Monthly Archives: augusztus 2020

Megállapodtak az együttműködésről a magyar politikai szubjektumok: létrehoznak egy közös pártot. A három párt – Híd, MKP, Összefogás – képviselőinek közös tanácskozását követően a pártelnökök – Forró Krisztián, (MKP), Sólymos László (Híd) és Mózes Szabolcs (Összefogás) – közösen tájékoztatta a sajtót a döntésről.

“A legfontosabb, hogy egy erős politikai erőt hozunk létre, amelynek alapját a demokrácia, a jogállamiság és a nyugati orientáltság fogja jelenteni. Fontos, hogy mindenki megőrizze az identitását, a sokszínűség erő, nem gyengeség. A cél nem egymás bedarálása, hanem egymás elfogadása” – mondta Sólymos László, a Híd elnöke.

A közös párt törekedni fog az ország déli és keleti részén élő közösség képviseletére – jelentette ki Forró Krisztián. Szerinte, a különböző vélemények a párt különféle platformjaiban fognak összekapcsolódni.

“Számunkra az a fontos, hogy az egység mellett, bekövetkezzen a megújulás – hogy új emberek új elképzelésekkel érkezzenek a politikába. Számunkra az a fontos, hogy az egység a témákon alapuljon, mert a választókat a témák érdeklik, és nem a struktúra” –közölte Mózes Szabolcs, az Összefogás elnöke.

A pártok most munkacsoportokat hoznak létre, amelyek biztosítani fogják a tézisek és a program kidolgozását a leendő magyar politikai párt számára – mondta Forró. Az MKP elnöke hozzátette: egy olyan munkacsoport is kialakításra kerül, amely a pártalapítás technikai kérdéseivel fog foglalkozni.

Sólymos elmondta, hogy augusztus 20-án közös memorandumot írnak alá a párt minél előbbi létrehozásáról.

(2020. augusztus 7. via bumm.sk)

A parlamenten kívüli SNS vasárnap megkezdte az aláírásgyűjtést az előrehozott parlamenti választásról szóló népszavazás kiírásáért – számol be a TASR hírügynökség.

Az Andrej Danko vezette párt azzal érvel, hogy a polgárok által megválasztott képviselők inkompetensek és erkölcsi kudarcot vallottak az alapvető gazdasági és társadalmi problémák megoldása terén.

Korábban Alojz Hlina, a parlamenten kívüli KDH volt elnöke is arról beszélt, hogy népszavazás előkészítését tervezi.

A népszavazáshoz 350 000 állampolgár aláírására van szükség.

(2020. augusztus 9. via bumm.sk)

Lengyelország továbbra is bőszen ellenzi az Északi Áramlat 2 gázvezetéket.
A Lengyel Verseny- és Fogyasztóvédelmi Hivatal (UOKiK) hétfőn bejelentette, hogy 57 millió dolláros bírságot szab ki az orosz Gazprom gáztársaságra, mert az Északi Áramlat 2 (Nord Stream 2) csővezeték építésével kapcsolatban megsértette a tisztességes verseny szabályait.

Az UOKiK évek óta vizsgálta a projektet, és úgy találta, hogy a csővezeték aláássa a versenyt az európai gázpiacon.

Korábban az Egyesült Államok jelentette be, hogy szankcionálja a Nord Stream 2-t, mert a Kreml folyamatosan „azon mesterkedik”, hogy az európai piacok egyre jobban függjenek az orosz energiától. Akkor ezt a határozatot Oroszország, az Európai Unió és Németország is kritizálta.

A német igény
A német árampiac nagy átalakítása során a nukleáris és a szenes erőműveket is kivezetik. Előtérbe kerül a megújuló termelés (Németországban elsősorban a szélben hisznek), viszont az időjárásfüggő áramtermelés mellett rengeteg gázra is szükség van, hogy a menetrendtartás könnyen ki- és bekapcsolható gáztüzelésű erőművek biztosítsák. Németországnak ezért elemi érdeke a nagy mennyiségű orosz gáz megvásárlása, ami miatt kettős mércét alkalmaztat az EU-val, ha más próbálna „egyforrásos” gázvezetéket építeni (lásd a déli áramlat bukását), azt elkaszálja, de az északi áramlatokat elfogadtatja.

Magyar ellenszenv
Éppen ezért nagyon sok ország nézi ellenszenvvel az Északi Áramlat projekteket. Mi magyarok például azért, mert ha nekik lehet, nekünk miért nem?

Vagyis a mi Déli Áramlatunkat miért kaszálta el az unió, ha északon szabad?

Vannak a társégben olyan országok is, amelyek valóban megpróbálkoznak az orosz gázfüggés elutasításával (Lengyelország és Románia például), és vannak a „nyugati” nyugat-európai államok, amelyek azért tekintenek hűvösen a német törekvésekre, mert ők északi forrásokból táplálkoznak.

Lengyelország a legkeményebb
Az Északi Áramlat 2 elleni legkeményebb lobbista eddig is Lengyelország volt, amely ország tényleg függetlenítette magát a „nem-szeretem” Oroszországról. Ezért ugyan nagyon magas árat fizet, mert az európai LNG-terminálok közül a lengyel (Świnoujście) LNG-terminál talán a legköltségesebb, de Varsó úgy érzi, hogy politikai okokból megéri ez a felár.

(2020. augusztus 3. via index.hu)

Letette a hivatali esküt Andrzej Duda, Lengyelország újraválasztott elnöke csütörtökön Varsóban, a parlament két házának együttes ülésén.
Andrzej Dudát a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt jelöltjeként választották meg a júliusi elnökválasztáson. A második fordulóban a szavazatok 51,03 százalékával győzött a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) vezette szövetség, a Polgári Koalíció (KO) támogatásával induló varsói főpolgármester, Rafal Trzaskowskival szemben.

Az eskütételt követő beiktatási beszédében Duda a kampány során megnyilvánuló politikai megosztottság áthidalására szólított fel, és hangsúlyozta: a nemzeti egység érdekében nyitott az együttműködésre más irányultságú társadalmi és politikai csoportokkal.

