Category Archives: Hírek, aktuális események

Meghívó a TCPA nyári szemináriumára

We would like to inform you that the Tihany Center and its team are going to organise its annual seminar in Balatonfüred (Tihany) again. This year’s topic is the following: Political parties, tendencies and challenges in Europe in the 21st century
Here are the most important information:
Date: 30 August – 2 September, 2018

Location: Balatonfüred, Hungary

Number of participants: 35-40

Invited speakers: Géza Jeszenszky, former minister of foreign affairs (Hungary); Gábor Szentiványi, former ambassador of the Republic of Hungary; Małgorzata Bonikowska, political scientist, director of the Centrum Stosunków Międzynarodowych and the THINKTANK (Poland); Kai-Olaf Lang, SWP (Germany), senior fellow (TBC); Mikolaj Pisarski, KoLiber (Poland), president (TBC); Stephan Ozsváth, journalist (Austria) (TBC)

Detailed program: coming soon
Link for registration: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLScceiaz2ToEnRLOjUt2UUGTWmr4IOQF- ZZhGhxq14qXG2fk_A/viewform?fbzx=3342757448288229000
Facebook event: https://www.facebook.com/events/432205687241118/

Link: http://www.tihanypolitics.eu/en/
Requirements of participation: Registration, creating an essay in connection with the main topic, active participation during the seminar
Fees: All expenses (accommodation, food,) during your stay at the Lake Balaton are covered by the TCPA, if you fulfilled the requirements. That means you only have to pay for your travel costs.
Best regards,
György Odze

TCPA director

Robbannak a német menekültválság rejtett aknái

Németországban hihetetlen energiákat emésztett fel az országba érkezett másfél millió menekült helyzetének kezelése. A bevándorlási hivatalnál végzett felülvizsgálat most megmutatta: sok ember szabálytalanul kapott menekültstátuszt, ráadásul úgy, hogy se a valódi neve, se a kora, se a múltja nem ismert. Nem véletlenül tartanak sokan a következményektől: hasonló játszódott le a hetvenes-nyolcvanas években érkező libanoni menekültekkel, amelyek egy csoportja ma klánokba tömörülve irányítja a Ruhr-vidék városainak egyes negyedeit.
Az Európában élő menekültek helyzetéről Magyarországon főleg egyoldalú, torzított, vagy kifejezetten hamis információk jelentek meg az elmúlt időben. A menekültek és bevándorlók tömegeinek ellátása, helyzetük kezelése ettől függetlenül számos valós probléma forrása Németországban, Ausztriában, Franciaországban vagy a skandináv államokban. Most induló sorozatunkban ezekről igyekszünk hiteles képet adni.

Németországban az elmúlt hetekben sorozatosan jelentek meg a sajtóban a menekültválsággal kapcsolatos botrányokról és visszatetsző társadalmi jelenségekről szóló cikkek. Ebben persze szerepet játszhat az is, hogy a fél év után, kínkeservesen megalakult kormány is azt ígérte: komoly szigorításokra készül menekültügyben. Csak néhány esemény az elmúlt időszakból:

Áprilisban az ellwangeni menekülttábornál százötven menedékkérő akadályozta meg egy togói menekült visszatoloncolását Olaszországba. Három nappal később több száz kommandós hatolt be a táborba. Sikerült elfogni, majd kitoloncolni a togói férfit.
A német alkotmánybíróság és a strasbourgi európai emberi jogi bíróság úgy döntött: nem toloncolható ki egy terrorszervezetekkel kapcsolatban álló tunéziai férfi, mert hazájában halálbüntetés várna rá.
Kiderült, hogy az egyébként menekültként befogadott irakiak egy része visszajár hazájába szabadságra.
Súlyos hiányosságokat tárt fel a Szövetségi Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BAMF) a korábbi menedékkérelmek elbírálásánál. Sokan alaptalanul vagy mindenféle bizonyíték nélkül kaptak menekültstátuszt. A brémai hivatalnál legalább 1200 olyan eset lehetett, amikor nem szabályszerűen adták meg a menekültstátuszt, ezért ott most legalább 18 ezer esetet újra át fognak vizsgálni.
„A törvénytisztelő lakosság arcul csapása” – így nevezte az ellwangeni menekülttábornál történt esetet Horst Seehofer belügyminiszter, mások a jogállam csődjéről beszéltek. A gyakorlatban valóban az történt, hogy egy kitoloncolási határozatot elsőre nem tudott végrehajtani a rendőrség. Három rendőrautó ment ki a helyszínre, be is ültették az egyik kocsiba a 23 éves togóit, de addigra a tábor 150 lakója körbevette őket. A hivatalos rendőrségi jelentés szerint az összegyülekezett emberek agresszíven léptek fel, az egyik autót meg is rongálták. A tömeg végül megakadályozta a férfi elszállítását. Miután felmerült a gyanúja annak, hogy szervezett ellenállás alakult ki, a táborba három nap múlva több száz kommandós szállt ki. 27 embert őrizetbe vettek és 292-t igazoltattak. A togói férfit végül sikerült megtalálni, kitoloncolási őrizetbe helyezték, és azóta vissza is vitték Olaszországba.

