Monthly Archives: szeptember 2020

Mostantól Soós Zoltán Székelyföld legnagyobb, ma már román többségű városának vezetője. Az előző húsz évben Dorin Florea volt a polgármester.

Marosvásárhely húsz év után újra magyar polgármestert választott Soós Zoltán személyében, az eddig összeszámolt szavazatok alapján behozhatatlan előnnyel vezet. Soós 2016-ban is indult már a tisztségért, de akkor szoros versenyben alulmaradt a várost 2000 óta vezető Dorin Floreával szemben. A román polgármester a mostani választáson nem indult újra, Claudiu Maiort, a baloldali Pro Románia párt jelöltjét támogatta. Ezzel a 2000-ben leköszönő Fodor Imre után újra magyar polgármestere van a legnagyobb – román etnikai többségű – székelyföldi városnak.

Soós korábban a kampányhajrában az Indexnek adott interjújában arról beszélt, hogy egy Marosvásárhely van, két nagy nemzeti közösséggel, és ugyanaz a problémája románnak és magyarnak. Emellett a következőket mondta: Leginkább az a fontos, hogy megmozduljon a város. Nemcsak a választás napján, hanem úgy általában is. Húsz éve állunk egy helyben. Egyfajta dugóba kerültünk, a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt. Ezen kell változtatni. Nem kell ehhez nagy dolgokat kitalálni. Számos jó példa van a környékünkön Kolozsvártól Sepsiszentgyörgyig, olyan városok, amelyek mind előttünk járnak. Nem szégyen tőlük tanulni!

További eredmények Erdélyből
Sepsiszentgyörgyön Antal Árpád szerzett újabb mandátumot – írja a Transindex. Székelyudvarhelyen a Főtér szerint szintén az eddigi polgármester, Gálfi Árpád újrázott. Kézdivásárhelyen Bokor Tibor, az eddigi RMDSZ-es polgármester győzött.

Szatmárnémetiben Kereskényi Gábor az új polgármester, Kovács Jenőt az előrejelzések szerint ötödször is megválasztották Nagykároly első emberének, Szászrégenben pedig Márk Endre Dezső nyert.

(2020. szeptember 27. via index.hu)

Az Európai Bizottság szerdán bemutatott új migrációs és menekültügyi javaslatcsomagjában hiába nevezik át a kvótát másnak, attól még kvóta marad, és azt Magyarország ellenzi – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben az MTI szerint, miután lengyel és cseh kollégájával együtt másfél órán keresztül tárgyalt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével.

A találkozót követően Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke Twitteren azt közölte, hogy “jó megbeszélést” tartott Orbán Viktorral, Andrej Babissal és Mateusz Morawieckivel az uniós költségvetésről, a koronavírus miatti újjáépítési alapról, a klímapolitikáról, migrációról, a jogállamiságról és a V4-ek által bemutatott Fehéroroszországnak szánt gazdasági tervről.

Von der Leyen szerint abban állapodtak meg, hogy szorosan együttműködnek ezekben az ügyekben.

Az EUrologus szerint a tárgyalásról részleteket az Európai Bizottság szóvivője sem akart elárulni.

A Lengyelország brüsszeli uniós nagykövetségén Mateusz Morawiecki lengyel és Andrej Babis cseh miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján a kormányfő azt mondta, az új bizottsági migrációs javaslatcsomag tónusa jobb, mint a korábbi javaslatok voltak, azonban a bizottsági megközelítés nem változott.

“A javaslat azt mondja, kezeljük jól a migrációt. A magyar megközelítés azt mondja: állítsuk meg a migrációt” – emelte ki.

A javaslatcsomagot tekintve nincs áttörés. Az áttörés akkor következne be, ha elfogadnák azt a magyar javaslatot, hogy senki nem léphet be az Európai Unióba addig, amíg valamely tagállam a vonatkozó jogi eljárást lezárva be nem engedi az unió területére – mondta a miniszterelnök, aki szerint nem lehet bejönni engedély nélkül, és itt várakozni az eljárás befejezésére.

