Category Archives: Elemzések

Friss adatokból derült ki az a koránt sem hízelgő tény, hogy a német nyelvtanfolyamokra járó migránsok fele még az alapfokú teszteket sem tudja megoldani.

A Die Welt számolt be azokról az adatokról, amiket a jobboldali és bevándorlásellenes AfD képviselője, René Springer kért ki a szövetségi kormánytól. Ezekből pedig az derült ki, hogy 2018-ban a
172 471 újonnan érkezett és nyelvi kurzusra járó migránsból mindössze 51,5 százaléknak sikerültek a B1-es szintű, tehát alapfokú német vizsgái.

A Szövetségi Menekültügyi és Migrációs Hivatal szerint a B1-es szint az a minimum elvárható nyelvi tudás, aminek segítségével a bevándorlók legalább, ha a legkezdetlegesebben is, de valahogy tudnak kommunikálni mindennapi életük során a németekkel.

A számokból tehát az a legnyilvánvalóbb következtetés, hogy ezeken a kurzusokon
volt 88 500 migráns, akik még a legminimálisabb erőfeszítést sem voltak hajlandók végrehajtani az integráció irányába.

Persze a baloldaliak ismét ledobták az atombombát. A Zöldek egyik parlamenti képviselője, a török származású Filiz Polat konkrétan
a hivatalt hibáztatta a nevetségesen gyenge eredményekért, szerinte nem a migránsok hibája, hogy nem tudták teljesíteni az alapfokú nyelvi tanfolyamokat.

Hogy az illegális migránsok mennyire nem akarnak integrálódni, arra jó példa volt az is, amikor február elején megírtuk, hogy a bevándorló hátterű duisburgi gyerekek mindössze 8 százaléka beszéli a németet. Az is megdöbbentő adat, hogy az iskolai felvételi vizsgákon már többségben vannak azok, akiknek a német nem az anyanyelvük (50,1 százalék).

Nyugat–Európa nagy városaihoz (Rotterdam, Lyon, Marseille, Birmingham, Malmö, Liege, Koppenhága, stb.) hasonlóan, Duisburg bizonyos negyedeiben is a német családok kisebbségbe kerültek. Marxloh kerületében a gyerekek 74,4 százaléka, Bruckhausenben 87,9 százaléka és Hochfeldben majdnem 90 százaléka nem német anyanyelvű családban él.

Március közepén pedig arról is beszámoltunk, hogy már tudományos eszközökkel is bizonyított tény, hogy egyetlen nyugati országban sem sikerült integrálni a muszlim migránsokat. Ruud Koopmans holland szociológiaprofesszor
20 évig tanulmányozta az integráció és asszimiláció kérdéskörét, és arra jutott, hogy a muszlim migránsokat sokkal nehezebb integrálni a nyugati társadalmakba, mint bármely más csoportot.

Kutatásai szerint például hat európai ország török és marokkói bevándorlóinak 65 százaléka véli úgy, hogy a vallási törvényeik fontosabbak a befogadóországok világi törvényeinél. Ebből fakadóan ezek a muszlimok szándékosan elkülönítik magukat a más vallásúaktól, és tartózkodnak bárminemű közösködéstől. A Korán fundamentalista értelmezése, ami egyébként meghatározó a muszlimok között, nem engedi az integrálódást a nyugati társadalmakba.

(2019. április 15. via origo.hu)

Az utolsó szavazatokat is megszámolták a vasárnap tartott finn parlamenti választáson, amit végül egy hajszállal nyertek meg a végig vezető szociáldemokraták, de nagyon szorosan a nyomukban végzett a bevándorlásellenes és euroszkeptikus Finnek Pártja. Egyébként is nagyon megoszlottak a szavazatok, ezért kemény koalíciós alkudozások jöhetnek.

Először az előzetesen leadott szavazatokat számolták össze, ezek alapján a szociáldemokraták még több százalékkal vezettek, a Finnek Pártja pedig még csak negyedik helyen állt. Finnországban egy héten keresztül, keddig lehetett előzetesen szavazni, addig 35,5 százalék döntött. Arra lehetett számítani, hogy az előzetes eredmények eltérő képet mutathatnak majd a végleges eredményekhez képest, és sokkal szorosabb lett a vége. A választási részvétel 72 százalékos volt.

