Monthly Archives: április 2021

Elutasítja a balkáni határok újrarajzolását Brüsszel és Washington

Az Európai Unió és az Egyesült Államok elutasította a határok újrarajzolásának ötletét a Balkán nyugati részén. Egy nem hivatalos felvetés a minap azt javasolta, hogy darabolják fel Bosznia-Hercegovinát és olvasszák bele Koszovót Albániába.

Az EU tisztségviselői között körbejáró dokumentum Bosznia felosztását javasolja Szerbia és Horvátország között a régió uniós integrációjának elősegítésére – állítja a Reuters. A hírügynökség munkatársa látta a dokumentumot, de nem tudta ellenőrizni a hitelességét.

„Egyáltalán nem támogatunk semmilyen változtatást a határokon” – közölte sajtókonferencián az Európai Bizottság szóvivője, Eric Mamer.

Az Egyesült Államok is elutasította a javaslatot. Arra figyelmeztetett, hogy a határok megváltoztatásával a feszültségek elmélyítését kockáztatnák a térségben.

„A legújabb illetéktelen spekulációk a balkáni határok etnikai elvű megváltoztatásáról azzal a kockázattal járnak, hogy elősegítik az instabilitást a térségben és életre keltik a múlt árnyait”– idézte Ned Price amerikai külügyi szóvivőt a Reuters.

Az Atlanti Tanácsnak adott múlt heti interjújában Aleksandar Vučić szerb elnök utalt egy dokumentumra, amely „Koszovó és Albánia egyesítését” javasolja, valamint „a (bosnyák) Republika Srpska nagyobb területének Szerbiához csatolását”.

Vučić elvetette az ötletet: azt mondta, a kormánya „nem érdekelt semmilyen Nagy-Szerbia létrehozásában”.

Heiko Maas német külügyminiszter a múlt héten ugyancsak elutasította a javaslatot, szerinte „az ötletet vissza kell dugni a fiókba”.

A vita aggodalommal tölti el Boszniát, amely fenyegetést lát benne területi egysége ellen, két évtizeddel azután, hogy háborúba torkolltak a térség nemzetiségi konfliktusai.

Két korábbi jugoszláv köztársaság, Horvátország és Szlovénia csatlakozott az Európai Unióhoz. Montenegró, Szerbia, Észak-Macedónia, Bosznia, Albánia és Koszovó abban bízik, hogy követheti őket. Az EU szerint ehhez először a konfliktusokat kell megoldaniuk és előrehaladást kell elérniük a demokratikus reformok terén.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen arról beszélt április 26-án Vučićcsal tartott brüsszeli megbeszélése után, hogy az EU „továbbra is pozitív fejlődést szeretne látni a jogrendben” Szerbiában a csatlakozási tárgyalások részeként.

A két politikus szót váltott Belgrád Koszovóval folytatott tárgyalásairól. Koszovó függetlenségét Szerbia néhány uniós tagállammal együtt nem ismeri el.

Von der Leyen azt mondta, hogy a közösség támogatja a Belgrádot Észak-Macedóniával összekötő vasútvonal megépítését. Észak-Macedónia abban bízik, hogy formálisan is megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat, amit tavaly Bulgária vétója akadályozott meg.

Észak-Macedónia és Koszovó vezetői szintén tárgyalnak a héten Brüsszelben.
(2021.04.27. via Szabad Európa)

Kiállnak Csehország mellett a visegrádiak

A közép-európai térség biztonságáról egyeztettek videókonferencián a V4-es országok kormányfői, akik lépéseket kívánnak tenni az unió ellenálló képességének javításáért

A visegrádi csoport egységes és szolidáris a nehéz időkben is – jelentette ki a lengyel külügyminiszter-helyettes a V4-es kormányfők tegnapi online megbeszélését követően. A miniszterelnökök közös állásfoglalásban fejezték ki szolidaritásukat Csehországgal.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő kezdeményezésére a közép-európai térség biztonságáról egyeztettek tegnap a visegrádi csoportot alkotó országok miniszterelnökei. A varsói miniszterelnöki hivatal közlése szerint Orbán Viktor magyar, Mateusz Morawiecki lengyel és Eduard Heger szlovák kormányfő a videokonferencián szolidaritását fejezte ki Csehországgal, amely nemrég a prágai orosz nagykövetség 18, titkosszolgálati tisztként azonosított munkatársát utasította ki.

