Kedves barátaink, érdeklődők!
A következő linken olvashatják intézetünk egyik legfrissebb elemzését, melyet a lengyel IES-sel közösen készítettünk el :
https://ies.lublin.pl/pub/publikacje/policy-papers/ies-policy-papers-6-6-2020.pdf
Olvassák nagy szeretettel!
TCPA
Az Európai Néppárt frakcióvezetője szerint az Európai Bírósághoz fordulhatnának a szankcióval sújtott tagországok, ilyen lehetőséget azonban nem tartalmaz a jogállami rendelet egyeztetett szövege.
Ha nem lenne járvány, az Európai Néppárt (EPP) politikai gyűlése már döntött volna a Fidesz kizárásáról, nyilatkozta a flamand De Standaard című lapnak Manfred Weber, az EPP európai parlamenti frakcióvezetője. A bajor keresztényszocialista politikus szerint a pártcsaládban érlelődik a döntés, Orbán Viktor a vétója miatt folyamatosan veszít a támogatottságából. Mint beszámoltunk róla, Magyarország – és Lengyelország – az uniós támogatások kifizetését a jogállam érvényesítéséhez kapcsoló szabályok miatt blokkolja az Európai Unió következő hosszútávú költségvetéséről és helyreállítási alapjáról megszületett megállapodásokat.
A másfél éve felfüggesztett Fidesz kizárását hónapokkal ezelőtt 14 tagpárt kezdeményezte, ami több mint elég ahhoz, hogy az Európai Néppárt döntésre vigye az ügyet. A szavazást azért nem tudják megejteni, mert a politikai gyűlést a Covid-19 nyomán bevezetett szigorítások miatt lehetetlen összehívni. A kérdésre, hogy a Fidesz elnökének mennie kell-e az EPP-ből, Weber azt mondta: Orbán még mindig bebizonyíthatja, hogy a megoldások híve.
“Azt üzenem neki: Ha azt állítod, hogy az igazságszolgáltatás független és a média szabad, akkor nincs semmi félnivalód. Kérlek, add a beleegyezésedet a megállapodásokhoz!”
Az interjúban a bajor politikus megerősítette, hogy a néppárti frakció nem hajlandó újratárgyalni a jogállami feltételrendszerről a kormányokkal kötött megállapodást. A demokratikus értékek tiszteletben tartását garantáló rendelet nélkül az Európai Parlament nem fogja jóváhagyni az 1800 milliárd eurós költségvetési és gazdasági segélycsomagot. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy Weber az újságnak azt állította: ha a jogállami mechanizmus rendelkezéseinek megfelelően a kormányközi EU Tanácsban majd megszületik egy szankciós döntés a kifizetések felfüggesztéséről, akkor az érintett tagállam az Európai Bírósághoz fordulhat jogorvoslatért. “Ez az, amit látni szeretnék: nem politikai vitákat, hanem az EU Bíróságának független döntését arról, hogy valaki tiszteletben tartja-e a jogállamot, vagy sem”. Az elfogadás előtt álló rendelet szövege azonban nem tartalmazza a bírósági jogorvoslat lehetőségét, ezért Weber szavai arra utalnak, hogy valami ehhez hasonló lehet az Orbánékat leszerelő kompromisszum. A magyar miniszterelnök az uniós vezetőknek írt levelében is a bírósághoz való fordulás lehetőségét szorgalmazta.
A flamand újság azt is megkérdezte a bajor politikustól, hogy segítené-e a válság megoldását, ha lezárnák a Magyarország és Lengyelország ellen elindított 7. cikkelyes eljárást a jogállam veszélyeztetésének kockázatai miatt. Manfred Weber szerint a folyamat lassú, semmiféle eredményt nem hozott, így a maga részéről semmiféle problémát nem találna abban, ha véget érne. A magyar kormányfő jó ideje sürgeti az eljárás lezárását.
