Category Archives: Elemzések

Az Európai Parlament szerint a lengyel alkotmánybíróságnak nincs jogi legitimitása

Kedden folytatott maratoni vitát a lengyel alkotmánybíróság uniós jogot érintő döntéséről az Európai Parlament, most pedig már meg is szavazták állásfoglalásukat: a lengyel alkotmánybíróság illegitim, ezért nem értelmezheti a lengyel alkotmányt.
A képviselők nagy többséggel fogadták el azt a dokumentumot, amely szerint a lengyel alkotmánybíróságnak nincs jogi legitimitása, nem független, és a lengyel alkotmány értelmezésére sem jogosult.

A parlament szerint a vitatott alkotmánybírósági döntés “az értékek és jogszabályok európai közössége elleni támadásnak” minősül, a testület pedig tisztán politikai célokat szolgál. A képviselők teljes mértékben támogatják azokat a lengyel bírákat, akik továbbra is alkalmazzák az uniós jog elsőbbségét, és az ügyeket előzetes döntéshozatal céljából az Európai Bíróság elé terjesztik annak ellenére, hogy ezzel lengyel bírói pályafutásukat teszik kockára. Hangsúlyozzák azt is, hogy a lengyel alkotmány értelmében az uniós szerződések a nemzeti jogrend részét képezik, közvetlenül alkalmazandók, és a nemzeti joggal való ütközés esetén elsőbbséget élveznek. A képviselők emlékeztetnek arra, hogy a Lengyel Köztársaság önkéntesen elkötelezte magát amellett, hogy az alapító szerződések rendelkezéseit és az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatát magára nézve kötelezőnek fogadja el.

Azt javasolja az Európai Parlament az Európai Bizottságnak, hogy indítsa el Lengyelországgal szemben az uniós források védelmét szolgáló jogállamisági mechanizmust, szakítsa meg, vagy függessze fel a kifizetéseket, indítson kötelezettségszegési eljárásokat és ne hagyja jóvá a lengyel nemzeti helyreállítási tervet.

Egyúttal a Parlament arra is figyelmeztet, hogy szükség van egy olyan megoldásra, amellyel az uniós forrásokat közvetlenül is el lehet juttatni a lengyel végső kedvezményezettek számára.

(2021.10.21. via hvg.hu)

Ellenzékbe vonul Andrej Babis cseh kormányfő

Andrej Babis cseh kormányfő pénteken bejelentette: nem fogja elfogadni Milos Zeman köztársasági elnök megbízatását a kormányalakításra, és az általa vezetett ANO mozgalom, amely elveszítette a múlt hétvégi képviselőházi választásokat, ellenzékbe vonul.
“A Babis-ellenes ötpárti blokk szilárd” – jelentette ki Babis a Frekvence 1. kereskedelmi rádiónak adott interjúban. “Átadjuk (a hatalmat) az új koalíciónak, és mi ellenzékben leszünk” – szögezte le a kormányfő.

Milos Zeman korábban azt mondta, hogy a választásokon legerősebb pozíciókat szerzett párt elnökét fogja megbízni kormányalakítással. Bár a hétvégi választásokat a Spolu hárompárti koalíció nyerte, önálló pártként a Babis vezette ANO mozgalom a legerősebb. Zeman vasárnap kórházba szállítása előtt Babisnak megerősítette, hogy őt kívánja megbízni a kormányalakítással.

(2021.10.15. via portfolio.hu)

Sebastian Kurz csodagyerekből lett bukott politikus, mégis a tűz közelében maradhat

A hétvégén lemondani kényszerült Sebastian Kurz, osztrák kancellár az ellene irányuló korrupciós vizsgálatok nyomán. A most is csupán 35 éves politikust pályája kezdetén az európai jobbközép oldal nagy reménységének tartották, az utóbbi években azonban megszaporodtak körülötte a botrányok és úgy tűnik, mostanra fogyott el körülötte a levegő. Ez azonban nem feltétlen jelenti azt, hogy politikai karrierje is véget ért, ugyanis sokan úgy vélik, hogy a pártja és annak frakciójának éléről lényegében árnyékkancellárként a továbbiakban is ő mozgatja majd a szálakat. Kurz bukása minden esetre erős üzenetet hordoz azon pártok számára, amelyek az ő példáján keresztül próbálták megreformálni a hagyományos, konzervatív narratívát Európában.

Az utolsó csepp a pohárban
A botrány azután robbant ki Ausztriában, hogy a gazdasági és korrupciós ügyekkel foglalkozó osztrák államügyészség (WKStA) szerda délelőtt házkutatást tartott a kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) bécsi központjában és a kancellári hivatalban is, amelynek érintettjei mindannyian Sebastian Kurz bizalmi emberei voltak.

A WKStA akciója arra irányult, hogy bizonyítékokat találjon: manipulálta-e az az Osztrák Néppárt (ÖVP) az Österreich napilapban megjelent közvélemény-kutatási adatokat 2016-ban, és közpénzből fizettek-e azok megjelentetéséért.

