Category Archives: Elemzések

Távozik tisztségéből Adam Vojtech cseh egészségügyi miniszter.

Adam Vojtech, aki három évig irányította a tárcát, hétfő reggeli sajtótájékoztatóján bejelentette: lemondólevelét már át is adta Andrej Babis kormányfőnek. Döntését azzal indokolta, hogy távozásával szeretne teret adni az egyre súlyosabb koronavírus-járvány elleni küzdelem új megoldásainak.

A távozó miniszter azt mondta: a járvány tavaszi szakaszával Csehország sikeresen megbirkózott, de a mostani második hullámban új megoldásokra van szükség.

„Mindent megtettünk annak érdekében, hogy megvédjük az ország lakosságát a járványtól. Bátran állíthatom, hogy ez az első hullámban sikerült is” – mondta Vojtech az újságíróknak. Leszögezte: nincs miért szégyenkeznie.

Andrej Babis kormányfő a Twitteren megjelent nyilatkozatában köszönetet mondott Adam Vojtechnek munkájáért. Szerinte a koronavírus-járvány első hullámát a távozó miniszter „hihetetlenül jól kezelte”.

Babis ugyanakkor megjegyezte: érti, hogy Vojtechnek elege lett a személyét érintő „alaptalan” támadásokból az ellenzék és a sajtó részéről. A kormányfő szerint Vojtech tisztességes és nagyon szorgalmas miniszter volt.

Adam Vojtech pártonkívüli kormánytag, akit a kormányzó ANO mozgalom jelölt a miniszteri bársonyszékbe. Távozását az ellenzék már hosszabb ideje követelte, arra hivatkozva, hogy nem képes megbirkózni a járvánnyal, intézkedései kaotikusak és kárt okoztak az országnak.

Csehországban az elmúlt héten meredeken nőtt, és csütörtökön a háromezret is túllépte az igazolt napi fertőzések száma. Az egészségügyi tárca hétfő reggeli kimutatásából kiderül, hogy az aktív fertőzöttek száma mintegy 24 ezer. A kórházakban 513 beteget kezelnek, akik közül 87 állapota súlyos, lélegeztetőgépre szorulnak. Vasárnapig a járványban 503 ember halt meg.

(2020. szeptember 21. via magyarnemzet.hu)

Ha szeptemberben tartották volna a parlamenti választásokat, az OĽaNO mozgalom nyert volna a szavazatok 17 százalékát szerezve meg. A második helyen Peter Pellegrini új pártja, a Hlas végzett volna a szavazatok 16,9 százalékával – derült ki a Median SK felméréséből.

Ha szeptemberben tartották volna a parlamenti választásokat, az OĽaNO mozgalom nyert volna a szavazatok 17 százalékát szerezve meg. A második helyen Peter Pellegrini új pártja, a Hlas végzett volna a szavazatok 16,9 százalékával, a harmadikon pedig a SaS 11,9 % százalékkal – derült ki a Median SK ügynökség aktuális felméréséből, amelyet az RTVS megbízásából végeztek el szeptember 14. és 18. között 1007 válaszadó bevonásával.

A fenti három párt mellett bekerült volna a parlamentbe Smer (9,1 %), az ĽSNS (8,8 %), a Sme rodina (8,7 %) és a Progresszív Szlovákia (6,6 %). Ezzel szemben a parlamenten kívül reked volna a KDH (4,2 %), a Za ľudí (3,4 %), az SNS és a Vlasť (mindkettő 2,5 %), valamint az MKP (2,3%), a Dobrá voľba (1,8%), az Együtt – Polgári Demokrácia (Spolu – 1,3%) és a Socialisti.sk (1,2%).

Más szlovákiai magyar párt eredményeit nem közölték. A felmérés alapján jósolt támogatottság mellett a jelenlegi kormánypártoknak nem lenne többségük a parlamentben. A Median SK ritkán készít hasonló felmérést, az utolsót 2020 januárjában tették közzé, ekkor mindkét magyar listát alulmérték.

(2020. szeptember 20. via bumm.sk)

Szombaton 2046 új fertőzést mutattak ki Csehországban, ami a járvány kezdete óta az eddig legmagasabb hétvégi napi szám – közölte az MTI.

