Category Archives: Magyarország a nagyvilágban

Igor Matovič (OĽaNO) korábbi szlovák miniszterelnök, aki most a pozsonyi pénzügyminisztériumot vezeti, először Moszkvában járt, hogy a Szputnyik V-vakcináról tárgyaljon, másnap pedig Budapestre látogatott, hogy az orosz vakcina szlovákiai engedélyezéséhez a magyar kormány segítségét kérje.

Szlovákiában március elsején az akkor még miniszterelnök Matovič a kassai reptéren üdvözölte a szlovák légierő szállítógépét, amely az orosz Szputnyik V-vakcina első 200 ezer adagjával érkezett az országba. A kormányfő ezt gyakorlatilag partizánakcióként, az OĽaNO-Sme rodina-SaS-Za ľudí négypárti kormány másik három szereplőjének tudta nélkül hajtotta végre. A Szabadság és Szolidaritás (SaS) által jelölt külügyminiszter, a karrierdiplomata Ivan Korčok az orosz vakcinát a hibrid háború eszközének minősítette, és élesen bírálta a kormányfőt a szállítmány üdvözléséért. Az SaS, majd a Za ľudí is a miniszterelnök távozását követelte. Matovič lépése így megadta a szikrát a kormányválság kirobbanásához, amely miatt végül kénytelen volt távozni a miniszterelnöki székből.

A pozíciót párttársának, Eduard Heger addigi pénzügyminiszternek engedte át, míg ő maga a pénzügyi tárca vezetését vette át. A helycserén kívül Marek Krajčí (OĽaNO) egészségügyi miniszternek kellett még távoznia, a tárca vezetője Vladimír Lengvarský dandártábornok lett.

Az orosz vakcina azonban hat héten át a szlovákiai raktárakban pihent, nem kezdték meg vele az oltást. A szlovák Állami Gyógyszer-ellenőrzési Hivatal (ŠÚKL) ugyanis nem engedélyezte a használatát, hiszen az orosz forgalmazó nem küldte meg a készítmény vizsgálatához szükséges dokumentáció 80 százalékát. A szlovák hatóság többször is kérte az orosz féltől a dokumentációt. Még az orosz vakcinával már egy ideje oltó Magyarországot is megkeresték azzal a kéréssel, adják át a szükséges dokumentumokat, de a magyar szervek ezt, a szerződésben foglalt titoktartási kötelezettségükre hivatkozva, megtagadták.

A szlovák Állami Gyógyszer-ellenőrzési Hivatal egy dolgot azonban meg tudott állapítani: a Szlovákiába leszállított oltóanyag nem azonos azzal, amit más országok kaptak és azzal sem, amit a The Lancet nevű tudományos szaklapban publikált kutatásban vizsgáltak.

Április nyolcadikán a Szputnyik V-vakcina orosz forgalmazója, a Russian Direct Investment Fund (RDIF) váratlanul bejelentette, szerinte Szlovákia megsértette az oltóanyagról kötött szerződést, így kéri vissza a már leszállított 200 ezer adagot. A forgalmazó szerint a szerződésszegés abban áll, hogy a szlovák gyógyszerhatóság egy nemzetközileg nem akkreditált laboratóriumot, a Szlovák Tudományos Akadémia egyik intézetét is bevonta a vizsgálatba. Russian Direct Investment Fund a szlovák hivataloknak a vakcinájukról tett állítását dezinformációnak minősítette.

Az orosz bejelentés után néhány órával kiderült, Matovič a szlovák kormány különgépével Moszkvába tart, hogy a Szputnyik V-vakcináról tárgyaljon. Az útról az SaS-es külügyminiszter csak úgy szerzett tudomást, hogy azt a moszkvai szlovák nagykövet jelentette neki. Arról, hogy mi történt az orosz fővárosban, Matovič a visszatérése után, április kilencedikén délelőtt tartott sajtótájékoztatóján sem számolt be részletesen. Annyit közölt, Moszkvában sikerrel járt, és bejelentette még aznap Budapestre utazik, hogy a magyar kormánnyal és kormányfővel, Orbán Viktorral a vakcinákról tárgyaljon.

