Category Archives: Elemzések

Szlovén EP-képviselő: a néppárt problémái a Fidesz kilépésével kezdődnek

„Borzasztó, hogy a Fidesz távozik a néppárti frakcióból” – mondta Milan Zver, a Szlovén Demokrata Párt EP-képviselője a Mandinernek. Szerinte az Európai Parlament baloldala óriási segítséget nyújtott a Fidesz néppártból való kizárásához.

Zver úgy véli: a néppárt áldozatul esett a liberálisok és a szocialisták „gonosz szándékának”, hogy megosszák az EPP-t. A szlovén EP-képviselő úgy fogalmazott: Sokan azt gondolják, azzal, hogy a Fidesz kikerült, vége a problémának. Ez azonban rövidlátásra valló hozzáállás. Az EPP gondjai csak most kezdődnek.

Zver hangsúlyozta: Magyarországon semmilyen probléma nincs sem a jogállamisággal, sem a demokráciával.

(2021. március 7. via index.hu)

letöltés (2)

Szlovákia bekérette a pozsonyi magyar nagykövetet

Szijjártó Péter szavai miatt kérnek tőle magyarázatot.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter látogatásával, és az állampolgársági törvény módosításával összefüggésben bekérették Pető Tibor magyar nagykövetet Szlovák Kül- és Európai Ügyek Minisztériumába – írta a Paraméter.

Az Új Szó arról számolt be, hogy Martin Klus (SaS) külügyi államtitkár a TA3 hírtelevízió politikai vitaműsorában azt mondta, azért nem akarták megengedni, hogy a Szlovákia területén élő polgárok (így a szlovákiai magyarok) érzelmi vagy kulturális kötődés alapján felvehessék egy másik ország állampolgárságát, mert az olyan problémákat okozna, mint Kelet-Ukrajnában, Dél-Oszétiában és Abháziában. (Itt mindhárom esetben arról van szó, hogy Oroszország az említett régiókban élő polgárok egy jelentős részét valamilyen módon magához tartozónak vagy állampolgárának tartja, amire hivatkozva aztán fegyveresen is támogatta az érintett térségek kiszakadását Ukrajnából és Grúziából.)

Erre Szijjártó a szerdai szlovákiai látogatásakor Komáromban azt mondta, nem szeretnék, ha a két ország közötti feszült viszony visszatérne.

Ezért mi nem is szoktunk a médiumokon keresztül üzengetni” – fogalmazott a külügyminiszter.

Szijjártó Péter ezután sajnálatosnak nevezte, hogy a szlovák kormány nem teszi lehetővé, hogy a Szlovákiában élő magyarok felvegyék a magyar állampolgárságot. “A szlovákoknak nem kellene félniük ettől a jogintézménytől, amely Európa-szerte létezik” – mondta a magyar külügyminiszter. Ezután úgy folytatta:

A magyarokat felforgató, destabilizáló elemekként feltüntetni számunkra elfogadhatatlan. Mint ahogy elfogadhatatlan az is, hogy egy kormányzati tisztségviselő, egy államtitkár befagyott kaukázusi konfliktusokhoz hasonlítsa a felvidéki magyarok helyzetét.” A politikus hozzátette: Klus kijelentése nyilvánvaló provokáció.

A magyar tárcavezető kijelentésére reagálva a szlovák külügy csütörtökön berendelte a pozsonyi magyar nagykövetet. “Magyarországgal jó szomszédi viszonyt akarunk fenntartani, de nem engedem meg, hogy beavatkozzanak a belügyeinkbe” – mondta Ivan Korčok (SaS jelölt) szlovák külügyminiszter.

Szijjártó a hétvégén tárgyalni szeretett volna szlovák kollégájával az állampolgársági törvényről, de Korčok ezt visszautasította, mondván, hogy a törvényalkotási folyamat még nem zárult le. “Úgy tűnik azonban, hogy ez a magyar félnek és Gyimesi György (OĽANO) képviselőnek nem elég. Egyértelműen az a cél, hogy a lehető legtöbb ‘szlovák magyar’ vegyen részt a magyarországi választásokon” – mondta Korčok a Paraméter szerint.

(2021. március 5. via hvg.hu)

A Fidesz és az Európai Néppárt szakításának hat lehetséges oka

A KORMÁNYPÁRT AZELŐTT TÁVOZOTT, HOGY KIZÁRTÁK VOLNA

Azzal, hogy a Fidesz elhagyta az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakcióját, lényegében véget ért a két éve tartó dráma az EU kereszténydemokrata ernyőpártja és annak legnagyobb létszámú delegációja között – írta ma a Mathias Corvinus Collegium (MCC) honlapján Boris Kálnoky. Az MCC médiaiskolájának vezetője hat pontban foglalt össze az események mozgatórugóit és következményeit.