A kommandósok kivezénylésével tehát az állam mégiscsak tette a dolgát, és érvényt szerzett a jognak. A német sajtó alaposan kitárgyalta az esetet. Felhozták példának, hogy az eset után nem sokkal az alsó-szászországi Ganderkeseeben egy apák napi rendezvényen német fiatalok verekedtek össze részegen, akik közül többen a rendőrök ellen fordultak, üvegekkel kezdték el dobálni őket; végül könnygázzal, rendőrkutyákkal és gumibottal fékezték meg a rendbontókat. Itt is szembefordultak a rendőrökkel, de a két eset megítélése mégis különbözik (még a politikusok nyilatkozataiban is): amikor részeg németek dobálják a rendőröket, senki se emlegeti a jogállam meggyengülését.

Ennél sokkal súlyosabb problémát rejt magában a német menekültügyi hivatalnál nemrég kirobbant botrány. A menekültügyi hivatal már a 2015-ös menekülthullám előtt is több százezres ügyhátralékban volt, erre érkezett meg több mint egymillió újabb ember. Fizikailag lehetetlen volt ennyi ember ügyét alaposan kivizsgálni, felelős döntést hozni az ügyükben, a töménytelen mennyiségű fellebbezést elbírálni, és ezzel párhuzamosan a jelentős rendőri erőket lekötő kitoloncolásokat is végrehajtani.

Egy most nyilvánosságra került belső vizsgálat lesújtó képet ad a helyzetről. A német menekültügyi hivatalnál végzett felülvizsgálat során ugyanis az derült ki, hogy a menekültek befogadása, a menekültstátusz megítélése sokszor igencsak vitatható alapon történt:

Az emberek egy része úgy kapott védelmet Németországban, hogy valós személyazonossága nem ismert.
Egy szír menekült a regisztráció során elmondta, hogy a szír titkosszolgálatnak dolgozott, de a hivatal erről a fontos információról nem értesítette az illetékes szerveket.
Több menedékkérőnél felmerült, hogy az Iszlám Állam terrorszervezethez kötődik, de ezt nem vizsgálták ki.
Egy menedékkérő azt mondta: 1000 eurót fizetett egy ügyvédnek, hogy megkapja a menekültstátuszt. Egy másik ügyvéd fejenként 700 euróért szabályos busztúrákat szervezett a brémai menekültügyi hivatalba, ott ugyanis – az ügyintézők figyelmetlensége miatt vagy egy kis kenőpénzes rásegítéssel – könnyen meg lehetett kapni a menekültstátuszt.
A belső vizsgálat azt mutatta, hogy a brémai menekültügyi hivatalnál 2013 és 2016 között legalább 1200 ember kapta szabálytalan módon a menekültstátuszt. Az ügyben a brémai hivatal korábbi vezetője és öt másik alkalmazott ellen folyik nyomozás vesztegetés elfogadása miatt, amelyet bűnszervezetben követtek el. A hivatalban most 18 ezer pozitívan elbírált menedékkérő aktáját veszik elő, és vizsgálják meg újra, hogy jogszerű volt-e a döntés az ügyükben.

Ami ebben igazán aggasztó, hogy a felülvizsgálat csak az esetek töredékét érintette. Egy képviselő kérdésére a német belügyminisztérium azt válaszolta: 2015 januárja és 2018 márciusa között 1,65 millió határozat született menedékkérők ügyében, ezek közül azonban mindössze 11 830-at, azaz az esetek 0,7 százalékát ellenőrizték utólag.

A korrupciógyanús esetek mellett feltehetően a német belbiztonsági szervek munkatársai is fogják most a fejüket. A felülvizsgálat fő tanulsága ugyanis az, hogy sok menedékkérelmet teljesen megalapozatlanul, igazi bizonyítékok nélkül bírálták el, miután a kérelmezők valódi személyazonossága nem volt kideríthető.

A balkáni útvonalon Európába érkező menekülteknél különböző okokból nem voltak úti okmányok. Aki valóban menekült, inkább nem vitt magával semmilyen papírt, vagy eleve hamis dokumentumokkal jutott ki az országból. Sok embernek útközben vesztek el az iratai, de voltak olyanok is, akik Németországba érkezve szándékosan semmisítették meg hivatalos okmányaikat.