Utalva a koronavírus-járvány miatt elhalasztott választás és az elhúzódó kampány ellenére magas, több mint 68 százalékos választási részvételre, Duda hangsúlyozta: Lengyelországban a demokrácia „erősebb, mint bármikor”, a lengyelek tudják, hogy „az ország jövője a szavazataikon múlik”.

Második hivatali időszakának kulcskérdéseinek Duda a családpolitika és a munkalehetőségek támogatását, a nemzetbiztonság fejlesztését, új országos és helyi jelentőségű beruházások megvalósítását, a nemzeti és az emberi méltóság védelmét nevezte.

A nemzetbiztonsági témák közül kiemelte a transzatlanti együttműködést és az energiabiztonságot szolgáló infrastrukturális hálózatok fejlesztését, többek között a Három Tenger Kezdeményezés keretében.

A Lengyelország és Európa előtt jelenleg álló kihívásokról szólva, kijelentette, hogy bízik „a lengyelek bölcsességében, szorgalmában, kitartásában és bátorságában”.

Kiemelte a keresztény értékek fontosságát, utalva személyes istenhitére, megjegyezve emellett, nem mindenkinek kell hinnie Istenben ahhoz, hogy tiszteletben tartsa azokat az értékeket, amelyekre Lengyelország épült.

Mint mondta, Lengyelország a kereszténység 966-ban történt felvétele óta része Európának. „Erről nem feledkezünk meg” – tette hozzá.

A beiktatást – három szenátor és egy szejmképviselő pozitív vírustesztje miatt – fokozott egészségügyi óvintézkedések mellett tartották meg.

Az eskütétel és a beszéd után a PiS képviselői állva tapsoltak, sok ellenzéki képviselő viszont ülve maradt. Duda fő választási riválisai közül nem vett részt a beiktatáson Rafal Trzaskowski és Szymon Holownia függetlenként induló tévésztár. Az 1989 utáni államfők közül Aleksander Kwasniewski baloldali politikus volt jelen.

Ő Dudán kívül az egyetlen elnök, akit kétszer is megválasztottak. Bojkottálták a beiktatást a KO vezető politikusai is, azzal érvelve, hogy az újraválasztott államfő „nem tisztességes kampányban” győzött, és előző hivatali időszakban „többször megszegte az alkotmányt”.

A júliusi elnökválasztás eredményét a lengyel legfelsőbb bíróság hétfőn érvényesnek ítélte.

Lengyelországban ötévente tartanak kétfordulós közvetlen elnökválasztást. A lengyel alkotmány szerint a hivatalban lévő elnök csak egyszer választható újra.

A lengyel államfőnek, részint a közvetlen választás miatt is viszonylag jelentősebb, nem pusztán ceremoniális jogosítványai vannak, szava van a külpolitikában, ő a hadsereg főparancsnoka. Megvétózhatja a parlament által elfogadott törvényeket, és az elnöki vétót a szejm az újabb szavazáson csak háromötödös többséggel utasíthatja el.

(2020. augusztus 6. via magyarhirlap.hu)

Eltérően hatott a koronavírus a kormányok bizalmi indexére a világjárvány kezdete óta. A legtöbbet a német kormány és Angela Merkel hozta ki a koronavírusból, pártja és a kancellár népszerűsége töretlenül nőtt, de majdnem ilyen nagyot nyert a svéd szociáldemokrata kormány is. Lefelé lóg ki a sorból Románia, Lengyelország, de főképp az Egyesült Királyság: a toryk és különösen Boris Johnson kormányfő mélyrepülésben van április óta. Az EU-tól még távolabb is van, aki már nem lehet elégedett: Donald Trump támogatottsága április óta gyengült, és még a társadalom hangulatát nehezebben mérő Oroszországban is látható Vlagyimir Putyin népszerűségének csökkenése.

Merkel megerősödött
Németországban brutálisan megugrott a Kereszténydemokrata Unió/Keresztényszociális Unió (CDU/CSU): a járvány kezdetén 27 százalékon állt a kormánypárt, mostanra 38-ra ment fel, miközben lényegében minden más párt csökkent vagy stagnált. Az igazi vesztesek a Zöldek, ők 23 százalékról 18-ra estek le, a szociáldemokraták csak egyenletesen gyengék, továbbra is 15 százalék körül ingadoznak.

Mindezt úgy, hogy a gazdaság csökkenését Németország sem kerülheti el, 6,3 százalékos visszaeséssel számolnak 2020-ra, ami a 2008-as válság utáni GDP-csökkenésnél is nagyobb mértékű. Ez azonban a járványnak tudható be, amelynek kormányzati kezelését viszont a németek egyre jobbnak értékelik, már csak azért is, mert egyelőre a korlátozások enyhítésének szakaszában járnak.

A németországi húsipari óriás másfél ezer fertőzöttje miatt több mint 600 ezer ember életébe tértek vissza a korlátozások. A német hatóságok versenyt futnak az idővel, de most sokkal gyorsabbak. Merkel népszerűsége a járvány kezelése miatt folyamatosan emelkedett az elmúlt hónapokban.

Ezen egyelőre nem rontott a második hullám veszélyét előrevetítő húsüzemi fertőzés, amely miatt két járásban a vendéglátó helyek bezárásával járó korlátozásokat ismét be kellett vezetni, de sikerült kezelni a gócot.

Ausztriában is elégedett lehet a kormánypárt. Igaz, április óta két százalékpontot esett, de így is 42 százalékon áll, míg márciusban 40-nél járt. Az ÖVP-vel ellentétben minden más párt gyengébben, legfeljebb ugyanúgy teljesít, mint a járvány kezdetén. Messze az ÖVP mögött a szociáldemokrata SPÖ a második, 19 százalékkal. Májusban az osztrák jegybank 8 százalékos GDP-csökkenést jelzett 2020-ra, de láthatóan Sebastian Kurz kancellárnak nem kell aggódnia pozíciójáért.

Igaz, a második hullám árnyéka Ausztriát is elérte – ahogyan sok európai országban is újra emelkedtek a fertőzésszámok, bár a márciusi csúcsokat messze nem érte el –, Felső-Ausztriában több kisebb gócpont is kialakult, több helyen óvodákat és iskolákat zártak be, mielőtt megkezdődött a sok helyen csak július 11-én induló nyári szünet.

