Category Archives: Elemzések

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szerda este tájékoztatta a varsói parlamentet a lengyel – magyar közös vétóról, amellyel a két ország akadályozza az EU költségvetésének elfogadását, a jogállamisági mechanizmus elleni tiltakozásul.
Morawiecki minden eddiginél keményebben szidta az EU-t. A mechanizmust a kommunista propagandához hasonlította, és bunkósbotnak nevezte, amivel az európai oligarchák a gyengébb országokat akarják igazságtalanul rendszabályozni.

“Egy ilyen EU-nak nincs jövője”, mondta, majd hozzátette azt is, hogy a jogállamisági mechanizmus miatt “összeomolhat az EU”.
Az ellenzéki képviselők hazugnak, a nemzeti ügyek elárulójának nevezték a vitában a kormányfőt.

A legnagyobb ellenzéki lap, a Gazeta Wyborcza főszerkesztő-helyettese szerint ez volt a lengyel kormányfő első Polexit beszéde, azaz megkezdődött a lakosság felkészítése egy esetleges lengyel kilépésre. Az egyik jelentős kormánypárti portálon pedig arról jelent meg cikk, hogy a jogállamisági mechanizmus olyan Európának, mint a müncheni egyezmény volt 1938-ban, ahol Hitler elfogadtatta a nyugati államokkal a követeléseit.

(2020. november 19. via 444.hu)

Csehország és Szlovákia külügyminiszterei azt kérik Budapesttől és Varsótól, hogy ne gátolják a költségvetésről és a helyreállítási csomagról szóló megállapodás megkötését.

A jogállamiság kérdése és az EU-s költségvetéssel szemben emelni tervezett magyar, valamint lengyel vétó a visegrádi négyek országai között is feszültségeket kelt – írja az Euractiv.

Visegrádi négyek: törésvonal a jogállamiság mentén

Tomáš Petříček cseh külügyminiszter azt reméli, hogy a kialakult vita nem fogja késleltetni az uniós források tagállamoknak való kifizetését. Petříček szerint a mostani helyzet azt mutatja, hogy nem mindenben tudnak megállapodni a V4-es partnerekkel, Csehország számára ugyanis a német elnökség által elért kompromisszum teljesen elfogadható – idézi a lap a cseh külügyminisztert.

Ivan Korčok szlovák külügyminiszter az Euractiv szerint az álláspontjuk felülbírálatát fogja kérni a magyar és a lengyel kollégáitól, hogy ne gátolják a költségvetésről és a helyreállítási csomagról szóló megállapodás megkötését. Korčok nem tartja reálisnak a jogállamiság elvének teljes elvetését az uniós források lehívása kapcsán.

Az Európai Parlament nem hajlik a kompromisszum felé

Csütörtök este interjút adott a Bildnek Manfred Weber, az Európai Néppárt képviselőcsoportjának bajor elnöke az uniós költségvetés és a koronavírus-felújítási csomag vétója kapcsán.

Weber szerint az igazságszolgáltatás függetlensége és a sajtószabadság kérdése a Néppárt számára egy vörös vonal: többé nem nézhetnek félre, ha azt látják, hogy a tagállamokban ezekkel valódi probléma van.

A frakcióvezető hangsúlyozta, hogy az Európai Parlament mindig kész volt a kompromisszumra, de az uniós pénzek jogállamisági elvekhez kötése már maga is egy kompromisszum, amiből nem lehet tovább engedni.

Othmar Karas, az Európai Parlament osztrák alelnöke, aki maga is az Európai Néppárt EP-képviselője, keményebben fogalmaz: Orbán azonnali kizárását sürgette az EPP-ből, amennyiben Orbán csütörtök este valóban vétózni fog. Ahogy az Azonnali is megírta, a német politika ellenzi a Fidesz kizárását a Néppártból: Alexander Dobrindt, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) Bundestag-beli parlamenti frakcióvezetője szerint ez a lépés a patthelyzetet nem oldaná meg, a feszültséget viszont tovább szítaná.

Ez arra utal, hogy az államfőket és miniszterelnököket összefogó Európai Tanács viszonylag gyorsan megegyezésre juthatnak – ahogy azt Medve-Bálint Gergő is kifejtette az Azonnalinak –;a Tanácsban kialkudott egyezséget azonban az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.

Weber és Karas nyilatkozatai, valamint az EP egy szerda esti közleménye alapján azonban a Parlament nem hajlik a kompromisszumra.

