Category Archives: Hírek, aktuális események

Norbert Hofer a párt frakcióvezetőjével került összetűzésbe a kancellárjelöltség miatt.

Lemond Norbert Hofer, a radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke. Ezt a politikus saját maga jelentette be kedden az oe24 televíziós hírcsatornának nyilatkozva, annak nyomán, hogy összetűzésbe került Herbert Kickllel, az FPÖ parlamenti frakcióvezetőjével abban a kérdésben, ki lesz a párt kancellárjelöltje a következő parlamenti választáson.

A szabadságpárti politikus az Österreich című lapnak nyilatkozva munkásságára visszatekintve hangsúlyozta, hogy sikerült az Ibiza-botrány következtében megrendült pártját stabilizálnia. „Utam azonban az FPÖ élén a mostani nappal véget ér” – tette hozzá.

A politikus egyben közölte, hogy meg akarja tartani tisztségét a Nemzeti Tanács (a parlament alsóháza) harmadik elnökeként. Megerősítette egyben azt is, hogy döntése hátterében a párt frakcióvezetőjével kialakult viszálya áll. Mint mondta, a következő hetekben pártkongresszust kell tartani a vezetőségi kérdés rendezésére. Mindenestre sok sikert kíván utódjának – tette hozzá. Az FPÖ közleményben erősítette meg Hofer lemondását.

Hofer 2019 májusában került az FPÖ élére, miután elődje, Heinz-Christian Strache lemondásra kényszerült a belpolitikai botrányt kavaró Ibiza-videó néven ismertté vált felvétel miatt. A titokban, megrendezett körülmények között 2017-ben készített videón Strache és Johann Gudenus, az FPÖ párt akkori frakcióvezetője egy – magát egy orosz oligarcha unokahúgának kiadó – nővel tárgyalt. Strache a nőnek párt- és médiatámogatásért cserébe zsíros állami megbízásokat ígért.

(2021.06.01. via hvg.hu)

Az előrejelzéseknek megfelelően ismét az ellenzéki Munkáspárt jelöltjét, Sadiq Khant választották London polgármesterévé. Khan második polgármesteri megbízatását nyerte el. A csütörtökön tartott londoni polgármester-választás eredményét brit idő szerint szombaton késő éjjel hirdették ki – írja az MTI.

A posztért húsz jelölt indult – ez rekord -, de Khan fő vetélytársa az indulók népes mezőnyében Shaun Bailey, a kormányzó Konzervatív Párt jelöltje volt.

Sadiq Khan az első és a második helyen megjelölt választói preferenciák összeadása alapján több mint 1,2 millió voksot kapott. Ez azt jelenti, hogy Khanra – az első és a második preferenciák legnagyobb számának összeadása alapján számolva, és így a többi induló voksait kiszűrve – a londoni választók 55,2 százaléka szavazott.

Shaun Bailey első és második preferenciás szavazatainak együttes száma 977 601.

Londonban a választásra jogosultak 41,2 százaléka vett részt a polgármester-választáson. A választás előtt végzett közvélemény-kutatások folyamatosan Sadiq Khan jelentős támogatottsági előnyét jelezték.

Khant először 2016 májusában választották a 9 milliós London polgármesterévé. Közvetlen elődje ebben a tisztségben Boris Johnson jelenlegi konzervatív párti brit miniszterelnök volt, akit szintén kétszer választottak meg a brit főváros polgármesteri posztjára. Sadiq Khan most elnyert második polgármesteri megbízatása a szokásos négy helyett három évre szól. Az eredetileg tavaly májusra kitűzött választást ugyanis Boris Johnson kormánya a koronavírus-járvány miatt egy évvel elhalasztotta, de a következő választást a jelenlegi tervek szerint az eredeti menetrendnek megfelelő időpontban, 2024-ben tartják.

Az 50 esztendős Khan pakisztáni bevándorlók gyermekeként született a dél-londoni Tooting kerületben, és meglehetősen szerény körülmények között, egy tanácsi szociális bérlakásban nevelkedett hét testvérével együtt.
Néhai édesapja londoni buszsofőr volt, édesanyja varrónő. Sadiq Khant – akinek jogi diplomája van – a legnagyobb ellenzéki brit parlamenti erő, a Munkáspárt mérsékelt baloldali szociáldemokrata irányzatának képviselőjeként tartják számon.

