Category Archives: Elemzések

Úzvölgyi botrány: Szijjártó Péter hiába kérette be, a román nagykövet nem ment el

Bekérették a Külgazdasági és Külügyminisztériumba (KKM) az úzvölgyi események miatt a budapesti román nagykövetet, de ő a diplomáciában példátlan módon megtagadta a párbeszédet – mondta Magyar Levente, a KKM parlamenti államtitkára pénteken Budapesten.

Az államtitkár kiemelte: miután csütörtök este román szélsőségesek feldúlták a magyar katonai temetőt, magyarellenes provokáció történt, tiltakozó jegyzéket küldtek és bekérették a román nagykövetet, aki “minden udvariasságon és barátságon túlmenően”, központi utasításra hivatkozva megtagadta ezt. Románia elállt a párbeszéd lehetőségétől – jelentette ki.

Magyar Levente hangsúlyozta: Magyarországnak továbbra is elsődleges érdeke a korrekt és jó viszony Romániával, hogy magyarok és románok békében élhessenek Erdélyben. Ennek érdekében az elmúlt időben komoly kompromisszumokat kötöttünk, amit az vezérelt, hogy mi szolgálja leginkább az erdélyi magyarság boldogulását a szülőföldjükön – mutatott rá.

Az államtitkár szerint most felmerül a kérdés: hogyan tovább, megkérdőjeleződik Románia szándéka a jó kapcsolatok építése mellett. A román rendvédelmi erők passzívan szemlélték a sírgyalázást, azt, ahogy felingerelt román támadók ütlegelik a békés magyar tiltakozókat – közölte. Hozzátette: egyelőre három-négy könnyebb sérültről tudnak.

Emlékeztetett: mindez abban az országban történt, amely jelenleg az EU soros elnöke, és ahova néhány napja a pápa látogatott el.

Magyar Levente kiemelte: Magyarország azt várja Romániától, hogy alaposan vizsgálja ki ezt a “gyalázatos esetet” és adjon hiteles magyarázatot arra, hogyan kerülhetett sor a történtekre.

Az erdélyi magyarság április végén szembesült azzal, hogy a közeli Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki és emlékművet állított az úzvölgyi első világháborús magyar sírkertben. Csütörtökön több ezer román megemlékező érkezett a temetőhöz, hogy részt vegyen az emlékmű felszentelésén.

A helyi magyarok élőlánccal próbálták megakadályozni ezt, de a román résztvevők erőszakkal benyomultak a sírkertbe.

Korábban Magyar Levente tiltakozó jegyzéket adott át a magyar kormány a román kabinetnek az úzvölgyi katonai temetőben történtek miatt.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) hibáztatja az incidensért és Klaus Iohannis román elnök közbelépését sürgeti a Traian Basescu volt államfő által alapított ellenzéki Népi Mozgalom Pártja (PMP).

A Marius Pascan ügyvezető elnök által aláírt közlemény úgy értékeli: az RMDSZ “Budapest utasítására” mozgósított mintegy ezer magyar állampolgárt, köztük olyanokat, akiket buszokkal hoztak Magyarországról, azzal a céllal,

hogy megakadályozza a hőseik emléke előtt tisztelegni akaró románok bejutását a sírkertbe.

A magyarellenes állásfoglalásairól elhíresült politikus szerint az RMDSZ elvesztette hitelét a magyar választók jelentős része előtt, és azért “mérgezi a románok és magyarok közti viszonyt”, hogy áldozati szerepben tetszelegve igazolhassa létjogosultságát.

A PMP ügyvezető elnöke szerint az RMDSZ támogatására szoruló bukaresti kormány képtelennek bizonyult kezelni a súlyos helyzetet, ezért szükség van Klaus Iohannis államfő közbelépésére, akinek alkotmányos feladata, hogy közvetítsen az államhatalmi ágak között. Az ellenzéki párt nemzetbiztonsági problémaként értékeli “Magyarország beavatkozását ebbe a súlyos konfliktusba”, konkrétabban azt, hogy Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese az incidens előtti napon felkereste az úzvölgyi katonatemetőt.

A csütörtöki feszült helyzetről valós időben beszámoló kormánypárti román hírtelevíziók is azt hangsúlyozták, hogy magyar tüntetők próbálták megakadályozni, hogy a román megemlékezők hőseik emlékhelye előtt tiszteleghessenek a hősök napján. A történteket szintén nyomon követő ellenzéki portálok azt is hozzátették, hogy a sírkertet megrongáló, a kaput kitépő, a magyarokat gyalázó, erőszakosan viselkedő fiatalok az Új Jobboldal nevű, szélsőséges szervezet tagjai voltak.