A GYANÚ SZERINT A SZÓBAN FORGÓ HIRDETÉSEK ÉS MÉDIAKOOPERÁCIÓS MEGEGYEZÉSEK ÉRTÉKE 1,3 MILLIÓ EURÓ (CSAKNEM 470 MILLIÓ FORINT) VOLT.

Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és a Szabadságpárt (FPÖ) gyorsan reagált a történésekre és mindkét politikai tömörülés a kancellár lemondását követelte. Kurz azonban visszautasította a vádakat, mondván, hogy nincs arra utaló bizonyíték, hogy érintett lenne. Egyúttal kijelentette, hogy nem áll szándékában lemondani a kancellári tisztségről.

A POLITIKAI SZÉLJÁRÁS AZONBAN SZOMBAT ESTÉRE MEGVÁLTOZOTT BÉCSBEN, AMELY VÉGÜL SZÜKSÉGESSÉ TETTE A KANCELLÁR LEMONDÁSÁT.

A lemondás híre ugyan váratlanul hatott Kurz korábbi nyilatkozatainak fényében, de kétségkívül logikus lépést volt Kurz részéről két okból is:

Mivel a Kurz pártjával (ÖVP) koalícióban kormányzó Zöldek már a napokban kijelentették, hogy csak akkor maradnak a kabinetben, ha a kancellár lemond, szinte biztosra vehető volt, hogy Kurz elbukta volna a keddre tervezett bizalmatlansági szavazást. Ez pedig egy olyan láncreakciót indíthatott volna el, amelynek eredményeképpen pártja ellenzékbe szorulhatott volna.
Ha pedig valóban megbukott volna a koalíció és az ellenzék alakított volna új kormányt, Kurz biztos lehetett abban is, hogy politikai ellenfelei sokkal könnyebben férhetnek hozzá a kancellárra nézve terhelő információkhoz, amelyeket valószínűleg nem hagytak volna a fiókban.

(2021.10.11. via portfolio.hu)

Német kormányalakítás: váratlan fordulat közeleg?

Hétfőn kezdődnek a német kormányalakítási tárgyalások a szociáldemokraták (SPD) demek, a zöldek és a liberálisok (FDP) között. A két kisebb párt napok óta tárgyal egymással, a jelek szerint kevés eredménnyel.

Látható különbségek vannak köztünk a pénzügyeket illetően – jelentette ki Robert Habeck, a Zöldek társelnöke a liberálisokkal (FDP) folytatott megbeszélések után. Ezek a különbségek természetesen már korábban is láthatóak voltak, Habeck közlése azonban azt jelzi, hogy a felek álláspontja nem közeledett egymáshoz – számolt be az Euronews.
A négy évvel ezelőtti, meghiúsult “Jamaika” tárgyalásokból tanulva, amikor a megbeszélésekről folyamatosan szivárogtak az információk a lapok felé, ezúttal mindenki szigorúan tartja magát ahhoz, hogy nem árul el részleteket az egyeztető folyamatról.

A szeptember 26-i németországi választásokon az SPD a szavazatok 25,7 százalékát gyűjtötte össze, a második a CDU/CSU szövetsége lett, amely története leggyengébb teljesítményével 24,1 százalékot szerzett. Mindkét nagyobb párt a 14,8 százalékkal harmadik Zöldeket és a 11,5 százalékkal negyedik FDP-t igyekszik megnyerni koalíciós partnernek.

A hétfőn kezdődő hárompárti, “közlekedési lámpás” megbeszélések előtt Volker Wissing, az FDP főtitkára megismételte pártja alapvető pénzügypolitikai álláspontját: “A tárgyalásokon minden partner ismeri a követeléseinket: nincs adóemelés, és nem enyhítünk az adósságféken.”

Sok kérdésben a Zöldek és a liberálisok nézetei állnak a legtávolabb egymástól. Habeck egy minapi nyilatkozatában is világossá tette, arra számít: hogy az előtárgyalásokon a legnagyobb konfliktust az adók, az eladósodás és a klímavédelmi intézkedések finanszírozása jelenti majd.

(2021.10.10. via napi.hu)

Lemond az Osztrák Szabadságpárt elnöke

Norbert Hofer a párt frakcióvezetőjével került összetűzésbe a kancellárjelöltség miatt.

Lemond Norbert Hofer, a radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke. Ezt a politikus saját maga jelentette be kedden az oe24 televíziós hírcsatornának nyilatkozva, annak nyomán, hogy összetűzésbe került Herbert Kickllel, az FPÖ parlamenti frakcióvezetőjével abban a kérdésben, ki lesz a párt kancellárjelöltje a következő parlamenti választáson.

A szabadságpárti politikus az Österreich című lapnak nyilatkozva munkásságára visszatekintve hangsúlyozta, hogy sikerült az Ibiza-botrány következtében megrendült pártját stabilizálnia. „Utam azonban az FPÖ élén a mostani nappal véget ér” – tette hozzá.

