Category Archives: Elemzések

Az elmúlt egy-két évben csökkent a német tőke érdeklődése Magyarország iránt, mégpedig valószínűleg a 2015-ben, a migrációs válság miatti politikai nézeteltérések nyomán drasztikusan megromlott kétoldalú kapcsolatok miatt. A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara rendszeresen elemzi a gazdasági kapcsolatok természetét, s egy múlt év végi kiadványukban már jelezték a hangulat változását; a befektetések 43 százalékról 37 százalékra estek vissza. Dirk Wölfer, a kamara kommunikációs illetékese egy csütörtöki eseményen beszélt arról, hogy nehezebb lett újabb német vállalatokat Magyarországra vonzani.

Igaz, a magyar–német gazdasági kapcsolatok olyan ütemben bővültek, hogy a változó környezet törvényszerűnek mondható. Magyarország például a német autóipar harmadik legfontosabb befektetési célországa, míg a kétoldalú kereskedelemben a tizenharmadik helyen állunk.

A konferencián elhangzottak alapján minden adott ahhoz, hogy a gazdasági kapcsolatok egészében visszaálljon a növekedés, miután kiugróan javult hazánk megítélése a német társadalomban. A Nézőpont Intézet és a Konrad Adenauer Stiftung közös kutatásából kiderül, két év alatt 67 százalékról 40-re csökkent azon németek aránya, akik negatívan vélekednek a két ország kapcsolatáról. A kutatást bemutató eseményen Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet kutatási igazgatója elmondta: a német válaszadók 66 százaléka vélekedik pozitívan Magyarországról.

A kutatásból kiderül az is, hogy a 2017-es 28 százalék helyett most már a válaszadók 42 százaléka vélekedik pozitívan a kétoldalú kapcsolatokról. Nagy szerint 2017–19-ben megritkultak a korábbi időszakra jellemző, ellenséges médiatartalmak. Bár a német sajtó továbbra is kritikus a magyar kormánnyal, ritkábbak lettek a közvetlen támadások.

(2019. szeptember 29. via mno.hu)

Olaszország nagyobb, népesebb, és az olasz nyelvet – ellentétben a magyarral – az egész világon ismerik, úgyhogy azon gondolkodom, miért érdekli az olaszokat egyáltalán Magyarország – kezdte beszédét Orbán Viktor az olasz jobboldali párt, a Fratelli d’Italia római rendezvényén, amelyen kora délután Giuseppe Conte olasz kormányfő is részt vett és Orbán Viktornak is üzent.

Orbán Viktor a rendezvényen – Contéval ellentétben – először nem interjút adott, hanem a tőle megszokott beszédet mondta el papírból.

Mi, magyarok majdnem ötven évig éltünk orosz elnyomás megszállás alatt, önök ezalatt szabadságban éltek – mondta Orbán. Aztán a két ország közötti kapcsolatot szemléltetve felhozta az Illy kávé példáját, amelyet egy Magyarországról kivándorolt család alapított, majd megemlítette a Ragazzi di Buda című 56-os olasz dalt, amelyet – amint szóba hozta – felállva és tapsolva kezdett énekelni az egész csarnok, beleértve az Orbánt meghívó párt elnökét, Giorgia Melonit.

Meloni korábban azt mondta, azért hívta meg Orbánt, mert “modellnek” tartja a visegrádi országokat, és köztük mindenekelőtt Magyarországot. “Megmutatják, hogyan lehet Európában felemelt fővel tagállamnak lenni, miként lehet Európában erősnek megmaradni saját identitásunk, határaink, vállalkozásaink, családjaink védelmével” – magyarázta Meloni.

Magyarország 2010-ben olyan állammodellt hozott létre, amelyet Brüsszelből erősen támadtak – folytatta beszédét Orbán. De míg Brüsszelben sokan készen kapták a demokráciát, nekünk meg kellett érte küzdenünk – tette hozzá, aztán arról is beszélt, hogy eddig négy választást vesztett el, és négyet nyert meg.

Magyarország konzervatív struktúrájú ország. A magyar politikai térben az önök elnöke (Fratelli d’Italia) középen helyezkedne el, én tőle kissé jobbra állok – mondta.

2015-ben invázió indult el Európa felé – mondta a migrációra rátérve. Azt állítja, ő már ekkor látta, hogy az európai vezetők szemlélete lerombolja az európai életformát. A bevándorlás az ő ideológiai céljukat szolgálja, szavazókat importálnak, akiknek meg fogják adni az állampolgárságot. Míg mi úgy tekintünk Európára, mint nemzetek szövetségére – mondta Orbán.