A németek mindeddig megvédték a Fideszt, de ez most véget ért. A Fidesz azelőtt távozott, hogy kizárták volna – közölte Boris Kálnoky, az MCC médiaiskolájának vezetője, majd hat pontban összefoglalta, hogy mik voltak azok a politikai számítások, amelyek ehhez a döntéshez vezettek, és mik lehetnek a következmények.

1. Választási év van Németországban:
Ezzel kapcsolatban úgy véli, a CDU új vezetője, Armin Laschet koalíciót szeretne létrehozni a Zöldekkel (akárcsak Markus Söder, a CSU elnöke, aki a potenciális ellenfele a kancellári posztért vívott küzdelemben). A Zöldek a CDU Orbánnal való együttműködését tartják a legnagyobb akadálynak a közös együttműködés szempontjából, ezért lényegében fel kellett áldoznia Orbánt.

2. Magyarország jó kapcsolatban fog maradni Németországgal és a többi tagországgal:
Magyarország súlya sem fog csökkenni sem az EU-ban, sem a tagállamokkal létesített bilaterális kapcsolatokban. – Magyarország továbbra is az EU tagja, a Fidesz hatalmon van, és bárki, aki együtt akar működni az országgal, azt továbbra is meg fogja tenni – írta a szerző.

3. A német-magyar kapcsolatok szervezeti struktúrája meg fog változni:
– A CDU-hoz és a CSU-hoz kötődő pártalapítványok mindeddig fontos szerepet játszottak a kormányok közötti diplomáciai üzenetváltásban, közelebb hozták a két oldal szereplőit konferenciák, pódium és háttérbeszélgetések szervezésével. Ez a tevékenység nem folytatódik tovább, ha a Fidesz nem csak a frakciót, hanem magát az EPP-t is elhagyja. Ezzel a pártalapítványok gyakorlatilag irrelevánssá válnak – véli Boris Kalnoky.

4. Az EPP frakciója kisebb lesz:

Az MCC médiaiskolájának vezetője kitért rá, hogy a Fidesz nélkül az EPP frakciója egy kisebb, „nyugatiasabb” és „liberálisabb” képviselőcsoporttá válik, amelynek csökken a súlya, az pedig egyelőre nem világos, hogy a Fidesz az EPP-t is elhagyja, vagy csak a parlamenti képviselőcsoportot.

5. Magyarország nagy témái már kevésbé jelentősek:

– A migráció mint választási téma már nem olyan fontos, ez az üzenet már nem mozgósítja a szavazókat – írta Kálnoky, hozzátéve: „a CDU/CSU-nak szüksége volt Magyarországra az új uniós költségvetés és a Covid-válságot követő helyreállítási alap elfogadásához, melyek Angela Merkel presztízs projektjének számítanak. Mindez megvalósult, így már nincs szükség Magyarországra”.

6. Mindez akár egy újabb győzelmet is eredményezhet Orbán számára:

– A Fidesz számára (éppúgy, mint a CDU/CSU számára is) ez a lépés kitűnő a választási kampány szempontjából. A Fidesz mindig is sikeresen alkalmazta azt a narratívát, amelyben szembeállította az elnyomó, igazságtalan EU-t a becsületes, bátor Magyarországgal. Ez ismét működhet – zárt írását a szerző.

(2021. március 4. via magyarnemzet.hu)

 

Kárpátalját adná Oroszországnak a vakcináért cserébe a szlovák miniszterelnök

Az orosz oltóanyagért cserébe Kárpátalját ígérte Oroszországnak Igor Matovič szlovák miniszterelnök − derült ki a Radio Expres tegnapi adásából. Azonnal hozzátette, hogy csak viccnek szánta a kijelentést, de szavai így is felháborodást keltettek.

A szlovák kormányfő arra panaszkodott, hogy Szlovákiában kialakult egy vélemény, miszerint az oroszokkal kötött megállapodások automatikusan hazaárulást jelentenek. Szerinte nem ígért semmit Oroszországnak, és „az oroszok nem akartak tőle semmit” − számolt be a rádióinterjúról a Kárpátinfó.

Az ukrán külügyminiszter rögtön reagált a szlovák miniszterelnök nyilatkozatára. Inkább cserélje el Szlovákia néhány régióját. Az ilyen helytelen nyilatkozatokkal a szlovák miniszterelnök elrontja az Ukrajna és Szlovákia közötti nagyon barátságos és őszinte kapcsolatokat − emelte ki Dmitrij Kuleba

(2021. március 3. via index.hu)

letöltés (1)

Konfrontáció a szlovák kormányban a Szputnyik V vásárlása miatt

Az orosz vakcinabeszerzésre azért volt szükség, mivel Brüsszelből nem érkezik elég oltóanyag, hangsúlyozta a szlovák kormányfő. Igor Matovič szerint az ország járványügyi helyzete, a sok halott és a kórházakban ápolt betegek magas száma elengedhetetlenné teszi az alternatív döntést. Hozzáfűzte: a Szputnyik V pedig egy ilyen alternatíva, írta a Korkep.sk portál.