A politikus egyben közölte, hogy meg akarja tartani tisztségét a Nemzeti Tanács (a parlament alsóháza) harmadik elnökeként. Megerősítette egyben azt is, hogy döntése hátterében a párt frakcióvezetőjével kialakult viszálya áll. Mint mondta, a következő hetekben pártkongresszust kell tartani a vezetőségi kérdés rendezésére. Mindenestre sok sikert kíván utódjának – tette hozzá. Az FPÖ közleményben erősítette meg Hofer lemondását.

Hofer 2019 májusában került az FPÖ élére, miután elődje, Heinz-Christian Strache lemondásra kényszerült a belpolitikai botrányt kavaró Ibiza-videó néven ismertté vált felvétel miatt. A titokban, megrendezett körülmények között 2017-ben készített videón Strache és Johann Gudenus, az FPÖ párt akkori frakcióvezetője egy – magát egy orosz oligarcha unokahúgának kiadó – nővel tárgyalt. Strache a nőnek párt- és médiatámogatásért cserébe zsíros állami megbízásokat ígért.

(2021.06.01. via hvg.hu)

A nap, amikor a belorusz politikai válság nemzetközi biztonsági kockázattá vált

A belorusz rendőrállamból eltűntek a józan hangok, nincs aki a rezsim túlélési reflexeivel szemben a nemzeti érdeket képviselhetné, Alekszandr Lukasenko a nép elnyomásával politikai apátiát épít ki. A vasárnapi karhatalmi gépeltérítés egy olyan új eszköz, amely egyértelmű üzenet a Nyugatnak: nem lesz már konszolidáció.

Múlt vasárnap a fehérorosz hatóságok őrizetbe vették Roman Protaszevics belorusz újságírót és politikai aktivistát, akit az ország állambiztonsági szolgálata (KGB) 2020 novembere óta terroristaként tartott nyilván. Vele együtt orosz barátnőjét, Szofija Szapegát is elfogták. A minszki vezetés azzal vádolja Protaszevicset és társát, Sztyepan Putyilot, hogy az általuk alapított Nexta (ejtsd: nehta) Telegram-csatornán keresztül tömegzavargásokat szerveztek. Az újságíró elvben akár halálbüntetést is kaphat, de nem valószínű, hogy a Alekszandr Lukasenko vezette rezsim mártírt szeretne belőle csinálni. Ennek ellenére szinte bizonyos, hogy Protaszevics a borítékolható koncepciós eljárást követően több éves börtönbüntetéssel nézhet szembe.

Az ügyből nem önmagában Protaszevics letartóztatása, hanem annak módja miatt kerekedett nemzetközi botrány. Példátlan ugyanis az, hogy egy állam a polgári légiközlekedés minden írott szabályát megszegve, a légiközlekedésben résztvevő civilek veszélyeztetésével érvényesítse joghatóságát egy állampolgára felett. Ez múlt vasárnapig olyannyira elképzelhetetlennek tűnt, hogy még a száműzött ellenzéki elnökjelölt (és tavaly október óta szintén a belorusz és orosz hatóságok által körözött), Szvetlana Tyihanovszkaja fejében sem fordult meg, hogy a belorusz légteret elkerülve repüljön haza arról a Delphi Gazdasági Fórumról, melyen előadóként, Protaszevics pedig tudósítóként vett részt. Tyihanovszkaja ugyanazzal a Ryanair járattal repült haza Vilniusba, melyről egy héttel később Roman Protaszevicset lerángatták a belorusz belügyminisztérium munkatársai.

Az 1971-ben Montrealban aláírt, a polgári légiközlekedés biztonsága elleni törvénytelen cselekményekkel szembeni fellépésről szóló nemzetközi megállapodás értelmében nemzetközi bűncselekménynek számít hamis információ közlése, mely veszélyeztetheti a repülőgép biztonságát. Minszk ennek tényállását merítette ki akkor, amikor a Hamász nevében írt fenyegető emailre hivatkozva a Ryanair pilótáját a célállomástól mindössze 70 kilométerre arra kérte, hogy módosítsa útvonalát, és Vilnius helyett Minszkben landoljon. Egyáltalán nem túlzás tehát az, amikor Michael O’Leary, a Ryanair vezérigazgatója államilag támogatott gépeltérítésről beszél. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy feltehetőleg a légiforgalmi irányítás ajánlását nyomatékosítandó, a belorusz légierő egyik Mig-29-esét is a levegőbe emelték. Bár a rádióforgalmazás átirata alapján úgy tűnik, hogy ez utóbbinak a Ryanair pilótája nem volt tudatában akkor, amikor a légiforgalmi irányítás ajánlásának engedve Minszk felé irányította gépét, nem elképzelhetetlen, hogy a belorusz vezetés hajlandó lett volna akár földre is kényszeríteni az utasszállítógépet, ha a pilóta másképp dönt.

Mit mond el ez az incidens a mai Belaruszról?

