Category Archives: Elemzések

Timmermans beszólt Orbánnak a Gruevszki-ügy miatt

Egyedüli jelöltként hivatalosan is Frans Timmermanst, az Európai Bizottság első alelnökét választotta listavezetőjévé szombati lisszaboni kongresszusán az Európai Szocialisták Pártja.

Köszönőbeszédében Timmermans kijelentette, hogy nem szokványos választásokra kell készülni, most Európa lelke a tét. Míg az autokrata és nacionalista erők Európa elpusztítására, a konzervatívok pedig a status quo befagyasztására törekszenek, a progresszív politika célja az EU előremozdítása – hangsúlyozta.

A Politico tudósítása szerint az  Európai Bizottság első alelnöke Orbán Viktorról is szót ejtett, mint mondta: elég meglepő látni, hogy egy miniszterelnök diplomáciai taxi szolgáltatást üzemeltet elítélt bűnözőknek, utalva Nikola Gruevszki volt macedón államfőre.

(2018. 12. 10. via 24.hu)

536312

Taktikázik Theresa May, késhet a brexitszavazás a Westminsterben

Cáfolta a Downing Street a brit sajtóban megjelent híreszteléseket, miszerint Theresa May miniszterelnök elhalasztja a keddre tervezett parlamenti brexitszavazást, mert az biztosan a kormányfő kudarcával érne véget. Stephen Barclay nemrég kinevezett brexitminiszter pedig a BBC-csatorna egy vasárnapi műsorában jelentette ki: a brit kilépési megállapodásról szóló voksolás már csak amiatt is megtörténik, mert jelenleg Theresa Mayé az egyetlen létező brexitalku.

– A franciák, a spanyolok és más országok is többet akarhatnak majd, ha újra megnyitjuk a kilépési tárgyalásokat – érvelt a megállapodás mellett a tárcavezető.

A The Sunday Times brit lap kormánypárti forrásokra hivatkozva arról számolt be a hét végén, hogy Theresa May még ma bejelenti a – karrierje szempontjából is kulcsfontosságú – szavazás elhalasztását, mégpedig azért, hogy az e heti uniós csúcstalálkozón újabb kompromisszumokat harcoljon ki a tagállamok vezetőitől. Ezt megerősítve a The Sun on Sunday bulvárlap arról írt: a konzervatív frakció ma újra felméri a parlamenti erőviszonyok alakulását, a miniszterelnök pedig ennek fényében dönthet a voksolás sorsáról.

Az előzetes felmérések mindenesetre nem sok jóval kecsegtetnek, és egytől egyig a megállapodás nagyarányú kudarcát vetítik előre.

A Sky News brit hírcsatorna nemrég részletes elemzést közölt, amelynek alapján Mayt saját pártjának legkevesebb kilencven tagja szúrhatja hátba a parlamenti voksolás alkalmával.

(2018. 12. 10. via magyaridok.hu)

Pro-European Union (EU), anti-Brexit demonstrators hold placards and wave Union and EU flags as they protest outside of the Houses of Parliament in London on November 14, 2018. - British and European Union negotiators have reached a draft agreement on Brexit, Prime Minister Theresa May's office said on November 13. (Photo by Ben STANSALL / AFP)

Pro-European Union (EU), anti-Brexit demonstrators hold placards and wave Union and EU flags as they protest outside of the Houses of Parliament in London on November 14, 2018. – British and European Union negotiators have reached a draft agreement on Brexit, Prime Minister Theresa May’s office said on November 13. (Photo by Ben STANSALL / AFP)

Orbán Viktor: stratégiai jelentőséget tulajdonítunk a Fidesz és a CDU kapcsolatainak

Levélben gratulált Orbán Viktor miniszterelnök a németországi Kereszténydemokrata Unió (CDU) új elnökének, Annegret Kramp-Karrenbauernek a megválasztásához – tájékoztatta hétfőn az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.

„Ön a pártja, hazája és a közös Európai Uniónk jövője szempontjából kulcsfontosságú időszakban veszi át a CDU vezetését, a jelentős kihívások sikeres kezeléséhez jó egészséget kívánok” – írta a miniszterelnök, hangsúlyozva: „mi, magyar kereszténydemokraták a Helmut Kohllal kötött szövetség jegyében továbbra is stratégiai jelentőséget tulajdonítunk a Fidesz és a CDU kapcsolatainak, amelyek jelentősége messze túlmutat a kétoldalú dimenzión”.