Az Yle közszolgálati adó szerint végül az Antti Rinne volt szakszervezeti vezető és egykori pénzügyminiszter által vezetett szociáldemokraták 17,7 százalékkal győztek. A BALOLDALI PÁRT HÚSZ ÉV UTÁN NYERT ÚJRA A PARLAMENTI VÁLASZTÁSON.
Rinne nem sokkal éjfél előtt győzelmi beszédet tartott. Azt remélte, hogy 20 százalék feletti eredményt érnek majd el, de ettől még kijelentette, hogy 1999 után újra ők a legnagyobb párt, és ők adhatják a miniszterelnököt, írja a Reuters.

Nagyon szorosan követi őket a második helyen 17,5 százalékkal, a vasárnap leadott szavazatok feldolgozásával párhuzamosan előrelépő Finnek Pártja (volt Igazi Finnek).

Jussi Halla-aho, a párt elnöke azt mondta, hogy sikerült meglepetést okozniuk. Miközben a szociáldemokraták valamivel rosszabbul szerepeltek az utolsó felmérésekhez képest, addig a szélsőséges nézeteket valló nacionalista párt AZ UTOLSÓ HÉTEN IS ERŐSÖDNI TUDOTT. Februárban még csak 13 százalék környékén mérték őket.

Harmadik helyen a Petteri Orpo pénzügyminiszter vezette jobbközép Nemzeti Koalíció Pártja végzett 17 százalékkal. Az eddigi kormánypártok közül Orpóék eggyel még növelni is tudták képviselőik számát.

Komoly veszteségeket szenvedett azonban el Juha Sipilä ügyvezető miniszterelnök Centrumpártja, ami 13,8 százalékkal végzett a negyedik helyen, és 47 helyett csak 31 képviselője lesz az új törvényhozásban.

A zöldek szövetsége 11,5 százaléknyi szavazatot kapott, és hozzájuk hasonlóan erősödni tudott a 8,2 százalékon végző Baloldali Szövetség is.

(2019. április 15. via index.hu)

Ausztria legalább novemberig meghosszabbítja a visszaállított határellenőrzést a Magyarországgal és a Szlovéniával közös határszakaszon – jelentette az APA osztrák hírügynökség, a belügyminiszter Európai Bizottsághoz intézett levelére hivatkozva.

Herbert Kickl belügyminiszter (FPÖ) szombaton kelt levelében az szerepel, hogy a korábbi döntés szerint május 12-ig szóló határellenőrzést az osztrák kormány a következő hat hónapra is fenn fogja tartani.

Ausztria és Németország 2015 szeptemberében a migrációs hullám fokozódása miatt döntött úgy, hogy az elvileg szabad mozgást biztosító schengeni övezeten belül visszaállítja a határőrizetet. Noha a beadott menedékkérelmek száma azóta jelentősen visszaesett – míg 2015-ben összesen 88 340 menedékkérelmet adtak be, addig tavaly 13 400 ilyen kérelem érkezett -, a határőrizetet újra és újra meghosszabbították.

Az újabb hosszabbításról szóló osztrák döntést Herbert Kickl belügyminiszter az illegálisan érkező migránsok magas számával indokolta. Úgy fogalmazott, az Európai Unióban „terrorizmus okozta lappangó fenyegetettségről” beszélhetünk, az Iszlám Állam veresége után ugyanis fennáll a veszélye annak, hogy a külföldi terrorista harcosok a szíriai és iraki háborús területekről visszatérnek Európába. Kickl szerint várható az is, hogy a balkáni útvonalon is egyre többen próbálnak Európába jutni.

Az Európai Bizottság korábban a rendőrségi mélységi ellenőrzések gyakoribbá tételét és megerősítését javasolta a schengeni térségen belüli határellenőrzés visszaállítása helyett. Az osztrák belügyminiszter üdvözölte ugyan a brüsszeli javaslatot, azonban úgy vélekedett, hogy az intézkedés nem elegendő, és nem pótolja a határellenőrzéseket.

A felülvizsgálat alatt álló schengeni határellenőrzési szabályrendszer megengedi, hogy a tagállamok a schengeni övezeten belül ideiglenesen ismét határellenőrzést vezessenek be, amennyiben komoly veszély fenyegeti országuk köz- vagy belbiztonságát. Jelenleg Ausztria, Németország, Dánia, Svédország és Norvégia tart fent a schengeni, belső határokon ellenőrzést, amelyet még a 2015-ös migránsválság nyomán vezettek be. Franciaország a folyamatos terrorfenyegetettség miatt tartja fenn a határellenőrzést.

