Tihany Centre for Political Analysis
  • Kezdőlap
  • Rólunk
    • Igazgató
  • Célunk
  • Elemzések/Tanulmányok
    • Európai viszonyok
    • Magyarország a nagyvilágban
    • Transzatlanti kapcsolatok
  • Hírek, aktuális események
  • Közép-Európa múltja és jelene
  • Ajánlott oldalak
  • Elérhetőség
  • English
  • Tihany Centre for Political Analysis – Wien

Monthly Archives: október 2020

Jobbközép-liberális koalíciós kormányzás lesz Litvániában

Bár a litván gazdaság teljesített az egyik legjobban a koronavírus alatt, ez nem volt elég a kormányváltás elkerüléséhez.

Bejelentette választási győzelmét vasárnap késő este a legnagyobb litvániai ellenzéki párt, a jobbközép Haza Szövetség, és közölte, hogy két kisebb liberális párttal együtt hozzálát az új kormány megalakításához.

A miniszterelnöki székre pályázó Ingrida Simonyte a voksok 86 százalékának összesítése alapján közölte, hogy e három párt megszerezte a parlamenti helyek valamivel több mint a felét. Gabrelius Landsbergis, a Haza Szövetség elnöke hasonlóképpen azt mondta az eredmények fényében, hogy megkezdődhetnek köztük a kormányalakítási tárgyalások.

Ramunas Karbaakis, a kormányzó Litván Gazdák és Zöldek Uniója (LGPU) pátszövetség vezetője elismerte a választási vereséget.

Litvániában vasárnap tartották a parlamenti választás második fordulóját. A 141 fős egykamarás parlament, a Seimas képviselői közül 71-et közvetlenül, 70-et pedig pátlistán választanak meg négy évre. A második fordulóban az egyéni körzetekben legtöbb szavazatot szerző két jelölt mérte össze erejét.

A választási bizottság honlapján feltüntetett előzetes adatok szerint a nyolcvanas évek szovjetellenes függetlenségi mozgalmából kisarjadt Haza Szövetségnek 49, a Saulius Skvernelis miniszterelnök koalícióját vezető LGPU-nak pedig 32 képviselője lesz a parlamentben. A Haza Szövetségének a parlamentbe ugyancsak bejutott két kisebb párttal, a Liberális Mozgalommal és a Szabadság Párttal együtt 73 képviselője lesz a parlamentben, ami elegendő a kormányalakításhoz.

A litván gazdaság jobban jött ki eddig a koronavírus-járvány okozta válságból, mint a legtöbb uniós ország, de Skvernelist bírálatok érték amiatt, hogy nem tudta csökkenteni a munkanélküliséget, növelte az államadósságot, és nem tett eleget az újabb járványhullám megfékezése érdekében. A 2,8 milliós balti államban sokan elégedetlenségüket fejezték ki a választási kampány során amiatt, hogy továbbra is nagyok a jövedelmi különbségek, holott a litván gazdaság látványos növekedést produkált azóta, hogy az ország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz. A munkanélküliség 8,5 százalékos, és tavaly minden ötödik embert fenyegetett szegénység – jobbára az idősebb korosztályból, akárcsak tíz évvel korábban.

A litván gazdaság négy százalékkal zsugorodott az év második negyedében, ami a második legkisebb csökkenés volt az Európai Unióban a járvány alatt.

Kestutis Girnius politikai elemző szerint Ingrida Simonyte új kormánya várhatóan nem változtat a leköszönő kabinet kül- és védelmi politikáján, de piacbarátabb lesz, és nem valószínű, hogy tovább fogja növelni a szociális kiadásokat. A legégetőbb feladat számára a járvány elleni küzdelem, és kérdés, hogy elég bátor lesz-e a járvánügyi zárlat elrendeléséhez.

Az utóbbi hetekben Litvániában is megugrott a fertőzöttek száma, akárcsak másutt Európában. A baltimore-i Johns Hopkins egyetem összesítése szerint Litvániában 10 184 fertőzöttet tartanak nyilván, 134-en haltak bele a koronavírus okozte Covid-19 betegség szövődményeibe, és 4071-an gyógyultak meg.