A küszöbön álló európai parlamenti választások kapcsán a miniszterelnök azt írta: ezek még inkább előtérbe helyezik szövetségünk és együttműködésünk jelentőségét, melynek keretében egyszerre törekszünk tradicionális értékeink megőrzésére, és az Európai Unió összetartozásának, biztonságának és versenyképességének erősítésére. „Közös felelősségünk, hogy az Európai Néppárt a következő időszakban az európai politikai napirend alakításának legerősebb, egyben megkerülhetetlen tényezője legyen” – fogalmazott Orbán Viktor.

(2018. 12. 10. via magyaridok.hu)

annegret-kramp-karrenbauer-angela-merkel-102_v-variantBig16x9_w-576_zc-915c23fa

„A megállapodás alternatívája a megállapodás nélküli Brexit vagy a Brexit elmaradása”

Theresa May sokszor hallja a parlamenti vitában, hogy a megállapodás nélküli Brexitet mindenképpen el kell kerülni

A brit miniszterelnök szerint a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló jelenlegi megállapodás parlamenti elfogadásán kívül csak két lehetőség van: az Egyesült Királyság vagy megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból, vagy “egyáltalán nem lesz Brexit”.

A londoni alsóház a tervek szerint jövő kedden szavaz a megállapodásról, de a jelenlegi erőviszonyok alapján valószínűtlennek tűnik az egyezmény elfogadása.

Theresa May, aki a BBC brit közszolgálati rádió csütörtöki hírmagazinjának vendége volt, nem reagált érdemben arra a csütörtöki brit sajtóértesülésre, amely szerint kabinetbeli kollégái a szavazás elhalasztására próbálják őt rávenni. Kijelentette ugyanakkor: sokszor hallja a parlamenti vitában, hogy a megállapodás nélküli Brexitet mindenképpen el kell kerülni, ennek azonban az egyetlen módja az EU-val elért egyezmény elfogadása.

A The Times című konzervatív brit napilap csütörtökön közölt értesülése szerint mindenekelőtt Gavin Williamson védelmi miniszter igyekszik rábeszélni a miniszterelnököt a Brexit-megállapodásról szóló alsóházi szavazás elhalasztására, mivel fennáll a kockázata egy olyan katasztrofális mértékű vereségnek, amelybe akár a kormány is belebukhat.

A lap forrásai szerint Sajid Javid belügyminiszter és Amber Rudd munka- és nyugdíjügyi miniszter – a belügyi tárca előző vezetője – szintén hasonló állásponton van. Ők a The Times értesülése szerint azt javasolják, hogy Theresa May hétfő estig folytassa meggyőzési kampányát, de ha akkor is úgy tűnik, hogy a másnap estére tervezett szavazáson az alsóház hetven főnél nagyobb többséggel készül leszavazni a Brexit-megállapodást, fújja le a parlamenti voksolást.

A The Times forrásai szerint a jelenlegi helyzet alapján az alsóház akár 100 fős vagy még nagyobb többséggel is elvetheti a Brexit-megállapodást.

Theresa May a BBC rádió csütörtöki műsorában nem válaszolt arra a kérdésre, hogy van-e “B terv” a megállapodás leszavazása esetére, csak megismételte azt az álláspontját hogy az EU-val elért egyezmény elfogadásának vagy a megállapodás nélküli kilépés lehet az alternatívája, vagy az, hogy “egyáltalán nem lesz Brexit”.

Kijelentette: elismeri, hogy “vannak aggályok” az ír-északír határellenőrzés visszaállításának elkerülését szolgáló tartalékmegoldás miatt. Theresa May szerint azonban az Európai Unióval kizárólag olyan megállapodás volt elérhető, amely tartalmazza ezt a megoldást.

A Brexit-megállapodásnak ez a legélesebben vitatott eleme.