A döntés összefüggésben volt a vrbeticei lőszerraktár 2014-es felrobbantásával, ugyanis a cseh kormány szerint szinte bizonyos, hogy a történtekért az orosz katonai titkosszolgálat ügynökei felelősek. Az orosz diplomaták kiutasítására válaszul az orosz külügy a moszkvai cseh nagykövetség húsz munkatársát minősítette nemkívánatos személynek.

A V4-es miniszterelnökök közös állásfoglalásukban elítélték a nemzetközi jog megsértését, egyúttal aránytalannak nevezték Moszkva válaszintézkedését. Lengyelország, Magyarország és Szlovákia az állásfoglalás szerint Csehországgal együtt határozottan elítéli az orosz hírszerzők cselekedeteit. Nem engedjük, hogy az ilyen tettek megosszák Európát – közölték, hozzátéve: a visegrádi országok az unió többi tagállamával lépéseket kívánnak tenni az ellenállóképességük javításáért.

Andrej Babis cseh miniszterelnök a megbeszélés után a Twitteren köszönte meg a visegrádi partnerek szolidaritását.
Szymon Szynkowski lengyel külügyminiszter-helyettes szintén a Twitteren írt arról, hogy a lengyel soros V4-elnökség keretében sürgősséggel összehívott online találkozó témái között a fehéroroszországi és az ukrajnai helyzet Oroszország általi kiélezése, valamint a térségbeli biztonság megerősítése érdekében folytatott V4-együttműködés is szerepelt.

A lengyel külügyminiszter-helyettes a megbeszélés utáni sajtótájékoztatóján a PAP hírügynökség szerint arról beszélt, hogy a V4-ek üzenete világos: a párbeszéd jobb eszköz a célok eléréséhez, mint a katonai erő. A visegrádi csoport egységes és szolidáris ezekben a nehéz időkben is – tette hozzá. Szerinte bár a V4-ek sok dimenzióban különböznek egymástól, meg vannak győződve arról, hogy a biztonság kulcsfontosságú.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint az EU-nak kellene kiderítenie, hogy mi is történt Vrbetice hadianyagraktárában. A tárcaveze­tő hétfőn Moszkvában újságíróknak azt mondta: nemzetközi egyezményeket sérthetett a hadianyagok vrbeticei raktározása. „Épp itt az ideje, hogy Brüsszel megmagyarázza, mi történik a tagállamai területén” – fogalmazott Lavrov.

(2021.04.27. via Magyar Nemzet)

Orosz-ukrán konfliktus: fokozódik a feszültség

A feszültség egyre fokozódik az ukrán-orosz határon, jelenleg 150 ezer orosz katona van a térségben – hangoztatta Josep Borrell, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője az uniós tagállamok külügyminisztereinek hétfői tanácskozását követő sajtókonferencián az MTI szerint.
“Ez példátlanul magas létszám”- tette hozzá, miután a külügyminiszterek ukrán kollégájukkal, Dmitro Kulebával egyeztettek.

Borrell elmondta, hogy az EU felszólította Oroszországot haderőinek azonnali kivonására a térségből, továbbá kijelentette, hogy a 27 tagállam egyöntetűen támogatja Ukrajna függetlenségét és területi egységét, és továbbra sem ismeri el a Krím félsziget oroszok általi törvénytelen elcsatolását. Arról is beszélt, hogy az EU egyelőre nem tervezi gazdasági szankciók bevezetését Oroszországgal szemben, ahogyan orosz diplomaták kiutasítását sem.

Alekszej Navalnij ügyével kapcsolatban a főképviselő nyomatékosította, hogy a börtönében éhségsztrájkot folytató ellenzéki politikus biztonságáért az orosz hatóságok a felelősek, testi épségét rajtuk fogja számonkérni az EU.

