Monthly Archives: december 2020

Már nem sok hiányzik ahhoz, hogy Brüsszelből egy új Moszkva legyen, amit Magyarország csinál, az a jó kormányzás – tudhatták meg a német olvasók Orbán Viktortól.

Orbán Viktor miniszterelnök interjút adott a német Welt am Sonntag című konzervatív lapnak. A cikk összefoglalója magyarul is elérhető a kormányfő hivatalos oldalán.

A miniszterelnök deklarálta, hogy Angela Merkel német kancellár nem emelte fel a hangját, amikor legutóbb beszéltek. A legutóbbi EU-csúcson a költségvetésről, a koronavírus-járvány miatt felállított helyreállítási alapról és a jogállamisági mechanizmusról kötött megállapodásról kiemelte, hogy az Európai Parlament egy objektív kritériumok nélküli jogállamisági mechanizmusról tartott szavazással kapcsolta össze a helyreállítási alapot, és „a mi álláspontunk az volt, hogy ez ésszerűtlen”.

Szerinte a mechanizmusról később is lehet tárgyalni, méghozzá azzal a céllal, hogy mind a 27 tagállamra kötelező kritériumok érvényesüljenek.

Merkel zseniális
Arra a kérdésre, hogy ösztönözte-e a megállapodást a járvány okozta válság, kifejtette, hogy az EU Tanácsának német soros elnöksége csomagban akarta megtárgyalni a költségvetést és a helyreállítási alapot, amit valamennyi tagállam támogatott, az EP viszont utólagosan beavatkozott a folyamatba, mert teljességgel túlértékeli a szerepét. „Az EP azt gondolja, hogy nagyobb a legitimitása, mint a nemzeti parlamenteké, ami teljes tévedés”.

Orbán zseniálisnak nevezte Angela Merkel határozati javaslatát, miszerint a mechanizmus csak az EU-s szerződések alá rendelve, méghozzá a költségvetési érdekek védelmére maradhat meg, és a szankciókat elsőként felül kell vizsgálnia az Európai Unió Bíróságának.

Így gondolták a magyarok
„Magyarország állampolgárai ezzel teljesen egyetértenek” – mondta Orbán Viktor, vagyis az álláspontját a magyar nép egységes álláspontjának láttatta.

Az érzékenység történelmi gyökerű, tudjuk, milyen, amikor nem a saját fővárosunkban születnek meg a döntések – mondta arra a kérdésre, miért főleg a volt kommunista államok kormányai vádolják Brüsszelt túlzott beavatkozással. „Mi egy erős, a szerződéseket betartó nemzetállamokból álló szövetség tagja akarunk lenni” – fogalmazott.

Moszkva
Már nem sok hiányzik hozzá, hogy Orbán Moszkvához hasonlítsa Brüsszelt. Kifejtette, hogy egykor a moszkvai központi bizottság szabta meg az ideológiai irányvonalat, és Vera Jourová egy hasonló, egyértelmű jogi definíció és mindenki számára érvényes objektív kritériumok nélküli ellenőrző hatóságot akart bevezetni a jogállamisági mechanizmussal.

Azt is kifejtette, hogy a korrupció Magyarországon semmivel sem elterjedtebb, mint Ausztriában, Franciaországban vagy Németországban.

„Ne feledkezzünk meg az ókori görögök demokráciáról vallott két alapelvéről: a demokrácia a részvétel mellett a jó kormányzásról is szól. Ezt csináljuk mi Magyarországon” – mondta Orbán Viktor.

(2020. december 20. via telex.hu)

Szerda este 133 igen, 6 nem szavazat és 3 tartózkodás mellett döntés született Deutsch Tamásról az Európai Néppártban.