E megoldás úgy kerülné el a hosszú évek óta nem létező fizikai határellenőrzés újbóli bevezetését Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán, hogy egységes vámügyi szabályozás léphetne életbe az Európai Unió és az Egyesült Királyság között, abban az esetben, ha a Brexit jövő márciusra várható dátuma után előirányzott, várhatóan 2020 decemberének végéig tartó átmeneti időszak lejártáig nem jönne létre az EU-val olyan átfogó kereskedelmi megállapodás, amely önmagában feleslegessé tenné a határellenőrzés visszaállítását.

A kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora és az észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) – amelynek külső támogatása nélkül a kisebbségben kormányzó Konzervatív Pártnak nincs többsége az alsóházban – főleg azzal a visszatérő érveléssel utasítja ezt el, hogy meghatározott végdátum híján az Egyesült Királyság végleg “beleragadhat” egy vámuniós viszonyrendszerbe az EU-val. A megállapodáshoz mellékelt, e héten nyilvánosságra hozott jogi útmutató szerint ez a lehetőség valóban fennáll.

Theresa May ugyanakkor a csütörtöki BBC-műsorban hangsúlyozta, hogy a tartalékmegoldás életbe léptetése nem automatikus, és mindenképpen csak ideiglenes alkalmazásáról lehet szó.

A brit miniszterelnök most első ízben egyenes utalást tett arra is, hogy a parlamentnek “szerepe lehet” az e megoldás alkalmazásáról szóló döntésben.

Theresa May erre tett utalása potenciálisan rendkívüli jelentőségűnek bizonyulhat, mivel e parlamenti mérlegelési lehetőség nem szerepel az 585 oldalas kilépési megállapodásban, így szükségessé válhatnak további tárgyalások az EU-val ennek tisztázására.

(2018. december 6.)

letöltés

Kijev sürgős konzultációkra szólította fel az 1994-es budapesti memorandum aláíró országait

Az ukrán külügyi tárca szerint az orosz agresszió és azoknak a feltételeknek a megsértése, amelyek alapján Ukrajna lemondott az atomfegyverekről, aláássák a nukleáris fegyverek elterjedését gátló nemzetközi rendszert

Az ukrán külügyminisztérium azzal a felhívással fordult a budapesti memorandum aláíró országaihoz, hogy sürgősséggel tartsanak konzultációkat a dokumentumban foglalt kötelezettségek teljes körű betartása, valamint Oroszországnak az Ukrajnával szembeni agressziójának mihamarabbi beszüntetése érdekében – hozta nyilvánosságra a tárca szerdai közleményében.

Kijev emlékeztetett arra, hogy 24 évvel ezelőtt – 1994-ben – Ukrajna lemondott atomfegyvereiről cserébe biztonságának szavatolásáért, amit Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Oroszország aláíróként garantált a Budapesten létrejött memorandumban. A dokumentum aláírói egyebek mellett vállalták, hogy tartózkodnak Ukrajna területi épsége, politika függetlensége ellen irányuló erővel való fenyegetéstől, illetve erő alkalmazásától. Az Ukrajna biztonságát garantáló országok kötelezték magukat arra, hogy semmilyen fegyvert soha nem fognak Ukrajnával szemben használni. Éppen ezek a garanciák tették lehetővé akkor azt, hogy az ukrán parlament ratifikálja az atomsorompó egyezményt – mutatott rá a külügyminisztérium.

November 25-én Oroszország újabb agressziós cselekményt hajtott végre Ukrajna ellen azzal, hogy fegyveresen megtámadott ukrán hadiakókat a Fekete-tengeren a Kercsi-szoros közelében. “Ez az arcátlan és alattomos támadás része annak az agressziónak, amelyet Oroszország 2014. február 20. óta folytat Ukrajna ellen” – emelte ki a minisztérium közleményében.

A tárca leszögezte, hogy az orosz agresszió, valamint megsértése azoknak a feltételeknek amelyek alapján Ukrajna lemondott az atomfegyverekről, aláássák a nukleáris fegyverek elterjedését gátló nemzetközi rendszert, és “meghatározza a kapcsolatok jövőjét azokkal az országokkal, amelyek az ilyen típusú fegyverek előállításának útját választják”. “Az ukrán külügyminisztérium ezért november 27-én a budapesti memorandum 6. pontja alapján az aláíró országokhoz fordult azzal a felhívással, hogy tartsanak sürgős konzultációkat” – írta a tárca a közleményben.