Jelenleg 24 ezer aktív fertőzött van az országban. A betegség a legtöbb embernél enyhe lefolyású, de már 516 személy került kórházba, közülük 94 állapota súlyos, vagyis lélegeztetőgépen vannak. Szombatig 499 haláleset történt.

Prágában a legrosszabb a helyzet, ahol százezer lakosra már 216 igazolt fertőzés esik. A cseh főváros pénteken az országban egyedüliként megkapta a piros színt, ami a legsúlyosabb helyzetet jelöli. Prágában ezért hétfőtől bezárnak az egyetemek és a főiskolák, és áttérnek a távoktatásra.

A középiskolák bezárását szülői kérésre visszavonták. Általános iskola felső tagozatában a tanulók és a tanárok is kötelesek védőmaszkot viselni. Az új esetek 20 százalékát ugyanis iskolákban mutatták ki.

Andrej Babis miniszterelnök elismerte: a válság súlyos, ezért hétfőtől újra összeül a válságstáb.

(2020. szeptember 20. via index.hu)

Drámai szavakkal figyelmeztette az Ausztriában élőket a koronavírus-járvány második hullámára az osztrák kancellár.

Sebastian Kurz vasárnap közzétett felhívásában azt írta, megkezdődött a járvány második hulláma Ausztriában, az új fertőzöttek száma napról napra emelkedik, szombaton már 850 volt, és hamarosan eléri a napi ezret.

A kancellár szerint különösen drámai a helyzet Bécsben, mert az új megbetegedések közül minden másodikat itt észlelnek. Kurz ezért azzal a kéréssel fordult a lakossághoz, hogy minden intézkedést tartsanak be, korlátozzák a minimumra a társas érintkezést, viseljenek a szájat és az orrot eltakaró maszkot, továbbá mindenütt tartsák meg egymástól a szükséges távolságot.

A kancellár ugyanakkor azt írta, bízik benne, hogy jövő nyárra minden visszatérhet a rendes kerékvágásba, de addig mindannyiunknak kemény lesz az ősz és a tél. Mindenkit arra kért, hogy legyen ugyanolyan fegyelmezett, mint tavasszal volt, hogy együtt leküzdjék a következő hónapok várható nehézségeit. Szombaton kicsivel meghaladta a 35-öt Ausztriában a százezer főre jutó új megbetegedések számának hétnapos mozgóátlaga, ami magasnak számít az európai országok között.

(2020. szeptember 13. via magyarnemzet.hu)

Május óta nem ad zöld utat az új varsói német nagykövetnek munkája megkezdéséhez Lengyelország. A feltűnően udvariatlan lépés – ráadásul egy szövetséges hatalommal szemben – ritka a diplomáciában. Az agrément megadásának elhúzódását Varsó a járvánnyal és a választásokkal magyarázza, ám az immár diplomáciai botránnyá dagadt ügy mögött több van.

Az utóbbi időben érezhetően megromlottak a német–lengyel kapcsolatok. Éppen ezért javasolt a varsói nagyköveti posztra a viszony javítását forszírozó Heiko Maas német külügyminiszter egy igazi nehézsúlyú diplomatát.

A 63 éves Arndt Freytag von Loringhoven ugyanis kimondottan annak számít. Korábban vezette a moszkvai német nagykövetség politikai osztályát, volt országa prágai nagykövete, a Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) alelnöke, a tavalyi év végéig pedig a NATO hírszerző szolgálatának koordinátora. Így a báró nemcsak tapasztalt diplomata, de mindig határozottan kiállt a szoros amerikai kapcsolatok mellett, és kemény bírálója az orosz politikának. A német külügyminiszter tehát jól kalkulált, amikor azt feltételezte, hogy von Loringhovennél megfelelőbb követet nem küldhet Varsóba.