A SZLOVÁK KORMÁNYKOALÍCIÓBAN AZONBAN EZ FESZÜLTSÉGET OKOZOTT, TÖBB KORMÁNYPÁRT VEZETŐ POLITIKUSA NEM ÉRTETT EGYET A SZPUTNYIK V BEHOZATALÁVAL.

Főként az Emberekért párt tiltakozott. Veronika Remišová pártelnök, miniszterelnök-helyettes hangoztatta: az egészségügyi miniszter engedélyével Szlovákia megkerüli a közös európai gyógyszerpolitikára vonatkozó irányelveket. Az uniós tagállamokban ugyanis csak azokkal a vakcinákkal oltanak, amelyeket az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) is jóváhagyott. Ez egyelőre a Szputnyik V esetében nem történt meg, vagyis Magyarország mellett Szlovákia lett a második olyan tagállam, amely mégis vásárolt orosz vakcinát, írta az Ujszo.com.

Ugyanakkor Matovič kedd délutáni sajtótájékoztatóján éppen Remišová korábbi nyilatkozatait hozta fel példaként, aki maga is elismerte: Marek Krajčí egészségügyi miniszternek hatáskörébe tartozik, hogy, egyéni döntésként, adott kivételes esetben, beszerezze a Szputnyik V-t.

Ezt meg is tette. A kormányfő szerint az oroszokkal való szerződés a 2 millió Szputnyik V leszállításáról csak szombat este köttetett meg, így addig nem is volt lehetőség semmiről beszámolni. Jelezte: attól is tartott, látva egyes politikusok, szerinte, szinte gyűlölködő hozzáállását és nyilatkozatait a Szputnyikról, hogy nehogy az oroszok emiatt elálljanak a szerződéstől, miközben Szlovákiában emberek tucatjai halnak meg naponta.

Korábban Ivan Korcok külügyminiszter, az SaS pártpolitikusa úgy fogalmazott: a Szputnyik V Oroszország Nyugat ellen folytatott „hibrid háborújának az eszköze”. Matovič ezt cáfolta. A szlovák miniszterelnök azt mondta: a Szputnyik V gyógyszer, amely segít megelőzni, hogy az emberek meghaljanak, és megfertőződjenek a Covidban.

(2021. március 2. via index.hu)

letöltés

Donald Trump egyelőre csak lebegteti 2024-es indulását. Jobboldali populizmusa továbbra is vonzó a republikánusoknak.