2015 szeptemberére ugyanis tudható volt, hogy aki szírnek mondja magát, az Németországban automatikusan menekültstátuszt kaphat. Ez súlyos hiba volt a jóhiszemű német hivatalok részéről, a menekültek pedig maximálisan kihasználták a lehetőséget. Sok ember így végképp el tudta törölni a múltját, ezzel az óhazában elkövetett köztörvényes bűncselekmények is látszólag eltűntek a semmiben. Sok esetben ez akkor derült ki ez, amikor ezek az emberek Németországban is szembekerültek a törvénnyel. Már ha a német hatóságoknak sikerül bármilyen hivatalos információt beszerezniük ezekről az emberekről az anarchiába süllyedt Szíriából, Irakból vagy Afganisztánból.

Lehet-e bizonyítani a homoszexualitást?
A menekültügyi törvények egészen extrém eljárásokat is indukáltak Európában. Komoly kihívás elé állította a hatóságokat egy nigériai férfi esete Magyarországon. A férfi 2015-ben ezért kért menedéket Magyarországon, mert Nigériában üldözik és bebörtönzik a homoszexuálisokat. Mit tehet ilyenkor a hatóság? Hogyan tudja bebizonyítani, hogy a férfi igazat mond? A magyar hatóság egyrészt kiderítette, hogy Nigériában tényleg súlyos börtönbüntetéssel fenyegetik az azonos neműek együttélését. Másrészt pszichológus szakértőt rendeltek ki a férfi szexuális irányultságának vizsgálatára. A tesztek nem igazolták, hogy a férfi homoszexuális irányultságú lenne, a szakvélemény például „túl férfiasnak” írta le őt. A magyar menekültügyi hatóság végül megcáfolhatatlan bizonyítéknak tekintette a pszichológiai tesztek eredményét, amelyek megbízhatóságát egyébként még a szakma is vitatja.

A magyar bíróság ezzel még visszafogottan járt el, más európai országokban ugyanis az is előfordult, hogy a menedékkérő erekcióját vizsgálták, orvosi vizsgálatokat végeztek rajtuk vagy a szexuális szokásaikról kérdezték őket. Az Európai Unió Bírósága végül kimondta: nem szabad ilyen vizsgálatokat végezni, nem szabad homoszexuális cselekmény végzését kérni a menedékkérőtől, és erről készült videofelvétel sem jöhet szóba bizonyítékként. Ezenkívül azzal is fölösleges próbálkozni, állapította meg a bíróság, hogy olyan sztereotip előítéletek alapján mérjék föl a szavahihetőségüket, mint például, hogy „a meleg férfiak mindig nőiesek” vagy „egy leszbikus nő nem vágyhat anyaságra”.

Eklatáns példája a tisztázatlan személyazonosság következményeinek az afgán Husszein K. esete, aki fiatalkorú menedékkérőként érkezett Németországba, és 2016 októberében megerőszakolt és megölt egy 19 éves német orvostanhallgató lányt a freiburgi Dreisam folyó partján. A bírósági perben derült ki, hogy a fiatalembert már Görögországban is tíz év börtönre ítélték, miután Korfu szigetén lelökött egy egyetemista lányt egy szikláról, de ott el tudott tűnni a hatóságok szeme elől, Németországban pedig menedékkérőként tiszta lappal indult. Még megdöbbentőbb része volt a pernek, hogy NEM LEHETETT TUDNI, HÁNY ÉVES IS VALÓJÁBAN A VÁDLOTT.

A büntetés kiszabásánál ugyanis nem volt mindegy, hogy a tett elkövetésekor 17 éves volt, ahogy ő állította, vagy 20-30 év körüli, ahogy az orvosszakértői vélemény.

Az Index soha nem azonosította valódi vagy potenciális terroristaként a balkáni útvonalon Európába érkezők tömegeit, de számos adat van arra, hogy a nyitott határokat és az ellenőrzés hiányát (lehetetlenségét) terroristák is ki tudták használni. Salah Abdeslam, az egyik párizsi merénylő például így vitt magával embereket Magyarországról, akik később a párizsi Bataclan színházban végrehajtották a több mint száz halálos áldozatot követelő mészárlást. Az is kiderült, hogy az Iszlám Állam iparszerűen állított elő hamis okmányokat. Amikor Szíriában elfoglalták Deir ez-Zórt, és az Iszlám Állam központjának számító Rakkát, mindegyik helyen dobozszámra álltak a kitöltésre váró üres útlevelek, és mindenhol találtak útlevek nyomtatására alkalmas gépeket.

A tisztázatlan identitások problémája a cikk elején említett jogállamiság kérdésével is szorosan összefügg. Április 13-án Essenben 300 rendőr, hetven vámos és adónyomozó tartott razziát Essen egyik legproblémásabb negyedében. A város északi része libanoni klánokhoz kötődő, szervezett bűnözői csoportok irányítása alatt áll, és az itt zajló folyamatokra csak részben van rálátása a német hatóságoknak. Többször előfordult, hogy a rivális klánok tagjai az utcán csaptak össze egymással, amibe a rendőrség alig tudott beavatkozni.