A pénzügyminiszteri tisztségben lévő Matovič április kilencedikén délután már Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatót, ahol a magyar tárcavezető bejelentette, Szlovákia azt kérte Magyarországtól, segítsen az Oroszországból érkező oltóanyag bevizsgálásában, aminek Magyarország szívesen eleget tesz. Matovič ugyanis azt kérte a magyar kormánytól, az orosz vakcinát a magyarországi akkreditált laboratóriumokban vizsgálják be, Szlovákiában ugyanis nincs ilyen intézmény.

Kora este aztán Matovič és Orbán Viktor közös videóüzenetet tett közzé, ebben a magyar miniszterelnök a barátjának nevezi a szlovák politikust és közölte, hogy több órán át tárgyaltak.

Matovič nagyra értékelte és megköszönte a felajánlott segítséget. „Van Magyarországon egy csúcsszínvonalú laboratórium, ahol bevizsgálják nekünk a Szputnyikot, és így életeket menthetünk meg Szlovákiában” – mondta. A volt kormányfő arról is beszélt, Orbánnal is megállapodott abban, hogy a szlovák Szputnyik V-vakcinaszállítmányt a magyarországi laboratóriumokban fogják bevizsgálni.

Matovič folyamatosan bírálta a szlovák Állami Gyógyszer-ellenőrzési Hivatalt, amely szerinte a nem akkreditált laboratórium bevonásával óriási reputációs károkat okozott az orosz forgalmazónak. Zuzana Baťová a gyógyszerfelügyelet vezetője azonban úgy nyilatkozott, több tucat akkreditált intézményt is megszólítottak, de a leterheltség miatt azok nem tudták vállalni a feladatot. Baťová elmondta, a szóban forgó magyarországi akkreditált laboratóriumokat háromszor keresték meg, hogy vizsgálják be a Szlovákiába leszállított orosz vakcinát, de a magyar intézmények mindháromszor elutasították azzal, hogy nem bejegyzett oltóanyagokat nem vizsgálnak.

(2021. április 11. via szabadeuropa.hu)

Az olasz jobboldal pártjai, a Matteo Salvini vezette Liga és a Giorgia Meloni által vezetett Olasz Testvérek is szívesen venné a Fidesz képviselőcsoportjával közös európai parlamenti formáció létrehozását – írta az olasz sajtó vasárnap.

A La Stampa elemzése szerint Matteo Salvini közös európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportot akar létrehozni a magyar és a lengyel párttal is. A Liga jelenleg a 2019-ben alakult Identitás és Demokrácia pártcsalád tagja, amelyhez többek között a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés (RN)tartozik.

Készen áll az együttműködésre a Giorgia Meloni vezette Olasz Testvérek (FdI) is, mely a 2009-ben született Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoporthoz tartozik. Az ECR elnökévé tavaly szeptemberben Giorgia Melonit választották meg, és a pártcsoport tagja a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) is.

„Aki a szuverén nemzetekben, biztonságos határokban, a társadalom központját alkotó családban és a keresztény értékekben hisz, az ECR-ben találja meg otthonát” – idézte Giorgia Meloni kijelentését a La Stampa. Az újság szerint az FdI elnöke arra kívánt utalni, hogy az említettek kapcsán nincsen szükség újabb EP-frakcióra.

Elemzők szerint Giorgia Meloni elsősorban olasz belpolitikai szövetségesének, Matteo Salvininek kívánta üzenni, hogy „a Ligának csak kopognia kell az ECR ajtaján” – írta a La Stampa.

Az olasz sajtóban a találgatást Orbán Viktor pénteki kijelentése indította el. A kormányfő úgy nyilatkozott, hogy új európai jobboldal felépítésében gondolkodik, miután a Fidesz képviselői távoztak az Európai Néppártból (EPP). Orbán Viktor a Matteo Salvini vezette Ligával és a lengyel miniszterelnök Mateusz Morawiecki vezette Jog és Igazságosság (PiS) párttal való kapcsolatokat emelte ki.

Az Il Foglio politikai napilap elemzése szerint a jelenleg pártcsalád nélküli Orbánnak, illetve a Fidesznek Salvini és Meloni is „udvarol”. Az újság mégis úgy vélte, hogy Orbán Viktor saját frakcióban gondolkodik, mivel sem a Matteo Salvini képviselte Identitás és Demokrácia, sem a Giorgia Meloni vezette ECR nem bizonyul számára „kényelmesnek és befogadónak” – vélte az Il Foglio.