Josep Borrell kitért az iráni atomalkuval kapcsolatban folytatott múlt heti bécsi tárgyalásokra is. Véleménye szerint jó esély van az egyezmény megőrzésére, az Egyesült Államok hajlandóságot mutat arra, hogy visszatérjen a megállapodáshoz, amelyből Donald Trump volt amerikai elnök 2014-ben kiléptette az országot.

Borrell bejelentette továbbá, hogy a külügyi tanács úgy döntött, vagyonbefagyasztással és beutazási tilalommal járó szankciókat vezet be 10 mianmari tisztviselő és két hadiipari vállalat ellen Mianmar jogállamiságának aláásása és a katonai junta súlyos emberi jogsértései miatt.

A főképviselő végül elmondta, hogy az uniós tagállamok teljes szolidaritást vállalnak a cseh állammal a szombaton kiutasított orosz diplomaták ügyében, akiket azzal vádolnak, hogy közük volt a vrbeticei lőszerraktárban 2014-ben történt robbanásokhoz.

(2021.04.20. via napi.hu)

Kiutasítottak 18 orosz diplomatát Csehországból

Az érintettek a cseh hatóságok szerint az orosz titkosszolgálatoknak dolgoztak.

Andrej Babis cseh miniszterelnök szerint a kiutasítás konkrét oka az az erősen megalapozott gyanú, amely szerint az orosz titkossszolgálatok képviselőinek szerepük volt egy dél-morvaországi lőszerraktárban, Vrbeticében, 2014 októberében és decemberében történt robbanásokban. Babis a diplomaták kiutasításról tájékoztatta Milos Zeman cseh államfőt, aki szerinte teljes mértékben egyetértett az intézkedéssel.

A kiutasított orosz diplomatáknak 48 órájuk van Csehország elhagyására, erről Jan Hamácek megbízott cseh külügyminiszter értesítette a prágai orosz nagykövetet.

A dél-morvaországi Vrbeticében, egy régi gyártelepen kialakított raktárakban 2014-ben több nagyobb robbanás történt, amelyek következtében ketten meghaltak, és komoly anyagi károk keletkeztek. A rendőrség a robbanások ügyét szándékos veszélyeztetésként vizsgálta. A robbanások következtében három környékbeli falu több száz lakosát kellett kiköltöztetni.

(2021.04.17. via hvg.hu)

Menesztik a cseh külügyminisztert, aki sem vakcinából, sem atomerőműből nem akart oroszt

Újabb cseh minisztert váltottak le, aki korábban kritizálta a keleti vakcinákat.

 

Távozik tisztségéből Tomás Petrícek cseh külügyminiszter. Petrícek menesztését először nyilvánosan néhány hete Milos Zeman államfő kérte a kormányfőtől, mert elégedetlen azzal, hogy a külügyminiszter nem támogatta törekvését a koronavírus elleni orosz és kínai vakcína beszerzésében, illetve kizárná az oroszokat a Dukovany atomerőmű bővítésére kiírandó pályázatból.

Nem ő volt az első menesztett cseh miniszter ezekben a napokban: a múlt héten Jan Blatny egészségügyi miniszter távozott, miután nem engedélyezte a kínai és az orosz vakcinák használatát.

A cseh média szerint Petrícek menesztésének másik oka lehet, hogy a Cseh Szociáldemokrata Pár hétvégi online kongresszusán Jan Hamácek belügyminiszter ellenében megpályázta a pártelnöki tisztséget. Beszédében nagyon élesen bírálta a szociáldemokraták kormányzati együttműködését a nagyobb kormánypárttal, az ANO mozgalommal.

(2021.04.12. via hvg.hu)

Szputnyik-ügyben Orbán Viktor lett a leváltott szlovák kormányfő szövetségese

Igor Matovič (OĽaNO) korábbi szlovák miniszterelnök, aki most a pozsonyi pénzügyminisztériumot vezeti, először Moszkvában járt, hogy a Szputnyik V-vakcináról tárgyaljon, másnap pedig Budapestre látogatott, hogy az orosz vakcina szlovákiai engedélyezéséhez a magyar kormány segítségét kérje.