Ahogy arról nemrég beszámoltunk, már korábban úgy tűnt, hogy nem lesz szerdán szavazás Deutsch kizárásáról. A Fidesz korábban jelezte, hogy a fideszes politikus kizárása esetén a többi magyar kormánypárti képviselő követné őt. A német néppárti küldöttség pedig nem szeretné kizárni a Fideszt, viszont Manfred Weber frakcióvezető sem tudja elengedni Deutsch kijelentését. Ezért nem Deutsch kizárásáról szavaztak, hanem arról, hogy minden felszólalási és egyéb jogot vonjanak meg tőle a pártcsaládban.

A javaslatot 133 igen és 6 nem szavazat mellett az Európai Néppárt elfogadta, így minden felszólalási és egyéb jogot megvontak a pártcsaládban Deutsch Tamástól.

Megvonták tőle a képviselőcsoport nevében való felszólalási jogot, nem lehet árnyékraportőre és raportőre egyetlen ügynek sem, és minden a Néppárthoz köthető pozíciótól is megfosztják. Emellett felszólítják a fideszes képviselőket, gondolkodjanak el azon, hogy az ő értékeik még megfelelnek-e a Néppárt alapértékeinek, és ha igen, akkor ezekkel összhangban cselekedjenek.

A fideszes képviselővel szemben azért indulhat eljárás az osztrák Othmar Karas javaslatára, mert a Gestapo és az ÁVO módszereihez hasonlította Weber érvelését arról, hogy aki betartja az uniós szabályokat, annak nem kell tartani a jogállami mechanizmustól. A gestapózás után Weber arról beszélt, hogy ami sok, az sok, Deutsch pedig kétszer bocsánatot kért.

(2020. december 16. via 24.hu)

Az Index információi szerint az utolsó magyar trónörökös fia, Habsburg György diplomata, újságíró lesz Magyarország következő párizsi nagykövete. Nem ő az első nemes diplomata a képviselet élén, az Orbán-kormány korábban is bízta kékvérű családok sarjaira a francia kapcsolatokat.
Habsburg Györgyöt, IV. Károly, az utolsó magyar király unokáját – Habsburg Ottó fiát – küldi Párizsba a kormány, értesült több diplomáciai forrásból az Index. Az osztrák–magyar kettős állampolgárságú arisztokratát hétfőn hallgatja meg az Országgyűlés külügyi bizottsága, és szakmai aggályok aligha merülnek fel a jelölttel szemben. Az 55 éves Habsburg György 1996 óta tölt be különböző diplomáciai pozíciókat, a legutóbbi információk szerint rendkívüli utazó nagykövetként dolgozott, illetve a Magyar Olimpiai Bizottság érdekeit képviselte külföldön. A diplomata tavaly a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában arról beszélt: a külügyi feladatai mellett médiaérdekeltségeit is megtartotta.

Semmilyen párt tagja nem leszek, mellette folytatni akarom a médiában végzett munkámat, illetve semmilyen fizetséget nem kapok – sorolta akkor a diplomáciai küldetések vállalásához szabott feltételeit Habsburg György. Kérdés ugyanakkor, hogy a párizsi nagyköveti pozícióval is ragaszkodik-e kikötéseihez a magyar diplomata.

Habsburg György egy másik arisztokratát, Károlyi Györgyöt váltja a párizsi képviselet élén: a grófi család tagja 2015-ben lett ott a magyar nagykövet. Károlyi magyar–francia kettős állampolgár, egyéves korától Párizsban élt. A rendszerváltás után látogatott először haza, a család fehérvárcsurgói kastélyának újjáépítése mellett a Fiat franciaországi kirendeltségének gazdasági igazgatójaként is dolgozott.

Nem új fejlemény, hogy az Orbán-kormány nemesi gyökerű jelölteken keresztül akarja érvényesíteni az érdekeit Párizsban. Az ezredfordulón, Orbán Viktor első kormánya idején a család üzlettársa, Kékessy Dezső képviselte Magyarországot Franciaországban.

