Category Archives: Elemzések

Lemond az Osztrák Szabadságpárt elnöke

Norbert Hofer a párt frakcióvezetőjével került összetűzésbe a kancellárjelöltség miatt.

Lemond Norbert Hofer, a radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke. Ezt a politikus saját maga jelentette be kedden az oe24 televíziós hírcsatornának nyilatkozva, annak nyomán, hogy összetűzésbe került Herbert Kickllel, az FPÖ parlamenti frakcióvezetőjével abban a kérdésben, ki lesz a párt kancellárjelöltje a következő parlamenti választáson.

A szabadságpárti politikus az Österreich című lapnak nyilatkozva munkásságára visszatekintve hangsúlyozta, hogy sikerült az Ibiza-botrány következtében megrendült pártját stabilizálnia. „Utam azonban az FPÖ élén a mostani nappal véget ér” – tette hozzá.

A politikus egyben közölte, hogy meg akarja tartani tisztségét a Nemzeti Tanács (a parlament alsóháza) harmadik elnökeként. Megerősítette egyben azt is, hogy döntése hátterében a párt frakcióvezetőjével kialakult viszálya áll. Mint mondta, a következő hetekben pártkongresszust kell tartani a vezetőségi kérdés rendezésére. Mindenestre sok sikert kíván utódjának – tette hozzá. Az FPÖ közleményben erősítette meg Hofer lemondását.

Hofer 2019 májusában került az FPÖ élére, miután elődje, Heinz-Christian Strache lemondásra kényszerült a belpolitikai botrányt kavaró Ibiza-videó néven ismertté vált felvétel miatt. A titokban, megrendezett körülmények között 2017-ben készített videón Strache és Johann Gudenus, az FPÖ párt akkori frakcióvezetője egy – magát egy orosz oligarcha unokahúgának kiadó – nővel tárgyalt. Strache a nőnek párt- és médiatámogatásért cserébe zsíros állami megbízásokat ígért.

(2021.06.01. via hvg.hu)

A nap, amikor a belorusz politikai válság nemzetközi biztonsági kockázattá vált

A belorusz rendőrállamból eltűntek a józan hangok, nincs aki a rezsim túlélési reflexeivel szemben a nemzeti érdeket képviselhetné, Alekszandr Lukasenko a nép elnyomásával politikai apátiát épít ki. A vasárnapi karhatalmi gépeltérítés egy olyan új eszköz, amely egyértelmű üzenet a Nyugatnak: nem lesz már konszolidáció.

Múlt vasárnap a fehérorosz hatóságok őrizetbe vették Roman Protaszevics belorusz újságírót és politikai aktivistát, akit az ország állambiztonsági szolgálata (KGB) 2020 novembere óta terroristaként tartott nyilván. Vele együtt orosz barátnőjét, Szofija Szapegát is elfogták. A minszki vezetés azzal vádolja Protaszevicset és társát, Sztyepan Putyilot, hogy az általuk alapított Nexta (ejtsd: nehta) Telegram-csatornán keresztül tömegzavargásokat szerveztek. Az újságíró elvben akár halálbüntetést is kaphat, de nem valószínű, hogy a Alekszandr Lukasenko vezette rezsim mártírt szeretne belőle csinálni. Ennek ellenére szinte bizonyos, hogy Protaszevics a borítékolható koncepciós eljárást követően több éves börtönbüntetéssel nézhet szembe.

Az ügyből nem önmagában Protaszevics letartóztatása, hanem annak módja miatt kerekedett nemzetközi botrány. Példátlan ugyanis az, hogy egy állam a polgári légiközlekedés minden írott szabályát megszegve, a légiközlekedésben résztvevő civilek veszélyeztetésével érvényesítse joghatóságát egy állampolgára felett. Ez múlt vasárnapig olyannyira elképzelhetetlennek tűnt, hogy még a száműzött ellenzéki elnökjelölt (és tavaly október óta szintén a belorusz és orosz hatóságok által körözött), Szvetlana Tyihanovszkaja fejében sem fordult meg, hogy a belorusz légteret elkerülve repüljön haza arról a Delphi Gazdasági Fórumról, melyen előadóként, Protaszevics pedig tudósítóként vett részt. Tyihanovszkaja ugyanazzal a Ryanair járattal repült haza Vilniusba, melyről egy héttel később Roman Protaszevicset lerángatták a belorusz belügyminisztérium munkatársai.

Az 1971-ben Montrealban aláírt, a polgári légiközlekedés biztonsága elleni törvénytelen cselekményekkel szembeni fellépésről szóló nemzetközi megállapodás értelmében nemzetközi bűncselekménynek számít hamis információ közlése, mely veszélyeztetheti a repülőgép biztonságát. Minszk ennek tényállását merítette ki akkor, amikor a Hamász nevében írt fenyegető emailre hivatkozva a Ryanair pilótáját a célállomástól mindössze 70 kilométerre arra kérte, hogy módosítsa útvonalát, és Vilnius helyett Minszkben landoljon. Egyáltalán nem túlzás tehát az, amikor Michael O’Leary, a Ryanair vezérigazgatója államilag támogatott gépeltérítésről beszél. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy feltehetőleg a légiforgalmi irányítás ajánlását nyomatékosítandó, a belorusz légierő egyik Mig-29-esét is a levegőbe emelték. Bár a rádióforgalmazás átirata alapján úgy tűnik, hogy ez utóbbinak a Ryanair pilótája nem volt tudatában akkor, amikor a légiforgalmi irányítás ajánlásának engedve Minszk felé irányította gépét, nem elképzelhetetlen, hogy a belorusz vezetés hajlandó lett volna akár földre is kényszeríteni az utasszállítógépet, ha a pilóta másképp dönt.

Mit mond el ez az incidens a mai Belaruszról?

Az incidensnek két fontos tanulsága van a nemzetközi közösség számára. Egyrészt az, hogy a Lukasenko-féle vezetés számára az egyetlen cél a hatalom megtartása, ez pedig minden esetben felülírja a belorusz nemzeti érdeket. A Nyugattal való kapcsolatok normalizálására nincs esély, amíg a jelenlegi rezsim van hatalmon, és ennek Minszk is tudatában van. Az egy évtized alatt, és különösen az ukrajnai háború után gondos diplomáciai munkával építgetett többvektorú külpolitika érdemeit lenullázta a tavaly augusztusi elcsalt választásokat követő brutális karhatalmi fellépés, melynek eredményeként körülbelül 35 000 embert tartóztattak le, közülük több mint 400-an jelenleg is börtönben vannak.

A belorusz vezetés nem konszolidál, hatalmát teljes egészében az erőszakszervezetek lojalitására alapozza, melyek minden elemét tudatosan igyekezett az elmúlt tíz hónapban bűnrészessé tenni a társadalom elnyomásában. A stratégia működni látszik: a társadalom többségén mára eluralkodott az apátia. A több százezres tömegtüntetések nem döntötték meg a rezsimet, újra utcára vonulni tehát egyrészt értelmetlen, másrészt pedig rendkívül kockázatos. Lukasenko hatalma békés úton nem leváltható, a társadalom túlnyomó többsége viszont ódzkodik az erőszaktól. Míg a Nyugathoz való közeledés korábban némi önmérsékletre késztette a minszki vezetést, ez a gát mára teljesen eltűnt.