Sajtókommentárok szerint a Fidesz pozíciókeresése miatt erejét veszítette az a korábbi terv, miszerint a Liga az Európai Néppárthoz közeledhet, ahogyan ezt Matteo Salvini jobbkeze Giancarlo Giorgetti, a Draghi-kormány jelenlegi gazdasági minisztere igyekezett előkészíteni.

Matteo Salvini az utóbbi napokban elkerülte a Liga és a Fidesz közös európai frakciójára vonatkozó újságírói kérdéseket hangsúlyozva, hogy legsürgetőbbnek most a vakcinázás megoldását tartja.

Elemzők problémának tartják Matteo Salvini és Giorgia Meloni versengését tartják az olasz jobbközép koalíción belül: a Liga csatlakozott Mario Draghi kormányához és 23 százalékos támogatottsággal rendelkezik, az Olasz Testvérek egyedüli pártként ellenzékben maradt, és támogatása 17 százalékra ugrott.

A két pártnak még nem sikerült megegyezni az ősszel esedékes helyhatósági választások jelöltjeiről sem, közöttük a jobboldal következő római főpolgármester-jelöltjéről sem.

(2021. március 21. via magyarnemzet.hu)

Magyarellenes garnitúra uralja a szlovák külügyet, ezért szó sincs az állampolgársági törvény módosításáról – közölte az Index pozsonyi forrása. A héten az Orbán-kormány egymillió orosz vakcina beszerzésében segítette a válságos járványhelyzettel küzdő Szlovákiát, ebből azonban a magyar félnek nincs közvetlen politikai haszna. Pedig a moszkvai kapcsolat mellett huszonhét lélegeztetőgép is érkezik Magyarországról Szlovákiába.
Hiába az emberéleteket mentő gesztus. Szlovákia nem módosítja a felvidéki magyarokat sújtó állampolgársági törvényt – derül ki a beszélgetésből, amit az Index egy, a szlovák–magyar kapcsolatokra és a szomszédos ország belpolitikájára rálátó forrással folytatott.

Több más magyar sajtóorgánum mellett az Index is arról írt a napokban, hogy az orosz vakcinák beszerzésében nyújtott magyar segítség miatt Igor Matovič módosíthatja a kettős állampolgárságot tiltó törvényt. Forrásunk szerint azonban erről szó sincs, a pozsonyi kormány már rábólintott a jogszabályra, amit a parlament várhatón megszavaz majd.

Az ügy előzménye, hogy a szlovák miniszterelnök a magyar kormánytól kért segítséget a Szputnyik V oltóanyag beszerzésében. A válságos járványhelyzettel küzdő ország februárban az Európai Unió segítségét kérte a vírus terjedésének megfékezésében, majd részben Budapest közbenjárásának köszönhetően március 1-én kétszázezer adag orosz vakcinát kapott, összesen kétmillió Szputyik V érkezhet Szlovákiába.

Ezt követően Igor Matovič és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is ünnepelte a két ország barátságát, különösen miután a szlovák fél megemlítette a kettős állampolgársági törvényt is.

Kapcsolatom Péterrel és Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel van annyira közvetlen, hogy az olyan nehezebb témákról is bármikor nyíltan tudunk beszélni, mint a kettős állampolgársági törvény, amelyet kezdeményezésemre úgy módosítottunk, hogy egy másik ország állandó lakcímmel rendelkező állampolgárai felvehessék egy másik ország állampolgárságát anélkül, hogy a szlovákot elvesztenék – köszönte meg a segítséget a magyar kormánynak Igor Matovič. Az Indexnek nyilatkozó forrás szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy valóban enyhül a jogszabály, legfeljebb az ügy későbbi tárgyalására nyílt kapu. A törvényt 2010-ben a magyarellenes Fico-kormány módosította, aminek következtében elveszíti a szlovák állampolgárságát az, aki felveszi egy másik ország állampolgárságát.