(21. 11. 2020 via nepszava.hu)
Press point by Manfred WEBER (EPP, DE), Group leader following the EPP Political Assembly meeting
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szerda este tájékoztatta a varsói parlamentet a lengyel – magyar közös vétóról, amellyel a két ország akadályozza az EU költségvetésének elfogadását, a jogállamisági mechanizmus elleni tiltakozásul.
Morawiecki minden eddiginél keményebben szidta az EU-t. A mechanizmust a kommunista propagandához hasonlította, és bunkósbotnak nevezte, amivel az európai oligarchák a gyengébb országokat akarják igazságtalanul rendszabályozni.
“Egy ilyen EU-nak nincs jövője”, mondta, majd hozzátette azt is, hogy a jogállamisági mechanizmus miatt “összeomolhat az EU”.
Az ellenzéki képviselők hazugnak, a nemzeti ügyek elárulójának nevezték a vitában a kormányfőt.
A legnagyobb ellenzéki lap, a Gazeta Wyborcza főszerkesztő-helyettese szerint ez volt a lengyel kormányfő első Polexit beszéde, azaz megkezdődött a lakosság felkészítése egy esetleges lengyel kilépésre. Az egyik jelentős kormánypárti portálon pedig arról jelent meg cikk, hogy a jogállamisági mechanizmus olyan Európának, mint a müncheni egyezmény volt 1938-ban, ahol Hitler elfogadtatta a nyugati államokkal a követeléseit.
(2020. november 19. via 444.hu)
Csehország és Szlovákia külügyminiszterei azt kérik Budapesttől és Varsótól, hogy ne gátolják a költségvetésről és a helyreállítási csomagról szóló megállapodás megkötését.
A jogállamiság kérdése és az EU-s költségvetéssel szemben emelni tervezett magyar, valamint lengyel vétó a visegrádi négyek országai között is feszültségeket kelt – írja az Euractiv.
Visegrádi négyek: törésvonal a jogállamiság mentén
Tomáš Petříček cseh külügyminiszter azt reméli, hogy a kialakult vita nem fogja késleltetni az uniós források tagállamoknak való kifizetését. Petříček szerint a mostani helyzet azt mutatja, hogy nem mindenben tudnak megállapodni a V4-es partnerekkel, Csehország számára ugyanis a német elnökség által elért kompromisszum teljesen elfogadható – idézi a lap a cseh külügyminisztert.
Ivan Korčok szlovák külügyminiszter az Euractiv szerint az álláspontjuk felülbírálatát fogja kérni a magyar és a lengyel kollégáitól, hogy ne gátolják a költségvetésről és a helyreállítási csomagról szóló megállapodás megkötését. Korčok nem tartja reálisnak a jogállamiság elvének teljes elvetését az uniós források lehívása kapcsán.
Az Európai Parlament nem hajlik a kompromisszum felé
Csütörtök este interjút adott a Bildnek Manfred Weber, az Európai Néppárt képviselőcsoportjának bajor elnöke az uniós költségvetés és a koronavírus-felújítási csomag vétója kapcsán.
Weber szerint az igazságszolgáltatás függetlensége és a sajtószabadság kérdése a Néppárt számára egy vörös vonal: többé nem nézhetnek félre, ha azt látják, hogy a tagállamokban ezekkel valódi probléma van.
A frakcióvezető hangsúlyozta, hogy az Európai Parlament mindig kész volt a kompromisszumra, de az uniós pénzek jogállamisági elvekhez kötése már maga is egy kompromisszum, amiből nem lehet tovább engedni.
Othmar Karas, az Európai Parlament osztrák alelnöke, aki maga is az Európai Néppárt EP-képviselője, keményebben fogalmaz: Orbán azonnali kizárását sürgette az EPP-ből, amennyiben Orbán csütörtök este valóban vétózni fog. Ahogy az Azonnali is megírta, a német politika ellenzi a Fidesz kizárását a Néppártból: Alexander Dobrindt, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) Bundestag-beli parlamenti frakcióvezetője szerint ez a lépés a patthelyzetet nem oldaná meg, a feszültséget viszont tovább szítaná.