E tekintetben ez a javaslat nem jelent áttörést, mert azt a régi megközelítést alkalmazza, hogy be lehet jönni úgy az Euróai Unió területére addig is, amíg nincs jogi ítélet arról, hogy befogadjuk-e a migránst vagy nem. Ez nem jó, ez gyenge pontja a javaslatnak, ezért itt még áttörést kell elérni – tette hozzá Orbán Viktor az MTI szerint.

Mateusz Morawiecki kijelentette, az Európai Uniónak meg kell erősítenie külső határainak védelmét. Segítenie kell a migráció kiinduló országait, különösen Szíriát az elvándorlás újabb hullámainak elkerülése érdekében. A bizottság elnökével folyatott megbeszélésen uniós gazdasági segélyterv kidolgozását szorgalmazta Fehéroroszország számára.

Andrej Babis előremutatónak nevezte, hogy az uniós bizottság elfogadta a visegrádi országok – Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia – álláspontját a kvótarendszer elutasítását illetően. Egyetért azzal a magyar meggyőződéssel, hogy az EU-nak meg kell állítania a migrációt, illetve azzal, hogy a kvótarendszernek, a migránsok – a tagországok közötti – elosztási rendszerének semmilyen változata nem elfogadható.

A menedékkérelmek elbírásának az unió határain kívül kell megtörténnie. Az uniónak hosszú távú stratégiával kell rendelkeznie arra vonatkozóan, hogy a migráció kiinduló országaiban élők otthon maradjanak – tette hozzá Babis.

(2020. szeptember 24. via napi.hu)

Összecsaptak vasárnap reggel az örmény és az azeri haderők a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah régióban, írja a BBC.

Az örmény védelmi minisztérium közlése szerint az azeriek nehéztüzérséggel támadtak polgári célpontokat többek között a jelenleg örmény fennhatóság alatt álló, de Azerbajdzsán részeként elismert Hegyi-Karabah Köztársaság fővárosánál, Sztepanakertnél helyi idő szerint 8 óra 10 perckor.

Jereván közlése szerint válaszcsapásként két helikoptert, három drónt és három tankot kilőttek.

Arányosan fogunk válaszolni, Azerbajdzsán katonai-politikai vezetése viseli a teljes felelősséget a helyzetért – írták közleményükben.

Mindkét fél civil áldozatokról adott jelentést. Örményország szerint egy nő és egy gyerek is meghalt a támadásokban.

Örményország még a délelőtt folyamán rendkívüli állapotot hirdetett és teljes mozgósítást rendelt el.

Készüljetek fel szent hazánk védelmére – közölte Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök.

Mindeközben Azerbajdzsán ellentámadó műveletről számolt be a teljes fronton annak érdekében, hogy elnyomják Örményország fegyveres erőinek harci tevékenységét és biztosítsák a polgári lakosság védelmét.

Az intenzív lövöldözés több civil áldozatot is követelt a falvainkban, és kárt tett az infrastruktúrában – írta az azeri védelmi minisztérium.

Közölték azt is, hogy egy helikoptert elvesztettek, de a fedélzeten tartózkodók túlélték a támadást. Azt azonban tagadják, hogy az örmények tankokat, drónokat és egy másik helikoptert semmisítettek meg.

Ilham Alijev azeri elnök arról beszélt a televízióban közvetített beszédében, hogy Örményország új háborút indított új területekért.

Örményország folyamatosan provokálta Azerbajdzsánt, de keserű lesz a végeredménye ennek. Örményország egy megszálló ország, aminek véget fogunk vetni – írták.

Az orosz külügyminisztérium azt kérte a felektől, hogy azonnali tűzszünetben állapodjanak meg a helyzet stabilizálása érdekében.

Az EU-tagállamok nevében Charles Michel, az Európai Tanács elnöke súlyos aggodalmának adott hangot, és felszólította a feleket, hogy haladéktalanul szüntessék be a katonai műveleteket, és térjenek vissza a tárgyalásokhoz.

Ez az egyedüli járható út, az egyedüli módja annak, hogy elejét vegyék a konfliktus eszkalálódásának – írta Twitter-üzenetében a vezető uniós tisztségviselő.

Törökországban a kormánypárt szóvivője, Omer Celik azt írta Twitter-oldalán, hogy Ankara vehemensen elítéli az Azerbajdzsán elleni örmény támadást. A török álláspont szerint örmény provokáció történt, és Örményország veszélyezteti a regionális békét. A török elnök szóvivője is elítélte Örményországot, amiért polgári célpontokra támadt, és ezzel megsértette a tűzszünetet.

