logo

  • Kezdőlap
  • Rólunk
    • Igazgató
  • Célunk
  • Elemzések/Tanulmányok
    • Európai viszonyok
    • Magyarország a nagyvilágban
    • Transzatlanti kapcsolatok
  • Hírek, aktuális események
  • Közép-Európa múltja és jelene
  • Ajánlott oldalak
  • Elérhetőség
  • English
  • Tihany Centre for Political Analysis – Wien

Category Archives: Elemzések

A lengyel miniszterelnök nem megy el a jeruzsálemi V4-csúcstalálkozóra

Az országot Jacek Czaputowicz külügyminiszter képviseli majd. Mindezt pár nappal azután közölték, hogy rövid diplomáciai válságot okozott egy Benjámin Netanjahunak tulajdonított sajtónyilatkozat.
A külügyminiszter képviseli Lengyelországot a visegrádi országok (V4) és Izrael kormányfőinek tanácskozásán kedden Jeruzsálemben, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök nem megy el a csúcstalálkozóra – értesült a wpolityce.pl című lengyel konzervatív hírportál.

Az értesülést később Michal Dworczyk, a lengyel miniszterelnöki hivatal vezetője is megerősítette.

A hírportál beszámolójában az a Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőnek tulajdonított sajtónyilatkozat is felmerült, amely rövid lengyel–izraeli diplomáciai válságot okozott.

A wpolityce.pl a lengyel kormánykörökhöz közeli, meg nem nevezett forrástól úgy értesült: Morawiecki „nagyon jó szellemű” telefonbeszélgetésben tájékoztatta Netanjahut a távolmaradásáról. Az izraeli kormányfő a beszélgetés során arról biztosította Morawieckit, hogy „teljességgel kiáll” a tavaly nyári közös nyilatkozatuk mellett.

Az említett dokumentum méltatta a második világháború idején zsidókat mentő lengyelek magatartását, és elutasította, hogy Lengyelországot, illetve az egész lengyel nemzetet a német nácik és kollaboránsaik által elkövetett bűntettekkel vádolják.

Netanjahu a telefonbeszélgetés során szót ejtett a Jerusalem Post című izraeli lap csütörtöki cikkéről, amely szerint az izraeli kormányfő aznap Varsóban azt mondta, hogy „a lengyelek együttműködtek a nácikkal a holokauszt elkövetésében”. A wpolityce.pl úgy tudja, Netanjahu azt mondta telefonon lengyel kollégájának: kijelentésében egyáltalán nem arra utalt, hogy az összes lengyel együttműködött volna a hitleristákkal, csupán „egyes” lengyelekre célzott.

Hasonló tartalmú magyarázatot tett közzé már péntek délután az izraeli miniszterelnöki hivatal is. Ennek nyomán szombaton Michal Dworczyk úgy nyilatkozott, hogy Varsó tisztázottnak tartja az ügyet.

Dworczyk vasárnapi közlése szerint a visegrádi négyek jeruzsálemi találkozóján Lengyelországot Jacek Czaputowicz külügyminiszter képviseli. Ez lesz a közép-európai országcsoport első olyan találkozója, amelyet Európán kívül tartanak.

(2019. február 17. via nepszava.hu)

04_morawiecki_mr

Posted in Európai viszonyok |

Nagy József, jelenlegi EP-képviselő áll a Híd EP-listájának élén

A Híd Országos Tanácsa szombaton döntött arról, kiket indítanak a 2019-es európai parlamenti választáson. A listát a jelenlegi EP-képviselő, Nagy József vezeti.

A listán szerepelnek még államtitkárok (Kurilla Norbert és Csicsai Gábor), polgármesterek (pl. Agócs Attila, Tóth Marián) és más ismert személyiségek is.

Szlovákiában május 25-én kerül sor az EP-választásra, a lakosok 14 képviselőt választhatnak. Szlovákia területén az EP-választásokon részt vehet minden szlovák állampolgár, illetve az összes többi tagállam állampolgára is, ha állandó lakhellyel rendelkezik az országban. Az EP-képviselőket öt évre választjuk.