Szlovákiában március elsején az akkor még miniszterelnök Matovič a kassai reptéren üdvözölte a szlovák légierő szállítógépét, amely az orosz Szputnyik V-vakcina első 200 ezer adagjával érkezett az országba. A kormányfő ezt gyakorlatilag partizánakcióként, az OĽaNO-Sme rodina-SaS-Za ľudí négypárti kormány másik három szereplőjének tudta nélkül hajtotta végre. A Szabadság és Szolidaritás (SaS) által jelölt külügyminiszter, a karrierdiplomata Ivan Korčok az orosz vakcinát a hibrid háború eszközének minősítette, és élesen bírálta a kormányfőt a szállítmány üdvözléséért. Az SaS, majd a Za ľudí is a miniszterelnök távozását követelte. Matovič lépése így megadta a szikrát a kormányválság kirobbanásához, amely miatt végül kénytelen volt távozni a miniszterelnöki székből.

A pozíciót párttársának, Eduard Heger addigi pénzügyminiszternek engedte át, míg ő maga a pénzügyi tárca vezetését vette át. A helycserén kívül Marek Krajčí (OĽaNO) egészségügyi miniszternek kellett még távoznia, a tárca vezetője Vladimír Lengvarský dandártábornok lett.

Az orosz vakcina azonban hat héten át a szlovákiai raktárakban pihent, nem kezdték meg vele az oltást. A szlovák Állami Gyógyszer-ellenőrzési Hivatal (ŠÚKL) ugyanis nem engedélyezte a használatát, hiszen az orosz forgalmazó nem küldte meg a készítmény vizsgálatához szükséges dokumentáció 80 százalékát. A szlovák hatóság többször is kérte az orosz féltől a dokumentációt. Még az orosz vakcinával már egy ideje oltó Magyarországot is megkeresték azzal a kéréssel, adják át a szükséges dokumentumokat, de a magyar szervek ezt, a szerződésben foglalt titoktartási kötelezettségükre hivatkozva, megtagadták.

A szlovák Állami Gyógyszer-ellenőrzési Hivatal egy dolgot azonban meg tudott állapítani: a Szlovákiába leszállított oltóanyag nem azonos azzal, amit más országok kaptak és azzal sem, amit a The Lancet nevű tudományos szaklapban publikált kutatásban vizsgáltak.

Április nyolcadikán a Szputnyik V-vakcina orosz forgalmazója, a Russian Direct Investment Fund (RDIF) váratlanul bejelentette, szerinte Szlovákia megsértette az oltóanyagról kötött szerződést, így kéri vissza a már leszállított 200 ezer adagot. A forgalmazó szerint a szerződésszegés abban áll, hogy a szlovák gyógyszerhatóság egy nemzetközileg nem akkreditált laboratóriumot, a Szlovák Tudományos Akadémia egyik intézetét is bevonta a vizsgálatba. Russian Direct Investment Fund a szlovák hivataloknak a vakcinájukról tett állítását dezinformációnak minősítette.

Az orosz bejelentés után néhány órával kiderült, Matovič a szlovák kormány különgépével Moszkvába tart, hogy a Szputnyik V-vakcináról tárgyaljon. Az útról az SaS-es külügyminiszter csak úgy szerzett tudomást, hogy azt a moszkvai szlovák nagykövet jelentette neki. Arról, hogy mi történt az orosz fővárosban, Matovič a visszatérése után, április kilencedikén délelőtt tartott sajtótájékoztatóján sem számolt be részletesen. Annyit közölt, Moszkvában sikerrel járt, és bejelentette még aznap Budapestre utazik, hogy a magyar kormánnyal és kormányfővel, Orbán Viktorral a vakcinákról tárgyaljon.

A pénzügyminiszteri tisztségben lévő Matovič április kilencedikén délután már Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatót, ahol a magyar tárcavezető bejelentette, Szlovákia azt kérte Magyarországtól, segítsen az Oroszországból érkező oltóanyag bevizsgálásában, aminek Magyarország szívesen eleget tesz. Matovič ugyanis azt kérte a magyar kormánytól, az orosz vakcinát a magyarországi akkreditált laboratóriumokban vizsgálják be, Szlovákiában ugyanis nincs ilyen intézmény.