Ez arra utal, hogy az államfőket és miniszterelnököket összefogó Európai Tanács viszonylag gyorsan megegyezésre juthatnak – ahogy azt Medve-Bálint Gergő is kifejtette az Azonnalinak –;a Tanácsban kialkudott egyezséget azonban az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.
Weber és Karas nyilatkozatai, valamint az EP egy szerda esti közleménye alapján azonban a Parlament nem hajlik a kompromisszumra.
(2020. november 19. via azonnali.hu)
Janez Janša szlovén kormányfő levélben fordult az EU-vezetőihez, amiben felszólította őket a következő hétéves uniós keretköltségvetésről, valamint a helyreállítási alapról a júliusi EU-csúcstalálkozón született megállapodás betartására – írta a Telex.hu.
Janez Janša szlovén kormányfő levélben fordult az EU-vezetőihez, amiben felszólította őket a következő hétéves uniós keretköltségvetésről, valamint a helyreállítási alapról a júliusi EU-csúcstalálkozón született megállapodás betartására. Janša szerint az Európai Tanács és az Európai Parlament ezt aláásta azzal, hogy a pénzek kifizetését a jogállamisághoz kötötte.
A mások mellett Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek és Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének is címzett levelében Janša azt írta: az EU-ban tiszteletben kell tartani a jogállamiságot, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy olyan „diszkreditív mechanizmusok”, amelyek nem független megítélésen alapulnak, hanem politikai indíttatásúak, nem nevezhetők jogállamisági eljárásoknak. „Szlovénia minden esetben (…) feltételek és kettős mérce nélkül támogatja a jogállamiság tiszteletben tartását” – tette hozzá a miniszterelnök.
Kiemelte: ma számos médiaeszköz és néhány politikai csoport az Európai Parlamentben nyíltan azzal fenyeget, hogy a tévesen jogállamiságnak nevezett eljárás alkalmazásával, többségi szavazással fegyelmez meg egyes EU-tagállamokat.
„Mi, akik azok közé tartozunk, akik életük egy részét totalitárius rezsim alatt töltötték, tudjuk, hogy a valóságtól való eltérés akkor kezdődik, amikor a folyamatoknak vagy intézményeknek olyan nevet adnak, melynek lényege éppen az ellenkezőjét tükrözi” – hangsúlyozta.
Magyarország és Lengyelország hétfőn megvétózta az unió 2021–2027-es, 1,8 milliárd euró értékű keretköltségvetési tervét és a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk helyreállítását szolgáló pénzügyi alaphoz szükséges rendeletét a jogállamisági mechanizmus bevezetésének terve miatt. Bár Szlovénia nem csatlakozott a vétóhoz, Janša úgy vélekedett, nem lenne megfelelő, ha egy politikai testület döntene a jogállamisággal kapcsolatos vitákban. „A jogállamiság azt jelenti, hogy a vitákban független bíróság dönt, és nem bármely más intézmény politikai többséggel” – fogalmazott. Rámutatott arra is, hogy az Európai Unióról szóló alapszerződés nem engedélyez egyetlen tagállammal szemben sem diszkriminatív fellépést bármely más tagállam vagy uniós intézmény politikai indíttatására. „Olyan uniós intézményekre van szükségünk, amelyek nem vesznek részt a tagállamok belpolitikai konfliktusaiban” – idézte az MTI Janez Janšát.
A Politico szerint Janša azt is írta, hogy az EU szerinte egy viharos tengeren közlekedő hajókonvoj, amik előtt zátonyok és jéghegyek tornyosulnak, és ha ragaszkodni fog a jogállamisági mechanizmushoz, akkor szerinte már csak arra lehet várni, hogy a következő hajó is elhagyja a konvojt.
(2020. november 18. via bumm.sk)
Egyhangúság hiányában nem született döntés az unió hosszútávú költségvetéséről és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alapról – ezt közölte az Unió soros elnöki tisztségét betöltő Németország uniós képviseletének szóvivője.