A represszió mértékének ma csakis a hatalmi logika, illetve Oroszország szabhatna korlátokat, ha akarna. A hanyatló Putyin-rendszer számára azonban Belarusz mutatja az utat. Putyin elnöki ciklusainak lenullázásával, Alekszej Navalnij megmérgezésével, illetve szervezeteinek szélsőséges entitássá nyilvánításával Oroszország hibrid autokráciából maga is egy leplezetlenül elnyomó, ódivatú autokráciába csúszik át, mely lassan csak az erőszak alkalmazásának mértékében különbözik Belarusztól.

Ráadásul Minszk nemzetközi pária státusza – melyre a mostani botrány még inkább ráerősített – egyáltalán nem zavarja Moszkvát. Minél vállalhatatlanabb a belorusz vezetés magatartása, annál inkább kiszolgáltatott Moszkvának. Míg a pária státusz nem, a represszív belorusz belpolitikai helyzet egy ok miatt mégis csak aggasztja a Kremlt: elveszítheti ugyanis a belorusz társadalom szimpátiáját, ha az úgy látja, hogy Lukasenkót egyedül Oroszország tartja a belorusz nép nyakán. Erre utaló jelek már vannak.

A fentiek fényében a Belarusszal szembeni nyugati szankcióspolitika korlátja többé nem lehet az az érv, hogy a szankciók még közelebb sodorhatják Minszket Moszkvához, és növelhetik az Oroszországtól való függést. Fel kell ismerni, hogy a jelenlegi minszki vezetés egyáltalán nem keresi a Nyugattal való együttműködést. Belarusz szuverenitása nem azon múlik, hogy Lukasenko mennyire képes jól egyensúlyozni Oroszország és a Nyugat között. Az ország szuverenitása addig garantált, amíg a rezsim túlélése függ attól, illetve amíg Moszkva számára nem kínálkozik jobb alternatíva Lukasenko rendszerénél. Dacára annak, hogy mára pénzügyi és gazdasági szempontból Belarusz Oroszországtól való függése teljes, nem látni, hogy a minszki vezetés jelentős mértékben feladott volna szuverenitásából.

Milyen kockázatot jelent mindez a Nyugat számára?

A mostani incidens másik fontos tanulsága, hogy a belorusz rezsim úgy érzi, hogy saját hatalmának fenntartása érdekében már nem csak a belpolitikai, de a nemzetközi játékszabályok is áthághatók. Protaszevics letartóztatásával a minszki vezetés azt üzente, hogy a rendszer politikai ellenfelei külföldön sincsenek biztonságban. A belorusz rendőrállamból eltűntek a józan hangok, nincs aki a rezsim túlélési reflexeivel szemben a nemzeti érdeket képviselhetné. A vasárnapi incidensre válaszul meghozott szankciók következtében kiürült a belorusz légtér, a nemzeti légitársaság, a Belavia pedig nagyvalószínűséggel hamarosan csődöt jelenthet, miután az EU és Ukrajna is kitiltotta területéről.

Lukasenko számára azonban ez sem számít, rendszerét úgyis egyedül az orosz segélyek tartják még a felszínen. A kiépült rendőrállam alkalmatlan arra, hogy gazdasági reformokkal szerezze vissza a társadalom támogatását. A Lukasenkót körülvevő egyenruhások szakértelme a rezsim ellen szervezkedők megfélemlítésében merül ki. Ennek érdekében pedig a belorusz rendőrállam hajlandó az ország határain túl is példát statuálni, bármekkora árat is kell ezért az országnak megfizetnie.

Ez utóbbi igen aggasztó fejlemény. Az a politikai klíma, melyben az érvényesülés egyetlen módja a Lukasenko iránti feltétlen lojalitás, és a vezetőre leselkedő „kockázatok” felismerése és semlegesítése, újabb, a május 23-ai akcióhoz hasonló vakmerő lépésekre ösztönözheti a biztonsági elitet. Figyelembe véve azt, hogy a disszidensek elrablása külföldön és Belaruszba hurcolásuk jóval nehezebben kivitelezhető, mint meggyilkolásuk, egyáltalán nem zárható ki, hogy a belorusz KGB a célzott likvidálás eszközéhez nyúlhat annak érdekében, hogy leszámoljon a rezsim külföldre kényszerült ellenségeivel.

Európában sem lesznek biztonságban az ellenzékiek

Év elején kiszivárogtatott hangfelvételek arról tanúskodnak, hogy a KGB 2012-ben politikai gyilkosságok elkövetését tervezte Németországban. A hangfelvételeken elhangzik Pavel Seremet belorusz újságíró neve is, akivel négy évvel később az autójába rejtett pokolgép végzett Kijevben. Ha a KGB hajtóvadászatot indít a külföldön élő belorusz disszidensek után, az komoly kockázatot jelent majd mindenekelőtt Lengyelországra, Litvániára és Németországra, mely országokban jelentős számú belorusz politikai menekült telepedett le. A schengeni övezetnek köszönhetően azonban más európai országok számára is kockázatot jelenthet a belorusz titkosszolgálat ilyen jellegű tevékenysége.

Az elmúlt évek orosz titkosszolgálati akciói azt igazolták, hogy a hírszerző tisztek, illetve a műveletben használt fegyverek rendszerint a schengeni övezet különböző országain utaznak keresztül, mielőtt megérkeznének a célországba. A vrběticei lőszerraktár 2014-es felrobbantásához használt detonátort például a GRU két tisztje hozhatta Budapestre diplomáciai poggyászban. Ahogy Bendarzsevszkij Anton írja, a problémás személyek kiiktatása során Belarusz Oroszországot másolja, „csak ők nem csinálják olyan okosan, inkább hangosan és durván.”

Éppen ez a tény az, mely a legtöbb kockázatot rejti magában. Mi van akkor, ha az a titkosszolgálat kezd célzott likvidálásokba az Európai Unió területén, amelyik a bombafenyegetés alapját képező, a Hamász nevében írt emailt csak 24 perccel azután küldi el, hogy a légiirányítás az email tartalmáról már beszámolt a pilótának? És két nappal azután, hogy Izrael és a Hamász fegyverszünetet kötött…

(2021.05.28. via napi.hu)

Babis ellentmondott Morawieckinek, nem vonják vissza a Lengyelország elleni panaszt

A cseh miniszterelnök szerint csak annyi történt, hogy a lengyelek hajlandóságot mutattak a tárgyalásokra a turówi bánya ügyében.

Csehország panaszt nyújtott be az Európai Bíróságon a határához közeli, lengyelországi Turów barnaszénbánya kibővítése ellen.

Az ügyről tárgyaltak a felek Brüsszelben, az egyeztetést követően pedig Mateusz Morawiecki bejelentette, hogy Csehország visszavonja a panaszt. A lengyel kormányfő azt mondta, hogy megállapodtak abban, hogy Lengyelország a bányát nem zárja be, de részt vállal a környezeti hatásokat csökkentő projektekben.

Nem sokkal később a tárgyaláson szintén részt vevő Andrej Babis is megszólalt.