A napjainkra már elnéptelenedett hegyvidéki Úzvölgyében az első világháború után létesítettek katonai temetőt az 1916-ban ott elhunyt honvédeknek. Bár arra semmilyen bizonyíték nem volt, hogy román katonák is nyugszanak itt, a legközelebbi román többségű település, a moldvai Darmanesti (Dormánfalva) önkormányzata idén önkényesen – a szakhatóságok engedélye és a haditemetőt Úzvölgye községközpontjaként gondozó Csíkszentmárton község engedélye nélkül – betonkeresztekből álló román parcellát alakított ki az állítólagosan ott fekvő román katonák emlékére.

Dormánfalva önkormányzata június 6-ára, a hősök napjára egyházi ceremóniát és koszorúzási ünnepséget hirdetett az úzvölgyi katonatemetőbe, amelyet a székelyföldi elöljárók a magyar temetőben törvénytelenül létrehozott román parcella felavatási kísérleteként értelmeztek. Az illegális temetőfoglalást csütörtökön csaknem ezer székelyföldi békés tüntető a sírkert elé vont élőlánccal próbálta megakadályozni, ám a román megemlékezők ezrei – a kerítést, a kaput és a magyar sírokat megrongálva – erőszakkal behatoltak a sírkertbe és ott ortodox szertartás keretében felszentelték a temetőben törvénysértően létesített román emlékművet és parcellát.

(2019. június 7. via 168ora.hu)

61906630_2520251441329592_5234869559575445504_o

A magyarokra is figyelni fog Caputová

Különleges szakmai tanácsadói szervet hoz létre a kisebbségi ügyekért ­Zuzana Caputová, aki június 15-én lép hivatalba Szlovákia első női köztársasági elnökeként.

„A kampányom során kijelentettem, hogy mindenki elnöke akarok lenni – nemcsak a szlovákoké, de azon embereké is, akik más nemzeti vagy etnikai kisebbséghez sorolják magukat, de egyenlő értékű állampolgárai Szlovákiának. Hallani akarom az ő hangjukat is, ezért új szokást teremtek: úgy döntöttem, hogy együttműködést alakítok ki a nemzeti kisebbségek képviselőivel. A szakértői tanácsadó testülettel rendszeres találkozókat tartok majd, és meghallgatom véleményüket. Fontos számomra, hogy megértsem a nemzeti kisebbségek és az újféle kisebbségek helyzetét, ­igényeit és problémáit, amelyekkel küszködnek. Nagyra értékelem az alább felsorolt szakemberek hajlandóságát, hogy elvállalták a tagságot ebben az informális tanácsadó testületben” – ismertette Zuzana Caputová közösségi oldalán a döntését, amelyben megnevezte az egyes kisebbségeket képviselő szakembereket is.

A ruszin, roma és magyar kisebbségeket két-két szakember fogja képviselni. Az új köztársasági elnök a rimaszombati születésű Simon Attila történészt, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatóját, a Selye János Egyetem Tanárképző Kar történelem tanszékének vezetőjét, valamint a dunaszerdahelyi születésű Németh Ilona képzőművészt, a pozsonyi Képzőművészeti Egyetem tanárát nevezte meg tanácsadóinak.

„Az eddigi köztársasági elnökök nem nagyon törődtek a kisebbségi kérdésekkel. Nagyon örülök, hogy végre akad egy elnök, aki érdeklődik. Olyan impulzusokat kell számára adnunk, amelyek jó irányba viszik az országot” – válaszolta Simon Attila az Új Szó Online kérdésére, hogy mit vár a szakmai tanácsban folytatandó munkától.

(2019. június 11. via mno.hu)

4109458_1200x

Kutatók és diákok Manfred Webernek írt levélben kérték az MTA megvédését

A Népszava ír arról, hogy több mint ezer kutató és diák írta Kertész János fizikus, MTA-tag nyílt levelét, melyben Manfred Webertől, az EPP frakcióvezetőjétől kérnek védelmet az Akadémia számára.

Kertész az RTL Klubnak elmondta, hogy maga is segélykiáltásnak tartja a levelét, és abban bíznak, hogy a néppárti politikus nyomást tud gyakorolni az MTA kutatóhálózatát és ingatlanvagyonát megszerezni igyekvő Orábn-kormányra.

Kertész elmondta, hogy szerinte a kormány azért vetett szemet az Akadémiára, mert irtóznak az autonómia bármilyen formájától, az MTA társadalom- és bölcsészettudományi intézetei közül több a NER-be nem passzoló eredményt szokott publikálni, valamint mert az uniós forráskiosztás a következő időszakban az innovációt és a kutatásfejlesztést támogatja, és a kormány ezeket a pénzeket is meg szeretné szerezni.

Az RTL Klub információi szerint Weber irodája már meg is kapta a levelet.

