Az Európai Bizottság hamarosan leköszönő elnöke szerint nem nyitható újra a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeiről szóló megállapodás, és katasztrofális következményei lennének, ha az Egyesült Királyság rendezetlen módon lépne ki az Európai Unióból.

Jean-Claude Juncker a Sky Newsnak adott – részleteiben már csütörtökön ismertetett, de teljes egészében a brit hírtelevízió vasárnapi politikai magazinműsorában sugárzott – interjúban közölte azt is, hogy az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülését célzó tartalékmegoldást (backstop) fel lehet váltani alternatív megoldásokkal, de csak olyanokkal, amelyekkel maradéktalanul elérhetők a backstop-záradék eredeti célkitűzései.

Juncker szerint ha az Egyesült Királyság a Brexit jelenleg érvényes október 31-i határnapján megállapodás nélkül lép ki az EU-ból, akkor ismét megjelenik a fizikai határ Írország és Észak-Írország között, mivel meg kell védeni az EU egységes belső piacának érdekeit. Hozzátette ugyanakkor, hogy mindezért nem az EU lenne a felelős, a Brexit brit döntés.

(2019. szeptember 22. via 444.hu/MTI)

Köszönjük az Európai Unió támogatását!

Köszönjük az Európai Unió támogatását!

Agnieszka Lenart – essay

EU chalenges after 2019 elections – Suhib Bani Hamad

Zsombor Varga TCPA Essay

Köszönjük az Európai Unió támogatását!

Final

Sok szeretettel várjuk az érdeklődőket!

Tisztelt érdeklődők!

Az alábbi linkek segítségével regisztrálhatnak a TCPA 2019-es nyár végi, balatoni szemináriumára:

Google: https://forms.gle/xgRGNcGcJDbvNwm77

Facebook: https://www.facebook.com/events/1231425000352559/

We would like to inform you that the Tihany Center and its team are going to organise its annual seminar in Balatonfüred (Tihany) again. This year’s topic is the following: Elections to the European Parliament and the future of the EU.

Here are the most important information:

Proposed date: 29 August – 1 September, 2019

Location: Balatonfüred-Tihany, Hungary

Number of participants: 35-40

Invited speakers: Géza Jeszenszky, former minister of foreign affairs (Hungary); Stefan Drexler, expert (EPP-CSU); Gábor Szentiványi, former ambassador of the Republic of Hungary, Jonny Daniels, advisor, PR-expert (Poland)

Detailed program: (TBA)

Link for registration: https://forms.gle/xgRGNcGcJDbvNwm77

Requirements of participation: Registration, creating an essays in connection with the main topic, active participation during the seminar

Fees: All expenses (accommodation, food,) during your stay at the Lake Balaton are covered by the TCPA, if you fulfilled the requirements. That means you only have to pay for your travel costs.

About us:

The Tihany Centre for Political Analysis was established in 2013 as an independent research institute. György Odze, a retired diplomat is the owner and the director of the organisation. It is located in Tihany at the Lake Balaton (Hungary) in one of the most beautiful part of the country. The TCPA has a wide-range of activities which deal with issues important to Hungary’s sphere of interest and political environment. The Center’s primary area is Central Europe, Visegrad countries, but we also pay attention to the changes in Europe, the transatlantic ties and security issues. We offer practical solutions and keep an eye on how our theories work in practice. Link: http://www.tihanypolitics.eu/en/

Best regards,

György Odze

TCPA

director

Kétségbeesett versenyfutás folyik az idővel annak elkerülésére, hogy egy rendezetlen brexit esetén felálljon a határ Írország és Észak-Írország között. Egyelőre azonban semmilyen konkrét tervet nem hoztak nyilvánosságra. Ezzel együtt több EU-s tagállam új vámtisztviselőket vesz fel és határállomásokat nyitnak.

Az Egyesült Királyságban 2016. júniusában döntöttek arról, hogy elhagyják az Európai Uniót és két éve azt is lehet tudni, hogy a kilépés napja március 29. Múlt héten sikerült ezt kicsivel meghosszabbítani, így aztán most senki sem tudja, hogy mikortól szűnhet meg a brit EU-státusz. Az elmúlt hetekben, hónapokban az EU-n belül született jó néhány intézkedés arra nézve, hogyan lehetne elkerülni a továbbra sem kizárt rendezetlen brexit esetén a káoszt, de a legfontosabb és legvitatottabb pontban, az ír-északír határ jövőjének kérdésében teljes a bizonytalanság.

Brüsszelben a Politico szerint azt mondják, hogy intenzív párbeszédet folytatnak Dublinnal, de azt továbbra sem lehet tudni, hogy mi történik egészen pontosan a határon egy megegyezés nélküli brexit másnapján.

Az EU 27 tagországa, és Theresa May által is elfogadott megállapodásba bekerült egy olyan tartalékmegoldás, amit a brit képviselők azonban elfogadhatatlannak tartanak, és már kétszer is nagy többséggel szavazták le a brit kormányfőt az alsóházban. A tartalékmegoldás alapján ugyanis az Egyesült Királyság határozatlan ideig vámunióban ragadhatna az EU-val, ha nem sikerül megoldani az ír-északír határ dilemmáját.
A Nagypénteki Megállapodás alapján Nagy-Britanniának mindent meg kell tennie a fizikai határzár elkerüléséért Írország és Észak-Írország között. Ugyanakkor egy rendezetlen brexit esetén automatikusan megszűnne a vámunió, és ha nem lép a helyébe új megállapodás, a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szabályai lesznek irányadóak, az pedig határellenőrzést tesz kötelezővé. Sőt, az EU belső piaci szabályai pedig az íreket kötelezik ugyanerre.