Matovič elengedte a külpolitikát, és nem segít a kétoldalú kapcsolatokon, hogy a minisztériumot a magyarokkal nem szimpatizáló Ivan Korčok vezeti. Tovább rontja a helyzetet, hogy a pozsonyi külügyet továbbra is az 1990-es években bekerült magyarellenes garnitúra irányítja – fogalmazott forrásunk. A szlovák diplomáciában uralkodó hangulat mellett ráadásul a parlamentben nincs magyar párt, ezért legfeljebb a következő választásokat követően kerülhet ismét napirendre az állampolgársági törvény.

Matovičnak ugyanakkor nemcsak a járványügyi helyzet kezelésében, hanem a hatalmi játszmák szempontjából is jól jött a magyar segítség. A kormányfő legnagyobb ellenfele éppen Korčok és a külügyminisztert delegáló koalíciós partner, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) párt. Korčok korábban azt nyilatkozta, hogy az orosz védőoltásra úgy tekint, mint Oroszország eszközére a hibrid háborúban. A szlovák külügy pedig berendelte Pető Tibor nagykövetet, miután szerdán Szijjártó az OĽANO kormánypárt magyar parlamenti képviselőjével, Gyimesi Györggyel az állampolgársági törvényről tárgyalt. Forrásunk szerint Matovič számára fontos diadal, hogy a két konfliktus után magyar segítséggel érkezik az életeket mentő orosz vakcina Szlovákiába.

Ráadásul Magyarország nem csak a moszkvai kapcsolattal járult hozzá a szomszédos ország megmentéséhez.

ÖSSZESEN HUSZONHÉT LÉLEGEZTETŐGÉPPEL IS SEGÍTI A KORMÁNY SZLOVÁKIÁT, EZEK RÁADÁSUL NEM A KORÁBBAN KÍNÁBÓL BESZERZETT ESZKÖZÖK, HANEM A MAGYARORSZÁGON GYÁRTOTT, PANTHER 5 TÍPUSÚ LÉLEGEZTETŐGÉPEK.

(2021. március 7. via index.hu)

„Borzasztó, hogy a Fidesz távozik a néppárti frakcióból” – mondta Milan Zver, a Szlovén Demokrata Párt EP-képviselője a Mandinernek. Szerinte az Európai Parlament baloldala óriási segítséget nyújtott a Fidesz néppártból való kizárásához.

Zver úgy véli: a néppárt áldozatul esett a liberálisok és a szocialisták „gonosz szándékának”, hogy megosszák az EPP-t. A szlovén EP-képviselő úgy fogalmazott: Sokan azt gondolják, azzal, hogy a Fidesz kikerült, vége a problémának. Ez azonban rövidlátásra valló hozzáállás. Az EPP gondjai csak most kezdődnek.

Zver hangsúlyozta: Magyarországon semmilyen probléma nincs sem a jogállamisággal, sem a demokráciával.

(2021. március 7. via index.hu)

Szijjártó Péter szavai miatt kérnek tőle magyarázatot.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter látogatásával, és az állampolgársági törvény módosításával összefüggésben bekérették Pető Tibor magyar nagykövetet Szlovák Kül- és Európai Ügyek Minisztériumába – írta a Paraméter.

Az Új Szó arról számolt be, hogy Martin Klus (SaS) külügyi államtitkár a TA3 hírtelevízió politikai vitaműsorában azt mondta, azért nem akarták megengedni, hogy a Szlovákia területén élő polgárok (így a szlovákiai magyarok) érzelmi vagy kulturális kötődés alapján felvehessék egy másik ország állampolgárságát, mert az olyan problémákat okozna, mint Kelet-Ukrajnában, Dél-Oszétiában és Abháziában. (Itt mindhárom esetben arról van szó, hogy Oroszország az említett régiókban élő polgárok egy jelentős részét valamilyen módon magához tartozónak vagy állampolgárának tartja, amire hivatkozva aztán fegyveresen is támogatta az érintett térségek kiszakadását Ukrajnából és Grúziából.)

Erre Szijjártó a szerdai szlovákiai látogatásakor Komáromban azt mondta, nem szeretnék, ha a két ország közötti feszült viszony visszatérne.

Ezért mi nem is szoktunk a médiumokon keresztül üzengetni” – fogalmazott a külügyminiszter.