(2019. február 16. via bumm.sk)

250px-Nagy_József_fotó_2

Posted in Európai viszonyok |

EU: Magyarország hirtelen elfogadta ugyanazt a megállapodást, amit szerdán még kifogásolt a migráció miatt

Szerdán még elfogadhatatlan volt az uniós-svájci megállapodásszöveg a magyar tagállamnak, pénteken viszont mi is elfogadtuk ugyanazt a szöveget, értesült a Politico.

Szerdán még megakadályozta a magyar kormány, hogy az uniós nagykövetek jóváhagyják szerdai ülésükön az EU és Svájc közötti kapcsolatokról szóló határozatot, de pénteken már simán átengedte – ugyanazt a szöveget, értesült a Politico.

A szövegben a migráció megemlítése verte ki a biztosítékot Szijjártóéknál, de csak egy ideig, pénteken már a magyar küldött is aláírta a szöveget.

Mi történhetett? – teszi fel a kérdést a lap. Annyi csak, hogy Magyarország megpróbált politikai tőkét kovácsolni az egyezmény blokkolásából, de még a legközelebbi szövetségesei is értetlenül álltak a lépés előtt. Ezért aztán jobbnak látta korrigálni.

A tiltakozást kiváltó mondat a következő volt: „A Tanács elégedettséggel ismeri el az EU és Svájc közötti együttműködést a nemzetközi migráció terén, beleértve a mozgások kezelését, a menekültek áthelyezését és a kérdés globális szintű kormányzásának kialakítását. Bátorítja Svájcot, hogy folytassa az együttműködést a keleti, közép- és nyugati mediterrán menekültútvonalak mentén, és további koordinációt javasol ezen a téren.”

(2019. febrár 18. via hvg.hu)

Posted in Magyarország a nagyvilágban |

Megegyezni jön Mike Pompeo

A MÚLTÉ A „HARAGSZOM RÁD” STÍLUS · NYOLC ÉV UTÁN JÁR HAZÁNKBAN AMERIKAI KÜLÜGYMINISZTER

Legalább annyi pozitív üzenetet hoz Budapestre az amerikai külügyminiszter, mint amennyi kérdésben az eltérő véleményét hangoztatja majd, mondta lapunknak egy, a látogatás előkészületeiben részt vevő diplomáciai forrás. Úgy tudjuk, Mike Pompeo — akit hétfőn Orbán Viktor kormányfő is fogad — legfeljebb négyszemközt veti fel a CEU kérdését, ami hátrébb szorult Washington fontossági listáján.

– Nem értünk egyet a közép-európai országokkal, így Magyarországgal mindenben, de úgy véljük, hogy a szövetségeseket szövetségesként kell kezelnünk, elvárva, hogy ennek megfelelően viselkedjenek – mondta az amerikai külügyminisztérium egy minapi konferenciabeszélgetésén egy meg nem nevezett, magas rangú kormányilletékes Mike Pompeo ma kezdődő, európai látogatásával kapcsolatban.

Ennek első állomása Budapest, ahonnan az amerikai diplomácia irányítója Pozsonyba, Varsóba, Brüsszelbe és Reykjavíkba utazik tovább. Az illetékes – és egy kollégája – a beszélgetés nyilvánosan hozzáférhető átirata szerint jóval nagyobb jelentőséget tulajdonít az amerikai kormány hazánkkal kapcsolatos nézeteltérései­nél annak, hogy a Barack Obama vezette előző adminisztráció (2009–17) politikailag elhidegült Közép-Európától, stratégiailag pedig hátrébb sorolta térségünket.

– Mint tudják, az előző adminisztráció elutasítóan viseltetett a magyar kormánnyal szemben… Tudjuk, mi következett ebből. A vákuumot kitöltötték – utal az egyik megszólaló arra, hogy Oroszország és Kína időközben erősítette befolyását. Pompeo a magyar fővárosban várhatóan felhívja a figyelmet arra: amerikai megítélés szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök veszélyes kapcsolatrendszert épít, a Huawei kínai technológiai vállalattal való túl szoros együttműködés pedig biztonsági kockázattal jár. Ezeket Washington a saját befolyásával akarja ellensúlyozni.