(2020. október 26. via hvg.hu)

Posted in Európai viszonyok |

Tusk és Magyarország

Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke kudarcot vallott pártvezetőként és emberként is – írta a külgazdasági és külügyminiszter vasárnap közösségi oldalán. A lengyel politikus egy interjúban arról beszélt, hogy az illiberális demokrácia voltaképpen egy korcs demokrácia.

Szijjártó Péter úgy fogalmazott, érti, hogy Donald Tusknak nehezére esett, hogy kiszorult a lengyel belpolitikából, nem tud visszakerülni, és frusztrálja a lengyel és a magyar kormány nemzeteink sok évszázados testvériségén alapuló jó együttműködése.

Azonban hangsúlyozta: elfogadhatatlan korcsnak nevezni a magyar demokráciát. Ezzel Donald Tusk a magyar nemzet teljesítményét vonja kétségbe, a magyar nemzet ugyanis egész történelme során, egészen harminc évvel ezelőttig harcolt azért, hogy szabadságban és demokráciában élhessen – írta.

Hozzátette: Donald Tusk számára adott volt a lehetőség, hogy bizonyítson, ő azonban a legnagyobb európai pártcsalád vezetőjeként semmit nem tett azért, hogy az európai emberek könnyebben vegyék a világjárvány nyomán előállt egészségügyi és gazdasági kihívásokat.

Donald Tusk egyetlen lélegeztetőgép beszerzéséhez vagy egyetlen európai munkahely megvédéséhez sem nyújtott segítséget – emelte ki Szijjártó Péter.

(2020. október 25. hirado.hu)

unnamed

Posted in Európai viszonyok, Magyarország a nagyvilágban |

Ukrajna politikai beavatkozást emleget, kemény válasszal fenyegeti az Orbán-kormányt

A kijevi külügyminisztérium a választási folyamatba való közvetlen beavatkozással vádolta meg Budapestet vasárnap este kiadott nyilatkozatában, „kemény reakciót” helyezve kilátásba. A tárca arra reagált, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a nap folyamán írt Facebook-bejegyzésében a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) jelöltjei és Babják Zoltán beregszászi polgármester melletti szavazásra buzdította a kárpátaljai magyarokat.

Az ukrán külügyminisztérium közölte: nem pusztán csalódottak a magyar tárcavezető kijelentései miatt, hanem úgy vélik, hogy ez aláássa a magyar-ukrán tárgyalásokat. „Ezzel Budapest megerősítette, hogy közvetlenül beavatkozik Ukrajna belügyeibe, és alattomos csapást mért Kijev arra irányuló következetes erőfeszítéseire, hogy konstruktív megoldást találjon az ukrán-magyar kapcsolatokban fennálló problémákra” – hangsúlyozta a tárca, amely elfogadhatatlannak tartja magyar fél által tett kijelentéseket, és „kemény reakciót” helyez kilátásba.

Megállapítjuk, hogy Budapest figyelmen kívül hagyta Kijev többszöri felszólítását, hogy hagyjon fel a jogállamiság és a jószomszédi kapcsolatok elveinek figyelmen kívül hagyásával, és tartsa tiszteletben országunk törvényeit… Elfogadhatatlan Budapestről súgni a választóknak, ez megsérti az ukrán jogszabályokat, az ukrán félnek nem marad más választása, mint hogy keményen reagáljon az ilyen lépésekre a bevett nemzetközi gyakorlatnak és Ukrajna jogszabályainak megfelelően. Az érzelmek túlfűtése a magyar fél részéről, valamint az ukrán állampolgárok arra való provokálása, hogy ne tartsák be Ukrajna alkotmányát és törvényeit, kudarcra van ítélve – áll a közleményben.

Az ukrán külügyminisztérium október 20-án már figyelmeztette a magyar tisztségviselőket, hogy kárpátaljai látogatásaik során tartózkodjanak a politikai agitációtól és az ukrajnai helyhatósági választásokba történő beavatkozástól.

