Category Archives: Elemzések

A visegrádi csoport (V4) legyen a koronavírus-járvány utáni európai gazdasági fejlődés pólusa – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök pénteken Varsóban, üdvözölve a regionális csúcstalálkozóra megérkezett miniszterelnököket.
Andrzej Duda arra biztatta a V4 kormányfőit, hogy közös álláspontot dolgozzanak ki az EU 2021-2027-es költségvetési tervezetéről, és hatékony tárgyalásokat folytassanak erről az uniós színtéren.

Andrzej Duda arra biztatta a V4 kormányfőit, hogy közös álláspontot dolgozzanak ki az EU 2021-2027-es költségvetési tervezetéről.

Akarjuk, hogy térségünk “a koronavírus-járvány utáni európai fejlődés pólusa legyen” – fogalmazott, hozzátéve: ehhez ambiciózus, a fejlődésen, az európai kohézión és a komoly infrastrukturális fejlesztéseken alapuló, “az európai gazdaságot térségünkben is serkentő” uniós költségvetésre van szükség.

Befolyásolni tudtuk az EU döntéseit
Utalva a V4 alapításának jövő évi 30. évfordulójára, Duda két, szerinte kulcsfontosságú történelmi mozzanatot emelt ki: egyrészt a regionális együttműködés érveket nyújtott a V4-államok uniós integrációjával is járó európai egyesítéshez, másrészt az utóbbi években a csoport erőteljes álláspontjának köszönhetően a kulcsfontosságú ügyekben befolyásolni tudta az egész EU döntéseit.

Például a menekültek átirányításának kérdésében az óriási nyomásgyakorlás ellenére kezdettől fogva igazuk volt – jelentette ki Duda. Aláhúzta: a V4 nem egyezik bele a befogadó országok, valamint a menekültek beleegyezése nélküli átirányításába.

A kényszerű áthelyezés ellentmond az emberi jogoknak, és igazából serkenti az embercsempészetet – tette hozzá.

Úgy látta: a jelenleg megújuló migrációs válság idején a V4 alapfeladata a határok biztosítása, ezáltal az állampolgárok biztonságának megőrzése, a migrációt kiváltó konfliktusok helyszíni kezelése.

Az elnöki palotában egyeztetnek
Az uniós költségvetési tervezetet illetően péntek reggel, a V4-csúcstalálkozót megelőzően, Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a szlovák hivatali kollégájával, Igor Matoviccsal közös sajtóértekezleten örvendetesnek nevezte, hogy Varsó és Pozsony, de az egész V4 is nagyon hasonló álláspontot képvisel.

Matovic a beiktatása utáni első hivatalos látogatására érkezett a lengyelországi V4-csúcsra. A sajtóértekezleten elmondta: Szlovákia meríteni akar a lengyel tapasztalatokból az uniós alapok hatékony felhasználása terén, mivel Pozsonynak ez nagy gondokat okoz, ésnagy problémát jelent az eszközök felhasználásához kötődő korrupció is.

A V4 kormányfői Duda beszédét követően a varsói Belweder elnöki palotában értekeznek, ezt követően közös sajtóértekezletet tartanak.

(2020. július 3. via origo.hu)

Az Élysée-palota közlése szerint lemondott posztjáról a francia miniszterelnök, Édouard Philippe, és a teljes francia kormány. A kormányzati ügyvitelben mindaddig részt vesz, amíg az új kormány fel nem áll, írja a Sky News. Philippe távozása a feltételezett kormányzati átszervezés előtt történt. Lépése megerősítheti Emmanuel Macron köztársasági elnök pozícióját, aki megpróbálná visszaszerezni a korában elvesztett, csalódott választókat.
Egy csütörtöki ülésen állapodott meg arról a köztársasági elnök és a miniszterelnök, hogy szükség van egy új kabinet felállítására, egy új kezdetre ahhoz, hogy az ötéves elnöki ciklus új szakaszába léphessen. Macron elnöksége óta 17 minisztercsere történt. A következő kormány célja az lesz, hogy megvalósítsa az elnöki terveket, amelyek főleg az egészségügyet, az idős- és ifjúságpolitikát érintik leginkább – írja a LeMonde.