Sebastian Fischer úgy fogalmazott: két uniós tagállam fenntartásai miatt nem volt elegendő szavazat az Európai Unió 2021 utáni, hétéves költségvetése és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó pénzügyi csomag elfogadásához szükséges írásbeli eljárás megindításához.
Közölte továbbá azt is: az uniós források elosztásra vonatkozó, jogállamiságot érintő politikai feltételrendszerről szóló határozatot a nagykövetek minősített többséggel elfogadták.
Az MTI-nek nyilatkozó diplomáciai források megerősítették, hogy a költségvetés és az ahhoz szorosan kapcsolódó helyreállítási csomag elfogadásába Magyarország és Lengyelország nem egyezett bele. A két ország véleménye szerint a költségvetéshez és a helyreállítási csomaghoz rendelni kívánt, az uniós finanszírozás politikai feltételekhez kötése
SÉRTENÉ AZ UNIÓS ALAPSZERZŐDÉST, TOVÁBBÁ NEM TARTANÁ MAGÁT AZ EURÓPAI TANÁCS JÚLIUSI CSÚCSTALÁLKOZÓJÁN ELFOGADOTT ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ.
Az egyhangú döntés elmaradásával a költségvetés és a pénzügyi csomag kérdése ismételten az Európai Tanács elé kerülhet – közölték.
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn levélben tájékoztatta Angela Merkel német kancellárt, Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét és Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét arról, hogy a magyar kormány megvétózza az Európai Unióhétéves költségvetésével és a helyreállítási alappal kapcsolatos jogalkotást.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő már november elején jelezte, hogy Lengyelország vétóval fog élni, ha az Unióban nem születik az elvárásainak megfelelő költségvetési megállapodás. Múlt csütörtökön pedig a miniszterelnök hivatalos levélben tiltakozott az EU vezetőinél az ellen, hogy jogállamisági mechanizmushoz kössék az uniós forrásokat.
(2020. november 16. via index.hu)
Magyarország az elmúlt tíz évben gazdaságilag megerősödött, felkészült az uniós költségvetési vita folytatására – mondta az Index megkeresésére Varga Judit. Az igazságügyi miniszter szerint a német kormány pontosan ismerte a magyar álláspontot, mégis teret engedett a jogállamisági mechanizmus címen bevezetett zsarolóeszköznek. Az Index megkeresésére elmondta, nem a magyar kormány felelőssége, ha zárva marad a mintegy 1800 milliárd eurós pénzcsap.
Nem a magyar kormány felelőssége, hogy az uniós költségvetési vitában nem történt megállapodás – mondta az Indexnek Varga Judit igazságügyi miniszter. A politikust azt követően kerestük meg, hogy a német kormány nyilatkozatban közölte: Magyarország és Lengyelország vétója miatt sem az unió hosszútávú költségvetéséről, sem a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alapról nem született döntés.
Varga Judit ezzel kapcsolatban leszögezte: a magyar kormány két éve, az uniós alapszerződésekre hivatkozva érvel, ezzel Berlinben is tisztában voltak.
„FOLYAMATOSAN EGYEZTETTÜNK A NÉMET ELNÖKSÉGGEL, SZÓLTUNK, HOGY ELMEGYÜNK A FALIG. EZT ÉLJÜK MOST” – mondta Varga Judit. Az ügy előzménye, hogy bár a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács júliusban megállapodott a költségvetésről, az Európai Parlament (az északi, úgynevezett fukar államok támogatásával), később a szigorúbb jogállami feltételek mellett foglalt állást. Ezt követően egyeztetés indult az EP és a Tanács képviselői között, ebben a magyar és a lengyel kormány számára elfogadhatatlan feltételrendszerről született megállapodás.