Szijjártó Péter ezután sajnálatosnak nevezte, hogy a szlovák kormány nem teszi lehetővé, hogy a Szlovákiában élő magyarok felvegyék a magyar állampolgárságot. “A szlovákoknak nem kellene félniük ettől a jogintézménytől, amely Európa-szerte létezik” – mondta a magyar külügyminiszter. Ezután úgy folytatta:

A magyarokat felforgató, destabilizáló elemekként feltüntetni számunkra elfogadhatatlan. Mint ahogy elfogadhatatlan az is, hogy egy kormányzati tisztségviselő, egy államtitkár befagyott kaukázusi konfliktusokhoz hasonlítsa a felvidéki magyarok helyzetét.” A politikus hozzátette: Klus kijelentése nyilvánvaló provokáció.

A magyar tárcavezető kijelentésére reagálva a szlovák külügy csütörtökön berendelte a pozsonyi magyar nagykövetet. “Magyarországgal jó szomszédi viszonyt akarunk fenntartani, de nem engedem meg, hogy beavatkozzanak a belügyeinkbe” – mondta Ivan Korčok (SaS jelölt) szlovák külügyminiszter.

Szijjártó a hétvégén tárgyalni szeretett volna szlovák kollégájával az állampolgársági törvényről, de Korčok ezt visszautasította, mondván, hogy a törvényalkotási folyamat még nem zárult le. “Úgy tűnik azonban, hogy ez a magyar félnek és Gyimesi György (OĽANO) képviselőnek nem elég. Egyértelműen az a cél, hogy a lehető legtöbb ‘szlovák magyar’ vegyen részt a magyarországi választásokon” – mondta Korčok a Paraméter szerint.

(2021. március 5. via hvg.hu)

A KORMÁNYPÁRT AZELŐTT TÁVOZOTT, HOGY KIZÁRTÁK VOLNA

Azzal, hogy a Fidesz elhagyta az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakcióját, lényegében véget ért a két éve tartó dráma az EU kereszténydemokrata ernyőpártja és annak legnagyobb létszámú delegációja között – írta ma a Mathias Corvinus Collegium (MCC) honlapján Boris Kálnoky. Az MCC médiaiskolájának vezetője hat pontban foglalt össze az események mozgatórugóit és következményeit.

A németek mindeddig megvédték a Fideszt, de ez most véget ért. A Fidesz azelőtt távozott, hogy kizárták volna – közölte Boris Kálnoky, az MCC médiaiskolájának vezetője, majd hat pontban összefoglalta, hogy mik voltak azok a politikai számítások, amelyek ehhez a döntéshez vezettek, és mik lehetnek a következmények.

1. Választási év van Németországban:
Ezzel kapcsolatban úgy véli, a CDU új vezetője, Armin Laschet koalíciót szeretne létrehozni a Zöldekkel (akárcsak Markus Söder, a CSU elnöke, aki a potenciális ellenfele a kancellári posztért vívott küzdelemben). A Zöldek a CDU Orbánnal való együttműködését tartják a legnagyobb akadálynak a közös együttműködés szempontjából, ezért lényegében fel kellett áldoznia Orbánt.

2. Magyarország jó kapcsolatban fog maradni Németországgal és a többi tagországgal:
Magyarország súlya sem fog csökkenni sem az EU-ban, sem a tagállamokkal létesített bilaterális kapcsolatokban. – Magyarország továbbra is az EU tagja, a Fidesz hatalmon van, és bárki, aki együtt akar működni az országgal, azt továbbra is meg fogja tenni – írta a szerző.

3. A német-magyar kapcsolatok szervezeti struktúrája meg fog változni:
– A CDU-hoz és a CSU-hoz kötődő pártalapítványok mindeddig fontos szerepet játszottak a kormányok közötti diplomáciai üzenetváltásban, közelebb hozták a két oldal szereplőit konferenciák, pódium és háttérbeszélgetések szervezésével. Ez a tevékenység nem folytatódik tovább, ha a Fidesz nem csak a frakciót, hanem magát az EPP-t is elhagyja. Ezzel a pártalapítványok gyakorlatilag irrelevánssá válnak – véli Boris Kalnoky.