Emannuel Macron csütörtökön azt mondta: elkötelezett amellett, hogy végrehajtsa a tervezett nyugdíjreformot, viszont azt belátja, hogy a koronavírus-járvány okozott válság, és annak a Franciaországban is várható erős hatásai miatt, szükséges a tervezet átalakítása. „Nem lehet azt megtenni, hogy olyan ország vagyunk, ami a függetlenséget akarja, visszaszerezni az irányítást társadalmi, ökológiai, gazdasági kérdésekben, miközben egész Európában mi dolgozzuk le a legkevesebb időt életünk során” – mondta Macron a reformok szükségességéről a 20minutes.fr szerint.

(2020. július 3. via index.hu)

Németország július 1-jével átvette az Európai Unió soros elnöki megbízatását, ami lehetővé teszi, hogy Angela Merkel kancellár letörölhetetlen nyomot hagyjon az unió történetén. A terv készen áll, a megvalósítás megkezdődött.
Eljött Angela Merkel pillanata, hogy meghatározza az EU jövőjét – lényegében így értékelik a kommentátorok, hogy Németország kritikus időszakban vette át az uniós soros elnökségének tisztségét július 1-jén. A kancellárnak arra kell felhasználnia amúgy sem gyenge európai befolyásának megerősödését, hogy lendületet adjon az európai integrációnak – véli Melinda Crane, a Deutsche Welle (DW) angol nyelvű kiadásának publicistája. Ez egyben 15 éves kancellári pályafutásának betetőzése lehet. (Képünkön balra 2005-ös első megválasztásának idején, jobbra egy mostanában készült fotón látható).

Merkel március közepén, a koronavírus-járvány európai kitörésének idején sötét figyelmeztetést fogalmazott meg, mintegy megelőlegezve a német elnökséget is. Azt mondta, hogy az EU történetének legnagyobb kihívásával került szembe a kettős – egészségügyi és gazdasági – válság kirobbanásával. Három és fél hónappal később a járvány miatt bevezetett korlátozások feloldásának közepén tartunk. Egymás után nyílnak meg az európai határok, s ha van ország, amely katalizátor szerepet játszhat az unió fiskális integrációjában, amire feltétlenül szükség van Európa gazdasági-politikai stabilizálásához, az Németország.

Feloldható paradoxon
Ez paradoxonnak hangzik annak tükrében, hogy Németország az elmúlt években, még az eurózóna tíz éve kirobbant adósságválságának idején is azok között az országok között volt, amelyek mereven elzárkóztak a közös európai adósság vállalásától. Az úgynevezett takarékos országok közössége, az északi tagállamok csoportja úgy vélte – és a kisebb országok véleménye nem is változott ez ügyben -, hogy ha az eurózóna vagy az EU közös kötvényeket bocsátana ki, akkor annak a felelőtlenül gazdálkodó déli tagállamokra jutó törlesztését is az északiak állnák.

A német gazdaság kisebb veszteséggel jöhet ki a koronavírus-járványból, mint Spanyolország vagy Olaszország. Szakértők Németországban 6,6 százalékos GDP-csökkenést várnak, míg az utóbbi két országban 11 százalékost. Nem relatív jobb helyzet azonban, az ami indokolja, hogy a németeknek segítséget kell nyújtaniuk déli szomszédaiknak, hogy össze kell hozniuk azt a megállapodást, amely lehetővé teszi a közös eladósodást, biztosítva annak fedezetét a tagállamok nagyobb uniós befizetései vagy közös EU-s adók kivetésének formájában – véli a DW cikkírója. Azért kell ezt megtenniük, mert gazdaságuk exportorientált, és külkereskedelmük 70 százalékát a többi európai országgal bonyolítják le.

A terv
A német elnökség terve május közepére készült el: Merkel Emmanuel Macron francia államfővel az oldalán bemutatta a két kormány kezdeményezését egy 500 milliárd eurós újjáépítési alap gründolására, amelyhez közös uniós kötvénykibocsátással teremtenék meg a forrást, amit támogatások formájában osztanának szét elsősorban azoknak a dél-európai eurótagállamoknak, amelyeket a legjobban elkaszált a válság. (Ezt az Európai Bizottság további 250 milliárddal javasolja megfejelni, amelyet kedvezményes hitelként kínálnának a tagállamoknak.)