Khan a Munkáspárt erőteljesen EU-párti szárnyához tartozik, és a brit EU-tagságról 2016-ban rendezett – a kilépésre voksolók szűk, 51,89 százalékos többségének győzelmével végződött – népszavazás előtt a bennmaradásért kampányolt. A polgármester-választás eredményének kihirdetése után, vasárnap hajnalban elmondott beszédében is kijelentette, hogy London és az egész ország továbbra is megosztott, és még mindig a brexit ütötte sebeket viseli. Hidakat mindig jobb építeni, mint falakat, és ígéretet tett arra, hogy ő is megpróbál hidakat építeni a városháza és a kormány között.

Nagy-Britanniában csütörtökön számos választást tartottak: Skóciában a 129 tagú edinburghi parlament, Walesben a 60 tagú helyi nemzetgyűlés képviselői mandátumairól kellett dönteni. Angliában 143 tanácsi körzet csaknem ötezer képviselőjelöltjére, Londonban a városháza 25 tanácstagi helyéért és a polgármesteri tisztségért induló jelöltekre lehetett szavazni. A választási szupercsütörtök legfeszültebb várakozással övezett elemei közé tartozott a londoni polgármester-választás és a skóciai parlamenti választás. A végleges adatok szerint Skóciában a kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) 64 mandátumhoz jutott, vagyis éppen egy képviselői hellyel maradt le az abszolút többségről. Így is azonban a Nicola Sturgeon skót miniszterelnök vezette SNP-é messze a legnagyobb frakció az edinburghi parlamentben, és a párt alakíthat újból kormányt Skóciában.

Sturgeon szombat esti győzelmi beszédében egyenes utalást tett arra, hogy napirenden van az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírása, de erre csak a koronavírus-válság múltával kerülhet sor.

A walesi nemzetgyűlésben továbbra is a Munkáspárté a legnagyobb frakció, sőt a párt eddigi legjobb eredményét érte el, miután a 60 képviselői mandátumból 30-at megszerzett.

Az angliai tanácsi választásokon ugyanakkor a Labour jelentős veszteségeket szenvedett, és a Konzervatív Párt számos önkormányzatban komolyan előretört a megszerzett képviselői helyek számát tekintve.
A legnagyobb feltűnést keltő vereséget a Munkáspárt az eddig hagyományos Labour-erősségként nyilvántartott északkelet-angliai Hartlepool városában szenvedte el. Itt időközi parlamenti választást tartottak, és a konzervatívok most először szerezték meg ezt az alsóházi képviselői helyet a Munkáspárttól.

(2021.05.09. via napi.hu)

A pénteken Portóban rendezett szociális konferencia után szombaton elfogadták az uniós tagállami vezetők az ún. portói szociális nyilatkozatot, amelyben a 27 állam- és kormányfő újfent hangsúlyozta a szociális jogok európai pillérének fontosságát a koronavírus-válságból való kilábalás során és a nemek közötti foglalkoztatási, bér- és nyugdíjkülönbség megszüntetésének fontosságát is. A kétnapos informális EU-csúcs második napján, szombaton videón keresztül bekapcsolódott a tanácskozásba az indiai miniszterelnök is, és ezen a találkozón eldöntötték a vezetők, hogy a 2013-ban megszakadt szabadkereskedelmi tárgyalásokat folytatják. A szombati ülésnap utáni záró sajtótájékoztatón az Európai Bizottság elnöke és az Európai Tanács elnöke további fontos üzeneteket hangsúlyozott, így például kiderült az is, hogy júniusban jön az uniós digitális oltásigazolvány.

Újraindultak az EU-India szabadkereskedelmi tárgyalások
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Portóban, az uniós szociális csúcstalálkozót követően szombaton azt közölte, hogy a Narendra Modi indiai miniszterelnökkel videókapcsolaton keresztül folyatott megbeszélésen az EU és India megállapodott abban, hogy folytatja a szabadkereskedelmi megállapodásról szóló, 2013-ban felfüggesztett tárgyalásokat. Megjegyezte, hogy az EU és India között “szoros a kapcsolat, de rengeteg kiaknázatlan lehetőség van még”, amelynek nagy része a kereskedelemben és a beruházásokban rejlik.

A klímaváltozással összefüggésben kifejtette, hogy Indiának nagyratörő célkitűzései vannak a megújuló energiaforrásokkal, el kell azonban köteleznie magát az éghajlatváltozást befolyásoló karbonsemlegesség mellett, és fokozatosan fel kell hagynia a fosszilis tüzelőanyagok használatával.