Az incidensnek két fontos tanulsága van a nemzetközi közösség számára. Egyrészt az, hogy a Lukasenko-féle vezetés számára az egyetlen cél a hatalom megtartása, ez pedig minden esetben felülírja a belorusz nemzeti érdeket. A Nyugattal való kapcsolatok normalizálására nincs esély, amíg a jelenlegi rezsim van hatalmon, és ennek Minszk is tudatában van. Az egy évtized alatt, és különösen az ukrajnai háború után gondos diplomáciai munkával építgetett többvektorú külpolitika érdemeit lenullázta a tavaly augusztusi elcsalt választásokat követő brutális karhatalmi fellépés, melynek eredményeként körülbelül 35 000 embert tartóztattak le, közülük több mint 400-an jelenleg is börtönben vannak.

A belorusz vezetés nem konszolidál, hatalmát teljes egészében az erőszakszervezetek lojalitására alapozza, melyek minden elemét tudatosan igyekezett az elmúlt tíz hónapban bűnrészessé tenni a társadalom elnyomásában. A stratégia működni látszik: a társadalom többségén mára eluralkodott az apátia. A több százezres tömegtüntetések nem döntötték meg a rezsimet, újra utcára vonulni tehát egyrészt értelmetlen, másrészt pedig rendkívül kockázatos. Lukasenko hatalma békés úton nem leváltható, a társadalom túlnyomó többsége viszont ódzkodik az erőszaktól. Míg a Nyugathoz való közeledés korábban némi önmérsékletre késztette a minszki vezetést, ez a gát mára teljesen eltűnt.

A represszió mértékének ma csakis a hatalmi logika, illetve Oroszország szabhatna korlátokat, ha akarna. A hanyatló Putyin-rendszer számára azonban Belarusz mutatja az utat. Putyin elnöki ciklusainak lenullázásával, Alekszej Navalnij megmérgezésével, illetve szervezeteinek szélsőséges entitássá nyilvánításával Oroszország hibrid autokráciából maga is egy leplezetlenül elnyomó, ódivatú autokráciába csúszik át, mely lassan csak az erőszak alkalmazásának mértékében különbözik Belarusztól.

Ráadásul Minszk nemzetközi pária státusza – melyre a mostani botrány még inkább ráerősített – egyáltalán nem zavarja Moszkvát. Minél vállalhatatlanabb a belorusz vezetés magatartása, annál inkább kiszolgáltatott Moszkvának. Míg a pária státusz nem, a represszív belorusz belpolitikai helyzet egy ok miatt mégis csak aggasztja a Kremlt: elveszítheti ugyanis a belorusz társadalom szimpátiáját, ha az úgy látja, hogy Lukasenkót egyedül Oroszország tartja a belorusz nép nyakán. Erre utaló jelek már vannak.

A fentiek fényében a Belarusszal szembeni nyugati szankcióspolitika korlátja többé nem lehet az az érv, hogy a szankciók még közelebb sodorhatják Minszket Moszkvához, és növelhetik az Oroszországtól való függést. Fel kell ismerni, hogy a jelenlegi minszki vezetés egyáltalán nem keresi a Nyugattal való együttműködést. Belarusz szuverenitása nem azon múlik, hogy Lukasenko mennyire képes jól egyensúlyozni Oroszország és a Nyugat között. Az ország szuverenitása addig garantált, amíg a rezsim túlélése függ attól, illetve amíg Moszkva számára nem kínálkozik jobb alternatíva Lukasenko rendszerénél. Dacára annak, hogy mára pénzügyi és gazdasági szempontból Belarusz Oroszországtól való függése teljes, nem látni, hogy a minszki vezetés jelentős mértékben feladott volna szuverenitásából.

Milyen kockázatot jelent mindez a Nyugat számára?

A mostani incidens másik fontos tanulsága, hogy a belorusz rezsim úgy érzi, hogy saját hatalmának fenntartása érdekében már nem csak a belpolitikai, de a nemzetközi játékszabályok is áthághatók. Protaszevics letartóztatásával a minszki vezetés azt üzente, hogy a rendszer politikai ellenfelei külföldön sincsenek biztonságban. A belorusz rendőrállamból eltűntek a józan hangok, nincs aki a rezsim túlélési reflexeivel szemben a nemzeti érdeket képviselhetné. A vasárnapi incidensre válaszul meghozott szankciók következtében kiürült a belorusz légtér, a nemzeti légitársaság, a Belavia pedig nagyvalószínűséggel hamarosan csődöt jelenthet, miután az EU és Ukrajna is kitiltotta területéről.

Lukasenko számára azonban ez sem számít, rendszerét úgyis egyedül az orosz segélyek tartják még a felszínen. A kiépült rendőrállam alkalmatlan arra, hogy gazdasági reformokkal szerezze vissza a társadalom támogatását. A Lukasenkót körülvevő egyenruhások szakértelme a rezsim ellen szervezkedők megfélemlítésében merül ki. Ennek érdekében pedig a belorusz rendőrállam hajlandó az ország határain túl is példát statuálni, bármekkora árat is kell ezért az országnak megfizetnie.