– Az üzenet az, hogy nekünk is meg kell jelennünk, máskülönben fel kell készülnünk arra, hogy veszíteni fogunk – hangzik el a már idézett konferenciabeszélgetésben, amelyben az illetékesek világossá teszik: a hazánkkal fennálló nézeteltéréseket nem ukázokkal, hanem diplomáciai úton kell rendezni. Mike Pompeo előtt utoljára 2011-ben, Hillary Clinton későbbi bukott elnökjelölt személyében járt Budapesten amerikai külügyminiszter, aki utasítgatni akarta a magyar vezetést.

Clinton küldötte, André Goodfriend ügyvivő pedig egy kitiltási botrány keretében vitte mélypontra a 2017, Donald Trump elnök beiktatása óta már újra javuló kapcsolatokat. Ez utóbbi fordulat részeként értelmezik Budapesten Pompeo nyolc éve példátlan jelentőségű vizitjét. – Az amerikai külügyminiszter látogatása bizonyítja, hogy Magyarország megbízható NATO-szövetséges – fogalmazott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Egy, a látogatás részleteire rálátó diplomáciai forrásunk tegnap azt mondta: Pompeo legalább annyi pozitív üzenettel érkezik, mint ahány ügyben az aggályait fejezheti ki. Úgy tudjuk, megállapodhatnak egy védelmi együttműködési megállapodás szövegében, amelyről eddig is tárgyalások folytak, és amely a Magyarországon keresztül harmadik országokba irányuló amerikai csapatmozgások jogi kereteit is szabályozza.

Nem titok, volt magyar ellenállás avval kapcsolatban, hogy az amerikaiak ebben szabad kezet kapjanak. De a védelmi együttműködés általában a magyar–amerikai kapcsolatrendszer kiemelt területének számít, amelyet még a kétoldalú politikai nézeteltérésekkel terhelt Obama-érában is elismertek. Pompeo várhatóan nagyrabecsülését fejezi ki az afganisztáni, illetve az Iszlám Állam terrorszervezettel szembeni magyar szerepvállalásért.

Szóba kerülhetnek védelmi beszerzések is, amelyekért az amerikaiak folyamatosan lobbiznak, nemcsak hazánkban, hanem általában Európában, és amely egybeesik azzal a másik törekvésükkel, hogy a NATO-szövetségesek növeljék védelmi kiadásaikat. Ezt ugyanis egyszerűen meg lehet tenni egy amerikai fegyverrendszer megvásárlásával.

– A honvédség légvédelmi képességeit egy új rakétakomplexum-rendszer és az ahhoz tartozó rakéták beszerzésével is növelik, az erről szóló szerződést a tervek szerint az év első felében kötik meg, ám egyelőre nem tudnak nyilatkozni arról, hogy milyen típust vásárolnak a Magyar Honvédségnek – mondta nemrég Benkő Tibor honvédelmi miniszter a Karc FM rádiónak, nem említve konkrétan az amerikaiakat. Varsóban tegnap bejelentették: Lengyelország amerikai rakétatüzérségi rendszert vásárol 414 millió dollár értékben.

Úgy tudjuk, a CEU kérdése legfeljebb magánbeszélgetésben merülhet fel, de Pompeo a korrupcióval, illetve a magyar demokráciával és a sajtóval kapcsolatban felveti szempontjait. Ezekben Washingtonban óriási lobbinyomás helyeződik a kongresszusra, a politikusok pedig a külügyminisztériumtól várják az USA érdekérvényesítését. Pompeo a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviselőivel is találkozik ma. Mindkét szervezetet főleg külföldről finanszírozzák, és – saját pénzügyi beszámolójuk szerint – egyik legnagyobb, illetve (a TASZ esetében) messze legnagyobb támogatójuk a Soros Györgyhöz köthető Nyílt Társadalom Alapítványok.

(2019. február 11. via magyarnemzet.hu (ex-Magyar Idők) )

 

220px-Mike_Pompeo_official_photo

Posted in Magyarország a nagyvilágban, Transzatlanti kapcsolatok |

Nem zárná ki a Fideszt Kramp-Karrenbauer

Megszűnne a párbeszéd lehetősége az aggályos intézkedésekről, ha a Fideszt kizárnák az Európai Néppártból – mondta Annegret Kramp-Karrenbauer. A német CDU elnöke a Politicónak adott interjúban egy közös európai hadsereg létrehozása mellett is kiállt.