„Beadványunkat nem vonjuk vissza. Semmi ilyesmiről nincs szó. Ezt kizárom!” – mondta a cseh miniszterelnök. Babis szerint most a lengyeleken a sor, hogy javaslatot tegyenek a megoldásra. A cseh miniszterelnök szerint mindössze annyi történt, hogy Lengyelország a vitában most első ízben elismerte a cseh kifogásokat, és hajlandó tárgyalni a megegyezésről.

Prágai források szerint a kormányfőkön kívül hétfőn a cseh és a lengyel szaktárca képviselői közvetlenül is tárgyaltak egymással.

Jirí Brabec cseh környezetvédelmi miniszter szerint a lengyelek a bánya bezárását elutasítják, de most már hajlandóak a cseh kifogások, érvek meghallgatására és a megegyezésre.

Az Európai Bíróság a Prága kezdeményezésére zajló perben pénteken elrendelte a bánya működésének átmeneti felfüggesztését, ezt a határozatot Varsó aránytalannak nevezte, végrehajtását pedig energiabiztonsági, foglalkoztatottsági és környezetvédelmi indokokra hivatkozva elutasította. Csehország attól tart, hogy a bánya működtetése elapaszthatja a régió víztartalékait, növelheti a zajterhelést és a légszennyezést. Prága annak kapcsán fordult az Európai Unió Bíróságához, hogy Lengyelország először 2026-ig, majd 2044-ig meghosszabbította a bánya működési engedélyét.

(2021.05.25. via hvg.hu)

A Ryanair gépén vették őrizetbe a fehéroroszországi tüntetésekről tudósító ellenzéki Nexta csatorna volt főszerkesztőjét

A repülőgépnek, amelyen utazott, terrortámadás gyanújára hivatkozva kellett megszakítania útját és leszállnia Minszkben.

Raman Prataszevics a szélsőségesnek nyilvánított NEXTA nevű Telegram-csatorna volt főszerkesztője a Ryanair légitársaság egyik repülőgépével utazott, amely a fehérorosz fővárosban előre nem tervezett leszállást hajtott végre – közölte a Vjaszna fehérorosz jogvédő szervezet.

A Vjaszna szerint a Ryanair légijárata Athénból Vilniusba tartott. A fehérorosz hatóságok tájékoztatása szerint a repülőgépnek azért kellett leszállnia Minszkben, mert a pilótáktól bejelentés érkezett egy, a fedélzeten elhelyezett pokolgépről. Emiatt egy MiG-29-es típusú vadászrepülőgépet is riasztottak az utasszállító elkísérésére a minszki repülőtérre.

Az államfői sajtóirodához közel álló Pul Pervogo Telegram-csatorna úgy tudja, Aljakszandr Lukasenka adott utasítást arra, hogy kényszerítsék leszállásra az utasszállítót a fedélzeten állítólag elhelyezett pokolgép miatt. A helyi sajtó szerint Lukasenka így akarta megmenteni Európát egy esetleges terrorista fenyegetéstől.

Jelenleg a repülőgép tűzszerészeti átvizsgálása zajlik.

A fehérorosz belügyminisztérium korrupciós ügyekért és szervezett bűnözésért felelős részlege időközben megerősítette a NEXTA egykori főszerkesztőjének őrizetbe vételét. Az ellenzékit akár tizenöt év börtönre is ítélhetik terrorvádakkal.

A fehérorosz legfelsőbb bíróság 2020 októberében szélsőségesnek nyilvánította a NEXTA nevű Telegram-csatornát és magát a NEXTA logóját. Az oldal alapítóját, Szcjapan Pucilát és korábbi főszerkesztőjét, Raman Prataszevicset a fehérorosz állambiztonság (KGB) a terrorizmussal összefüggésbe hozható személyek listájára helyezte, és nemzetközi körözést kért ellenük. Februárban a külföldre szökött Pucila és Prataszevics kiadatását kérték Lengyelországtól. A két férfit tömeges zavargások előkészítésével és szervezésével vádolják.

Pucila és Prataszevics 2017-ben hozták létre Telegram-csatornájukat, amely az augusztus 9-i elnökválasztást követően az ellenzéki hangok legfőbb platformjává vált.

Az akkori voksolást az országot hosszú ideje irányító Lukasenka nyerte meg, a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80,1 százalékával. Az ellenzék csalást kiáltott, Lukasenkát az Európai Unió sem ismeri el törvényes államfőnek. A választás után hosszú ideig hetente tartottak tiltakozó megmozdulásokat, amelyeket a biztonsági erők levertek. Több mint 30 ezer tüntetőt tartóztattak le, több tiltakozó életét vesztette, további százak pedig megsebesültek a megmozdulások során.

(2021.05.23. via hvg.hu)

Újrázik a londoni polgármester, de mandátuma csak három évre szól

Az előrejelzéseknek megfelelően ismét az ellenzéki Munkáspárt jelöltjét, Sadiq Khant választották London polgármesterévé. Khan második polgármesteri megbízatását nyerte el. A csütörtökön tartott londoni polgármester-választás eredményét brit idő szerint szombaton késő éjjel hirdették ki – írja az MTI.

A posztért húsz jelölt indult – ez rekord -, de Khan fő vetélytársa az indulók népes mezőnyében Shaun Bailey, a kormányzó Konzervatív Párt jelöltje volt.

Sadiq Khan az első és a második helyen megjelölt választói preferenciák összeadása alapján több mint 1,2 millió voksot kapott. Ez azt jelenti, hogy Khanra – az első és a második preferenciák legnagyobb számának összeadása alapján számolva, és így a többi induló voksait kiszűrve – a londoni választók 55,2 százaléka szavazott.

Shaun Bailey első és második preferenciás szavazatainak együttes száma 977 601.

Londonban a választásra jogosultak 41,2 százaléka vett részt a polgármester-választáson. A választás előtt végzett közvélemény-kutatások folyamatosan Sadiq Khan jelentős támogatottsági előnyét jelezték.

Khant először 2016 májusában választották a 9 milliós London polgármesterévé. Közvetlen elődje ebben a tisztségben Boris Johnson jelenlegi konzervatív párti brit miniszterelnök volt, akit szintén kétszer választottak meg a brit főváros polgármesteri posztjára. Sadiq Khan most elnyert második polgármesteri megbízatása a szokásos négy helyett három évre szól. Az eredetileg tavaly májusra kitűzött választást ugyanis Boris Johnson kormánya a koronavírus-járvány miatt egy évvel elhalasztotta, de a következő választást a jelenlegi tervek szerint az eredeti menetrendnek megfelelő időpontban, 2024-ben tartják.

Az 50 esztendős Khan pakisztáni bevándorlók gyermekeként született a dél-londoni Tooting kerületben, és meglehetősen szerény körülmények között, egy tanácsi szociális bérlakásban nevelkedett hét testvérével együtt.
Néhai édesapja londoni buszsofőr volt, édesanyja varrónő. Sadiq Khant – akinek jogi diplomája van – a legnagyobb ellenzéki brit parlamenti erő, a Munkáspárt mérsékelt baloldali szociáldemokrata irányzatának képviselőjeként tartják számon.