A vele szövetségesekről, azt mondta, hogy Bécsben a baloldal megbuktatta a Szabadságpártot, a bajorok hátráltak, Olaszországban – ha jól értem – a kormányt leválasztották a népről és a baloldal visszavette a hatalmat.

Vannak a világon nélkülöző emberek, de a segítséget kell odavinni hozzájuk – mondta Orbán. Giuseppe Conténak is válaszolt. Azt mondta: “hallottam, hogy délután kollégám azt javasolt önöknek, hogy faggassanak engem arról, hogy Magyarország miért nem segíti Olaszországot a menekültek átvételével”. Erre azt válaszolta, hogy van, amiben tud segíteni Magyarország Olaszországnak: a menekültek kvóta szerinti átvételében nem, de a menekültek hazatelepítésében igen. (Conte a híradások szerint egyébként nem ezt javasolta a közönségnek, hanem azt, hogy kérdezzék meg Orbántól, miért nem követte a Fidesz Matteo Salvinit abban, hogy a Néppárttól jobbra álló európai pártszövetséget alapítsanak.)

Orbánt az előadás második részében arról kérdezte az olasz műsorvezető, hogy hogyan emlékszik a vasfüggöny lebontására. Erre Orbán azt mondta, hogy mivel a Fidesz már 1988-ban létezett, és azt állítja, ebben is aktív szerepet játszottak: az egyik volt minisztere, egy lelkipásztor, Balog Zoltán volt ténylegesen a segítője a keletnémet menekülteknek.

Arra is felhívja a figyelmet, hogy Magyarországon a német újraegyesítésnek nagyobb volt a támogatottsága, mint a németeknél, mert szerinte mi már akkor tudtuk, hogy a szovjetek akkor nem jönnek vissza, ha lesz egy geopolitikai átrendeződés, és a mi szabadságunkat a német újraegyesítés pecsételi majd meg.

Arra a kérdésre, hogy az 1956-os forradalom szabadságkeresése mennyire maradt meg, azt válaszolta:

a magyar egy meggyötört nép, és a gyógyulás útján van, de még egyáltalán nem gyógyult meg.

A kommunizmus örökségét nem csak gazdasági, de lelki értelemben is nyögjük még, mondta, felsorolta, hogyan vesztett el az ország több százezer embert a II. világháborúban, hogyan vesztettünk egy nagyon erős zsidó közösséget, amelyet a németek kiirtottak. Ezután a legdurvább kommunista diktatúra következett, százezrek menekültek el, aztán leverték az 56-os foddadalmat a szovjet tankok, mire megint kiment 200 ezer ember. Iszonyatos vérveszteségeket szenvedtünk – mondta Orbán, kész csoda, hogy még élünk.

Egyvalamit megtanultak a magyarok, mondta Orbán, felhívva a figyelmet arra, hogy nem Olaszországról beszél: “a kommunisták csak az erőből értenek”. Magyarország volt az az ország, ahol ténylegesen megölték a kommunistákat az utcai harcokban, aztán a kommunisták a szovjetekkel bosszút álltak, de megtanulták, hogy ha túllépnek egy határon, “akkor nekik megyünk”. Ezért bevezették a megtorlás után a legliberálisabb kommunista rendszert – mondta Orbán, visszavettek az elnyomásból, ha a nép nem foglalkozik politikával.

A fizikai ellenállás benne van a magyarokban, mondta Orbán, majd azzal büszkélkedett, hogy az 1990-ben alakult első magyar parlament elfogadta az 56-os forradalom emlékét megörökítő törvényt.

Amikor arról kérdezték Orbántól, hogy a politikája hogyan áll most Európában, azt mondta, nehéz helyzetben, nagy próbatétel előtt állnak, és ezt a problémát a migráció okozza. Mert vannak országok, ahol már 30-40 éve tart a beszivárgás, és ezekben a népesség 5-10-15 százaléka nem a keresztény kultúrához tartozik. Ezek az országok azzal a dilemmával foglalkoznak, hogy hogyan élhet együtt a két különböző kultúra, míg mások azt mondják, hogy ők nem akarják, hogy két kultúra éljen egymás mellett – magyarázta a miniszterelnök, és ide tartozik Magyarország is, ahol nulla a muszlim bevándorlás, nincs együttélés, keresztény társadalom van. “És mi azon dolgozunk, hogy ne legyenek olyan dilemmáink, mint amilyenek önöknek vannak” – mondta a közönség felé fordulva. “Minden népnek joga van eldönteni, hogy kikkel akar együttélni”, mondta Orbán, de szerinte a két tömörülés különböző képpen látja a világot, és nagy kihívás ebből közös Európát csinálni. De legalább oda el kell jutnunk, hogy meg merjük fogalmazni ezt a problémát – mondta.