Egész más helyzetben van Franciaország elnöke. Emmanuel Macron a járvány kezdete óta 28 százalékról 30-ra aztán visszaesett 28-ra, legfeljebb azzal vigasztalódhatott, hogy Marine Le Pen tartja magát 27-ről 25 százalékra esett, bár a különbség lényegében statisztikai hibahatáron belül van így is. Igaz, a Nemzeti Tömörülés 2017-es elnökválasztáson vele szemben indult elnökétől nem kell egyelőre tartania, hiszen az elnökválasztásokig két év van vissza. Macron pártja azonban nem tudott jól szerepelni a helyhatósági választások március közepi első, majd a járvány miatt csak június végén megtartott második fordulójában sem. A megkérdezettek 60 százaléka pedig most sem ért egyet az elnök intézkedéseivel – igaz, ez jobb, mint a járvány előtti, januári 65 százalékos elutasítottság. Macron a helyhatósági választások után túljutott egy kormányfőcserén, amelytől azt várja, hogy a koronavírus hatásai ellenére végre levezényelheti a nyugdíjreformot, ami vélhetően egy ideig megint rontani fog megítélésén.

Különös a helyzet Svédországban, ahol a kormányzó szociáldemokraták támogatottsága 9 százalékpontot is nőtt eleje óta, amiből úgy tűnik, hogy a svédeket nem ijesztették meg a járvány alatti magasabb halálozási adatok. Igaz, a 32 százalékos csúcs júliusban 29-re szelídült – így is több, mint amennyivel választást nyertek 2018-ban , de a kormánypárt számára még fontosabb, hogy a februárban még őket több felmérésben kevéssel megelőző, radikális, szélsőjobbos, bevándorlásellenes pártként 2010 után berobbant Svéd Demokraták 20 százalékra estek vissza.

Az intézményi korlátozások helyett inkább az egyéni óvatosságra fókuszáló stratégia nyomán kevésbé sínylették meg a vállalkozások – elsősorban a vendéglátás – a forgalom visszaesését, mint Európa már országaiban. Ettől függetlenül a gazdaság Svédországban is csökkent, a munkanélküliség nőtt. A jelek szerint azonban a járvánnyal szembeni stratégia értékelése elkülönül a kormány megítélésétől: a fentiek ismeretében meglepő módon a járvánnyal szembeni stratégiát május közepén 64 százalék támogatta, két és fél hónappal később már csak 48 százalék.

Az a tény, hogy ez nem gyengítette a kormányt, azzal magyarázható, hogy Svédországban a járványügy kevésbé vált politikai kérdéssé, nem használta fel az ellenzék sem .A lépéseket sem a kormány, mint inkább a járványügyi hatóság első embere, Anders Tegnell tálalta. Igaz, a vártnál magasabb halálozási adatokat nemcsak ő, hanem a kormány is kudarcként ismerte el, de úgy tűnik, ezt a nyíltságot a svéd választók többre értékelték, és nem érezték úgy, hogy más politikai erő eredményesebb lehetett volna.

Spanyolországban regisztrálták az EU-n belül a legtöbb fertőzést – több mint 300 ezret – így kézenfekvő lett volna, hogy a spanyol kormány a vesztesek között legyen. De nem így lett, a tavaly előrehozott választást is túlélő Pedró Sánchez kormánya kevéssel, de népszerűbb, mint márciusban, sőt, júmius úta is nőtt, most 29 százalékon áll. A Spanyol Szocialista Munkáspárttól (PSOE) ez nem kevés, tekintettel a többek szerint az elején nem időben bevezetett járványügyi korlátozásokra, a halottak magas számára, és az egyébként is magas munkanélküliséggel sújtott országban várható GDP-csökkenésre.

Igaz, ezzel együtt az alsóház negyedét, a felsőház harmadát birtokló ellenzéki Néppárt (PP) is erősödött, 24 százaléka most közelebb van a PSOE számaihoz, mint a járvény kezdetén.

Az olasz kormány helyett a kormányfő nyert
A 240 ezer fertőzés mellett 34 ezer halálos áldozatot számláló Olaszországban a kormány támogatottsága június végén 27 százalék volt, ami kisebb, mint a 31 százalékos februári, amikor, a kontinensen elsőként karantént kellett bevezetni a járvány miatt. Ahhoz képest azonban, hogy Lombardiában az egészségügy lényegében összeomlott a járvány nyomása alatt, nem is olyan reménytelen Giuseppe Conte kormányának helyzete. Igaz, az újbalos – elitellenes, euroszkeptikus, antiglobalista – Öt Csillag Mozgalom (M5S) jelenlegi 16 százalékos népszerűsége messze elmarad a 2018-as választáskor elért 32 százalékos eredmény mögött – ez is már két százalékpontos erősödés március óta –, de koalíciós partnere, a kormányba tavaly a jobboldali Liga helyett bevont balközép Demokrata párt (PD) révén elkerülték a nagy zuhanást. A kormányból kipenderített jobboldali Liga viszont magasabban jár, igaz, február óta nagyjából onnan és annyit estek, mint a kormánykoalíció. ÁM MIKÖZBEN MAGA A KORMÁNY MEGÍTÉLÉSE ENYHÉN ESETT, NAGYON MAGAS A KORMÁNYFŐ BIZALMI INDEXE.

A széles körű járványügyi korlátozások március eleji bejelentésekor – februárban még csak 10 kistelepülésre terjedt ki a szigorú karantén – 40 százalék körül állt, ma 61 százalékos a támogatottsága. A politikába ismeretlenül csöppent jogászprofesszor már eddig is rekordot döntött: 2018. június 1-je óta kormányfő, ami ennyi ideig független politikusként senkinek sem sikerült Olaszországban. Ráadásul a fent említett kormánykoalíciós partnerváltáshoz hasonlót sem tudott még egyetlen kormányfő sem levezényelni az olasz politikában. Conte magas népszerűség indexe nyomán a sajtóban felmerült, hogy a technokrata kormányfő Con te (Veled) néven akár saját pártot hozna össze. A korábbi technokrata kormányfő, Mario Monti hasonló próbálkozásának kudarcát ismerve a szójátékos pártnál azonban komolyabb lehetőség, hogy Conte a január óta állandó vezető nélküli M5S élére kerüljön. A felmérések szerint, akkor a párt akár 20 és 30 százalék közötti eredményre számíthatna – írta az Economist.

