel-magyar győzelem”, hozzátéve, hogy a másik két visegrádi ország, Csehország és Szlovákia is hozzájárult a harchoz.

Korábban a lengyel miniszterelnök a Twitteren hálálkodott V4-es kollégáinak a remek együttműködésért a maratoni költségvetési tárgyalásokon. Orbánnak külön megköszönte, hogy ilyen remekül együtt tudtak dolgozni az országaik számára “történelmi megállapodásban”.

A költségvetési tárgyalások másik legnagyobb kérdése az volt, hogy a koronavírus -járvány utáni gazdasági talpraállításhoz milyen formában járuljon hozzá az EU. A költségvetési fegyelem iránt elkötelezett takarékos országok emiatt napokig blokkolták a megegyezést, de a végső megállapodással még a tábor legnagyobb szószólói, Sebastian Kurz osztrák kancellár és Mark Rutte holland miniszterelnökök is elégedettek voltak. Igaz, utóbbi a sajtótájékoztatóján azért elutasította, hogy a vitában a másik oldalon álló Giuseppe Conte olasz miniszterelnökhöz hasonlóan “történelminek” nevezze a megállapodást.

Azt azonban Rutte is nagy eredményként értékelte, hogy a gazdasági helyreállítási alapból folyósított vissza nem térítendő támogatások rendszerében beépítettek egy “vészféket”. Ez azt jelenti, hogy

EGY TAGÁLLAM SZAVAZÁST KEZDEMÉNYEZHET A TANÁCSBAN A PROGRAM FOLYTATÁSÁRÓL, HA ÚGY ÉRTÉKELI, HOGY AZ UNIÓS GAZDASÁGI TÁMOGATÁST A KEDVEZMÉNYEZETTEK NEM MEGFELELŐEN HASZNÁLJÁK FEL.
A kompromisszumban szintén megmaradtak a magyar miniszterelnök által csak a “gazdagok privilégiumának” nevezett költségvetési visszatérítések, amelyekhez a takarékos országok ragaszkodtak. Németország, Hollandia, Ausztria, Svédország és Dánia fognak majd visszatérítést kapni a befizetéseik után a még Nagy-Britanniától öröklött rendszer értelmében. Ezt Emmanuel Macron francia elnök is sajnálta, de mint a tárgyalások után tartott sajtótájékozatóján kifejtette: ebbe a harcba már nem akartak beleállni.

Az ötnaposra nyúló költségvetési tárgyalásoknak egyébként csak 20 perccel kellett volna tovább tartaniuk, hogy a csúcstalálkozó megdöntse a 2000-es nizzai konferencia rekordját.

A megállapodással azonban még nincs vége a történetnek, ugyanis a költségvetést az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Ezzel kapcsolatban Charles Michel és Angela Merkel német kancellár is óvatosan fogalmaztak.

Emellett a tagállami parlamenteknek is jóvá kell hagynia az új költségvetéshez kapcsolódó befizetéseket.

(2020. július 21. via index.hu)

3d1c1aea-7ec1-4e6e-9ccf-54d98481cf63

Koronavírus: fokozza a Balkánról érkezők ellenőrzését Ausztria

Szúrópróbaszerűen ellenőrzik a Szlovénia felől érkezőket a határon.

Thoman Enenkel osztrák alezredes az Euronewsnak kifejtette: ellenőrizzük, van-e az utasnak érvényes negatív tesztje, karanténba kell-e esetleg vonulnia, vagy csak átutazik Ausztrián.

Mint mondta, a Szerbiából és Boszniából érkezőket fokozottan ellenőrzik. Ráadásul ez a fokozott kontroll napokon belül kiterjedhet az olasz határszakaszra is.

Ausztria a nyugat-balkáni esetszámok jelentős növekedése miatt döntött a határellenőrzés szigorítása mellett. A határra vezényelt katonák és rendőrök különleges kiképzést kaptak, mivel az osztrák hatóságok nem minden tesztet fogadnak el. Ráadásul az ország repülőterein nem szállhatnak le a Belgrádból, Szarajevóból és a Bukarestből érkező gépek sem.

Ausztria az Euronews szerint igyekszik elszigetelni magát a koronavírussal súlyosan fertőzött területektől, ugyanis náluk jelenleg csak kisebb, ellenőrizhető gócpontok vannak.

A hétvégétől az országban újra kötelező lesz a maszkviselés.

(2020. július 20. via hvg.hu)