– Egyetlen rövid hónap alatt onnan, hogy Amerika az első, eljutottunk oda, hogy Amerika az utolsó – mondta január 6-a óta első nyilvános beszédében Donald Trump. Az újraválasztását elbukó exelnök a Konzervatív Politikai Akció Konferencia (CPAC) nevű, évente megrendezett jobboldali rendezvényen tért vissza a porondra. Másfél órás beszédének egyetlen nem öncélú mozzanata az volt, hogy mindenkit a koronavírus elleni védőoltás beadatására biztatott. Szereplését látva keservesen csalódhattak azok a republikánusok, akik előzőleg abban reménykedtek, hogy nagyvonalú lesz pártbéli ellenzékével és Bidennek tartogatja a vitriolt.
Az egykori elnök egyelőre csakis a Republikánus Párt fölötti befolyásának megőrzésére koncentrál és kegyetlen bosszút akar állni mindenkin, aki az elmúlt hónapokban hűtlen lett hozzá a jobboldalon. A pártban uralkodó hangulatra jellemző, hogy vasárnap este akkor kapta a legnagyobb tapsot, amikor név szerint felsorolta azokat a republikánus képviselőket és szenátorokat, akik megszavazták az ellene a kongresszusban emelt közjogi vádat. – Mindtől szabaduljunk meg! – javasolta lelkes hallgatóságának, kilátásba helyezve, hogy valamennyi ellenfelével szembenálló jelölteket fog támogatni a párt előválasztásain. Azok, akikről beszélt, nem voltak a teremben: Mitch McConnell szenátusi frakcióvezetőnek, a volt elnökjelölt Mitt Romney-nak vagy az alsóházi republikánusok harmadik számú vezetőjének, Liz Cheney-nek más dolga volt a hétvégén.
A konferencia helyszínén, az orlandói Hyatt Regency hotelben Trump életnagyságú, aranyszínű szobrát is felállították. A műalkotás mellesleg az ezerszer elátkozott Mexikóban készült, és a szobrász később valódi aranyborítással is tervez egy hasonlót, amelyet majd tíz millió dolláros áron kíván értékesíteni. A modern aranyborjú modellje beszédében kizárta, hogy saját pártot alapítana. Bár a felmérések szerint a republikánus választók csaknem fele követné, arra hivatkozott, hogy így biztos vereség várna rájuk. A várakozásokra rácáfolva nem jelentette be, hogy indulni fog a 2024-es elnökválasztáson. Beérte annyival, hogy „ki tudja, lehet, hogy úgy döntök, harmadszor is megverem őket” – utalt a novemberben a Fehér Ház mellett a kongresszusi többséget is megszerző Demokrata Pártra. Arra nem tért ki, hogy mindkét elnökválasztásán kevesebb voksot kapott aktuális ellenfelénél. Kitartott amellett, hogy 2020-ban voltaképpen ő győzött, legfeljebb a gyáva legfelsőbb bíróság hagyta, hogy elvegyék tőle a diadalt. Ekkor a tömeg azt skandálta, hogy „Te nyertél, te nyertél!” Még egy mozzanattal utalt terveire, amikor a következő first ladyként említette feleségét, Melaniát, aki nem ment el a konferenciára.
A háromnapos rendezvény résztvevőinek jó kétharmada szeretné, ha Trump 2024-ben újra indulna, ami egyrészt meggyőző többség, másrészt azért hagy helyet a többi pályázónak is, például Ted Cruz és Josh Hawley szenátoroknak, Ron DeSantis floridai, Kristi Noem dél-dakotai kormányzónak vagy Mike Pompeo volt külügyminiszernek. Egyelőre nem látszik, hogy ki fordíthatná új irányba a pártot, mert a republikánus tömegek számára változatlanul Trump nacionalista populizmusa az irányadó. Nem véletlenül tréfálkozott azzal az ifjabbik Donald, hogy a konferencia inkább Trumpról szól, mint a konzervativizmusról. A család, leszámítva Melania távollétét, töretlenül Trump mellett áll. Ivanka lánya és férje, a szintén New York-i ingatlanbefektető Jared Kushner oda is költözött a közelébe, Dél-Floridába. Közvetlen politikai ambíciói azonban egyelőre csak másodszülött fia, Eric feleségének, Lara Trumpnak vannak, aki 2022-ben Dél-Karolinában indulna a szenátori posztért. Ivanka egyelőre lemondott arról, hogy Floridában tegye ugyanezt és mostanság az ifjabb Donald sem beszél saját elnöki ambícióiról. Igaz, amint Trump, úgy Ivanka és ifjabb Donald sem lehet biztos benne, hogy a következő éveket nem kell majd bíróságra járással töltenie: valamennyiük ellen vizsgálat folyik többek között a Trump Corporation viselt dolgai és a 2016-os beiktatási ceremóniára gyűjtött pénz törvénytelen felhasználása miatt.