A mostani razzián több kiutasított menedékérőt fogtak el, horogra akadt egy körözött személy, tisztázatlan jövedelemből származó nagy értékű autókat foglaltak le. A razziáról Herbert Reul (CDU) Észak-Rajna–Vesztfália tartományi belügyminiszter is azt emelte ki, hogy ezzel is demonstrálni akarták, az állam itt is jelen van, a rendőrség végzi a dolgát, és következetesen lép fel minden jogsértéssel szemben.

Ezt az esseni negyedet vagy a német sajtó által is no-go zónának, részben törvényen kívüli területnek nevezett Duisburg-Marxloh városrészt most az ellenőrizetlen bevándorlás és a párhuzamos társadalom igazi rossz példájaként emlegetik, ami jól mutatja ennek a folyamatnak a hosszú távú negatív következményeit. A nyolcvanas években az NSZK nagy számban fogadott be libanoni menekülteket, de az ő személyazonosságukat sem tudták megfelelően ellenőrizni. Utólag sok esetben az is kérdéses, hogy egyáltalán libanoniak voltak-e az érkezők.

Ebből nőtt ki a Ruhr-vidék egyes városaiban a libanoni vagy állibanoni klánokon alapuló szervezett bűnözés, amely kábítószerből, a használtautó-piac elfoglalásával, a vendéglátóhelyektől szedett védelmi pénzekből, a szerencsejáték és a sportfogadás leuralásával szerezte bevételeit, de ma jellemzően azzal is foglalkozik, hogy a legújabb hullámban érkező pénztelen menekülteknek ad ki nyomorúságos tömegszállásokat irreálisan magas áron. Ezekben a negyedekben a klánok hozzák a szabályokat, az igazságszolgáltatást pedig egy békebírónak nevezett idős ember végzi a szervezett bűnözi körök megbízásából.

(2018. 05. 24. – via index.hu)

A német belpolitikai helyzet – MEGHÍVÓ

MEGHÍVÓ

 

A Mathias Corvinus Collegium és a Konrad Adenauer Stiftung szeretettel meghívja Önt

 

A német belpolitikai helyzet

című kerekasztal-beszélgetésre

Németország Európa legnagyobb gazdasága. A britek Európai Unióból való kilépésével Németország befolyása tovább erősödik Európában. Ezek után adja magát a kérdés, hogyan fogják ezen háttértényezők alakítani a német politikát. Szerencsésen fog a nehézségekkel megbirkózni a Dr. Angela Merkel kancellársága alatt harmadszor felálló CDU/CSU és SPD nagykoalíció? Milyen hatással volt a migráció az AfD és a Pegida kialakulására? Hogyan hatnak ezek a belpolitikai kérdések Európa jövőjére, és különösen Magyarországra?

Ezekre és sok más kérdésre keressük a választ a Mathias Corvinus Collegium és a Konrad Adenauer Stiftung kerekasztal-beszélgetésén meghívott vendégeink segítségével.

A konferencia résztvevői:

·         Frank Spengler, a Konrad Adenauer Stiftung magyarországi képviseletének vezetője

·         Dr. Joachim Klose, a Konrad Adenauer Stiftung szászországi képviseletének vezetője, Németország egyik legjelentősebb konzervatív gondolkodója

·         Prof. Werner J. Patzelt, a Technische Universität Dresden professzora, a PEGIDA mozgalom egyik legismertebb kutatója

·         Dr. Gulyás Gergely, a leendő Miniszterelnökséget vezető miniszter

·         Dr. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezérigazgatója

Moderál: Dr. Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium igazgatója

Időpont: Budapest, 2018. május 14. 18:30

 

Helyszín: Mathias Corvinus Collegium, 1016 Budapest, Somlói út 51

A sajtónyilvános esemény német nyelvű, a tolmácsolás biztosított.

A részvétel regisztrációhoz kötött. Mind a résztvevők, mind a sajtó képviselői az alábbi linken tudnak ingyenes jegyfoglalással regisztrálni.

Regisztráció a TCPA következő eseményére

Kedves Érdeklődők!

Az alábbi linken tudnak előzetesen regisztrálni a TCPA nyári szemináriumára (2018. augusztus 30. – szeptember 2., Balatonfüred):

https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLScceiaz2ToEnRLOjUt2UUGTWmr4IOQF-ZZhGhxq14qXG2fk_A/viewform

Szeretettel várjuk önöket idén is!

 

A magyar parlamenti választások végeredménye

A Nemzeti Választási Iroda vasárnap késő este az utolsó urnák lezárása után elkezdte közölni az eddig feldolgozott szavazatok alapján a 2018-as országgyűlési képviselő-választás eredményeit.