Khan a Munkáspárt erőteljesen EU-párti szárnyához tartozik, és a brit EU-tagságról 2016-ban rendezett – a kilépésre voksolók szűk, 51,89 százalékos többségének győzelmével végződött – népszavazás előtt a bennmaradásért kampányolt. A polgármester-választás eredményének kihirdetése után, vasárnap hajnalban elmondott beszédében is kijelentette, hogy London és az egész ország továbbra is megosztott, és még mindig a brexit ütötte sebeket viseli. Hidakat mindig jobb építeni, mint falakat, és ígéretet tett arra, hogy ő is megpróbál hidakat építeni a városháza és a kormány között.

Nagy-Britanniában csütörtökön számos választást tartottak: Skóciában a 129 tagú edinburghi parlament, Walesben a 60 tagú helyi nemzetgyűlés képviselői mandátumairól kellett dönteni. Angliában 143 tanácsi körzet csaknem ötezer képviselőjelöltjére, Londonban a városháza 25 tanácstagi helyéért és a polgármesteri tisztségért induló jelöltekre lehetett szavazni. A választási szupercsütörtök legfeszültebb várakozással övezett elemei közé tartozott a londoni polgármester-választás és a skóciai parlamenti választás. A végleges adatok szerint Skóciában a kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) 64 mandátumhoz jutott, vagyis éppen egy képviselői hellyel maradt le az abszolút többségről. Így is azonban a Nicola Sturgeon skót miniszterelnök vezette SNP-é messze a legnagyobb frakció az edinburghi parlamentben, és a párt alakíthat újból kormányt Skóciában.

Sturgeon szombat esti győzelmi beszédében egyenes utalást tett arra, hogy napirenden van az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírása, de erre csak a koronavírus-válság múltával kerülhet sor.

A walesi nemzetgyűlésben továbbra is a Munkáspárté a legnagyobb frakció, sőt a párt eddigi legjobb eredményét érte el, miután a 60 képviselői mandátumból 30-at megszerzett.

Az angliai tanácsi választásokon ugyanakkor a Labour jelentős veszteségeket szenvedett, és a Konzervatív Párt számos önkormányzatban komolyan előretört a megszerzett képviselői helyek számát tekintve.
A legnagyobb feltűnést keltő vereséget a Munkáspárt az eddig hagyományos Labour-erősségként nyilvántartott északkelet-angliai Hartlepool városában szenvedte el. Itt időközi parlamenti választást tartottak, és a konzervatívok most először szerezték meg ezt az alsóházi képviselői helyet a Munkáspárttól.

(2021.05.09. via napi.hu)

EU-csúcs: júniusban jön az uniós oltásigazolás, elfogadták a szociális nyilatkozatot és 8 év után folytatják az EU-India tárgyalásokat

A pénteken Portóban rendezett szociális konferencia után szombaton elfogadták az uniós tagállami vezetők az ún. portói szociális nyilatkozatot, amelyben a 27 állam- és kormányfő újfent hangsúlyozta a szociális jogok európai pillérének fontosságát a koronavírus-válságból való kilábalás során és a nemek közötti foglalkoztatási, bér- és nyugdíjkülönbség megszüntetésének fontosságát is. A kétnapos informális EU-csúcs második napján, szombaton videón keresztül bekapcsolódott a tanácskozásba az indiai miniszterelnök is, és ezen a találkozón eldöntötték a vezetők, hogy a 2013-ban megszakadt szabadkereskedelmi tárgyalásokat folytatják. A szombati ülésnap utáni záró sajtótájékoztatón az Európai Bizottság elnöke és az Európai Tanács elnöke további fontos üzeneteket hangsúlyozott, így például kiderült az is, hogy júniusban jön az uniós digitális oltásigazolvány.

Újraindultak az EU-India szabadkereskedelmi tárgyalások
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Portóban, az uniós szociális csúcstalálkozót követően szombaton azt közölte, hogy a Narendra Modi indiai miniszterelnökkel videókapcsolaton keresztül folyatott megbeszélésen az EU és India megállapodott abban, hogy folytatja a szabadkereskedelmi megállapodásról szóló, 2013-ban felfüggesztett tárgyalásokat. Megjegyezte, hogy az EU és India között “szoros a kapcsolat, de rengeteg kiaknázatlan lehetőség van még”, amelynek nagy része a kereskedelemben és a beruházásokban rejlik.

A klímaváltozással összefüggésben kifejtette, hogy Indiának nagyratörő célkitűzései vannak a megújuló energiaforrásokkal, el kell azonban köteleznie magát az éghajlatváltozást befolyásoló karbonsemlegesség mellett, és fokozatosan fel kell hagynia a fosszilis tüzelőanyagok használatával.

Nyitottnak kell lenni a szabadalmak felfüggesztésére is
Az oltások, az oltóanyaggyártás felgyorsítása, a vakcinák exportjának engedélyezése és az oltóanyagok méltányos szétosztása jelenthet gyors kiutat a koronavírus okozta világjárványból – jelentette ki Ursula von der Leyen azt is közölte: az Uniónak nyitottnak kell maradnia az oltóanyagok szabadalmának felfüggesztéséről tervezett tárgyalásokra is, ilyen intézkedés azonban csak a járvány legyőzésének hosszútávú megoldásához járul hozzá.

Elmondta, jó úton halad a koronavírus elleni beoltottságot igazoló oltási tanúsítvány rendszerének elfogadása, JÚNIUSIG MEGVALÓSULHAT TELJESKÖRŰ EURÓPAI MŰKÖDÉSE.

“Azt szeretnénk, ha az európaiak nyara biztonságos és pihentető lehetne” – fogalmazott. Hozzátette ugyanakkor, az oltási kampányok eddigi sikerét nem szabad kockára tenni. A járvány visszaszorítását célzó intézkedések feloldásának megfontoltan kell történnie. “Nyissunk óvatosan, és összehangoltan” – mondta.

Beszámolt arról is, hogy ez idáig több mint 200 millió adag koronavírus elleni oltóanyag jutott el az EU tagországaiba. Közel 160 millió európainak adták be legalább az első adag oltóanyagot, ami megvalósíthatóvá teszi, hogy az európai felnőtt lakosság 70 százaléka júliusig be legyen oltva.

Elfogadták a portói nyilatkozatot a vezetők
A csúcstalálkozó keretében zajlott szociális konferencia eredményeivel kapcsolatban Ursula von der Leyen aláhúzta: az Európai Unió az egység és a szolidaritás fontosságát hangsúlyozza a koronavírus-járvány elleni küzdelemben. Amint Európa kilábal a koronavírus-járványból, a jövőbeli járványokra történő felkészülés mellett a munkahelyteremtés és a munkahelyek minőségének javítása áll majd az unió figyelmének középpontjában. Ez azonban több beruházást igényel az oktatásba, a készségek fejlesztésébe, a szakképzésbe, valamint az egész életen át tartó tanulás biztosításába – hangsúlyozta.

Az elfogadott zárónyilatkozatot idézve az Európai Bizottság elnöke közölte, EURÓPÁNAK MINDEN EDDIGINÉL INKÁBB A TÁRSADALMI KOHÉZIÓ ÉS A JÓLÉT KONTINENSÉNEK KELL LENNIE.

A vezetők elkötelezték magukat az egyenlőtlenségek csökkentése, a társadalmi kirekesztés és a szegénység leküzdése mellett. Illetve a kiszolgáltatott társadalmi csoportok, például a tartósan munkanélküliek, az idősek, fogyatékossággal élők és hajléktalanok megsegítése mellett. Fokozni fogják a hátrányos megkülönböztetés leküzdésére irányuló erőfeszítéseket, és kiemelten foglalkoznak majd a foglalkoztatás, a bérek és a nyugdíjak terén jelentkező, nemek szerinti különbségek megszüntetésével is.