A nagy választási hadjárat – a szavazók visszaszorításáért
Az idők, azok változnak – énekelte Bob Dylan még 1963-ban. Az azóta irodalmi Nobel-díjjal is kitüntetett dalnok üzenete most talán világosabb, mint valaha: „Gyertek, szenátorok, képviselők / Kérlek, halljátok meg a hívó szót / Ne álljátok el az ajtót / Ne torlaszoljátok el a termet / Mert sérül majd / Aki megtorpan / Kint ádáz a csata / Hamarosan megremegteti ablakaitokat és megrázza falaitokat / Mert az idők, azok változnak.” Az Egyesült Államok már nem az az ország, amelyik a 60-as években volt. Arányaiban zsugorodik a Republikánus Párt hagyományos bázisa, a vidéki, vallásos, felsőfokú végzettség nélküli fehér lakosság. Változatlan trendek mellett nagyjából 2045-re kisebbségbe kerülhetnek a nem spanyolajkú fehérek. Az utolsó nyolc elnökválasztásból a republikánus jelölt csupán egyszer kapta meg a voksok abszolút többségét – 2004-ben George W. Bush –, bár igaz, hogy az elektori testület „beépített” jobbra húzása miatt 2000-ben és 2016-ban is sikerült elhódítani a Fehér Házat.
A helyzet azonban világos: a Republikánus Pártnak meg kell változtatnia politikáját, hogy mások számára is vonzóbbá váljon – vagy meg kell akadályoznia a Demokrata Párt szavazóit voksuk leadásában. Egyelőre ez utóbbi stratégia látszik felülkerekedni. Donald Trump tökéletesen tisztában volt a helyzettel, nem véletlenül folytatott egy éven át kitartó harcot a levélszavazás ellen. Balszerencséjére a koronavírus-járvány miatt ott is elővették ezt a megoldást, ahol korábban nem létezett ez az opció.
Az ő csalásra való hivatkozásán felbuzdulva a jobboldal január óta már több mint harminc amerikai államban nyújtott be a választási törvényeket szigorító javaslatokat. A legmesszebb egy arizonai honatya ment, aki szerint nem szabad a választókra bízni, ki legyen az elnök, majd az állami törvényhozók kijelölik az elektori testület tagjait, akik eldöntik a dolgot. Ez nyilvánvalóan alkotmányellenes ostobaság, de akad néhány más, céljaiban hasonló, de megoldásaiban kevésbé morbid ötlet. Georgiában például a vasárnapi szavazást akarják betiltani, merthogy ott sok fekete vallási közösség tagjai az istentiszteletet követően szeretik leadni a voksaikat.
A 32 százalékban feketék lakta államban a 2018-as kormányzó választáson alulmaradó demokrata jelölt, Stacey Abrams hosszú évek szívós munkájával mintegy 800 ezer addig nem szavazó állampolgárt aktivizált, ami nélkül se Biden, se utóbb két demokrata párti szenátorjelölt nem tudott volna nyerni az államban. A republikánusok most el akarják törölni az indoklás nélküli levélszavazást, illetve a választópolgárok automatikus jegyzékbe vételét a jogosítványuk (egyben hivatalos személyazonosító igazolványuk) megújításakor. Arizonában is a levélszavazást nehezítik, továbbá 60 százalékra tervezik emelni a választási kérdésekkel kapcsolatos névszavazásokon szükséges többséget. Wisconsinban újra rajzolják az eddig is a republikánusoknak kedvező választási térképet, akárcsak New Hampshire-ben és más államokban.
Nebraskában, ahol idáig kongresszusi körzetenként ítélték oda az elektorokat, most vissza akarnak térni a „győztes mindent visz” elvhez, merthogy tavaly Biden is nyert egy helyet. A törvényhozás két házában többséggel rendelkező Demokrata Párt sem tétlenkedik. A szövetségi képviselőház ezen a héten kezdi meg egy 791 oldalas, átfogó választási törvénytervezet vitáját. Bár ebben a formában kevés az esélye az elfogadásra, de iránya egyértelmű. Passzusai megtiltanák a választásokon való részvétel mesterséges megnehezítését, a szavazókörzetek pártérdekek szerinti átrajzolását és korlátoznák a nagy pénzügyi donorok befolyását a kampányokra. A tervezet támogatói szerint szó sincs valamiféle balos támadásról, a szöveg kétpárti ajánlásokon alapszik. A New York Times idézi a Demokrácia 21 nevű, pártoktól független, a jó kormányzás mellett érvelő szervezet elnökét, aki szerint a választások az amerikai demokratikus kormányzás szíve. – Ez most a csatatér és ezt mindenki tudja – mondta a lapnak Fred Wertheimer.
Most éppen csütörtököt mondanak
Még mindig Donald Trump elnökké nyilvánításában bíznak a QAnon nevű összeesküvés-elméletben hívők. A legújabb határidő március 4-e, csütörtök, amikor is a hadsereg majd eltávolítja Joe Biden elnököt és kihirdeti, hogy mégiscsak Trump nyerte a novemberi választást. Trump azonban nem a 45., hanem a 19. elnökként térne vissza, mert a teória értelmében az 1871 után választott elnökök nem voltak legitimek. Március 4-e amúgy 1933-ig volt az elnökök beiktatásának napja, amikoris az alkotmány XX. kiegészítése a dátumot január 20-ra hozta előre. A QAnon összeesküvés-elmélet értelmében a liberálisok emberevő pedofil hálózata ellen küzdő Trump a háttérből most is irányítja az eseményeket és minden eddigi kudarca csak látszólagos, része a végső győzelmet garantáló mestertervnek.

(2021. március 2. via nepszava.hu)

54116075_303

Manfred Weber mindenáron megszavaztatná az alapszabály-módosítást

Holnap reggel ül össze az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti csoportja, a találkozó napirendtervezetébe pedig a várakozásoknak megfelelően bekerült a frakció alapszabályzatáról szóló vita és szavazás is. Az erről szóló e-mailt a képviselők tegnap este kapták meg – értesült lapunk.

Az eljárási rend megváltoztatása az első vitapont lesz a holnapi ülésen. (A napirendet ma délután még a frakció elnöksége is elfogadja – a szerk.)

Mint ismert, Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke vasárnapi keltezésű levelében arra figyelmeztette Manfred Weber néppárti frakcióvezetőt: amennyiben az elnökség és a nemzeti delegációvezetők február 26-i találkozóján elfogadott rendelkezéseket szavazásra bocsátják, és meg is szavazzák, úgy a Fidesz elhagyja a képviselőcsoportot.