„Orbán Viktor magyar miniszterelnök politikájának vannak olyan elemei, amelyek rendkívüli módon összekötnek bennünket, például a szociális piacgazdaság, a gazdaságpolitika fogalma” – nyilatkozta Annegret Kramp-Karrenbauer a Politico brüsszeli hírportálnak adott interjúban a Fidesz európai néppárti (EPP) tagsága kapcsán. A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke hozzátette: „Ugyanakkor vannak a miéntől eltérő álláspontjai a Fidesznek vagy Orbán Viktornak, például a jogállamiság és az akadémiai függetlenség terén, de úgy gondolom, ezen ügyekben az Európai Unió elindította a megfelelő eljárásokat.” Mint mondta, a magyar kormánypárt tagsága nagyon bonyolult helyzetet teremt az EPP számára. Kramp-Karrenbauer szerint amíg a Fidesz a pártcsalád tagja, bármilyen nehéz is, van esély a párbeszédre Orbán Viktor aggályos intézkedé­seivel kapcsolatban, a párt kizárásával pedig megfosztanák magukat ennek a lehetőségétől.

A CDU elnöke a közelgő európai parlamenti választásokról szólva kijelentette, a konstruktív európai erőknek meg kell szerezniük a többséget, ide az EPP mellett a liberális, a szociáldemokrata és esetleg a zöldfrakciót sorolta, illetve Emmanuel Macron francia államfő pártját, kizárva a bal- és jobboldali populista képviselőcsoportokat.

A politikus emellett hitet tett a spitzenkandidati, azaz csúcsjelölti rendszer mellett, amelyet a közelmúltban több uniós vezető politikus is kritizált. A rendszert a legutóbbi európai parlamenti választásokon vezették be, az EPP csúcsjelöltje az idei májusi választásokon Manfred Weber, a német Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa. Kramp-Karrenbauer szerint visszalépés lenne, ha a mostani alkalommal eltérnének a korábban már használt rendszertől. Hozzátette, hogy teljes szívvel támogatja Weber jelöltségét.

Az interjúban a CDU vezetője elmondta, támogatja egy közös euró­pai hadsereg létrehozását, de szerinte a nemzeti hadseregeknek kell együtt dolgozniuk ahelyett, hogy azokat helyettesítenék. Hangsúlyozta azt is, hogy a szorosabb német–francia együttműködés nem jelent fenyegetést az EU számára. Európa ereje mindig az összetartás volt, amely megköveteli az országok közötti párbeszédet – mondta, hozzátéve: ezért fontos, hogy legyen egy jól működő német–francia tengely, de lényeges, hogy ne legyen kizárólagos.

Kramp-Karrenbauer elmondta: hibának tartja az EB azon döntését, amellyel megvétózta a német Siemens AG és a francia Alstom SA vasúti üzletágainak egyesülését, és szerinte változtatni kellene az EU belső piaci versenyszabályain

(2019. február 9. via magyarhirlap.hu)

annegret-kramp-karrenbauer

Posted in Európai viszonyok, Magyarország a nagyvilágban |

Évi 11 milliárdot vesz ki a magyar családok zsebéből az osztrák kormány

Mint az közismert, az idei évtől már nem kapják meg az Ausztriába ingázó magyar munkavállalók az osztrák családi pótlékot a Magyarországon élő gyermekeik után. A G7 kiszámolta, mennyi pénztől esnek így el a magyar családok, miközben egyébként továbbra is az osztrák államkasszába adóznak.

A német és osztrák bevándorlásellenes pártok évek óta riogatnak azzal, hogy a kelet-európai munkavállalók a bürokráciát kitrükközve csalnak, olyan gyerekek után is felveszik a családtámogatást, akik nem is léteznek. Az adatok nem támasztják alá azt, hogy tömeges méreteket öltött volna ez a típusú csalás, A 19,8 SZÁZALÉKNYI KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁRSÁGÚ MUNKAVÁLLALÓ A CSALÁDI PÓTLÉK KIFIZETÉSEK 18,7 SZÁZALÉKÁT KAPTA.

De ettől még a vád jó apropóul szolgált arra, hogy a Kurz-kormány úgy döntsön, a kibocsátó (a gyerekeknek továbbra is otthonául szolgáló) ország megélhetési szintjéhez indexálják. Ez ugyan sérti az EU-jogot, el is indult miatta a kötelezettségszegési eljárás, de azért bevezették.