Volodimir Omeljan ukrán infrastrukturális miniszter közben szerdán a Facebookon azt írta, hogy Moszkva továbbra is “kézi vezérléssel a Kreml akarata” szerint hol kinyitja, hol elzárja a Kercsi-szorost az ukrán kereskedelmi hajók előtt, ami miatt a két fő Azovi-tengerparti ukrán kikötőváros, Bergyanszk és Mariupol áruszállításuknak több mint felét veszítették el, ezért át kell térniük a négynapos munkahétre és elbocsátásokra is kényszerülnek. Szavai szerint jelenleg 29 hajó vár áteresztésre a Krecsi-szorosnál, a Fekete-és az Azovi-tenger közti egyetlen átjárónál, 11 további vesztegel a kikötőkben.

Petro Porosenko ukrán elnök a Bloombergnek adott, az UNIAN ukrán hírügynökség által idézett szerdai interjújában megismételte, hogy Ukrajna azt szeretné, ha a NATO megerősítené jelenlétét a Fekete-tengeren, és lehetőség szerint az Azovi-tengeren is jelen lenne.

(2018. december 6. via magyarhirlap.hu)

Örök barátságról beszéltek, miután szignálták a brit kiugrást

Jóváhagyták az uniós országok csúcsvezetői az EU-ból történő brit kilépésről szóló egyezséget és a jövőbeni kapcsolatokat felvázoló politikai nyilatkozatot.
“Akárhogyan is végződik a parlamenti ratifikáció, majd a további tárgyalási folyamat, egy biztos: mi barátok maradunk az idők végezetéig, sőt, még annál is tovább” – mondta Donald Tusk, az uniós állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke, miután a 27 bennmaradó tagország vezetője a tegnapi brüsszeli rendkívüli csúcstalálkozón áldását adta a kidolgozott dokumentumokra. A résztvevők szomorúan állapították meg, hogy az 585 oldalas, kötelező erejű szerződés és a 28 oldalas politikai nyilatkozat véglegesítésével a Brexit immár visszafordíthatatlannak tűnik.

Bár a parlamenti ratifikációk még hátravannak, kevesen mernének fogadni arra, hogy az Egyesült Királyság jövő március után az EU tagja marad. Valamennyi megszólaló sajnálatosnak nevezte a brit kilépést, egyedül Theresa May válaszolt határozott nemmel arra a kérdésre, hogy szomorú-e. “De megértem, hogy a többiek azok” – tette hozzá. A brit kormányfővel a dokumentumok aláírása után folytattak egyórás megbeszélést a huszonhetek.

Orbán Viktor miniszterelnök ezúttal is a Facebookon tette közzé a véleményét. Nyilatkozatához a “Szomorú vasárnap” című sláger szolgáltatta a háttérzenét. Orbán az Európai Unió vezetőit hibáztatta a Brexitért: “A migránsokat beengedtük, a briteket meg nem tudtuk benntartani. Ha nem engedték volna be a nyugat-európai országok a migránsokat, a britek bent tudtak volna maradni” — fejtegette. Túl a történelmi, katonapolitikai és civilázciós veszteségen, Magyarország pénzt is veszít a Brexittel, hiszen egy gazdag ország távozik az EU-ból — emelte ki a miniszterelnök.

A tagállami vezetők újságíróknak tett nyilatkozataikban kizárták a szerződés újratárgyalását, és leszögezték: a szigetországnak nem lesz lehetősége a jelenleginél kedvezőbb feltételeket kiharcolni. Másfél éven át tartott, olykor kilátástalannak tűnt tárgyalások után született meg a kompromisszum, amely — Jean-Claude Juncker szavai szerint — “a lehető legjobb megállapodás”, amelyet el lehetett érni. “Teljesen meg vagyok győződve arról, hogy a mostani az egyedül lehetséges megállapodás. Azok, akik abban reménykednek, hogy elutasítása esetén majd jobbat lehet kiharcolni, a leszavazását követő első percben csalódni fognak” — fejtette ki az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatóján.

Michel Barnier, a Brexit EU-s főtárgyalója ehhez annyit tett hozzá: most az a feladat, hogy a szerződést ratifikálják, és ez mindenkire felelősséget ró. A francia politikus elsősorban a brit parlamentnek üzent, amelynek két héten belül kell szavaznia a Brexit most elfogadott dokumentumairól.