Az Európai Bizottságnál nem árulnak el részleteket arról a tervről, amellyel ezt ki lehet küszöbölni. Korábban annyit lehetett hallani, hogy előzetes regisztrációt vezetnének be és akkor elkerülhető lenne a sorban állás a határon. Ugyanakkor vannak olyan szabályok, leginkább állat- és növényegészségügy terén, amelyek esetében elengedhetetlen a fizikai ellenőrzés. Erre a célra az EU pénzügyi támogatást ígér az ír kormánynak.

Szintén a megegyezés nélküli kilépéssel függ össze, hogy a franciák, a belgák és a hollandok összesen mintegy kétezer vámtisztviselőt vettek fel az elmúlt időszakban, különböző országokban pedig húsz új határátkelőhelyet létesítenek, az előbb említett állat- és növényegészségügyi eljárások lefolytatására. A legnagyobb zavarok Nagy-Britannia és Franciaország között lehetnének egy rendezetlen brexit esetén. Az EU és a szigetország közötti személy- és áruforgalom 60 százaléka ugyanis a francia kikötőkön és a Csatorna-alagúton keresztül zajlik.

(2019. március 26. via index.hu)

„Az együttműködés határozza meg a kínai-európai kapcsolatokat, és ha vannak is nézeteltérések és versengés, ez egy jótékony versengés” – udvariaskodott Hszi Csin-ping kínai elnök Párizsban, ahol Emmanuel Macron francia elnökkel, Angela Merkel német kancellárral és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tárgyalt európai útja záróakkordjaként. Úgy tűnik, mostanában mégis a versengésből jutott több, az európai hármas ugyanis igyekezett egységet mutatni a távol-keleti óriással szemben. Kezdik most már Európában is megelégelni, hogy miközben az 1,4 milliárd lakosú Kína csak résnyire nyitja ki piacának kapuit, addig kontinensünkre csak úgy öntik a távol-keleti árut.

A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy az Európai Unió kereskedelmi mérlege Kínával szemben évek óta masszívan negatív: 2017-es adatok szerint 374,8 milliárd eurós importra csupán 198,2 milliárd euró export jutott. Hasonló az arány egyébként Magyarországon is, a Központi Statisztikai Hivatal szerint 2018-ban 631 milliárd forint kivitelhez 1715,8 milliárd forint behozatal társult. Ráadásul Peking a közép-kelet-európai államokkal közösen életre hívott úgynevezett 16+1 kezdeményezéssel, valamint az Egy övezet egy út kereskedelem – és infrastruktúra-fejlesztési programmal még növelné is amúgy sem elhanyagolható befolyását.

„Vannak nézeteltérések, egyikünk sem naiv. De mi is tiszteljük Kínát, és természetesen azt várjuk el nagy partnereinktől, hogy ők is tiszteletben tartsák az Európai Uniós egységét, ahogy az általa képviselt értékeket is”
– fogalmazott virágnyelven a francia elnök.

A német kancellár Junckerrel egyetértésben ennél konkrétabban már azt hangsúlyozta, hogy ugyan Európa szeretne részt vállalni a kínai kezdeményezésben, de a kereskedelemnek a viszonosságon kell alapulnia. Az Új selyemút nem lehet egyirányú utca. A kérdés az, hogy a konfliktust Donald Trump amerikai elnök „asztalborogatós” stílusában egy kereskedelmi háborúval, vagy inkább párbeszéddel próbálják rendezni. A keddi négyoldalú megbeszélés derűlátó hangneme és az április kilencedikére tervezett Európai Unió – Kína csúcs arra utal, hogy a második forgatókönyv valósul meg. A békülékenység jele lehet az is, hogy kedden kiderült, az Európai Bizottság nem kezdeményezte a kínai Huawei kizárását az európai ötödik generációs távközlési hálózatok (5G) kiépítéséből, amely kapcsán korábban biztonsági aggályok merültek fel.

Csakhogy a francia elnök bármennyire szeretné is, azért az Európai Unió sem teljesen egységes a kérdésben. Mikor a nemzeti érdekek előkerülnek, mindenki a maga pecsenyéjét sütögeti. „Ha némely ország úgy gondolja, hogy jó üzleteket köt a kínaiakkal, egy napon arra ébred, hogy többé már nem független”- figyelmeztetett a kínai elnök látogatósának margóján Heiko Maas német külügyminiszter.

Miközben a közép-kelet-európai államokra a lassan egyébként kifulladó 16+1 kezdeményezés miatt rásütötték, hogy trójai falóként beengedik a kínaiakat, most Olaszország is csatlakozott az Új selyemút kezdeményezéshez. Sőt, Párizsban sem mondtak nemet a zsíros kínai üzletekre. Hszi Csin-ping mostani franciaországi látogatása során becslések szerint körülbelül 40 milliárd eurónyi üzletre került aláírás, az Airbus például 300 repülőgépet ad el Kínának.

Ilyenkor háttérbe szorulnak az emberi jogi aggályok is. Egyik európai vezető sem érezte fontosnak, hogy felemlegesse az átnevelőtáborokba zárt muszlim ujgur kisebbség ügyét, és hiába kért segítséget Meng Hung-vej felesége is, akinek férje, az Interpol korábbi igazgatója nyomtalanul eltűnt, miután hónapokkal ezelőtt Kínában korrupciós vádakkal letartóztatták.

(2019. március 26. via nepszava.hu)

Boldog Karácsonyt és sikerekben gazdag új évet kívánunk minden kedves barátunknak,üzleti partnerünknek Magyarországon és szerte Európában.

Odze György igazgató és a Tihany Center csapata