Nyitottnak kell lenni a szabadalmak felfüggesztésére is
Az oltások, az oltóanyaggyártás felgyorsítása, a vakcinák exportjának engedélyezése és az oltóanyagok méltányos szétosztása jelenthet gyors kiutat a koronavírus okozta világjárványból – jelentette ki Ursula von der Leyen azt is közölte: az Uniónak nyitottnak kell maradnia az oltóanyagok szabadalmának felfüggesztéséről tervezett tárgyalásokra is, ilyen intézkedés azonban csak a járvány legyőzésének hosszútávú megoldásához járul hozzá.

Elmondta, jó úton halad a koronavírus elleni beoltottságot igazoló oltási tanúsítvány rendszerének elfogadása, JÚNIUSIG MEGVALÓSULHAT TELJESKÖRŰ EURÓPAI MŰKÖDÉSE.

“Azt szeretnénk, ha az európaiak nyara biztonságos és pihentető lehetne” – fogalmazott. Hozzátette ugyanakkor, az oltási kampányok eddigi sikerét nem szabad kockára tenni. A járvány visszaszorítását célzó intézkedések feloldásának megfontoltan kell történnie. “Nyissunk óvatosan, és összehangoltan” – mondta.

Beszámolt arról is, hogy ez idáig több mint 200 millió adag koronavírus elleni oltóanyag jutott el az EU tagországaiba. Közel 160 millió európainak adták be legalább az első adag oltóanyagot, ami megvalósíthatóvá teszi, hogy az európai felnőtt lakosság 70 százaléka júliusig be legyen oltva.

Elfogadták a portói nyilatkozatot a vezetők
A csúcstalálkozó keretében zajlott szociális konferencia eredményeivel kapcsolatban Ursula von der Leyen aláhúzta: az Európai Unió az egység és a szolidaritás fontosságát hangsúlyozza a koronavírus-járvány elleni küzdelemben. Amint Európa kilábal a koronavírus-járványból, a jövőbeli járványokra történő felkészülés mellett a munkahelyteremtés és a munkahelyek minőségének javítása áll majd az unió figyelmének középpontjában. Ez azonban több beruházást igényel az oktatásba, a készségek fejlesztésébe, a szakképzésbe, valamint az egész életen át tartó tanulás biztosításába – hangsúlyozta.

Az elfogadott zárónyilatkozatot idézve az Európai Bizottság elnöke közölte, EURÓPÁNAK MINDEN EDDIGINÉL INKÁBB A TÁRSADALMI KOHÉZIÓ ÉS A JÓLÉT KONTINENSÉNEK KELL LENNIE.

A vezetők elkötelezték magukat az egyenlőtlenségek csökkentése, a társadalmi kirekesztés és a szegénység leküzdése mellett. Illetve a kiszolgáltatott társadalmi csoportok, például a tartósan munkanélküliek, az idősek, fogyatékossággal élők és hajléktalanok megsegítése mellett. Fokozni fogják a hátrányos megkülönböztetés leküzdésére irányuló erőfeszítéseket, és kiemelten foglalkoznak majd a foglalkoztatás, a bérek és a nyugdíjak terén jelentkező, nemek szerinti különbségek megszüntetésével is.

Újra tárgyal egymással a “világ két legnagyobb demokráciája”
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a sajtótájékoztatón közölte: az EU és India, a “világ két legnagyobb demokráciája”, új fejezetet nyitott kapcsolataiban. Meghosszabbították stratégiai partnerségüket, többéves felfüggesztés után újra indították a tárgyalásokat a térségek közötti szabadkereskedelemmel, befektetésvédelemmel, valamint a földrajzi jelzésekkel kapcsolatban. Előre mutatónak nevezte az is, hogy az Unió és a dél-ázsiai ország között nyolc év elteltével ismét kezdetét vette az emberi jogokat érintő párbeszéd.

Elmondta, hogy az EU és India együttműködést kezd a fenntartható hálózati összekapcsoltság érdekében. A partnerség a digitális, az energetikai és a közlekedési ágazatra, valamint az emberek közötti együttműködésre terjed ki. Ez az együttműködés mindenekelőtt a kettős digitális és zöld átállás támogatására, a nemzetközi szabványok betartására és fejlesztésére, a közös társadalmi, környezetvédelmi, gazdasági és költségvetési fenntarthatósági normákra és értékekre, valamint az egyenlő versenyfeltételekre épül – közölte.