A másodosztályú polgárrá visszaminősítés sok magyart érint, mintegy 40 ezer honfitársunk ingázik Ausztriába dolgozni. Ők az osztrák gazdaságot erősítik, ott fizetnek adót, most viszont kevesebb támogatást (csak az osztrák mennyiség 56 százalékát) kapnak az általuk is fenntartott osztrák államtól.

A G7 BECSLÉSE SZERINT AZ ÚJ RENDSZERBEN A MAGYAR SZÜLŐK ÁLTAL NEVELT GYEREKEK KEDVEZMÉNYEIT MEGRÖVIDÍTŐ OSZTRÁK ÁLLAM ÉVENTE 11 MILLIÁRD FORINTOT VESZ KI A MAGYAR CSALÁDOK ZSEBÉBŐL.

Az új rendszerben Ausztria óriást nyer a több százezer közép-kelet-európai munkavállalóval: nem nekik kellett a tanításukat, korábbi orvosi ellátásukat fizetni az osztrák szinten, és ha egyszer hazatelepülnek, akkor idős korukban sem kell a drága orvosi ellátást fizetni. Viszont közben Ausztriába adóznak osztrák bérből, és fenntartják a gazdasági növekedést.

(2019. február 5. via index.hu)

 

Austria's Federal Chancellor Sebastian Kurz arrives at a European Union leaders summit in Brussels, Belgium, March 22, 2018. REUTERS/Francois Lenoir - UP1EE3M13JV4O

Austria’s Federal Chancellor Sebastian Kurz arrives at a European Union leaders summit in Brussels, Belgium, March 22, 2018. REUTERS/Francois Lenoir – UP1EE3M13JV4O

Posted in Magyarország a nagyvilágban |

Trump fenn akarja tartani az iraki katonai jelenlétet

Donald Trump fenn akarja tartani az amerikai katonai jelenlétet Irakban, hogy Washington szemmel tudja tartani Iránt. Erről a CBS amerikai televízió Face the Nation (Szemben a nemzettel) című, szokásos vasárnapi vitaműsorának adott interjújában beszélt az amerikai elnök.

“Hihetetlen és költséges katonai bázist építettünk ki Irakban, tökéletes helyen fekszik ahhoz, hogy inkább onnan figyeljük a zaklatott Közel-Kelet különböző részeit, semmint kivonuljunk” – fogalmazott az elnök. Trump az interjúban hosszasan bírálta az Egyesült Államok iraki szerepvállalását, mondván, “az egyik legnagyobb hiba volt”, amit az ország valaha elkövetett. Ugyanakkor kijelentette: az Egyesült Államok Irakban “egy vagyont” költött a nyugat-iraki el-Aszad légi támaszpontra, ezért országának ragaszkodnia kéne hozzá. A műsorvezető kérdésére, hogy az amerikai csapásmérő-képességgel áll-e összefüggésben az amerikai jelenlét iraki fenntartása, az elnök azt mondta: nem, csak rajta akarja tartani a szemét Iránon.

Iránt “sok embert meggyilkoló gonosz országnak” nevezte, és kitartott korábbi álláspontja mellett, miszerint helyesen cselekedett, amikor egyoldalúan felmondta az Iránnal kötött 2015-ös többhatalmi nukleáris egyezményt. A műsorvezető emlékeztetett arra, hogy a hét elején az amerikai hírszerzés vezetői a szenátusban tartott meghallgatásukon közölték: Irán tartja magát az atomalkuban foglaltakhoz. Trump erre azt mondta az interjúban, hogy nem ért velük egyet. Donald Trump bírálóan nyilatkozott a Szíriában és Afganisztánban folyó “végtelen háborúkról”, és közölte, hogy csökkenteni akarja az általa költségesnek tartott amerikai katonai jelenlétet ezekben az országokban. Mint mondta, az afganisztáni fejleményeket a hírszerzés révén is követni tudják, ugyanakkor nyitottnak mondta magát arra, hogy maradjon egy kisebb amerikai kontingens Afganisztánban. A szíriai helyzet alakulására pedig, mint mondta, az Egyesült Államok az iraki bázisról is tud reagálni.