Szlovákia a járvány előtti utolsó pillanatban tartott parlamenti választást, ahol a gyorsan emelkedő Egyszerű Emberek (Ol’aNO) győzött, ellenzékbe szorítva a kormányfői posztot korábban már Pellegrininek átadó, de befolyását megőrző Robert Fico pártját. A Smer most egy százalékponttal van magasabban, mint a választás idején, jelenleg 19 százalékos. A választáskor 24 százalékos Ol’aNO 26 százalékig ment fel, azóta viszont 23 százalékra esett vissza, de az erőviszonyok nem változtak érdemben. A járvány viszont folyamatosan alacsony számokig jutott csak a korlátozásokat nagyon hamar bevezető országban, ahol a légi közlekedés is az elsők között állt le. Az 5,45 milliós országban hivatalosan mindössze 1720 fertőzést regisztráltak és csupán 28 halálos áldozatot.

Enyhén mínuszban van a kormánypárt Romániában. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatottsága az év elején 43, a járvány márciusi kezdetekor 40 százalék volt, jelenleg 35-ön áll. Igaz, ebből az ellenzéki szociáldemokraták nem profitáltak, 23 százalék körül stagnálnak. A 2020 Szövetség (A 2020) és a PRO tudott némi növekedést elérni, de ezzel nem forgatták fel az erőviszonyokat. Nem kedvez viszont a kormánynak, hogy a lazítások hamar rontottak a fertőzési adatokon, így a korlátozások felszámolásával kénytelenek lassítani Romániában. Ismét megdőlt a napi esetszám rekordja csütörtökön: 24 óra alatt 614 új koronavírus-fertőzöttek azonosítottak. Az aktív esetek száma pedig már 8405, megdöntötte az áprilisi csúcsot is.

Bolsonaro, Trump, Putyin
Brazíliában Jair Bolsonaro brazil elnök támogatottsága is esett, habár úgy tűnik, hogy támogatóinak többsége továbbra is kitart a helyzet súlyosságát hónapokig elbagatellizálni próbáló politikus mellett. A járvány kitörése óta Brazíliában regisztrálták a második legtöbb, 1,759 millió fertőzöttet a világon, a halálos áldozatok száma pedig megközelítette a 70 ezret. Ráadásul a fertőzöttek valós száma még ennél is magasabb, akár 12-16-szor több is lehet helyi szakértők szerint, mivel arányaiban nagyon kevés embert teszteltek az országban. Ehhez képest Bolsonaro rendszeresen „egy enyhe influenzának” nevezte a koronavírust, volt, amikor viselt maszkot, máskor viszont tömegben sem vette fel azt. Végül a héten kiderült, hogy ő maga is megfertőződött, de a pozitív teszt után is maszkját levéve nyilatkozott, miközben a koronavírus ellen hatástalannak mondott gyógyszer segítségével gyógyulna.

A legtöbb felmérésből az látszik, hogy az elnök és a kormány munkáját pozitívan megítélők száma is csökkent, de leginkább az elégedetlenek aránya nőtt jelentősen: az XP/Ipespe felmérésében januárhoz képest 39 százalékról 48 százalékra emelkedett. Ha viszont kifejezetten a járványkezelésre kérdeztek rá a felmérésben, ott március elejéhez képest jelentősen kevesebben gondolják úgy, hogy Bolsonaro kíválóan vagy jól kezelte a helyzetet. Miközben Bolsonaro az újranyitás, és a gazdaság újraindítása mellett érvelt, a helyi kormányzók és egészségügyi szakértők a távolságtartási és más szabályok betartását javasolták. Egy május közepi felmérés alapján a helyi kormányzók munkájának jelentősen jobb a megítélése, mint Bolsonaróé.

Jó kérdés, hogyan reagálnak majd támogatói és ő maga arra, hogy végül csak sikerült megfertőződnie – ez azonban attól is függhet, hogy mennyire enyhe tünetekkel esik majd át a betegségen, és ezzel folytatni tudja-e az eddigi narratíváját.

Az Egyesült Királyságban viszont látványosan más utat jár be a kormány népszerűsége, de főként a koronavírussal megfertőződött, de már felépült Boris Johnsoné. Pedig a brexitet levezénylő kormányfő jól taktikázott, a decemberi előrehozott választáson bebiztosította fölényét. Utána a toryk népszerűsége áprilisig nőtt – 51 százalékra –, amit erősített a Munkáspárt folyamatos gyengülése. Áprilisra azonban jött a fordulópont: a Munkáspárt Jeremy Corbyn helyett Keir Starmerre váltott, de még fontosabb, hogy a járvánnyal szembeni intézkedésekkel március végéig késlekedő kormány rohamosan romló fertőzési adatokkal szembesült.

Nem segített a helyzeten az sem, hogy a szigorú korlátozásokat végül épp a legfőbb kormánystratéga, Dominic Cummings rúgta fel, amikor elhagyva otthonát szülei közelébe utazott, 500 kilométerre Londontól. A kormány védelmére kelt Cummingsnak, lemondás nem lett a dologból, ami sokakat felháborított. Ez részben hatott a Konzervatív Pártra – mostanra 41 százalékra estek vissza –, de még inkább Johnsonra, akinek támogatottsága nem egyszerűen csökkent, hanem beszakadt. A március végi, szintén kiugróan magas 66 után 43 százalékon áll. Ráadásul már van olyan felmérés, amely szerint többen tartják a Munkáspárt új vezetőjét megfelelőbbnek a kormányfői posztra, mint Johnsont – írta a Guardian. Igaz, a toryk egyelőre vezetnek, de a Munkáspárt Starmer megjelenése óta 29-ről 38-ra növelte támogatottságát, megközelítve a 43 százalékos kormánypártot. Igaz, Johnson egyelőre kényelmes többséget élvez, a választásokkal 2024 májusáig várhat, így sorsát nem a koronavírus fogja eldönteni, hanem annak és a brexitnek a hosszabb távú gazdasági hatásai.