(2020. november 19. via azonnali.hu)

Janez Janša szlovén kormányfő levélben fordult az EU-vezetőihez, amiben felszólította őket a következő hétéves uniós keretköltségvetésről, valamint a helyreállítási alapról a júliusi EU-csúcstalálkozón született megállapodás betartására – írta a Telex.hu.

Janez Janša szlovén kormányfő levélben fordult az EU-vezetőihez, amiben felszólította őket a következő hétéves uniós keretköltségvetésről, valamint a helyreállítási alapról a júliusi EU-csúcstalálkozón született megállapodás betartására. Janša szerint az Európai Tanács és az Európai Parlament ezt aláásta azzal, hogy a pénzek kifizetését a jogállamisághoz kötötte.

A mások mellett Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek és Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének is címzett levelében Janša azt írta: az EU-ban tiszteletben kell tartani a jogállamiságot, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy olyan „diszkreditív mechanizmusok”, amelyek nem független megítélésen alapulnak, hanem politikai indíttatásúak, nem nevezhetők jogállamisági eljárásoknak. „Szlovénia minden esetben (…) feltételek és kettős mérce nélkül támogatja a jogállamiság tiszteletben tartását” – tette hozzá a miniszterelnök.

Kiemelte: ma számos médiaeszköz és néhány politikai csoport az Európai Parlamentben nyíltan azzal fenyeget, hogy a tévesen jogállamiságnak nevezett eljárás alkalmazásával, többségi szavazással fegyelmez meg egyes EU-tagállamokat.

„Mi, akik azok közé tartozunk, akik életük egy részét totalitárius rezsim alatt töltötték, tudjuk, hogy a valóságtól való eltérés akkor kezdődik, amikor a folyamatoknak vagy intézményeknek olyan nevet adnak, melynek lényege éppen az ellenkezőjét tükrözi” – hangsúlyozta.

Magyarország és Lengyelország hétfőn megvétózta az unió 2021–2027-es, 1,8 milliárd euró értékű keretköltségvetési tervét és a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk helyreállítását szolgáló pénzügyi alaphoz szükséges rendeletét a jogállamisági mechanizmus bevezetésének terve miatt. Bár Szlovénia nem csatlakozott a vétóhoz, Janša úgy vélekedett, nem lenne megfelelő, ha egy politikai testület döntene a jogállamisággal kapcsolatos vitákban. „A jogállamiság azt jelenti, hogy a vitákban független bíróság dönt, és nem bármely más intézmény politikai többséggel” – fogalmazott. Rámutatott arra is, hogy az Európai Unióról szóló alapszerződés nem engedélyez egyetlen tagállammal szemben sem diszkriminatív fellépést bármely más tagállam vagy uniós intézmény politikai indíttatására. „Olyan uniós intézményekre van szükségünk, amelyek nem vesznek részt a tagállamok belpolitikai konfliktusaiban” – idézte az MTI Janez Janšát.

A Politico szerint Janša azt is írta, hogy az EU szerinte egy viharos tengeren közlekedő hajókonvoj, amik előtt zátonyok és jéghegyek tornyosulnak, és ha ragaszkodni fog a jogállamisági mechanizmushoz, akkor szerinte már csak arra lehet várni, hogy a következő hajó is elhagyja a konvojt.

(2020. november 18. via bumm.sk)

Az örmények súlyos vereséget szenvedtek a másfél hónapig tartó karabahi háborúban: elvesztették az ellenőrzést az 1994-ben kikiáltott, Azerbajdzsán területén lévő örmények lakta térség fölött. Azerbajdzsán mellett Oroszország és Törökország is nyertesek között van.

„Örményországot vasmarok kényszerítette rá a tűzszüneti egyezmény aláírására. Ez tulajdonképpen kapituláció” – mondta Ilham Aliyev azerbajdzsáni államfő, miután Moszkvában aláírta a szeptember 27-e óta tartó karabahi harcok beszüntetéséről szóló dokumentumot. A bakui vezetőnek igaza van: Örményország gyakorlatilag mindent elvesztett, amit az 1991–1994-es első háború idején megszerzett, és fel kell készülnie arra, hogy a Karabahban élő mintegy 150 ezer örmény jó része Örményországba költözik át.