(2019. június 11. via 444.hu)

Lemondott a német szocdemek elnöke a történelmi bukás után

Távozik a kisebbik kormánypárt, a bevándorláspárti Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöki és szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakcióvezetői tisztségéből Andrea Nahles, a baloldali politikai formáció első női elnöke. Irányítása alatt az SPD történelmi vereséget szenvedett el a múlt vasárnapi európai parlamenti (EP-) választásokon, mindössze 15,8 százalékos eredménnyel. 73 év után pedig elvesztették a korábbi fellegvárukat, Bréma kikötővárosát is.

A Kereszténydemokrata Unióval (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unióval (CSU) nagykoalícióban kormányzó párt vezetője kiemelte: az utóbbi napokban világossá vált számára, hogy már nem rendelkezik a munkája folytatásához szükséges támogatottsággal.

Ezért az elnökség hétfői és Bundestag-frakció keddi ülésén hivatalosan bejelenti távozását.
Döntésével lehetőséget kíván teremteni ahhoz, hogy a párt “rendezett módon” gondoskodjon az utódlásról – közölte.

A nagykoalíció fogalma persze csupán névlegesen értelmezhető, hiszen a CDU/CSU és az SPD együtt még a szavazatok 45 százalékát sem volt képes megszerezni az EP-választásokon, miközben a 90-es években a két politikai formáció együttes támogatottsága 70 és 80 százalék között ingadozott.

A bevándorláspárti szociáldemokraták első női elnöke, Andrea Nahles az egy héttel ezelőtti európai parlamenti és brémai tartományi választás óta a bírálatok kereszttüzében áll.

Pártja minden korábbinál gyengébb, 15,8 százalékos „eredményt” ért el az EP-választáson, Brémában pedig 73 éve először választást veszített, és várhatóan ellenzékbe szorul.

A 15,8 százalékos „eredménnyel” az SPD már csak a harmadik politikai erőnek számít Németországban, a második világháború után rendezett választásokon – a múlt vasárnapig – kivétel nélkül mindig megszerezték az első vagy a második helyet.

Andrea Nahles távozása veszélybe sodorhatja az Angela Merkel vezette kormányt, mert a szociáldemokratáknál felülkerekedhetnek azok az erők, amelyek szerint a – névleges – nagykoalíció csak árt a pártnak, és inkább ellenzékben kellene próbálkozni a megújulással.
Az SPD a 2005-2009-es és a 2013-2017-es ciklus után alig tíz év alatt harmadszor lépett koalícióra a CDU/CSU-pártszövetséggel.
Választói támogatottsága ez idő alatt folyamatosan csökkent.
A távozó pártelnök legfőbb szövetségese, Olaf Scholz szövetségi pénzügyminiszter egy vasárnapi – Nahles közleménye előtt megjelent – a Der Tagesspiegelnek adott interjúban azt mondta: véleménye alapján kizárt, hogy az SPD a következő Bundestag-választás után ismét együtt kormányozzon a CDU/CSU-val, mert ez nem tenne jót sem a pártnak, sem a német demokráciának.

Az SPD a legrégebbi német párt és a világ első szociáldemokrata pártja, 1863-ban alapították.
Andrea Nahles az első női vezetője, akit 2018 áprilisában választottak meg erre a tisztségre.

A tevékenységével szembeni bírálatok már hétfőn, az EP-választás és a brémai tartományi választás másnapján felerősödtek.

A politikus bírálóinak engedményt téve bejelentette, hogy előrehozzák, már június elején megtartják a frakcióvezető-választást, amely a törvényhozási ciklus közepén, az idén szeptemberben lenne esedékes.

A pártelnök akkor még azt hangoztatta, ismét elindul a tisztségért, és sürgette, hogy álljon ki ellene mindenki, aki úgy érzi, hogy jobban tudná vezetni a szociáldemokrata képviselőcsoportot a Bundestagban. Hivatalosan egyelőre senki sem jelentette be, hogy pályázik a pozícióra.

A sajtóban megjelentek találgatások arról, hogy megpróbálhat visszatérni Martin Schulz, a párt korábbi bukott vezetője és kancellárjelöltje, volt EP-elnök, aki azonban ezt cáfolta.

Schulz egy vasárnapi – a Welt am Sonntag című lapban, szintén Andrea Nahles közleménye előtt megjelent – interjúban is azt mondta, hogy nem indul a frakcióvezető-választáson, de kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy később esetleg vállalná-e a tisztséget.

(2019. június 2.)

nahles-dpa-190519

Ferenc pápa meghódította Romániát

„A pápa elment, Erdély mégis itt maradt”, írta az erdélyi multietnikus társadalmi békét védelmező, a kisebbségek elleni uszítás ellen következetesen fellépő kolozsvári román portál.
Befejezte három napos romániai látogatását vasárnap Ferenc pápa. Vasárnap Balázsfalván hét, a kommunizmus idején vértanú halált halt görög-katolikus püspököt avatott boldoggá, egy 800 pap jelenlétében celebrált szabadtéri szentmise keretében. A Szabadság mezején mintegy 100 ezer görög-katolikus zarándok imádkozva, vallásos énekeket énekelve várakozott Ferenc pápára. A helyszín, bár más vonatkozásban, de ugyanolyan „szent” és szimbolikus erejű az erdélyi románok számára, mint Csíksomlyó a magyaroknak. A Gyulafehérvár közelében található megyei jogú város ma a görög-katolikus egyház központja, amely a 19. századi erdélyi-magyarországi román nemzeti mozgalom központja is volt.