Az Európai Parlament múlt csütörtöki brüsszeli plenáris ülésén olyan állásfoglalást fogadott el, amely szerint az ideiglenes határellenőrzéseket először csak két hónapra lehetne bevezetni – szemben e jelenlegi hat hónappal -, meghosszabbításukat pedig a jelenlegi összesen két év helyett csak legfeljebb egy évre lenne szabad engedélyezni. Az uniós parlament és az Európai Unió Tanácsa tárgyalói az év elején elkezdték ugyan a szabályok felülvizsgálatáról szóló tárgyalásokat, azonban felfüggesztették a folyamatot, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy nincs esély kompromisszumra.

(2019. április 7. via mno.hu)

Szlovákia már 2009-ben közel állt ahhoz, hogy elnöknője legyen. Iveta Radičová bejutott a második fordulóba, ahol alulmaradt Ivan Gašparovičcsal szemben. Tíz évvel később Szlovákia köztársasági elnökét Zuzana Čaputovának hívják, jelenleg ő a világ 12. és egyben legfiatalabb elnöknője. A két elnökjelölt helyzetét, lehetőségeit és a választások társadalmi környezetét vesszük górcső alá.

Iveta Radičová – 2009
Iveta Radičová tíz éve ismert politikus volt, amikor elindult a köztársaságielnökválasztáson: a második Dzurinda-kormányban munkaügyi miniszterként dolgozott és az SDKÚ alelnöke volt. A kampányban az akkor ellenzéki SDKÚ-DS, MKP, KDH és OKS is nyíltan támogatta. 2009-ben és 2019-ben is a Smer volt a kormánykoalíció legerősebb pártja. A Smer tíz éve az akkor hivatalban lévő Ivan Gašparovičot támogatta.

Zuzana Čaputová – 2019
Zuzana Čaputová nevét az elnökválasztás előtt csak kevesek ismerték, a bazini szemétlerakó ellen folytatott harcára javarészt csak az újságírók és az érdekelt felek emlékeztek. A kampány elején a Progresszív Szlovákia és a Spolu párt támogatta. A legerősebb ellenzéki jelölt pozíciójáért meg kellett küzdenie, végül a kezdetben esélyesebb Robert Mistrík visszalépett a javára. A kormánykoalíció legerősebb pártja, a Smer Maroš Šefčovičot támogatta.

Lejárató kampányok
Iveta Radičovára sokkal nagyobb össztűz zúdult, mint Čaputovára. Az akkori Smer– SNS–HZDS-koalíció miniszterei intenzíven segítették Gašparovič kampányát. Különösen az SNS képviselői támadták élesen Radičovát. Robert Fico és Ján Slota is nekiment a jelöltnek, állítva, „aktívan harcolt az önálló Szlovákia létrejötte ellen”. A Szlovák Nemzeti Párt azzal a jelszóval próbálta mobilizálni a szavazókat, hogy nem dönthet Pozsony és a magyarok. A lejárató kampány részeként röplapok jelentek meg NyugatSzlovákiában az alábbi szöveggel: magyarok, ha Iveta Radičovára szavaztok, autonómiát kaptok. A magyarokkal való ijesztgetés a kampányban óriási hangsúlyt kapott.

Amikor kiderült, hogy Maroš Šefčovič legerősebb kihívója Zuzana Čaputová lesz, azonnal felpörgött az ellenkampány: támadták a családját, az édesapját, a fivérét. Belekötöttek az ügyvédjelölti gyakorlatába. Az álhíreket terjesztő és orosz propagandaoldalak „digitálisan kozmetikázták” Čaputová orrát: nagyobb, „zsidóorrot” kapott egy képen. Enyhe sorosozás is övezte a környezetvédelmi tevékenységét és a Goldman Környezetvédelmi Díját. Ján Orosch katolikus püspök is beszállt a kampányba, egyenesen bűnnek nevezte, ha valaki Čaputovára szavaz. A szakértők egyetértenek abban, hogy a lejárató kampány nem volt sikeres.

A magyarkártya
Az akkor még formálisan egységes MKP nyíltan Radičovát támogatta, ezzel a magyar szavazó a 2009-es elnökválasztási kampány egyik főszereplőjévé vált. A magyar–szlovák viszony ekkor évek óta feszült volt. Az SNS mindenhol azt hangoztatta, nem engedhetik, „hogy az MKP választói döntsék el, ki lesz a köztársasági elnök”. A magyarkártya használata a szlovákiai magyar szavazókat is az urnákhoz vitte, Radičová a déli, magyarlakta járásokban még Čaputovánál is jobb eredményt ért el.