(2019. február 3. via hvg.hu)

 

p06wndk7

Posted in Transzatlanti kapcsolatok |

Új baloldali párt alakult Lengyelországban

Alapító kongresszust tartott vasárnap Varsóban a Tavasz (Wiosna) nevű, a felmérésekben máris a harmadik legnagyobb támogatottságot élvező párt. Vezetője, Robert Biedron melegjogi aktivista, volt parlamenti képviselő, majd polgármester balliberálisnak jellemezhető programpontokat vázolt fel.

A nagyszabású, amerikai stílusban zajló gyűlésen több ezren vettek részt. A Biedron beszédében, valamint a kongresszust megelőző interjúkban elhangzottakból az derül ki, hogy a Tavasz harmadik erőként kíván fellépni, elhatárolódva a kormányzó Jog és Igazságosságtól (PiS) és a parlamenti ellenzéki pártoktól egyaránt.

Biedron a nagygyűlésen bírálta a pártpolitikát, amelyet – mint mondta – a civil társadalomra és az önkormányzatokra nagyobb hangsúlyt helyező rendszerrel szeretne helyettesíteni.

A politikus beszédében elhangzott ígéretek a társadalmi kirekesztettség által fenyegetett csoportok támogatására vonatkoztak. Biedron többek között a minimálnyugdíj és a minimálbér növelését, a fogyatékkal élők és családjaik nagyobb támogatását, a családon belüli erőszak elleni és a nőjogokért való harcot említette, valamint a vidék és a városok közötti életszínvonalbeli különbségek kiegyenlítését is. Külön kitért arra, hogy a terhesség 12. hetéig minden feltétel nélkül engedélyezné a terhességmegszakítást, és államilag finanszírozná a mesterséges megtermékenyítést.

Célul tűzte ki a hittan iskolai oktatásának megszüntetését, a lelkészeknek a jelenleginél magasabb mértékű megadóztatását, majd a Vatikánnal 1993-ban kötött, az egyház és az állam viszonyát szabályozó megállapodás (konkordátum) újratárgyalását is.
Megígérte, hogy hatalomra kerülése esetén 2035-ig bezárja az összes lengyelországi szénbányát, áttér a megújuló energiaforrásokra, leállítja a fakitermelést, és megtiltja az állatok szerepeltetését a cirkuszokban.
A párt gazdasági és külpolitikai programját Biedron nem vázolta fel.
Bemutatta szakértői stábját, ezen belül élettársát, Krzysztof Smiszek jogászt. Ismertebb közéleti személyiségek közül Krzysztof Gawkowski volt jelen, aki tavaly novemberig a parlamenten kívüli Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) alelnöki posztját töltötte be.
A 43 éves Biedron az SLD tagjaként kezdte el politikai pályáját, a 2011-es parlamenti választáson a balliberális, ma már nem létező Palikot Mozgalom jelötjeként került be az alsóházba. Ő volt az első deklaráltan meleg lengyel parlamenti képviselő. Az alsóházi padokat a 2014-es helyhatósági választás kapcsán hagyta el, akkor választották az észak-lengyelországi Slupsk polgármesterévé.
Korábbi bejelentések szerint a Tavasz a májusi európai parlamenti választáson, valamint az őszi lengyel parlamenti választáson is indul.
A Tavasz választási stábjának főnöke, Marcin Anaszewicz a Rzeczpospolita napilap hétvégi mellékletében megjelent interjúban elmondta: programjukkal meg akarják nyerni a PiS eddigi szavazóbázisának egy részét, valamint az egyelőre bizonytalan szavazókat is. Egyúttal Grzegorz Schetynát, a fő ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO) elnökét nevezte az ellenzék “legnagyobb problémájának”.
A PO és az SLD által pénteken bemutatott, az EP-választásokra szóló, Európai Koalíció nevű kezdeményezéshez Biedron egyelőre nem kíván csatlakozni. Elemzők szerint a Tavasz az eddigi – még a pártalapító kongresszus előtt készült – felmérések alapján éppen a PO-tól és az SLD-től vont el támogatókat.
A legutóbbi, e heti felmérés szerint Biedron pártja a szavazatok 10 százalékát kapná meg, ha most tartanák meg a lengyel parlamenti választást. Az EP-választásra vonatkozó, szombaton ismertetett felmérés szerint a Tavasz 6,4 támogatottságra számíthat. Mindkét felmérésben az új párt harmadik legnépszerűbb tömörülésként szerepel a PiS és a PO után.