Ez utóbbi igen aggasztó fejlemény. Az a politikai klíma, melyben az érvényesülés egyetlen módja a Lukasenko iránti feltétlen lojalitás, és a vezetőre leselkedő „kockázatok” felismerése és semlegesítése, újabb, a május 23-ai akcióhoz hasonló vakmerő lépésekre ösztönözheti a biztonsági elitet. Figyelembe véve azt, hogy a disszidensek elrablása külföldön és Belaruszba hurcolásuk jóval nehezebben kivitelezhető, mint meggyilkolásuk, egyáltalán nem zárható ki, hogy a belorusz KGB a célzott likvidálás eszközéhez nyúlhat annak érdekében, hogy leszámoljon a rezsim külföldre kényszerült ellenségeivel.

Európában sem lesznek biztonságban az ellenzékiek

Év elején kiszivárogtatott hangfelvételek arról tanúskodnak, hogy a KGB 2012-ben politikai gyilkosságok elkövetését tervezte Németországban. A hangfelvételeken elhangzik Pavel Seremet belorusz újságíró neve is, akivel négy évvel később az autójába rejtett pokolgép végzett Kijevben. Ha a KGB hajtóvadászatot indít a külföldön élő belorusz disszidensek után, az komoly kockázatot jelent majd mindenekelőtt Lengyelországra, Litvániára és Németországra, mely országokban jelentős számú belorusz politikai menekült telepedett le. A schengeni övezetnek köszönhetően azonban más európai országok számára is kockázatot jelenthet a belorusz titkosszolgálat ilyen jellegű tevékenysége.

Az elmúlt évek orosz titkosszolgálati akciói azt igazolták, hogy a hírszerző tisztek, illetve a műveletben használt fegyverek rendszerint a schengeni övezet különböző országain utaznak keresztül, mielőtt megérkeznének a célországba. A vrběticei lőszerraktár 2014-es felrobbantásához használt detonátort például a GRU két tisztje hozhatta Budapestre diplomáciai poggyászban. Ahogy Bendarzsevszkij Anton írja, a problémás személyek kiiktatása során Belarusz Oroszországot másolja, „csak ők nem csinálják olyan okosan, inkább hangosan és durván.”

Éppen ez a tény az, mely a legtöbb kockázatot rejti magában. Mi van akkor, ha az a titkosszolgálat kezd célzott likvidálásokba az Európai Unió területén, amelyik a bombafenyegetés alapját képező, a Hamász nevében írt emailt csak 24 perccel azután küldi el, hogy a légiirányítás az email tartalmáról már beszámolt a pilótának? És két nappal azután, hogy Izrael és a Hamász fegyverszünetet kötött…

(2021.05.28. via napi.hu)

Babis ellentmondott Morawieckinek, nem vonják vissza a Lengyelország elleni panaszt

A cseh miniszterelnök szerint csak annyi történt, hogy a lengyelek hajlandóságot mutattak a tárgyalásokra a turówi bánya ügyében.

Csehország panaszt nyújtott be az Európai Bíróságon a határához közeli, lengyelországi Turów barnaszénbánya kibővítése ellen.

Az ügyről tárgyaltak a felek Brüsszelben, az egyeztetést követően pedig Mateusz Morawiecki bejelentette, hogy Csehország visszavonja a panaszt. A lengyel kormányfő azt mondta, hogy megállapodtak abban, hogy Lengyelország a bányát nem zárja be, de részt vállal a környezeti hatásokat csökkentő projektekben.

Nem sokkal később a tárgyaláson szintén részt vevő Andrej Babis is megszólalt.

„Beadványunkat nem vonjuk vissza. Semmi ilyesmiről nincs szó. Ezt kizárom!” – mondta a cseh miniszterelnök. Babis szerint most a lengyeleken a sor, hogy javaslatot tegyenek a megoldásra. A cseh miniszterelnök szerint mindössze annyi történt, hogy Lengyelország a vitában most első ízben elismerte a cseh kifogásokat, és hajlandó tárgyalni a megegyezésről.

Prágai források szerint a kormányfőkön kívül hétfőn a cseh és a lengyel szaktárca képviselői közvetlenül is tárgyaltak egymással.

Jirí Brabec cseh környezetvédelmi miniszter szerint a lengyelek a bánya bezárását elutasítják, de most már hajlandóak a cseh kifogások, érvek meghallgatására és a megegyezésre.

Az Európai Bíróság a Prága kezdeményezésére zajló perben pénteken elrendelte a bánya működésének átmeneti felfüggesztését, ezt a határozatot Varsó aránytalannak nevezte, végrehajtását pedig energiabiztonsági, foglalkoztatottsági és környezetvédelmi indokokra hivatkozva elutasította. Csehország attól tart, hogy a bánya működtetése elapaszthatja a régió víztartalékait, növelheti a zajterhelést és a légszennyezést. Prága annak kapcsán fordult az Európai Unió Bíróságához, hogy Lengyelország először 2026-ig, majd 2044-ig meghosszabbította a bánya működési engedélyét.