Az országos nemzetiségi listákra leadott szavazatok 98,5 százalékos feldolgozottságánál a nemzetiségi listákra leadott szavazatok száma a következő:

1. FIDESZ-KDNP (48,51 százalék, 2 540 970 szavazat)

2. JOBBIK (19,51 százalék, 1 021 857 szavazat)

3. MSZP-PÁRBESZÉD (12,33 százalék, 646 004 szavazat)

4. LMP (6,92 százalék, 362 591 szavazat)

5. DK (5,58 százalék, 292 131 szavazat)

6. MOMENTUM (2,84 százalék, 148 627 szavazat)

7. MKKP (1,69 százalék, 88 675 szavazat)

8. EGYÜTT (0,63 százalék, 33 221 szavazat)

9. MUNKÁSPÁRT (0,29 százalék, 15 078 szavazat)

(2018. 04. 09. – blikk.hu)

Riport Bugár Bélával

Szlovákiában új kormány lépett hivatalba, nem pedig előrehozott választás jön. Mindez az önök pártján múlt.

Bugár Béla: Szinte minden rajtunk múlt. Az uniós csatlakozás, a lisszaboni szerződés, a mostani helyzet megoldása, a meciari amnesztia eltörlése, és ezeket mindenki rajtunk is kéri számon. Kicsit sok ez annak fényében, hogy 6 százalékunk van.

Jelenleg. De nem éppen arról van szó, hogy amennyiben parlamenti választásra kerülne sor, akkor kiesnének a parlamentből?

B. B.: Nem. Bárkivel fogadni mertem volna, hogy amennyiben az első lehetséges időpontra, július 7-ére kitűzik a választást – amit az ellenzék nagyon nem akart, mondván: egyházi ünnepre esne, meg kulturális fesztivál is lesz, ám mi ragaszkodtunk volna ehhez a dátumhoz –, akkor a Híd kampány nélkül 7 százalék fölött végez. Ugyanis ilyen volt a közhangulat, és ha borítunk, akkor sokan azt mondták volna, hogy „na, végre, lehet kit támogatni”. De az előrehozott választásoknak ennél azért több tétjük van. Például hogy lesz-e stabil kormány, lehet-e a Smer, illetve a fasiszta Kotlebáék nélkül kormányt alakítani? A fölmérések azt mutatták, hogy nem.

Magyarországon sokan összetennék a kezüket némileg instabilabb kormányért…

B. B.: De én itt élek, és a feladatom többek közt az is, hogy a választóimnak az asztalra tegyem, amit megígértünk. Azzal, hogy a Híd kormányon maradt, lett még egy magyar miniszter, egyben miniszterelnök-helyettes is, folytathatjuk az elkezdett munkát, amely kisebbségi területen ez alatt a két év alatt többet hozott, mint az előző húsz év. A kisebbségi iskolák megmentésétől a kulturális alap bővítésén át a magyar nyelvű táblákig vagy a gyorsforgalmi utakig.

Ezért másították meg a szavukat? Hiszen az országos tanácsuk ülése után bejelentették: távoznak a kormányból.

B. B.: Akkor beszéljünk az előzményekről! Történt sajnos egy kettős gyilkosság. A teljesen érthetően fölháborodott újságírók elvesztett kollégájuk munkájával hozták összefüggésbe a gyilkosságot, és egyből így nyilatkozott a rendőrfőparancsnok is. Pedig a mai napig nem tudjuk, mi a pontos ok, viszont az országos fölháborodásban felszínre kerültek egyéb dolgok, mint például az uniós támogatásokkal kapcsolatos visszaélések. Egy demokratikus országban – még ha nem is közvetlenül felelős – ilyenkor le szokott mondani az illetékes, ezért kértük, hogy távozzon Robert Kalinák belügyminiszter, aki, ha időben lemond, talán nem jutunk idáig. Ám közben az is kiderült, hogy a megölt újságíró tényfeltáró cikke összefüggésbe hozható egy Olaszországból idetelepült vállalkozóval, aki állítólag kapcsolatban állt a kormányhivatal két alkalmazottjával, és fölszólítottuk Fico miniszterelnököt, hogy ezt a két embert bocsássa el.

Azért tőlünk nézve a szlovák élet kissé vadnyugatiasnak tűnik: nem a mostani volt az első újságírógyilkosság, akadt példa nyílt színi leszámolásra, és rabolták már el az elnök fiát is.

B. B.: Ebbe ne menjünk most bele; voltak különféle robbantások Pesten is. Nem mondom, hogy négy év egyedüli Smer-kormányzás után nem eshet ki számos csontváz a szekrényből, egy részük ki is esik, de nem minden igaz, ami megjelenik.