(2020. október 25. via index.hu)

Posted in Európai viszonyok, Magyarország a nagyvilágban |

Focus: Sulík a legmegbízhatóbb, Matovič pedig a legmegbízhatatlanabb kormánytag

Richard Sulík (SaS) gazdasági miniszter és miniszterelnök-helyettes a kormány legmegbízhatóbb tagja, míg Igor Matovič (OĽANO) kormányfő a legmegbízhatatlanabb – derül ki a Focus ügynökség Markíza TV számára készített exkluzív felméréséből.
TVNOVINY.SK-HÍR

Richard Sulíkot, az október 7. és 15. között végzett közvélemény-kutatás során megkérdezett 1.014 polgár 47,4 %-a nevezte a legmegbízhatóbb kormánypolitikusnak, míg Igor Matovičot a válaszadók 67,1 %-a bélyegezte megbízhatatlannak – olvasható ki a Markíza TV hírportáljának, a Tvnoviny.sk-nak a híradásából.

A miniszterek közül Ján Budaj (OĽANO) környzetevédelmi miniszter a kabinet második legjobb “megbízhatósági indexű” tagja (46,4 %), őt pedig Mária Kolíková (Za ľudí) igazságügyi miniszter (44,8 %) követi.

A megbízhatatlanságot firtató kérdésre adott válaszok alapján a pálmavivő kormányfő után Veronika Remišová (Za ľudí) miniszterelnök-helyettes és beruházásokért felelős miniszter (61,1 %), valamint Marek Krajčí (OĽANO) egészségügyi tárcavezető kullog 57 %-os “nemtetszési indexszel”.

(2020. október 25. via bumm.sk)

Richard_Sulík

Posted in Európai viszonyok |

Magyarul köszönte meg a cseheknek adott lélegeztetőgépeket az Európai Bizottság elnöke

Két napja derült ki, hogy Magyarország 150 invazív lélegeztetőgépet adományoz Csehországnak a koronavírus-járvány elleni küzdelemre, Menczer Tamás külügyi államtitkár ma hivatalosan is bejelentést tett a szállításról, az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen pedig kétnyelvű tweetben köszönte meg az Orbán-kormánynak a gesztust.

A német politikus Andrej Babiš tweetjére reagált. A cseh miniszterelnök személyes Orbán Viktornak mondott köszönetet a lélegeztetőgépekért, amelyeket vasárnap Gödöllőn rakták kamionokra és indították el Prága felé. Csehország az EU mellett a NATO-tagországoktól is segítséget kért. Az Orbán-kormány a lehető leggyorsabban megtette a felajánlást – emlékeztetett Menczer Tamás a szállítmány elindításakor.

(2020. október 25. via index.hu)

letöltés

Posted in Európai viszonyok, Magyarország a nagyvilágban |

SZLOVÁKIÁBAN ELKEZDŐDÖTT A TELJES LAKOSSÁG TESZTELÉSÉNEK FŐPRÓBÁJA

Szigorúbb korlátozások várnak azokra, akik nem vesznek részt a tömeges tesztelésen.

Bár a szlovákiai lakosság teljes (pontosabban a 10 és 65 éves kor közötti részének) koronavírusra való tesztelése október 30-án kezdődik, a legfertőzöttebb észak-szlovákiai járásokban már október 23-án pénteken megkezdték ezt. A három árvai és a bártfai járás tesztelése egyben az országos tesztelés pilotprojektje is.

Péntek 17 óráig a négy járásban 41 433 tesztet végeztek el, ebből 1506 volt pozitív, vagyis az összes teszt 3,63 százaléka – jelentette be péntek esti sajtótájékoztatóján Igor Matovič. A jobboldali szlovák miniszterelnök ugyanakkor kiemelte, hogy az antigén tesztek nem azt mutatják ki, hogy jelen van-e a vírus a szervezetben, hanem hogy a mintavétel pillanatában fertőző-e a tesztelt személy, ezért mindenkit arra int, hogy a negatív teszt birtokában is tartson be minden óvintézkedést és korlátozást.