Michel továbbá szolidaritását fejezte ki az Indiát sújtó járványügyi helyzet miatt. Kijelentette: az EU továbbra is támogatja az országot a járvány elleni küzdelemben, a többi között az uniós és a nemzetközi vakcinaexport mechanizmuson keresztül, amely megkönnyíti az oltóanyagok eljuttatását a leginkább rászoruló régiókba.

(2021.05.08. via portfolio.hu)

Masszív hatalmi sakkozás áll a 2014-es vrběticei robbantás mögött, amit bizonyíthatóan az orosz titkosszolgálat követett el. De miért most rántották le a leplet erről a csehek? Miért utasított ki mindkét fél ennyi diplomatát? Mi az oroszok magyarázata? Meddig fokozódhat az ellenségeskedés, és ki hogyan áll ki a csehek mellett? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ budapesti és prágai elemzőkkel.
Szinte forradalmi méreteket öltött az oroszokkal való szembe helyezkedés az utóbbi másfél hétben Közép-Kelet-Európában. A Vlagyimir Putyin elnök által irányított orosz külpolitika már eddig is szolgáltatott sok gyutacsot ehhez, de valamiért egy több évvel ezelőtti, rejtélyes lőszerraktár-robbanás indította be a dominóhatást.

Mi történt Vrběticében?
A dél-morvaországi Vrběticében 2014 októberében és decemberében is robbanás történt, méghozzá a település külterületén, egy fák övezte raktárban. Hamar kiderült, egy lőszerraktárról volt szó. A detonációkban két ember életét vesztette, és komoly, mintegy 50 millió dolláros anyagi kár keletkezett. Az 58 tonna lőszer felrobbanása miatt három környékbeli falu több száz lakosát kellett kitelepíteni. A rendőrség a robbanások ügyét szándékos veszélyeztetésként vizsgálta.

Teltek-múltak az évek, mígnem 2021 áprilisában átvitt értelemben is robbant a bomba: az oroszok állhatnak a robbanás, pontosabban a robbantás mögött. Utólag az is kiderült, a csehországi lerakat a többszöri próbálkozással Bulgáriában megmérgezett, de minden esetet túlélő Emilian Gebrevé, egy helyi fegyverkereskedőé volt. A gyanú szerint az EMCO nevű cége az oroszok ellenfeleinek – az ukrán hadseregnek és a szír kormány ellen harcoló milíciáknak – is szállított fegyvereket, előbbit el is ismerte a napokban.

Ruszlan és Alekszander, Anatolij és Alekszander
Az orosz szál legfontosabb eleme, hogy a merényletet két olyan orosz személy követte el, akiknek szerepük lehetett Szergej Szkripal volt orosz ügynök londoni megmérgezésében is. (Akkor egy ártatlan civil halt meg, Szkripal, a lánya, egy rendőr és egy civil hajszál híján élték túl a Novicsok nevű idegméreggel elkövetett merényletet). A két férfi Ruszlan Bosirov és Alekszandr Petrov néven járt ekkor Angliában, majd Csehországban is megfordultak, épp a vrběticei robbanások idején. Mindketten valószínűleg álnéven utazgattak (igazi nevük a portál szerint Alekszander Miskin és Anatolij Csepiga), és az orosz katonai titkosszolgálat (GRU) emberei, azon belül a keményebb akciókat végrehajtó 21955-ös ügyosztályhoz tartoznak.

A Bellingcat nyomozása szerint az ügyosztályt vezető Andrej Averjanov is részt vett a csehországi akcióban, amihez hat ügynököt mozgósított a GRU. Bécsen, Prágán – és ami a legfontosabb számunkra – Budapesten keresztül utaztak oda-vissza. Miskin és Csepiga Prágában még orosz üzletemberek bőrébe bújva érkeztek, a fegyverraktárban azonban már magukat tádzsik, illetve moldáv állampolgároknak kiadva jelentkeztek be lehetséges vevőkként. Azt mondták, egy tádzsik rendvédelmi szervnek akarnak fegyvert venni. A fő robbanás napján 40 perccel a detonáció után mindketten már egy Bécsből Moszkvába induló repülőn ültek.