(2021.05.25. via hvg.hu)

A Ryanair gépén vették őrizetbe a fehéroroszországi tüntetésekről tudósító ellenzéki Nexta csatorna volt főszerkesztőjét

A repülőgépnek, amelyen utazott, terrortámadás gyanújára hivatkozva kellett megszakítania útját és leszállnia Minszkben.

Raman Prataszevics a szélsőségesnek nyilvánított NEXTA nevű Telegram-csatorna volt főszerkesztője a Ryanair légitársaság egyik repülőgépével utazott, amely a fehérorosz fővárosban előre nem tervezett leszállást hajtott végre – közölte a Vjaszna fehérorosz jogvédő szervezet.

A Vjaszna szerint a Ryanair légijárata Athénból Vilniusba tartott. A fehérorosz hatóságok tájékoztatása szerint a repülőgépnek azért kellett leszállnia Minszkben, mert a pilótáktól bejelentés érkezett egy, a fedélzeten elhelyezett pokolgépről. Emiatt egy MiG-29-es típusú vadászrepülőgépet is riasztottak az utasszállító elkísérésére a minszki repülőtérre.

Az államfői sajtóirodához közel álló Pul Pervogo Telegram-csatorna úgy tudja, Aljakszandr Lukasenka adott utasítást arra, hogy kényszerítsék leszállásra az utasszállítót a fedélzeten állítólag elhelyezett pokolgép miatt. A helyi sajtó szerint Lukasenka így akarta megmenteni Európát egy esetleges terrorista fenyegetéstől.

Jelenleg a repülőgép tűzszerészeti átvizsgálása zajlik.

A fehérorosz belügyminisztérium korrupciós ügyekért és szervezett bűnözésért felelős részlege időközben megerősítette a NEXTA egykori főszerkesztőjének őrizetbe vételét. Az ellenzékit akár tizenöt év börtönre is ítélhetik terrorvádakkal.

A fehérorosz legfelsőbb bíróság 2020 októberében szélsőségesnek nyilvánította a NEXTA nevű Telegram-csatornát és magát a NEXTA logóját. Az oldal alapítóját, Szcjapan Pucilát és korábbi főszerkesztőjét, Raman Prataszevicset a fehérorosz állambiztonság (KGB) a terrorizmussal összefüggésbe hozható személyek listájára helyezte, és nemzetközi körözést kért ellenük. Februárban a külföldre szökött Pucila és Prataszevics kiadatását kérték Lengyelországtól. A két férfit tömeges zavargások előkészítésével és szervezésével vádolják.

Pucila és Prataszevics 2017-ben hozták létre Telegram-csatornájukat, amely az augusztus 9-i elnökválasztást követően az ellenzéki hangok legfőbb platformjává vált.

Az akkori voksolást az országot hosszú ideje irányító Lukasenka nyerte meg, a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80,1 százalékával. Az ellenzék csalást kiáltott, Lukasenkát az Európai Unió sem ismeri el törvényes államfőnek. A választás után hosszú ideig hetente tartottak tiltakozó megmozdulásokat, amelyeket a biztonsági erők levertek. Több mint 30 ezer tüntetőt tartóztattak le, több tiltakozó életét vesztette, további százak pedig megsebesültek a megmozdulások során.

(2021.05.23. via hvg.hu)

Újrázik a londoni polgármester, de mandátuma csak három évre szól

Az előrejelzéseknek megfelelően ismét az ellenzéki Munkáspárt jelöltjét, Sadiq Khant választották London polgármesterévé. Khan második polgármesteri megbízatását nyerte el. A csütörtökön tartott londoni polgármester-választás eredményét brit idő szerint szombaton késő éjjel hirdették ki – írja az MTI.

A posztért húsz jelölt indult – ez rekord -, de Khan fő vetélytársa az indulók népes mezőnyében Shaun Bailey, a kormányzó Konzervatív Párt jelöltje volt.

Sadiq Khan az első és a második helyen megjelölt választói preferenciák összeadása alapján több mint 1,2 millió voksot kapott. Ez azt jelenti, hogy Khanra – az első és a második preferenciák legnagyobb számának összeadása alapján számolva, és így a többi induló voksait kiszűrve – a londoni választók 55,2 százaléka szavazott.

Shaun Bailey első és második preferenciás szavazatainak együttes száma 977 601.

Londonban a választásra jogosultak 41,2 százaléka vett részt a polgármester-választáson. A választás előtt végzett közvélemény-kutatások folyamatosan Sadiq Khan jelentős támogatottsági előnyét jelezték.

Khant először 2016 májusában választották a 9 milliós London polgármesterévé. Közvetlen elődje ebben a tisztségben Boris Johnson jelenlegi konzervatív párti brit miniszterelnök volt, akit szintén kétszer választottak meg a brit főváros polgármesteri posztjára. Sadiq Khan most elnyert második polgármesteri megbízatása a szokásos négy helyett három évre szól. Az eredetileg tavaly májusra kitűzött választást ugyanis Boris Johnson kormánya a koronavírus-járvány miatt egy évvel elhalasztotta, de a következő választást a jelenlegi tervek szerint az eredeti menetrendnek megfelelő időpontban, 2024-ben tartják.