Újra tárgyal egymással a “világ két legnagyobb demokráciája”
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a sajtótájékoztatón közölte: az EU és India, a “világ két legnagyobb demokráciája”, új fejezetet nyitott kapcsolataiban. Meghosszabbították stratégiai partnerségüket, többéves felfüggesztés után újra indították a tárgyalásokat a térségek közötti szabadkereskedelemmel, befektetésvédelemmel, valamint a földrajzi jelzésekkel kapcsolatban. Előre mutatónak nevezte az is, hogy az Unió és a dél-ázsiai ország között nyolc év elteltével ismét kezdetét vette az emberi jogokat érintő párbeszéd.

Elmondta, hogy az EU és India együttműködést kezd a fenntartható hálózati összekapcsoltság érdekében. A partnerség a digitális, az energetikai és a közlekedési ágazatra, valamint az emberek közötti együttműködésre terjed ki. Ez az együttműködés mindenekelőtt a kettős digitális és zöld átállás támogatására, a nemzetközi szabványok betartására és fejlesztésére, a közös társadalmi, környezetvédelmi, gazdasági és költségvetési fenntarthatósági normákra és értékekre, valamint az egyenlő versenyfeltételekre épül – közölte.

Michel továbbá szolidaritását fejezte ki az Indiát sújtó járványügyi helyzet miatt. Kijelentette: az EU továbbra is támogatja az országot a járvány elleni küzdelemben, a többi között az uniós és a nemzetközi vakcinaexport mechanizmuson keresztül, amely megkönnyíti az oltóanyagok eljuttatását a leginkább rászoruló régiókba.

(2021.05.08. via portfolio.hu)

Hat év után szólt akkorát a csehországi detonáció, hogy Moszkvában is meghallották

Masszív hatalmi sakkozás áll a 2014-es vrběticei robbantás mögött, amit bizonyíthatóan az orosz titkosszolgálat követett el. De miért most rántották le a leplet erről a csehek? Miért utasított ki mindkét fél ennyi diplomatát? Mi az oroszok magyarázata? Meddig fokozódhat az ellenségeskedés, és ki hogyan áll ki a csehek mellett? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ budapesti és prágai elemzőkkel.
Szinte forradalmi méreteket öltött az oroszokkal való szembe helyezkedés az utóbbi másfél hétben Közép-Kelet-Európában. A Vlagyimir Putyin elnök által irányított orosz külpolitika már eddig is szolgáltatott sok gyutacsot ehhez, de valamiért egy több évvel ezelőtti, rejtélyes lőszerraktár-robbanás indította be a dominóhatást.

Mi történt Vrběticében?
A dél-morvaországi Vrběticében 2014 októberében és decemberében is robbanás történt, méghozzá a település külterületén, egy fák övezte raktárban. Hamar kiderült, egy lőszerraktárról volt szó. A detonációkban két ember életét vesztette, és komoly, mintegy 50 millió dolláros anyagi kár keletkezett. Az 58 tonna lőszer felrobbanása miatt három környékbeli falu több száz lakosát kellett kitelepíteni. A rendőrség a robbanások ügyét szándékos veszélyeztetésként vizsgálta.

Teltek-múltak az évek, mígnem 2021 áprilisában átvitt értelemben is robbant a bomba: az oroszok állhatnak a robbanás, pontosabban a robbantás mögött. Utólag az is kiderült, a csehországi lerakat a többszöri próbálkozással Bulgáriában megmérgezett, de minden esetet túlélő Emilian Gebrevé, egy helyi fegyverkereskedőé volt. A gyanú szerint az EMCO nevű cége az oroszok ellenfeleinek – az ukrán hadseregnek és a szír kormány ellen harcoló milíciáknak – is szállított fegyvereket, előbbit el is ismerte a napokban.

Ruszlan és Alekszander, Anatolij és Alekszander
Az orosz szál legfontosabb eleme, hogy a merényletet két olyan orosz személy követte el, akiknek szerepük lehetett Szergej Szkripal volt orosz ügynök londoni megmérgezésében is. (Akkor egy ártatlan civil halt meg, Szkripal, a lánya, egy rendőr és egy civil hajszál híján élték túl a Novicsok nevű idegméreggel elkövetett merényletet). A két férfi Ruszlan Bosirov és Alekszandr Petrov néven járt ekkor Angliában, majd Csehországban is megfordultak, épp a vrběticei robbanások idején. Mindketten valószínűleg álnéven utazgattak (igazi nevük a portál szerint Alekszander Miskin és Anatolij Csepiga), és az orosz katonai titkosszolgálat (GRU) emberei, azon belül a keményebb akciókat végrehajtó 21955-ös ügyosztályhoz tartoznak.

A Bellingcat nyomozása szerint az ügyosztályt vezető Andrej Averjanov is részt vett a csehországi akcióban, amihez hat ügynököt mozgósított a GRU. Bécsen, Prágán – és ami a legfontosabb számunkra – Budapesten keresztül utaztak oda-vissza. Miskin és Csepiga Prágában még orosz üzletemberek bőrébe bújva érkeztek, a fegyverraktárban azonban már magukat tádzsik, illetve moldáv állampolgároknak kiadva jelentkeztek be lehetséges vevőkként. Azt mondták, egy tádzsik rendvédelmi szervnek akarnak fegyvert venni. A fő robbanás napján 40 perccel a detonáció után mindketten már egy Bécsből Moszkvába induló repülőn ültek.

A cseh titkosszolgálatok gyanúja az, hogy a robbantást elszúrták, a Csehországból való elutazás és a fegyverek és lőszerek elszállítása után kellett volna működésbe lépnie a robbanószerkezetnek. A gyaníthatóan Ukrajnának vagy Szíriának, vagyis Oroszország ottani harctéri ellenfeleinek szánt fegyverek megsemmisülése nem lenne egyedülálló, a Bellingcat nyomozása szerint 2015-ben már három ilyen depórobbanás is történt Bulgáriában, ez is erősíti a gyanút, hogy a 2014-es detonációnak sem Csehországban kellett volna megesnie.

Diplomáciai adok-kapok
Amint nyilvánosságra hozták az orosz szálat, a csehek szokatlanul keményet léptek – már ha ezt abból a szemszögből nézzük, hogy mégis egy szuperhatalomnak mutattak be: 18 orosz diplomatát utasítottak ki, amit maga Andrej Babiš miniszterelnök jelentett be. Hamar jött rá az orosz válasz, összesen húsz cseh diplomatát és követségi alkalmazottat utasítottak ki, bekérették az orosz külügybe a cseh nagykövetet, valamint „ellenséges lépésnek” nevezték a cseh akciót.

Ezután jött csak az érdekes rész: a csehek nem álltak le, beleálltak az adok-kapokba. Bekérették Prágában az orosz nagykövetet, aránytalannak nevezték az orosz válaszintézkedést, egyúttal jelezték, hogy az általuk korábban kiutasított orosz diplomaták voltaképp fedésben működő kémek voltak. Ráadásul a cseh nagykövetség bőven nem olyan népes Moszkvában, mint az orosz Prágában, szóval a napi működésben nagy érvágást jelentett a munkatársak hazaküldése.