4. Az EPP frakciója kisebb lesz:

Az MCC médiaiskolájának vezetője kitért rá, hogy a Fidesz nélkül az EPP frakciója egy kisebb, „nyugatiasabb” és „liberálisabb” képviselőcsoporttá válik, amelynek csökken a súlya, az pedig egyelőre nem világos, hogy a Fidesz az EPP-t is elhagyja, vagy csak a parlamenti képviselőcsoportot.

5. Magyarország nagy témái már kevésbé jelentősek:

– A migráció mint választási téma már nem olyan fontos, ez az üzenet már nem mozgósítja a szavazókat – írta Kálnoky, hozzátéve: „a CDU/CSU-nak szüksége volt Magyarországra az új uniós költségvetés és a Covid-válságot követő helyreállítási alap elfogadásához, melyek Angela Merkel presztízs projektjének számítanak. Mindez megvalósult, így már nincs szükség Magyarországra”.

6. Mindez akár egy újabb győzelmet is eredményezhet Orbán számára:

– A Fidesz számára (éppúgy, mint a CDU/CSU számára is) ez a lépés kitűnő a választási kampány szempontjából. A Fidesz mindig is sikeresen alkalmazta azt a narratívát, amelyben szembeállította az elnyomó, igazságtalan EU-t a becsületes, bátor Magyarországgal. Ez ismét működhet – zárt írását a szerző.

(2021. március 4. via magyarnemzet.hu)

Holnap reggel ül össze az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti csoportja, a találkozó napirendtervezetébe pedig a várakozásoknak megfelelően bekerült a frakció alapszabályzatáról szóló vita és szavazás is. Az erről szóló e-mailt a képviselők tegnap este kapták meg – értesült lapunk.

Az eljárási rend megváltoztatása az első vitapont lesz a holnapi ülésen. (A napirendet ma délután még a frakció elnöksége is elfogadja – a szerk.)

Mint ismert, Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke vasárnapi keltezésű levelében arra figyelmeztette Manfred Weber néppárti frakcióvezetőt: amennyiben az elnökség és a nemzeti delegációvezetők február 26-i találkozóján elfogadott rendelkezéseket szavazásra bocsátják, és meg is szavazzák, úgy a Fidesz elhagyja a képviselőcsoportot.

A miniszterelnök a tervezett alapszabályzat-módosítás ellen emelt kifogást, mert meglátása szerint a jogállamiság elveivel ellentétesen próbálják büntetni a Fideszt a frakcióban. „Miután nem tudott kellő mennyiségű szavazatot gyűjteni, hogy megbüntessen minket, most megpróbálja megváltoztatni a szabályokat és egy folyamatban lévő eljárásra kiterjeszteni” – írta. Az Orbán Viktor-féle levelet még vasárnap este valamennyi néppárti EP-képviselő megkapta, hogy holnap a magyar figyelmeztetés fényében tudjanak dönteni az eljárási rend módosításáról.

Információink szerint a frakcióülés kimenetele egyelőre nyitott kérdés, ám Manfred Weber mindenképp szavazásra akarja bocsátani a Fideszre íródott tervezetet.

A Fideszre gyártanak szabályt
Annak tartalmáról lapunk korábban is cikkezett. A tervek szerint a néppárti frakció immár lehetővé tenné egész delegációk kizárását és felfüggesztését – korábban ezekre csak adott képviselő esetében volt lehetőség. Mind a kizárást, mind pedig a tagság ideiglenes felfüggesztését a frakció elnöksége, vagy a politikai csoport tagságának mindössze 15 százalékát adó képviselők kezdeményezhetnék, feltéve, hogy utóbbiak legalább négy nemzeti delegációból származnak. Az első javaslatok értelmében a szavazásra jogosult EP-képviselők egyszerű többsége is elegendő lett volna a kizárási vagy felfüggesztési kezdeményezés sikeréhez, ám ennek nem volt támogatottsága a csoportban, így főszabályként maradhat, hogy kétharmados többség kell ezen szankciók mögé.

A kezdeményezők – egy többségében Fidesz-kritikus EP-képviselőkből álló munkacsoport – ugyanakkor egy olyan javaslatot is belecsempésztek a tervbe, miszerint az ernyőpártban, az Európai Néppártban felfüggesztett pártok frakcióbeli tagságát automatikusan szavazásra kell bocsátani az EP-csoportban is. Ez esetben – amely egyértelműen a Fidesz ügyére reflektál – már az egyszerű többség is elegendő lenne a felfüggesztéshez.