Az 50 esztendős Khan pakisztáni bevándorlók gyermekeként született a dél-londoni Tooting kerületben, és meglehetősen szerény körülmények között, egy tanácsi szociális bérlakásban nevelkedett hét testvérével együtt.
Néhai édesapja londoni buszsofőr volt, édesanyja varrónő. Sadiq Khant – akinek jogi diplomája van – a legnagyobb ellenzéki brit parlamenti erő, a Munkáspárt mérsékelt baloldali szociáldemokrata irányzatának képviselőjeként tartják számon.

Khan a Munkáspárt erőteljesen EU-párti szárnyához tartozik, és a brit EU-tagságról 2016-ban rendezett – a kilépésre voksolók szűk, 51,89 százalékos többségének győzelmével végződött – népszavazás előtt a bennmaradásért kampányolt. A polgármester-választás eredményének kihirdetése után, vasárnap hajnalban elmondott beszédében is kijelentette, hogy London és az egész ország továbbra is megosztott, és még mindig a brexit ütötte sebeket viseli. Hidakat mindig jobb építeni, mint falakat, és ígéretet tett arra, hogy ő is megpróbál hidakat építeni a városháza és a kormány között.

Nagy-Britanniában csütörtökön számos választást tartottak: Skóciában a 129 tagú edinburghi parlament, Walesben a 60 tagú helyi nemzetgyűlés képviselői mandátumairól kellett dönteni. Angliában 143 tanácsi körzet csaknem ötezer képviselőjelöltjére, Londonban a városháza 25 tanácstagi helyéért és a polgármesteri tisztségért induló jelöltekre lehetett szavazni. A választási szupercsütörtök legfeszültebb várakozással övezett elemei közé tartozott a londoni polgármester-választás és a skóciai parlamenti választás. A végleges adatok szerint Skóciában a kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) 64 mandátumhoz jutott, vagyis éppen egy képviselői hellyel maradt le az abszolút többségről. Így is azonban a Nicola Sturgeon skót miniszterelnök vezette SNP-é messze a legnagyobb frakció az edinburghi parlamentben, és a párt alakíthat újból kormányt Skóciában.

Sturgeon szombat esti győzelmi beszédében egyenes utalást tett arra, hogy napirenden van az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírása, de erre csak a koronavírus-válság múltával kerülhet sor.

A walesi nemzetgyűlésben továbbra is a Munkáspárté a legnagyobb frakció, sőt a párt eddigi legjobb eredményét érte el, miután a 60 képviselői mandátumból 30-at megszerzett.

Az angliai tanácsi választásokon ugyanakkor a Labour jelentős veszteségeket szenvedett, és a Konzervatív Párt számos önkormányzatban komolyan előretört a megszerzett képviselői helyek számát tekintve.
A legnagyobb feltűnést keltő vereséget a Munkáspárt az eddig hagyományos Labour-erősségként nyilvántartott északkelet-angliai Hartlepool városában szenvedte el. Itt időközi parlamenti választást tartottak, és a konzervatívok most először szerezték meg ezt az alsóházi képviselői helyet a Munkáspárttól.

(2021.05.09. via napi.hu)

EU-csúcs: júniusban jön az uniós oltásigazolás, elfogadták a szociális nyilatkozatot és 8 év után folytatják az EU-India tárgyalásokat

A pénteken Portóban rendezett szociális konferencia után szombaton elfogadták az uniós tagállami vezetők az ún. portói szociális nyilatkozatot, amelyben a 27 állam- és kormányfő újfent hangsúlyozta a szociális jogok európai pillérének fontosságát a koronavírus-válságból való kilábalás során és a nemek közötti foglalkoztatási, bér- és nyugdíjkülönbség megszüntetésének fontosságát is. A kétnapos informális EU-csúcs második napján, szombaton videón keresztül bekapcsolódott a tanácskozásba az indiai miniszterelnök is, és ezen a találkozón eldöntötték a vezetők, hogy a 2013-ban megszakadt szabadkereskedelmi tárgyalásokat folytatják. A szombati ülésnap utáni záró sajtótájékoztatón az Európai Bizottság elnöke és az Európai Tanács elnöke további fontos üzeneteket hangsúlyozott, így például kiderült az is, hogy júniusban jön az uniós digitális oltásigazolvány.

Újraindultak az EU-India szabadkereskedelmi tárgyalások
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Portóban, az uniós szociális csúcstalálkozót követően szombaton azt közölte, hogy a Narendra Modi indiai miniszterelnökkel videókapcsolaton keresztül folyatott megbeszélésen az EU és India megállapodott abban, hogy folytatja a szabadkereskedelmi megállapodásról szóló, 2013-ban felfüggesztett tárgyalásokat. Megjegyezte, hogy az EU és India között “szoros a kapcsolat, de rengeteg kiaknázatlan lehetőség van még”, amelynek nagy része a kereskedelemben és a beruházásokban rejlik.