A Szabadság mezeje az 1848-as forradalom nyomán lett román nemzeti emlékhely. Az erdélyi románok akkor, májusban az itt tartott nemzetgyűlésen fogalmazták meg követeléseiket a magyar vezetés felé, majd azok nem teljesülése után ugyanazon év szeptemberében itt fogadtak hűségesküt a császárnak a magyar forradalom ellen. 1861-ben ugyancsak egy itt tartott nemzetgyűléssel léptek fel Erdély uniója ellen.

Az emlékhelyen a román történelem 48’-hoz kötődő figurái mellett ott van Petőfi Sándor szobra is. A katolikus egyházfő tisztában volt helyszín szimbolikájával és Erdély történelmével, etnikai, felekezeti összetettségével egyaránt. Kitért arra, hogy a román nemzeti egység bölcsője a hely, de arra is emlékeztetett, hogy Erdély földjén, Tordán született meg elsőként a vallásszabadság törvénye. “Vannak hangok, amelyek félelmet és megosztottságot hirdetnek, és épp azt akarják megsemmisíteni, ami e tájak legértékesebb öröksége, a toleranciát”, mondta Ferenc pápa. Hangsúlyozta, 1568-ban az erdélyi országgyűlés elfogadta a tordai ediktumot, a világtörténelemben először foglalva törvénybe a vallásszabadságot, toleranciát, szankcionálva mindenféle radikalizmust. Úgy emelte ezt ki, hogy nyilván tisztában volt azzal, hogy ez az ediktum az unitárius János Zsigmond fejedelem és a „szentháromság-tagadónak” is mondott unitárius egyház alapító püspökének, Dávid Ferencnek az öröksége. Mégis, ennek az örökségnek a védelmére szólította hallgatóságát az egyházfő, felkérve őket, lépjenek fel mindenféle megosztási kísérlet ellen, a testvériségért, a párbeszédért, a szabadságért.

A balázsfalvi zarándokoknak az idő is kedvezett, nem úgy, mint szombaton a Csíksomlyóra érkezőknek. Ferenc pápa útvonalát is módosítani kellett a vihar és a zuhogó eső miatt, így az egyházfő nem Bákóból helikopterrel, hanem autóval érkezett a helyszínre a marosvásárhelyi repülőtérről. Ennek ellenére csúszás nélkül kezdődött el a szentmise, aminek idejére az eső is elállt, a hideg azonban maradt.
Ezúttal is tévedtek a nacionalisták
A csíksomlyói mise után a kisebbségek elleni uszítás és radikális nacionalizmus ellen következetesen fellépő kolozsvári stiriletransilvaniei.ro (erdély hírei) portál azt emelte ki, hogy az előzetes nacionalista uszítás és hangulatkeltés ellenére az erdélyi magyarok nem kiáltották ki autonómiájukat, nem szakították el Erdélyt Romániától, civilizált, korrekt, felemelő volt a csíksomlyói pápalátogatás. Elhangzott a szokásos magyar és székely himnusz, az emberek magyarul beszéltek, de ez így normális, összegzett a portál „A pápa elment, Erdély mégis itt maradt” című írásában.