(2020. december 13. via index.hu)

A miniszterelnök saját magának is gratulált az uniós megállapodás miatt.
Megküzdöttünk a jogainkért, visszautasítottuk a zsarolást és mindazt, ami nem elfogadható nemzeteink számára, a vita ugyanis nem csak a jogállamisági mechanizmus körül folyt, tétje az Európai Unió jövője volt – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön. A Lengyelország brüsszeli uniós képviseletén Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján a kormányfő azt követően nyilatkozott, hogy az Európai Tanács csúcsértekezletén megállapodás született az unió hosszútávú költségvetéséről és a hozzá kapcsolódó helyreállítási csomagról. A kormányfő nyilatkozatában hangsúlyozta, az elért eredményeknek nagyobb horizontja van, mégpedig az Európai Unió egységének megvédése.
– A megállapodás jó eredményt jelent Európa jövője szempontjából, ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy az Európai Unió csak nemzetek közösségként tud működni– emelte ki Orbán Viktor.
Szavai szerint a vita nem csak a jogállamisági mechanizmus körül folyt, tétje az Európai Unió jövője volt. A megállapodás egyértelművé tette azt is, hogy az Európai Unió a nemzetek és az államok közösségét és szövetségét jelenti.
– Elvégeztük a feladatunkat legjobb tudásunk szerint, most a nemzeti parlamentek feladata, hogy megvitassák és elfogadják azt, amit elértünk– fogalmazott.
Aláhúzta, a megállapodás az európai szerződések védelmét jelenti, a mechanizmust nem lehet politika célokra használni. Kiemelte annak jelentőségét is, hogy a csütörtökön elért megállapodást csak a tagállami vezetők egyhangúsága mellett lehet megváltoztatni. Elmondta, azt is, hogy a vétó nem a politikai törekvések kifejezésének eszköze, hanem az európai szerződésekben rögzített törvényes és jogos eszköz. Orbán Viktor azt is közölte, Magyarország élni fog azzal a jogával, hogy a jogállamisági mechanizmusról szóló rendeletet az Európai Unió Bírósága elé viszi annak megállapítására, hogy összefér-e az uniós joggal.
– Szeretem az országomat, szeretem a népét, és ha bármilyen eredményt érünk el, az csak annak köszönhető, hogy motiváltak vagyunk és céltudatosak– fogalmazott.
– A magyar egy nagyszerű nép, amely megérdemli, hogy tisztességesen bánjanak vele – tette hozzá Orbán Viktor. Mateusz Morawiecki az elért eredményről azt mondta, az a visegrádi négyek (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia) közös munkáját dicséri, és a lojalitás egyértelmű jelzését küldi a visegrádiak mellett minden európai partner számára. Kiemelte, a megállapodás erősebb jogi garanciákat biztosít a jogállamisági mechanizmust illetően, mint a javaslat két héttel ezelőtti változata a nehéz és feszültséggel terhelt tárgyalásokat megelőzően. A lengyel miniszterelnök megerősítette, Lengyelország követi Magyarországot a tekintetben, hogy az uniós bíróság véleményét kéri a mechanizmus európai szerződéssekkel való összeférhetőségét illetően. Közölte, hogy még nem döntötték el, hogy a keresetet külön, vagy együtt nyújtja-e be a két ország.
– Jogunk van ehhez, így fogunk tenni– tette hozzá Morawiecki.
Orbán Viktor Facebook-oldalán rövid videót tettek közzé csütörtök este a sajtótájékoztatóról, amelyen a magyar miniszterelnök gratulált lengyel kollégájának. – És egy kicsit saját magamnak is – tette hozzá a magyar kormányfő.
A csütörtökön kezdődött, kétnaposra tervezett uniós csúcstalálkozón megállapodás született az Európai Unió következő többéves költségvetésről, a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapról, valamint az uniós kifizetésekhez kötött jogállamisági mechanizmusról. Ezzel elhárult az akadály az Európai Unió 1800 milliárd eurós pénzügyi csomagjának elfogadása előtt, amit az utóbbi két hétben a magyar és a lengyel kormány blokkolt. Magyarország a közösségi alapokból több mint 50 milliárd euró támogatásra számíthat a következő hét évben. Az EU27-ek brüsszeli csúcstalálkozójuk első napján hagyták jóvá a jogállami feltételrendszert kiegészítő politikai deklarációt. Orbán Viktor és Mateusz Moraiwiecki a rendelet visszavonását, vagy legalábbis a módosítását szerette volna elérni, ami nem sikerült. Ehelyett egy olyan kompromisszumban egyeztek meg, amely szerint az unió elhalasztaná és valamelyest megnehezítené az alkalmazását.