A klímaváltozással összefüggésben kifejtette, hogy Indiának nagyratörő célkitűzései vannak a megújuló energiaforrásokkal, el kell azonban köteleznie magát az éghajlatváltozást befolyásoló karbonsemlegesség mellett, és fokozatosan fel kell hagynia a fosszilis tüzelőanyagok használatával.

Nyitottnak kell lenni a szabadalmak felfüggesztésére is
Az oltások, az oltóanyaggyártás felgyorsítása, a vakcinák exportjának engedélyezése és az oltóanyagok méltányos szétosztása jelenthet gyors kiutat a koronavírus okozta világjárványból – jelentette ki Ursula von der Leyen azt is közölte: az Uniónak nyitottnak kell maradnia az oltóanyagok szabadalmának felfüggesztéséről tervezett tárgyalásokra is, ilyen intézkedés azonban csak a járvány legyőzésének hosszútávú megoldásához járul hozzá.

Elmondta, jó úton halad a koronavírus elleni beoltottságot igazoló oltási tanúsítvány rendszerének elfogadása, JÚNIUSIG MEGVALÓSULHAT TELJESKÖRŰ EURÓPAI MŰKÖDÉSE.

“Azt szeretnénk, ha az európaiak nyara biztonságos és pihentető lehetne” – fogalmazott. Hozzátette ugyanakkor, az oltási kampányok eddigi sikerét nem szabad kockára tenni. A járvány visszaszorítását célzó intézkedések feloldásának megfontoltan kell történnie. “Nyissunk óvatosan, és összehangoltan” – mondta.

Beszámolt arról is, hogy ez idáig több mint 200 millió adag koronavírus elleni oltóanyag jutott el az EU tagországaiba. Közel 160 millió európainak adták be legalább az első adag oltóanyagot, ami megvalósíthatóvá teszi, hogy az európai felnőtt lakosság 70 százaléka júliusig be legyen oltva.

Elfogadták a portói nyilatkozatot a vezetők
A csúcstalálkozó keretében zajlott szociális konferencia eredményeivel kapcsolatban Ursula von der Leyen aláhúzta: az Európai Unió az egység és a szolidaritás fontosságát hangsúlyozza a koronavírus-járvány elleni küzdelemben. Amint Európa kilábal a koronavírus-járványból, a jövőbeli járványokra történő felkészülés mellett a munkahelyteremtés és a munkahelyek minőségének javítása áll majd az unió figyelmének középpontjában. Ez azonban több beruházást igényel az oktatásba, a készségek fejlesztésébe, a szakképzésbe, valamint az egész életen át tartó tanulás biztosításába – hangsúlyozta.

Az elfogadott zárónyilatkozatot idézve az Európai Bizottság elnöke közölte, EURÓPÁNAK MINDEN EDDIGINÉL INKÁBB A TÁRSADALMI KOHÉZIÓ ÉS A JÓLÉT KONTINENSÉNEK KELL LENNIE.

A vezetők elkötelezték magukat az egyenlőtlenségek csökkentése, a társadalmi kirekesztés és a szegénység leküzdése mellett. Illetve a kiszolgáltatott társadalmi csoportok, például a tartósan munkanélküliek, az idősek, fogyatékossággal élők és hajléktalanok megsegítése mellett. Fokozni fogják a hátrányos megkülönböztetés leküzdésére irányuló erőfeszítéseket, és kiemelten foglalkoznak majd a foglalkoztatás, a bérek és a nyugdíjak terén jelentkező, nemek szerinti különbségek megszüntetésével is.

Újra tárgyal egymással a “világ két legnagyobb demokráciája”
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a sajtótájékoztatón közölte: az EU és India, a “világ két legnagyobb demokráciája”, új fejezetet nyitott kapcsolataiban. Meghosszabbították stratégiai partnerségüket, többéves felfüggesztés után újra indították a tárgyalásokat a térségek közötti szabadkereskedelemmel, befektetésvédelemmel, valamint a földrajzi jelzésekkel kapcsolatban. Előre mutatónak nevezte az is, hogy az Unió és a dél-ázsiai ország között nyolc év elteltével ismét kezdetét vette az emberi jogokat érintő párbeszéd.

Elmondta, hogy az EU és India együttműködést kezd a fenntartható hálózati összekapcsoltság érdekében. A partnerség a digitális, az energetikai és a közlekedési ágazatra, valamint az emberek közötti együttműködésre terjed ki. Ez az együttműködés mindenekelőtt a kettős digitális és zöld átállás támogatására, a nemzetközi szabványok betartására és fejlesztésére, a közös társadalmi, környezetvédelmi, gazdasági és költségvetési fenntarthatósági normákra és értékekre, valamint az egyenlő versenyfeltételekre épül – közölte.

Michel továbbá szolidaritását fejezte ki az Indiát sújtó járványügyi helyzet miatt. Kijelentette: az EU továbbra is támogatja az országot a járvány elleni küzdelemben, a többi között az uniós és a nemzetközi vakcinaexport mechanizmuson keresztül, amely megkönnyíti az oltóanyagok eljuttatását a leginkább rászoruló régiókba.

(2021.05.08. via portfolio.hu)