A körülmények annyira viszontagságosak voltak, hogy több zarándokcsoport félútról visszafordult a városba, főleg gyerek-iskolás csoportok vezetői döntöttek így. Mégis több százan szorultak orvosi ellátásra. A Hargita megyei szakszolgálat tájékoztatása szerint a 141 személyt részesítettek ellátásban a hegyen, a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt további 262-en a Csíksomlyón, illetve Csíkszeredában felállított mobil kórházakban kaptak ellátást átfázás miatt. A kezelésre szorulók között 46 külföldi állampolgár volt, Ukrajnából, Mexikóból, Lengyelországból és Magyarországról.
Csíksomlyói miséjét Ferenc pápa olaszul celebrálta, ezt fordították románra és magyarra. A várakozások ellenére nem szólalt meg magyarul, igaz románul sem, amit pedig minden más helyszínen – Bukarestben, Iasiban, Balázsfalván és Nagyszenben – egyaránt megtett. A moldovai történelmi fővárosba, Iasi-ba tett vizit kapcsán, ahol a városközpontban fiatalokkal és fiatal gyerekes családokkal találkozott az egyházfő, írta a román sajtó, hogy a pápa örökre belopta magát a moldvaiak szívébe, amikor közvetlenül és anyanyelvükön köszöntötte őket. Bár magyarul nem szólalt meg az egyházfő, egész látogatása során kiemelt figyelmet szentelt a nemzeti kisebbségeknek. Iasiban például, a több tízezer ember előtt elhangzott beszédében külön köszöntötte a moldvai egyházmegyében élő csángókat, lengyeleket és oroszokat és arra buzdította a résztvevőket, hogy járjanak együtt, örvendjenek a közös találkozásoknak még akkor is, ha ez nem mindig könnyű. A pápa beszéde utáni egyetemes könyörgések is többnyelvűek voltak, az egyházmegyéhez tartozó minden népcsoport anyanyelvén, egyebek mellett magyarul is elhangzottak. Mint ahogy Csíksomlyón is, ahol a magyar mellett románul és németül is sorra kerültek. Ferenc pápa Balázsfalváról Nagyszebenbe ment, ahol szintén tömegek várták.
Bocsánatot kért a romáktól a hátrányos megkülönböztetésért
A katolikus egyház nevében kérte a romák megbocsátását Ferenc pápa Balázsfalván “azokért a pillanatokért, amikor a történelem során hátrányosan megkülönböztettünk, bántalmaztunk, vagy elhibázott módon, Káin, és nem Ábel szemével tekintettünk rátok, és nem tudtunk elismerni, nem tudtunk értékelni benneteket a sajátosságaitokban”. A vallási vezető hozzátette, “nem vagyunk igazi keresztények, de még emberségesek sem, ha nem látjuk meg az embert a tettei előtt, az ítéleteink és előítéleteink előtt”.

(2019. június 2. via nepszava.hu)

28047133_b236aa34b307dfbbe60de835c5cd7a28_wm

A jobboldal nyert a görög helyhatósági választásokon

Elsöprő többséggel az ellenzéki, konzervatív Új Demokrácia (ND) párt nyerte meg Görögországban a helyhatósági választásokat, amelyeknek a második fordulója vasárnap volt. Ezzel a párt megerősítette győzelmét, amelyet az egy héttel ezelőtti európai parlamenti választásokon aratott az Alekszisz Ciprasz kormányfő vezette baloldali Sziriza felett – írja az MTI.

Miután egy héttel ezelőtt, az EP-választási vereség hatására Ciprasz bejelentette, hogy július 7-én – három hónappal az esedékes időpont előtt – előrehozott országos parlamenti választásokat tartanak, a mostani helyhatósági választási győzelem még esélyesebbnek mutatja az ND-t az öt hét múlva rendezendő újabb voksolás előtt. Igaz, a részvételi arány csak mintegy 40 százalékos volt az önkormányzati választásokon.

Athénban a 41 éves Kosztasz Bakojannisz a voksok 65 százalékát kapta meg a baloldali jelölt Nasszosz Iliopulosszal szemben. Bakojannisz egy jobboldali politikusdinasztia harmadik generációjához tartozik: annak a Dora Bakojannisznak a fia, aki 2003-ban Athén első női polgármestere lett. Egyúttal Konsztantin Micotakisz egykori miniszterelnöknek az unokája, és az ND mostani elnökének, Kiriakosz Micotakisznak az unokaöccse. Kosztasz Bakojannisz már volt kormányzó az ország középső régiójában.

Az ND jelöltjei az ország 13 régiójából 12-ben győztek. A legnagyobb régióban, a főváros körüli Attikában Jiorgosz Patulisz szintén a voksok 65 százalékát szerezte meg.

Az ország második legnagyobb városában, Szalonikiben a baloldali jelöltek már a helyhatósági választások első fordulójában – május 26-án – kiestek. Viszont polgármesternek nem az ND jelöltjét, Nikolaosz Tahiaoszt választották meg, hanem a független konzervatív Konsztantinosz Zervaszt. Athén és Szaloniki hagyományosan a jobboldal bástyái.

(2019. június 3. via index.hu)

1235148

Orbán forgatókönyve Varsóban is működött

Az ellenzéki összefogás mítosza pedig nem – ez a tanulsága a lengyel EP-választásnak.

A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) négy évvel ezelőtti 32 %-ához és 19 mandátumához képest most – minden eddiginél magasabb, 45%-os részvétel mellett – 46,5%-ot kapott. Ez 27 mandátumot jelent az összesen 52-ből. Az ellenzéki Európai Koalíció 38%-át és 22 mandátumát ahhoz kell hasonlítani, hogy 2014-ben a mostani összefogásban részt vevő, akkor kormányzó Polgári Platform, a szocialista Baloldali Demokrata Szövetség és a Parasztpárt külön indult, de együttesen 48% támogatást kapott, 28 képviselői helyet szerzett.

Vagyis a közös lista kudarcot vallott.