(2020. december 11. via nepszava.hu)

Nagy vitákat hozott az uniós csúcstalálkozó, de szinte minden területen sikerült megegyezést találni. A legtöbb nézeteltérés a jogállamiság, a klímacélok meghatározása és a Törökországgal szembeni szankciók kapcsán alakult ki.
“A koronavírus-járvány óriási sokkot okozott Európában, soha nem gondoltuk volna, hogy ilyen helyzetbe kerülhetünk” – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozója után. A napirend többször alaposan felborult, számos kérdésben óriási viták voltak, de úgy tűnik, hogy a brexiten kívül minden témában egyetértésére jutottak a tagállami vezetők. A britek kilépése körül még mindig nagyon sok az ellentmondás, egy tanácsi forrás szerint most nagyobb az esélye a rendezetlen, mint a rendezett brexitnek.

Januártól megkezdi a vizsgálatokat a Bizottság
A csúcstalálkozót két napra tervezték, azonban végül szünet nélkül vették végig a napirendi pontokat, csütörtökön délután egykor kezdték és pénteken délelőtt fél 11-kor fejezték be a tárgyalásokat. A legnagyobb feladat a költségvetési csomag biztosítása és a magyar-lengyel vétófenyegetés elhárítása volt, ezt végülis a német elnökség kompromisszumos javaslatával sikerült elérni. Az uniós pénzek és a jogállamisági feltételek összekapcsolása január 1-jétől érvényes jogszabály lesz (a formai döntés még hátravan).

Az eredeti szöveg nem változott, ahhoz egy értelmező nyilatkozatot fűztek, amelynek talán a legfontosabb eleme, hogy az esetleges büntetőintézkedéseket addig nem fogják alkalmazni, ameddig az Európai Bíróság meg nem állapította, hogy ez a szabályzás összefér az uniós joggal. Orbán Viktor tegnap bejelentette, hogy a magyar és a lengyel kormány – együtt vagy külön – fogja megtámadni a rendeletet és kéri annak megsemmisítését. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ugyanakkor azt mondta pénteki sajtótájékoztatóján, hogy “egyetlen ügy sem fog elveszni január 1-jétől, az Európai Bizottság kivizsgálja azokat és visszatér rájuk az Európai Bíróság ítélete után.”

A leköszönő német elnökség nevében Angela Merkel kancellár azt mondta, hogy nagyon nehéz tárgyalások voltak a költségvetés kapcsán, de a megállapodás azt mutatja, hogy lehetséges megoldásokat találni. Hozzátette, hogy a megbeszélések során a vezetők tisztelettel szóltak egymáshoz, de a nyilvánosan megfogalmazott üzenetek időnként sérüléseket okoztak.Mark Rutte holland kormányfő azt mondta, hogy a magyar és lengyel győzelmi jelentések ellenére a két ország vezetője másban reménykedett. Így fogalmazott: „Nem voltak elégedettek a megbeszélt mechanizmussal, és változtatni akartak rajta. Ez nem történt meg”

Az első vakcina még idén engedélyt kap

A tagállamok ismét elkötelezték magukat a koronavírus-járvány kezelésével kapcsolatban a szoros együttműködés mellett, amelynek következő nagy állomása az oltás megszervezése és végrehajtása lesz. Ursula von der Leyen bejelentette, hogy még ebben az évben jóváhagyja az Európai Gyógyszerügynökség a Biontech-Pfizer közös vakcináját, január közepén pedig a Moderna oltása is engedélyt kap. További oltások forgalmazásának jóváhagyása is folyamatban van.