A felek jövőbeni kapcsolatainak keretét felvázoló nyilatkozat leszögezi: az Európai Tanács a lehető legszorosabb kapcsolatokra törekszik az Egyesült Királysággal. Mint Jean-Claude Juncker fogalmazott, a szigetország sohasem lesz olyan harmadik ország az Unió számára, mint a többi.

A vasárnapi csúcstalálkozó megtartása azután vált biztossá, hogy Spanyolország és az Egyesült Királyság az utolsó előtti pillanatban megállapodott Gibraltár sorsáról. Ennek megfelelően a spanyol kormány a jövőben megvétózhat bármilyen kétoldalú megállapodást, amely a spanyol területen fekvő, de brit fennhatóság alá tartozó Sziklát érinti. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök vétóval fenyegetett arra az esetre, ha országai érdekeit nem sikerül érvényesíteni.

Naptár
2018. december: A brit parlament szavaz a kilépési megállapodásról és a politikai nyilatkozatról
2019. január-február: Az Európai Parlament szavaz a két dokuemtumról
2019. március 29.: Az Egyesült Királyság távozik az Európai Unióból
2019. március 30.: Átmeneti időszak kezdődik, amikor a szigetország az egységes piac és a vámunió tagja, de már nem szólhat bele az EU döntéseibe
2020. december 31.: Véget ér az átmeneti időszak, és azzal együtt az EU-polgárok szabad munkavállalása az Egyesült Királyságban

(2018. november 25. via nepszava.hu)

4928

Porosenko hadiállapotot hirdetett, a parlament végül rábólintott

A Krím 2014-es megszállása óta nem éleződött ki ennyire Kijev és Moszkva konfliktusa, újra megmozdult a nemzetközi diplomácia is. A hadiállapot november 28-án, szerdán közép-európai idő szerint reggel nyolc órakor lép életbe Ukrajna egész területén – közölte az ukrán elnök.
„A hadiállapot nem jelent hadüzenetet. Kizárólag Ukrajna védelmi képességének megerősítésére irányul, tekintettel az Oroszország részéről tapasztalt agresszivitás növekedésére”- mondta Porosenko hétfői televíziós beszédében.
Az elnök javasolta a parlamentnek, hogy a hadiállapot 30 napig legyen érvényben. Így a választásokat is megtartják a tervezett időpontban. Hétfő este óriási fejetlenség után a törvényhozás végül megszavazta a hadiállapot bevezetését.

Hogy az orosz-ukrán konfliktus koránt sem befagyott és bármikor kiszélesedéssel fenyeget, azt jól jelzi, hogy az oroszok ukrán hadihajókra lőttek a Kercsi-szorosnál vasárnap. Az ukrán hajók a Fekete-tenger partján fekvő Odesszából akartak eljutni az Azovi-tenger partján található Mariupolba, ahová az Oroszország által bekebelezett Krím félsziget és az orosz krasznodari terület közötti Kercsi-szoroson át vezet az út. A tengeri incidens az oroszok által lezárt szorosnál történt.

Az ukrán és az orosz fél egymást vádolja provokációval, és homlokegyenest ellentétes a történtekről szóló beszámolójuk. Az ukránok azt állítják, hogy rendben bejelentették a Kercsi-szoroson való áthaladási szándékukat, és kiemelik azt is, hogy a hajók – érzékelve, hogy a szorost az oroszok lezárták – visszafordultak, amikor orosz részről rájuk lőttek. Több ukrán tengerész megsérült. Az oroszok lefoglalták az ukrán hajókat, és elfogták az ukrán tengerészeket. Kijevi állítás szerint az incidens előtt egy orosz hajó szándékosan nekiütközött egy ukrán vontató hajónak. Moszkva ugyanakkor azt állítja, hogy a szorost előzetes bejelentés nélkül megközelítő ukrán hajók veszélyes manővert tettek, ez váltotta ki a tűzparancsot.