Ez az a terv, amelyet Olaf Scholz, a német kormány szociáldemokrata pénzügyminisztere Hamilton-pillanatként jellemzett, Alexander Hamilton amerikai pénzügyminiszter 1790-es intézkedésére utalva, amellyel a szövetségi kormány adósságává tette az észak-amerikai unió tagállamainak adósságait. A bírálok szerint a közös EU-s adósság túl kicsi ahhoz, hogy áttörésről beszélhessünk, a DW publicistája azonban felhívja a figyelmet arra, hogy az USA-ban is évtizedeken át tartó, kemény alkukon át jutottak el az adósság központosításához, a Hamilton-pillanat csak a folyamat egyik kiemelkedő eseménye volt.

Az tett
Hogy miért kellene erősíteni Európa integrációját, arra nyilvánvaló a válasz: azért, mert az kontinens a nemzetközi szerepvállalásból visszahúzó USA és az előrenyomuló Kína között így erősítheti meg globális befolyását. Másik kérdés azonban, hogy egy olyan ösztönösen óvatos politikus, mint Merkel, miért vállalná az nagy ellenállásba ütköző, bizonytalan végeredményt ígérő konfliktust, ami az integráció erősítésével jár?

Erre három oka is lehet. Az első, hogy – amint arra Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke is utalt az Európai Parlament előtt tartott beszédében – az, hogy az EU déli tagállamainak magukra hagyása a bajban az unió széthullásának veszélyével fenyeget. A második, hogy Merkel ismét népszerűsége csúcsán áll, elsősorban annak köszönhetően, hogy kormánya jól kezelte a válságot. Megvan tehát a politikai tőkéje a terv végrehajtásához, és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke személyében – aki a kancellár megbízható partnere – a vezetőtárs is megvan, akivel elérhetik a célt.

Örökség
A harmadik és legfontosabb körülmény, hogy az időpont a lehető legmegfelelőbb. Merkelnek, aki legkésőbb 2021 őszéig marad Németország vezetője, ez az utolsó lehetősége, hogy jelentős örökséget hagyjon hátra, hogy egyértelműen pozitívvá tegye ellentmondásos teljesítményét. A történet része, hogy a német kormány élén kőkemény megszorító gazdaságpolitikát kényszerített rá Görögországra az eurózóna adósságválságának idején, majd humanitárius okokból utat nyitott a milliós szíriai bevándorló tömeg előtt, ám ezzel hozzájárult az európai populista-nacionalista politikai irányzatok megerősödéséhez.

Hetven év telt el azóta, hogy Robert Schuman francia külügyminiszter történelmet csinált azzal a javaslatával, hogy vegyék közös ellenőrzés alá a francia és a német acélgyártást. Ezzel megvetette az európai integráció alapját. A kancellárnak megvan a lehetősége arra, hogy új szintre emelje ezt. Ehhez ars poeticaként elfogadhatja, amit Schuman mondott 1950-ben. Európa nem egy csapásra, egy konkrét terv alapján, hanem konkrét eredményt hozó tettek sorozatával épülhet fel.

(2020. július 2. via napi.hu)

Besuch Bundeskanzlerin Angela Merkel im Rathaus Köln

Joe Bident, a Demokrata Párt várható elnökjelöltjét biztosította támogatásáról Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke csütörtökön a Twitteren, írja az MTI.
Tusk szerint a Szolidaritás szakszervezeti szövetség antikommunista tagjaként, lengyel kormányfőként és az Európai Tanács elnökeként is mindig hitt a republikánus értékekben és Amerika nagyságában, Reagan volt a hőse.

Igazán jól sikerült megismernem Donald Trumpot és ez az oka annak, hogy imádkozom Joe Biden sikeréért – írta a néppárt elnöke.

Az Egyesült Államokban november elején tartanak általános választásokat, és a hivatalban levő, republikánus párti színekben újrainduló Donald Trump kihívója minden valószínűség szerint a demokrata párti Joe Biden lesz.

Trump népszerűségének nem tett jót sem a koronavírus elleni késlekedő fellépése, sem pedig a George Floyd halála miatt elindult országos tüntetések, amin az elnök bevetette a hadsereget is.