Mivel az összesen, mintegy 1800 milliárd eurós pénzügyi csomag elfogadásához valamennyi tagállam beleegyezése szükséges, a folyamat most a magyar és a lengyel kormány vétóján megakadt. Varga Judit azonban elmondta, semmilyen alapja nincsen annak, hogy politikai és ideológiai feltételekhez kössék az uniós pénzek kifizetését. Ennek beemelése több ponton szembemegy az uniós jogszabályokkal – folytatta –, lényegében egy ideológiai alapon tervezett szankciós eszközt akarnak elfogadni, amit Magyarország és Lengyelország ellen alkalmaznának.
„Kialakult egy ideológiai fősodor akik a magyar emberek helyett akarnak dönteni. Ez azonban nem volt benne a klubszabályzatban. Amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, világos szabályok követésére vállaltunk kötelezettséget. Ehhez képest most ideológiai alapú fenyegetőzéssel szembesülünk” – szögezte le Varga Judit.
Azonban alig három hónap maradt hátra a következő, 2021-ben induló, hét éves uniós költségvetési időszakig, de a konfliktus miatt nem nyílnak meg a koronavírus-járvány miatt egyre égetőbb helyreállítási alapok sem. Varga Juditot ezért arról kérdeztük, milyen kompromisszummal egyezne ki a magyar kormány.
AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTER AZONBAN LESZÖGEZTE, A NÉMET KORMÁNY ISMERI A KÜLÖNBÖZŐ ÉRDEKEKET, EZÉRT MOST BERLINNÉL PATTOG A LABDA.
Azonban az uniós pénzekből Magyarország is részesül, megkérdeztük az igazságügyi minisztert: a folyamat elakadása milyen terhet ró a magyar nemzetgazdaságra? Varga Judit szerint azonban erre vonatkozó kijelentéseket felesleges tenni.
„Ez része a narratívának, amivel próbálnak nyomás alá helyezni minket. Magyarország hihetetlen gazdasági teljesítményt ért el, erős ország vagyunk” – válaszolta. Az igazságügyi miniszter szerint a járvánnyal jobban sújtott déli országok szorulnak rá a legjobban az uniós támogatásra, a konfliktussal a jogállamisági mechanizmus mellett érvelő érdekcsoportok őket büntetik meg. Varga Judit elmondta, bár hétfőn a jogállamisági mechanizmusról politikai állásfoglalás, s nem szavazás történt, az EU így is történelmi válságba került.
„ILYEN TÖRTÉNELMI MÉLYPONTON NEM VOLT EURÓPA – fogalmazott, hozzátéve: példátlan hogy az ideológiai nyomásgyakorlás fontosabb legyen, mint a prosperitás, a gazdasági fellendülés.
(2020. november 16. via index.hu)
Levélben nyilvánította ki részvétét Bogdan Aurescu román külügyminiszternek Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a szombati, karácsonkői (Piatra Neamt-i) kórház intenzív osztályán kitört tűz miatt és felajánlotta Magyarország segítségét.
A külgazdasági és külügyminiszter vasárnap közösségi oldalán felidézte: szombaton tűz ütött ki a romániai Karácsonkő megyei kórházának intenzív osztályán, ahol a koronavírusos betegeket is ápolták. A szerencsétlenség nyomán a betegek közül többen meghaltak, többek állapota pedig súlyos – tette hozzá.
Szijjártó Péter tudatta: levelet küldött Bogdan Aurescu román külügyminiszternek, amelyben a részvétnyilvánításon túl szükség esetére felajánlotta Magyarország segítségét.
„A bajban össze kell tartanunk és segítenünk kell egymást!” – írta Szijjártó Péter bejegyzésében.
A kelet-romániai Karácsonkő koronavírusos betegeket ápoló megyei kórházának intenzív osztályán kitört tűzben tíz koronavírusos beteg életét vesztette, és legalább heten válságos állapotban vannak, őket egy új jászvásári mobil kórház intenzív osztályára helyezték át.
(2020. november 15. via magyarnemzet.hu)
Az egykori budapesti nagykövet fia két fontos külpolitikai pozíció betöltésére is esélyes.