Oroszország évek óta arra törekszik, hogy saját beltengerévé tegye az Azovi-tengert, amely lényegében a Fekete-tenger északi nyúlványa. A Krím orosz megszállása óta három oldalról oroszok által ellenőrzött partszakasz határolja, és csak az északi-északnyugati partrészt uralja Ukrajna. Oroszország hidat is épített a Kercsi-szoros fölött. A szoroson áthaladó hajók biztonsági ellenőrzését orosz részről azzal indokolják, hogy ukrán nacionalisták, illetve a krími tatárok részéről fenyegetések hangzottak el, és félő, hogy fel akarják robbantani a Kercsi-hidat.

Ukrajna és a Kijev pártján álló Nyugat nem ismeri el a Krím annektálását, és jogellenesnek tekinti a híd megépítését is. Ukrajna és Oroszország között nincs egyetértés abban, hogy a Kercsi-szoros térségében hol húzódik a két ország közötti tengeri határ. Ez a helyzet a Kercsi-szorosban mondhatni ideális előfeltételeket teremt azoknak, akik konfliktust akarnak kiprovokálni.

A kercsi incidens nyomán vasárnap éjjel az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) azt javasolta, hogy hatvan napra vezessenek be hadiállapotot, amely az ukrán jogrendben a rendkívüli állapot egy formája, de nem jelent tényleges háborús állapotot, és nem jár más államnak küldött hadüzenettel. A javaslattal Petro Porosenko államfő egyetértett, és rendeletben kezdeményezte a hadiállapot elrendelését jövő év január 25-ig.

Hétfő délutánra rendkívüli ülésre összehívták az ukrán parlamentet, ahol a törvényhozás végül megszavazta a hadiállapot bevezetését. Ugyanakkor megmozdult a nemzetközi diplomácia is. Moszkva és Kijev is kérte, hogy hívják össze rendkívüli ülésre az ENSZ Biztonsági Tanácsát, amin elutasították az orosz állítást, hogy az ukránok sértették meg Oroszország szuverenitását. Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet pedig kemény bírálatot fogalmazott meg. Az orosz és az amerikai elnök a tervek szerint hétvégén találkozik Brazíliában a G20 csúcstalálkozón, ezúttal alighanem fagyosabb lesz a hangulat köztük.

Ugyancsak összehívták Brüsszelben nagyköveti szinten a NATO-Ukrajna tanács rendkívüli ülését, amin Jens Stoltenberg főtitkár kiállt Ukrajna mellett és a foglyok szabadon bocsátását követelte. A konfliktus miatt különleges aktualitása van a NATO-tagállamok külügyminisztereinek jövő heti, brüsszeli találkozójának. Főként ha NATO-Ukrajna csúcsot is tartanának, hiszen Magyarország a kisebbségi nyelvtörvény miatt blokkol minden nagyköveti szintűnél magasabb egyeztetést.

Nyilatkozatban állt ki Ukrajna mellett Donald Tusk az Európai Tanács elnöke is, számos ország egyértelművé tette, hogy orosz agressziónak tekinti a történteket. A német kormány ugyanakkor mindkét féltől önmérsékletet kért. Orbán Viktor azt hangsúlyozta, hogy vissza kell térni a minszki megállapodáshoz, mert a minszki négyek, az oroszok, az ukránok, a németek és franciák alkalmasak arra, hogy a kérdést kezeljék.

“Vlagyimir Putyin, amióta 2012-ben ismét orosz elnökké választották, elődeivel – Borisz Jelcinnel, Mihail Gorbacsovval, de még az 1975-ös helsinki záróokmányt aláíró Leonyid Brezsnyevvel is – ellentétben nem hajlandó tiszteletben tartani az országok szuverenitásának elvét, és egyes szomszéd államok destabilizálására törekszik” – hangsúlyozta a minap Kijevbe látogató újságírók nemzetközi csoportjával folytatott Skype-beszélgetés során George Kent, az amerikai külügyminisztérium helyettes külügyi államtitkára.

A vezető diplomata azzal a hat országgal foglalkozik, amelyek az EU úgynevezett keleti partnerségi programjának a résztvevői. Ezek: Ukrajna, Moldova, Fehéroroszország, Grúzia, Örményország és Azerbajdzsán. Szerinte valamilyen módon mind a hat országot érintik az orosz praktikák, és ami például a Donbasz térségében történik, az sokban emlékeztet a 2008-as rövid orosz-grúz háború során látottakra-hallottakra. Az oroszoknak a jelek szerint alaposan kidolgozott forgatókönyvük van arra, hogy miként bontsák meg a környező államok stabilitását. Ezzel igyekeznek megakadályozni azt, hogy ezek az országok a saját sorsukról döntsenek.