A két, egymással szomszédos korábbi szovjet köztársaságnak régóta területi vitája van egymással: a túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah a Szovjetunió megszűnésekor, 1991-ben kinyilvánította függetlenségét, vagyis elszakadását Azerbajdzsántól. Baku fegyverrel lépett föl a szeparatisták ellen, és bár a felek 1994-ben fegyverszünetet kötöttek, a térség azóta is alacsony intenzitású fegyveres konfliktus színtere. Júliusban a szinte mindennapos határmenti villongásoknál komolyabb összecsapás tört ki Hegyi-Karabahtól északnyugatra, az azeri-örmény határ térségében. A felek akkor is egymást okolták a konfliktus elmérgesedéséért.

(2020. szeptember 27. via 24.hu)

A lengyel kormánykoalíció az elmúlt egy hétben leginkább Schrödinger macskájára hasonlított: napok óta nem tudni, hogy akkor most van-e vagy sem. Ahhoz, hogy egyértelmű legyen, hogy van, az kellett, hogy az eddig a háttérből irányító Jarosław Kaczyński elvállalja a miniszterelnök-helyettesi pozíciót. Elmondjuk, miért.

Schrödinger macskájához képest annyi a különbség az Egyesült Jobboldalt – ez a hivatalos neve a kormánykoalíciónak és annak frakciójának – alkotó pártok esetében, hogy hétfő óta már azért lehet sejteni, hogy szakításra valószínűleg nem fog sor kerülni, de hogy miben egyeztek meg a Szolidáris Lengyelország (SP) nevű kispárt és a Jog és Igazságosság (PiS) vezetői, Zbigniew Ziobro és Jarosław Kaczyński, arról csak találgatni lehetett.

Valószínűleg van megegyezés

Belsős források már korábban is rebesgették, hogy a konfliktus megoldása az lesz, hogy a PiS-elnök Kaczyński valamilyen szerepet fog vállalni a kormányban. Csütörtökön Ryszard Terlecki, a PiS frakcióvezetője és az alsóház (Szejm) alelnöke a médiának nyilatkozva meg is erősítette, hogy nagy valószínűséggel Kaczyński miniszterelnök-helyettes lesz, és egyben egy olyan biztonsági bizottság feje, ami az igazságügyi tárca mellett – ami ugye eddig kizárólag Ziobro hatásköre volt – a belügyet és a hadügyet is felügyeli majd.

Arra a kérdésre pedig, hogy Ziobróék támogatni fogják-e a PiS által annyira akart, a koronavírus elleni harc során a köztisztviselőknek büntetőjogi immunitást adó törvényt, azt válaszolta: ha a koalíció visszatér, „természetesen frakciófegyelem lesz”. Vagyis valószínűleg támogatni fogják.

A pártelnök mint az ország vezetője

Maga a hír, miszerint Kaczyński szerepet vállal a lengyel kormányban, meglehetősen váratlan. A PiS 2015-ös hatalomra kerülése óta Kaczyński pártelnökként a háttérből gyakorolta hatalmát és azon kívül, hogy parlamenti képviselő, nem viselt semmilyen hivatalos tisztséget. Persze az, hogy de facto ő irányítja az országot, nem volt hatalmas titok, maguk a lengyel kormánypárti politikusok sem rejtegették, hogy nélküle semmiről nem dönthet a kormány. És ezzel a külföld is tisztában volt, így lett Kaczyński a másik kelet-európai illiberális fenegyerek Orbán Viktor mellett.

Ennek a felállásnak a lengyel vezetésben egy meglehetősen prózai oka volt: Kaczyński egy végletekig megosztó személyiség.

Két elvesztett parlamenti választás és egy kudarcos elnökválasztás után 2015-ben jobbnak látta, ha inkább háttérben marad. A recept azóta kiválóan működött: minden választást megnyert a PiS. A pártelnök jelöltjei – a regnáló államfő, Andrzej Duda, valamint az egykori és mostani miniszterelnökök, Beata Szydło és Mateusz Morawiecki – sikeresen hozták a választásokat, mivel a PiS-es törzstáboron túl a mérsékelt szavazókat is meg tudták szólítani, miközben hűségesen végrehajtották Kaczyński akaratát. Az, hogy ez a felállás a jövőben megváltozik, azt sejteti, hogy a jelenlegi válság valóban komoly volt az Egyesült Jobboldalban.