A tűzszüneti egyezményt azt követően írták alá Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz államfő jelenlétében, hogy az azeri hadsereg elfoglalta az örmény többségű Karabah második legnagyobb települését, Susát. A város ugyanis stratégiai fontosságú, az eddig „bevehetetlen erődként” számontartott település ugyanis egy olyan magaslaton fekszik, ahonnan tűz alá vehető Karabah fővárosa, Sztepanakert, és egyben ellenőrzés alatt tartható a Karabahot és Örményországot összekötő közlekedési folyosó is.

Elvékonyodó köldökzsinór

Az útszakasz pedig kulcsfontosságú Karabah számára: bár az 1991-ben kezdődött és 1994-ben tűzszünettel véget ért első karabahi háború után létrejött „Karabahi Köztársaság” államiságát még Örményország sem ismerte el, az Azerbajdzsán területére beékelődött Karabah számára köldökzsinórként szolgált az útvonal, mert ezen keresztül érkeztek a katonák, a fegyverek és az egyéb hadfelszerelések az ostrom alatt lévő területre.

A most aláírt, öt évre szóló fegyvernyugvási megállapodás értelmében az azeriek megtarthatják a harcok során elfoglalt területeket, Örményország pedig visszaadja Azerbajdzsánnak a közlekedési folyosó nagy részét, és csupán egy öt kilométer széles korridort tarthat meg. A fegyvernyugvás betartását elsősorban orosz békefenntartók ellenőrzik majd, de szerepet kap majd Törökország is, amely a harcok kezdete óta egyértelműen az azeri felet támogatta.

A háború kimenetele nem számít igazi meglepetésnek: az azeri hadsereg jóval nagyobb és erősebb, mint az Örményország segítségével harcoló karabahi haderő. Azerbajdzsán erejét pedig az is növelte, hogy Törökország katonai eszközökkel is segítette szövetségesét, és török vezetés alatt álló szíriai milíciáktól is érkeztek százszámra harcosok Karabahba.

A mindkét félnek fegyvereket eladó Oroszország eleinte szokatlanul visszafogottan viselkedett. Bár Moszkva két fegyverszüneti egyezményt is tető alá hozott, az orosz vezetők nem kommentálták, hogy a fegyvernyugvási megállapodásokat egy percig sem tartották be a szemben álló felek. A legújabb tűzszüneti egyezménnyel és a békefenntartók kiküldésével ismét megnövekedett Moszkva szerepe, elemzők szerint Putyin hatására álltak meg az előre nyomuló azeri erők.

A háború után

Az örmények most – minden bizonnyal joggal – attól tartanak, hogy a Karabah nagy részének visszafoglalását leszámolás és az ott élők elűzése kísérheti. Azerbajdzsánban ugyanis az elmúlt három évtizedben teljes mértékben dehumanizálták az örményeket, az Aliyev-rezsimet – amelyet Ilham apja, Heydar Aliyev alapított meg – ugyanis részben az örmények iránti revansvágy tartja hatalmon.

Már csak emiatt is érdekes lehet, miként alakul a diktatórikus eszközökkel uralkodó, az örökös államfői tisztséget már megszerző Aliyev népszerűsége. Az biztos, hogy a közeli hónapokban a csillagokban lesz az államfő támogatottsága, hiszen ő volt az, aki helyreállította a volt szovjet tagköztársaság területi egységét.

Ám közben az is igaz, hogy a korrupt és nem túl hatékonyan működő gazdaság bajban van: csökkennek a gáz- és olajbevételek, és hosszabb távon – ha már elmúlt a Karabah-eufória – az azeriek megkérdezhetik, Karabah visszafoglalása után is szükség van-e az önkényuralmi rendszer fenntartására.

Karabah részleges vagy teljes elvesztése Örményországban is komoly változásokat indíthat be. Az ellenzék egységesen követeli a 2018-ban hatalomra került miniszterelnök, Nikol Pasinján lemondását, hétfőn a tüntetők betörtek a kormány- és a parlament épületébe is. Kedden is folytatódtak a zavargások, Pasinján azonban egyelőre nem hajlandó teljesíteni az ellenzéki követeléseket. Az orosz-örmény kapcsolatok is megváltozhatnak: Jerevánban eddig azt gondolták, Moszkva szavatolja az Oroszország szövetségesének számító Örményország és Karabah biztonságát. Bár az oroszok továbbra is fontos szerepet játszanak, és tőlük is függ, hogy Azerbajdzsán folytatja-e az offenzívát, biztosra vehető, hogy megrendült az örmények Oroszországba vetett bizalma.

(2020. november 11. via hvg.hu)