Az Egyesült Államok – fejtette ki George Kent – éppen ennek a szabad jövőválasztásnak a lehetőségét akarja biztosítani, és abba éppúgy beletartozhat az Oroszországgal való jó viszony, mint az Európai Unióval a gazdasági megállapodások megkötése, illetve a partnerség Washingtonnal a regionális stabilitás, a gazdasági együttműködés, az emberhez méltó életet biztosító társadalom kialakítása érdekében

A helyettes államtitkár kitért arra, hogy Oroszország széles eszköztárat alkalmaz a környező országok aláásására. Adott esetben nyílt katonai módszerekhez nyúl, emellett támogatottjainak közbeiktatásával is folytat háborút, nem riad vissza a „piszkos háború” erőszakcselekményeitől, kibernetikai hadviselést folytat, és ennek keretében egyebek között támadásokat intéz a megtámadottak energiahálózatai ellen, valamint a megtévesztő propaganda eszközeivel igyekszik zavart kelteni.

Ez utóbbi vonatkozásban súlyos kihívást jelent Ukrajnának, hogy egyszerre kellene küzdenie a dezinformáció ellen és egyben biztosítania a médiaszabadság érvényesülését.

(2018. november 26. via nepszava.hu)

21656134_6dba458034abc730c936cab6dbc59cba_wm

Bekérették a magyar nagykövetet a Gruevszki-ügy miatt

Bekérették a macedón külügyminisztériumba a szkopjei magyar nagykövetet a Gruevszki-ügy miatt – közölte hétfőn délután a tárca.
A tájékoztatás szerint Viktor Dimovszki államtitkár tiltakozó jegyzéket adott át Dux Lászlónak – írta a 24.hu.

Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy Magyarország a jó kétoldalú kapcsolatok, az európai értékek, és a jogállamiság elve alapján eljárva, késlekedés nélkül elutasítja Nikola Gruevszki menedékkérelmét, majd átadja őt Macedóniának, hogy teljesítse a rá kiszabott börtönbüntetést, és folytassák az ellene zajló bírósági eljárásokat.

Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnököt hivatali visszaélés miatt két év börtönbüntetésre ítélték, de ennek letöltését nem kezdte el. Múlt kedden maga jelentette be, hogy Budapesten van, és politikai menedékjogot kért.

A Miniszterelnökség múlt héten azt közölte, hogy a magyar hatóságok biztonsági okokból tették lehetővé, hogy Nikola Gruevszki – tekintettel arra, hogy 10 évig hazája miniszterelnöke volt – menekültügyi kérelmének benyújtását és meghallgatását a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) budapesti központjában tartsák. A BÁH a menekültügyi eljárást a magyar jogszabályoknak megfelelően a nemzetközi joggal összhangban folytatja le.

Az LMP országgyűlési vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi a Gruevszki-ügyben, valamint feljelentést tett illegális migráció támogatása miatt – közölte hétfőn Demeter Márta, a párt társelnöke.

(2018. november 19. via infostart.hu)

 

21339694_6461a47abe4af8f657cf62f246bb041b_wm

„Migrációs szempontból is fontos a Nyugat-Balkán integrációja”

Alapjogokért Központ: Az Európai Unió az elmúlt években nem foglalkozott megfelelően a balkáni országok helyzetével

Pócza István az M1 aktuális csatornán kedden azt mondta, hogy az Európai Unió az elmúlt években nem foglalkozott megfelelően a balkáni országok helyzetével és a térségen kontrolálatlanul átáramló illegális bevándorló tömeggel.

Emlékeztetett: az elmúlt években Magyarország többször is felhívta a figyelmet arra, hogy a Balkán uniós csatlakozását segíteni kell, mert a régió integrációja az EU-nak is érdeke.

Hétfőn a Nyugat-Balkán integrációjáról tárgyaltak Bécsben Johannes Hahn bővítési tárgyalásokért felelős uniós biztos és Sebastian Kurz osztrák kancellár részvételével. A találkozón Szerbia, Montenegró, Albánia, Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó is jelen volt.

(2018. november 20. via magyarhirlap.hu)