Az Egyesült Államokban különösen rosszul mutatnak Donald Trump februári szavai arról, hogy a fertőzés demokrata párti fake news, ha mégis lenne vírus, akkor a remekül felkészült egészségügyi és határőrizeti hatóságok mindenütt útját állják. Ehhez képest júliusig a világon itt regisztrálták a legtöbb fertőzést, 3,2 milliót. A halottak száma 136 ezer felett jár, és már az is optimista, aki szerint októberig nem lépik át a 150 ezret.

RÁADÁSUL AZ ORSZÁGBAN MÁR DÉLRE ÉS NYUGATRA TEVŐDÖTT ÁT A JÁRVÁNY SÚLYPONTJA, ÉS GYORSABBAN TERJED, MINT BÁRMIKOR AZ ELMÚLT NÉGY HÓNAPBAN, MEGHALADVA A NAPI 60 EZER ÚJ FERTŐZÉST.

Trumpnak eközben már a novemberi választásra kell készülnie, márpedig a járvány alakulása és emiatt a gazdaság helyzete nem neki kedvez, pedig januárban még úgy tűnt, bármilyen megosztó is, egyáltalán nem áll rosszul az újraválasztás esélyével. A vele egyetértők aránya ugyan már régóta 50 százalék alatt van, viszont az őt kifejezetten ellenzők sem haladták meg sokáig az 50 százalékot, mostanra azonban arányuk már átlépte az 52 százalékot.

Oroszországban ugyan nehezebb hitelesen mérni a közvélemény hangulatát, de még ott is sikerült kimutatni, hogy csökkent az elnök népszerűsége. Az országot lényegében csaknem 21 éve irányító Vlagyimir Putyin 60 százalék feletti tetszési indexe ugyan nem ad okot az aggodalomra, de ha azt nézzük, hogy volt az néhány éve 85 százalékos is, már más a kép. Látszólag ugyan nincs mitől tartania, hiszen épp a múlt héten biztosította be 77 százalékos többséggel támogatott népszavazáson azt az alkotmánymódosítást, amely révén szélesebb jogkörökkel, elvileg akár 2036-ig is hatalmon maradhat. Persze Putyin volt már politikailag nehezebb helyzetben – hatalma kezdetén korántsem volt biztos pozíciója – gazdaságilag viszont a helyzet kedvezőtlenebb, mint akár 2008 után.

Az export révén a legfőbb bevételt biztosító olaj és földgáz ára alacsonyan van, az elnök a demográfiai helyzet miatt népszerűtlen reformok előtt áll, de közvetlenül az is hatott megítélésére, hogy a járványt nem sikerült kordában tartaniuk az egészségügyi hatóságoknak. A 145 milliós Oroszországban regisztrálták a harmadik legtöbb fertőzést a világon, több mint 713 ezret. Ehhez képest a halálos áldozatok száma meglepően alacsony, 11 ezernél jár. A népszavazás előtt nem sokkal már minden járványügyi korlátozást felszámoltak ugyan, a járvány azonban továbbra is jelen van, gazdasági hatásai pedig még inkább, az alkotmánymódosítás 77 százalékos támogatottsága valójában nem jelenti, hogy Putyin jelenlegi politikájával 77 százalék elégedett.

(2020. augusztus 3. via index.hu)

A koronavírus-tagadók Németország fővárosában masíroztak.

Mintegy 17 ezer ember jelent meg Berlinben a Brandenburgi-kapuhoz tartó Június 17. utcán és az Unter den Lindenen azon a demonstráción, amelyet a koronavírus miatti korlátozások ellen szerveztek meg.

A felvonulást az Unter den Lindenen feloszlatták, mert nem tartották be a résztvevők a távolságtartási- és higiéniai szabályokat, de ez a résztvevőket nem akadályozta meg abban, hogy folytassák az útjukat a Június 17. utcán. A demonstrációt, amelynek a mottója „A világjárvány vége – A szabadság napja”, a koronatagadó Querdenken 711 nevű szerveződés kezdeményezte. „Összeesküvéselmélet-hívők, jobboldali ezoterikusok, szélsőjobboldaliak” jelentek meg rajta – írta a Tagesspiegel. A közmédia ZDF honlapján pedig azt közölte, hogy alig valaki viselt maszkot a tüntetők közül.

Sokan ellenállásra hívták fel az embereket, olyan szlogeneket is hallani, mint a legnagyobb összeesküvés-elmélet a koronavírus-pandémia.

A mottóban „A szabadság napja”, az egyben a náci-ikon filmrendezőnő, Leni Riefenstahl propagandafilmjének is a címe a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt 1935-ös kongresszusáról.

A rendőrség büntetőjogi panasszal élt a rendezvény szervezőjével szemben, ahogy pár résztvevővel szemben is. Hogy pontosan mennyivel, egyelőre nem tudni.

Berlinben a hétvégére 83 tüntetést szerveznek összesen, ma este lesz egy nagyobb balos tüntetés is, az a kilakoltatások ellen. Nagyjából 1500 rendőrt vezényeltek ki ezek miatt az utcákra.

(2020. augusztus 1. via 24.hu)

A rendpárti és migrációkritikus szociáldemokrata burgenlandi tartományfőnök, Hans Peter Doskozil látványosan támadni kezdte pártelnökét, Pamela Rendi-Wagnert, akinek a vezetése alatt az SPÖ történelme legrosszabb választási eredményét köszönheti és egyszerre ígér például 30 és 35 órás munkahetet. De mire készül Doskozil, ha egyszer épp csak egy éve volt Ausztriában választás?