A cseh titkosszolgálatok gyanúja az, hogy a robbantást elszúrták, a Csehországból való elutazás és a fegyverek és lőszerek elszállítása után kellett volna működésbe lépnie a robbanószerkezetnek. A gyaníthatóan Ukrajnának vagy Szíriának, vagyis Oroszország ottani harctéri ellenfeleinek szánt fegyverek megsemmisülése nem lenne egyedülálló, a Bellingcat nyomozása szerint 2015-ben már három ilyen depórobbanás is történt Bulgáriában, ez is erősíti a gyanút, hogy a 2014-es detonációnak sem Csehországban kellett volna megesnie.

Diplomáciai adok-kapok
Amint nyilvánosságra hozták az orosz szálat, a csehek szokatlanul keményet léptek – már ha ezt abból a szemszögből nézzük, hogy mégis egy szuperhatalomnak mutattak be: 18 orosz diplomatát utasítottak ki, amit maga Andrej Babiš miniszterelnök jelentett be. Hamar jött rá az orosz válasz, összesen húsz cseh diplomatát és követségi alkalmazottat utasítottak ki, bekérették az orosz külügybe a cseh nagykövetet, valamint „ellenséges lépésnek” nevezték a cseh akciót.

Ezután jött csak az érdekes rész: a csehek nem álltak le, beleálltak az adok-kapokba. Bekérették Prágában az orosz nagykövetet, aránytalannak nevezték az orosz válaszintézkedést, egyúttal jelezték, hogy az általuk korábban kiutasított orosz diplomaták voltaképp fedésben működő kémek voltak. Ráadásul a cseh nagykövetség bőven nem olyan népes Moszkvában, mint az orosz Prágában, szóval a napi működésben nagy érvágást jelentett a munkatársak hazaküldése.

A csehek vártak két napot, majd Jakub Kulhánek új cseh külügyminiszter bejelentette, hogy a prágai orosz (60 fős) nagykövetség létszámát a moszkvai cseh követségéhez igazítják (a kiutasítások után 5 fős). Mint a Bloomberg írja, Prága a térség legnagyobb orosz kémfészke volt, de így, hogy tucatnyi alkalmazott és diplomata maradhat csak a Korunovační utca 36. szám alatti követségen, nagy érvágás lesz ez Moszkva számára.

A dolog nem állt le, cseh kérésre főleg a közép-kelet-európai térség államai elkezdtek kiutasítani orosz diplomatákat. A szlovákok nyitottak három fővel, majd az észtek, lettek, litvánok és románok is követték a példát, felkészül Lengyelország és Bulgária, sőt Kersti Kaljulaid észt elnök már jelezte, várja a nyugati országok szolidaritási lépéseit is. Magyarország, mint Moszkva legfontosabb uniós szövetségese, nem tett ilyesmit. Eközben a Szabad Európa szerint már voltak és lesznek is oroszellenes tüntetések Csehországban.
Érdekes adalék, hogy az ellentmondásos, gyakran orosz vagy kínai párti megnyilvánulásokat tevő Miloš Zeman cseh államfő is elítélte a vrběticei történteket, de jelezte, azért nem biztos, hogy az oroszok álltak mögötte, véletlen baleset is történhetett. Szerinte meg kéne várni a vizsgálatok végét, és ha valóban az oroszok állnak az események mögött, meg fogják fizetni az árát ennek a terrorizmusnak. Eközben Jan Hamáček miniszterelnök-helyettes szerint a rendőrségi és titkosszolgálati nyomozások elegendő bizonyítékkal szolgálnak. Egyes cseh képviselők hazaárulást kiáltottak, az oroszok pedig ráálltak erre a narratívára.

A magyar szál
Mint lassan minden nagy európai történésnek, ennek is van magyar szála. A rendelkezésre álló információk szerint arról írt a Bellingcat oknyomozó portál, hogy tudják, merről hova utaztak a robban(t)ások idején bizonyos orosz ügynökök. Mindezt reptéri utaslisták, mobiltelefonok cellainformációi és egyéb, neten található nyomok alapján rakták össze. A Bellingcat arra jutott, hogy Budapestet is érintették a Csehországba utazó orosz ügynökök.

A másik fontos magyar szál a diplomáciai, vagyis annak hiánya. Orbán Viktor kormányfő ugyan április 26-án kiírta a Facebookján, hogy „Csehország mellett vagyunk”, de ez semmilyen gyakorlati lépést nem jelentett, egy orosz diplomatának se kellett csomagolni. Sőt, egy nappal később már arról írt az EurActiv,hogy Orbán vétózta meg a keményebb hangvételű visegrádi négyes közös kiállást, amit a lengyelek szorgalmaztak.„Elítéljük az Oroszország által európai területen elkövetett újabb sajnálatos agressziót és a nemzetközi jog megsértését” – áll a szövegben, ami konkrétan úgy fogalmaz, hogy orosz ügynökök voltak felelősek a robbantásért, valamint nem engedik meg az oroszoknak, hogy megosszák Európát az akcióikkal.