Rendkívüli eredménye a csúcstalálkozónak, hogy megegyezés született a klímacélok növeléséről. Az EU 2050-re szeretné elérni a klímasemlegességet, amelynek menetrendje eddig úgy nézett ki, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest 40 százalékos kibocsátáscsökkentést írtak elő: ezt most felemelték 55 százalékra.

A török téma
Ugyancsak nagy vita alakult ki Törökország miatt. A görögök és a ciprusiak szerették volna, ha szigorúbb szanciókat vetne ki az EU török vállalatokra, állami vezetőkre, ugyanis a török mélytengeri fúrások sértik a két ország területi integritását. A tagállamok által elfogadott következtetésekben azonban lényegesen enyhébb megfogalmazásokkal találkozhatunk.

Megállapítják, hogy Törökország tetteiben és retorikájában továbbra is sérti az uniós érdekeket, de a további párbeszédet szorgalmazzák. Ugyanakkor azt is kiemelik, hogy a törökökkel fenntartott kapcsolatot a maga összetettségében kell látni, amely magában foglalja a kereskedelem és a migráció kezelése terén meglévő együttműködést és az embercsempészet elleni küzdelmet. Ezzel párhuzamosan hozzájárultak ahhoz is az állam- és kormányfők, hogy újabb szankciós listát készítsen elő az EU.

Párhuzamos valóságok
Nem véletlen az, hogy Orbán Viktor éppen annyira elégedett a jogállamisági megállapodással, mint például Emmanuel Macron francia elnök, de még sorolhatnánk a “brüsszelitákat”. A nagy különbség az, hogy egyikük a következő évekre, a másikuk pedig a következő évtizedekre koncentrál. Az EU számára ezzel egy gonddal kevesebb, a magyar miniszterelnök pedig időt nyert, úgy érzi, nem fogják olyan vizsgálatokkal zaklatni, amelyeknek konkrét anyagi hatásai is lehetnek.

Ez ugyanakkor egy újabb front lesz a Brüsszel elleni küzdelemben, de úgy tűnik, hogy a Orbán Viktor ebből igazi versenyt csinál. Minél több a konfliktus, annak többször érzi magát sikeresnek. Az egyik brüsszeli videójában ki is jelölte a harcteret: az egyik természetesen a migráció, a másik pedig “a családellenes, Brüsszel által eltervezett intézkedések”.

A magyar ellenzék – de az európai Orbán-ellenes tábor is – azt mondja, hogy ezzel a döntéssel Orbán és köre tovább használhatja büntetlenül az uniós forrásokat, és ezzel tudja finanszírozni a sajtóját, ami nagy segítség számára a 2022-es választások hajrájában.

Pont ez az, amivel az EU nem tud mit kezdeni, és nem is akar.

A nagypolitika most azzal sem foglalkozik, hogy az Európai Bíróság mikor, milyen döntéseket hoz, hiszen ettől függ, hogy mikortól lehet alkalmazni a szankciós rendszert. Mert bár a magyar és lengyel illiberális berendezkedésnek nagyon komoly köze van ahhoz, hogy a jogállamisági feltételrendszer egy konkrét uniós szabály lett, de ez mégsem róluk, hanem a hozzájuk hasonlókról szól, akik talán majd később lépnek színre. A lényeg, hogy van jogszabály, és ne felejtsük el, olyan, amit végül a magyar és a lengyel kormány is elfogadott, “kiharcolt” – még ha nem is fogják megszavazni. De tudjuk az okokat is. “Megvédtük a magyarok pénzét” – mondta Orbán Viktor és közben mintegy 14 ezer milliárd forintra gondolt – mindent összevetve ennyi a magyar boríték a hétéves költségvetésből és a helyreállítási alapból.

A megállapodás szentesítéséhez még az Európai Parlament hiányzik. Azonban úgy tudjuk, hogy ők is előkészítenek egy értelmező nyilatkozatot, a megállapodás eredeti szövegéhez azonban ők sem akarnak nyúlni.

(2020. december 11. via hvg.hu)