Ezért fogalmaztam úgy, hogy „annak tűnik”. Lehet az a megfejtés, hogy a szlovák sajtó jobb, mint a magyar, több mindent tár föl?

B. B.: Ez nem egyszerűen megfejtés, hanem biztosan így van. Nézze meg a közszolgálati adókat, a vitákban a műsorvezetők ellenzékiként lépnek föl az ott lévő koalíciós politikussal szemben, és Szlovákiában nem tudok olyan újságot mondani, amelyik kimondottan kormányközeli volna.

A közszolgálati médiát említette, nekünk erről a sorosozás jut eszünkbe. Mit szólt, amikor Robert Fico kijelentette, hogy Soros György áll a tüntetések hátterében?

B. B.: Ki volt az, aki itt Szlovákiában ez ellen fölszólalt? Csak a Híd politikusai. Emiatt kellett Ficónak mennie. Amikor elkezdődött a sorosozás, meg különféle összeesküvés-elméletekkel jöttek, hogy ki irányítja az utcát, akkor vált nyilvánvalóvá, hogy ezek után nem lehet tovább úgy kormányozni, mintha nem történt volna semmi.

Innentől azért érdekes törésvonalak jönnek létre, mintha a Híd nemcsak az ellenzékkel állna szemben, de koalíciós partnerének és magyarlakta hátországa egy részének is ellenzéke volna, hiszen ugyanígy sorosozik a Magyar Közösség Pártja is.

B. B.: Nem akarom értékelni, amit az MKP csinál. Mindenki azt teszi, amit a gazdája mond neki. Nincs ebben újdonság. A 2016-os választási kampányban készítettek egy plakátot, hogy Bugár Béla Győrben, a pályaudvaron győzködi a migránsokat, hogy jöjjenek át Szlovákiába. Ezzel nem tudunk mit csinálni. Vagy elhiszik az emberek, vagy nem, de engem aszerint értékeljenek, amit teszek.

Ha már pályaudvar: korábban ugyanerre a vonatra szállt föl maga Fico is. Nem mondott a menekültválság közben sem mást, és ezzel alapvetően alakította át a viszonyokat. Miközben koalícióra lépett egykori megveszekedett ellenfelével, azaz magukkal, aközben közel került a magyar kormányhoz, amely meg önök iránt nem viseltetik gyengéd érzelmekkel.

B. B.: A két miniszterelnök között azért volt jó az együttműködés, mert volt egyfajta egyezség, hogy a kényes témákat nem feszegetik, semmi olyanhoz nem nyúlnak, ami feszültséget okozhat. Szóba került például a kettős állampolgárság? Nem. Mindeközben ellesnek egymástól különböző politikai húzásokat. Azonban míg Orbánéknak ez a Soros Gyuri bácsiféle hergelés hozhat valamit a konyhára, addig nem vagyok biztos abban, hogy ez Szlovákiában is működik.

A rossz emlékű állampolgársági népszavazást követően ön épp e hasábokon azért bírálta Gyurcsány Ferencet, hogy látszategyeztetést hívott össze a határon túli szervezeteknek, pedig ott lett volna az erre hivatott fórum, a Magyar Állandó Értekezlet. Mikor vett részt utoljára bármilyen Máért-szerű megbeszélésen?

B. B.: Több mint kilenc éve. Én oda megyek, ahová hívnak, de oda csak a parlamenten kívüli MKP-t hívták

Személyesen hogy éli meg?

B. B.: Amikor kilenc éve kiváltunk, arra nem gondoltunk, hogy a természetes rivalizáláson túl az MKP gyűlöletkampányt indít. Az érthető volna, hogy a kiesett megélhetési politikusok gyűlölködnek, de sajnos nem lehet ennyire leegyszerűsíteni ezt. Az utóbbi években kineveltek egy új gárdát, amely akkora gyűlöletet tanúsít irántunk, hogy az a racionális és szükségszerű – például a megyei választások szintjén való – együttműködést is lehetetlenné teszi.

Beszéljünk még egy kicsit a gazdáról! Mi történne, ha a Fidesz maga alá gyűrné a szlovákiai magyar érdekképviseletet?

B. B.: Szlovákiában ez jelen volt a második világháború előtt, de főleg utána. Az, hogy ötödik hadoszlopként kezelték az itt élő magyarokat, a mindenkori magyar kormány meghosszabbított kezeként, akik mindig úgy cselekszenek, ahogy a magyar kormány kívánja, akár a szlovák érdekek ellen is. Nem szeretném ezt újra megérni.

Az ön által vezetett párt négy kormánynak volt tagja, amely három nagyon különböző ideológiai karaktert képviselt. Melyiket tartja a legeredményesebbnek?