Hogy valami jó is legyen a végén, az Euractiv arról ír a Bellingcat nyomozása alapján, hogy Miskin és Csepiga, a két orosz ügynök Oroszország Hőse kitüntetést kapott, legalább négyen a csehországi csapatból pedig ajándéklakást.

A Roszatom kicsukása a nagy pofon
Istrate Dominikot, a Political Capital elemzőjét első körben arról kérdeztük, miért mostanra időzítette a cseh kormány a robbanás eredetének feltárását, véletlen-e, vagy van mögötte tudatosság. Istrate szerint az orosz-ukrán kapcsolatok újabb mélypontja és a közelgő (októberi) csehországi parlamenti választás is apropó lehetett „a Kreml elleni időzített bomba” élesítésében. Eközben a dukovanyi atomerőmű-bővítésből is kizárhatják a Roszatomot, ami durva pofon az eddig olajon-gázon keresztül zsaroló, most nukleáris piacon nyomuló oroszoknak (bár az arra vonatkozó szerződést az év végén felálló új kormány fogja már megkötni). Mindenesetre sok a furcsa egybeesés, de Istrate szerint ez sem elégséges bizonyíték a mostani kormányzati időzítésre:

Az időzítésből egyáltalán nem következik szükségszerűen az, hogy tévesek lennének a cseh hatóságok megállapításai, amelyeket mellettük független oknyomozó újságírók is megerősítettek.

Az elemző szerint az biztos, hogy a GRU működéséről 2018 óta van tudomása a cseh kormánynak (Prága és Bécs fontos célpontok voltak az orosz titkosszolgálat számára), a vrběticei sajnálatos eseményekhez köthető neveket pedig csak egy héttel a kormány bejelentése előtt erősítették meg a nyomozók. Annyit lehet állítani, hogy egy olyan nemzetközi környezetben tette meg a lépést a cseh kormány, amikor Európa több országával konfrontálódott Oroszország (egy kémügy miatt például az olaszokkal is kölcsönös kiutasítások voltak).

Istrate szerint ha egy ilyen kaliberű ország ilyen fajsúlyos lépésre szánja el magát, annak mindenképp van alapos oka.

Andrej Babiš miniszterelnök bejelentése után gőzerővel dolgozni kezdett az oroszbarát cseh média és dezinformációs gépezet. Olyan elméletek keringtek, mint például: a csehek maguk robbantottak, hogy a bolgár fegyverkereskedő ne adhassa el az árut az Iszlám Állam terrorszervezetnek. A legfőbb narratíva – mint ilyen esetekben szinte mindig – az lett, hogy az egész ügy ruszofób, tehát oroszgyűlölő fabrikáció –, ám az elemző szerint „ez nyilvánvaló nonszensz”. Erre pedig diplomáciai reciprocitással válaszolnak, tehát hasonló ellenintézkedéseket tesznek. Más narratívák is futnak ezzel párhuzamosan a dezinformációs térben, a cél most inkább az elbizonytalanítás.
Végül megkérdeztük az elemzőt Orbán Viktor tettéről, miszerint felvizezte a V4-es állásfoglalást, és Magyarország nem utasított ki orosz diplomatát sem. Istrate Dominik szerint nem akarta Moszkvát magára haragítani, ebben az esetben élesen megmutatkozott a kelet-nyugati egyensúlyozás határa. Persze várható egy egységes uniós vagy NATO-szintű válasz is, Budapest pedig nem feltétlen merné ezt megvétózni már (ha például szankciók jönnének), az egyfajta vörös vonal lenne a szövetségesek szemében. Ezt nem is merte eddig átlépni Orbán, az uniós szinten fajsúlyos döntéseket Magyarország is támogatta, ha húzódozva is.

Ha pedig az EU 2018-hoz hasonlóan nagyobb mértékben tilt ki kémtevékenységgel gyanúsított orosz diplomatákat, jogos az aggodalom arra nézve, hogy ezt a magyar kormány a Kremlnek ne túl fájó módon tegye meg.