Az október 23-i tesztelés kisebb fennakadásokkal indult – nem tudták mindenhol időben elkezdeni és voltak olyan tesztelési pontok, amiket összevontak –, több helyen két órán át kellett sorban állni, de a lakosság fegyelmezetten és nagy arányban vett részt a mintavételen. A Hospodárske noviny szerint Marek Krajčí egészségügyi miniszter elégedett volt a szervezéssel és a lakosság türelmes és felelős hozzáállását is nagyra értékeli.

A tesztelés a hétvégén is folytatódik az észak-szlovákiai járásokban.

Ezzel párhuzamosan szombattól kijárási korlátozások lépnek érvénybe Szlovákiában. Ezek értelmében korlátozások nélkül csak éjjel 1 óra és hajnali 5 óra között lehet kimenni, egyébként az emberek csak azért hagyhatják el az otthonukat, hogy elmenjenek elvégeztetni a tesztet, bevásároljanak a legközelebbi élelmiszerboltban, elmenjenek orvoshoz vagy a legközelebbi patikába. Elmehetnek továbbá gondoskodásra szoruló hozzátartozójukhoz, továbbá gondozhatják a haszonállatokat. Kutyát sétáltatni csak a lakóhely 100 méteres körzetében szabad, valamint részt lehet venni temetéseken.

Ezeken kívül szabad munkába járni, gyereket iskolába vinni, postára, bankba, autószervízbe és tankolni menni; illetve ki szabad menni a természetbe – ez utóbbiak viszont a most tesztelt négy járásban hétfőtől, országosan pedig a teljes tesztelés lezajlása, vagyis november elseje után csak azokra vonatkoznak majd, akik fel tudnak mutatni negatív teszteredményt; azokra nem, akik nem vettek részt a tesztelésen.

Akik részt vettek és pozitív lesz a tesztjük, azok természetesen karanténba kerülnek. A teljes lakosság tesztelése október 30-án kezdődik és november elsejéig tart majd.

Pénteken Igor Matovič is hivatkozott arra a Napi.hu és a Pulzus Kutató által készített magyarországi reprezentatív közvélemény-kutatásra, ami szerint a szlovákiaihoz hasonló teljes tesztelést a magyar lakosság 74 százaléka támogatná.

(2020. október 23. via azonnali.hu)

Posted in Európai viszonyok |

Erdélyi magyar egység jött létre az RMDSZ listáján

Egységesen, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) listáján méretteti meg magát a két erdélyi magyar szervezet a december 6-án esedékes romániai parlamenti választásokon. Napokon belül aláírhatják azt a megállapodást, amely az RMDSZ és a megalakulás előtt álló Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) együttműködési megállapodását rögzíti. Az áttörés azután történt, hogy pénteken – az elemzők körében meglepetést okozva – két befutó képviselői helyet ajánlott fel az EMSZ-nek az RMDSZ. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Kulcsár-Terza Józsefet és Zakariás Zoltánt nevesítette az ötszázalékos parlamenti küszöb elérése esetén biztosnak számító törvényhozó mandátumra, a javaslatot az EMSZ elfogadta.

Az RMDSZ vezetője nagyvonalúnak nevezte a döntést, hiszen az erdélyi magyarok kilencvenkét százalékát kapták meg a szeptember önkormányzati választásokon. Hozzátette: azért tették meg ezt a lépést, mert most a magyarság erős parlamenti képviselete a cél. – Bízunk abban, hogy az összefogás mozgósítani fogja a közösségünket. Mindent annak kell alárendelni, hogy olyan súlyunk legyen a parlamentben, hogy a magyarokat ne lehessen megkerülni, amikor döntéseket hoznak – hangsúlyozta online sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor. Toró T. Tibor, az EMSZ országos bizottságának tagja az erdélyi Krónikának nyilatkozva kellemes meglepetésének és örömének adott hangot az RMDSZ döntése kapcsán. Szerinte békeüzenetként fogható fel a lépés. Az EMSZ közleményében úgy értékelte: érvényesül a politikai pluralizmus elve az egységes magyar választási listákon azáltal, hogy az RMDSZ helyet biztosít az ő jelöltjeinek is.