B. B.: Ha onnan nézzük, hogy a programból mennyit lehet megvalósítani, és a kisebbségi témákhoz ki mennyit ad hozzá, azt kell mondanom, a jelenlegi, kevert koalíció. A liberális SaS-szel nagyon negatív tapasztalatunk van. Nem lehet úgy kormányozni, hogy vagy az én véleményem érvényesül, vagy buktok. De Dzurinda szájából is hallottam olyat, hogy ez meg ez benne van a kormányprogramban, de nem csináljuk, mert nincs politikai akarat. Ezt soha nem hallottam se Ficótól, se Dankótól, a Szlovák Nemzeti Párt elnökétől.

Most jön az ötödik kormány. Van abban valami fura történelmi fricska, hogy egy olasz maffiával kapcsolatba hozott botrány elsöpör egy kormányt, majd megválasztanak egy olasz felmenőkkel rendelkező miniszterelnököt. Mit vár Peter Pellegrinitől?

B. B.: Arra számítok, hogy mivel fiatalabb és nem olyan nagyon régen van a politikában, nem akarja majd, hogy politikai karrierje itt törjön ketté. Másként fog viselkedni az elnökkel, mint az elődje, és másként fog viselkedni a sajtóval.

Az biztos: például remek témákat szolgáltat. Ön ült mellette az ominózus sajtótájékoztatón, amikor kiesett a zsebéből egy – többek által fűként azonosított – gyanús csomag. Mi volt az?

B. B.: Én ott nem is láttam, de elképesztő, amit a szlovák média néha művel. Eleve azért ültünk még ott, mert meg kellett várnunk, amíg az egyik tévétársaság után odahozzák az elfelejtett kábelt. Pellegrini azért vette elő a telefonját, mert mutatta, hogy a köztársasági elnök már vár minket. Ezek után arról beszélnek, hogy mi esett ki a zsebéből. Szoktam mondani nekik, hogy érdemes volna kipróbálniuk fél évre a magyarországi sajtószabadságot.

(2018. április 2. via hvg.hu)

bugar-bela-lehet-a-hid-koztarsasagielnok-jeloltje_146081

Az újságíró-gyilkosságba beleroppanhat a szlovák kormány

Február végén otthonukban holtan találták Jan Kuciakot és barátnőjét a szlovákiai Nagymácsédon. A 27 éves oknyomozó újságíró főleg adócsalások feltárásával foglalkozott, köztük a legnagyobb kormánypárthoz, a Smerhez köthető emberek ügyeivel. Azóta kiderült, hogy Kuciak éppen egy olyan anyagon dolgozott, amely rávilágított az olasz maffia és a szlovák politikai és gazdasági elit közti összefonódásokra. Az újságíró meggyilkolása lavinát indított el Szlovákiában, amibe belebukhat a szlovák kormány. A Most-Híd előrehozott választásokat követel, különben kilép a kabinetből.

Fico körül folyamatosan fogyott a levegő, ezért egy idő után a gyilkosság helyett az ellenzékkel kezdett el foglalkozni. Szerinte az ellenzék két ember halálából politikai előnyt próbál kovácsolni azzal, hogy embereket visznek az utcára.

2006 óta nem nyertek választásokat. Az ellenzék már megtalálta a gyilkost, nincs szüksége semmilyen bizonyítékra. Ők nyomozók, ügyészek, bírók. Egy céljuk van: hogy kriminalizálják a Smert és koalícióját – mondta Fico az Új Szó szerint, miközben Pozsonyban ezrek vonultak utcára olyan plakátokkal, hogy „Fico, vér tapad a kezedhez”. A Smer koalíciós partnere, a Híd pedig megkezdte a tárgyalásokat Ficóval Kalinák és Gaspar eltávolításáról. Volt, aki nem várta meg a tárgyalásokat, és inkább lemondott magától. Marek Madaric a kulturális miniszteri posztjáról távozott, és a Smer joggal félt attól, hogy ezzel lavinát indít el. Pláne azután, hogy a Smer koalíciós partnere, a Híd egyik politikusa már nyilvánosan is arra szólította fel Kalinákot és Gaspart, hogy mondjanak le.

A helyzet pedig csak egyre fokozódott. Simon Zsolt, a Híd korábbi politikusa volt pártjának azt üzente, hogy még most kellene kilépni a koalícióból, miközben a párt frakcióvezetője, Gál Gábor is arról beszélt, hogy Robert Kalinák helyében ő bizony már rég lemondott volna. Közben a titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottság elnöke, Grendel Gábor kijelentette, hogy nevetséges, amiért a rendőrség csak a gyilkosság után négy nappal kezdett el razziázni, és hogy a Smer koalíciós partnereinek el kell venniük a belügyminisztériumot Ficóéktól. Közben a Híd sem úszta meg, Igor Janckulík parlamenti képviselő kiszállt a pártból és függetlenként folytatja, illetve nem támogatja a kormánykoalíciót. A szlovák közhangulat a Smer után szép lassan a Hídat is elérte.