A csehek vártak két napot, majd Jakub Kulhánek új cseh külügyminiszter bejelentette, hogy a prágai orosz (60 fős) nagykövetség létszámát a moszkvai cseh követségéhez igazítják (a kiutasítások után 5 fős). Mint a Bloomberg írja, Prága a térség legnagyobb orosz kémfészke volt, de így, hogy tucatnyi alkalmazott és diplomata maradhat csak a Korunovační utca 36. szám alatti követségen, nagy érvágás lesz ez Moszkva számára.

A dolog nem állt le, cseh kérésre főleg a közép-kelet-európai térség államai elkezdtek kiutasítani orosz diplomatákat. A szlovákok nyitottak három fővel, majd az észtek, lettek, litvánok és románok is követték a példát, felkészül Lengyelország és Bulgária, sőt Kersti Kaljulaid észt elnök már jelezte, várja a nyugati országok szolidaritási lépéseit is. Magyarország, mint Moszkva legfontosabb uniós szövetségese, nem tett ilyesmit. Eközben a Szabad Európa szerint már voltak és lesznek is oroszellenes tüntetések Csehországban.
Érdekes adalék, hogy az ellentmondásos, gyakran orosz vagy kínai párti megnyilvánulásokat tevő Miloš Zeman cseh államfő is elítélte a vrběticei történteket, de jelezte, azért nem biztos, hogy az oroszok álltak mögötte, véletlen baleset is történhetett. Szerinte meg kéne várni a vizsgálatok végét, és ha valóban az oroszok állnak az események mögött, meg fogják fizetni az árát ennek a terrorizmusnak. Eközben Jan Hamáček miniszterelnök-helyettes szerint a rendőrségi és titkosszolgálati nyomozások elegendő bizonyítékkal szolgálnak. Egyes cseh képviselők hazaárulást kiáltottak, az oroszok pedig ráálltak erre a narratívára.

A magyar szál
Mint lassan minden nagy európai történésnek, ennek is van magyar szála. A rendelkezésre álló információk szerint arról írt a Bellingcat oknyomozó portál, hogy tudják, merről hova utaztak a robban(t)ások idején bizonyos orosz ügynökök. Mindezt reptéri utaslisták, mobiltelefonok cellainformációi és egyéb, neten található nyomok alapján rakták össze. A Bellingcat arra jutott, hogy Budapestet is érintették a Csehországba utazó orosz ügynökök.

A másik fontos magyar szál a diplomáciai, vagyis annak hiánya. Orbán Viktor kormányfő ugyan április 26-án kiírta a Facebookján, hogy „Csehország mellett vagyunk”, de ez semmilyen gyakorlati lépést nem jelentett, egy orosz diplomatának se kellett csomagolni. Sőt, egy nappal később már arról írt az EurActiv,hogy Orbán vétózta meg a keményebb hangvételű visegrádi négyes közös kiállást, amit a lengyelek szorgalmaztak.„Elítéljük az Oroszország által európai területen elkövetett újabb sajnálatos agressziót és a nemzetközi jog megsértését” – áll a szövegben, ami konkrétan úgy fogalmaz, hogy orosz ügynökök voltak felelősek a robbantásért, valamint nem engedik meg az oroszoknak, hogy megosszák Európát az akcióikkal.

Hogy valami jó is legyen a végén, az Euractiv arról ír a Bellingcat nyomozása alapján, hogy Miskin és Csepiga, a két orosz ügynök Oroszország Hőse kitüntetést kapott, legalább négyen a csehországi csapatból pedig ajándéklakást.

A Roszatom kicsukása a nagy pofon
Istrate Dominikot, a Political Capital elemzőjét első körben arról kérdeztük, miért mostanra időzítette a cseh kormány a robbanás eredetének feltárását, véletlen-e, vagy van mögötte tudatosság. Istrate szerint az orosz-ukrán kapcsolatok újabb mélypontja és a közelgő (októberi) csehországi parlamenti választás is apropó lehetett „a Kreml elleni időzített bomba” élesítésében. Eközben a dukovanyi atomerőmű-bővítésből is kizárhatják a Roszatomot, ami durva pofon az eddig olajon-gázon keresztül zsaroló, most nukleáris piacon nyomuló oroszoknak (bár az arra vonatkozó szerződést az év végén felálló új kormány fogja már megkötni). Mindenesetre sok a furcsa egybeesés, de Istrate szerint ez sem elégséges bizonyíték a mostani kormányzati időzítésre:

Az időzítésből egyáltalán nem következik szükségszerűen az, hogy tévesek lennének a cseh hatóságok megállapításai, amelyeket mellettük független oknyomozó újságírók is megerősítettek.

Az elemző szerint az biztos, hogy a GRU működéséről 2018 óta van tudomása a cseh kormánynak (Prága és Bécs fontos célpontok voltak az orosz titkosszolgálat számára), a vrběticei sajnálatos eseményekhez köthető neveket pedig csak egy héttel a kormány bejelentése előtt erősítették meg a nyomozók. Annyit lehet állítani, hogy egy olyan nemzetközi környezetben tette meg a lépést a cseh kormány, amikor Európa több országával konfrontálódott Oroszország (egy kémügy miatt például az olaszokkal is kölcsönös kiutasítások voltak).

Istrate szerint ha egy ilyen kaliberű ország ilyen fajsúlyos lépésre szánja el magát, annak mindenképp van alapos oka.

Andrej Babiš miniszterelnök bejelentése után gőzerővel dolgozni kezdett az oroszbarát cseh média és dezinformációs gépezet. Olyan elméletek keringtek, mint például: a csehek maguk robbantottak, hogy a bolgár fegyverkereskedő ne adhassa el az árut az Iszlám Állam terrorszervezetnek. A legfőbb narratíva – mint ilyen esetekben szinte mindig – az lett, hogy az egész ügy ruszofób, tehát oroszgyűlölő fabrikáció –, ám az elemző szerint „ez nyilvánvaló nonszensz”. Erre pedig diplomáciai reciprocitással válaszolnak, tehát hasonló ellenintézkedéseket tesznek. Más narratívák is futnak ezzel párhuzamosan a dezinformációs térben, a cél most inkább az elbizonytalanítás.
Végül megkérdeztük az elemzőt Orbán Viktor tettéről, miszerint felvizezte a V4-es állásfoglalást, és Magyarország nem utasított ki orosz diplomatát sem. Istrate Dominik szerint nem akarta Moszkvát magára haragítani, ebben az esetben élesen megmutatkozott a kelet-nyugati egyensúlyozás határa. Persze várható egy egységes uniós vagy NATO-szintű válasz is, Budapest pedig nem feltétlen merné ezt megvétózni már (ha például szankciók jönnének), az egyfajta vörös vonal lenne a szövetségesek szemében. Ezt nem is merte eddig átlépni Orbán, az uniós szinten fajsúlyos döntéseket Magyarország is támogatta, ha húzódozva is.

Ha pedig az EU 2018-hoz hasonlóan nagyobb mértékben tilt ki kémtevékenységgel gyanúsított orosz diplomatákat, jogos az aggodalom arra nézve, hogy ezt a magyar kormány a Kremlnek ne túl fájó módon tegye meg.