Kelemen Hunor lapunk kérdésére megerősítette korábbi álláspontját, miszerint a decemberi választások után egy stabil, jobbközép többségen alapuló koalícióra van szüksége Romániának, amely az Európai Néppárt (EPP) tagszervezetei köré épül. A kormányzó Nemzeti Liberális Párton (PNL) kívül az RMDSZ és a Népi Mozgalom Pártja is EPP-tag. Kijelentette azt is: fenntartja véleményét, hogy december 6-án meg kell tartani a parlamenti választásokat, hiszen alkotmányosan azt csak három hónappal lehet elhalasztani, és nem biztos, hogy később kedvezőbb lesz a járványhelyzet a választás megtartására. A szeptember végi helyhatósági választásokon a megyei pártlistákra és a főváros önkormányzatára leadott voksoknál a PNL közel harminc százalékot, míg a szociáldemokraták huszonhárom százalékot szereztek. A harmadik helyen a liberális Mentsétek meg Romániát Szövetség végzett alig több mit nyolc százalékkal.

(2020. október 18. via magyarnemzet.hu)

KelemenHunorFotoThalerTamas

Posted in Európai viszonyok |

Gyászmenetek Franciaországban a lefejezett tanár emlékére

Franciaország-szerte gyászmeneteket tartottak vasárnap a pénteken brutális kegyetlenséggel kivégzett Samuel Paty emlékére. A Párizstól északnyugatra található Conflans-Sainte-Honorine külvárosban fejezte le az Abdullah Anzorovként azonosított, 18 éves csecsen terrorista a középiskolai történelemtanárt, aki a szólásszabadságról tartott óráján Mohamed-karikatúrákat mutatott a diákjainak. Az elkövetőt agyonlőtte a rendőrség.

Helyszíni beszámolók szerint Párizsban a Je suis enseignant (Tanár vagyok) feliratot a magasba emelve vonultak fel az emberek, a Je suis Charlie (Charlie vagyok) szlogenre utalva, amelyet a Charlie Hebdo szatirikus hetilap szerkesztősége ellen öt évvel ezelőtt elkövetett terrortámadás után hangoztattak sokan, együttérzésüket kifejezve. A most meggyilkolt 47 éves Samuel Patynak az volt a bűne, hogy éppen a Charlie Hebdóban megjelent, Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrákat mutatott be tanóráján, noha az iszlám vallás tiltja a próféta ábrázolását.

Az eddigi sajtóértesülések szerint Abdullah Anzorov mintegy száz kilométerre lakott a gyilkosság helyszínétől, egyelőre tehát nem tudni, milyen kapcsolatban állt a tanárral és a településsel.

(2020. október 18. via magyarnemzet.hu)

macron

Posted in Európai viszonyok |

Végleg távozik a pedofil bűncselekményeket eltussoló lengyel püspök

Ferenc pápa elfogadta a nyugat-lengyelországi, Kalisz központú egyházmegye főpásztorának lemondását a varsói apostoli nunciatúra bejelentése szerint.

A kaliszi egyházmegyét ezentúl Grzegorz Rys, a lódzi székhelyű főegyházmegye érseke veszi át, a sede vacante (átmeneti) apostoli kormányzó minőségében – derül ki a közleményből.

Rys június óta helyettesítette a kaliszi püspököt, Edward Janiakot, miután felvetődött a gyanú, hogy gyerekekkel szemben elkövetett visszaéléseket tussolt el. Janiakot akkor arra kötelezték, hogy a visszaélések ügyében folytatott eljárás befejezéséig tartózkodjon az egyházmegyéjén kívül. Ez a rendelkezés továbbá is érvényben marad.