Nem csak a parlamentben, hanem az utcán is egyre rosszabbá vált a helyzet. Március elején a hóesés ellenére tízezrek gyűltek össze és követelték Fico, Kalinák és a Smer lemondását a kormányhivatal előtt. Kalinák továbbra sem volt hajlandó lemondani, miközben távozott Fico egyik bizalmi embere, Roman Sipos irodavezető.

Az ellenzék pedig támadásba lendült, miután Andrej Kiska köztársasági elnök arról beszélt, hogy két megoldás lehet a közéleti mélypont kezelésére: vagy a kormány teljes átalakítása vagy egy előrehozott választás.

Hétfőn robbant a hír, hogy a két hete tanácstalan Híd Kalinák lemondása után úgy döntött, előrehozott választásokat akarnak, vagy kilépnek a koalícióból. Bugár Béla pártelnök szerint ez akár már nyáron megtörténhet, bár Fico egyértelműen elutasította az előrehozott választás ötletét. Ezért a Híd kénytelen a másik koalíciós partnerrel, az SNS-sel tárgyalni, miután kiderült, hogy Andrej Danko pártelnök sem zárja ki az előrehozott választások lehetőségét.

Az biztos, hogy az egész kettős gyilkosság alapjaiban rengette meg a szlovák politikát, de még így is korai bármit is látni előre. Kuciak munkáját szlovákiai és nemzetközi újságírók tucatjai igyekeznek befejezni, külföldi hatóságok ajánlották fel a nyomozás segítését, miközben egyre-másra jelennek meg cikkek a szlovák sajtóban arról, hogy Fico kormányának éppen melyik embere volt vagy van most is üzleti kapcsolatban azokkal az olasz vállalkozókkal, akikről Kuciak is írt. Ráadásul arról is egyre többet olvasni, hogy nem csak Kuciak védelmében történtek hatalmas szakmai hibák, de a rendőrség a gyilkosság után is rosszul végezte a munkáját, későn mentek ki helyszínelni, razziázni, több érintett olasz vállalkozót szabadlábra helyeztek, a gyilkossági helyszínen nem volt orvosszakértő és olyan rendőr is feltűnt a helyszínen, akit Fico bizalmi embereként ismernek.

Egyelőre nem tudni, mennyire romlott a Smer támogatottsága Szlovákiában, de azt azért érdemes tudni, hogy a nagy városi tüntetéseken főleg ellenzéki szimpatizánsok voltak, miközben a Smer leginkább vidéken erős. Az biztos, hogy Ficónak valamit lassan lépnie kell, és ugyan a sorosozás világszerte népszerű taktikai húzás a különböző krízisek kezelésére, de jelenleg úgy néz ki, hogy a Híd és az SNS, tehát a Smer két koalíciós partnere is előrehozott választásokat akar, amit Fico kategorikusan elutasított eddig. Viszont, ha a két párt kilép, Fico nem lesz alkalmas a kormányzásra, de ez már egy másik történet.

Az előrehozott választáshoz egyébként 90 képviselő szavazata kell, ennyit sem a kormány, sem az ellenzék nem képes önmagában felmutatni. Viszont a Híd és az SNS is jelezte, előrehozott választást akarnak, ezért az ellenzékkel összefogva egyáltalán nem valószínűtlen, hogy megszavazzák majd. Azonban ha mégis történne valami, és nem jönne össze a 90 szavazat, az ellenzék bojkottálhatja a parlamenti munkát, három hónap határozatképtelenség után pedig a köztársasági elnök feloszlathatja a törvényhozást és új választásokat írhat ki.

Andrej Kiska pedig Robert Fico egyik nagy ellenfelévé vált a Kuciak-gyilkosság óta, így nem valószínű, hogy nem élne ezzel a lehetőséggel. Mentőövként esetleg koalícióra léphetnének a Marian Kotleba-féle LSNS-sel, ami voltaképpen egy korai Jobbik iszlám-, cigány- és magyarellenes retorikával és általános euroszkepticizmussal, azonban ha Fico esetleg szeretné is magát körbevenni ilyen politikusokkal, akkor sem jöhetne össze, mivel Kotleba korábban jelezte, hogy szintén előrehozott választásokat akar.

A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy ősszel, a helyhatósági választásokkal vonnák össze az előrehozott választást, hiszen ez olcsóbb a kormánynak. Természetesen az sem elképzelhetetlen, hogy a 2006 óta minden választást megnyerő Smer nyer az előrehozott választásokon. Bár a mostani kormányválság nyilván nem tett jót a megítélésüknek, a tavaly novemberi megyei választások a jobboldal erősödését mutatták.

(2018. március 14. . via index.hu)

 

211956_robert_fico_cropped