Mégis mi történik?

A Krytyka Polityczna újbalos portál publicistája egyszerűen úgy jellemezte az egészet, hogy a Lengyelország Kft. tulajdonosa bevonul a igazgatóságba, miután kiderült, hogy az igazgatóságban nemcsak a menedzser (Morawiecki), hanem a két kisebbségi tulajdonos (Ziobro és Gowin) is ott van, akik azon dolgoznak, hogy az igazgatótanács elnökét kiüssék a nyeregből. A Gazeta Wyborcza balliberális lap Kaczyńskit egyenesen Lengyelország két világháború közti vezetőjéhez, Józef Piłsudski marsallhoz hasonlítja, aki szintén inkább a háttérből szerette irányítani az országot, de aztán adott pontokon mégis visszatért rendet rakni. Mindkét hasonlat elég jó és pontos, de a kérdés az, hogy mégis ki nyert és ki vesztett.

Mint az Azonnalin már írtuk: a múlt héten kirobbant vitának nem az állatvédelem az igazi oka, sokkal inkább a kormányzati pozíciók, a befolyás, valamint az, hogy Kaczyński visszavonulása után ki vezesse majd a jobboldalt.

Ziobrót részben azért állították a szőnyeg szélére, mert már régóta fúrta Morawieckit, ugyanis hosszú távon magát képzeli a jobboldal vezetőjeként.

Ennek volt része az is, ahogy a Szolidáris Lengyelország többször a kormánnyal nem egyeztetve jelentett be dolgokat. Híresztelések szerint Kaczyński a lehetséges utódok terén már elkötelezte magát Morawiecki mellett. Viszont Morawieckit a PiS-en belül se fogadták el teljesen, technokrata hozzáállása viszonylag idegen test a pártban. Sokan nem felejtették el bankár múltját, illetve hogy Donald Tusk korábbi miniszterelnök tanácsadója volt és a PiS-be is csak 2016-ban lépett be.

A miniszterelnök tehát a kezdetek óta hatalmi problémával küzd, és hiába bírta a pártelnök bizalmát, néhány minisztere felett még így se volt mindig befolyása. Úgy tűnt, az elmúlt években ez valamelyst megváltozott, de most mégis az a kérdés, hogy Kaczyński megjelenése a kormányban Morawiecki eljelentéktelenedését hozza-e magával?

Mégsem Ziobro a vesztes?

Legalábbis az RMF rádió cikke ezen spekulál. Első ránézésre úgy tűnik, hogy Ziobro vesztett, hiszen ezentúl Kaczyński szorosabban felügyeli majd őt. De valószínűbb az, hogy ebben a helyzetben Morawiecki befolyása sérülhet, hiszen nyilvánvalóan nem ő lesz a legfontosabb politikus a kabinetben. Ziobronak meg továbbra is teljhatalma lesz az igazságügy minisztériumban és az ügyészségi rendszerben is (Lengyelországban az igazságügy miniszter és a legfőbb ügyész egy pozíció), mivel mindenhol az ő emberei ülnek.

A Wyborcza cikke is hasonló következtetésre jut, szerintük Ziobro továbbra is folytatni fogja harcát a miniszterelnök ellen. Ez különösen azért veszélyes, mivel a korábbi feltételezésekkel szemben az ügyészség operatív vezetőjét, Bogdan Święczkowskit mégsem menesztik. Így, ha szükséges, akár különböző vizsgálatokkal kitűnően tudják zsarolni a PiS vezetését, márpedig vannak feltételezések, hogy a miniszterelnök családjában érdemes lenne kutakodni. Másrészről viszont az RMF cikkében megszólaló miniszterelnöki munkatársak úgy vélik, hogy ez inkább nekik lesz jó, hiszen végre tiszta helyzetet teremt, és Ziobro, illetve társai nem fognak a hátuk mögött a Nowogrodzkára, a PiS-elnökhöz rohangálni. Továbbá szerintük fontos jel a tábornak, hogy Kaczyński meghagyta Morawieckit miniszterelnöknek.