Zeman gigászi játszmája
David Stulík, a prágai központú Európai Értékek Központ szenior elemzőjét többek közt a cseh kormány bejelentésének időzítéséről kérdeztük. Elmondta, 2015-ben bizonyítékok híján megszüntették a nyomozást a hatóságok, majd 2018-ban nyitották meg ismét az ügy aktáit az angliai Szkripal-ügy miatt. A nyomozás tavaly őszre mutatott fel eredményeket, de kőkemény, holtbiztos bizonyítékokat csak idén márciusra sikerült az ügy mögé tenni az orosz érintettségről. Eddig a pontig amúgy sokan a GRU 2013-as alapítású különleges egységének létezéséről sem tudtak. Ráadásul Miskin és Csepiga tádzsik és moldáv útlevelekkel, eléggé megváltoztatott fizimiskával látogatták meg a lőszerraktárat a robbanások előtt.

Stulík szerint egyértelmű, hogy a cseh elhárítást támogatta az ügyben a brit társszerv is, részben Salisbury miatt.

Az időzítés szempontjából a belpolitika is szerepet kaphatott. Az oroszbarát cseh államfő, Miloš Zeman nyíltan buzdította a kormányt a Szputnyik V vakcina alkalmazására, illetve az atomerőmű-bővítésben való orosz részvétel segítésére. Eközben a cseh kommunisták nem támogatták tovább Andrej Babiš kisebbségi kormányát kívülről. Babiš engedményként leváltotta a Szputnyikot ellenző egészségügyi és a Roszatomot nem kedvelő külügyminiszterét. Így is kezdett rádőlni a ház a miniszterelnökre – akinek a cégét egyébként az uniós pénzfelhasználás miatt az EU is vizsgálja, ráadásul a pandémia során is rosszul teljesített az ország –, szóval Babiš a nyakába kapott egy bizalmatlansági indítványos fenyegetést is az ellenzék részéről.
Ha Babiš elvesztene egy bizalmi szavazást, akkor Zeman ügyvivő, technokrata kormánya állíthatna az övé helyére némi sakkozással akár két évre is, ami könnyen oroszbarát fordulatot mutathatna (és akkor a Roszatom ismét nyeregbe kerülhetne). Szóval Babiš gyorsan – mielőtt a média kiszivárogtatta volna – bejelentette a vrběticei robbantás elkövetőit és az orosz szálat. Eközben az EU vezetői épp arról tanácskoztak, hogyan lehetne az orosz befolyást gyengíteni.

A franciák és több másik tagállam (igen, Magyarország is) a párbeszédre helyezte volna a hangsúlyt, amikor a csehek megmutatták mindenkinek a bizonyítékokat a robbantásról.

Hogy a helyzet még komolyabb legyen, kedden Csehország-szerte őrizetbevételek zajlottak. Olyan embereket fogtak el, akik gyanúsíthatóan Kelet-Ukrajnába szerveztek milicistákat (az oroszbarát oldalra), valószínűleg a Kreml tudtával. „Fontos információ volt még rendőri forrásokból, hogy ezek a cseh szervezők rendszeres kapcsolatban álltak a vasárnap kiutasított orosz diplomatákkal” – mondta Stulík. Így koordináltan szervezték, pénzelték és utaztatták a cseh zsoldosokat Ukrajnába. A szlovákoknál is felfedtek ilyen történetet, ott se véletlenszerűen választották ki a három kiutasítandó orosz diplomatát.

Mindenesetre Stulík szerint orosz szempontból összességében sikeres volt a 2014-es robbantásos sorozat. Hisz nemcsak csehországi, hanem bulgáriai és ukrajnai fegyverlerakatok is a levegőbe repültek, ami csökkentette az ukrán hadsereg harcképességét a háború fontos hónapjaiban. Az biztos, hogy Stulík szerint – aki beszélt a nyomozati anyagokba belelátó képviselőkkel – kőkemény bizonyítékok vannak az orosz szálra a robbantásokban. Az orosz dezinformációs gépezet ezért most inkább elbizonytalanítani próbál mindenkit, akit elér. Több lépés a csehektől egyelőre nem várható:

Szerintem már leállítottuk ezeket az intézkedéseket azzal, hogy meghatároztuk az itt tartózkodó orosz diplomaták maximális létszámát.