Hiába operálták meg háromszor is a hangszálait, még mindig kissé rekedtes a hangja Hans-Peter Doskozilnak. Az idén januárban az osztrák politikában ritkának számító abszolút többséggel nyerni tudó burgenlandi szociáldemokrata tartományfőnök ennek ellenére kifejezetten szereti azt hallatni. Főleg amióta vége a koronavírus-járványnak: az elmúlt napokban nem volt olyan nap, amikor ne cikkezett volna róla az osztrák sajtó.

Az SPÖ, az osztrák szociáldemokrata párt saját belharcainak és a médiában minden témát leuralni vágyó kancellárnak, Sebastian Kurznak köszönhetően már alapvetően Bécsben és újabban Burgenlandban erős csak. Ez az oka annak, hogy ezen két tartományi szervezet vezetőjének ereje és befolyása az SPÖ gyenge, 18-20 százalék körüli közvélemény-kutatási számai miatt a pártelnökével vetekszik. Pamela Rendi-Wagner SPÖ-elnöknek hiába van infektológus szakorvosi végzettsége, hiába volt egészségügyi miniszter, Kurz és csapata leuralt mindent, így Rendi-Wagner a járvány alatt sem tudta megvillantani szakértői profilját, vagyis semmit nem tudott hozzátenni pártja népszerűségének növekedéséhez.

A pártban már most nyitottá vált a kérdés: kivel fussanak neki a 2024-es választásnak?

A 2017-es választáson az akkori szocdem kancellár, Christian Kern 26,86 százalékkal a második helyre futott be a 31,47 százalékot elért kurzi Néppárt (ÖVP) mögött. Az Ibiza-botrány miatt 2019 őszére kiírt előrehozott választáson az SPÖ zuhanni kezdett: a pártelnöki székben Kernt az ő bizalmasaként követő Pamela Rendi-Wagnerrel az élen a kampányukat az emberségre és a klímaváltozás elleni küzdelemre építő szocdemek történelmük legrosszabb eredményét, 21,18 százalékot hozták, míg Kurz magabiztos 37,46 százalékkal diadalmaskodott.

Azaz hiába voltak két éven át ellenzékben, az Ibiza-botrányból nem az SPÖ, azaz a Kurz-Strache-féle ÖVP-FPÖ-kormánnyal szembeni legnagyobb ellenzéki párt, hanem a Strachét és a választáson aztán óriásit bukó FPÖ-t a kormányzásba bevevő Kurz profitált egyes-egyedül. A történelmi vereséget követően Rendi-Wagner széke még csak meg sem ingott – senkinek sem volt kedve puccsolgatni választás után, meg hát egy érdemi hátország nélküli pártelnök minden erőcsoportnak a status quo továbbvitelét jelenti –, ő ugyanis még aznap este azzal kezdte beszédét a bécsi pártszékház előtti sörsátorban szomorkodó hívei előtt, hogy „az irány jó”. Szerinte legalábbis.

Hans-Peter Doskozil szerint viszont nem. A horvát és magyar gyökerű, agráriánus-szőlőtermesztő, a többihez képest viszonylag szegény, ám a magyar átlaghoz képest így is dupla akkora egy főre jutó GDP-jű kelet-ausztriai tartomány, Burgenland vezetője, az Orbánnal találkozni sem rest exrendőr politikus mást se csinál, csak kellemetlen helyzetbe hozza az SPÖ jelenlegi vezetését. A bécsi konzervatív napilap, a Die Presse szerint Doskozil kritikája lassan olyan az újságírók szemében a hírértéket tekintve, mint amikor a kutya megharapja a postást – a mondás szerint hírértéke akkor lesz valaminek, ha ez pont fordítva történik.

A héten Doskozil épp ezért eggyel magasabb fokozatra volt kénytelen kapcsolni. Maga mögé állította az SPÖ korábbi, Rendi-Wagner által félreállított fiatal pártfőtitkárát, Max Lerchert, hogy az Ausztria legolvasottabb bulvárlapjának, az aktuális osztrák közhangulatot mindig tükrözni képes Kronen Zeitungnak adjon vele közös interjút. Lercher az interjúban elmondta, hogy szerinte „még csak vitát sem érdemel” a kérdés, hogy Doskozilból lehet-e pártelnök, ám Burgenland miniszterelnöke nem ezért vitte őt el az újságíróhoz.

Hanem azért, hogy az exfőtitkár meghitten, Doskozil mellett ülve elmondhassa a burgenlandi tartományfőnökről, hogy „a köztársaság bármelyik pozíciójára alkalmas”. Ezzel a mostani SPÖ-elnöknek üzent a két politikus: noha nem fűzték tovább a mondatot, az valójában úgy folytatódik, hogy Rendi-Wagner ellenben nem. Doskozil is elmondta azért, hogy mit gondol esetleges kancellárjelöltségéről: „Ha valaki előrébb akarja vinni a szociáldemokráciát, csak az lehet a célja, hogy megvalósítja a saját ötleteit.” Hogy ezt hogyan kell előrébb vinni, pontosabban hogyan nem, azt is elárulta a rekedt burgenlandi: „Ha mi is úgy ugráltunk volna, mint a pártvezetés, nem választottak volna meg minket” – célzott arra, hogy pártja az utóbbi időben ígért már 35 és 30 órás munkahetet is, ahogy 1700 eurós minimálbért is adómentesen és adóval együtt is.

Míg az SPÖ csak beszél erről, maga Doskozil Burgenlandban év elejétől az összes, a tartományi vezetéstől függő állásban bevezette az 1700 eurós adómentes minimálbért.

Míg Pamela Rendi-Wagner az SPÖ baloldalán, úgy Doskozil az SPÖ jobboldalán található a rendőrmúltjából is fakadó rendpártisága és migrációkritikussága miatt, a Kurz-kormány előtti nagykoalíciós Kern-kormányban védelmi miniszter, politikai pályája előtt pedig Burgenland rendőrkapitánya volt. A szociális érzékenységet a biztonságpolitikai témákkal sikeresen egyesítő Doskozil az idei tartományi választási kampányban pártja logóját ki se rakta plakátjaira, annyit írt csak rájuk, hogy Doskozil SPÖ-s listája.