Ezen kívül csak a nemrég alakult, liberális és antiklerikális Tavasz szerzett 3 mandátumot, ami akkor is nagy eredmény számára, ha elmarad a várt több mint 10%-tól. Bár este még úgy látszott, hogy bejut egy szélsőjobboldali koalíció is, reggelre kiderült, hogy nem érte el az 5%-os küszöböt.

Az eredmény magyarázata valószínűleg az, hogy a választókat nem az európai ügyek érdekelték, hanem a kormánypárt szociális ígéretözöne. Nemrég kiterjesztették a gyermekpótlékot, és éppen a választás előtti napokban kézbesítettek egy egyszeri nyugdíjkiegészítést. A konzervatív választókra hatott az az ijesztgetés is, hogy az ellenzék a homoszexuálisok házasságát támogatja, ami egyébként nem igaz – és ezt a hatást a papi pedofiliáról szóló, több mint 20 milliószor letöltött dokumentumfilm sem ingatta meg, sőt a hívők egy részében azt az érzést keltette, hogy méltatlan támadástól kell megvédeni az egyházat és a mellette kiálló politikusokat. Ugyanakkor az ellenzéki összefogás olyan sokszínűvé vált, hogy a benne részt vevő pártok, például a Parasztpárt támogatóinak egy részét elidegeníthette.

Mindez nem sok jót ígér az ellenzéknek az őszi parlamenti választásra. Koalíciója aligha marad életben, a kormánypárt pedig – amelynek vezetője, Jaroslaw Kaczynski azt mondta, hogy „győztünk, de nem eléggé!” – magabiztosan kezdheti a következő kampányt.

(2019. május 27. via hvg.hu)

A populisták előretöréséről írnak a világ legnagyobb lapjai, Orbán nevét is sokat láthatjuk

Az EP-választást elemzik a világ legnagyobb lapjai címoldalukon, a legfontosabb üzenetek, hogy meggyengült a centrum, de a populisták mellett a zöldek és liberálisok is feljöttek. Több neves lap kiemelt figyelmet szentel Orbánnak és Salvininek, de elhangzik az is, még messze van az, hogy átvegyék Brüsszel irányítását.

A világ nagy lapjai címlapjaikon rendre ugyanazt az üzenetet közölték hétfő reggel az európai parlamenti választások után:

sok helyen nyertek a populista-nacionalista erők (Magyarország mellett Franciaországban, Olaszországban, Lengyelországban is)
háttérbe szorult a hagyományos centrális jobb- és baloldali erőtér az EP-ben, elvesztették közös többségüket
komolyan megerősödtek a zöldpártok és a liberálisok
Az üzenet nagyrészt ráillik Magyarországra is, igaz, nálunk a populizmus nem újdonság, illetve a zöld erők megerősödésének itthon kifejezetten az ellentétét láthattuk vasárnap késő este, hiszen az LMP-t a Kutyapárt is megelőzte. Na de nézzük, mit írnak a lapok pontosan:

A Washington Post a címlapon harmadik helyen álló cikkében azt írja, az európai szavazók körében megerősödtek a hagyományos centrális értékrendszert tagadó erők, igaz, az euroszkeptikusok mellett a zöldek is feljöttek.

A BBC címlapos írásában mindezt azzal egészíti ki, hogy a jobb- és balközép pártok elvesztették közös többségüket, illetve hogy a nacionalisták és zöldek megerősödése mellett a liberálisok is sokat javítottak pozíciójukon.

Külön kitérnek a Fidesz 52 százalékos győzelmére, valamint idézik is Orbán szavait: “kicsik vagyunk, de meg akarjuk változtatni Európát!”.

A CNN az indiai és európai választásokról közös cikkben számol be főoldalán: megállapítják, hogy a világ legnagyobb demokráciái közül kettő is a populizmus felé fordult, megerősödtek a bevándorlóellenes retorikák, és meggyengült a centrum.

A Politico külön kitér a populisták esetében klasszikus olasz–magyar–lengyel tengely megerősödésére, de emellett megjegyzik azt is, hogy a populisták nem egyhamar veszik át Brüsszel irányítását, és azt is, hogy sokak várakozását alulmúlták az eredményeik.

A Le Figaro külön megemlékezik Orbán győzelméről, és arról, hogy a visegrádi országok mind hasonlóan voksoltak, azaz “a választók is megerősítették kormányaik sokat hangoztatott szuverenista toposzait”. Azt is megjegyzik: rekordmagas volt a magyar részvétel.