(2020. július 2. via index.hu)

Kurz osztrák kancellár berendelte hétfőre a helyi török nagykövetet, Ozan Ceyhunt, írja az APA hírügynökség. Kurznak az a problémája a török állammal, hogy a bécsi kurd aktivisták és szimpatizánsaik tüntetéseket tartottak a nők elleni erőszak ellen, csakhogy jobboldali nacionalista törökök, köztük a Szürke Farkasok nevű szélsőjobboldali terrorszervezet jeleit használó emberek rájuk támadtak.

Kurz a Kuriernek elmondta, hogy zéró toleranciát hirdet az ellen, hogy Törökország konfliktusai Ausztriában is megjelenjenek, és erőszakos módon próbálják ezeket elintézni az utcákon.

Eggyel bővebben szerda óta heves összecsapások voltak a kurd tüntetők, és a jobboldali török szimpatizánsok között Bécs utcáin, jelentős anyagi kárral, sérülésekkel, letartóztatásokkal.

Csütörtökön több száz török “Allahu Akbar”-kiáltásokkal támadt rá újból a tüntető kurd aktivistákra és a rendőrökre is, kövekkel, üvegekkel és petárdákkal dobálva meg őket, írja az MTI. Két rendőr megsérült, egy rendőrkutyát pedig egy vasbetondarabbal találtak el. Több embert őrizetbe vettek, és több tucat feljelentés is történt.

Pénteken a kurdok, illetve baloldali aktivisták, köztük az Antifa elnevezésű baloldali mozgalom, valamint a YPJ elnevezésű szíriai kurd fegyveres női csoport, összesen 500 fő vett részt az újabb demonstráción; a menet a bécsi főpályaudvar irányába vonult, amikor a törökök ismét rájuk támadtak. Ismét kövekkel üvegekkel és petárdákkal dobálták meg a rendőröket. Itt több rendőr is megsebesült, és három embert vettek őrizetbe.

Szombaton már igen komoly rendőri védelmet kapott a mintegy 450 tüntető, akik már egyenesen a török nagykövetség elé vonultak, már olyan transzparensekkel, mint a “Szabadságot minden politikai foglyoknak! Nem hajtunk térdet a diktátor Erdogan előtt!”, amin Erdogant Hitlerként ábrázolták. A laza hálózatban működő radikális baloldali Antifa is képviselte magát “Együtt a fasizmus ellen” transzparenssel, a fegyveres kurd női milícia, az YPJ zászlói is feltűntek, de felszólalt például Ewa Ernst-Dziedzic, a Zöldek parlamenti képviselője is az eseményen. Ez a nap összecsapás nélkül ment le.

Ozan Ceyhun török nagykövetet legutóbb május végén Susanne Raab néppárti integrációs miniszter is bekérette, amiért a török nagykövet Bécsben a Ramadan záró rendezvényén egoistának nevezte a karácsonyt. A nagykövet azóta bocsánatot kért a történtek miatt.

(2020. június 29. via index.hu)

Az első fordulót ugyan megnyerte, de második fordulóra kényszerült a jelenlegi államfő a lengyel elnökválasztáson. Az első exit pollok szerint a kormánypárti Jog és Igazságosság (PiS) támogatását élvező Andzej Duda 41,8 százalékot szerzett, míg az ellenzéki Polgári Platform (PO) jelöltje – az elnökválasztásra alig másfél hónapja bejelentkezett varsói polgármester –, Rafał Trzaskowski valamivel több mint 30 százalékot ért el. A hibaszázalék két százalékpont körül van.

A több mint tíz százalékpontos előny azonban nem megnyugtató a 2015-ben megválasztott Duda számára, mivel a felmérések szerint a második forduló teljesen nyílt, a kormánypárt és az ellenzék jelöltje is 50 százalék körüli eredményre számíthat.

Az inkább félprezidenciális, mint parlamenti köztársaságként jellemezhető Lengyelországban az államfő komoly ellensúlyt képezhet a parlamenttel szemben, amennyiben a kormánytöbbség nem éri el a 60 százalékot. A PiS-nek önmagában nincs abszolút többsége, de két kisebb koalíciós partnerével együtt sem éri el a 60 százalékos többséget, így a Jarosław Kaczyński vezette kormánypártnak komoly fejfájást okozhat, ha Duda nem húzza be a győzelmet két hét múlva, július 12-én.