Zeman gigászi játszmája
David Stulík, a prágai központú Európai Értékek Központ szenior elemzőjét többek közt a cseh kormány bejelentésének időzítéséről kérdeztük. Elmondta, 2015-ben bizonyítékok híján megszüntették a nyomozást a hatóságok, majd 2018-ban nyitották meg ismét az ügy aktáit az angliai Szkripal-ügy miatt. A nyomozás tavaly őszre mutatott fel eredményeket, de kőkemény, holtbiztos bizonyítékokat csak idén márciusra sikerült az ügy mögé tenni az orosz érintettségről. Eddig a pontig amúgy sokan a GRU 2013-as alapítású különleges egységének létezéséről sem tudtak. Ráadásul Miskin és Csepiga tádzsik és moldáv útlevelekkel, eléggé megváltoztatott fizimiskával látogatták meg a lőszerraktárat a robbanások előtt.

Stulík szerint egyértelmű, hogy a cseh elhárítást támogatta az ügyben a brit társszerv is, részben Salisbury miatt.

Az időzítés szempontjából a belpolitika is szerepet kaphatott. Az oroszbarát cseh államfő, Miloš Zeman nyíltan buzdította a kormányt a Szputnyik V vakcina alkalmazására, illetve az atomerőmű-bővítésben való orosz részvétel segítésére. Eközben a cseh kommunisták nem támogatták tovább Andrej Babiš kisebbségi kormányát kívülről. Babiš engedményként leváltotta a Szputnyikot ellenző egészségügyi és a Roszatomot nem kedvelő külügyminiszterét. Így is kezdett rádőlni a ház a miniszterelnökre – akinek a cégét egyébként az uniós pénzfelhasználás miatt az EU is vizsgálja, ráadásul a pandémia során is rosszul teljesített az ország –, szóval Babiš a nyakába kapott egy bizalmatlansági indítványos fenyegetést is az ellenzék részéről.
Ha Babiš elvesztene egy bizalmi szavazást, akkor Zeman ügyvivő, technokrata kormánya állíthatna az övé helyére némi sakkozással akár két évre is, ami könnyen oroszbarát fordulatot mutathatna (és akkor a Roszatom ismét nyeregbe kerülhetne). Szóval Babiš gyorsan – mielőtt a média kiszivárogtatta volna – bejelentette a vrběticei robbantás elkövetőit és az orosz szálat. Eközben az EU vezetői épp arról tanácskoztak, hogyan lehetne az orosz befolyást gyengíteni.

A franciák és több másik tagállam (igen, Magyarország is) a párbeszédre helyezte volna a hangsúlyt, amikor a csehek megmutatták mindenkinek a bizonyítékokat a robbantásról.

Hogy a helyzet még komolyabb legyen, kedden Csehország-szerte őrizetbevételek zajlottak. Olyan embereket fogtak el, akik gyanúsíthatóan Kelet-Ukrajnába szerveztek milicistákat (az oroszbarát oldalra), valószínűleg a Kreml tudtával. „Fontos információ volt még rendőri forrásokból, hogy ezek a cseh szervezők rendszeres kapcsolatban álltak a vasárnap kiutasított orosz diplomatákkal” – mondta Stulík. Így koordináltan szervezték, pénzelték és utaztatták a cseh zsoldosokat Ukrajnába. A szlovákoknál is felfedtek ilyen történetet, ott se véletlenszerűen választották ki a három kiutasítandó orosz diplomatát.

Mindenesetre Stulík szerint orosz szempontból összességében sikeres volt a 2014-es robbantásos sorozat. Hisz nemcsak csehországi, hanem bulgáriai és ukrajnai fegyverlerakatok is a levegőbe repültek, ami csökkentette az ukrán hadsereg harcképességét a háború fontos hónapjaiban. Az biztos, hogy Stulík szerint – aki beszélt a nyomozati anyagokba belelátó képviselőkkel – kőkemény bizonyítékok vannak az orosz szálra a robbantásokban. Az orosz dezinformációs gépezet ezért most inkább elbizonytalanítani próbál mindenkit, akit elér. Több lépés a csehektől egyelőre nem várható:

Szerintem már leállítottuk ezeket az intézkedéseket azzal, hogy meghatároztuk az itt tartózkodó orosz diplomaták maximális létszámát.

A csehek trükkösek voltak, hisz az orosz külügyre bízták, kiket hívnak haza. Így egyrészt látni fogják, kiket hagynak Prágában, kik a fontos emberek, másrészt az eredeti, 135 fős számról radikálisan visszanyesett orosz diplomatákat könnyebb lesz megfigyelnie a cseh hírszerzésnek. Várhatóan Csehország (anyagi) kompenzációt is kérni fog az oroszoktól, ez hosszas pereskedésbe torkollhat Stulík szerint. Eközben tüntetések jönnek, és folytatódik a politikai játszadozás Zeman és Babiš között.

Stulíkot végül megkérdeztük, okozott-e feszültséget a magyarok és csehek közt, hogy Orbán felpuhította a V4-es állásfoglalást. Szerinte cseh részről jólesett a magyar szolidaritás, az meg a prágai vezetést kevésbé érdekli, hogy a magyarok kiszedték a szövegből az Északi Áramlat gázvezetékre, Ukrajnára és Belaruszra utaló részeket. Ezek a lengyelek szívügyei, így Magyarország csak a lengyel vezetéssel való konfrontációt kockáztatja.

(2021.04.29. via 24.hu)

Elutasítja a balkáni határok újrarajzolását Brüsszel és Washington

Az Európai Unió és az Egyesült Államok elutasította a határok újrarajzolásának ötletét a Balkán nyugati részén. Egy nem hivatalos felvetés a minap azt javasolta, hogy darabolják fel Bosznia-Hercegovinát és olvasszák bele Koszovót Albániába.

Az EU tisztségviselői között körbejáró dokumentum Bosznia felosztását javasolja Szerbia és Horvátország között a régió uniós integrációjának elősegítésére – állítja a Reuters. A hírügynökség munkatársa látta a dokumentumot, de nem tudta ellenőrizni a hitelességét.

„Egyáltalán nem támogatunk semmilyen változtatást a határokon” – közölte sajtókonferencián az Európai Bizottság szóvivője, Eric Mamer.

Az Egyesült Államok is elutasította a javaslatot. Arra figyelmeztetett, hogy a határok megváltoztatásával a feszültségek elmélyítését kockáztatnák a térségben.

„A legújabb illetéktelen spekulációk a balkáni határok etnikai elvű megváltoztatásáról azzal a kockázattal járnak, hogy elősegítik az instabilitást a térségben és életre keltik a múlt árnyait”– idézte Ned Price amerikai külügyi szóvivőt a Reuters.

Az Atlanti Tanácsnak adott múlt heti interjújában Aleksandar Vučić szerb elnök utalt egy dokumentumra, amely „Koszovó és Albánia egyesítését” javasolja, valamint „a (bosnyák) Republika Srpska nagyobb területének Szerbiához csatolását”.

Vučić elvetette az ötletet: azt mondta, a kormánya „nem érdekelt semmilyen Nagy-Szerbia létrehozásában”.

Heiko Maas német külügyminiszter a múlt héten ugyancsak elutasította a javaslatot, szerinte „az ötletet vissza kell dugni a fiókba”.