(2019. május 27. via hvg.hu)

Elsöprő Fidesz-győzelem, átrendeződő ellenzék

A DK MEGERŐSÖDÖTT, HATALMASAT BUKOTT AZ MSZP, A JOBBIK ÉS AZ LMP

Nagyot nyert a Fidesz—KDNP a tegnapi választáson, és az öt évvel ezelőttihez képest egyel többet, tizenhárom képviselőt küldhetnek az Európai Parlamentbe. Ezzel együtt a voksolás eredménye teljesen átrajzolta az ellenzéki térképet: Gyurcsány Ferenc Demokratikus Koalíciója négy mandátumot szerzett, ezzel a baloldal legeredményesebb pártjává vált, de két mandátumával a Momentumnak is sikerült maga mögé utasítania az MSZP—Párbeszédet és a Jobbikot. Az LMP két ciklus után kiesett, a Mi Hazánk nem érte el a bejutási küszöböt.

Rekordrészvétel mellett aratott fölényes győzelmet a 2019-es európai parlamenti (EP) választáson a Fidesz–KDNP. A nagyobbik kormánypárt ezzel sorozatban negyedszerre végzett az élen, s idei eredményével meghaladta azt a csúcsot, amit tíz évvel ezelőtt állított be. Most a választók több mint 52 százaléka, összesen 1,777 millió fő adta voksát a Fideszre és a KDNP-re, vagyis 140 ezerrel többen, mint 2009-ben. Mandátumokra lefordítva ez azt jelenti, hogy a kormánypártok 13 képviselőt küldhetnek a strasbourgi székhelyű testületbe, egyel többet, mint legutóbb.

A választás két nagy vesztese a Jobbik és az LMP. A Jobbikra 2014-ben 340 287-en voksoltak, ez az összes szavazat 14,67 százaléka volt, ami három mandátumot és a legerősebb ellenzéki párt státusát eredményezte nekik. Ezzel szemben most csak 6,44 százalékot kaptak. Ez egy képviselői helyre elég, és ez a legrosszabb eredmény az EP-be bejutott pártok között, ezért komoly politikai következményei lehetnek, hiszen a súlyos kudarc tagadhatatlan bizonyítéka annak, hogy a Vona Gábor által meghirdetett, s utódai által tovább erőltetett néppártosodás és a balliberális pártok felé közeledés zsákutca volt. Az „ős-Jobbik” szellemi örököse, a tavaly alakult Mi Hazánk nem érte el ugyan az ötszázalékos küszöböt, de először nyílt alkalma bemutatkozni az országos közvélemény előtt, és jelét adni annak, hogy van pártja a nemzeti radikálisoknak.

Az LMP még nagyobbat bukott és két ciklus után 2,19 százalékos eredménnyel kizuhant az EP-ből, ami akár intő jel is lehet, amennyiben az SZDSZ sorsával vonunk párhuzamot, amely a 2009-es uniós voksoláson nem tudta megugrani a lécet, s a következő évben már a magyar Országgyűlésbe sem tudott képviselőt küldeni.
Ami az MSZP-t és a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíciót illeti, számukra a választás leginkább arról szólt, melyikük lesz a balliberális oldal vezető ereje. 2014-ben még – 26 ezer szavazattal – a mérleg az MSZP felé billent, és a két párt között a különbség nem érte el a másfél százalékot, tehát lényegében fej fej mellett álltak és egyaránt két-két képviselőt delegálhattak az Európai Parlamentbe. A vetélkedésük most azonban hosszú távra eldőlhet. A Gyurcsány-párt 16,2 százalékot és ezáltal négy mandátumot szerzett, ami megkérdőjelezhetetlenné teszi elsőségüket a baloldalon, a szavazatok kevesebb, mint hét százalékát megszerző, egy mandátumhoz jutó szocialistákkal szemben.

Ezt alighanem Jávor Benedek, a Párbeszéd képviselője sajnálja a legjobban, aki negyedik helyen szerepelt az MSZP–Párbeszéd listáján. Bár a szocialisták elnöke és listavezetője, Tóth Bertalan azt ígérte, nem veszi fel a mandátumát, Jávorból már akkor sem lehet EP-képviselő, ha az előtte állók valamelyike, azaz Ujhelyi István vagy Szanyi Tibor gesztust gyakorol, és visszalép a javára. Így viszont ez a párt is végleg eltűnhet a politika süllyesztőjében.

Az este másik nagy meglepetése, hogy a folyamatosan a bejutási küszöb környékére mért Momentum végül magabiztosan, csaknem 10 százalékkal vette az akadályt, amit tavaly, az ország­gyűlési választás alkalmával még nem sikerült. Akkor 174 225-en támogatták az olimpiaellenes kampányával ismertté vált, a francia elnök, Emmanuel Macron pártjával és a Guy Verhofstadt vezette euró­pai liberálisokkal is jó viszonyt ápoló mozgalmat. Fekete-Győr Andrásék mostanra megduplázták bázisukat, s ezzel komoly lendületet vehetnek az őszi önkormányzati választások előtt. Sőt, a DK-val együtt, az erősebb jogán, akár teljesen újra is írhatják az MSZP–Pár­beszéddel már megkötött fővárosi és települési szintű szövetségek feltételeit.