A megyés püspöknek tulajdonított mulasztások vizsgálatát korábban a lengyel prímás, Wojciech Polak kezdeményezte a varsói apostoli nunciatúránál. A prímás egy májusban bemutatott, a kaliszi egyházmegyében feltehetőleg történt pedofil esetekről szóló lengyel dokumentumfilmre reagált. Az ügyben folytatott hatósági eljárás még nem zárult le.

(2020. október 17. via hvg.hu)

Posted in Európai viszonyok |

Az erdélyi magyarok értékrendje inkább a romániaira hasonlít, mint a magyarországira

Egy kutatás szerint az erdélyi magyarok értékrendje a család, a nemi szerepek és a vallásgyakorlás kérdésében jobban hasonlít a romániaira, mint a magyarországira. Az erdélyi magyarok az európai értékrendtérképen című felmérés eredményeinek első csomagját a romániai Nemzeti Kisebbségkutató Intézet szakemberei ismertették kolozsvári sajtótájékoztatójukon – írja az MTI.

A European Values Study (EVS) felmérése keretében először mérték fel az erdélyi magyar és a finnországi svéd közösség értékválasztásait is. Az azonos kérdések feltevésével Európa 42 országában végzett felmérésnek a családra, a nemi szerepekre és a vallásgyakorlásra vonatkozó eredményeit ismertették kedden. Amint Horváth István megjegyezte, ezek azok a kérdések, amelyekben európai összehasonlításban az erdélyi magyarságot is a romániai trendek jellemzik.

Az európai társadalmak mindegyike kiemelt szerepet tulajdonít a családhoz való ragaszkodásnak. Abban azonban már jóval kisebb az egyetértés, hogy milyen értékek kapcsolódnak a családhoz, és mit tekintenek családnak.

Az EVS négy kérdésen keresztül vizsgálta a magánéleti liberalizmust, amelyek közül kettő a homoszexualitás, egy-egy pedig az abortusz és a válás elfogadottságára vonatkozott. Mind a négy kérdés tekintetében éles törésvonal mutatkozik meg Nyugat-Európa és az egykori szocialista országok között. Az erdélyi magyarokra és Romániára a kelet-európai régión belül is kevésbé jellemző a magánéleti liberalizmus.

Az egy és tíz közötti skálán 2,4-es értéket kapott a homoszexualitás, 3,5-öt az abortusz és 4,7-et a válás elfogadottsága. Az erdélyi magyarok kilenc százalékát jellemzi határozott magánéleti liberalizmus, míg a konzervatív értékrendet vallók aránya 60 százalékos. A felmérés szerint az erőteljes magánéleti konzervativizmus mérsékelt családi kötelességtudattal társul. A gyermekvállalásra és az idős szülőkről való gondoskodásra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból ugyanis az derült ki, hogy az erdélyi magyarok 36 százalékát jellemzi erős családi kötelességtudat, míg ez 30 százalékra egyáltalán nem jellemző.

Különleges kisebbség
A családdal kapcsolatos értékeket illetően az erdélyi magyarok Romániához, és nem a némiképp liberálisabbnak tekintett Magyarországhoz hasonlítanak. Az erdélyi magyarok ezzel elütnek az olyan kisebbségi közösségektől, mint az észtországi oroszok, a bulgáriai törökök, vagy a macedóniai albánok, ahol a többségnél konzervatívabb családi-magánéleti mentalitás jellemző.

Amint Kiss Dénes kutató elmondta: a vizsgálat minden mutatója azt jelezte, hogy Románia Európa legvallásosabb országa. Itt a legmagasabb a felekezeti kötődéssel rendelkezők (97 százalék), a rendszeresen templomba járók (31 százalék), a rendszeresen imádkozók (81 százalék) és a magukat vallásosnak tekintők (85 százalék) aránya.

A felmérés eredményei szerint az erdélyi magyarokat is a romániaihoz hasonló, európai összehasonlításban kiugróan magas vallásosság jellemzi. Így az erdélyi magyarok 99 százalékának van felekezeti kötődése, 34 százalékuk templomlátogató, 83 százalékuk imádkozik rendszeresen, 89 százalékuk tekinti magát vallásosnak. Ezek a mutatók nagy mértékben különböznek a jóval szekularizáltabb Magyarország mutatóitól.