Pragmatikus politikájával éppen azon szavazókat tudja sikeresen megszólítani, akiket másutt az SPÖ az FPÖ javára veszít el: a kispolgárságot, az alsó középosztályt.

Épp ezért nem is esett nehezére kormányozni az FPÖ-vel, vagy mint azt a héten tette, magánakciójával az FPÖ-vel együtt lemondásra felszólítani a védelmi minisztert. Mindezt ráadásul abban a bécsi Landtmann Caféban, ami közvetlenül az SPÖ-székház mellett található.

Az SPÖ-elnök Rendi-Wagner és Doskozil évek óta üzengetnek egymásnak. 2019 márciusában a párt kongresszusán a Kurz-kormány által napirendre vett, menekültekre vonatkozó kiutasítási őrizet adott okot arra, hogy egymásnak feszüljön a két politikus. Doskozil rendpárti migrációkritikus baloldaliként támogatta az akkori ÖVP-FPÖ-kormány javaslatát, és ezt interjúkban is nyilvánvalóvá tette. Rendi-Wagner erre külön ki is tért akkori beszédében: „Segítettek nekünk a kijelentéseid? Hát, nem igazán!” A kongresszuson néhány küldött külön transzparenseken is kritizálta a burgenlandi politikust, mondván gyűlölet és uszítás helyett az alapjogok tiszteletére lenne szükség. Doskozil erre közölte: „a párt élén nem a Messiás áll”, és a pártvezetésnek az önérdek helyett a szociáldemokrácia győzelemre vezetésén kellene dolgoznia.

Noha az Azonnalin már januárban megjósoltuk, hogy a burgelandi SPÖ-vezér célja a kancellárjelöltség lehet, rejtély, hogy Doskozil miért épp most teszi nyilvánvalóvá, hogy hosszútávon érdekli a kancellárjelöltség és lényegében a pártelnökség is. Parlamenti választást – hacsak nem ír ki a néppárti-zöld Kurz-kormány újfent egy előrehozott választást mondjuk a járványra hivatkozva, de ez egyelőre még csak fel sem merült, hiszen Kurz példaértékűnek tartja kabinetje krízismenedzsmentjét – legközelebb 2024-ben tartanak ugyanis. A Die Presse is csak találgatni tud, szerintük Doskozil szavai a szociáldemokráciáért való aggódás, a pártvezetéssel szembeni frusztráció és a provokáció elegyét jelentik. A politikus maga csak annyit fűzött hozzá szerényen az egészhez, hogy nincs se párton belüli, se pozíciókért való küzdelem, mindezt csak a média tálalja így.

(2020. július 29. via azonnali.hu)

Nálunk Budapest közigazgatásilag eleve nem része Pest megyének, de nincs ez mindenhol így. Lengyelországban Varsó a környező Mazóvia vajdaság része, az Orbán-barát PiS-kormány viszont most leválasztaná a fővárost a régióról. Azt mondják, csak az EU-s pénzek miatt, de könnyen lehet, hogy igazából a vajdasági parlament vezetését akarja megszerezni a PiS a riválisaitól.

A lengyel elnökválasztást követő elemzésünkben írtuk, hogy a lengyel kormánypárt következő konfliktusos intézkedése az önkormányzatiságot érintheti majd. Nem sokat kellett várni, ugyanis múlt héten a lengyel gazdasági-üzleti napilap, a Gazeta Prawna névtelenül nyilatkozó, de kormánypárti forrásai alapján hozta le a Jog és Igazságosság (PiS) legújabb tervét a közigazgatási átalakításról. Eszerint a kormány újrarendezné a főváros és a körülötte fekvő Mazóvia vajdaság viszonyát.

Más szóval a fővárost valamilyen módon leválasztanák a régióról. Arról, hogy hogyan, még nincs pontos döntés, de a párt szeretné, hogy minél előbb, lehetőleg még az augusztusi parlamenti szünet előtt szavazzon erről a Szejm.

Mi is az vajdaság?

Lengyelországban az állami szint alatt még három nagyobb közigazgatási egység van, ezek közül a lefelsőbb a vajdaság, alatta a powiat (nagyjából a járásnak felel meg) és a gmina (ez pedig a községnek) helyezkedik el. A vajdaságok intézménye történelmi gyökerű, de számuk és kiterjedésük folyamatosan változott. A két világháború között például öt, majd tíz vajdaság volt, a Lengyel Népköztársaságban pedig idővel 49-re emelkedett a számuk. Jelenleg tizenhat vajdaság van, amelyeket az 1999-ben hatályba lépett közigazgatási reform hozott létre.

A vajdaságok saját, közvetlenül választott parlamenttel rendelkeznek, viszonylag széles jogkörük van és már csak méretükből adódóan is komoly forrásokkal bírnak.

Egy vajdaságnak két vezetője van. Az egyik a központilag, a miniszterelnök által kinevezett vajda, aki az állami adminisztrációt képviseli és irányítja a vajdaságban, a másik a marsall, amelyet a vajdasági közgyűlés választ és önkormányzati funkciót tölt be.

Egy-egy vajdaság egy-egy egységet képez az EU-s pénzek regionális elosztásánál: Lengyelországban Magyarországgal ellentétben nem a központi kormány osztja el ezeket a forrásokat, hanem ez jórészt decentralizáltan, vajdasági szinten történik. A PiS érvelése szerint az EU-s támogatások a reformötlet mögött álló megfontolások.

De mit is akar a PiS?

Mazóvia vajdaság központja jelenleg Varsó, tehát a főváros nem képez különálló közigazgatási egységet (ellentétben mondjuk Magyarországgal, ahol Budapest közigazgatásilag nem része Pest megyének, ahogy a megyei jogú városok sem annak a megyének, ahol találhatók). A PiS ezen változtatna. A Gazeta Prawna forrásai szerint a kormánypárt két ötlet között hezitál.

Az egyik, „puha” verzió szerint Varsóból és a környező 9 járásból hoznának létre egy nagyvárosi régiót és a vajdaság többi része maradna a régiben.

Előbbinek 2,6 millió lakosa lenne, utóbbinak pedig 2,4 millió.