Biztos nem ez lesz a végső harc

Pár nap múlva sokkal többet tudhatunk majd az új lengyel kormányról és arról, hogy pontosan milyen feltételekkel maradt egyben a koalíció.

Az biztos, hogy a kormánypártok közötti konfliktus nem oldódott meg, csak egy időre elült.

A kibékülésnek elsősorban a felek egymásra utaltsága az oka. A PiS-nek nem hiányzott sem egy kisebbségi kormányzás, sem egy előrehozott választás a Covid-járvány közepén. Zbigniew Ziobro pedig pontosan tudja, hogy minden hatalmát Kaczyńskinek köszönheti, így ha a jövőben még szeretne valaki lenni a lengyel politikában érdemes meghunyászkodnia.

Azt pedig, hogy mit jelent majd, hogy a pártelnök megjelent a kormányban, egyelőre nem tudni. Egy biztos: érdekes korszak kezdődik a PiS kormányzásában.

(2020. szeptember 24. via azonnali.hu)

A kelet-lengyelországi Lublinban működő egyik biotechnológiai cég előállította a koronavírus-fertőzésből felgyógyultak vérplazmájából kivont immunoglobulinokat tartalmazó, a maga nemében világviszonylatban első ilyen gyógyszert, melynek tesztelését októberben kezdik el – jelentették be a gyártók szerdai sajtóértekezletükön.

A specifikus anti-SARS-CoV–2 immunoglobulinokat (ellenanyagokat) tartalmazó gyógyszert, melyet izominjekcióként adnak be, a sikeres klinikai tesztelést követően néhány hónapon belül forgalmazhatják, elsősorban Lengyelországban – közölték.

A passzív immunizálást eredményező, a Covid–19-betegség halálos kimenetelű eseteinek számát várhatóan csökkentő gyógyszernek az az előnye a jelenleg több országban is alkalmazott plazmatranszfúziós terápiához képest, hogy bármilyen vércsoportú beteg kezelésére alkalmas. A frakcionált vérplazmából előállított készítmény feltehetőleg hatékonyabb a vérplazmánál, mivel sűrített formában tartalmazza az ellentesteket.

A gyártás során fehasznált 120 liternyi vérplazmát a Covid–19-betegségből, illetve a SARS-CoV–2 koronavírus okozta tünetmentes fertőzésből felgyógyult sziléziai bányászok véréből nyerték.

A sziléziai bányászok között május óta a koronavírus-fertőzés több mint 8 ezer esetét regisztrálták. Többségükben tünetmentesen estek át a fertőzésen, szerdáig 99,4 százalékuk felgyógyult. Aznap hat új esetet jegyeztek a bányászok körében.

Lengyelországban jelenleg 16 112 az aktív – nagyrészt tünetmentes – esetek száma, közülük 974 új esetről szerdán számoltak be. A járvány kitörése óta összesen 81 673 fertőzést regisztráltak. Elhunyt 2344, többségében más krónikus betegségekben is szenvedő beteg.

(2020. szeptember 23. via index.hu)

Távozik tisztségéből Adam Vojtech cseh egészségügyi miniszter.

Adam Vojtech, aki három évig irányította a tárcát, hétfő reggeli sajtótájékoztatóján bejelentette: lemondólevelét már át is adta Andrej Babis kormányfőnek. Döntését azzal indokolta, hogy távozásával szeretne teret adni az egyre súlyosabb koronavírus-járvány elleni küzdelem új megoldásainak.

A távozó miniszter azt mondta: a járvány tavaszi szakaszával Csehország sikeresen megbirkózott, de a mostani második hullámban új megoldásokra van szükség.

„Mindent megtettünk annak érdekében, hogy megvédjük az ország lakosságát a járványtól. Bátran állíthatom, hogy ez az első hullámban sikerült is” – mondta Vojtech az újságíróknak. Leszögezte: nincs miért szégyenkeznie.

Andrej Babis kormányfő a Twitteren megjelent nyilatkozatában köszönetet mondott Adam Vojtechnek munkájáért. Szerinte a koronavírus-járvány első hullámát a távozó miniszter „hihetetlenül jól kezelte”.