(2020. október 13. via telex.hu)

Posted in Európai viszonyok, Magyarország a nagyvilágban |
Következő oldal »

Pages

  • Ajánlott oldalak
  • Célunk
  • Elérhetőség
  • Igazgató
  • Rólunk
  • Rólunk
    • Igazgató
  • Tihany Centre for Political Analysis – Wien

Archives

  • 2021. november
  • 2021. október
  • 2021. június
  • 2021. május
  • 2021. április
  • 2021. március
  • 2021. február
  • 2021. január
  • 2020. december
  • 2020. november
  • 2020. október
  • 2020. szeptember
  • 2020. augusztus
  • 2020. július
  • 2020. június
  • 2020. május
  • 2020. április
  • 2020. március
  • 2020. február
  • 2020. január
  • 2019. december
  • 2019. november
  • 2019. október
  • 2019. szeptember
  • 2019. augusztus
  • 2019. július
  • 2019. június
  • 2019. május
  • 2019. április
  • 2019. március
  • 2019. február
  • 2019. január
  • 2018. december
  • 2018. november
  • 2018. október
  • 2018. szeptember
  • 2018. augusztus
  • 2018. július
  • 2018. június
  • 2018. május
  • 2018. április
  • 2018. március
  • 2018. február
  • 2018. január
  • 2017. szeptember
  • 2016. november
  • 2016. július
  • 2015. október
  • 2015. szeptember
  • 2015. február
  • 2015. január
  • 2014. december
  • 2014. november
  • 2014. október
  • 2014. szeptember
  • 2014. május
  • 2014. április
  • 2014. március

Categories

  • Egyéb (1)
  • Elemzések (537)
    • Európai viszonyok (428)
    • Magyarország a nagyvilágban (168)
    • Transzatlanti kapcsolatok (71)
  • Hírek, aktuális események (71)
    • Közép-Európa múltja és jelene (11)

WordPress

  • Bejelentkezés
  • WordPress

Subscribe

  • Entries (RSS)
  • Comments (RSS)

Pages

  • Ajánlott oldalak
  • Célunk
  • Elérhetőség
  • Igazgató
  • Rólunk
  • Rólunk
    • Igazgató
  • Tihany Centre for Political Analysis – Wien

Archives

  • 2021. november
  • 2021. október
  • 2021. június
  • 2021. május
  • 2021. április
  • 2021. március
  • 2021. február
  • 2021. január
  • 2020. december
  • 2020. november
  • 2020. október
  • 2020. szeptember
  • 2020. augusztus
  • 2020. július
  • 2020. június
  • 2020. május
  • 2020. április
  • 2020. március
  • 2020. február
  • 2020. január
  • 2019. december
  • 2019. november
  • 2019. október
  • 2019. szeptember
  • 2019. augusztus
  • 2019. július
  • 2019. június
  • 2019. május
  • 2019. április
  • 2019. március
  • 2019. február
  • 2019. január
  • 2018. december
  • 2018. november
  • 2018. október
  • 2018. szeptember
  • 2018. augusztus
  • 2018. július
  • 2018. június
  • 2018. május
  • 2018. április
  • 2018. március
  • 2018. február
  • 2018. január
  • 2017. szeptember
  • 2016. november
  • 2016. július
  • 2015. október
  • 2015. szeptember
  • 2015. február
  • 2015. január
  • 2014. december
  • 2014. november
  • 2014. október
  • 2014. szeptember
  • 2014. május
  • 2014. április
  • 2014. március

Categories

  • Egyéb (1)
  • Elemzések (537)
    • Európai viszonyok (428)
    • Magyarország a nagyvilágban (168)
    • Transzatlanti kapcsolatok (71)
  • Hírek, aktuális események (71)
    • Közép-Európa múltja és jelene (11)

WordPress

  • Bejelentkezés
  • WordPress

CyberChimps WordPress Themes

© tihanypolitics