Áprilisban még biztos volt az államfő győzelme, ám a május 10-re tervezett elnökválasztást a koronavírus miatt el kellett halasztani. A kormánypárt ugyan ragaszkodott volna hozzá, hogy a járványügyi korlátozások ellenére megtartsák a választást, ám ehhez vitatható jogszerűséggel igyekezett szabályt módosítani – teljes egészében levélben akarta lebonyolítani a választást –, ami nemcsak az ellenzékből váltott ki tiltakozást, de a koalíciós partner is ellenezte.

A választás így bizonyos értelemben a PiS vezette kormánykoalíció jogállamiság határait feszegető politikájának megítéléséről is szól. Hogy a lengyelek szerint is tétje van a választásnak, azt jelzi a szokásosnál magasabb, 62,9 százalékos részvételi arány. Minden eddiginél többen jelentkeztek be a választásra a külföldön élő lengyelek közül, mintegy 387 ezren.

A 11 jelöltből harmadikként Szymon Hołownia újságíró-filantróp-producer futott be, akinek a most elért eredmény ellenére a második fordulóban is lett volna esélye: a választás előtti felmérések szerint éppúgy 50 százalék körüli eredményre számíthatott volna Dudával szemben, ahogy Trzaskowski. Az ő támogatottsága a varsói polgármester bejelentkezéséig már a 20 százalékot is elérte, január eleje óta folyamatosan jött fel az ellenzéki jelöltek között, ahogyan a PO korábbi jelöltje, Małgorzata Kidawa-Błońska fokozatosan lemaradt. (A szejm alelnöke januárban még 26 százalékon állt, de áprilisra 5 százalékra csökkent a támogatottsága.)

Hołownia gyors felemelkedése most rövid távú volt, de valójában nemcsak a PiS-nek, hanem a PO-nak is figyelmeztetés volt: független jelöltként szerzett támogatottsága mutatta azt is, hogy a 38 milliós Lengyelország választóinak jelentős része kiábrándult a bevett politikai erőkből – ahogyan ez a térségben Szlovákiában vagy Ukrajnában is történt.

A radikális nemzeti és az újliberális pártok koalícióját, a Konföderációt képviselő Krzysztof Bosak a szavazatok 7,4 százalékát szerezte meg. Robert Biedroń melegjogi aktivista, baloldali EP-képviselő 2,9 százalékos, a Lengyel Parasztpárt elnöke, Władysław Kosiniak-Kamysz pedig 2,6 százalékos eredménnyel végez az exit poll szerint.

Készülnek a következő körre
A szavazás után Andrzej Duda gratulált az összes riválisának. Szerinte jelentősen jobb eredményt ért el, mint a 2015-ös választás első fordulójában, amikor a voksok 34,8 százalékát nyerte el. Bejelentette a kampány folytatását is a második forduló előtt. Úgy vélte: programja „nagyon sok, Lengyelországot illető ügyben” megegyezik a negyedik helyen végzett Bosakéval.

Trzaskowski megköszönte az ellenzéki többségű szenátus, valamint az őt támogató egyes önkormányzatok segítségét. „Nélkülük már régen túl lettünk volna a választáson, most viszont esélyünk van győzelemre” – jelentette ki. Gratulálva is Dudának, Trzaskowski a jelenlegi államfő által támogatott, nagyvonalú szociális kormányprogramok folytatását ígérte. Szymon Hołownia választóinak Trzaskowski azt ígérte: felül akar kerekedni a régi politikai vitákon. Mindemellett méltatta a független jelöltet, hogy sok, eddig nem szavazó embert sikerült mozgósítania, írja az MTI.

Hołownia azt mondta, a következő napokban dönti el, hogy a két befutó jelölt közül melyikre szavaz július 12-én. Választási stábjának vezetője, Jacek Cichocki, aki a PO kormányzása idején belügyminiszter volt, viszont már azt mondta: ő személy szerint Trzaskowskira voksol majd.

(2020. június 29. via index.hu)