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) hivatalos közlése szerint a 19 órás urnazárásig 3 409 785-en adták le szavazatukat, ez a választásra jogosultak több mint 43 százaléka. Ezzel egyúttal megtört egy tizenöt éve tartó negatív trend: eddig ugyanis választásról választásra, a 2004-es 38,5 százalékról 28,97 százalékra csökkent a részt vevők száma az EP-választáson. Mindez valószínűleg annak köszönhető, hogy a magyar választók átérezték a döntés súlyát, s túlnyomó többségük a bevándorlás, a kötelező kvóták és a „multikulti” ellenében egy erős, keresztény Európára szavazott.

Érdemes megemlíteni, hogy a fővárosban a választók több mint fele az urnákhoz járult, ennek döntő szerepe lehet a DK és a Momentum előretörésében. Ugyancsak az országos átlag felett, 50 százalék körüli eredményeket hozott Szombathely és Székesfehérvár. Ehhez képest Miskolc, Nyíregyháza vagy Debrecen választóinak csak 40-42 százaléka szavazott. Ez jól jelzi a Kelet- és Nyugat-Magyarország közötti különbséget. A választási kedv ugyanis jellemzően a dunántúli megyékben volt átlag feletti, sőt a legnagyobb részvételt is Zala és Vas megyei településeken regisztrálták.

A választás egyébként különösebb rendbontás és fennakadások nélkül zajlott. A Heves megyei Besenyőtelek egyik szavazókörében egy ablakon betévedt denevér okozott riadalmat. Vecsésen pedig egy kutya megharapta a szavazatszámláló bizottság egyik tagját egy portán, ahová mozgóurnát vittek. Pátyról jelentették továbbá, hogy egy férfi a szavazókörben pártlogós pólóban jelent meg, hangoskodott, majd ollójával felaprította szavazólapját, de kérésre önként távozott.

(2019. május 27. via mno.hu)

A szabadságpárti osztrák belügyminiszter szerint az ÖVP megpuccsolta a koalíciót

A Mandineren jelent meg Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt belügyminiszterének Facebook-írása, melyben bemutatta, hogy Sebastian Kurz osztrák kancellár és az Osztrák Néppárt szándékosan arra játszott, hogy a menekültkérdést igen komolyan vevő belügyminisztert elmozdítsa a posztjáról.

Előrehozott választásokat írtak ki Ausztriában, miután Strache alkancellár lemondott, és Kurz kancellár nem tudott megegyezni koalíciós partnerével. Az osztrák belügyminiszter ezt követően a Facebookon számolt be a kormánykoalíció „felrobbantásáról„, valamint arról, hogy az ÖVP ki akarta kényszeríteni a lemondását.

Kickl a bejegyzését azzal kezdte, hogy az ÖVP (Osztrák Néppárt) szombaton egyoldalúan felmondta a kormányzati együttműködést. Ezért várhatóan szeptemberben új választásokra kerül sor. A kancellár szavai szerint ez Ausztriáról szól – idézte a belügyminiszter Sebastian Kurzot. Az elmúlt órák és napok eredményei azonban megmutatják, hogy ez nem így van. Ez mindössze Kurz szövetségi kancellár és az ÖVP hatalmáról szól.És nyilvánvalóan egy kormány felrobbantásának áráról is, amely sok éve a legnagyobb elismerést vívta ki a munkájával – állapította meg Herbert Kickl.

Kickl szerint ez volt az, amiben Strache több személyes beszélgetés során Kurz kancellárral megegyezett, hogy a kormányzati munka folytatódni tudjon. Ezenfelül csak néhány tartalmi pontot kellett volna kidolgozni az újrakezdéshez.

Miért nem lett megállapodás? – tette fel a kérdést mindezek után a belügyminiszter. Az ÖVP-nek titokban más valódi célja volt. Ki akarta kényszeríteni a visszavonulásom a belügyminiszteri pozíciótól – hangsúlyozta Kickl. Ez azt jelenti: tovább kormányozott volna, de az FPÖ-t mellőzve a belügyből, anélkül a keményvonalas és konzekvens politika nélkül, amit a biztonság és menekültek terén folytattunk, és amit a népesség széles köre támogatott – szögezte le Herbert Kickl.

A szabadságpárti belügyminisztérium már régen szálka volt az ÖVP szemében – írta Herbert Kickl.Elsősorban a tiszta és konzekvens vonal miatt, amit a menekült- és bevándorláspolitikában osztrák és európai földön képviseltünk, az ENSZ migrációs paktumának elutasítása miatt, a menekültek más országokból Ausztriába való kényszerbetelepítésének világos elutasítása miatt, a kiutazási központok felállítása miatt – tette hozzá. Ezeket a kérdéseket az FPÖ – bár az ÖVP mindvégig ellenezte – végigvitte.

(2019. május 20. via mno.hu)

letöltés (2)