A varsói régió része lenne amúgy az a nyolc járás, ami körbeveszi a fővárost és warszawski obwarzaneknek, azaz varsói perecnek hívnak (bár az obwarzanek inkább Krakkóra jellemző, ahol a köralakú pékárut szinte mindenhol kapni az utcán). Ezek amolyan lengyel billegő körzetekként is működnek, most az elnökválasztáson éppen az ellenzéki jelölt (aki egyben a varsói főpolgármester) szerezte meg ezen járásokban a többséget.

Ebben a puha esetben párhuzamosan működne tovább a fővárosi közgyűlés és az új egység parlamentje. Ez utóbbi a vajdaságokkal lenne egy szinten. A főváros főpolgármestere egyszerre maradna Varsó és a fővárosi tanács vezetője, illetve a nagyvárosi régió marsallja, azaz önkormányzati vezetője. Varsó főpolgármestere jelenleg Rafał Trzaskowski, az ellenzéki Polgári Koalíció (KO) politikusa, aki meglepetéseredményt elérve szorongatta meg Andrzej Dudát, a PiS-jelöltjét az elnökválasztás második fordulójában, bár végül alulmaradt.

Trzaskowski népszerűsége miatt a kormánypárt azon gondolkozik, hogy jelöljenek-e egy vajdát a nagyvárosi régió élére, ami a főpolgármester felett illeszkedne a hierarchiába. Ezzel természetesen a PiS befolyást szerezhetne a főváros felett is. Eddig azonban a főpolgármester és a régió jogköreiről konkrét információ még nem került napvilágra, így a terv meglehetősen zavarosan hangzik.

Van azonban egy másik, kemény terv is. Eszerint létrehoznának egy tizenhetedik vajdaságot Varsóból és az említett járásokból.

Ebben az esetben már ősszel mindkét vajdasági közgyűlésbe új választásokat írnának ki. Ezután új vajdákat jelölnének, és az új vajdasági közintézményeket is létrehoznák. A legradikálisabb elképzelés szerint Varsóban is új önkormányzati választásokat írnának ki.

Az ötlettől nem mindenki lelkes a PiS-ben, de vannak olyanok, akik már az új vajdasági központon gondolkoznak, ami lehet Płock, Radom, Siedlce vagy Ciechanów is.

Legfőképpen a belügyminisztérium nincs elragadtatva, ugyanis ők még emlékeznek Jacek Sasin jelenlegi miniszerelnök-helyettes 2017-es, kudarcba fulladt közigazgatásireform-ötletére, ami szintén a varsói nagyvárosi régiót érintette volna. Akkor 33 gminát, községet akartak hozzácsapni a fővároshoz.

Nem mellesleg a mostani ötlet sem új. A PiS 2014-es programjában már szerepelt és a 2019-es parlamenti választások előtt is beszélt erről Jarosław Kaczyński pártelnök.

Mi lehet a cél?

A Gazeta Prawna forrásai és a megszólaló kormányzati személyek is az EU-s pénzekre hivatkoznak. Ugyanis, ha a gazdag Varsót leválasztanák a szegényebb vajdaságról, akkor az utóbbi bőven több pénzre számíthatna. A sietséget is ez okozza, ugyanis az új többéves pénzügyi keret fő számait már elfogadták az EU-tagállamok állam- és kormányfői, és a reformnak az új pénzügyi ciklus kezdete előtt végbe kell mennie.

Az Oko.press portálnak nyilatkozó szakértő szerint ez az érvelés azonban hamis, mivel

már 2018 óta statisztikailag két egységre tagolódik Mazóvia vajdaság, egy varsói fővárosi egységre és egy varsói régiós egységre. Ezeket az EU-s alapok szempontjából már most is külön kezelik.

Ugyanebben a cikkben megszólal egy másik szakértő is, aki szerint még rosszul is járhat Varsó elvesztésével Mazóvia vajdaság, ugyanis ezzel a társasági adóból bejövő pénzek akár 89 százalékától eleshet a régió.

A Gazeta Prawna cikke is inkább politikai megfontolásokat sejt az ötlet mögött. Konkrétan az agrárpárt PSL-t zsarolhatja ezzel a PiS. Az elnökválasztási elemzésünkben is írtunk a PiS régi tervéről, hogy valamilyen módon koalícióra kényszerítené a Parasztpártot.

A mazóviai vajdasági parlamentben az ellenzéki Polgári Koalíció a PSL-lel karöltve kormányoz évek óta. A vajdaság marsallja, Adam Struzik pedig a PSL politikusa. A Polgári Koalíció inkább a fővárosban és környékén népszerű, így

az egész vajdaságot nézve fontos a vidéki agrárpárt támogatása, amely viszonylag népszerű a régióban. Az új vajdaságban azonban nagy valószínűség szerint a PiS tudna többséget szerezni.

Ebben a helyzetben már csak a közigazgatási reform ötlete is kiváló zsarolási fegyver a PiS kezében a Parasztpárt vezetésével szemben.

Varsó polgármestere természetesen nem ért egyet

Rafał Trzaskowski, Varsó ellenzéki főpolgármestere sincs elragadtatva a tervektől. Az ötletre hosszabban reagált Facebook-oldalán és a Lengyel Népköztársaság idejével vont párhuzamot: „Egyrészről már semmi sem lep meg a kormány részéről. Másrészről viszont az megdöbbentő, hogy a PiS, amely egyértelműen kommunistaellenesnek deklarálja magát, a modern Lengyelországot egy rég letűnt rendszer rekonstrukciójává teszi. Pont azokon a területeken, amiktől el kellene határolódni.”

A lengyel ellenzék ugyan az elmúlt két év választásain nem tudott győzni, de a hátországát mindvégig megőrizte. Ebben kulcsfontosságúak a közepes és nagyvárosi önkormányzatok és a vajdasági parlamentek. Utóbbiak felében, azaz nyolcban jelenleg ellenzéki többség van. Ezek fényében nem véletlen, hogy a PiS, amely hiába nyert, de többségét nem tudta bővíteni, ezeket az ellenzéki hátországokat gyöngíti adminisztratív eszközökkel.

(2020.július 29. via azonnali.hu)