A miniszterelnök a tervezett alapszabályzat-módosítás ellen emelt kifogást, mert meglátása szerint a jogállamiság elveivel ellentétesen próbálják büntetni a Fideszt a frakcióban. „Miután nem tudott kellő mennyiségű szavazatot gyűjteni, hogy megbüntessen minket, most megpróbálja megváltoztatni a szabályokat és egy folyamatban lévő eljárásra kiterjeszteni” – írta. Az Orbán Viktor-féle levelet még vasárnap este valamennyi néppárti EP-képviselő megkapta, hogy holnap a magyar figyelmeztetés fényében tudjanak dönteni az eljárási rend módosításáról.

Információink szerint a frakcióülés kimenetele egyelőre nyitott kérdés, ám Manfred Weber mindenképp szavazásra akarja bocsátani a Fideszre íródott tervezetet.

A Fideszre gyártanak szabályt
Annak tartalmáról lapunk korábban is cikkezett. A tervek szerint a néppárti frakció immár lehetővé tenné egész delegációk kizárását és felfüggesztését – korábban ezekre csak adott képviselő esetében volt lehetőség. Mind a kizárást, mind pedig a tagság ideiglenes felfüggesztését a frakció elnöksége, vagy a politikai csoport tagságának mindössze 15 százalékát adó képviselők kezdeményezhetnék, feltéve, hogy utóbbiak legalább négy nemzeti delegációból származnak. Az első javaslatok értelmében a szavazásra jogosult EP-képviselők egyszerű többsége is elegendő lett volna a kizárási vagy felfüggesztési kezdeményezés sikeréhez, ám ennek nem volt támogatottsága a csoportban, így főszabályként maradhat, hogy kétharmados többség kell ezen szankciók mögé.

A kezdeményezők – egy többségében Fidesz-kritikus EP-képviselőkből álló munkacsoport – ugyanakkor egy olyan javaslatot is belecsempésztek a tervbe, miszerint az ernyőpártban, az Európai Néppártban felfüggesztett pártok frakcióbeli tagságát automatikusan szavazásra kell bocsátani az EP-csoportban is. Ez esetben – amely egyértelműen a Fidesz ügyére reflektál – már az egyszerű többség is elegendő lenne a felfüggesztéshez.

(A kormánypárt 2019 óta felfüggesztett tagsággal bír az Európai Néppárt ernyőpártjában, ám annak parlamenti frakciójában lényegében e sorok írásakor is teljes jogú munkát folytat – a szerk.)

A magyar kormány berkeiből a bevezetendő tükörszabály margóján emlegették a szabályok visszamenőleges hatályú megváltoztatását, hiszen a frakció vezetése így egy majdnem két évvel ezelőtti, még nyitott kimenetelű eseményre hivatkozva szavaztathatná meg a Fidesz felfüggesztését a parlamenti csoportban.

(2021. március 2. via magyarnemzet.hu)

20071940_711afb3a32aa50aba8fab249cc6dd5f6_wm

Ilyen még nem volt: a cseh kormány bepereli Varsót

Az unió történetében először fordul elő, hogy egy tagállam környezetvédelmi ügyben kér jogorvoslatot egy másik, ráadásul szomszédos tagállam ellen. A turowi szénbánya (ideiglenes) bezárása érzékenyen érinti Lengyelországot, mivel ezzel veszélybe kerülne az ország energiaellátásának öt százaléka, és célzott uniós forrásokat is elveszíthetnek. A lengyel kormányra két nyomás is nehezedik, egyfelől fel kell gyorsítani a megújuló energiaforrásokra való átállást, másfelől kezelnie kell a szénbányászat kivezetésével járó társadalmi feszültséget. Az szénágazatban 83 ezren dolgoznak, ráadásul Lengyelországban a szénbányászok hagyományosan nagy megbecsülést élveznek, anyagilag is. A turowi bánya környékén lakók viszont lassan szomjan halnak.
A cseh kormány hétfőn jelentette be, hogy pert indít Lengyelország ellen az Európai Unió Bíróságon a határ lengyel oldalán lévő, turowi barnaszénbánya működésének bővítésére vonatkozó tervek miatt. Prága azzal vádolta a lengyel kormányt, hogy megsértette az uniós jogszabályokat azzal, hogy meghosszabbította a bánya működési engedélyét a környezeti következmények megfelelő vizsgálata nélkül – írja a Notes from Poland.

A cseh külügyminisztérium közleménye szerint a keresetet február végén vagy március elején nyújtják be. A csehek ideiglenes intézkedésként a turowi bányászat felfüggesztését is kérik, amíg az európai bíróság jogerős ítéletet nem hoz.

KÉT HÉTTEL EZELŐTT TOMÁS PETRÍCEK CSEH KÜLÜGYMINISZTER AZÉRT JÁRT VARSÓBAN, HOGY KOMPROMISSZUMOS MEGOLDÁST TALÁLJANAK A FELEK, DE PETRÍCEK SZERINT A TÁRGYALÁSOK „NEM ÚGY ALAKULTAK, MINT REMÉLTÉK”.