Kora este aztán Matovič és Orbán Viktor közös videóüzenetet tett közzé, ebben a magyar miniszterelnök a barátjának nevezi a szlovák politikust és közölte, hogy több órán át tárgyaltak.

Matovič nagyra értékelte és megköszönte a felajánlott segítséget. „Van Magyarországon egy csúcsszínvonalú laboratórium, ahol bevizsgálják nekünk a Szputnyikot, és így életeket menthetünk meg Szlovákiában” – mondta. A volt kormányfő arról is beszélt, Orbánnal is megállapodott abban, hogy a szlovák Szputnyik V-vakcinaszállítmányt a magyarországi laboratóriumokban fogják bevizsgálni.

Matovič folyamatosan bírálta a szlovák Állami Gyógyszer-ellenőrzési Hivatalt, amely szerinte a nem akkreditált laboratórium bevonásával óriási reputációs károkat okozott az orosz forgalmazónak. Zuzana Baťová a gyógyszerfelügyelet vezetője azonban úgy nyilatkozott, több tucat akkreditált intézményt is megszólítottak, de a leterheltség miatt azok nem tudták vállalni a feladatot. Baťová elmondta, a szóban forgó magyarországi akkreditált laboratóriumokat háromszor keresték meg, hogy vizsgálják be a Szlovákiába leszállított orosz vakcinát, de a magyar intézmények mindháromszor elutasították azzal, hogy nem bejegyzett oltóanyagokat nem vizsgálnak.

(2021. április 11. via szabadeuropa.hu)

Korrupció miatt sérülékeny a román hadsereg?

„Ne lopjátok többet a román hadsereg pénzét a háborús számláról, úgy tűnik, szükségünk lesz rá” – közölte ­Iulian Fota román geopolitikai szakértő. A bukaresti titkosszolgálati akadémia rektora annak kapcsán „aggódott” a jövő miatt, hogy francia biztonságpolitikai szakemberek 2030 körül egy Euró­pát is érintő magas intenzitású háború kitörésének esélyeiről nyilatkoztak. Nemcsak Párizsban, de Londonban sem tartják kizártnak a világszintű konfrontáció fegyveres változatát. A brit kormány stratégiai biztonsági jelentése tíz évet ad egy globális háborúra való felkészülésre.

Fota posztjában közvetett módon utal a román nemzetvédelem berkeiben virágzó korrupcióra. Nemrég helyezték harmincnapos előzetes letartóztatásba Iulian Cristian Gherghe tábornokot, a hadsereg hírszerző szolgálatának korábbi vezérigazgató-helyettesét. A gyanú szerint a hírszerzési vezető 2018 novemberében hamis iratokat felhasználva 179 470 dollárt sikkasztott a katonai titkosszolgálat pénzéből. Gherghe ellen sikkasztás, okirat-hamisítás és hamis okirat felhasználása miatt zajlik az eljárás. A kétcsillagos tábornokot – akit 2019-ben léptettek elő vezérőrnaggyá – Klaus Johannis államfő február végi döntése alapján tartalékállományba helyezték.

Mennyire kell komolyan venni az egyik legismertebb román geopolitikai szakértő nyilvános aggodalmait? – kérdeztük Barabás T. Jánostól, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzőjétől. Szerinte a romániai közvélemény és a biztonsági szakértők is az euró­pai átlag felett aggódnak háborútól, nyomortól, mindenféle katasztrófától, összeesküvésektől. – Ne feledjük, egy idei felmérésben a románok fele szerint Magyarország el akarja szakítani Erdélyt. Ezt a túlérzékenységet erősítik a hatalmi szűk csoportot domináló erőszakszervezetek, amelyek saját igazolásukat akarják elérni az ellenségkép nagyításával. Másrészt Románia a nemzetközi információs hadviselés egyik csatatere – hangsúlyozta az elemző. Ami a Párizs, illetve London irányából megfogalmazott aggodalmakat illeti, Barabás T. János úgy vélte, azok a legnagyobb kihívásra való nagyhatalmi felkészülésről szólnak, és hipotetikusak.

(2021.április 6. via mno.hu)

A jelenlegi miniszterelnök nyerte a bolgár parlamenti választásokat

Az exit poll eredmények szerint a jelenleg is kormányzó jobboldali Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt és Bojko Boriszov miniszterelnök nyerte a bolgár parlamenti választásokat – írja az Euronews.