Babis ugyanakkor megjegyezte: érti, hogy Vojtechnek elege lett a személyét érintő „alaptalan” támadásokból az ellenzék és a sajtó részéről. A kormányfő szerint Vojtech tisztességes és nagyon szorgalmas miniszter volt.

Adam Vojtech pártonkívüli kormánytag, akit a kormányzó ANO mozgalom jelölt a miniszteri bársonyszékbe. Távozását az ellenzék már hosszabb ideje követelte, arra hivatkozva, hogy nem képes megbirkózni a járvánnyal, intézkedései kaotikusak és kárt okoztak az országnak.

Csehországban az elmúlt héten meredeken nőtt, és csütörtökön a háromezret is túllépte az igazolt napi fertőzések száma. Az egészségügyi tárca hétfő reggeli kimutatásából kiderül, hogy az aktív fertőzöttek száma mintegy 24 ezer. A kórházakban 513 beteget kezelnek, akik közül 87 állapota súlyos, lélegeztetőgépre szorulnak. Vasárnapig a járványban 503 ember halt meg.

(2020. szeptember 21. via magyarnemzet.hu)

Ha szeptemberben tartották volna a parlamenti választásokat, az OĽaNO mozgalom nyert volna a szavazatok 17 százalékát szerezve meg. A második helyen Peter Pellegrini új pártja, a Hlas végzett volna a szavazatok 16,9 százalékával – derült ki a Median SK felméréséből.

Ha szeptemberben tartották volna a parlamenti választásokat, az OĽaNO mozgalom nyert volna a szavazatok 17 százalékát szerezve meg. A második helyen Peter Pellegrini új pártja, a Hlas végzett volna a szavazatok 16,9 százalékával, a harmadikon pedig a SaS 11,9 % százalékkal – derült ki a Median SK ügynökség aktuális felméréséből, amelyet az RTVS megbízásából végeztek el szeptember 14. és 18. között 1007 válaszadó bevonásával.

A fenti három párt mellett bekerült volna a parlamentbe Smer (9,1 %), az ĽSNS (8,8 %), a Sme rodina (8,7 %) és a Progresszív Szlovákia (6,6 %). Ezzel szemben a parlamenten kívül reked volna a KDH (4,2 %), a Za ľudí (3,4 %), az SNS és a Vlasť (mindkettő 2,5 %), valamint az MKP (2,3%), a Dobrá voľba (1,8%), az Együtt – Polgári Demokrácia (Spolu – 1,3%) és a Socialisti.sk (1,2%).

Más szlovákiai magyar párt eredményeit nem közölték. A felmérés alapján jósolt támogatottság mellett a jelenlegi kormánypártoknak nem lenne többségük a parlamentben. A Median SK ritkán készít hasonló felmérést, az utolsót 2020 januárjában tették közzé, ekkor mindkét magyar listát alulmérték.

(2020. szeptember 20. via bumm.sk)

Szombaton 2046 új fertőzést mutattak ki Csehországban, ami a járvány kezdete óta az eddig legmagasabb hétvégi napi szám – közölte az MTI.

Jelenleg 24 ezer aktív fertőzött van az országban. A betegség a legtöbb embernél enyhe lefolyású, de már 516 személy került kórházba, közülük 94 állapota súlyos, vagyis lélegeztetőgépen vannak. Szombatig 499 haláleset történt.

Prágában a legrosszabb a helyzet, ahol százezer lakosra már 216 igazolt fertőzés esik. A cseh főváros pénteken az országban egyedüliként megkapta a piros színt, ami a legsúlyosabb helyzetet jelöli. Prágában ezért hétfőtől bezárnak az egyetemek és a főiskolák, és áttérnek a távoktatásra.

A középiskolák bezárását szülői kérésre visszavonták. Általános iskola felső tagozatában a tanulók és a tanárok is kötelesek védőmaszkot viselni. Az új esetek 20 százalékát ugyanis iskolákban mutatták ki.

Andrej Babis miniszterelnök elismerte: a válság súlyos, ezért hétfőtől újra összeül a válságstáb.

(2020. szeptember 20. via index.hu)