Csakhogy a lengyel kormányzó elitet jobban érdekelte a nagykövet-jelölt apjának náci múltja. Arndt Freytag von Loringhoven ugyanis a második világháború végén a német hadsereg utolsó vezérkari főnökévé kinevezett gyalogsági tábornok, Hans Krebs adjutánsa volt, és ilyen minőségében 1945 tavaszán többször megfordult Hitler bunkerében tartott tanácskozásokon is. A Führert pedig halála előtt egy nappal látta utoljára. Nem véletlen, hogy a Hitler utolsó napjait feldolgozó nagy visszhangot kiváltó film, a Bukás konzultánsa volt. Ez a múlt sértette a lengyel történelmi érzékenységet, és a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) politikusait az sem érdekelte, hogy a család egyik rokona Wessel Freytag von Loringhoven részt vett a Hitler elleni 1944-es sikertelen merényletben, majd öngyilkos lett.

A rutinellenőrzés elhúzódására a lengyel külügy azt a magyarázatot adta, hogy az akkreditáció elbírálása folyamatban van, ám mint önérzetesen megjegyezték, erről a lengyel fél autonóm módon dönt. Közben ebbe a folyamatba a külügyminisztériumon kívül láthatóan más szervek is bekapcsolódtak. A PiS elnöke, Jaroslaw Kaczynski is elismerte, Lengyelországban mély felháborodást kelt, hogy ilyen terhes múltú nagykövetet küld Berlin. Aligha lepődhetünk meg ezek után azon, hogy a jobboldali lengyel sajtó durva negatív kampányba kezdett a nagykövet-jelölttel szemben. Így aztán – jegyzi meg a Rzeczpospolita – Arndt Freytag von Loringhoven munkáját ez a közhangulat akkor is jelentősen megnehezíti, ha megkapja az akkreditációt. Közben már lezajlott az elnökválasztás, a járványnak a második hulláma közeledik, így az ügy egyre nagyobb diplomáciai botránnyá duzzad, és a báró kinevezése nemhogy javítaná, de tovább rontja a német–lengyel viszonyt.

Mert nyilvánvaló, hogy nem a történelmi érzékenység miatt húzódik a jóváhagyás. A szövetséges szomszédos európai nagyhatalommal szembeni packázás tudatos, és beleillik közelmúlt történéseibe. Berlin egyre inkább rossz szemmel nézi, hogy Varsó az amerikai érdekeket követve több kérdésben élesen megosztja az Európai Uniót. Nem javította a viszonyt az sem, hogy Lengyelország folyamatosan próbálja zátonyra futtatni az Északi Áramlat gázvezeték bővítését, mint ahogy Berlinben kivágta a biztosítékot a Németországból kivont amerikai katonák egy részének Lengyelországba irányítása is. A PiS-t és Jaroslaw Kaczynskit azonban alighanem a legjobban az idegesíti, hogy ellenzéke jó kapcsolatokat ápol Berlinnel. Ezzel magyarázható alapvetően, hogy a választási kampányban a jobboldali sajtó a „szuverenitás jegyében” kikelt a kormánypárttal szemben kritikai hangot megütő német tulajdonú média ellen. Ezt tetézi be most a nagykövet akkreditációjának elhúzása.

Ezek után lassan már felmerül a kérdés, hogy a lengyel jobboldal Oroszországot vagy Németországot gyűlöli jobban?

(2020. szeptember 10. via hang.hu)

A Focus közvélemény-kutató ügynökség vasárnap közzétett felmérése szerint továbbra is az Igor Matovič-vezette OĽaNO a legnépszerűbb hazai párt 18,4 százalékkal.

A Markíza Televízió számára készített felmérés szerint az OĽaNO nyomában szorosan ott van Peter Pellegrini Hlas-SD nevű pártja (16,2%). A két párt között valamivel több, mint 2% a különbség.

A harmadik helyet a Smer-SD szerezte meg, a pártot a kutatásba bevont személyek 10,9 %-a választaná. A közvélemény-kutatásban a SaS (9,9%) a negyedik, a Sme rodina (9,1%) pedig az ötödik helyen végzett.

Az említett pártokon kívül még a Marian Kotleba vezette ĽSNS (8,5%) és a Progresszív Szlovákia (5,9%) jutna be.

A KDH ismét az 5%-os határ alatt maradt (4,5%-kal), csakúgy mint a Za ľudí (3,9%), az MKP (3,1%) és az SNS (3%). A Dobrá voľba (1,9%), a Híd (1,7%) és a Vlasť (1,3%) pártok eredménye nem érte el a 2%-ot sem.

(2020. szeptember 6. via bumm.sk)