Anthony (Tony) Blinken várhatóan fontos posztot fog betölteni Joe Biden leendő amerikai elnök csapatában. A Reuters szerint Biden vagy külügyminiszterré (Secretary of State), vagy nemzetbiztonsági tanácsadójává fogja kinevezni.
Blinken a demokrata jelölt kampányában is fontos szerepet töltött be, ő volt Biden külpolitikai tanácsadója. A Reuters információját egyelőre nem kommentálta Biden stábja, azt mondták, hogy még nem foglalkoztak személyi döntésekkel.
A The Times is megszellőztette már korábban, hogy Anthony Blinken számára fontos pozíció néz ki Washingtonban. Az 58 éves Blinken már vagy 10 éve nagyágyúnak számít Washingtonban a Demokrata Párt központjának főnöki szintjén.
Sokat elárul helyéről, hogy 9 éve ott volt azon a fehér házi megbeszélésen, ahol Obama, az akkori elnök, helyettese Biden, valamint Hillary Clinton külügyminiszter a hadsereg legfőbb négycsillagos tábornokaival közösen kimondták a halálos ítéletet Oszama bin Ladenre.
A lap szerint jelenleg nemigen van olyan a munkatársak között, aki közelebb állna a megválasztott elnökhöz. Úgy hogy a következő négy évben várhatóan bőven lesz beleszólása az Egyesült Államok politikájába, akár még nemzetbiztonsági tanácsadóként is – írta a The Times.
A Magyar Hang azt írja, Anthony Blinken félig magyar származású, édesanyja, Judith révén. Az apja, Donald Blinken 1994–1997 között az Egyesült Államok budapesti nagykövete volt. Nem merül ki ennyiben a magyar szál: Tony Blinken apja és a mostohaanyja is támogatta és támogatja a Nyílt Társadalomért Archívum (OSA) létrehozását a budapesti CEU-n. Míg a CEU elköltözött Budapestről, az archívum a magyar fővárosban maradt.
A korábban felröppent hírek szerint a külügyminiszteri posztra ketten esélyesek, Blinken mellett Susan Rice volt nemzetbiztonsági főtanácsadó is, mindketten jól ismerik Magyarországot.
(2020. november 12. via hvg.hu)
Az amerikai elnökválasztást Donald Trumppal szemben szombaton megnyerő Joe Biden Joe Biden szerda este bejelentette, hogy Ron Klaint választotta leendő kabinetfőnökének a Fehér Házban, írja az MTI.
Klain az amerikai közszolgálati rádió (NPR) szerint „kipróbált demokrata párti politikusnak” számít, az előző amerikai elnök, Barack Obama kormányzata idején ő volt a felelős az Afrikában kitört ebolajárvány amerikai kezeléséért.
Szerda esti közleményében Biden úgy fogalmazott: „Ron Klain hosszú és sokrétű tapasztalata és az a képessége, hogy többféle politikai nézetet valló emberrel tud együttműködni, pontosan az, amire szükségem van egy fehér házi kabinetfőnökben akkor, amikor ilyen válsággal nézünk szembe, és ismét össze kell fognunk az országot”.
Biden szerint Klain személye és korábbi együttműködésük „felbecsülhetetlen értékű.”
Ron Klain 59 éves és Joe Biden kabinetfőnöke volt, amikor a most 78 éves demokrata párti politikus az Egyesült Államok alelnöke volt, sőt már akkor is mellette dolgozott, amikor a szenátus igazságügyi bizottságának elnöke volt. Később Bill Clinton alelnökének, Al Gore-t segítette kabinetfőnökként, majd 2014-ben az ebolajárvány elleni küzdelmet is koordinálta.
A Fehér Ház kabinetfőnöke egyébként politikai kinevezett személy, akinek nem kell a szenátus megerősítése, írja a BBC.
Klain már Biden közleményében megköszönte a várható kinevezést, és azt is hozzátette, alig várja, hogy Biden és alelnökjelöltje, Kamala Harris segítségére lehessen.
(2020. november 12. via telex.hu)