(2019. február 3. via hvg.hu)

gf-AJbf-g9Ac-hCQN_robert-biedron-664x442-nocrop

Posted in Európai viszonyok |

Orbán az amerikai diplomaták értésére adta, hogy neki Moszkva és Peking fontos

Semleges akar lenni, mint Ausztria – a Wall Street Journal szerint ezt mondta Orbán Viktor amerikai diplomatáknak, amivel a magyar kormányfő Washington értésére adta: hiába NATO-tag Magyarország, Orbán Oroszországhoz és Kínához is közeledik, annak ellenére, hogy az Egyesült Államoknak ez nincs az ínyére. (A WSJ cikke az Átlátszó.hu-val együttműködve készült, a magyar írást itt olvashatják.)

Orbán mindezt állítólag még a múlt hónapban mondta, amikor találkozott a Budapestre akkreditált új amerikai nagykövettel.

Washington azt szeretné, hogy a NATO-tagállamok, mint szövetségesei lépjenek fel az egyre intenzívebbé váló kínai kiberkémkedés és az orosz befolyásolási törekvések ellen. Utóbbi a gyakorlatban Ukrajna támogatását is jelentené, Oroszország ellenében.

Orbán ugyanakkor nem akarja követni ezt a politikát, ezért az amerikai diplomácia értésére adta, hogy ebben ő nem lesz partner a jövőben. “Mi üzletelni akarunk az oroszokkal” – mondta a lapnak Orbán egyik közeli munkatársa. Egyúttal kikérte azt is, hogy az amerikaiak kioktassák őket, hogyan viselkedjenek a kínaiakkal.

A lapnak egyébként egy amerikai kormányzati forrás azt mondta, hogy Mike Pompeo amerikai külügyminiszter februárban meg akarja látogatni Orbánt. Ez azért számít nagy hírnek, mert hiába reménykedett abban a magyar kormányfő, hogy Donald Trump amerikai elnök fogadja, erre eddig nem került sor.

Ráadásul amióta Trump az amerikai elnök, Orbán a korábbihoz képest sokkal jobban közelít Moszkva, mint Washington felé. Egy amerikai tisztviselő a Wall Street Journalnak azt mondta, Washingtonban kezdenek már úgy tekinteni Orbánra, mint akire nem számíthatnak.

Egy példát is hozott a WSJ. Eszerint volt egy amerikai, védelmi együttműködést célzó törvényjavaslat. Ebben szerepelt, hogy ha amerikai katonák bűncselekményt követnek el Magyarországon, akkor amerikai bíróság előtt felelhessenek ezért. Washington arra számított, hogy a javaslat átmegy a fideszes többségű parlamenten, de nem így történt.

(2019. január 28. via index.hu)