(A kormánypárt 2019 óta felfüggesztett tagsággal bír az Európai Néppárt ernyőpártjában, ám annak parlamenti frakciójában lényegében e sorok írásakor is teljes jogú munkát folytat – a szerk.)

A magyar kormány berkeiből a bevezetendő tükörszabály margóján emlegették a szabályok visszamenőleges hatályú megváltoztatását, hiszen a frakció vezetése így egy majdnem két évvel ezelőtti, még nyitott kimenetelű eseményre hivatkozva szavaztathatná meg a Fidesz felfüggesztését a parlamenti csoportban.

(2021. március 2. via magyarnemzet.hu)

Átfogóan meg akarja vizsgálni az Európai Bizottság a magyar jogállamiság helyzetet – jelezte Vera Jourová, a brüsszeli testület értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke a budapesti székhelyű Demokrácia Intézet szervezésében tartott videókonferencián szerdán.

A Népszava cikkéből derül ki, hogy a politikus éppen a demokrácia jövőjéről beszélt az Európai Unióban, amikor egy kérdésre adott válaszban kitért Magyarországra is.

Számomra a magyarországi helyzet a legaggasztóbb. Ezt már sokszor elmondtam diplomatikus és kevésbé diplomatikus nyelven. Továbbra is úgy vélem, hogy az egy beteg demokrácia – fogalmazott, hozzáfűzve, hogy fenntartásai vannak a magyarországi választások tisztaságával kapcsolatban is.

Ami „a beteg demokráciát” illeti, Vera Jourová csak azt a fordulatot ismételte meg, amellyel 2020 szeptemberében egyszer már aposztrofálta az Orbán-kormány Magyarországát. Kijelentése akkor hatalmas felháborodást keltett fideszes politikai körökben, Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, jelezve, hogy felfüggeszti a kétoldalú politikai kapcsolatokat a testület alelnökével. Orbán Viktor azt is szerette volna elérni, hogy Vera Jourová távozzon a hivatalából, de erre Ursula von der Leyen nemet mondott.

(2021. február 25. via index.hu)

Megint levelet hozott a postás Brüsszelből.
Öt másik tagállammal egyetemben Magyarország is levelet kapott tegnap az Európai Bizottságtól, amelyben a testület felhívja a figyelmet arra, hogy tiszteletben kell tartania az arányosság és a megkülönböztetés-mentesség elveit, amikor visszaállítja a belső határellenőrzést. Az uniós intézmény egyben felszólítja a magyar hatóságokat, hogy a közösen elfogadott ajánlásoknak megfelelően járjanak el, ha korlátozásokat léptetnek életbe. Magyarországnak tíz napja van a válaszra. Ha a megadott határidőre nem hozza összhangba intézkedéseit az EU-s előírásokkal, akkor a Bizottság kénytelen lesz megfontolni a szükséges jogi lépéseket, közölte Christian Wigand szóvivő.
Magyarország mellett Belgiumnak, Dániának, Finnországnak, Németországnak és Svédországnak küldött levelet a brüsszeli testület, mert ezekben az országokban ítéli aggasztónak és az uniós normákkal ellentétesnek a ki- és beutazásokat érintő szigorításokat.
A tagállamok hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a népegészség érdekében korlátozzák-e a szabad mozgást, de vannak bizonyos szabályok, amelyeket tiszteletben kell tartaniuk. Emellett elengedhetetlen közöttük a koordináció, mivel a nem egyeztetett lépések zavart okoznak az emberek és áruk szabad mozgásában. Az EU27-ek kétszer is elfogadtak ajánlásokat arról, hogy milyen intézkedések szükségesek járvány idején a személyek, áruk és szolgáltatások szabad áramlásának a biztosítására.
Didier Reynders igazságügyi, és Ylva Johnasson migrációért felelős biztos néhány napja levelet írt mind a 27 tagállam illetékes szerveinek, amelyben felhívták a figyelmüket arra, hogy egyeztessék lépéseiket, amikor a ki- és beutazások korlátozásáról döntenek.

(2021. február 23. via nepszava.hu)