A vita aggodalommal tölti el Boszniát, amely fenyegetést lát benne területi egysége ellen, két évtizeddel azután, hogy háborúba torkolltak a térség nemzetiségi konfliktusai.

Két korábbi jugoszláv köztársaság, Horvátország és Szlovénia csatlakozott az Európai Unióhoz. Montenegró, Szerbia, Észak-Macedónia, Bosznia, Albánia és Koszovó abban bízik, hogy követheti őket. Az EU szerint ehhez először a konfliktusokat kell megoldaniuk és előrehaladást kell elérniük a demokratikus reformok terén.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen arról beszélt április 26-án Vučićcsal tartott brüsszeli megbeszélése után, hogy az EU „továbbra is pozitív fejlődést szeretne látni a jogrendben” Szerbiában a csatlakozási tárgyalások részeként.

A két politikus szót váltott Belgrád Koszovóval folytatott tárgyalásairól. Koszovó függetlenségét Szerbia néhány uniós tagállammal együtt nem ismeri el.

Von der Leyen azt mondta, hogy a közösség támogatja a Belgrádot Észak-Macedóniával összekötő vasútvonal megépítését. Észak-Macedónia abban bízik, hogy formálisan is megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat, amit tavaly Bulgária vétója akadályozott meg.

Észak-Macedónia és Koszovó vezetői szintén tárgyalnak a héten Brüsszelben.
(2021.04.27. via Szabad Európa)

Kiállnak Csehország mellett a visegrádiak

A közép-európai térség biztonságáról egyeztettek videókonferencián a V4-es országok kormányfői, akik lépéseket kívánnak tenni az unió ellenálló képességének javításáért

A visegrádi csoport egységes és szolidáris a nehéz időkben is – jelentette ki a lengyel külügyminiszter-helyettes a V4-es kormányfők tegnapi online megbeszélését követően. A miniszterelnökök közös állásfoglalásban fejezték ki szolidaritásukat Csehországgal.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő kezdeményezésére a közép-európai térség biztonságáról egyeztettek tegnap a visegrádi csoportot alkotó országok miniszterelnökei. A varsói miniszterelnöki hivatal közlése szerint Orbán Viktor magyar, Mateusz Morawiecki lengyel és Eduard Heger szlovák kormányfő a videokonferencián szolidaritását fejezte ki Csehországgal, amely nemrég a prágai orosz nagykövetség 18, titkosszolgálati tisztként azonosított munkatársát utasította ki.

A döntés összefüggésben volt a vrbeticei lőszerraktár 2014-es felrobbantásával, ugyanis a cseh kormány szerint szinte bizonyos, hogy a történtekért az orosz katonai titkosszolgálat ügynökei felelősek. Az orosz diplomaták kiutasítására válaszul az orosz külügy a moszkvai cseh nagykövetség húsz munkatársát minősítette nemkívánatos személynek.

A V4-es miniszterelnökök közös állásfoglalásukban elítélték a nemzetközi jog megsértését, egyúttal aránytalannak nevezték Moszkva válaszintézkedését. Lengyelország, Magyarország és Szlovákia az állásfoglalás szerint Csehországgal együtt határozottan elítéli az orosz hírszerzők cselekedeteit. Nem engedjük, hogy az ilyen tettek megosszák Európát – közölték, hozzátéve: a visegrádi országok az unió többi tagállamával lépéseket kívánnak tenni az ellenállóképességük javításáért.

Andrej Babis cseh miniszterelnök a megbeszélés után a Twitteren köszönte meg a visegrádi partnerek szolidaritását.
Szymon Szynkowski lengyel külügyminiszter-helyettes szintén a Twitteren írt arról, hogy a lengyel soros V4-elnökség keretében sürgősséggel összehívott online találkozó témái között a fehéroroszországi és az ukrajnai helyzet Oroszország általi kiélezése, valamint a térségbeli biztonság megerősítése érdekében folytatott V4-együttműködés is szerepelt.

A lengyel külügyminiszter-helyettes a megbeszélés utáni sajtótájékoztatóján a PAP hírügynökség szerint arról beszélt, hogy a V4-ek üzenete világos: a párbeszéd jobb eszköz a célok eléréséhez, mint a katonai erő. A visegrádi csoport egységes és szolidáris ezekben a nehéz időkben is – tette hozzá. Szerinte bár a V4-ek sok dimenzióban különböznek egymástól, meg vannak győződve arról, hogy a biztonság kulcsfontosságú.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint az EU-nak kellene kiderítenie, hogy mi is történt Vrbetice hadianyagraktárában. A tárcaveze­tő hétfőn Moszkvában újságíróknak azt mondta: nemzetközi egyezményeket sérthetett a hadianyagok vrbeticei raktározása. „Épp itt az ideje, hogy Brüsszel megmagyarázza, mi történik a tagállamai területén” – fogalmazott Lavrov.

(2021.04.27. via Magyar Nemzet)

Orosz-ukrán konfliktus: fokozódik a feszültség

A feszültség egyre fokozódik az ukrán-orosz határon, jelenleg 150 ezer orosz katona van a térségben – hangoztatta Josep Borrell, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője az uniós tagállamok külügyminisztereinek hétfői tanácskozását követő sajtókonferencián az MTI szerint.
“Ez példátlanul magas létszám”- tette hozzá, miután a külügyminiszterek ukrán kollégájukkal, Dmitro Kulebával egyeztettek.

Borrell elmondta, hogy az EU felszólította Oroszországot haderőinek azonnali kivonására a térségből, továbbá kijelentette, hogy a 27 tagállam egyöntetűen támogatja Ukrajna függetlenségét és területi egységét, és továbbra sem ismeri el a Krím félsziget oroszok általi törvénytelen elcsatolását. Arról is beszélt, hogy az EU egyelőre nem tervezi gazdasági szankciók bevezetését Oroszországgal szemben, ahogyan orosz diplomaták kiutasítását sem.

Alekszej Navalnij ügyével kapcsolatban a főképviselő nyomatékosította, hogy a börtönében éhségsztrájkot folytató ellenzéki politikus biztonságáért az orosz hatóságok a felelősek, testi épségét rajtuk fogja számonkérni az EU.

Josep Borrell kitért az iráni atomalkuval kapcsolatban folytatott múlt heti bécsi tárgyalásokra is. Véleménye szerint jó esély van az egyezmény megőrzésére, az Egyesült Államok hajlandóságot mutat arra, hogy visszatérjen a megállapodáshoz, amelyből Donald Trump volt amerikai elnök 2014-ben kiléptette az országot.

Borrell bejelentette továbbá, hogy a külügyi tanács úgy döntött, vagyonbefagyasztással és beutazási tilalommal járó szankciókat vezet be 10 mianmari tisztviselő és két hadiipari vállalat ellen Mianmar jogállamiságának aláásása és a katonai junta súlyos emberi jogsértései miatt.

A főképviselő végül elmondta, hogy az uniós tagállamok teljes szolidaritást vállalnak a cseh állammal a szombaton kiutasított orosz diplomaták ügyében, akiket azzal vádolnak, hogy közük volt a vrbeticei lőszerraktárban 2014-ben történt robbanásokhoz.

(2021.04.20. via napi.hu)