Orbán azt mondta, az olasz és nyugat-európai vezetők úgy döntöttek az elmúlt évtizedekben, hogy nagy néptömegeket engednek be országaikba, mert úgy vélik, ezek a hazai lakossággal keverednek majd, és az együttélés egy magasabb minőséget hoz, mi magyarok viszont azt gondoljuk, hogy nem jön létre együttélés, és nem jön létre integráció, “és a végén nem együtt, hanem egymás mellett fogunk élni”, és fenyegetést jelent egyik csoport a másikra. Ez a filozófiai megközelítés teljesen különbözik nyugaton és Közép-Európában.
Orbántól azt kérdezték, mesélje el, amikor a korábbi olasz miniszterelnökkel Paolo Gentilonival találkozott (ő 2016-2018 között vezette a kormányt), és azt ígérte, hogy kész segíteni Olaszországnak a menekültkérdésben. De hogyan segítene Magyarország Olaszországnak, ha nem hajlandó elfogadni a menekültek újraelosztását? – kérdezte a műsorvezető.

A magyar kormányfő először arról kezdett beszélni, hogy Gentiloniban egy finom úriembert ismert meg, akivel nehéz vitái voltak, mivel Gentiloni Juventus-szurkoló. “Én meg a Berlusconi barátja vagyok. Ez egy probléma. De ezen túljutottunk.” – tette hozzá elviccelve a választ, utalva arra, hogy Belusconi az AC Milanhoz köthető.

Mi három módon tudunk segíteni, folytatta aztán: 1. pénzügyi segítséget viszünk oda, ahol a baj van, iskolákat, kórházakat építünk, templomokat újítunk fel Afrikában és Közel-Keleten. 2. A V4-ek pénzt adományoztak Afrikának, főleg Marokkónak, hogy a migránsokat tartsák ott. A harmadikat már nem tudta elmondani, mert arról kezdett egy műsorvezetői közbevetésre beszélni, hogy annak idején Berlusconinak is volt egy megállapodása Khaddafival, hogy visszatartja a migránsokat, ezért is nem akarták az olaszok bombázni az ő rezsimjét.

A Magyarország elleni, 7-es cikkely szerinti eljárásról Orbán azt mondta, az csak egy bosszúhadjárat, és biztos benne, hogy ha befogadnánk a migránsokat, akkor hirtelen a jogállamiságban sem találna Brüsszel kivetni valót.

A magyar médiahelyzetet ért brüsszeli kritikákról azt mondta, szerinte Nyugat-Európában a média nagy része lelkében, történetében, filozófiájában és értékrendjében meggyőződésesen baloldali és liberális. Ha csak az újságírók szavazhatnának egy parlamenti választáson, akkor a nyugat-európai országokban 90-10 arányban a baloldal nyerne – mondta. “Ez a helyzet” – szögezte le.
Amikor a műsorvezető közbevetette, hogy “az újságírók a dolgukat végzik”, Orbán azzal válaszolt, hogy ő ezt nem kritikának szánta, hanem megpróbálta leírni a helyzetet.

“Magyarországon ez nem így van, ha a magyar médiára vetünk egy pillantást, akkor a baloldalnak maximum 60, de inkább csak 50 százaléka van, és a keresztény-konzervatív jobboldalnak szintén 45-50 százaléka” – mondta.

Azt mondta, szerinte ma “Magyarországon nem lehet összevissza beszélni, euróblablát, píszít beszélni”, “mert másnap a konzervatív sajtó megírja, hogy ez mekkora szamárság”.

“Magyarországon a különböző irányultságú nyilvánosság között van egy nyílt verseny”

– állítja Orbán, vagyis az ő beszédéről is megírják majd, hogy milyen fasiszta beszédet mondott, meg azt is, hogy milyen remek beszédet, aztán az emberek eldöntik, melyiknek hisznek.

Orbán szerint a píszí diktatúrájában élünk, tehát ha összehívnák az európai miniszterelnököket, és egy őszinte vitát kezdeményeznének, akkor az nem sikerülne, mert meg van határozva, hogy mit szabad és mit nem szabad mondani. Nem jogilag, hanem ha olyat mondanak, amit nem szabad, akkor össztűz alá veszik őket. “Az én európai miniszterelnök kollégáim ettől szenvednek” – mondta.

(2019. szeptember 21. via hvg.hu)