Čaputová is készíttetett magyar nyelvű óriásplakátokat, és magyarlakta vidéken is találkozott a választókkal. A második forduló előtt a Híd támogatta, és visszafogottan az MKP is, azonban a 2019-es elnökválasztási kampányban a magyarkártya már nem került elő. Čaputová az első és a második forduló után is tett egy gesztust a magyar kisebbség felé, és magyarul is megköszönte a támogatást.

Szélsőjobb akkor és most
A fasiszták 2009-ben még titokban találkozgattak. Az elnökválasztás előtt pár
nappal Marian Kotleba néhány tucat kopasz társával tüntetett az elnöki palota előtt, a fasiszta szlovák állam 70. évfordulójára emlékeztek. A rendőrség feloszlatta a tüntetést, Kotleba pedig az őrszobán kötött ki. 2019-ben a rendszerellenes és szélsőséges Kotleba már elnökjelöltként indult, az első fordulót 10,39%os eredménnyel zárta.

Harabinnal, a másik rendszerellenes jelölttel együtt a szavazatok csaknem egynegyedét szerezték meg az első fordulóban.

Az elnökjelölt egy nő
Radičová tíz éve úgy látta, a szlovák társadalom elég érett ahhoz, hogy nő legyen a köztársasági elnök – akkor még nem nő lett az elnök. A 2009-es kampányban Biró Ágnes, az MKP politikusa kiemelte, egy dolgot róhattak fel Radičovának, azt, hogy nem férfi. Čaputovának már nem rótták fel 2019ben, hogy nem férfi, júniusban az elnöki palotába költözhet. Ő lesz Szlovákia és a visegrádi négyek első elnöknője, de az unióban sem szokványos, hogy az ország első embere nő. Szlovákiát már nem zavarja, hogy nő az elnök: és ez egy nagy előrelépés.

(2019. április 2. via ujszo.com)

Petro Porosenko népszerűsége látványosa és homályos módon egyre nő.
Julija Timosenko beletörődött a vasárnapi elnökválasztás első fordulóján elszenvedett vereségébe. A harmadik államfőjelölti kudarcát elszenvedő volt miniszterelnök és stábja ugyan az első exit-pollok megjelenése óta következetesen állította, hogy saját méréseik szerint ő, nem pedig a hivatalban lévő államfő, Petro Porosenko jutott a második fordulóba, kedden mégis közölte, nem fordul bírósághoz választási csalás miatt.

Timosenko nyíltan választási csalással vádolta az elnököt, ami a 2004-es választás tapasztalatai alapján nem ígért társadalmi békét Ukrajnának. A Batykivscsina (Haza pártja) elnöke úgy lett az ukrán narancsos forradalom egyik szimbóluma, hogy Viktor Juscsenko elnökjelölt oldalán szállt szembe az elcsaltnak tekintett választás miatt a nyertesnek kikiáltott Viktor Janukoviccsal. Vélhetően az akkori forradalom emlékezete miatt jelezte hétfőn az első forduló győztese, a komikus színész Volodimir Zelenszkij is, hogy bármi legyen a második forduló eredménye, ő elfogadja azt, nem tervez semmiféle tiltakozást, nem áll szándékában lesátorozni a Majdanon, és csatlakozásra szólítani fel híveit.

Bár nehéz elképzelni, hogy Zelenszkijt tiszta választáson le tudja győzni Petro Porosenko április 21-én, a hivatalban lévő elnök támogatottságának látványos emelkedése a kampány során akár meglepetést vagy szoros eredményt is hozhat. Az első forduló tegnap összesített végeredménye alapján mindenesetre eldőlt, hogy Timosenko kiesett, a humorista pedig kétszer annyi szavazatot kapott, mint a “csokoládékirály” elnök. Zelenszkij 30,24 százalékkal vezet, Porosenko támogatottsága a korábbi részadatokhoz képest, amikor 16 százalék fölött mérték, kissé csökkent, 15,92 százalékra. A 13,39 százalékkal harmadik helyen végző Timosenko a tsn.ua ukrán portál beszámolója szerint a pereskedéstől való elállással egy időben azt is közölte, egyik jelöltet sem támogatja a második fordulóban, csapatával együtt azon lesz, hogy a második fordulóban megakadályozza az elnökválasztás eredményeinek meghamisítását.

Az előzetes felmérések azonban azt jelezték, hogy a Timosenkóra szavazók 47,4 százaléka a második fordulóban Zelenszkijre fog voksolni. Ugyancsak a showmant támogatja majd az oroszbarátnak tartott Jurij Bojko szavazóinak 49,2, illetve Anataloj Hricenko volt védelmi miniszter támogatóinak 91,7 százaléka.

(2019. április 2. via nepszava.hu)