A csehek trükkösek voltak, hisz az orosz külügyre bízták, kiket hívnak haza. Így egyrészt látni fogják, kiket hagynak Prágában, kik a fontos emberek, másrészt az eredeti, 135 fős számról radikálisan visszanyesett orosz diplomatákat könnyebb lesz megfigyelnie a cseh hírszerzésnek. Várhatóan Csehország (anyagi) kompenzációt is kérni fog az oroszoktól, ez hosszas pereskedésbe torkollhat Stulík szerint. Eközben tüntetések jönnek, és folytatódik a politikai játszadozás Zeman és Babiš között.

Stulíkot végül megkérdeztük, okozott-e feszültséget a magyarok és csehek közt, hogy Orbán felpuhította a V4-es állásfoglalást. Szerinte cseh részről jólesett a magyar szolidaritás, az meg a prágai vezetést kevésbé érdekli, hogy a magyarok kiszedték a szövegből az Északi Áramlat gázvezetékre, Ukrajnára és Belaruszra utaló részeket. Ezek a lengyelek szívügyei, így Magyarország csak a lengyel vezetéssel való konfrontációt kockáztatja.

(2021.04.29. via 24.hu)

A feszültség egyre fokozódik az ukrán-orosz határon, jelenleg 150 ezer orosz katona van a térségben – hangoztatta Josep Borrell, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője az uniós tagállamok külügyminisztereinek hétfői tanácskozását követő sajtókonferencián az MTI szerint.
“Ez példátlanul magas létszám”- tette hozzá, miután a külügyminiszterek ukrán kollégájukkal, Dmitro Kulebával egyeztettek.

Borrell elmondta, hogy az EU felszólította Oroszországot haderőinek azonnali kivonására a térségből, továbbá kijelentette, hogy a 27 tagállam egyöntetűen támogatja Ukrajna függetlenségét és területi egységét, és továbbra sem ismeri el a Krím félsziget oroszok általi törvénytelen elcsatolását. Arról is beszélt, hogy az EU egyelőre nem tervezi gazdasági szankciók bevezetését Oroszországgal szemben, ahogyan orosz diplomaták kiutasítását sem.

Alekszej Navalnij ügyével kapcsolatban a főképviselő nyomatékosította, hogy a börtönében éhségsztrájkot folytató ellenzéki politikus biztonságáért az orosz hatóságok a felelősek, testi épségét rajtuk fogja számonkérni az EU.

Josep Borrell kitért az iráni atomalkuval kapcsolatban folytatott múlt heti bécsi tárgyalásokra is. Véleménye szerint jó esély van az egyezmény megőrzésére, az Egyesült Államok hajlandóságot mutat arra, hogy visszatérjen a megállapodáshoz, amelyből Donald Trump volt amerikai elnök 2014-ben kiléptette az országot.

Borrell bejelentette továbbá, hogy a külügyi tanács úgy döntött, vagyonbefagyasztással és beutazási tilalommal járó szankciókat vezet be 10 mianmari tisztviselő és két hadiipari vállalat ellen Mianmar jogállamiságának aláásása és a katonai junta súlyos emberi jogsértései miatt.

A főképviselő végül elmondta, hogy az uniós tagállamok teljes szolidaritást vállalnak a cseh állammal a szombaton kiutasított orosz diplomaták ügyében, akiket azzal vádolnak, hogy közük volt a vrbeticei lőszerraktárban 2014-ben történt robbanásokhoz.

(2021.04.20. via napi.hu)

Az érintettek a cseh hatóságok szerint az orosz titkosszolgálatoknak dolgoztak.

Andrej Babis cseh miniszterelnök szerint a kiutasítás konkrét oka az az erősen megalapozott gyanú, amely szerint az orosz titkossszolgálatok képviselőinek szerepük volt egy dél-morvaországi lőszerraktárban, Vrbeticében, 2014 októberében és decemberében történt robbanásokban. Babis a diplomaták kiutasításról tájékoztatta Milos Zeman cseh államfőt, aki szerinte teljes mértékben egyetértett az intézkedéssel.

A kiutasított orosz diplomatáknak 48 órájuk van Csehország elhagyására, erről Jan Hamácek megbízott cseh külügyminiszter értesítette a prágai orosz nagykövetet.

A dél-morvaországi Vrbeticében, egy régi gyártelepen kialakított raktárakban 2014-ben több nagyobb robbanás történt, amelyek következtében ketten meghaltak, és komoly anyagi károk keletkeztek. A rendőrség a robbanások ügyét szándékos veszélyeztetésként vizsgálta. A robbanások következtében három környékbeli falu több száz lakosát kellett kiköltöztetni.

(2021.04.17. via hvg.hu)