Posted in Magyarország a nagyvilágban, Transzatlanti kapcsolatok |

A brit hadsereg már a megállapodás nélküli Brexitre készül

“Előbeszerzés” néven komoly készletezésbe kezdtek. Az aggodalom nem alaptalan, a visszaálló határokon akár másfél hónapot is várhat majd egy-egy fuvar a vámra.
Élelmiszer, üzemanyag, alkatrészek és hadianyag előzetes készletezésébe kezdett a brit hadsereg, arra az esetre, ha a brit EU-tagság megállapodás nélküli megszűnése esetén fennakadások keletkeznének az importban, állítja a Sky News brit hírtelevízió. A név nélkül nyilatkozó forrásokat idéző beszámoló szerint a Falkland-szigeteken, Cipruson és Gibraltáron, illetve Nagy-Britanniában működő támaszpontokon gyűjtik a hivatalosan “előbeszerzésnek” nevezett program keretében vásárolt készleteket. Az értesülés szerint
a hadvezetés eddig 23 millió fontot (8,5 milliárd forintot) fordított e beszerzésekre.
A brit védelmi minisztérium szóvivője a Sky News érdeklődésére csak annyit közölt, hogy a tárca gyakorlatszerűen folytat készenléti tervezést, és teljesen helyénvaló, hogy a kormány számos forgatókönyv figyelembe vételével biztosítja a fegyveres erők felkészültségét és ellátottságát az EU-tagság megszűnése utáni időszakra. A szóvivő annyit elismert, hogy az “előbeszerzési program” keretében a minisztérium “korlátozott mennyiségű általános ellátmányt” vásárolt a működőképesség fenntartása érdekében arra az esetre, ha fennakadások támadnának a beszerzési láncolatban.  Hat hetet is várhatnak a kamionok a vámra.
A brit kormány már néhány héttel ezelőtt bejelentette, hogy kompkapacitásokat bérelt arra az esetre, ha nem lépne érvénybe a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló megállapodás, és emiatt fennakadások keletkeznének az általános nagy-britanniai áruellátásban. A közlekedési minisztérium 107,7 millió font (39 milliárd forint) értékben a francia Brittany Ferries, a dán DFDS és a brit Seaborne Freight hajózási társaságokkal kötött szerződést havi félmillió tonna pótlólagos kapacitás biztosítására. Ez heti négyezer kamion szállítására elegendő pótkapacitást jelent. A cél az, hogy ha a megállapodás nélküli Brexit miatt a legnagyobb brit kompkikötőben, a délkelet-angliai Doverben fennakadások támadnának, legyen készenlétben elegendő kapacitás a forgalom átirányítására más nagy-britanniai kikötőkbe.
Egy megállapodás nélküli Brexit után egy-egy kamion akár hat napot is várhat az átjutásra egy, a University College London (UCL) egyetem által a brit közlekedési minisztérium számára összeállított hatásvizsgálati jelentés szerint. A bizalmas dokumentumban – ami a Financial Times londoni üzleti napilaphoz szivárgott ki – járművenként mindössze 70 másodpercnyi átlagos vámvizsgálati idővel számolnak a doveri és calais-i kikötők esetében. Doverben évente 2,5 millió kamion fordul meg.

(2019. január 26. via nepszava.hu)

Posted in Transzatlanti kapcsolatok |
Következő oldal »

Pages

  • Ajánlott oldalak
  • Célunk
  • Elérhetőség
  • Igazgató
  • Rólunk
  • Rólunk
    • Igazgató
  • Tihany Centre for Political Analysis – Wien

Archives

  • 2019. február
  • 2019. január
  • 2018. december
  • 2018. november
  • 2018. október
  • 2018. szeptember
  • 2018. augusztus
  • 2018. július
  • 2018. június
  • 2018. május
  • 2018. április
  • 2018. március
  • 2018. február
  • 2018. január
  • 2017. szeptember
  • 2016. november
  • 2016. július
  • 2015. október
  • 2015. szeptember
  • 2015. február
  • 2015. január
  • 2014. december
  • 2014. november
  • 2014. október
  • 2014. szeptember
  • 2014. május
  • 2014. április
  • 2014. március

Categories

  • Elemzések (125)
    • Európai viszonyok (76)
    • Magyarország a nagyvilágban (40)
    • Transzatlanti kapcsolatok (23)
  • Hírek, aktuális események (40)
    • Közép-Európa múltja és jelene (8)

WordPress

  • Bejelentkezés
  • WordPress

Subscribe

  • Entries (RSS)
  • Comments (RSS)

Pages

  • Ajánlott oldalak
  • Célunk
  • Elérhetőség
  • Igazgató
  • Rólunk
  • Rólunk
    • Igazgató
  • Tihany Centre for Political Analysis – Wien

Archives

  • 2019. február
  • 2019. január
  • 2018. december
  • 2018. november
  • 2018. október
  • 2018. szeptember
  • 2018. augusztus
  • 2018. július
  • 2018. június
  • 2018. május
  • 2018. április
  • 2018. március
  • 2018. február
  • 2018. január
  • 2017. szeptember
  • 2016. november
  • 2016. július
  • 2015. október
  • 2015. szeptember
  • 2015. február
  • 2015. január
  • 2014. december
  • 2014. november
  • 2014. október
  • 2014. szeptember
  • 2014. május
  • 2014. április
  • 2014. március

Categories

  • Elemzések (125)
    • Európai viszonyok (76)
    • Magyarország a nagyvilágban (40)
    • Transzatlanti kapcsolatok (23)
  • Hírek, aktuális események (40)
    • Közép-Európa múltja és jelene (8)

WordPress

  • Bejelentkezés
  • WordPress
CyberChimps

CyberChimps

© tihanypolitics