A cseh jogi lépés váratlanul érte Lengyelországot, „meglepetés volt számunkra, mert az volt a benyomásunk, hogy a múlt heti találkozó jól sikerült” – mondta Aleksander Brzózka, a lengyel Klíma- és Környezetvédelmi Minisztérium szóvivője. „Cseh részről voltak javaslatok, amikre ugyan nem reagáltunk azonnal, de továbbra is hajlandóak vagyunk peren kívüli megoldást találni.”

A turowi bánya és erőmű üzemeltetője, az állami tulajdonban lévő Lengyel Energiacsoport (PGE) szintén megdöbbent a per hírére. „Nem értjük teljesen”– mondta Sandra Apanasionek, a társaság szóvivője, hozzátéve, hogy a cseh féllel rendszeresen konzultáltak a bánya engedélyének 2026-ig történő meghosszabbításakor. A lengyel környezetvédelmi minisztérium egyébként már tervezi, hogy a bányászati engedélyt 2044-ig meghosszabbítja, előrejelzések szerint ugyanis addigra fogy el a kitermelhető szén.

Szomjazó vidék
A konfliktus már egy ideje napirenden volt. A turowi bánya a cseh és a német határ közelében található, és a környéken élők rendszeresen panaszkodtak a nyílt aknabánya környezetre gyakorolt hatásai miatt. A cseh oldalon fekvő Uhelná lakói szerint a zaj annyira elviselhetetlen, amikor a szél a bánya felől fúj, hogy képtelenség a szabadban megmaradni. Bár a zaj és a légszennyezés is problémákat okoz, a cseh és a német tisztviselők és aktivisták egyetértenek abban, hogy a legsúlyosabb kérdés a vízellátással kapcsolatos.

A cseh geológiai ügynökség friss jelentése szerint a felszín alatti vizek csökkenésének üteme „nagyon ijesztő”. Ha a bányászat folytatódik, az csak a cseh oldalon mintegy 30 ezer embernek okoz napi szintű vízellátási problémát.

VAN OLYAN CSALÁD, AMELY A 25 KILOMÉTERRE LAKÓ ROKONOKHOZ JÁR RENDSZERESEN RUHÁT MOSNI, MERT NINCS ELÉG VÍZ.

Egy másik család a közeli patakból pumpálja a vizet a fürdéshez és a mosáshoz. Egy helyi gazdálkodó kénytelen volt leölni a teheneit, mert nem volt elég vize az állatok számára. A környéken élők számtalan ilyen esetről számolnak be.

Mielőtt a cseh kormány bejelentette perindítási szándékát, kártérítést követelt Lengyelországtól a talajvízzel kapcsolatos károkért, valamint hogy viseljék a bányával szomszédos falvak vízellátási beruházásainak költségeit.

A szén az egyik leginkább vízigényes energiaforrás, ezért sok országban a helyi szénipar a legnagyobb vízfogyasztó. Egy átlagos szénerőmű kevesebb mint négy perc alatt annyi vizet használ, amennyi elég lenne egy úszóverseny-medence feltöltésére.

Mind a lengyel környezetvédelmi minisztérium, mind a bányát üzemeltető állami cég, a PGE hevesen tagadta azokat a vádakat, amelyek szerint a bánya miatt csökkent a vízszint.

A turowi szénbánya és erőmű nemcsak a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátók közé tartozik, de megsérti az uniós vízügyi törvényeket is, ez pedig a szomszédos országok közösségei számára riasztó következményekkel jár. Ha a bizottság komolyan gondolja az európai zöldmegállapodást és a jogállamiságot, akkor biztosítania kell az EU Víz Keretirányelvének teljes és megfelelő végrehajtását – mondta Jeremy Wates, az Európai Környezetvédelmi Iroda főtitkára még tavaly júniusban.

Csehország tavaly szeptemberben az Európai Bizottság elé vitte az ügyet. A bizottság decemberben kijelentette, hogy bár a vízügyi és környezeti aggályok a felhozott bizonyítékok és érvek alapján „megalapozatlanok”, Varsó valóban megsértett számos uniós törvényt azzal, hogy a bánya engedélyének meghosszabbítása előtt nem konzultált megfelelően szomszédaival.

Az áram ára
A per több évig is eltarthat és, hogy ha az unió bírósága Prágának kedvező döntést hoz, akkor Varsónak eurómilliókat kell fizetnie az uniós jog megsértése miatt. Ráadásul a bíróság a kereset benyújtásától számított néhány héten belül úgy is dönthet, hogy ideiglenes intézkedésként a bánya működését, a jogerős ítéletig, leállítják. Ilyen intézkedéseket már korábban is alkalmaztak, például a Białowieża-erdő esetében 2017-ben, amikor a bíróság Lengyelországot a fakitermelés azonnali leállítására kötelezte.