A GERB a szavazatok 25 százalékát szerezte meg, míg a 2017-es választásokon ennél többet, 33,5 százalékát.

A Slavi Trifonov tévés személyiség vezette új populista pártra a választásra jogosultak 15 százaléka szavazott, míg az ellenzéki Bolgár Szocialista Pártra 18 százaléka.

Mivel a GERB-nek nem sikerült abszolút többséget szereznie, ezért várhatóan koalícióban kormányoz majd.

A részvétel magasabb volt a vártnál, még a kórházakban is szavazóhelyiségeket alakítottak ki Bulgáriában.

(2021. április 5. via hvg.hu)

250px-Boykopicture

Elfogadták a szlovák miniszterelnök lemondását, Matovic ezután pénzügyminiszter lesz

Elfogadta Igor Matovic szlovák kormányfő lemondását Zuzana Caputová államfő kedden, majd Eduard Heger volt pénzügyminisztert bízta meg az új kabinet megalakításával – adja hírül az MTI.

A miniszterelnöki székből közel egy év kormányzás után távozó Igor Matovic vasárnap jelentette be, hogy a kormányválság rendezése érdekében lemond a kormányfői posztról, illetve kormánytisztséget cserél Eduard Heger pénzügyminiszterrel. A pozsonyi kormány ezt követően kedden határozott saját feloszlatásáról, és ennek a ténynek a bejelentésével a négypárti szlovák kormánykoalíció bizalmát élvező Eduard Hegert javasolta a kormányfői posztra.

Előzetes hírek szerint Heger már kedden ismerteti kormánya várható személyi összetételét az államfővel, ám a megújult kabinet tagjainak listáját egyelőre nem hozták nyilvánosságra. Helyi megfigyelők szerint a kabinet összetételében a négypárti koalíciót alkotó pártok erőviszonyait tekintve az átalakítás után sem várhatóak változások. Amit már most tudni lehet az az, hogy a pénzügyi tárcát Igor Matovic volt kormányfő vezetheti majd.

Elemzői vélemények szerint a kabinet átszervezése és a miniszterelnök személyének cseréje a több hétig tartó koalíciós válság végpontjaként értelmezhető ugyan, de nem jelenti azt, hogy ezzel minden konfliktus lezárult volna a kormánykoalíciót alkotó pártok és képviselőik között. A TASR szlovák hírügynökség által idézett egyik politikai elemző, Aneta Világi szerint a koalíciós válság miatt csaknem minden szereplőnek negatív hozadékokkal kell számolnia, főként a következő parlamenti választásokkal összefüggésében.

Távozik az „egyszerű ember”: megbukott a szlovák kormányfő

Az elemző szerint ez érvényes a koalíció legnagyobb pártjára, a Matovic vezette centrista Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) mozgalomra éppúgy, mint az immár volt kormányfő távozását leghangosabban követelő két kisebb liberális pártra, a Szabadság és Szolidaritásra (SaS) és az Emberekért (Za ludí) pártra is. Ugyanakkor a negatívumok vélhetően kevésbé éreztetik majd hatásukat a koalíció második legnagyobb pártjára a Boris Kollár vezette jobb-közép Család vagyunk-ra (Sme rodina), amely többé-kevésbé elhatárolódott a koalíción belüli konfliktusoktól.

A szlovák kormánykoalícióban néhány hete az egyes pártoknak a járványkezelésről alkotott részben különböző elképzelései, illetve Igor Matovic és az SaS-t vezető Richard Sulík személyes konfliktusai miatt vált feszültté a helyzet. Ez tovább mérgesedett és koalíciós válsággá fajult azután, hogy Igor Matovic a liberálisok ellenében úgy döntött, hogy Szlovákia vásárol az orosz Szputnyik V, koronavírus elleni vakcinából. A koalíciós válság idején, néhány hét alatt a kormány hat minisztere mondott le vagy jelentette be távozását, s végül ugyanígy tett Igor Matovic kormányfő is.

(2021. március 30. via hang.hu)

letöltés