Képtelen vagyok ezt a forgatókönyvet elképzelni. Egy ilyen döntésnek katasztrofális következménye lenne – mondta a PGE szóvivője. – A Turow erőmű biztosítja a lengyel villamosenergia-ellátás körülbelül 5 százalékát. A bánya leállítása az erőmű leállítását eredményezné.

A lengyel villamosenergia-ellátás 5 százalékának lekapcsolása, ráadásul egyik napról a másikra, megterhelné a lengyel áramellátást, ami már így is túlfeszített a növekvő energiaigény kielégítésére. Lengyelország egyre több áramot kénytelen importálni, főleg Németországból.

A mostani konfliktus is rávilágít a lengyel kormány dilemmájára: vagy a rövid távú politikai előnyökért továbbra is a szőnyeg alá söpri a szénbányák bezárásának problémáját, vagy felgyorsítja az energiaszektor zöldátmenetét, és szembenéz a szénipar megszüntetésével járó társadalmi kihívásokkal – írja a Notes from Poland.

(2021. február 26. via index.hu)

Újra betegnek nevezte az Orbán-kormány demokráciáját az Európai Bizottság alelnöke

Átfogóan meg akarja vizsgálni az Európai Bizottság a magyar jogállamiság helyzetet – jelezte Vera Jourová, a brüsszeli testület értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke a budapesti székhelyű Demokrácia Intézet szervezésében tartott videókonferencián szerdán.

A Népszava cikkéből derül ki, hogy a politikus éppen a demokrácia jövőjéről beszélt az Európai Unióban, amikor egy kérdésre adott válaszban kitért Magyarországra is.

Számomra a magyarországi helyzet a legaggasztóbb. Ezt már sokszor elmondtam diplomatikus és kevésbé diplomatikus nyelven. Továbbra is úgy vélem, hogy az egy beteg demokrácia – fogalmazott, hozzáfűzve, hogy fenntartásai vannak a magyarországi választások tisztaságával kapcsolatban is.

Ami „a beteg demokráciát” illeti, Vera Jourová csak azt a fordulatot ismételte meg, amellyel 2020 szeptemberében egyszer már aposztrofálta az Orbán-kormány Magyarországát. Kijelentése akkor hatalmas felháborodást keltett fideszes politikai körökben, Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, jelezve, hogy felfüggeszti a kétoldalú politikai kapcsolatokat a testület alelnökével. Orbán Viktor azt is szerette volna elérni, hogy Vera Jourová távozzon a hivatalából, de erre Ursula von der Leyen nemet mondott.

(2021. február 25. via index.hu)

7Vfj7y6hem9G1Bzqas

Tíz napot kaptunk a válaszra: most a belső határellenőrzés visszaállítását kísérő követelményekre figyelmeztetik Magyarországot

Megint levelet hozott a postás Brüsszelből.
Öt másik tagállammal egyetemben Magyarország is levelet kapott tegnap az Európai Bizottságtól, amelyben a testület felhívja a figyelmet arra, hogy tiszteletben kell tartania az arányosság és a megkülönböztetés-mentesség elveit, amikor visszaállítja a belső határellenőrzést. Az uniós intézmény egyben felszólítja a magyar hatóságokat, hogy a közösen elfogadott ajánlásoknak megfelelően járjanak el, ha korlátozásokat léptetnek életbe. Magyarországnak tíz napja van a válaszra. Ha a megadott határidőre nem hozza összhangba intézkedéseit az EU-s előírásokkal, akkor a Bizottság kénytelen lesz megfontolni a szükséges jogi lépéseket, közölte Christian Wigand szóvivő.
Magyarország mellett Belgiumnak, Dániának, Finnországnak, Németországnak és Svédországnak küldött levelet a brüsszeli testület, mert ezekben az országokban ítéli aggasztónak és az uniós normákkal ellentétesnek a ki- és beutazásokat érintő szigorításokat.
A tagállamok hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a népegészség érdekében korlátozzák-e a szabad mozgást, de vannak bizonyos szabályok, amelyeket tiszteletben kell tartaniuk. Emellett elengedhetetlen közöttük a koordináció, mivel a nem egyeztetett lépések zavart okoznak az emberek és áruk szabad mozgásában. Az EU27-ek kétszer is elfogadtak ajánlásokat arról, hogy milyen intézkedések szükségesek járvány idején a személyek, áruk és szolgáltatások szabad áramlásának a biztosítására.
Didier Reynders igazságügyi, és Ylva Johnasson migrációért felelős biztos néhány napja levelet írt mind a 27 tagállam illetékes szerveinek, amelyben felhívták a figyelmüket arra, hogy egyeztessék lépéseiket, amikor a ki- és beutazások korlátozásáról döntenek.

(2021. február 23. via nepszava.hu)